You are on page 1of 136

A kínai orvoslás magyarországi oktatásának

vizsgálata a képzések tanterveinek


összehasonlításával

Doktori értekezés

Oravecz Márk

Semmelweis Egyetem
Patológiai tudományok Doktori Iskola

Témavezető: Dr. Mészáros Judit CSc, professor emerita

Hivatalos bírálók: Dr. , egyetemi tanár


Dr. P. Szabó Sándor PhD, egyetemi docens

Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Forgács Iván CSc, professor emeritus


Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Erdősi Erika PhD, főiskolai docens
Dr. Baji Ildikó PhD, főiskolai docens

Budapest
2018
Tartalomjegyzék

Táblázatok jegyzéke……………………………………………………..………………3

Rövidítések jegyzéke……………………………………………………...……………..4

1. Bevezetés ………………………………….………………………….…...………….7

1.1. A hagyományos kínai orvoslás meghatározása …………………………...………..7

1.1.1 A kínai orvoslás meghatározása a „hagyományos kínai orvoslás” elnevezés vizsgálatán


keresztül……………………………………………………………………………………….…7

1.1.2. A hagyományos kínai orvoslás ismeretrendszerének meghatározása………………....…10

1.1.3 A hagyományos kínai orvoslás terápiás és prevenciós eljárásai……………………….…15

1.1.4. A hagyományos kínai orvoslás és a modern orvostudomány kapcsolata a mai


gyakorlatban………………………………………………………………………………….…17

1.2. A hagyományos kínai orvosképzés bemutatása ……………………………......…22

1.2.1. A hagyományos kínai orvosképzés történelmi áttekintése………………………………22

1.2.2 A kínai orvoslás modern felsőfokú képzési rendszerének bemutatása…………………...39

1.2.2.1. A HKO felsőoktatás bemutatása………………………………………………………………....39

1.2.2.2. A felsőfokú hagyományos kínai orvosi alapképzés követelményrendszere…………………..…41

1.2.2.3. A HKO felsőfokú alapképzésének tantárgyi struktúrája és az egyes tantárgyak követelményei..44

1.2.3. Hagyományos kínai orvosok engedélyeztetése, praxisa és továbbképzése Kínában……………...59

2. Célkitűzések ………………………………………………………………….……..64

3. Módszerek ………………………...………………………….…………...…...........67

4. Eredmények ……………………………………….………….……………..….......69

5. Megbeszélés ……………………………………….………….…….……..…….….83

1
5.1. A HKO alapozó szaktantárgyai szerinti összehasonlítás…………….………….…83

5.2. A HKO klinikai szaktantárgyai szerinti összehasonlítás…………………….....….84

5.3. A HKO klasszikus szövegek tantárgyai szerinti összehasonlítás…………….…....86

5.4. A szaktantárgyi csoportok összevetésének összegzése……………………….…...88

5.5. Klinikai gyakorlat szerinti összehasonlítás………………………………...….…..88

5.6. Fogalmi és nevezéktani kérdések…………………………………………….……89

5.7. Nem HKO jellegű szakismeretek szerinti összehasonlítás……………………….…....91

6. Következtetések …………………………………….………….…….……...……...94

7. Összefoglalás…………………………………….…………….…….….…….…….97

8. Summary…………………………………….…………….………..………....…….99

9. Irodalomjegyzék……………………………….……………….…..........…...…….101

10. Saját publikációk jegyzéke…………………………...………….…….…....….…108

11. Köszönetnyilvánítás………………………….………………….….………….…109

Függelékek…………………………………..….……………………..……..…….…110

2
Táblázatok jegyzéke

1. táblázat: A song-kori orvosképzés szakterületei……………………………………..33

2. táblázat: A hagyományos kínai orvosképzés alapozó szaktantárgyai………………...57

3. táblázat: A hagyományos kínai orvosképzés klinikai szaktantárgyai……………..….58

4. táblázat: Klinikai gyakorlat a hagyományos kínai orvosképzésben……………….….59

5. táblázat: A hagyományos kínai orvosi praxisvizsgák tantárgyi követelményei………62

6. táblázat: HKO szaktantárgyak összesített óraszámának összehasonlítása……………69

7. táblázat: Oktatási napokhoz rendelt szakismereti témakörök a „hagyományos kínai


orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzés tematikájában………………………..….70

8. táblázat: Az egyes HKO szaktantárgyak óraszámainak összehasonlítása…………….75

9. táblázat: Nem HKO szaktantárgyak óraszámainak összehasonlítása……………….77

3
Rövidítések jegyzéke

BMAS: British Medical Acupuncture Society [Brit Orvosi Akupunktúrás Társaság]

CCCCP: Central Committee of the Chinese Communist Party [A Kínai Kommunista Párt
Központi Bizottsága]

CONSORT: Consolidated Standards of Reporting Trials [Vizsgálati Beszámolók


Egységesített Szabványa]

CSY: China Statistical Yearbook [Kína statisztikai évkönvye]

EBM: evidence based medicine [bizonyítékon alapuló orvoslás]

EÜM ENG: 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési
engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről.

EÜTV: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

EÜTV MOD: 2013. évi CCXLIV. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási


tárgyú törvények módosításáról

HIETE: Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem

HKO: hagyományos kínai orvoslás

HLJUCM: Heilongjiang University of Chinese Medicine [Heilongjiang Kínai


Orvostudományi Egyetem]

ICMART: International Council of Medical Acupuncture and Related Techniques


[Orvosi Akupunktúra és Kapcsolt Technikái Nemzetközi Tanácsa]

MAOT: Magyar Akupunktúra Orvosok Társasága

MOE PRC: Ministry of Education of the People’s Republic of China [A Kínai


Népköztársaság Oktatási Minisztériuma]

MOH PRC: Ministry of Health of the People’s Republic of China [A Kínai


Népköztársaság Egészségügyi Minisztériuma]

4
MTA OTO: Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya

NMTGY: 11/1997. (V. 28.) NM rendelet a természetgyógyászati tevékenység


gyakorlásának egyes kérdéseiről

RCT: randomized controlled trial [randomizált klinikai vizsgálat]

SATCM: State Administration of Traditional Chinese Medicine [Nemzeti Hagyományos


Kínai Orvosi Hivatal]

SCPRC: State Council of the People’s Republic of China [A Kínai Népköztársaság


Állami Tanácsa]

SE-ÁOK: Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar

SE-ETK: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar

STRICTA: Standards for Reporting Interventions in Clinical Trials of Acupuncture


[Akupunktúrás klinikai vizsgálatok során végzett beavatkozások beszámolóinak
szabványa]

TCM: traditional Chinese medicine [hagyományos kínai orvoslás]

WFCMS: World Federation of Chinese Medicine Societies [Hagyományos Kínai Orvosi


Egyesületek Világszövetsége]

WHO: World Health Organization [Egészségügyi Világszervezet]

YI: Yamamoto Intézet

Kínai történelmi szövegcímek rövidítései:

BCGM: Bencao gangmu [Rendszerezett füveskönyv]

DTLD: Da Tang liu dian [Nagy Tang hatos kódexe]

SGZ: San guo zhi [A három királyság krónikái]

5
TRTJ: Tongren shuxue zhenjiu tujing [A bronzszobor üregeinek akupunktúrás-
moxibuszciós képeskönyve]

YZJJ: Yizong jinjian [Orvosi aranytükör]

ZJDC: Zhenjiu dacheng [Akupunktúrás és moxibuszciós kompendium]

ZZCXL: Yixue zhongzhong canxi lu [Az orvostudomány kínait középpontba állító és


nyugatit figyelembe vevő feljegyzései]

6
1. Bevezetés

1.1. A hagyományos kínai orvoslás meghatározása

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) egy Kínából származó, több ezer éves írott és
szóbeli hagyományon alapuló, saját ismeretrendszerrel rendelkező orvosi rendszer (Sun
2006). Főbb terápiás módszerei a kínai akupunkunktúra, kínai fitoterápia1 és a kínai
manuálterápia. Ezek az eljárások Kína egészségügyi ellátásának 15-20%-át teszik ki
(CSY 2014). Noha a HKO egyes módszerei Hazánkban is népszerűek, azonban nincsen
konszenzus arra nézve, hogy mi határozza meg a kínai orvoslást, mely eljárások, mely
ismeretek tartoznak a kínai orvosláshoz és melyek nem. Az MTA komplementer
medicinával kapcsolatos állásfoglalása kiemeli a terminológiák pontosításának
fontosságát (MTA OTO 2011). A CONSORT nyilatkozat akupunktúrás
beavatkozásokhoz készült STRICTA bővítménye is megköveteli a vizsgált terápiás
eljárások mögötti elméleti háttér részletes leírását (MacPherson és mtsai 2010). Ezért
fontosnak látszik a kínai orvoslást meghatározó elméleti háttér pontos definiálása. Ha
nem ismerjük a HKO ismeretrendszerének alapvető jellegzetességeit, ha nincsen
rálátásunk arra, hogy ez az ismeretrendszer hogyan határozza meg az egyes terápiás
módszerek alkalmazását, akkor nehezen kapunk pontos választ a kínai orvoslással
kapcsolatos legfontosabb tudományos kérdésekre. A HKO oktatási rendszereinek
vizsgálatában szintén nagy szerepe van a kínai orvoslás pontos definiálásának, ezért
megkíséreljük bemutatni a kínai orvoslás elméleti alapvetéseit és mai alkalmazási
lehetőségeit, abban a formában, ahogy jelenleg Kínában használják.

1.1.1 A kínai orvoslás meghatározása a „hagyományos kínai orvoslás” elnevezés


vizsgálatán keresztül

1 Noha a „fitoterápia” kifejezés illetve annak szinonimái terjedtek el világszerte e terápiás


modalitás megnevezésére, a hagyományos kínai gyógyszerészet ásványi és állati eredetű
alapanyagait tekintve pontosabb kifejezés lenne a „hagyományos kínai gyógyszeres terápia”,
ami a jobban megfelel a kínai „zhōng yào zhì liáo” (中药治疗) kifejezésnek.

7
Kínában a hagyományos kínai orvoslást zhōng yī-nek (中医) 2, azaz egyszerűen „kínai
orvoslásnak” nevezik, míg a modern orvostudományt xī yī-nek ( 西 医 ), „nyugati
orvoslásnak” hívják. Angol nyelvterületeken a kínai orvoslásra a traditional Chinese
medicine (TCM) kifejezés terjedt el, melynek szó szerinti magyar fordítása a
hagyományos kínai orvoslás (HKO) kifejezés. Az alábbiakban a „hagyományos kínai
orvoslás” elnevezés pontos jelentéstartalmának vizsgálatával definiáljuk a kínai orvoslást.

A HKO szakember munkája Kínában „orvosi” tevékenységnek minősül. Kínában a


hagyományos kínai orvoslás törvényesen egyenrangú a modern orvostudománnyal és a
hagyományos kínai orvosok ugyanúgy orvosnak számítanak, mint a modern
orvostudomány gyakorlói (CCCCP 1997). Kínában ugyanazok a jogok és kötelezettségek
vonatkoznak mindkét fajta szakemberre. Ez a helyzet abból a kulturális háttérből fakad,
hogy Kínában a modern orvostudomány megjelenése előtt csak hagyományos kínai
orvosok dolgoztak. Noha a modern orvostudomány megjelenése számos terület (sebészet,
közegészségügy) ugrásszerű fejlődését és az egészségügyi szemlélet radikális
átalakulását eredményezte, Kínában mégsem vetették el a régi módszereket, hanem egy
olyan egészségügyi rendszert alakítottak ki, amelyben egymás mellett jelen van a
hagyományos és a modern (Buck 2015).

A hagyományos kínai orvoslás abban az értelemben tekinthető „hagyományosnak”, hogy


az a tudásanyag, melynek alapján a HKO szakember a betegségeket megismeri, a beteg
állapotát kiértékeli, a kezeléseket megválasztja és végrehajtja egy több ezer éves írott és
szóbeli hagyományon alapul. A kínai orvoslás legrégebbi kanonikus művének, a Sárga
Császár Belső Könyvének (Huáng dì nèi jīng 黄帝内经) legkorábbi részei valószínűen a
Hadakozó fejedelemségek korából származnak (Sivin 1993 és Wang 2010). Az e
könyvben lefektetett alapelvek mindmáig meghatározzák a hagyományos kínai orvoslást.
Ez a könyv ma is kötelező tananyag Kínában a HKO stúdiumok során3.

2 A kínai nyelvű kifejezések latin betűs átírásakor a modern sinológiai gyakorlatnak megfelelő
ún. „pinyin” átírási rendszert használjuk. Könnyen elérhető kiejtési útmutatóért ld.:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pinjin

3 A hagyományos kínai orvoslás klasszikus szövegei alkotják a mai HKO egyetemi képzés
egyik fő szaktantárgy-csoportját. Részletes leírásukat ld. 1.2.2.3. résznél.

8
Noha a kínai orvoslás gyökerei régiek, de a kínai orvoslás ismeretanyaga mégsem
tekinthető egy néhai ókori gyógyító rendszer felelevenítésének, a történeti fejlődését nem
a régi ismeretekhez való dogmatikus ragaszkodás jellemzi (Buck 2015). A kínai orvoslás
abban az értelemben tekinthető hagyományosnak, hogy több ezer éve folyamatosan
fejlődik és alakul. A kínai orvoslás az idők során állandóan változott és megújult, azonban
nem zajlott le benne olyan radikális paradigmaváltás, mint az európai orvostudományban
a XIX. században (Chang 2010). Bármilyen új ismeret érkezett, bármilyen régi elképzelés
vagy módszer bizonyult hatástalannak, az új konszenzus mindig a régi rendszer keretein
belül alakult ki. Így egy igen gazdag és összetett ismeretanyag jött létre, melynek
fennmaradt szövegállománya 30 000 írásműnél többre tehető (Mayanagi 2010). Ez az
összetett ismeretanyag Kínában már több mint ezer éve élvezi az állam támogatását. Már
másfél évezreddel ezelőtt létrejöttek császári orvosi hivatalok a (HKO) orvosi ismeretek
összegyűjtésére, egységesítésére és oktatására 4 . A több mint kétezer évvel ezelőtt
kialakult rendszer jól dokumentált folyamatos újraértékelése és finomítása, az orvosi
tapasztalatok folyamatos rögzítése, továbbadása, újból gyakorlatba helyezése és
újraértékelése az, ami miatt a hagyományos kínai orvoslást „hagyományosnak” tekinthető.

A hagyományos kínai orvoslás abban az értelemben „kínai”, hogy az ismeretrendszer


Kínából származik. A „kínai” kifejezés a tudásrendszer eredetére utal és nem szerek,
eszközök vagy a gyógyító személyek származási országára vonatkozik.

A Kínával szomszédos országokba a Tang-dinasztia korától kezdődően terjedt át a kínai


orvoslás (Fu 1990). Történt mindez kínai nyelvű szövegek közvetítésével a kelet-ázsiai
kulturális szféra sajátosságainak megfelelően (Reischauer 1974). E folyamat
eredményeképpen a kínai orvoslás jelenleg japánban „honos” fitoterápiás rendszerét
kanpo-nak, azaz „kínai recepteknek” (漢方) nevezik. Mivel e rendszert elsősorban a kínai
orvoslás recepttanának alapját képező késő Han-kori, ún. „klasszikus receptek” (jīng fāng
经 方 ) határozzák meg, ezért joggal tekintető a kínai orvoslás egy regionális
jellegzetességeket mutató ágaként „kínainak”, mintsem egy teljesen független japáni
rendszernek (Yu és mtsai 2006).

4 Lásd a HKO oktatástörténetről szóló 1.2.1. részben.

9
A kínai orvoslás szakembereit tekintve azt láthatjuk, hogy ha valaki kínai származású és
orvos, attól nem minősül még feltétlenül hagyományos kínai orvosnak. Kínában két fajta
orvosi egyetem van: hagyományos kínai orvosi egyetemek (zhōng yī yào dà xué 中医药
大学, szó szerint: „kínai orvosi és gyógyszerészeti egyetem”), ahol hagyományos kínai
orvosokat képeznek; és modern orvosi egyetemek, ahol az Európában elterjedt modellhez
hasonló orvosképzés folyik. Ha egy kínai származású orvos modern orvosi egyetemen
végez, akkor nem válik hagyományos kínai orvossá5. A betegségek megismerése és a
kezelések megválasztása során alkalmazott ismeretrendszer az, ami egy orvost
„hagyományos kínai orvossá” tesz és ennek a HKO oktatás szerkezetében is jelentős
szerepe van. Nem a gyógyszerek vagy gyógymódok származási országa alapján
nevezhetjük a hagyományos kínai orvoslást „kínainak”, hanem a HKO ismeretrendszere
miatt, ami Kínából származik. Ez az ismeretrendszer az, ami leginkább meghatározza a
hagyományos kínai orvoslást. A „hagyományos kínai orvoslás” kifejezésben tehát a
„kínai” szó valójában „Kínából származó ismeretrendszeren alapulót” jelent.

1.1.2. A hagyományos kínai orvoslás ismeretrendszerének meghatározása

A hagyományos kínai orvoslást saját ismeretrendszere határozza meg. Bármely terápiás


eljárás: akupunktúra, manuálterápia vagy fitoterápia csakis a hagyományos kínai orvoslás
ismeretrendszere szerint történő alkalmazás esetében tekinthető hagyományos kínai
orvoslásnak. Ezt az ismeretrendszert a Kínai Népköztársaság felsőfokú képzési
rendszerében használt egyetemi tankönyvek a következő alapvető tulajdonságokkal
jellemzik: materializmus (wéi wù lùn 唯物论), az egységes szervezet szemlélete
(zhěng tǐ guān niàn 整体观念) és a szindróma-differenciáláson alapuló kezelés (biàn
zhèng lùn zhì 辨证论治) (Sun 2006 és Yin 2008).

Kínában a hagyományos kínai orvoslásra természettudományként tekintetek (Sun 2006).


Abban az értelemben tekintik természettudománynak, hogy a HKO az emberi szervezet
rendes és kóros működését természeti jelenségeknek tekinti és legfőbb célja, hogy
szabályszerűségeiket megismerje. Ezzel ellentétben, Európában gyakori a kínai orvoslás

5 Szakmájuk gyakorlásához szükséges orvosi praxisvizsgáik is eltérőek, ld. 1.2.3. részt.

10
kulturális kontextusából való kiragadása és egyfajta misztikus, ezoterikus doktrína
részeként való prezentálása, ami igen távol esik a HKO kínai gyakorlatától (Józsa 1986
és Saáry 2000). A hagyományos kínai orvoslás kifejezései sokszor archaikusnak hatnak,
s ezért azoknak, akik nem ismerik a kifejezések kulturális hátterét, úgy tűnhet, hogy a
HKO olyan kifejezései, mint a „qì”(气)vagy a „yīn yáng” (阴阳) metafizikai
fogalmak. Az efféle értelmezés azonban nem felel a mai kínai gyakorlatnak. A
hagyományos kínai orvoslás mai gyakorlatában (ahogy azt Kínában a hagyományos kínai
orvoslás egyetemein tanítják és kórházaiban gyakorolják) ezek a kifejezések természeti
jelenségek rendszerezésére alkalmazott működési modelleknek tekinthetőek (Porkert
1974 és Sun 2006).

A „qi” kifejezés valamiféle titokzatos és megfoghatatlan energiaként történő értelmezése


problematikus. A „qi” kifejezés „energiaként” való fordítása egyrészt nem felel meg a
szó jelentésének, másrészt rengeteg félreértést okoz, hiszen olyan jelentéstartalmat, olyan
képzeteket társít ehhez a kifejezéshez, amire a kifejezés megalkotói sohasem
gondolhattak (Wiseman 2007). A „qi” írásjegy szó szerinti jelentése „pára”. A kínai
írásban a „qi” írásjegye egy tál főtt rizs (vagy egy másik variációban: lobogó tűz) fölött
gomolygó párát ábrázol. A hagyományos kínai orvoslás mai tankönyvi értelmezése
szerint az ókori kínai tudósok a természeti jelenségek során létrejövő átalakulásokat a
„pára” metaforájával írták le és emetafora alapján beszéltek az emberi szervezetről: a
szervezetben végbemenő folyamatokat és átalakulásokat a „pára” átalakulásaihoz
hasonlítva. Ezért általában, amikor a kínai orvoslás kapcsán a „qi” kifejezést halljuk
egyszerűen „élettani funkcióról” van szó (Sun 2006). Hasonlóképpen a kínai orvoslás mai
oktatásában és klinikumában a „yin” és a „yang” kifejezések sem misztikus energiák
értelmében használatosak, hanem természeti jelenségek alapvető szabályszerűségeiként.

A kínai orvoslásban minden terápia megválasztásának és alkalmazásának jól


körülhatárolt tünetek, tünetegyüttesek adják az alapját. Legyen az elméleti háttér mégoly
obskúrus és félreérthető a hozzá nem értők számára, valójában gondosan megfigyelt és
kategorizált természeti jelenségekhez (tünetekhez, tünet-együttesekhez, kórlefolyási
tendenciákhoz) történik a terápia hozzárendelése. A HKO diagnosztikai eljárásai során
feljegyzett információk mind valós fiziológiai vagy patológiai jelenségek külső
manifesztációit dokumentálják (Deng 2006). Ezeket az információkat a hagyományos

11
kínai orvos összetett modellek alapján elemzi, majd terápiás módszereket rendel hozzájuk
(ezt az eljárást nevezzük „szindróma-differenciálásnak”, ld. alább). Ez a folyamat
módszeres és nem véletlenszerű, nem esetleges, nem megérzéseken vagy hiedelmeken
alapuló. Ezért tartják úgy Kínában, hogy a kínai orvoslás természettudomány: mert
működési modelleket alkalmaz a természeti jelenségek megértésére, és azok alapján
végzi el a beavatkozásokat.

Az egységes szervezet szemlélete (zhěng tǐ guān niàn 整体观念)szerint az emberi


szervezet egyes részei szoros kapcsolatban vannak egymással, illetve az emberi szervezet
és környezete, a természeti, társadalmi világ között is szoros kapcsolat van. A kínai
orvoslás az emberi szervezet egyes részeit döntően nem önmagukban értelmezi, hanem
egy egységes rendszer részeiként. Ezért a kínai orvoslásban kevésbé hangsúlyos szervezet
egyes részeinek strukturális vizsgálata, s az egyes részek rendellenességeiben is inkább
az egész rendszerre gyakorolt hatást igyekszik megfigyelni. A HKO az emberi szervezetet
nem absztrakcióként, hanem élőkörnyezetének tükrében vizsgálja: a szervezet bármely
folyamatára nagy hatással lehet a környezet, amelyben él, ezért a környezeti tényezőkre
mindig nagy hangsúly kerül. Az emberi szervezet egyes részei egységes rendszert
alkotnak, ugyanúgy ahogy az emberi szervezet is szerves része annak a környezetnek,
amelyben él: kóros és rendes folyamatai nem kerülhetik el a környezeti hatásokat. Az
elméleti alapvetések felől nézve a kínai orvoslásban az egységes rendszerben való
gondolkodás hangsúlyosabb és a szerkezeti elemzés kevésbé hangsúlyos.

Az egységes szervezet szemléletéből egyfajta makroszkopikus megközelítés következik,


amely a szervezet rendes és kóros folyamatainak külső, szabad szemmel látható
megnyilvánulásokon keresztül történő megismerésére törekszik. A kínai orvoslás a
szervezet folyamatait egységben igyekszik vizsgálni, ezért inkább a szervezet kívülről
megfigyelhető pillanatnyi változásaira helyezi a hangsúlyt, és kevésbé törekszik az egyes
részek részletes szerkezeti megismerésére. A makroszkopikus szemlélet a szerves egység
szemléletéből következik, mivel ha a szervezet egységes és minden rész minden másik
résszel állandóan összefügg, akkor nem lehet egy részt kiragadni, anélkül, hogy a
kiragadott rész megismerése közben a többi részt szem elől ne tévesztenénk. A HKO
tankönyveiben (Sun 2006 és Yin 2008) az egységes szervezet szemlélete két alaptételre
oszlik: az emberi test szerves egység (réntǐ shì yīgè yǒujī zhěngtǐ 人体是一个有机整

12
体) és az ember és a környezete egy egységes rendszer részei (rén yǔ zìrán huánjìng de
tǒngyī xìng 人与自然环境的统一性).

E szemléleti jellegzetességnek megfelelően a kínai orvoslásban hangsúlyos az „emberre,


időre és helyre szabott kezelés” (yīn rén, yīn shí, yīn dì zhì yí 因人、因时、因地制宜).
Az „emberre szabott kezelés” az életkorból, életvitelből fakadó tényezők
figyelembevételére utal. Az „időre szabott kezelés” az évszakokból és a napszakokból
adódó tényezőkre vonatkozik. A „helyre szabott kezelés” pedig az élőkörnyezet földrajzi,
éghajlati és társadalmi adottságaiból fakadó tényezőinek mérlegelését jelenti. Még
azokban a betegségekben is ahol a modern orvostudomány szerinti diagnózis ugyanaz
lehet, a fenti tényezőkből adódó eltérések jelentős mértékben individualizálhatják a HKO
kezelések megtervezését (Zhou 2014).

Az egységes szervezet szemléletének fent vázolt tételeiből következően a kínai orvoslás


nagyfokúan egyénre szabott kezeléseket alkalmaz. Az egyénre szabott kezelések
módszerét „szindróma-differenciáláson alapuló kezelésnek” nevezik (biàn zhèng lùn zhì
辨证论治)6. A betegek vizsgálata során a hagyományos kínai orvos számára kiemelkedő
fontosságú az adott eset kategorizálására az észlelt jelek és tünetek jellegeinek
megfelelően. Nem elég a hagyományos kínai kezelések megkezdéséhez tudni a pontos
modern orvosi diagnózist7. A HKO kezeléshez még meg kell állapítani a betegség jellegét,
ún. „szindrómáját” (zhèng 证) is, be kell sorolni a betegséget a HKO kategóriái közül
valamelyikbe. Ezeket a kategóriákat a HKO modern angolszász irodalmában
„szindrómáknak” szokás nevezni, a kategorizálás folyamatát pedig „szindróma-
differenciálásnak” (Xie 2003).

6 Szó szerint: „a bizonyítékok megkülönböztetésével tárgyalni a kezelést”. A „bizonyítékok”


(zhèng 证) ez esetben azokat az állapotokat jelölik, amelyekről a vizsgálati módszerekkel
„megbizonyosodik” a hagyományos kínai orvos. Mivel ezen állapotokat tünetekkel, klinikai
jelekkel és kórlefolyási tendenciákkal írja le a kínai orvoslás, ezért a HKO angol nyelvű
irodalmában a „syndrome” fordítás terjedt el leginkább és mi is ezt használjuk. Megjegyzendő,
hogy egyéb értelmileg hű fordításai is vannak, pl. „pattern”, azaz „minta”.

7 Mindemellett a mai gyakorlatnak fontos része a modern orvosi diagnózis. Ld. 1.1.4. résznél.

13
A szindróma-differenciáláshoz szükséges adatgyűjtés folyamata a „négy vizsgálat” (sì
zhěn 四诊) avagy a négy vizsgálati módszer: a megtekintés, a megszaglás-hallgatózás8,
a kikérdezés és a tapintás (wàng wén wèn qiè 望闻问切). Ezek egyszerű fizikális
vizsgálatok. A négy diagnosztikai módszer alkalmazása során a hagyományos kínai orvos
megközelítően 5-15 adatot jegyez fel, melyek közül mindegyik egy útmutató arra nézve,
hogy a beteg állapota milyen, hogy mely szindrómához tartozik. A hagyományos kínai
orvos a négy vizsgálattal nyert adatok elemzésével állapítja meg a betegség jellegét – azaz
elvégzi a szindróma-differenciálást. A szindrómát mindig több klinikai tünet és jel
együttes elemzéséből állapítja meg, sosem csak egy-egy kiragadott jelenség alapján. Ezt
jól példázza az a tény, hogy noha a pulzusvizsgálat fontos része a HKO vizsgálatoknak,
de nem lehet csak a pulzus vizsgálatából megállapítani, hogy mi a betegség és milyen
jellegű9. Az egyetemi tankönyvekben „a négy vizsgálat együttes alkalmazása” (sì zhěn
hé cān 四诊合参)az ajánlott módszer. A természeti jelenségek változékonyságát és
szeszélyességét megelőlegezve a HKO orvos e jelek és tünetek némelyikét akár
figyelmen kívül is hagyhatja, mint irreleváns, vagy hamis jelet. Egymásnak ellentmondó
jellegek észlelésekor előfordulhat egy összetett, több jellegből álló szindrómaként való
kategorizálás, ami a kezelést is meghatározza. Kiemelendő még, hogy a szindrómák nem
statikus állapotok. Egy adott betegség lefolyása során számos szindróma válthatja
egymást (Deng 2006).

A szindróma-differenciálásnak a kínai orvoslás ismeretrendszere kapcsán történő


hangsúlyozása nem jelenti azt, hogy a tünetek vagy betegségek beazonosítása ne lenne
fontos a kínai orvoslásban. Egy hagyományos kínai orvosi diagnosztikai folyamatnak a
szindróma-differenciálás mellett a betegség HKO szerinti betegségnevének
meghatározása is része (Zhou 2014). Az efféle diagnózis pedig a mai gyakorlatban
kétszeres feladat, mert Kínában a mai HKO szakembereknek nemcsak a hagyományos
kínai orvoslás szerinti betegséget kell meghatározniuk, hanem a modern orvostudomány

8 E kettő kínaiul egy szó.

9 Szintén megjegyzendő, hogy a négy vizsgálati módszer nem a modern orvosi értelemben vett
diagnózis fölállítására való. Csak a HKO diagnózis megállapítását és a szindróma-
differenciálást szolgálja.

14
szerinti betegséget is. A mai hagyományos kínai orvos tehát a vizsgálatok során egyrészt
arra keresi a választ, hogy hogyan nevezik a páciens betegségét a kínai orvoslásban,
illetve hogy az éppen milyen jellegű, milyen szindrómához tartozik és mindemellett arra
is keresi a választ, hogy a modern orvostudományban annak a betegségnek mi a neve, a
modern tudomány szerint milyen kategóriákhoz tartozik (SATCM 2008a).

1.1.3. A hagyományos kínai orvoslás terápiás és prevenciós eljárásai

A fentiekben a kínai orvoslás ismeretrendszerének bemutatása kapcsán leírtuk a kínai


orvoslás vizsgálati módszereinek és módszertanának meghatározó elemeit. Most a főbb
terápiás eljárásait fogjuk fölvázolni. A kínai orvoslás terápiás módszerei igen sokfélék,
de összekapcsolja őket az, hogy alkalmazásuk mindig a saját ismeretrendszer és
diagnosztikai módszertan alapján történik. A HKO terápiás módszereit két nagy csoportra
szokás osztani: belsőleges és külsőleges kezelésekre. A belsőleges kezelések a
hagyományos kínai gyógyszerészet 10 alapanyagainak szájon keresztül történő
alkalmazásából állnak. A belsőleges kezelések legjellemzőbb fajtája az „elv, a módszer,
a recept és a gyógyszer egységén” (lǐ fǎ fāng yào 理 法 方 药 ) alapuló, szindróma-
differenciálás szerint egyénre szabott, szükség esetén naponta vagy hetente módosított
receptúrák alapján összeállított főzetek ( tāng jì 汤 剂 ) per os alkalmazása. A
hagyományos kategorizálás szerint az ilyen egyénre szabott, gyakran módosított
főzeteket akut, változékony, összetett kórképeknél használja a kínai orvoslás, míg a
krónikus, stabil, hosszas kezelést igénylő esetekben inkább porok(sǎn jì 散剂) vagy
pilulák (wán jì 丸剂) formájában kiszerelt készítmények alkalmazása jellemző (Xie
2006). Mivel ez utóbbi kiszerelések kisebb dózisúak, mint a főzetek 11 , és nem
tartalmaznak toxikus összetevőket, ezért Kínában recept nélkül kaphatóak és a

10 Hagyományos kínai gyógyszerészet (zhōng yào xué 中药学): nagy részben növényi,
kisebb részben ásványi és állati eredetű alapanyagok HKO szerinti hatásaival és alkalmazásaival
foglalkozó diszciplína (Gao 2002).

11 Egy tipikus pilula napi adagja 2-3x6-9g, míg egy főzet akár 150-200g nyersanyagból is
készülhet.

15
hagyományos kínai orvosi tevékenységen túlmenően a Kínában népszerű otthoni
egészségmegőrző kultúrához is hozzátartoznak.

A külsőleges kezelések között a legfontosabbak az akupunktúra, a kínai manuálterápia,


az e terápiák kiegészítő eljárásai és a HKO gyógyszerek külsőleges alkalmazása. Az
akupunktúra fémtűkkel történő szúrásokkal ad le összetett és változatos manipulációk
által kifejtett fizikai ingereket az emberi szervezetre. Az akupunktúra szerves része a
moxibuszció nevű eljárás, oly annyira, hogy az akupunktúra kínai nevét(zhēn jiǔ 针灸)
alkotó két komponens egyike 12 . A moxibuszciós eljárások során az akupunktúrás
lokációk ingerlése hővel történik. A moxibuszció az akupunktúra egyik alapvető
eljárásása (Lu 2004). A moxibuszciós hő forrásai hagyományosan az Argyi-üröm (ài cǎo
艾草 artemisia argyi) szárított leveleiből készült ún. moxagyapotból(ài róng 艾绒)
formált kúpok vagy pálcák. A mai gyakorlatban ugyane növényből készült szénkúpok és
szénrudak is megjelentek már füstmentes opció gyanánt. A kínai manuálterápia (tuī ná
推 拿 ) lágyszöveti masszázstechnikákból, az akupunktúrás lokációk nyomásos
ingerléséből13 és mobilizációs technikákból áll. A mobilizációs technikák közé passzív
ízületi mozgatások és trakciós eljárások tartoznak (Wang 2014). A trakció manuális és
mechanikus változatai egyaránt elterjedtek. Az akupunktúra és a kínai manuálterápia
klinikai gyakorlatában egyaránt meg szokott jelenni kiegészítő eljárásként a köpölyözés
(bá guàn 拔罐) és az ún. „homokkaparás” (guā shā 刮痧) is kiegészítő módszerként.
Köpölyözés során vákuumpoharakat tapasztanak a testfelszínre, míg a „homokkaparás”
során a bőrfelület tompa élű szarulappal való kaparása történik14. A HKO gyógyszerek
külsőleges alkalmazása sokféle kiszerelésben történik: gőzölő-lemosó főzetek, tinktúrák,
krémek, paszták, porok stb. (Xie 2006).

Már a kínai orvoslás legkorábbi szövegei is nagy hangsúly fektettek a megelőzésre:


„akkor kezelni a betegséget, amikor az már kialakult, olyan mintha akkor kezdenénk el

12 Ennek értelmében az „akupunktúra” szó szerint „tűszúrás és hevítés”.

13 Ezt Európában „akupresszúrának” nevezik, ami Kínában önálló tevékenységként


gyakorlatilag nem létezik, csak a kínai manuálterápia eszköztárának egyik részeként.

14 A kezelt felületen kialakuló petechiára utal a „homok” e kezelési módszer nevében.

16
kutat ásni, amikor megszomjaztunk, vagy akkor kezdenénk el fegyvereket kovácsolni,
amikor már kitört a háború” (Wang 2003). Ennek szellemében a kínai orvoslásnak sok
prevenciós módszere van. Kínában ezek a módszerek nem tartoznak szorosan a
hagyományos kínai orvosi tevékenységhez, sokkal nagyobb szerepük van az
egészségügyi ellátásoktól független otthoni egészségmegőrzésben. Azonban mivel a
kezeléseket kiegészítő életmódbeli tanácsok a hagyományos kínai orvosi tevékenység
részét képezik mégis kapcsolódnak a klinikai gyakorlathoz. Alább a táplálkozáshoz és a
testmozgáshoz kapcsolódó prevenciós módszereket mutatjuk be.

A HKO dietétika (zhōng yī shí liáo 中医食疗)egyfelől az egészség megőrzéséhez


szükséges megfelelő étrend összeállításával, annak emberre, időre és helyre szabott
individualizációjával foglalkozik, másfelől betegség esetében a kezeléseket kiegészítő
szerepet játszik. Egy sajátos fogalom a HKO dietétikán belül a „gyógyételeké” (yào shàn
药膳). Így nevezik a HKO gyógyszerészet alapanyagainak felhasználásával is elkészített
ételeket, melyek nemcsak megfelelnek mindkét fenti alkalmazásnak, de a kínai orvoslás
és gasztronómia metszéspontjainak is tekinthetőek.

A kínai egészségmegőrző tornagyakorlatok már a kínai orvosláshoz köthető legkorábbi


régészeti leletanyagban is megjelentek. A Sárga Császár belső könyve két fő módszert írt
le: „nyújtózó vezető” 15 gyakorlatokat (dǎo yǐn 导引)és légző gyakorlatokat (tǔ nà
吐 纳 ) (Wang 2003). Ezek a módszerek a mai napig fontos részei a kínai
egészségmegőrző kultúrának és gyakran HKO terápia kiegészítéseképpen is javasoltak.
A napjainkban népszerű gyakorlatsorok: az öt állat játéka (wǔ qín xì 五禽戏), a nyolc
brokáttekercs (bā duàn jǐn 八段锦), az ínátalakítás gyakorlata (yì jīn jīng 易筋经)
valamint az egyszerűsített taj csi (jiǎn huà tài jí quán 简化太极拳).

1.1.4. A hagyományos kínai orvoslás és a modern orvostudomány kapcsolata a mai


gyakorlatban

15 Nyújtózó mozdulatokkal „vezetni”, befolyásolni az élettani funkciókat.

17
Az eddig leírtak a kínai orvoslást egy önálló ismeretrendszerrel rendelkező gyógyító
diszciplínaként mutatták be, amely elméleti szinten elkülönül a modern tudománytól.
Azonban Kínában a HKO mai gyakorlata szervesen összekapcsolódik modern
orvostudománnyal. Az alábbiakban nagy vonalakban bemutatjuk a kínai orvoslás és a
modern orvostudomány kapcsolódási pontjait.

A kínai orvoslás alapvető jellegzetességei közé tartozik a természet szabályszerűségeinek


megértésére való törekvés. Ezért tartják Kínában a HKO-t természettudományosnak (Sun
2006). Azonban ha összehasonlítjuk a HKO módszereit a modern tudományos
módszerrel, akkor alapvető eltérés fedezhető fel.

A kínai orvoslás legalapvetőbb jellemzője, hogy a természeti jelenségeket funkcionális


modellek segítségével kategorizálja és az ilyen osztályozás az egyik legfőbb elméleti
háttér a terápiák megtervezése során (Porkert 1974). Az efféle osztályozó eljárások
alapját a klinikai tapasztalat adja: a klinikai jelenségek megfigyelése, leírása,
rendszerezése és kiértékelése. A HKO fejlődéstörténete során a klinikai jelenségek
sajátos kategóriákba történő csoportosításának alkalmazhatóságáról és működéséről
klinikai tapasztalatok útján bizonyosodtak meg az orvosok. Minél hosszabb időn
keresztül gyűlt valamely szabályszerűséggel vagy módszerrel kapcsolatban a klinikai
tapasztalat, annál inkább valószínűsíthetővé vált a helyessége. Az egyes elméletek,
módszerek több száz éven keresztüli alkalmazása azonban nem zárta ki azok elvetését: a
kínai orvoslás története során sok olyan ismeret, ami egy ideig elfogadott volt, később új
fényben megvilágítva helytelennek bizonyult és meghaladottá vált (Buck 2015).

A kínai orvoslás alapja a klinikai tapasztalat. Ebben eltér a modern orvostudomány


kurrens irányultságától, ami bizonyítékokon alapul (evidence-based medicine). A kettő
közötti különbség elsősorban abból fakad, hogy a történelmi kínai orvoslásban kevéssé
volt meg az igény a jelenségek szabályszerűségeiről alkotott elméletek laboratóriumi
kísérletekben történő reprodukciójára és a számszerűsített eredmények statisztikai
módszerekkel való elemzésére. Ehelyett a klinikai tapasztalatokból levont
következtetéseket és elméleteket a további tapasztalatok folyamatos elemzése,
rendszerezése követte (Sun 2006).

18
A hagyományos kínai orvoslás a történelme során az ismeretek megszerzését és
ellenőrzését egyaránt közvetlen tapasztalati úton végezte. A mai klinikai gyakorlatban,
oktatásban és kutatásban azonban a HKO modern orvostudomány módszerei való
ötvözése a jellemző, ami jelentős hatással volt a kínai orvoslásra. Az elmúlt félszáz évben
a HKO modern tudományos módszerekkel való vizsgálata egyrészt számos hagyományos
ismeretet igazolt, másrészt több hiányosságra is fényt derített, több módszert
meghaladottá tett és több meglévő ismertetet is jelentősen kiegészített (Buck 2015). A
HKO mai gyakorlatát minden szempontból áthatja a modern orvostudománnyal való
találkozás. A HKO mai eszköztárának szinte minden elemét vizsgálták már a modern
tudomány módszereivel. Ilyen módon a hagyományos kínai orvoslás mai fejlődési iránya
teljes mértékben a modern orvostudománynak köszönhető. A továbbiakban napjaink
kínai gyakorlatán keresztül mutatjuk be ezt a modern tudomány által meghatározott irányt.

Kínában a kínai orvoslás és a modern orvostudomány törvényes egyenrangúságnak


megfelelően (CCCCP 1997) az Egészségügyi Minisztérium kettős tagolódású: a
Minisztérium önálló, autonóm része a Nemzeti Hagyományos Kínai Orvosi Hivatal
(Guójiā zhōngyīyào guǎnlǐjú 国 家 中 医 药 管 理 局 ) 16 , melynek vezetője
miniszterhelyettes is egyben (SATCM 2010). Ez a kettősség az egészségügy alsóbb
szintjein, a tartományi, városi közigazgatásban is megfigyelhető és az oktatásban és
ellátásban is megnyilvánul. Noha a kétfajta orvoslás oktatási rendszerei elkülönülnek,
mégis sok átfedés van az tananyagok között. A hagyományos kínai orvosi egyetemeken
az első évtől az utolsóig párhuzamosan oktatják a HKO és a modern orvostudomány
tantárgyait. A HKO egyetemeken a modern orvostudomány tantárgyai megközelítően a
tanrend 40-50%-át teszik ki17.

A modern orvostudomány és a HKO kettőssége az oktatáshoz hasonló módon jelenik meg


az egészségügyi ellátás rendszerében. Kínában vannak úgynevezett „nyugati orvosi”
kórházak (xī yī yuàn 西医院), amelyek csak modern orvosi ellátást biztosítanak. Ezek
nagyjából megegyeznek az hazánkban ismert kórházakkal. Az ilyen kórházakban esetien

16 A nemzetközi diskurzusban használt angol nyelvű elnevezése: State Administration of


Traditional Chinese Medicine (SATCM).

17 Ld. a HKO oktatás bemutatásáról szóló résznél (1.2.2.) és a vizsgálat eredményeinél (4.).

19
előfordulhat egy-egy kisebb HKO osztály, arra specializálódott személyzettel. Ezek
mellett vannak hagyományos kínai orvosi kórházak is (zhōng yī yuàn 中医院) ahol
elsősorban hagyományos kínai orvosi ellátás folyik. Az alapvető ellátási feltételeknek e
kórházaknak is meg kell felelniük, így a HKO kórházaknak rendelkezniük kell a modern
orvostudomány alapvető diagnosztikai és terápiás eszköztárával is: képalkotó,
laboratóriumi diagnosztikai eszközökkel, műtőkkel, sürgősségi osztállyal,
gyógyszerekkel stb. (SATCM 2008b). A HKO kórházakban a kezelések a HKO és a
modern orvostudomány módszerinek kombinációján alapulnak, de a fő hangsúly az
előzőn van. Például egy HKO belgyógyászati fekvőbeteg osztályon a betegek kezelése
elsősorban HKO gyógyszerekkel történik, de ugyanitt beadják a betegek
homeosztázisának fenntartásához szükséges infúziókat és biztosítják a különféle modern
gyógyszeres kezeléseket is. Egy másik példát említve az akupunktúrás járóbeteg
rendelések számára a modern diagnosztikai lehetőségeket (képalkotó, elektrofiziológiai
vizsgálatok) a kórház saját laborjai biztosítják. Az osztályokon hagyományos kínai
orvosok dolgoznak, ők felelősek mind a modern orvosi, mind a HKO diagnosztikai és
terápiás eljárások megtervezéséért és végrehajtásáért. A járóbeteg ellátásban jellemzően
még nagyobb hangsúlyt kapnak a HKO kezelések. Előfordul a betegek csak HKO
módszerekkel való kezelése, de a modern orvostudomány alkalmazása ilyen esetekben is
jelentős: elsősorban a diagnosztikájában és a terápia kontrolljában. Ha egy beteget például
csak kínai fitoterápiával vagy csak akupunktúrával kezelnek, akkor is modern
diagnosztikai eszközökkel történik a beteg kezelés előtti, közbeni és utáni kiértékelése.
Az ilyen jellegű ellátási forma az, ami szükségessé teszi a hagyományos kínai orvosok
modern orvostudományban folytatott stúdiumait. A HKO kínai oktatási és ellátói
rendszeréből világosan kitűnik, hogy a kínai orvoslás mai gyakorlata nem létezhet a
modern orvostudománytól függetlenül.

A kínai orvoslás modern tudománnyal való kapcsolata Európában sok szempontból eltér
a kínai helyzettől. Európában a hagyományos kínai orvosok nem élveznek olyan jogokat
a modern orvostudomány tekintetében, mint Kínában. Nincsen egységes uniós irányelv a
kínai orvoslásra vonatkozóan, ezért a hagyományos kínai orvosok országonként eltérő
jogosítványokkal rendelkeznek, amelyek azonban jellemzően nem mennek túl a kínai
orvoslás módszereinek alkalmazásán.

20
A modern tudomány és a kínai orvoslás másik találkozási pontja a tudományos kutatás.
A HKO kutatása több területre is kiterjed. Ezek között legjelentősebbek a kínai
fitoterápiában használt gyógyszerek hatóanyagainak izolációja és az izolált
hatóanyagokból új gyógyszerek kifejlesztése, valamint a kínai orvoslás módszereinek az
EBM alapelvei alapján történő klinikai hatásvizsgálata (Manheimer és mtsai 2009). Ezek
elősegítik a kínai orvoslással kapcsolatos tudományos diskurzust és hozzájárulnak a két
fajta megközelítés integrációjához: egy-egy módszer bizonyítása lehetővé teszi az adott
módszer átemelését a modern orvostudomány rendszerébe, továbbá hozzájárul a
hosszabb távú célhoz, a HKO teljes rendszerének modern orvostudomány általi
feltérképezéséhez.

A kínai fitoterápiában használatos gyógyszerek a HKO egyik legkutatottabb területét


alkotják (Manheimer és mtsai 2009). Mivel a HKO bonyolult rendszerek szerint
alkalmazza gyógyszereit és több évezrednyi irodalmat halmozott már föl, ezért
elképzelhető, hogy a HKO tapasztalataiból kiindulva új hatóanyagokat lehet izolálni a
hagyományos kínai gyógyszerekből. Erre jó példa az egynyári üröm (qīng hāo 青蒿
artemisia annua) hatóanyaga (Croft és Ward 2015). Az izolált hatóanyagokból új
gyógyszerek fejleszthetők, amelyek már jól beilleszthetőek a modern orvoslás
rendszerébe. Ezen a téren tanulságos az az irány, ami az egyes gyógynövények
hatóanyag-vizsgálatán túl a kínai orvoslás által jellemzően alkalmazott multi-
komponensű keverékek hatóanyagait vizsgálja, ugyanis így közelebb járhat a HKO
klinikumában alkalmazott valós módszerek vizsgálatához (Kou és mtsai 2008).

A kínai orvoslás terápiás módszereinek bizonyítékokon alapuló medicina szerinti


vizsgálatában az akupunktúra és azon belül az akupunktúrás fájdalomcsillapítás a
legtöbbet kutatott terület, de nem ritka a szindróma-differenciáláson alapuló gyógyszeres
kezelések hatásvizsgálata sem. A Magyar Tudományos Akadémia komplementer
medicináról szóló ajánlása szerint a „magas minőségű meta-analízis, szisztematikus
irodalmi áttekintés, vagy több randomizált, kontrollált vizsgálat” tekinthető a legjobb
minőségű bizonyítéknak, de nem zárja ki az olyan terápiák végzését sem, melyeknek
„klinikai hasznossága bizonytalan” vagy melyről „nem következetes, vagy egymásnak
ellentmondó bizonyítékok vannak” (MTA OTO 2011). Az Egészségügyi Világszervezet

21
kiadott egy listát azokról a betegségekről, amelyekkel kapcsolatban az akupunktúra
hatásosságára utaló tanulmányok születtek (WHO 2003).
A HKO hatásvizsgálataival kapcsolatban az oktatásnak a vizsgálatokban résztvevő
kezelőszemélyzet tekintetében lehet jelentősége. A vizsgálatokban dolgozók képzettsége
olyan szaktudásbeli eltéréseket eredményezhet, ami mind a betegek kategorizálását mind
a manuális jellegű technikák (akupunktúra, manuálterápia) kivitelezését jelentősen
befolyásolja. Ezen tényezők RCT-ben betöltött szerepét már a CONSORT nyilatkozat
bővítményeként készített STRICTA elvek készítői is vizsgálták (MacPherson és mtsai
2010).
A kínai orvoslás alapvető fogalmainak tisztázása a HKO-val kapcsolatos bármely témájú
tudományos diskurzus elengedhetetlen előfeltétele. A Magyar Tudományos Akadémia a
bizonyítékokon alapuló medicina alapelvei szerinti bizonyíthatóságot ajánlja a
komplementer terápiák alkalmazási előfeltételeként. A kínai orvoslás EBM-alapú
vizsgálata a jövő (és a jelen) útja a HKO számára. Azonban csak akkor jöhetnek létre
valós értékű kutatások, ha pontos fogalmi alapokról indulnak ki és valóban a kínai
orvoslás gyakorlatát vizsgálják. Hasonlóképpen bármilyen egészségügyi tevékenység
oktatása és szabályozása az adott tevékenység pontos ismeretén kell, hogy alapuljon.

1.2. A hagyományos kínai orvosképzés bemutatása

1.2.1. A hagyományos kínai orvosképzés történelmi áttekintése

A hagyományos kínai orvoslás oktatásának a kínai orvoslás egészéhez hasonlóan nagy


múltra visszatekintő történelmi hagyományai vannak, melyek alapvetően meghatározzák
a mai képzéseket is. Ezért a modern felsőfokú HKO képzés tárgyalása előtt bemutatjuk
annak történelmi gyökereit, különös tekintettel a jelenlegi oktatást meghatározó
módszerekre. A hagyományos kínai orvoslás oktatástörténete három nagy korszakra
osztható föl. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.

22
Az első korszak az intézményes orvosképzés előtti időszak, amely legkésőbb a VII.
században érhetett véget. Ebben az időszakban az ismeretek családon belüli, illetve
mesterről tanítványra történő továbbhagyományozása volt az oktatás legfőbb módja. E
képzési módozat az intézményes orvosképzés megjelenése után is fennmaradt és még a
mai felsőoktatás keretein belül is fontos szerepe van az oktatásban. Ezért, noha az
intézményes orvosképzés hatalmas jelentősége vitathatatlan, a hagyományos mester-
tanítvány jellegű képzések alapvetően meghatározták a kínai orvoslás oktatási struktúráit.
Így e modell történeti gyökereinek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy
megérthessük a kínai orvoslás jellegzetes oktatási formáit.

A második korszak az intézményes orvosképzés megjelenése (V-VII. század) és a modern,


nyugati oktatási struktúrák átvétele (XIX. sz. vége-XX. sz. eleje) közötti időszak. Előbb
a császári udvarban, majd a tartományi és járási székhelyeken is létesültek orvosi
képzések. A Tang- és a Song-korokban (VII.-XII. sz.) az egységes orvosképzés és a
császári apparátus egyéb részlegeiben zajló tudományos munka hatására a kínai orvoslás
ismeretrendszere és képzési struktúrája elnyerte azt a formáját, melyet a mai klinikai és
oktatási gyakorlat közvetlen elődjének tekinthetünk. A modern tudomány és a nyugati
képzési formák megjelenéséig ez a rendszer alapvetéseit és szerkezetét tekintve
évszázadokon keresztül változatlan maradt. Az intézményes orvosképzés kialakulásával
fémjelzett időszakot tanulmányozva érthetővé válhat a hagyományos kínai orvoslás
eredeti ismereteinek mai képzési struktúrákban betöltött szerepe.

A harmadik korszak a nyugati felsőoktatási struktúrák átvételével kezdődött és jelenleg


is tart. Noha ez az időszak már a huszadik század elején elkezdődött, de a napjainkban is
működő képzési rendszer az 1950-es években nyerte el alapvető formáját az első HKO
egyetemek megalapításával. Mivel a Kínában létrehozott modern HKO képzések a
világszerte zajló HKO oktatás előfutárainak és példaképeinek tekinthetőek, ezért
tanulmányozásuk nagy jelentőséggel bír a kínai orvoslás valamennyi képzési
módozatának vizsgálatára nézve. Az alábbiakban a HKO oktatás három történelmi
korszakát részletezzük, különös tekintettel a mai képzési rendszerek gyökereire.

23
A hagyományos kínai orvoslás oktatása az intézményes képzések létrejötte előtt egyfajta
személyes mester-tanítványi viszonyon alapult. E korszak az intézményes orvosképzés
megjelenésével ért véget. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a mester-tanítvány jellegű
oktatási formák kizárólagossága ért véget ekkor, maga a képzési forma az új, intézményes
oktatással párhuzamosan továbbra is elterjedt maradt.

A képzések e legelső korszakának kezdetét nehezen lehetne pontosan meghatározni. A


korszakot meghatározó képzési módszer az orvosi szakmával egyidős lehet. Így ha a
képzési forma kialakulásáról nincsenek is pontos adataink, az orvosi tevékenységről szóló
legkorábbi írott források némi támpontot adhatnak. A legkorábbi források, melyek a
varázslástól élesen elkülönülő orvosi tevékenységről tanúskodnak az ókorból,
pontosabban az i.e. V.-II. századok körül eredeztethetőek. E tekintetben az egyik
legjelentősebb szövegnek az orvosi szakma szabályozásának legkorábbi dokumentuma,
a Zhou szertartásai (Zhōu lǐ 周礼) tekinthető (Zhou li 1992). E kínai államapparátust és
az orvosi tevékenység azon belüli szerepét ismertető írás négy fajta orvosi tevékenységet
különböztet meg: ételorvos (dietetikus), kórorvos (belgyógyász), tályogorvos (sebész) és
állatorvos18. Az egyes orvosi szakterületek feladataira és az udvari orvosi tevékenység
kiértékelési rendszerére is kitér. Cuo Mester Évkönyvében ( Zuǒ zhuǎn 左 转 )19
olvasható egy történet, melyben Jin fejedelme megbetegszik és először egy varázslót
hívat, majd Qin fejedelmét kéri, hogy küldjön hozzá orvost (Zuo zhuan 1977). E
szövegben élesen elkülönül a kétfajta foglalkozás. A Történetíró Feljegyzéseinek (Shǐ jì
史 记 ) 20 105. fejezetében olvasható egy értekezés arról, hogy mely betegek
gyógyíthatatlanok: az gyógyíthatatlanok egyik fajtája az, aki varázslókban hisz az
orvosok helyett 21 . E szövegek alapján feltételezhető, hogy az i.e. V. század körül
elkezdett kialakulni egy olyan orvosi tevékenységi kör, amely ismeretrendszerében és

18 Kínaiul, sorrendben: shí yī (食医), jí yī (疾医), yáng yī (疡医) és shòu yī (兽医).

19 I.e. IV. sz.

20 I.e. II. sz.

21 Az eredeti szövegben: „xìn wū bù xìn yī (信巫不信医)”.

24
módszereiben elkülönült a vallásos, természetfeletti tényezőkön alapuló eljárásoktól. Az
orvosképzés legkorábbi korszakának kezdetét innen érdemes számítanunk.

Ebből a korszakból az első szöveg, amelyből az orvosi oktatás módszereit, tartalmát és


hosszát megismerhetjük a már említett Történetíró Feljegyzéseiben található (Shi ji 1997).
E könyv 105. fejezete két orvos életrajzát közli. Elsőként Biǎn que(扁鹊)életrajzát
olvashatjuk, amelyből a korabeli orvosképzésről sokat megtudhatunk. Legkésőbb a
szöveg írásakor már voltak a betegek állapotát fizikális vizsgálati módszerekkel
kiértékelő, gyógynövénykészítményeket és akupunktúrát használó orvosok, akik
ismereteiket írott szövegekből és hozzájuk kapcsolódó instrukciókból, illetve klinikai
megfigyelés és gyakorlat útján nyerték. A szövegekhez való hozzáférést és az oktatást
egy tapasztalt mester biztosította, akitől a leendő orvos évekig tanult, gyógyító
munkájában mintegy inasként segítve őt.

Az orvosképzés szempontjából még nagyobb jelentőségű a 105. fejezet második része:


Chúnyú Yì (淳于意) életrajza. Chúnyú Yì -t az i.e. II. században súlyos vétséggel
vádolták meg és arra kötelezték, hogy a császári udvar színe előtt adjon számot gyógyító
tevékenységéről, illetve arról, hogy kitől tanult és kiknek adta tovább tudását22. Chúnyú
Yì a kihallgatás során két tanítómesteréről is beszámol. Első tanárától írott szövegeket és
szóbeli instrukciókat egyaránt kapott. Amikor első tanára (Gōngsūn guāng 公孙光) már
nem tudott mit tanítani neki, akkor elküldte egy nagyobb tudású mesterhez (Yáng qìng
阳庆), akitől fiatal korában maga is tanulni szeretett volna, de az alkalmatlannak találta.
Chúnyú Yì három éven keresztül tanult második tanítójától. Hét szöveget nevesít,
melyekkel kapcsolatban instrukciókat kapott. A nevesített szövegek egy része a Sárga
Császár Könyvének fejezeteiként feltehetően máig fennmaradt (Chang 2010). Chúnyú Yì
oktató tevékenységről is beszámolt. Hat tanítványát nevesítette, mindegyik esetben
külön-külön kitérve a képzés hosszára és tartalmára. Elmondása szerint tanítványait
egytől három évig képezte, attól függően, hogy melyikük mit tanult tőle. A nevesített
tanítványok főúri udvarokban viseltek hivatalt és orvos is volt közöttük, tehát legalább

22 Az ebben a Történetíró feljegyzéseinek elkészültét csak néhány évtizeddel megelőző udvari


audenciáról szóló szövegben leírtak viszonylag pontos feljegyzéseknek tekinthetők. E
meghallgatás leirata az ókori kínai orvosképzés tanulmányozásának egyik fontos forrása.

25
egy részük orvosi előtanulmányok után jött hozzá tanulni. Az átadott ismeretek között
vizsgálati módszerek, gyógynövényreceptek és akupunktúra egyaránt megtalálhatóak.

Hasonló információkat közöl a késő ókori orvosképzésről a Három királyság krónikái


(Sān guó zhì 三国志) című történeti munka23, melyben egy Huá Tuó (华佗) nevű
orvos életrajzában két tanítvány képzéséről is olvashatunk (SGZ 2000). A szöveg kitér
arra, hogy Huá Tuó az oktatott ismeretanyagon belül az egyik tanítványnak kiemelten
egészségmegőrző tornagyakorlatokat tanított, míg a másiknak, aki főképp az
akupunktúrában volt jártas, egy étrend részeként fogyasztható két összetevőjű
egészségmegőrző receptet adott át. Huá Tuó életrajzának oktatástörténeti szempontból
van még egy jelentős mozzanata: híres sebészeti módszereit nem tudta korai halála előtt
továbbhagyományozni24.

Az orvosi ismeretek családon belüli továbbhagyományozása (Jiā chuán 家传) a


mester-tanítványi képzési forma egy sajátos fajtája, melynek jellemzője, hogy elsősorban
vagy kizárólag családon belül adják tovább az ismereteket. Az orvosi ismeretek családon
belüli átadására való utalást már a Szertartások feljegyzéseiben (Lǐ jì 礼记)25 is lehet
találni: „Ha az orvos nem harmadik nemzedékbeli, ne vegyék be a gyógyszerét” (Li ji
1992). A Történetíró feljegyzéseiben Chúnyú Yì arról számol be, hogy tanítómestere
óvatosságra intette, nehogy fiai megtudják, hogy tanítványává fogadta őt. E sajátos
továbbhagyományozási módozat egyik legszemléletesebb példája a Xú (徐)családé,
akik nyolc generáción keresztül képezték a neves orvosokat. A család legnevesebb tagja

23 III. század.

24 A szöveg szerint általános érzéstelenséget kiváltani képes anesztetikum (Má fèi sàn 麻沸散)
összetétele és Hua Tuo sebészi eljárásainak pontos természete halála óta találgatások tárgya.
Történeti érdekesség, hogy egy 18.-19. századi japán orvos, aki csodálta a holland orvosok
fejlett sebészi technikáját, de elborzadt az eljárások által okozott fájdalomtól, megkísérelte a
legendás recept rekonstrukcióját és az első éteres érzéstelenítés előtt negyven évvel általános
érzéstelenség alatt sikeres masztektómiákat hajtott végre segítségével (Izuo 2004).

25 I.e. V-II század.

26
Xú Zhīcái (徐之才) volt, akinek az életrajza az Északi Qi krónikájában (Běi qí shū 北
齐书)26 olvasható (Huang 2011).

A korabeli szövegek alapján a kínai ókor és kora középkor orvosképzésének meghatározó


módszere a személyes mester-tanítványi viszonyra épülő oktatás volt. Ez a tanítási
módszer írott szövegek átadásán és több éves gyakorlati képzésen alapult. Az oktatás
jellemzően az elméleti ismereteket rögzítő szövegek átadásával kezdődött, amely csak
egy bizalmas személyes kapcsolat kialakulása illetve a tanítvány alkalmasságáról való
meggyőződés után történhetett meg. A szövegek átadását azok tartalmával kapcsolatos
szóbeli instrukciók illetve a technikai készségeket szemléltető klinikai gyakorlatok
követték. Az ilyen képzések személyes kapcsolatra épülő mivolta nagyfokú
individualizációt tett lehetővé: a tanár és a tanítvány ismeretei és preferenciái határozták
meg a képzések tartalmát. A személyes kapcsolaton alapuló oktatásban könnyű volt
egyénre szabni a képzés tartalmát és ütemét. A mester-tanítványi oktatásban a tanuló a
klinikai munka minden mozzanatát megfigyelte, minden eljárásban részt vett. Ez a
gyakorlat-orientált képzés lehetőséget adott a tanulónak a gyakorlatszerzésre és a
gyakorlati megismerésre. E képzési forma hátrányai egy tőről fakadtak az előnyeivel. A
mester-tanítványi képzéseknek nem voltak szabványaik a tananyag és a vizsgáztatás terén.
A tanár erősségei és a tanuló érdeklődése alakították ki az elsajátított ismerethalmazt. Egy
mester egyes tanítványai között nagy különbségek lehettek az elsajátított ismeretek terén.
A képzések időtartama változó volt: lehetett nagyon hosszú, például családi hagyomány
részeként történő tanulás során, de rövid is lehetett, bármiféle vizsgáztatás vagy
számonkérés nélkül. További hátránynak tekinthető a képzési kapacitás is: egy
intézményes kereteken kívül dolgozó tanár viszonylag kevés tanítványt képes kitanítani
(Chang 2010).

A kínai államapparátusnak az ókortól fogva szerves része volt az orvosi hivatal (Zhou li
1992). A császári és főúri udvari orvosok Kína történelme során különböző mértékben
kiterjedt feladatokat láttak el. Az ország vezetői és a hadsereg számára nyújtott orvosi

26 VII. század.

27
ellátás volt a legalapvetőbb, legszűkebb feladatkörük. Bizonyos időszakokban viszont a
köznép számára is biztosítottak szélesebb körű ellátást. Az egyre bővülő feladatkörök
nyomán a kora középkorra kialakulhatott az igény a szabványszerű ismeretekkel
rendelkező orvosok nagyobb mértékű képzésére. A Nagy Tang hatos kódexe (Dà táng liù
diǎn 大唐六典) című VIII. századi törvénykönyv 443-ra teszi az orvosi oktatói feladatkör
megjelenését a hivatalnoki apparátusban. Ugyane korszak állami intézményrendszerének
bemutatásakor a VI. századi Wei krónikája (Wèi shū 魏书) is nevesít orvosi oktatói
feladatköröket. Az V. század intézményes orvosképzéséről – azon túl, hogy feltehetően
létezett – sok konkrétumot nem tudhatunk (Chang 2010). A Sui és Tang dinasztiák (581-
907) évszázadai alatt működő orvosképzésről viszont már részletes képet ad a Nagy Tang
hatos kódexe (DTLD 1991).

624-ben jött létre az államigazgatás „Nagy örökkévaló temploma” (Tài cháng sì 太常寺)
nevű, vallási szertartások koordinálásáért felelős egységének alárendelve a Császári
orvosi hivatal (Tài yī shǔ 太医署). E hivatal négy részre tagolódott: vezetői, gyógyító,
oktató és gyógyszerfeldolgozó részlegekre. Az oktatói tevékenység két fő területe az
orvosok és a gyógyszerészek képzése volt. Az orvosképzésen belül négy szakág volt:
orvos, akupunktőr, masszőr és „ráolvasó”. (A Sui dinasztia szűk négy évtizede alatt az
akupunktőröket az orvosi szakágon képezték és csak a Tang-korban vált külön ez a
terület.) A Nagy Tang hatos kódexe szerint az „akupunktőri hallgatók tanulmányai
megegyeznek az orvosokéval” és mivel azonos tananyagot is oktattak az alapozó
tanulmányok során, ezért e két szakágat nagyjából egylényegűnek tekinthetjük. A
masszőri szakágon manuális eljárásokat, légző- és tornagyakorlatokat illetve sérülések
esetén alkalmazandó repositiós technikákat tanítottak. A „ráolvasó” képzésen vallásos
jellegű (elsősorban taoista és buddhista) inkantációkat, szertartásokat oktattak légző és
meditációs gyakorlatokkal elegyítve. (Jól mutatja ez utóbbi képzésnek a többi
szakirányhoz való viszonyát, hogy tizedannyi tanár és negyedannyi tanuló volt e szakon
az orvosi szakhoz képest és a szakirány vezetőjével szemben a legalacsonyabb
hivatalnoki rang volt az elvárás.)

28
Minden egyes szakágat egy-egy „professzor” (bó shì 博士) vezetett. E vezetőnek az orvos
és akupunktúra szakágakon magasabb osztályúnak kellett lennie a hivatalnoki rangsorban
(nyolcadik osztályú felső elöljáró és nyolcadik osztályú alsó beosztott), mint a másik két
szakág esetén (kilencedik osztályú alsó beosztott – a legalacsonyabb hivatalnoki rang). A
szakágak vezetői alatt orvosok és asszisztensek vettek részt az oktatásban. A hallgatók
rögzített száma képzésenként: orvos szakágon 40 fő, akupunktőr szakágon 20 fő,
manuálterapeuta szakágon 30 fő és „ráolvasó” szakágon 10 fő. Az orvos szakágon belül
ötféle specializáció volt: „testorvos” (belgyógyász – 7 éves képzés), „gyerekorvos” (5-6
éves képzés), „kelések és duzzanatok orvosa” (sebész – 6 éves képzés), „szem-fül-orr-
gége-fog” orvos (4 éves képzés) és „külsőleges módszerek orvosa” (pakolásokat és
moxibuszciót alkalmazó „orvos” – 3 éves képzés).

Nagy Tang hatos kódexe nem csak azért fontos szöveg, mert leírja a korabeli orvosképzés
struktúráját, hanem azért is, mert a képzés alatt elsajátítandó kiemelt ismereteket illetve
az oktatáshoz használt szövegeket, azaz „tankönyveket” is megadja. A szövegben
megnevezett kiemelt ismeretek: a gyógyszerek természeti megjelenésének és
gyógyhatásának ismerete, a különféle diagnosztikai jelek ismerete különös tekintettel a
pulzusvizsgálatra, az akupunktúrás lokációkhoz tartozó tájanatómiai ismeretek valamint
a tűszúrások technikai készségei. Az oktatásban használt szövegeket illetően, mind az
orvosi, mind az akupunktőri szakirányon a jelenleg Sárga Császár belső könyve néven
ismert szöveg különféle változataira épült az elméleti-alapozó képzés. A Nagy Tang hatos
kódexében nevesített szövegek közül három tekinthető a Sárga Császár részének, vagy
változatának. A tanulmányok befejeztével kötelező záróvizsgán a hallgatóknak az e
szövegekben való jártasságukról kellett bizonyságot tenniük. Mint később (a mai oktatás
ismertetésekor) látni fogjuk: a tang-kori orvosképzés e kiemelt szövegei a modern
egyetemi oktatás szaktantárgyai között is megjelennek.

A tang-kori képzésben a gyógyszerészeti ismereteket a Isteni Földműves füveskönyve,


(Shén nóng běn cǎo jīng 神农本草经) a Neves orvosok feljegyzései (Míng yī bié lù
名医别录) és az Újonnan szerkesztett füveskönyv (Xīn xiū běn cǎo 新修本草) című
munkák alapján tanították, összesen 850 gyógyszeralapanyagot megkülönböztetve. A
pulzusvizsgálati technikák oktatásához a Pulzusok könyve (Mài jīng 脉经) című művet
használták. Az akupunktúrás tűszúrások lokációinak szemléltetéséhez az Áramlás ábrája

29
( Liú zhù 流 注 ) és a Hátsó-oldalsó ábrák ( Yǎn cè 偃 侧 ) nevű illusztrációkat
használták.

A Tang-kori orvosképzés tematikája elméleti és klinikai részekből állt. Az elméleti


képzés során a fent sorolt könyvekből tanulták a kínai orvoslás ismeretrendszerét a
hallgatók. A gyakorlati képzés nem csak az orvosi klinikai gyakorlat megfigyeléséből és
az abban való részvételből állt, hanem a gyógynövények felismerését célzó
gyakorlatokból a Császári Orvosi Hivatal gyógynövénykertjében és a gyógyszer-
megkülönböztető gyakorlatokból a Hivatal gyógyszertárában.

A tanulmányi előmenetel ellenőrzése havi, évszakonkénti és éves vizsgákkal történt. A


záróvizsga elsősorban a Sárga Császár belső könyve egyes szövegeinek ismeretére és a
gyakorlati készségek bemutatására épült. Aki a hét éves orvosképzést legfeljebb kilenc
év alatt nem végezte el azt elbocsájtották.

A tang-kori orvosképzés nem csak a császári udvar székhelyén zajlott. A tartományi és


megyei székhelyeken is nyíltak a központi rendszeren alapuló orvosi iskolák, ami
elindította a szabványosított tanmenet és tananyag elterjedését. A központi képzésekhez
hasonlóan a tartományi székhelyeken egy-egy „professzor” vezette a képzést, akik mellett
egy-egy oktató dolgozott és tíz, húsz vagy harminc fős csoportokat tanítottak.

A sui- és tang-kori orvosképzés célja elsősorban a császári család és a hivatalnoki


apparátus megfelelő szintű orvosi ellátásának biztosítása volt, ezért a teljes népesség
ellátási igényeit nem tudta kielégíteni. Az intézményes orvosképzés mellett a mester-
tanítványi oktatás továbbra is elterjedt maradt. Az első kínai intézményes orvosképzés
nagy vívmányának tekinthetjük viszont az oktatási módszertan egységesítését és a
szabvány modell országszerte történő elterjesztését.

Ahhoz, hogy erről az első intézményes orvosképzésről teljesebb képet kapjunk,


figyelemmel kell lennünk arra is, hogy e kor orvosi hivatalnokai nem kizárólag az állami
orvosképzésből kerültek ki. Lehetőség volt rá, hogy az intézményes képzésen kívülről,
családi képzésből vagy fogadott tanítványi képzésből kerüljön be valaki az orvosi
hivatalnoki apparátusba (Chang 2010). Ez a hagyományos, intézményen kívüli képzési
formák nagy jelentőségét és a kétféle képzése egymás mellett történő működését mutatja.

30
A Tang dinasztia bukását követő félévszázadnyi megosztottság utáni Song-korban a kínai
tudomány és kultúra fejlődése az orvosképzésre is hatással volt. A Song-kori kormányzat
egy neokonfuciánus elvektől vezérelt „jóléti” szolgáltatásrendszert hozott létre, ami az
egészségügyi-orvosi ellátás köznépre való kiterjesztését eredményezte. Különféle
intézmények jöttek létre a családtalan idősek, az árva gyermekek és a hadi rokkantak
ellátásására. Szabványosított császári gyógyszertárak országos láncolata alakult ki. A
köznép számára ingyenes ellátást biztosító központok jöttek létre a Császári Orvosi
Hivatal valamennyi fiókintézményében. Az ellátórendszer fejlődése mellett az
orvosképzés számára jelentős változásokat hozott ez az időszak (Fu 1990).

A kiterjedt állami ellátórendszer kialakulása mellett az orvosi szövegek szabványosított


terjedése is nagyban hozzájárult az oktatás fejlődéséhez. Két tényezőt kell az orvosi
szövegek szabványosítása kapcsán kiemelni: a külön mozgatható nyomóelemes
nyomtatás feltalálását és az orvosi szövegek császári hivatalban történő egységesítését
(Chang 2010). Mivel az orvosi szövegek az ókorban és a kora középkorban elsősorban
kézi másolás útján terjedtek27, a sorozatos kézi másolások elírásokkal tűzdelték meg a
nem könnyen értelmezhető, szóbeli instrukciók mellett olvasandó szövegeket. A külön
mozgatható nyomóelemes nyomtatás 11. századi feltalálása az orvosi szövegek nagyobb
példányszámú és tartalmilag pontosabb sokszorosítását tette lehetővé. Mindemellett
külön császári hivatal (Orvosi Szövegek Lektori Hivatala) 28 jött létre az egyes
szövegekben található hibák kiszűrésére valamint a töredékes szövegek helyreállítására.
A tang-kori orvosképzésben is meghatározó szerepet betöltő Sárga Császár belső könyve
is ekkor nyerte el mai formáját. Ezek a szabványosított, nagyobb példányszámú szövegek
elősegítették az orvosi ismeretek terjedését és az orvosképzés hatékony eszközei lettek
nem csak a fővárosban, hanem a tartományi és járási székhelyeken is. Hasonlóképpen a
szabványosító törekvéseknek köszönhetően hozták létre Kína első orvosi demonstrációs
modelljeit, az akupunktúrás bronzszobrokat. Ezek az életnagyságú szobrok az

27 Ismert volt még a kőoszlopokba vésett szövegek ún. „pacskolat” készítésével papírra
másolása és a kora középkortól a fadúcos nyomtatás is.

28 Jiàozhèng yīshù jú 校正医术局

31
akupunktúrában használt tűszúrásos lokációk szabványos helyeit rögzítették. E szobrokat
nem csak az oktatásban, hanem vizsgák során is használták. A szobrokhoz egy lokációkat
részletező szöveg (TRTJ 2006) is járult, amely az új nyomdászati technológiának
köszönhetően a szobortól függetlenül is széles körben elterjedt. A nyomtatott változat
mellett a fővárosban kőoszlopba is vésték e könyv szövegét a még könnyebb
hozzáférhetőség végett. Ezek az intézkedések elősegítették a szabványosított
akupunktúrás ismeretek elterjedését az oktatásban és a klinikai gyakorlatban.

A Song udvarban eleinte a Tang-kori mintán alapuló és azzal megegyező nevű Császári
Orvosi Hivatal működött, de csupán az uralkodó és az elit bürokrácia orvosi ellátása
végett, oktatási funkciók nélkül. Ebben a periódusban a császári apparátus orvosi
szükségleteit az intézményen kívüli oktatásból kikerülő orvosok vizsgáztatás általi
felvételével elégítették ki. Az 1044-ben létrehozott némileg módosult nevű Császári
Orvosi Hivatal (Tài yī jú 太医局) elődjével ellentétben már önálló császári hivatalként
működött (Chang 2010). Feladatai közé tartozott az orvosképzés is: a hallgatók felvétele
1060-ban kezdődött meg. A tanulók előbb egy éven keresztül előtanulmányokat
folytattak és az előtanulmányi év végén letett sikeres felvételi vizsga után kerülhettek be
a képzésbe. A képzésre felvehető hallgatók legnagyobb összlétszámát eleinte 120 (később
300) főben állapították meg, de az előtanulmányok részeként órákat hallgatók számát nem
maximalizálták. 1055-ben a képzést elvégző hallgatók tudásszintjének ellenőrzésére
vizsgarendszert vezettek be. A császári orvosi apparátusba bekerülni kívánóknak
ajánlóleveleket kellett hozniuk és vizsgázniuk kellett a következő három témakörből:
kórokok, klasszikus orvosi szövegek, gyógynövények és receptek.

A 11. század második felében a song-kori Császári Orvosi Hivatalban az orvosképzés


kilenc szakterületre tagolódott 300 hallgatóval. Minden évben tavasszal 300 új diák
kezdte meg itt a tanulmányait. A song-kori orvosképzés kilenc szakterületét az 1. táblázat
mutatja be.

32
1. táblázat: A song-kori orvosképzés szakterületei

Hallgatók
Szakterület neve Szakterület meghatározása
száma

Felnőtt receptek és pulzusok


Belgyógyászat. 120
(dà fāng mài 大方脉)

Szél osztály (fēng kē 风科) A belgyógyászat egyik szakiránya


(többnyire neurológiai és reumatológiai 80
kórképek).

Gyermek receptek és
pulzusok (xiǎo fāng mài 小方 Gyermekgyógyászat. 20
脉)

Szemészet (yǎn kē 眼科) Szemészet. 20

Kelések, duzzanatok és Sebészet (a szervezet külsején


törések (yáng zhǒng jiān zhé megnyilvánuló valamennyi kórkép), 20
shāng 疡肿兼折伤) bőrgyógyászat és traumatológia.

Szülészet (chǎn kē 产科) Terhesség, szülés és gyermekágy (a


nőgyógyászat egyéb területei a „felnőtt
10
receptek és pulzusokhoz” területéhez
tartoztak).

Fogászat és gégészet (kǒuchǐ A száj, a fogak, az orr, a garat és a gége


10
jiān yānhóu 口齿兼咽喉) kórképei.

Akupunktúra és moxibuszció A tűszúrásos és a hevítéses


(zhēnjiǔ 针灸) gyógymódok illetve azok valamennyi 10
kapcsolt eljárása.

33
Inkantáció (shū jìn 书禁) Vallásos (buddhista és taoista)
ráolvasások és népi hiedelmekkel 10
kapcsolatos eljárások alkalmazása.

Az oktatás elméleti része a tang-kori képzéshez hasonlóan a kínai orvoslás klasszikus


szövegeinek tanulmányozásán alapult: a legalapvetőbb szövegek továbbra is a Sárga
Császár Könyve és az ahhoz kapcsolódó szövegek voltak. Mindemellett a nyomtatott
szövegek elterjedésének és az addig csak töredékes vagy marginális szövegek
rekonstrukciójának köszönhetően az olvasmánylista kibővült. A mai oktatás és klinikai
gyakorlat szempontjából legjelentősebb addíció a szindróma-differenciáláson alapuló
gyógyszerelés legkorábbi klinikai kézikönyvének tartott késő Han-kori Értekezés a hideg
sérülésről és vegyes betegségekről (Shāng hán zá bìng lùn 伤寒杂病论 ) című mű
rekonstruált szövege volt.
E könyv a Han és Song-korok közötti hétszáz év alatt töredékes formában több könyvben,
így a Ezer aranyat érő kiegészítő receptek (Qiān jīn yì fāng 千金翼方) és a Császári
könyvtár titkai (Wài tái mì yào fāng 外台秘要方) címűekben is megjelent. Nehezen
hozzáférhető, de nagy becsben tartott könyvnek számított: Sūn Sīmiǎo (孙思邈) Ezer
aranyat érő fontos receptek vészhelyzetekre (Bèi jí qiān jīn yào fāng 备急千金要方) című
munkája még csak egy-egy receptet tartalmaz belőle – feltehetően azért mert e könyv
írásakor még nem volt a szöveg birtokában – és csak a harminc évvel későbbi
kiegészítésben közli rendezett formában. Az Orvosi Szövegek Lektoráló Hivatalában Lín
Yì(林亿) felügyelete alatt letisztázták és rendszerezték a fellelhető, sokszor töredékes
példányokat és az így kiadott (Értekezés a hideg sérülésről (Shāng hán lùn 伤寒论)
immár nyomtatott formában is elterjedhetett. A napjaink képzésében e könyvet a song-
kori restaurált szöveg alapján oktatják. Az eredeti könyv második („vegyes betegségekről”
szóló) része szintén ekkor nyerte el ma ismert formáját Az aranyszelence fontos receptjei
(Jīn guì yào lüè 金匮要略) címmel. Mindkét könyv alapvető tananyag a Song-kor óta
(Xiong 2007).
A Tang-korban használt könyvekhez még továbbiak is hozzáadódtak ebben az
időszakban. A megelőző korok művei közül a tang-kori nagy enciklopédikus orvosi mű,

34
az Ezer aranyat érő fontos receptek vészhelyzetekre és az első etiológiai témájú
szakkönyv, az Értekezés a betegségek okairól és tüneteiről (Zhū bìng yuán hou lùn 诸病
源候论) érdemelnek említést.

A képzés másik aspektusa a gyakorlati oktatás volt, melyben a hallgatóknak, a szokásos


klinikai megfigyelés mellett, esettanulmányokat kellett készíteniük. Az orvosi képzésben
résztvevő hallgatók látták el a többi császári udvari képzés (államigazgatási, jogi,
hadtudományi képzések) diákjait. A hallgatóknak klinikai naplót kellett vezetniük az
általuk elvégzett vizsgálatokról és kezelésekről. Ezeket a naplókat meghatározott
időközönként ellenőrizték, és ez a vizsgák mellett a tanulók értékelésének másik fontos
módja volt.

A song-kori Császári Orvosi Hivatalban zajló orvosképzésnek az előző korok


képzéseihez viszonyítva öt fő jellegzetessége volt. Először, a Hivatal intézményi
függetlenedése a császári apparátus más szerveitől nagyobb szakmai autonómiát
biztosított. Másodszor, a hallgatók több gyakorlati lehetőséghez jutottak. Harmadszor, a
hallgatói teljesítmény kiértékeléséhez jutalmazó-büntető rendszer kapcsolódott, melynek
révén a legjobb hallgatók anyagi juttatásokban is részesülhettek. Negyedszer, lehetőséget
adott a legkiválóbb hallgatók számára az oktatásban való részvételre, ami a képzés
fenntarthatóságát segítette elő. Ötödször, a tanulókra vonatkozó etikai szabályzat
megtiltotta, hogy az általuk biztosított ellátásért cserébe anyagi javakat fogadhassanak el
(Chang 2010).

A fővárosi orvosképzés mintájára a tartományi székhelyeken is indultak a központival


megegyező struktúrájú, de létszámban kisebb (7-10 hallgató) képzések. A tartományi
kormányzatok kötelesek voltak infrastruktúrát (5-7 helyiséget) biztosítani az orvosképzés
számára. A legjobb teljesítményű végzős hallgatók számára a tartományi képzésekben is
volt lehetőség az oktatásban való részvételre. 1083-ban a megyei központokra is
kiterjesztették az orvosképzést.

Szintén a Song-korban jött létre az orvosképzés addigi legmagasabb szintű formája, az


Orvosi Tanoda (Yī xué 医学) az állami egyetemnek tekinthető Guó zǐ jiān(国子监)
részeként. Addig az orvosképzés külön hivatal alatt zajlott, elkülönülve attól a
legnagyobb presztízsnek örvendő állami egyetemtől, ahonnan az országot vezető

35
hivatalnokok kerültek ki. 1103 és 1120 között az orvoslás is bekerült e nagy jelentőségű
intézmény curriculumába, a matematika, az irodalom és a festészet mellett a „négy
tudomány” egyikeként. Összesen háromszáz fős hallgatói létszámmal működött az
orvosképzés, három fő szakterületen: receptek és pulzusok (belgyógyászat), akupunktúra,
tályogok (sebészet). E képzésnek is létrejöttek a tartományi megfelelői. Az orvosoknak
egy jellegzetesen új csoportja jött létre ekkor: a konfuciánus orvosoké (rú yī 儒医), akik
az államigazgatásban való részvételhez elengedhetetlen konfuciánus klasszikusokban és
az orvosi tudományokban egyaránt jártasak voltak. E jelenség nagyban növelte az orvosi
hivatás presztízsét, hiszen az orvosi pályát ekkor alsóbb rendű tekintették a hivatalnoki
karrierrel szemben. Sajnos a Song birodalmat fenyegető háborúk miatt igen hamar
megszűnt az állami egyetemen belüli orvosképzés, de létrejötte, az orvosképzésnek a
legnagyobb tekintélyű oktatási intézménybe történő beemelése jól mutatja az
orvosképzés song-kori fejlődési tendenciáit.

A Song-kor után Kínát egy évszázadon keresztül uraló északi nomád népeknek megvolt
a maguk gyógyító- és egészségkultúrája, melyben a természetfeletti erők jóval nagyobb
szerepet játszottak, mint a kínaiban. E népek közötti kulturális találkozásnak az orvosi
ismertek tekintetében is a kelet-ázsiai kulturális szféra sajátosságainak megfelelő
kimenetele volt: az északi hódítók átvették a meghódított Kínaiak kultúráját. A kultúra
átvételével tudták átvenni a kínai birodalom feletti uralomhoz szükséges államigazgatási
apparátust, mely rendszerbe elsősorban a sajátjaikat vagy más, nem kínaiakat vettek fel.
A hivatalnoki rendszer ilyen jellegű feltöltése szükségtelenné tette a vizsgarendszert, ami
az oktatásra és azon belül az orvosképzésre is hatással volt (Chang 2010). A Yuan
dinasztia idején a császári udvarban működő orvosi hivatalnak nem voltak oktatói
feladatai. Míg e korban az udvari orvosképzés szünetelt, addig a hagyományos mester-
tanítvány jellegű képzésekből nagy hatású orvosok kerültek ki. Számos olyan irányzat –
egy-egy neves mester nevével fémjelzett „iskola” – alakult ki, melyek a kínai orvoslás
mai arculatát is meghatározzák.

36
A Ming és Qing udvarokban egyaránt működött Császári Orvosi Akadémia (Tài yī yuàn
太医院), melynek már újra voltak oktatási feladatai. A képzés tananyaga nagyrészt
megegyezett a song-korival, egyedül a qing-kori Orvosi Akadémia által szerkesztett
Orvosi aranytükör ( Yī zōng jīn jiàn 医 宗 金 鉴 ) című tankönyv jellegű átfogó
gyűjtemény volt benne újdonság (YZJJ 2007). Említést érdemel itt még Zhāng Jǐngyuè (
张景岳) tematikusan rendszerezett szöveggyűjteménye, a Rendszerezett Klasszikus (Lèi
jīng 类经), melyben a Sárga Császár Belső Könyvének passzusait tárgykörök szerint (úm.
elméleti alapok, szervi működés, betegségek, akupunktúra, gyógyszeres kezelés stb.)
rendszerezi. Ez a modern tankönyvi tematika előfutárának tekinthető (Lei Jing 2008).
Szintén e korból származik az oktatásra nagy hatást gyakorló Rendszerezett füveskönyv
(Běn cǎo gāng mù 本草纲目), melyet Lǐ Shízhēn (李时珍) állított össze harmincévnyi
kutatás és több mint 800 szakkönyv tanulmányozása után. Ez a mű több mint 1800
gyógyszert ismertet, az egyes gyógyszer-alapanyagok eredete szerint 16 nagy csoportra
osztva. Részletesen tárgyalja a különféle alapanyagok termesztését, begyűjtését,
előkészítését, tárolását, lehetséges párosításait és különféle klinikai alkalmazásait
(BCGM 2004). Ugyane korban jött létre egy másik szakterület, az akupunktúra nagy
összegző szövege is: Akupunktúrás és Moxibuszciós Kompendium (Zhēn jiǔ dà chéng 针
灸大成). Ebben az összegző írásban Yáng Jìzhōu (杨继洲) egybegyűjtötte a korábbi
korok akupunktúrás témájú értekezéseit, a Sárga Császár belső könyvének
akupunktúráról szóló passzusaitól a kortárs kiadványokig. Gyűjtése során számos olyan
írást is átvett, amelyek más formában nem maradtak fenn. Mivel igen gazdag
ismeretanyagot közölt akupontok, szúrástechnikák, tűmanipulációs eljárások és
pontkombinációk terén, ezért még ma is a hagyományos kínai akupunktúra legfontosabb
klasszikus könyvének számít (ZJDC 2009).
Az orvosi szakterületek száma folyamatos csökkenést mutatott a song-kori 9 valamint a
yuan- és kora ming-kori 13 szakterület után. A 19. század közepére csak öt szakterület
maradt: felnőttek receptjei és pulzusai (belgyógyászat, nőgyógyászat és fertőző
betegségek), gyermekek receptjei és pulzusai, sebészet, szemészet és fogászat-fül-orr-
gégészet. A korábbi szakterületek közül volt amely másokba olvadt, volt amely kikerült
a tanmenetből (Chang 2010).

37
A kínai orvoslás harmadik nagy korszaka a nyugati felsőoktatási struktúrák kínai
megjelenésével illetve átvételével kezdődött. A legelső nyugati rendszerű orvosi képzést
1594-ben hozták létre Makaón külföldieknek, ami így az ország orvosképzésére nem volt
jelentős hatással. Kínában az első kínaiaknak szóló nyugati orvosképzések térítő
misszionáriusok munkája révén jöttek létre 1866-tól kezdődően. 1905-ben már 23
orvosképzés és összesen 36 ápoló-, gyógyszerész- és szülésznőképzés működött (Chang
2010). A huszadik század első éveiben megnőtt a Japánba és Európába tanulni menő kínai
diákok száma, és az orvosi tanulmányokat folytatók között voltak, akik hazatérve az
orvosképzésben dolgoztak.

A köztársasági időkben az akkori kormányok modernizációs politikájának megfelelően


nem volt állami hagyományos kínai orvosképzés. Ezért ebben az időszakban
magánalapítású iskolákban zajlott a kínai orvoslás intézményes képzése. 1915-ben
alapították a Shanghai HKO Szakiskolát (Shànghǎi zhōngyī zhuānmén xuéxiào 上海中
医专门学校) és második világháború előtti időszakban hasonló intézmények jöttek
létre a nagyobb városokban. 1930-ban szintén Shanghaiban jött létre a Kínai
Orvostudományi Akadémia (Zhōngguó Yīxuéyuàn 中国医学院), melyet tartományi
változatok létrehozása követett. Ezekben az intézményekben oktatás és
tankönyvszerkesztés egyaránt zajlott. A kínai orvoslás tankönyvei közül a következők
jelentek meg ebben az időszakban: Sárga Császár tankönyv (Nèijīng jiǎngyì 内经讲
义), Értekezés a hideg sérülésről tankönyv (Shānghán lùn jiǎngyì 伤寒论讲义),
Aranyszelence fontos receptjei tankönyv (Jīnguì yàolüè jiǎngyì 金匮要略讲义), HKO
gyógynövények tankönyv(Běncǎoxué jiǎngyì 本草学讲义). Említést érdemel, hogy-e
HKO iskolák modern orvosi könyveket is kiadtak, a HKO ismeretei mellett a modern
orvostudomány tárgyait is tanították (anatómia, élettan, kórtan, belgyógyászat, sebészet),
így a mai HKO oktatási rendszer előfutárainak tekinthetőek. E szakiskolák lehetőségeit
behatárolta egyrészt magánjellegükből kifolyóan az anyagi háttér instabilitása, másrészt
a II. világháborús pusztítás (Chang 2010).
Itt, a köztársasági időszaknál, említést érdemel még, hogy megjelent a két orvosi rendszer
szintézisének vagy együttes alkalmazásának gondolata. Elsősorban Zhāng Xīchún (张锡
纯 ) munkásságát kell kiemelni, aki az 1918-ban kiadott Az orvostudomány kínait
középpontba állító és nyugatit figyelembe vevő feljegyzései (Yī xué zhōng zhōng cān xi

38
lù 医学衷中参西录) című munkájával a kétfajta medicina integrációjának úttörője volt.
Könyvében a kínai orvoslás módszereit gyakran a modern tudomány szemléletével
magyarázta és fordítva: a modern medicina gyógyszereit a kínai gyógynövények hatását
leíró modellek szerint is rendszerezte (ZZCXL 2003).

1956-ban jött létre a négy első hagyományos kínai orvosi egyetem Pekingben, Shanghai-
ban, Chengdu-ban és Guangzhou-ban, ahol már a modern egyetemi oktatási rendszer
részeként oktatják a kínai orvoslást. Az egyetemi kínai orvosi alapképzés eleinte négy
éves volt, majd a kilencvenes évek elejétől lett öt éves időtartamú. 1979 óta mesteri és
doktori képzések is vannak a kínai orvoslás különféle szakterületein. A hetvenes évek
vége óta érkeznek a kínai HKO egyetemekre külföldi hallgatók, csak rövidebb
továbbképzéseken vettek részt, de ma már doktori képzésig minden szinten
megtalálhatóak. A kínai HKO képzések kitelepülése a kétezres években kezdődött,
melynek eredményeképpen több HKO egyetem működtet külföldön székhelyen kívüli,
kihelyezett képzést. A modern HKO oktatás tartalmi és szerkezeti jellemzőit a következő
szakaszban mutatjuk be.

1.2.2. A kínai orvoslás modern felsőfokú képzési rendszerének bemutatása

1.2.2.1. A HKO felsőoktatás bemutatása

A Kínai Népköztársaság kikiáltása (1949) után lépett érvénybe a ma is érvényes rendszer,


amelyben a hagyományos kínai orvoslás egyenrangú a modern orvostudománnyal
(CCCCP 1997). Kínában vannak külön hagyományos kínai orvoslásra specializálódott
kórházak, de több modern orvostudomány jellegű kórházban is van HKO osztály. Az
egyetemeken is hasonló a helyzet. Vannak HKO egyetemek és modern orvosi egyetemek.
A HKO egyetemeken zajló kínai orvosi képzéseken a tanult ismeretek jelentős része a
modern orvostudomány szaktantárgyai közül kerül ki. A modern orvosi egyetemeken
vannak HKO tanszékek, programok. Így valósul meg a két orvosi rendszer szimbiózisa
egy egészségügyön belül. A hagyományos kínai orvoslás az egészségügyi szolgáltatások
10-20%-át biztosítja (CSY 2014).

39
Az előzőekben bemutattuk, hogy a hagyományos kínai orvoslás oktatásában két fő modell
létezik. Az egyik a tradicionális mester-tanítvány kapcsolatra épülő oktatási forma. A
másik az intézményes képzési struktúra, amely mára már a HKO képzés fő módszerévé
vált. Jelenleg a „mester-tanítvány” oktatási modell elsősorban a továbbképzésben él
tovább. Nemzeti és tartományi szinten kijelölt, kimagasló klinikai és tudományos
munkásságú „híres öreg hagyományos kínai orvosok” (míng lǎo zhōngyī 名老中医)
mellett orvosok ezrei részesültek már hagyományos mester-tanítvány jellegű
továbbképzésekben (Xu és mtsai 2013). Ennek a fajta oktatásnak nagy szerepe van a
magas szintű HKO szakemberek kinevelésében. Mindemellett a mai hagyományos kínai
orvosképzés fő módszere a modern egyetemi oktatás.

Kínában az egyetemi képzés hármas felosztású: baccalaureusi, mesteri és doktori


fokozatokra tagozódik. Hagyományos kínai orvosoknak a baccalaureusi fokozatot adó
egyetemi, felsőfokú alapképzés 5 éves. Ezt követhetik az egyenként 3-3 éves mester- és
PhD képzések. A hagyományos kínai orvoslásban az alapképzés szakirányosan történik.
A hagyományos kínai orvosképzés három fő szakiránya: hagyományos kínai orvos szak,
akupunktőr-manuálterapeuta szakirányú hagyományos kínai orvos szak illetve a kínai-
nyugati integrált medicina orvosa szak. A HKO gyógyszerészek és HKO ápolók képzése
külön zajlik, amit itt most nem tárgyalunk. Az egyetemi képzések mellett vannak még
közép- és felsőfokú szakiskolai képzések is, melyek időtartama egyenként 3-3 év.

Kínában jelenleg 45 önálló hagyományos kínai orvosi felsőoktatási intézmény működik,


melyből 24 egyetem (17 „university” és 7 „college”). Ezen felül még 58 orvostudományi
vagy általános egyetemen van hagyományos kínai orvosi kar, szak, vagy program. Az
egyetemek mellett 45 önálló hagyományos kínai orvosi szakközépiskola működik és 184
egyéb egészségügyi iskolában van még HKO oktatás (MOE PRC 2016). Kínában jelenleg
270 000 diák vesz részt hagyományos kínai orvosi oktatásban, ebből 150 000 hallgató
vesz részt egyetemi alapképzésben, 23 000 hallgató graduális vagy posztgraduális
képzésekben (CSY 2014).

A kínai felsőoktatásban jelenleg nagy általános egyetemek kialakítása a cél, így a


hagyományos kínai orvosi egyetemek is folyamatosan nem szakos karokkal és
szakirányokkal bővülnek. A HKO egyetemeken a hagyományos kínai orvosi curriculum
mellett és attól függetlenül megjelennek a modern orvosi, mérnöki, bölcsész és

40
közigazgatási szakos képzések is. Ahogy az oktatás több területén a hosszabb távú
képzésekre helyeződik a hangsúly egyre elterjedtebbek a 7 éves osztatlan alap- és
mesterképzések. A képzések minőségét a nemzeti akkreditációs szabványok alkalmazása
biztosítja.

1.2.2.2. A felsőfokú hagyományos kínai orvosi alapképzés követelményrendszere

Az alábbiakban a kínai Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Hagyományos Kínai Orvosi


Hivatal által közösen kiadott Alapfokú orvosképzések szabványa – hagyományos kínai
orvoslás szak és a HKO elméleti ismeretek és gyakorlati készségek alapszabványa
hagyományos kínai orvos szakos alapképzéseken című szabványokban lefektetett
irányelveket ismertetjük (MOE PRC 2012 és 2008). A hagyományos kínai orvosképzés
legalapvetőbb célja a HKO elméleti rendszerét alaposan ismerő, a HKO diagnosztikai és
terápiás módszereiben szakirányúan jártas, komplex és ésszerűen felépített
ismeretrendszerrel bíró, alkalmazkodóképes, innovatív és gyakorlatias hagyományos
kínai orvosok képzése, akik képesek HKO terápiás, oktatási és kutatási feladatok
ellátására.

„Hagyományos kínai orvos” szakon az 5 éves alapképzés során általános követelmény,


hogy a hallgató rendszerezetten elsajátítsa a kínai orvoslás elméleti alapjait, alapvető
ismereteit és technikáit, hogy elsajátítsa a modern orvostudomány ismereteinek, terápiás
és diagnosztikai módszereinek egy bizonyos részét, hogy megismerje a HKO klinikai
gondolkodást, hogy gyakorlatot szerezzen a klinikai készségekből, hogy képes legyen a
hagyományos kínai orvoslás és a modern orvostudomány módszereit gyakori betegségek,
népbetegségek kezelésében és prevenciójában alkalmazni, hogy a gyakori sürgősségi
eseteket képes legyen alapszinten ellátni, hogy rendelkezzen bizonyos fokú önálló
ismeretszerzési és kutatói készségekkel és végül hogy viszonylag magas szintű idegen
nyelvi és számítógép-felhasználói ismeretekkel rendelkezzen. Az ilyen hallgatók, ha a
záróvizsgán megfelelnek, megkapják az orvostudományok baccalaureusa (yīxué xuéshì
医学学士) fokozatot.

Az akupunktúra-manuálterápia szakos hallgatók öt éves alapképzése során hasonlóak a


követelmények, de van egy kis különbség is. Itt az a követelmény, hogy a hallgató

41
rendszerezetten elsajátítsa a kínai orvoslás, és azon belül hangsúlyosan az akupunktúra
és a manuálterápia elméleti alapjait, alapvető ismereteit és technikáit, hogy elsajátítsa a
modern orvostudomány ismereteinek, terápiás és diagnosztikai módszereinek egy
bizonyos részét, hogy megismerje a HKO klinikai gondolkodást, hogy gyakorlatot
szerezzen a klinikai készségekből, hogy képes legyen a hagyományos kínai orvoslás és
azon belül kiemelten az akupunktúra és a manuálterápia illetve a modern orvostudomány
módszereit gyakori betegségek, népbetegségek kezelésében, prevenciójában és
rehabilitációjában alkalmazni, hogy rendelkezzen bizonyos fokú önálló ismeretszerzési
készséggel és képes legyen alapvető klinikai kutatásokban részt venni. A záróvizsgán
megfelelő hallgatók szintén baccalaureus medicinae fokozatot kapnak.

A Kínai Népköztársaságban kurrens oktatási módszertani anyagokban az egyes ismeretek


fontossága szerint az ismeretek megtanulásának több szintjét különböztetik meg. E
rendszer pontos bemutatására törekedve az alábbiakban ugyanezt a gyakorlatot követjük:
a szakmailag leginkább kiemelt, legjelentősebb ismereteket az „elsajátítani” (掌握 zhǎng
wò), míg a szakmai törzsanyaghoz tartozó, de az előzőekhez viszonyítottan
másodlagosnak tekinthető ismereteket a „megismerni” (了解 liǎo jiě) igével jelöljük (e
két fontossági szint jellemző angol fordítása: „to master” és „to understand”).

A hagyományos kínai orvosképzés szakismereti céljai a következők:

1. Elsajátítani a kapcsolódó bölcsészettudományi és társadalomtudományi


ismereteket és módszertant, főképpen a hagyományos kínai kultúrát meghatározó
filozófiai, filológiai, történettudományi ismereteket és ezeket az ismereteket a későbbi
tanulmányok és a klinikai gyakorlat során alkalmazni.

2. Elsajátítani a hagyományos kínai orvoslás elméleti alapjait valamint a kínai


orvoslás vizsgálati módszereinek, gyógyszertanának, recepttanának, akupunktúrájának és
manuális terápiájának alapvető ismereteit.

3. Elsajátítani a kínai orvoslás klasszikus szövegeinek elméletét, megismerni a kínai


orvoslás tudományos szellemiségének fejlődéstörténetét és főbb tudományos nézeteit.

42
4. Elsajátítani a kínai orvoslás alapvető diagnosztikai és terápiás ismereteit és
azoknak a gyakori betegségek kezelésében való alkalmazását.

5. Elsajátítani a kínai orvoslás egészségmegőrző, prevenciós és rehabilitációs


ismereteit.

6. Elsajátítani a modern medicina alapvető elméleti és klinikai ismereteit.

7. Elsajátítani a farmakológia alapvető ismereteit és az ésszerű klinikai


gyógyszerhasználat alapelveit.

8. Megismerni a pszichológia és az orvosi etika alapvető ismereteit. Megismerni a


fájdalom enyhítésének, a morbiditás és a fogyatékosság csökkentésének, a pszichés
rehabilitációnak valamint az életminőség javításának kapcsolódó ismereteit.

9. Megismerni a preventív medicina és az általános medicina ismereteit. Megismerni


a fertőző betegségek kialakulásának, fejlődésének és terjedésének alapvető
szabályszerűségeit illetve megelőzésük alapelveit, valamint a hagyományos kínai
orvosnak, mint általános orvosnak a munkafeladatait és munkamódszerét.

10. Megismerni az egészségügyi törvényeket és szabályozást. Megismerni a nemzeti


egészségügyi irányelveket.

A hagyományos kínai orvosképzés klinikai készségi céljai, pedig olyan szakembereket


képezni, akik:

1. A kínai orvoslás elméletrendszerét és gyakorlati módszereit képesek teljes körűen,


rendszerezetten és pontosan alkalmazni a betegek vizsgálata, az anamnézis felvétele, a
kórlapvezetés és verbális kommunikáció során.

2. Képesek a kínai orvoslás fitoterápiás, akupunktúrás és manuálterápiás módszereit


gyakori betegségek szindróma-differenciáláson alapuló kezelésében alkalmazni.

3. Képesek a klinikai orvostudomány ismereteivel és módszereivel rendszerezett


fizikális vizsgálatokat kivitelezni.

4. Képesek ésszerűen megválogatni a modern orvostudomány diagnosztikai és


terápiás módszereit gyakori betegségek kezdeti diagnózisa és alapellátása során.

43
5. Képesek a gyakori életveszélyes sürgősségi esetekben döntést hozni és alapvető
ellátást biztosítani.

6. Képesek a betegekkel és hozzátartozóikkal hatékony kommunikációt folytatni.


Képesek kollégáikkal és a többi egészségügyi szakdolgozóval kommunikálni és
együttműködni.

7. Képesek a betegeknek és a laikus lakosságnak egészségmegőrző, prevenciós


jellegű ismeretterjesztő tájékoztatást és képzést tartani.

8. Képesek a modern adatkezelésre. Képesek nyomtatott és digitális adatbázisok,


internetes források felhasználásával az orvostudománnyal kapcsolatos kérdésekben való
tájékozódásra és a legújabb ismeretek megszerzésére.

9. Képesek a hagyományos kínai orvoslás klasszikus szövegeit olvasni valamint


klinikai esettanulmányokat és egyéb tudományos forrásokat kikeresni, rendszerezni és
elemezni.

10. Képesek egy idegen nyelven tudományos kiadványokat olvasni és eszmecserét


folytatni.

1.2.2.3. A hagyományos kínai orvoslás felsőfokú alapképzésének tantárgyi struktúrája


és az egyes tantárgyak követelményei

A HKO elméleti ismeretek és gyakorlati készségek alapszabványa hagyományos kínai


orvos szakos alapképzéseken című szabvány szerint (MOE PRC 2008) a HKO kínai
rendszerű alapképzésének tananyagát a következő tematika szerint lehet felosztani: 1.
bölcsészeti és társadalomtudományi tárgyak, melyek nem képezik a szakismeretek részét,
2. a hagyományos kínai orvoslás szakismereti tárgyai és 3. a modern orvostudomány
szakismereti tárgyai. A hagyományos kínai orvoslás szaktantárgyait további csoportokra
bontva megkülönböztethetőek: 1. alapozó HKO tantárgyak, 2. klasszikus HKO szövegek
tantárgyai és 3. klinikai HKO tantárgyak.

Az alapozó HKO tárgyakhoz a következők tartoznak: „a kínai orvoslás elméleti alapjai,


HKO diagnosztika, hagyományos kínai gyógynövénytan, hagyományos kínai recepttan

44
és azon integratív tantárgyak, melyek a fenti tárgyak ismereteit tartalmazzák.” A
Klasszikus szövegolvasás tantárgyai: „Sárga Császár belső könyve, Értekezés a hideg
sérülésről, Az aranyszelence receptjei, a meleg betegségek tana és azon integratív
tantárgyak, melyek a fenti tárgyak ismereteit tartalmazzák.” A hagyományos kínai
orvoslás klinikai tantárgyai: „HKO belgyógyászat, HKO sebészet, HKO nőgyógyászat,
HKO gyermekgyógyászat, akupunktúra, manuális terápia, HKO ortopédia és
traumatológia.”

Az alábbiakban felvázoljuk e fő HKO szaktantárgyak tartalmát. A tantárgyak tartalmi


ismertetését a HKO elméleti ismeretek és gyakorlati készségek alapszabványa
hagyományos kínai orvos szakos alapképzéseken című szabvány (MOE PRC 2008)
alapján készült A kínai orvoslás felsőfokú („HKO előtti”) alapképzésének világszabványa
nevű szabványban leírtak szerint közöljük (WFCMS 2009).

Az alapozó HKO tantárgyak a következők:

A kínai orvoslás elméleti alapjai

A tantárgy célja: az emberi szervezet rendes működését és a megbetegedést értelmező


alapvető elméleti modellek rendszerezett elsajátítása. A kínai orvoslás elméleti alapjainak
elsajátítása révén a hallatók képesek legyenek klinikai gyakorlati kérdések elemzésére,
eldöntésére és megoldására.

A tantárgy követelményei:

Elsajátítani a kínai orvoslás alapvető jellegzetességeit.

Elsajátítani a yin-yang és öt elem elméletek alapvető fogalmait és alapvető tartalmát.


Elsajátítani a belső szervek élettani funkcióit, főbb kóros jeleit, és a szervek közti
kapcsolatokat a szervi megnyilvánulások rendszerében. Megismerni a belső szervek
működése és az egyes testrészek, nyílások, testnedvek és tudatállapotok közötti
kapcsolatokat.

Elsajátítani a csatornák és hálózatok (más fordításban: meridiánok és kollaterálisok)


alapvető fogalmát, összetételét és alapvető funkcióit; a tizenkét ércsatorna eloszlási

45
szabályszerűségeit, külső-belső kapcsolatait, és konkrét lefutásait; a különös csatornák fő
funkcióit lefutási eloszlását és funkcionális jellegzetességeit.

Elsajátítani a qi, vér, esszencia és testnedvek fogalmait, keletkezésüket, mozgásukat és


élettani funkcióikat valamint a qi, a vér és a testnedvek közötti kölcsönös kapcsolatokat.

Elsajátítani a testalkat fogalmát, a rendes testalkat fő típusait és jellegzetességeit.

Elsajátítani a fő kóroki tényezők fogalmait és patogén jellemzőit: a hat túlzás, a ragályos


qi, a hét érzelmi tényező, a nyálka és folyadék, a vérpangás és az öt belső ártó
jellegzetességeit.

Elsajátítani a megbetegedés alapelveit: a rendes és az ártó erőviszonyának, yin és yang


egyensúlyvesztésének, a szervi funkciók egyensúlyzavarának valamint a qi, a vér és a
testnedvek zavarainak alapvető kórfolyamatait.

Elsajátítani a megelőzés alapelveit és az alapvető terápiás alapelveket (úm. „betegség


kezelésekor a gyökér keresése”, „gyökér és megnyilvánulás fontossági sorrendje”, rendes
kezelés és ellenkezelés, „a rendes támogatása és az ártó kiűzése”, yin és yang
szabályozása, hármas oki kezelés) és alkalmazásuk klinikai szabályszerűségeit.

Hagyományos kínai diagnosztika

A tantárgy célja: elsajátítani a kínai orvoslás alapvető vizsgálati, diagnosztikai ismereteit,


a négy vizsgálati módszer eljárásainak gyakorlott alkalmazását; elsajátítani a kínai
orvoslás szindróma-differenciáláson alapuló diagnosztikájának alapvető ismereteit, hogy
a hallgatók képesek legyenek a kínai orvoslás szindróma-differenciáló módszereit a
klinikumban gyakori betegségek pontos analízise és diagnosztikája során felhasználni.

A tantárgy követelményei:

Megismerni a vizsgálati módszer fogalmát, a HKO diagnosztika fő elemeit és alapelveit.

Elsajátítani a vitalitás felmérése során alkalmazott fő kategóriák tipikus klinikai


megnyilvánulásait és jelentőségét. Elsajátítani a rendes szín és a kóros szín közötti
különbségeket, az öt színhez kapcsolt szindrómák klinikai megnyilvánulásait és

46
jelentőségét. Elsajátítani a foltok és göbcsék valamint a tályogok és kelések tipikus
klinikai megnyilvánulásait és jelentőségüket. Elsajátítani az exkrétumok rendellenes
színeinek és állagának klinikai jelentőségét. Megismerni a testalkat és a testtartás formai
rendellenességeinek alapvető klinikai relevanciáját.

Elsajátítani a nyelv megtekintésének helyes módszertanát. Elsajátítani a nyelv rendes és


kóros állapotait a nyelv színének, állagának, alakjának, mozgásának és lepedékének
tekintetében. Megismerni a nyelvvizsgálat alapelveit és nyelvállapot elemzésének
vezérelveit.

Elsajátítani a gyakori kóros hangok általános szabályszerűségeit, jellegzetességeit és


jelentőségét: a beszédhang, a légzés, a köhögés, a hányás, a csuklás, a böfögés és a
bélhangok fő típusainak jellegzetességeit és a klinikai jelentőségüket.

Elsajátítani a kikérdezés módszertanát és a kikérdezéshez kapcsolódó gyakori tünetek,


úm. hideg és meleg érzetek, az izzadás, a különféle fájdalmak, a hallás és a látás
zavarainak, az alvás zavarainak, az ételbeviteli és széklet-vizeletürítési rendellenességek
klinikai megnyilvánulásait és jelentőségét.

Elsajátítani a pulzusvizsgálat módszertanát, a rendes pulzus és a huszonnyolc kóros


pulzustípus klinikai megnyilvánulásait és jelentőségét. Elsajátítani pulzustípusok
kombinációinak szabályszerűségeit.

Elsajátítani a tapintásos vizsgálat módszertanát és jelentőségét a has, a mellkas, a


bőrfelület, a végtagok és az akupontok vizsgálata során.

Megismerni a kínai orvoslásban használatos szindróma-differenciálás fogalmát, tartalmát


és alapelveit. Elsajátítani a szindróma-differenciálás fő módszereit: a nyolc vezérelv
szerinti szindróma-differenciálást, a belső szervi szindróma-differenciálást, a qi, vér és
testnedvek szerinti szindróma-differenciálást, a hat csatorna szerinti szindróma-
differenciálást, a védő, qi, tápláló és vér szerinti szindróma-differenciálást, a hármas
melegítő szerinti szindróma-differenciálást valamint a csatornák és hálózatok szerinti
szindróma-differenciálást.

47
Elsajátítani a lokáció és a jelleg szerinti megkülönböztetés módszertanát. Megismerni a
diagnosztikai gondolkodás alapjait és az egyes szindróma-differenciáló módszerek
alkalmazási lehetőségeit.

Megismerni a hagyományos kínai orvosi dokumentáció vezetésének alapelveit, a


járóbeteg dokumentáció és a fekvőbeteg dokumentáció típusait, valamint az anamnézis,
a kórtörténet és a diagnózis adatrögzítésének követelményeit.

Hagyományos kínai gyógyszerészet

A tantárgy célja: elsajátítani a hagyományos kínai gyógyszerészet elméleti alapvetéseit


és az egyes gyógyszer-kategóriák gyógyszereivel kapcsolatos ismereteket. Elsajátítani a
klinikumban gyakran használt vagy reprezentatív jellegű hagyományos kínai
gyógyszerek természetével, hatásával és klinikai alkalmazásával kapcsolatos ismereteket.
Megtenni az első lépéseket a szindróma és betegség szerinti HKO gyógyszerválasztás és
-párosítás felé.

A tantárgy követelményei:

Elsajátítani a HKO gyógyszerek természetének, csatornához tartozásának,


irányultságának és toxicitásának alapvető elméleti ismereteit és azok klinikai jelentőségét.
Elsajátítani a HKO gyógyszerek párosításának és kontraindikációinak alapelveit.

Megismerni a HKO gyógyszer-előkészítés célját és módszereit és a HKO gyógyszerek


adagolását.

Elsajátítani a különféle gyógyszerkategóriák alapvető fogalom-meghatározását,


természetük jellegzetességeit, indikációit, klinikai alkalmazásukat, párosítási
lehetőségeiket és kontraindikációkat.

Elsajátítani 140 klinikumban gyakran használt vagy reprezentatív jellegű HKO gyógyszer
(szabványban tételesen felsorolva) természetét, hatását, indikációit, főbb párosításait,
különleges alkalmazásait, adagolását és kontraindikációit.

48
Megismerni 40 klinikumban gyakran használt HKO gyógyszer (szabványban tételesen
felsorolva) természetét, hatását, indikációit és jellegzetes alkalmazásait.

Elsajátítani 20 gyakori hasonló hatású gyógyszerből összeállított HKO gyógyszer-


kombináció (szabványban tételesen felsorolva) összehasonlítását.

Hagyományos kínai recepttan

A tantárgy célja: elsajátítani a HKO recepttan kombinációs alapelveit és reprezentatív


receptjeit. Megismerni a kínai orvoslás klinikai receptírói gondolkodását és módszertanát.
Megtenni az első lépéseket a HKO receptek elemzése és alkalmazása felé.

A tantárgy követelményei:

Elsajátítani a recept és a kezelési elv kapcsolatát, a receptek szerkezetét és alkalmazott


módosulataik szabályszerűségeit.

Megismerni az egyes recepttípusok fő funkcióit, indikációs területeiket és


kontraindikációikat.

Elsajátítani 80 gyakori recept (szabványban tételesen felsorolva) összetételét, alkalmazási


módszerét, hatását, indikációit, az egyes receptekben lévő kombinációk jellegzetességeit
és kontraindikációit.

Megismerni 40 reprezentatív recept (szabványban tételesen felsorolva) összetételét,


hatását, indikációit és az egyes receptekben lévő kombinációk jellegzetességeit.

A klinikai HKO tantárgyak a következők:

Hagyományos kínai belgyógyászat

A tantárgy célja: Elsajátítani a HKO belgyógyászathoz tartozó betegségek alapvető


diagnosztikai és terápiás ismereteit és technikáit valamint a gyakori HKO belgyógyászati
betegségek kóroktanát, kórlefolyását és szindróma-differenciáláson alapuló kezelését. A

49
hallgató képes legyen gyakorlottan alkalmazni a négy vizsgálati módszert és a klinikai
receptírást gyakori HKO belgyógyászati esetekben.

A tantárgy követelményei.

Elsajátítani a HKO belgyógyászati szindróma-differenciálás vezérelveit, a klinikai


szindróma-differenciálás több alapozó tárgyon és HKO belgyógyászati alapismerteken
nyugvó alkalmazása végett.

Elsajátítani a HKO belgyógyászat kezelési alapelveit és fő terápiás módszereit.

Elsajátítani 30 HKO betegség (szabványban tételesen felsorolva) definícióját, kóroki


tényezőit, kórlefolyását, diagnosztikai kritériumait és szindróma-differenciáláson alapuló
kezelését.

Megismerni 7 HKO betegség (szabványban tételesen felsorolva) definícióját, kóroki


tényezőit, kórlefolyását, diagnosztikai kritériumait és szindróma-differenciáláson alapuló
kezelését.

Megismerni 11 HKO betegségcsoport (szabványban tételesen felsorolva)


differenciáldiagnózisát.

Hagyományos kínai nőgyógyászat

A tantárgy célja: elsajátítani a négy vizsgálati módszer és a szindróma-differenciálás


HKO nőgyógyászatban történő alkalmazását, illetve a HKO nőgyógyászat kezelési elveit
valamint gyógyszer- és recepthasználatát. Elsajátítani a gyakori HKO nőgyógyászati
betegségek kóroktanát, kórlefolyását és szindróma-differenciáláson alapuló kezelését.

A tantárgy követelményei

Elsajátítani a szervi funkcióknak, a csatornáknak és hálózatoknak, a qi-nek és a vérnek


valamint a méhnek a menstruációs ciklushoz kötődő szerepét. Elsajátítani a menstruáció,
a női folyás, a terhesség, a szülés és a gyermekágy élettani és kórtani jellegzetességeit.

50
Elsajátítani a HKO nőgyógyászat fő belsőleges és külsőleges kezelési módszereit.
Megismerni a női egészségmegőrzés alapjait.

Elsajátítani a menstruációs zavarok (9 betegség, szabványban nevesítve), a kóros női


folyások, a terhességi és a gyermekágyi (6 betegség, szabványban nevesítve) valamint a
vegyes kórképek (1 betegség) definícióit, kóroki tényezőit, kórlefolyását, diagnosztikáját,
differenciál-diagnózisát, szindróma-differenciáláson alapuló kezelését és prognosztikáját.

Megismerni 8 HKO nőgyógyászati betegség (szabványban nevesítve) definícióit, kóroki


tényezőit, kórlefolyását és szindróma-differenciáláson alapuló kezelését.

Megismerni a premenstruációs szindróma fajtáit (a szabványban 6 fajta nevesítve)


definícióját, diagnosztikáját és szindróma-differenciáláson alapuló kezelését.

Megismerni a nőgyógyászatban gyakran használt diagnosztikai technikákat valamint


azok indikációt, kontraindikációt és klinikai jelentőségét.

Hagyományos kínai gyermekgyógyászat

A tantárgy célja: elsajátítani a négy vizsgálati módszer és a szindróma-differenciálás


HKO gyermekgyógyászatban történő alkalmazását, illetve a HKO gyermekgyógyászat
kezelési elveit és gyógyszerhasználatát. Elsajátítani a gyakori HKO gyermekgyógyászati
betegségek kóroktanát, kórlefolyását és szindróma-differenciáláson alapuló kezelését.

A tantárgy követelményei

Elsajátítani a gyermekek élettani és kórtani jellegzetességeit valamint a gyermekek


táplálásának és egészségmegőrzésének módszereit.

Elsajátítani 18 gyakori gyermekgyógyászati betegség (szabványban tételesen felsorolva)


kóroki tényezőit, kórlefolyását és szindróma-differenciáláson alapuló kezelését.

Elsajátítani 6 fertőző gyermekgyógyászati betegség (szabványban tételesen felsorolva)


kóroki tényezőit, kórlefolyását, szindróma-differenciáláson alapuló kezelését valamint a
kapcsolódó prevenciós és járványügyi ismereteket.

51
Megismerni 13 gyermekgyógyászati betegség (szabványban tételesen felsorolva)
definícióját, diagnosztikáját és kezelési elveit.

Akupunktúra

(A „hagyományos kínai orvoslás” szakon az akupunktúra ismereteit egy komplex


tantárgy keretében oktatják, míg a hagyományos kínai orvoslás szak egyik specializált
szakirányának tekinthető „akupunktúra és manuálterápia” szakon e tárgy három külön
tantárgyra bomlik: „csatorna- és akuponttan”, „szúrás- és moxatechnika” valamint az
„akupunktúra terápia” tantárgyakra. Az ismeretanyag gerince mindkét esetben ugyanaz,
de az utóbbi esetben magasabb az óraszám és több a megkövetelt ismeret. Megjegyzendő,
hogy az „akupunktúra és manuálterápia” szakos képzések tanrendjében e tárgy „csatorna-
és akuponttan” komponense jellemzően az alapozó tárgyak között szerepel.)

A tantárgy célja: elsajátítani a csatornák és hálózatok, az akupontok, az akupunktúra és


moxibuszció technikáinak alapvető elméletét és ismereteit, illetve az akupunktúra
klinikumában alkalmazott diagnosztikai eljárások, szindróma-differenciálás, és kezelési
elvek sajátosságait valamint a gyakori betegségek akupunktúrás kezelését.

A tantárgy követelményei

Elsajátítani a tizennégy ércsatorna lefutását és kapcsolódó kóros állapotait.

Elsajátítani az akupontok típusait, lokalizációs módszereit. Elsajátítani az akupunktúrás


infekciókontroll technikáit.

Elsajátítani 130 gyakran használt akupont (szabványban tételesen felsorolva) csatornához


tartozását, lokalizációját, indikációit és szúrástechnikáját.

Elsajátítani a hajszáltűs szúrástechnikák és a moxibuszciós technikák alapismereteit és


végrehajtásukat. Megismerni az egyes technikák indikációit és kontraindikációit.

Elsajátítani az akupunktúrás terápia alapelveit, az akupunktúrás recept összeállításának


szabályait és a gyakori pontkombinációkat. Elsajátítani az csatornák és hálózatok szerinti
szindróma-differenciálás, a nyolc vezérelv szerinti szindróma-differenciálás és a belső

52
szervi szindróma-differenciálás alkalmazásait az akupunktúrás klinikumban. Megismerni
a speciális pontok rendszerét és klinikai alkalmazásukat.

Elsajátítani 20 gyakori betegség (szabványban tételesen felsorolva) szindróma-


differenciálását és akupunktúrás terápiáját.

Megismerni 19 betegség (szabványban tételesen felsorolva) akupunktúrás terápiáját.

Kínai manuálterápia

A „hagyományos kínai orvoslás” szakon a manuálterápia ismereteit egy komplex tantárgy


keretében oktatják, míg „akupunktúra és manuálterápia” szakon e tárgy két külön
tantárgyra bomlik: „manuálterápiás technikák” és „klinikai manuálterápia” tantárgyakra.
Az ismeretanyag gerince mindkét esetben ugyanaz, de az utóbbi esetben magasabb az
óraszám és több a megkövetelt ismeret.

A tantárgy célja: elsajátítani az alapvető manuálterápiás technikák végrehajtási


követelményeit valamint a manuálterápiás klinikumban alkalmazott diagnosztikai és
terápiás elvek alkalmazását gyakori kórképek kezelésében.

A tantárgy követelményei:

Elsajátítani a kínai manuálterápia indikációit és kontraindikációit. Megismerni a


manuálterápia működési elvét, kezelési elveit és gyakran használt vizsgálati módszereit.
Megismerni a manuálterápiás balesetek megelőzését és kezelését.

Elsajátítani az manuálterápiás lágyszöveti technikák alapvető fajtáit, a mozdulatokkal


szemben támasztott technikai követelményeket és az emberi test különböző területein
történő alkalmazásukat. Elsajátítani a mobilizációs eljárásokkal szembeni technikai
követelményeket, klinikai alkalmazásukat és kontraindikációikat.

Megismerni a kínai gyermekmasszázs gyakori akupontjait, és manipulációs technikáit.

Elsajátítani 8 gyakori betegség (szabványban nevesítve) kóroki tényezőit, kórlefolyását,


vizsgálati módszereit, diagnosztikáját és manuálterápiás kezelését.

53
Hagyományos kínai ortopédia és traumatológia

A tantárgy célja: elsajátítani a HKO ortopédia és traumatológia alapvető diagnosztikai és


terápiás ismereteit valamint a gyakori ortopédiai és traumatológiai betegségek
diagnosztikáját és alapvető ellátását.

A tantárgy követelményei:

Elsajátítani a végtagok, a gerinc, a vázizomzat, a fő perifériás idegek és vérerek anatómiai


szerkezetét és jellegzetességeit. Elsajátítani a végtagok, az ízületek és a gerinc gyakran
használt klinikai vizsgálati módszereit és az idegrendszer funkcionális próbáit.

Megismerni a sérülések belsőleges kezelési módszereit és gyakran használt gyógyszereit.


Megismerni a szindróma-differenciálás alkalmazását a HKO ortopédiában és
traumatológiában, valamint a sérülések kóroktanát, kórlefolyását és kategóriáit.

Elsajátítani a gyakran használt külső rögzítéses technikák alapelveit és alkalmazását.


Megismerni a HKO traumatológia külső kezelési módszereit.

Elsajátítani 11 csonttöréses kórkép (szabványban nevesítve) definícióját, kategorizálását,


jellegzetességeit, lehetséges szövődményeit, diagnosztikáját és kezelési elveit.
Megismerni a csonttörés gyógyulási folyamatát, jellemző időtartamát és az azt
befolyásoló tényezőket.

Elsajátítani 5 ficamos kórkép (szabványban nevesítve) definícióját, diagnosztikáját és


kezelési elveit. Megismerni kategorizálásukat és lehetséges szövődményeiket.

Elsajátítani 15 lágyszöveti ortopédiai kórkép (szabványban nevesítve) definícióját,


diagnosztikáját és terápiás elveit. Megismerni kategorizálásukat és lehetséges
szövődményeiket.

Megismerni a rehabilitációs funkcionális gyakorlatok alkalmazását.

A klasszikus HKO szövegek tantárgyainak céljai és követelményei a következők:

54
A tantárgyak céljai: elsajátítani A Sárga Császár belső könyve, az Értekezés a hideg
sérülésről, Az aranyszelence fontos receptjei című klasszikusokban valamint a meleg
betegségek iskolájához kapcsolódó szövegekben leírt gondolkodásmódot, elméleti
rendszereket és alapvető tartalmakat. Megismerni a fontosabb szövegrészeket. Lefektetni
az alapokat a klasszikus szövegekben leírt elméletek alapján végzett klinikai munka
számára. A klasszikus szövegolvasás és az alapszintű szövegelemzés képességének
kifejlesztése.

A tantárgyak követelményei

A Sárga Császár belső könyve

Kifejleszteni a kínai orvoslás legjelentősebb klasszikus szövegében közölt elméletek és


módszerek klinikai gyakorlatban való alkalmazásának alapszintű képességét.

Elsajátítani a szövegben leírt szervi megnyilvánulásokat, kóroki tényezőket,


kórfolyamatokat, vizsgálati módszereket, terápiás módszereket és egészségmegőrző
elveket.

Elsajátítani a szövegben leírt yin-yang és öt elem elméleteket, az esszenciális qi elméletét,


az egységes szervezet szemléletét valamint a materialista-természettudományos
életszemléletet, pszichológiai szemléletet, betegségszemléletet, illetve terápiás és
egészségmegőrző szemléletet.

Megismerni a szövegben leírt 7 klinikailag kiemelten jelentős betegségcsoport (a


szabványban tételesen felsorolva) kóroki tényezőit, jellemző kórlefolyását, klinikai
megnyilvánulásait, szindróma-differenciáló módszereit és terápiás eljárásait.

Értekezés a hideg sérülésről

Kifejleszteni a kínai orvoslás legkorábbi klinikai kézikönyvében közölt osztályozó


rendszer (hat csatornán alapuló szindróma-differenciálás) klinikai alkalmazásának
képességét a klinikumban gyakori betegségek diagnosztikájában és terápiájában.
Kifejleszteni a szövegben leírt diagnosztikai és terápiás módszerek pontos
alkalmazásának képességét.

55
Elsajátítani a „hat csatorna” alapvető fogalmát és a hat csatornán alapuló szindróma-
differenciálás elméletrendszerét. Megismerni a hat csatornán alapuló szindróma-
differenciálás kapcsolatát más szindróma-differenciáló rendszerekkel.

Elsajátítani a hat csatorna szindrómáinak kóroktanát, tünettanát, kórfolyamatait, kezelési


elveit valamint gyógyszereit és receptjeit. Elsajátítani a hat csatorna betegségei során
kialakuló főbb társuló szindrómák a kóroktanát, tünettanát, kórfolyamatait, kezelési elveit
valamint gyógyszereit és receptjeit. Elsajátítani a szövegben leírt alapvető kezelési elvek
rugalmas klinikai alkalmazásának képességét. Megismerni a szövegben használt egyes
speciális gyógyszer- és recepthasználati eljárásokat és azok kiegészítő módszereit.

Megismerni 90-100 passzust a szöveg legfontosabb szakaszai közül, úm. a hat csatorna
egyes kórképeinek főszakaszai, elméleti útmutatást nyújtó szakaszok, gyakorlati
vizsgálati módszert vagy szindróma-differenciálást leíró szakaszok, receptet és
szindrómát együttesen tárgyaló főszakaszok.

Az arany szelence fontos receptjei

Elsajátítani a szöveg betegségeket vezérfonalként használó szemléletét, a szindróma és


betegség integratív differenciálásán alapuló orvosi modelljét valamint a több szindróma-
differenciáló megközelítést egyesítő módszertanát.

Elsajátítani a szöveg prevenciós, kóroktani, kórfolyamati, diagnosztikai és terápiás


vonatkozású alapelveit.

Elsajátítani a szövegben leírt 22 jelentős betegség (a szabványban tételesen felsorolva)


alapvető definícióit, kóroktanát, kórfolyamatait, kategorizálását, kezelési elveit,
szindróma-differenciálását, recept-összeállítást és gyógyszerhasználatot és kiegészítő
eljárásokat valamint prognosztikai tényezőit.

Megismerni 6 további betegség (a szabványban tételesen felsorolva) alapvető definícióit,


kóroktanát, kórfolyamatait, kategorizálását, kezelési elveit, szindróma-differenciálását,
recept-összeállítást és gyógyszerhasználatot és kiegészítő eljárásokat valamint
prognosztikai tényezőit.

56
Elsajátítani a szövegben közölt gyakran használt receptek összetételét, hatását valamint
azok különleges gyógyszer-előkészítő eljárásait.

Megismerni 50 passzust a szöveg legfontosabb szakaszai közül, úm. egyes témakörök


főszakaszai, elméleti útmutatást nyújtó szakaszok, receptet és szindrómát együttesen
tárgyaló főszakaszok.

Kifejleszteni a szövegben közölt szervi szindróma-differenciálást a nyolc vezérelv


szerinti szindróma-differenciálással ötvöző rendszer klinikai alkalmazásának képességét,
a szindróma és a betegség integratív differenciálásának képességét. Kifejleszteni a
szövegben leírt diagnosztikai és terápiás módszerek pontos alkalmazásának képességét.

A hagyományos kínai orvosképzés tananyagának csak egy részét teszik ki a HKO


szaktantárgyak. Az olyan általános nem szakirányú alapozó tantárgyak mellett, mint az
idegen nyelv, az orvosi etika, a jogi alapismeretek, az erkölcsi nevelés, a testnevelés, a
filozófia, a politikai-ideológiai tárgyak stb., a 2.-4. táblázatok mutatják be a hagyományos
kínai orvosképzés számára előírt tantárgyakat és gyakorlatokat (MOE PRC 2012).

2. táblázat: A hagyományos kínai orvosképzés alapozó szaktantárgyai

Hagyományos kínai orvos szak

Modern orvostudomány orvosi biológia, anatómia, élettan, kórtan,


tantárgyai mikrobiológia, immunológia, farmakológia, orvosi
genetika
Hagyományos kínai bevezetés a kínai orvoslásba, bevezetés a klasszikus
orvoslás tantárgyai orvosi szövegolvasásába, a kínai orvoslás elméleti
alapjai, HKO gyógynövénytan, HKO recepttan, A Sárga
Császár belső könyve szövegolvasás, Értekezés a hideg
sérülésről szövegolvasás, Az aranyszelence receptjei
szövegolvasás, Meleg betegségek szövegolvasás, HKO
diagnosztika

57
Akupunktúra-manuálterápia szak

Modern orvostudomány orvosi biológia, anatómia, élettan, kórtan,


tantárgyai mikrobiológia, immunológia, farmakológia, orvosi
genetika, neurológiai lokalizációs diagnosztika
(neurológiai propedeutika)
Hagyományos kínai a kínai orvoslás elméleti alapjai, HKO gyógynövénytan,
orvoslás tantárgyai HKO recepttan, Értekezés a hideg sérülésről
szövegolvasás, Az aranyszelence receptjei
szövegolvasás, akupont- és csatornatan, akupont
anatómia, szúrás- és moxatechnika, manuálterápiás
technikák

3. táblázat: A hagyományos kínai orvosképzés klinikai szaktantárgyai

Hagyományos kínai orvos szak

Modern orvostudomány belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat-szülészet,


tantárgyai gyermekgyógyászat, sürgősségi medicina

Hagyományos kínai HKO belgyógyászat, HKO sebészet, HKO


orvoslás tantárgyai nőgyógyászat, HKO gyermekgyógyászat, HKO
traumatológia, akupunktúra, manuálterápia
Akupunktúra-manuálterápia szak

Modern orvostudomány belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat-szülészet,


tantárgyai neurológia, rehabilitációs medicína

Hagyományos kínai HKO belgyógyászat, HKO nőgyógyászat, HKO


orvoslás tantárgyai gyermekgyógyászat, HKO traumatológia, akupunktúra
terápia, klinikai manuálterápia

58
4. táblázat: Klinikai gyakorlat a hagyományos kínai orvosképzésben

Hagyományos kínai orvos szak

Harmadévben 9 hét gyakorlat HKO belgyógyászat osztályon

Ötödévben egy év klinikai gyakorlat HKO belgyógyászat, HKO sebészet, HKO


gyermekgyógyászat és HKO nőgyógyászat osztályokon.

Akupunktúra-manuálterápia szak

Harmadévben 9 hét gyakorlat HKO belgyógyászat és akupunktúra osztályokon

Ötödévben egy év klinikai gyakorlat HKO belgyógyászat, HKO nőgyógyászat,


akupunktúra, manuálterápia, neurológia és rehabilitáció osztályokon

A hagyományos kínai orvoslás oktatásában hangsúlyos a korán megkezdett klinikai


képzés, a folyamatos gyakorlat, melynek célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a
hagyományos kínai orvoslásra jellemző klinikai gondolkodásmódot. Ennek jegyében már
az első évtől minden tantárgynak van gyakorlati komponense. A harmadéves hallgatók
egy negyed tanévet, ötödévesek pedig egy egész tanévet töltenek klinikai gyakorlaton. A
klinikai gyakorlat mellett a klasszikus szövegek tantárgyai szintén fontos elemei a
tanrendnek, hiszen ez adja a HKO klinikai módszereinek alkalmazásához szükséges
elméleti hátteret.

1.2.3. Hagyományos kínai orvosok engedélyeztetése, praxisa és továbbképzése Kínában

Kínában az orvosi tevékenység, így a hagyományos kínai orvoslás gyakorlása is,


praxisvizsgához kötött. Noha Kínában már a Zhou-korban (i.e. XI.-III. sz.) is volt orvosi
hivatalnoki tisztség, melyet szakmai versenyvizsgán elért eredmények alapján lehetett
betölteni, a kínai törvények a Yuan-korban (1206-1368) kötötték először szakmai
vizsgához az orvosi praxist (Fu 1990). A Qing-kor (1644-1911) végére már létrejött az
orvosi praxis előfeltételét jelentő szakmai vizsgák rendszere (Chang 2010). A Kínai
Népköztársaság 1951-ben vezetett be egy ideiglenes szabályozást, melynek értelmében

59
az Egészségügyi Minisztérium teljes körűen felügyelte az orvosi praxist. Néhány évvel
később azonban ezt eltörölték és 1957-től az orvosi diplomával rendelkezők
automatikusan jogosultak voltak szakmai praxisra. Ez így maradt 1999-ig, amíg a jelenleg
is hatályos Kínai Népköztársaság Orvosi Praxis Törvénye érvénybe nem lépett: ebben az
orvosi praxist újra szakmai vizsgához kötötték (SCPRC 1999). Ez a törvény rögzíti az
orvosok vizsgáztatásának, regisztrációjának és praxisának szabályait, a képzésekkel
szembeni követelményeket valamint az orvosok jogi kötelezettségeit. Országos szinten
egységes szabványként lefekteti, hogy az orvosi praxisvizsgán (zhíyè yīshī kǎoshì 执业
医师考试) elért megfelelő eredmény az orvosi regisztráció és praxis előfeltétele. Ez a
törvény követelmények és kötelezettségek tekintetében nem tesz különbséget a modern
orvostudományt és a hagyományos kínai orvoslást gyakorló orvosok között. Az orvosi
praxis törvény értelmében Kínában ún. „orvosi praxis regisztrációs rendszer” (zhíyè
yīshī zhùcè zhìdù 执 业 医 师 注 册 制 度 ) van érvényben. A regisztrált orvosok
praktizálhatnak terápiás, prevenciós és egészségmegőrző intézményekben a
regisztrációkor rögzített földrajzi hely és munkakör szerint. Regisztráció nélkül nem lehet
(sem kínai sem nyugati) orvosi munkát folytatni. Az orvosi munkavállaláshoz szükséges
regisztráció és a munkavállalási engedély kiadásának feltétele a megfelelő eredménnyel
teljesített országos orvosi praxisvizsga.

Az orvosi praxisvizsga célja, hogy felmérje a vizsgázó szaktudását és technikai ismereteit,


tehát az orvosi munkára való alkalmasságát. A praxisvizsgáknak két szintje van:
praktizáló orvos (zhíyè yīshī 执业医师) és praktizáló segédorvos (zhíyè zhùlǐ yīshī
执业助理医师). A praktizáló segédorvos csak praktizáló orvos felügyelete alatt láthat
el orvosi feladatokat. Ez alól kivételt képeznek a vidéki adminisztrációjú területeken és
falvakban dolgozó segédorvosok, akik önállóan folytathatnak orvosi tevékenységet. A
orvosi praxisvizsgák szakirányokra vannak felosztva. Három „hagyományos orvoslás”
jellegű praxisvizsga van Kínában: hagyományos kínai orvos, integrált modern-
hagyományos orvos és etnikai népi gyógyász (mongol, tibeti, ujgúr, dai népi
gyógyászok)29.

29 Ezek a nemzetiségi medicinák nem képezik a kínai orvoslás kanonikus ismeretrendszerének


részét.

60
A hagyományos kínai orvosi praxisvizsgákon csak azok vehetnek részt, akik az alábbi
feltételek közül egynek megfelelnek: orvosi egyetemi baccalaureusi alapdiploma és egy
év gyakornokság praktizáló orvos felügyelete alatt terápiás vagy prevenciós egészségügyi
intézményben; segédorvosi oklevél és két év gyakornokság praktizáló orvos felügyelete
alatt terápiás vagy prevenciós egészségügyi intézményben; dokumentált tanítványi
láncolatot bizonyító oklevél, segédorvosi oklevél és öt év gyakornokság egészségügyi
intézményben.

A hagyományos kínai segédorvosi praxisvizsgán való részvételhez hasonlóképpen meg


kell felelni a következő feltételek egyikének: felső vagy középfokú szakiskolai végzettség
és egy év gyakornokság praktizáló orvos felügyelete alatt terápiás vagy prevenciós
egészségügyi intézményben; dokumentált tanítványi láncolatot bizonyító oklevél és egy
év gyakornokság praktizáló orvos felügyelete alatt az oklevelet kibocsájtó tartományban
lévő egészségügyi intézményben.

A praxisvizsgák tartalmát és lebonyolítását a kínai Egészségügyi Minisztérium rendeletei


szabályozzák (MOH PRC 1999). A vizsga két nagy részre oszlik: komplex orvosi írásbeli
vizsgára és gyakorlati technikai demonstrációra. A komplex orvosi írásbeli vizsga egy
országosan egységes szabványvizsga, melynek lebonyolításáért hagyományos kínai
orvosi praxisvizsgák esetén a Nemzeti Hagyományos Kínai Orvosi Hivatal (Guójiā
zhōngyīyào guǎnlǐ jú 国家中医药管理局) felelős. A gyakorlati technikai demonstráció
tartalmát az Országos Orvosi Vizsgáztató Központ illetve a Nemzeti Hagyományos Kínai
Orvosi Hivatal határozza meg és tartományi szintű vizsgáztató szervek bonyolítják le.

A hagyományos kínai orvosi praxisvizsgákon a gyakorlati technikai demonstráció három


állomásból áll. Az első állomáson a vizsgázónak be kell mutatnia a szindróma-
differenciálásban való jártasságát egy kóreset önálló elemzésével. A vizsgázónak a
megadott klinikai adatok alapján meg kell állapítania a betegség etiológiáját,
kórlefolyását, lokációját és jellegét, el kell végeznie a differenciáldiagnózist is, fel kell
állítania mind a kínai orvoslás, mind a modern orvostudomány szerinti diagnózist, meg
kell adnia a HKO szerinti terápiás alapelvet, gyógynövény receptet kell írnia, mely
tartalmazza az összetevők nevét, mennyiségét és előkészítési módszerét valamint meg
kell adnia minden egyéb releváns terápiás és diagnosztikai specifikációt. A második
állomás során alapvető klinikai készségeket kell bemutatni, beleértve a fizikális

61
vizsgálatokat és mind a HKO mind a modern orvostudomány alapvető terápiás,
diagnosztikai eljárásait. A harmadik állomás egy szóbeli meghallgatás, amely során a
vizsgabizottság tagjai klinikai ismeretekre vonatkozó kérdéseket tesznek föl a
jelentkezőnek.

Az komplex orvosi írásbeli vizsga országosan egységes és a hagyományos kínai orvosi


praxisvizsgákon a 6. táblázatban felsorolt szaktantárgyak tananyagára épülnek. A vizsgák
kizárólag több válaszos tesztkérdésekből állnak. Orvosi praxisvizsgán 640 kérdésre kell
válaszolni, míg segédorvosi praxisvizsgán 300 kérdésre.

5. táblázat: a hagyományos kínai orvosi praxisvizsgák tantárgyi követelményei

Általános tantárgyak orvosi etika, egészségügyi jog

a kínai orvoslás elméleti alapjai (beleértve a klasszikus


szövegismeret tárgyait), HKO gyógynövénytan, HKO
HKO szaktantárgyai recepttan, HKO diagnosztika, HKO belgyógyászat,
HKO sebészet, HKO nőgyógyászat, HKO
gyermekgyógyászat, akupunktúra
Modern orvostudomány a diagnosztika alapjai, belgyógyászat, infektológia
tantárgyai

Az engedélyeztetési rendszer másik fontos eleme a praxisvizsgák mellett a továbbképzés.


Kínában az orvosi szaktudás folyamatos fejlesztését elősegíteni hivatott orvosi
továbbképzési rendszer a modern orvostudomány és a kínai orvoslás gyakorlói számára
megegyezik. A továbbképzésben való részvétel minden orvos joga és kötelezettsége – így
a hagyományos kínai orvosoké is. Jelenleg a hagyományos kínai orvosok továbbképzése
a Nemzeti Hagyományos Kínai Orvosi Hivatal által kiadott Hagyományos Kínai Orvosi
Továbbképzési Rendelet szerint történik (SATCM 2006).

Öt fajta akkreditálható továbbképzési forma van: az Nemzeti Hagyományos Kínai Orvosi


Hivatal Továbbképzési Bizottsága által meghirdetett HKO továbbképzések, a Nemzeti

62
Hagyományos Kínai Orvosi Hivatal egyéb szervei által meghirdetett képzések,
tartományi HKO Továbbképzési Bizottságok által meghirdetett képzések, tartományi
HKO Hivatalok által meghirdetett képzések, HKO intézmények és szakmai szervezetek
által megrendezett és megyei szintűnél magasabb HKO Továbbképzési Bizottságok által
akkreditált HKO továbbképzések.

A továbbképzéseknek számos módja lehetséges: tanfolyamok, kutatócsoportok, mester-


tanítvány képzések, tudományos előadások, on-line képzések, tudományos konferenciák
stb. A tudományos cikkek megírásához végzett kutatások és az előre bejelentett terv
alapján zajló, vizsgával záruló önálló tanulmányok is beszámíthatóak. Ahhoz hogy a
továbbképzésen részt vevő orvos érvényesítése a részvételét regisztráció szükséges. A
regisztráció során meg kell adni a továbbképzés nevét, időtartamát, óraszámát, fajtáját,
pontértékét és a képzést lezáró vizsga eredményét.

Kínában az orvosi továbbképzés kreditpontrendszerben zajlik. A továbbképzéseket


sikeresen tejesítő és szabályosan regisztráló orvosok kreditpontokat kapnak.
Hagyományos kínai orvosoknak évente legalább 25 továbbképzési kreditpont
megszerzése kötelező. A megfelelő számú kreditpontok megszerzése az egyik előfeltétele
az orvosi praxishoz szükséges regisztráció megújításának.

Kínában jelenleg a hagyományos kínai orvosok képzése modernizált és intézményesített.


Két fő alappillére az egyetemi képzés és a továbbképzés. Mindezek mellett a HKO
szerves részét képező hagyományos oktatási struktúrák, az erős klinikum-centrikusság, a
személyes oktatási formák is helyet kapnak a rendszerben. Kínában a hagyományos kínai
orvoslás képzése és gyakorlata strukturálisan nem különbözik a modern
orvostudományétól. A hagyományos kínai orvosok modern orvostudományt is tanulnak,
a modern orvostudomány tantárgyaiból is vizsgázniuk kell az orvosi praxisvizsgán. A
modern orvostudomány diagnosztikai és terápiás eljárásait a hagyományos kínai orvoslás
módszereivel együtt alkalmazzák mindennapi munkájuk során.

63
2. Célkitűzések

Vizsgálatunk célja felmérni, hogy a magyarországi „hagyományos kínai orvoslás” jellegű


képzések mennyire felelnek meg a hagyományos kínai orvosképzés
kritériumrendszerének, hogy vannak-e jelentős eltérések a hazai képzések között, és ha
vannak, akkor ezek az eltérések milyen hatással lehetnek a képzésekből kikerülő
szakemberek elméleti ismereteire és gyakorlati készségeire. A vizsgálat további célja,
hogy a kínai orvoslás hazai képzési és szabályozási rendszerének jövőbeni perspektíváira
vonatkozóan ajánlásokat fogalmazzon meg a vizsgálat eredményeinek tükrében.

Magyarországon az egészségügyi törvény (EÜTV 1997) mellett minisztériumi rendelet


(NMTGY 1997) szabályozza a hagyományos kínai orvoslás, pontosabban az akupunktúra
gyakorlásának (a továbbiakban: „HKO praxis”) feltételeit. A törvény 2013-as
módosításáig Magyarországon a HKO praxishoz szükséges képzettség megszerzésének
egyetlen EÜTV feltételeinek megfelelő módja az általános orvosi diploma birtokában
végezhető „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzés elvégzése
volt. Ezt a képzést a budapesti Yamamoto Intézet szervezi a Pécsi Tudományegyetem
által akkreditáltan (YI 2005). Az 1997-től 2013-ig tartó jogi helyzetben az öt éves
hagyományos kínai orvosi B.Sc. alapképzést végzett szakemberek nem voltak jogosultak
HKO praxisra Magyarországon. 2013-ban, az Eü. törv. módosításával lehetségessé vált a
„hagyományos kínai gyógyászat területén, legalább 5 éves, felsőoktatási képzést
követően megszerzett oklevél” birtokában a HKO praxisra jogosító engedély
megszerzése (EÜTV MOD 2013). Öt éves hagyományos kínai orvoslás alapképzés 2010-
ben indult először Magyarországon a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem
Magyarországi Tagozatával, amely a Semmelweis Egyetemen működik (SE-ETK 2010).
Mivel jelenleg Magyarországon csak e kétfajta képzés ad HKO praxisra jogosító
oklevelet, ezért a kínai orvoslás hazai oktatásának vizsgálatakor fontosnak látszik e két
fő hazai képzési forma összehasonlítása. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a két
vizsgált képzést.

64
„Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzés

A képzés posztgraduális orvosi képzés, bemeneti feltétele az általános orvosi (vagy


fogorvosi) diploma. Kínai orvoslással kapcsolatos előtanulmányok nem feltételei a
képzésnek. Időtartama 2 év, „levelező” rendszerben zajlik, havi egy hétvége, azaz két nap
oktatással. A képzést követően megszerezhető szakképzettség megnevezése:
„hagyományos kínai orvos”. A képzés tematikáját ld. az I. függelékben.

A Pécsi Tudományegyetem által kiadott oklevéllel záruló „Hagyományos kínai orvoslás


és kapcsolt technikái” továbbképzés 2004 óta működik a korábban a HIETE-n és a
Debreceni Tudományegyetemen zajló hagyományos kínai orvoslás és akupunktúra
jellegű posztgraduális képzések „utódjaként” és jelenleg az egyetlen ilyen jellegű képzés
Magyarországon.

„Hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak” alapképzés

A képzés felsőfokú alapképzés (BSc). A képzés bemeneti feltétele a képzési szintnek


megfelelően az érettségi bizonyítvány. Időtartama 5 év, teljes idejű, nappali rendszerű. A
képzést követően megszerezhető szakképzettség: „hagyományos kínai orvos (zhōng yī
shī 中医师)”. A képzés tematikáját ld. a II. függelékben.

A Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem Kihelyezett Tagozatán folytatott


akupunktúra-manuálterpia szakos hagyományos kínai orvosi alapképzés a kínai
rendszerű hagyományos kínai orvosi felsőfokú képzések közé tartozik30. A diplomát
kiadó Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem (Hēilóngjiāng zhōngyīyào dàxué 黑
龙江中医药大学) Kína huszonnégy hagyományos kínai orvostudományi egyetemeinek
egyike (MOE PRC 2016). Az egyetemen zajló 26 féle B.Sc. alapképzés közül három
orvosi jellegű szak van, melyek öt éves időtartamúak és a Bachelor of Medicine fokozattal
zárulnak: a hagyományos kínai orvos szak, az akupunktúra-manuálterápia szakirányú
hagyományos kínai orvos szak és kínai-nyugati integrált orvos szak. Vizsgálatunk tárgya

30 Ld. a 1.2.2. résznél.

65
a HLJUCM akupunktúra-manuálterápia szakirányú hagyományos kínai orvos szakos
B.Sc. képzése.

66
3. Módszerek

1. vizsgálat

A két képzés összehasonlítása a hagyományos kínai orvoslás szakismereteinek


elsajátítására fordított óraszám alapján. A Kínai Népköztársaság Oktatási Minisztériuma
illetve a Hagyományos Kínai Orvosi Egyesületek Világszövetsége által ajánlott
szabványok (MOE PRC 2008, 2012 és WFCMS 2009) alapján felmértük, hogy a kínai
orvoslás szakismereteinek kötelező törzsanyagát milyen óraszámban oktatják a két
képzésen.

2. vizsgálat

A képzések összehasonlítása a kínai orvoslás egyes szakismereti tantárgyinak óraszáma


és oktatott ismeretanyaga szerint. Megvizsgáltuk, hogy a két képzésen mely tantárgyak,
mely ismeretanyagok milyen óraszámban szerepelnek a kínai orvoslás szakismereteinek
kötelező törzsanyagából.

3. vizsgálat

A képzéseket elvégzők által tanult nem HKO jellegű szakismereti tárgyak óraszámának
és ismeretanyagának összehasonlítása. Megvizsgáltuk, hogy a kétféle képzést elvégzők a
modern orvostudomány mely tantárgyait tanulták és milyen óraszámban.

Felhasznált szabványok

A Kínai Oktatási Minisztérium A felsőfokú alapképzés hagyományos kínai orvosi szakán


oktatott hagyományos kínai orvostani elméleti ismeretek és technikai készségek
alapszabványa (Běnkē jiàoyù zhōngyīxué zhuānyè zhōngyīyào lǐlùn zhīshì yǔ jìnéng
jīběn biāozhǔn 本 科 教 育 中 医 学 专 业 中 医 药 理 论 知 识 与 技 能 基 本 标 准 ) című
szabványban rögzítette a hagyományos kínai orvoslás jellegű felsőfokú alapképzések
kötelező tananyagát és minimális óraszámait (MOE PRC 2008). E szabványnak a
Hagyományos Kínai Orvosi Egyesületek Világszövetsége (WFCMS) a WHO
ajánlásainak megfelelően elkészítette a nemzetközi, Kínán kívüli oktatási intézmények
számára ajánlott változatát A kínai orvoslás felsőfokú („HKO előtti”) alapképzésének

67
világszabványa (Shìjiè zhōngyīxué běnkē (CMD qián) jiàoyù biāozhǔn 世界中医学本科
(CMD 前)教育标准) címmel (WFCMS 2009). A címben a „HKO előtti” kifejezés a
„hagyományos kínai orvos” (HKO) szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzésre
utal. A két szabvány szerkezetileg és tartalmilag nagyban egyezik, a nemzetközi változat
valamivel alacsonyabb óraszámot és kevesebb ismeretanyagot határoz meg. Mindkét
szabvány rögzíti a hagyományos kínai orvosi felsőfokú alapképzés tanrendi szerkezetét,
az egyes szakismereti tantárgycsoportokra jutó minimális kontaktóraszámot illetve az
egyes tantárgyakkal szembeni tartalmi követelményeket. Az összehasonlítás során a
WFCMS-féle nemzetközi szabványt (továbbiakban: „WFCMS alapképzési szabvány”)
alkalmaztuk.

68
4. Eredmények

1. vizsgálat eredményei

A WFCMS alapképzési szabvány szerint a „hagyományos kínai orvos” szakképzettséget


adó képzéseknél a hagyományos kínai orvoslás szaktantárgyaira minimum 1500
kontaktórának kell jutnia, míg a klinikai gyakorlat sem lehet kevesebb 1500 óránál. A két
képzés HKO szaktantárgyainak összesített óraszámait a 7. táblázat mutatja be.

6. táblázat: HKO szaktantárgyak összesített óraszámának összehasonlítása

Óraszám a „hagyományos kínai Óraszám a „Hagyományos


orvoslás (akpunktúra-manuálterápia) kínai orvoslás és kapcsolt
szak” alapképzésen technikái” továbbképzésen
Kötelező HKO
1242 320
szaktantárgyak
Szabadon választható
0-504 0-24
HKO tárgyak
HKO klinikai
2720 120
gyakorlat
Összes HKO óraszám 3962-4466 440-464
Arány: 9,3:1

A „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzés 320 tanóra


előadásból és kiscsoportos gyakorlatból valamint 120 tanóra klinikai gyakorlatból áll. A
„hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak” alapképzés HKO
szaktantárgyaira jutó elméleti-gyakorlati összes kontaktóraszám 1242-1746 között
mozog, a szabadon választható tantárgyak között felvett HKO tantárgyak függvényében,
míg a gyakorlati képzés összes óraszáma 2720. A „Hagyományos Kínai Orvoslás és
kapcsolt technikái” továbbképzésben a HKO szaktantárgyak óraszáma nem éri el a
WFCMS alapképzési szabványban rögzített minimális óraszámot. A „hagyományos kínai

69
orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak” alapképzés HKO szaktantárgyi óraszáma
megfelel a szabvány feltételeinek.

2. vizsgálat eredményei

A WFCMS alapképzési szabvány szerint a felsőfokú HKO alapképzés tananyagát a


következő tematika szerint lehet felosztani: 1. bölcsészeti és társadalomtudományi
tárgyak, melyek nem képezik a szakismeretek részét, 2. a hagyományos kínai orvoslás
szaktantárgyai és 3. a modern orvostudomány szaktárgyai. A hagyományos kínai orvoslás
szaktantárgyait további csoportokra bontva megkülönböztethetőek: 1. alapozó HKO
tantárgyak, 2. klasszikus HKO szövegek tantárgyai és 3. klinikai HKO tantárgyak.

Az alapozó HKO tárgyakhoz a következők tartoznak: „a kínai orvoslás elméleti alapjai,


HKO diagnosztika, hagyományos kínai gyógynövénytan, hagyományos kínai recepttan
és azon integratív tantárgyak, melyek a fenti tárgyak ismereteit tartalmazzák.” A
Klasszikus szövegolvasás tantárgyai: „Sárga császár belső könyve, Értekezés a hideg
sérülésről, Az aranyszelence receptjei, a meleg betegségek tana és azon integratív
tantárgyak, melyek a fenti tárgyak ismereteit tartalmazzák.” A hagyományos kínai
orvoslás klinikai tantárgyai: „HKO belgyógyászat, HKO sebészet, HKO nőgyógyászat,
HKO gyermekgyógyászat, akupunktúra, manuális terápia, HKO ortopédia és
traumatológia.” A „hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzés
tanmenete tantárgyak helyett oktatási napok szerinti témaköröket tartalmaz. A 8. táblázat
mutatja be, hogy melyik oktatási napon melyik témakör mely HKO tantárgyhoz tartozó
szakismereteinek oktatása zajlik. A 8. táblázat „Oktatási napok szerinti témakörök”
oszlopában változtatás nélkül közöljük a képzés tematikájában leírtakat.

7. táblázat: Oktatási napokhoz rendelt szakismereti témakörök a „hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt
technikái” továbbképzés tematikájában

Témakörnek megfelelő HKO


Oktatási napok szerinti témakörök Óraszám
szaktantárgy neve

70
1.nap Bevezetés, tanfolyami ismertetés,
beosztások. Tudományos eredmények a HKO mai
állásáról, nemzetközi tanulmányok, értékelése, A
HKO története, nemzetközi és hazai története. A
HKO magyarázata és helye a komplementer
medicina területén, hazai szabályozás,
Beveztés a kínai orvoslásba 8
engedélyezés, továbbképzés joggyakorlata. A
HKO alapelméletei, alapfogalmak. Általában: A
Pontok meridiánok rendszere, anatómiai
mértékegységek, pontok, meridiánok, A
meridiánok, mint speciális hálózat. A test, mint a
meridián hálózat hordozója.
2.nap A Yin és Yang elmélete I. A Yin és Yang
növekedése, kölcsönhatása, szembenállása A yin-
Yang elmélet felhasználása a HKO-ban, A
betegségek okának magyarázata a HKO-ban A
A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
Yin-Yang elmélet alkalmazása a test élettani
működésében, A yin-Yang elmélet alkalmazása a
diagnózisban A yin-Yang elmélet átfogó
értelmezése
3.nap Az öt elem, avagy az öt mozgás elmélete I.
Az Öt elem vagy öt mozgás elmélete II. Az öt
mozgás elméletének használata a HKO-ban A
A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
szervek élettani működéseinek kölcsönös
kapcsolata az Öt Elem kapcsán Az Öt Mozgás
elméletének alkalmazása a HKO-ban
4.nap A Qi, a Vér és a Szerves Folyadékok (Jin-
A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
Ye, Ying Esszencia, Shen, Ming men)
5.nap A Jing-Luo-k fogalma, osztályozása,
elágazódások A Jing-Luo-k elágazódásai,
A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
bőrzónák Csatornák és in-izom csatornák
tárgyalása I.
6.nap Csatornák és in-izom csatornák tárgyalása II.
A csatornákkal kapcsolatos kóros tünetek elemzése A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
A JIng Luo-k elméletének alkalmazása a HKO-ban
7.nap Speciális Gyakorlat: a meridiánok és pontok
gyakorlása, egymás közötti demonstrációval Csatorna- és akuponttan 8
(kiscsoportos)I.

71
8.nap Speciális Gyakorlat: a meridiánok és
pontok gyakorlása, egymás közötti Csatorna- és akuponttan 8
demonstrációval (kiscsoportos)II.
9.nap Speciális Gyakorlat: a meridiánok és pontok
gyakorlása, egymás közötti demonstrációval Csatorna- és akuponttan 8
(kiscsoportos)III.
10.nap 1.A Zang- FU szervek jelentése és élettana
I. 2.A Sziv, SZivburok, LÉp, Tüdő, Vese, Ming A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
Men, Máj élettana a HKO-ban
11.nap 1.A Zang- FU szervek jelentése és élettana
II. 2.A Három Melegítő, Gyomor, Vékonybél,
A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
Vastagbél, Hólyag, Epehólyag élettana a HKO-ban
csatornatünetei, lefutásuk.
12.nap A különleges viselkedésű Fu szervek A
Zang-Fu-k közötti kapcsolat A Zangok és Fu-k
A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
közötti kapcsolat és patológiás kapcsolat, A Fu-k
egymás közötti kapcsolata
13.nap A fül- mint speciális mikrorendszer- a kinai
Szúrás- és moxatechnika 8
és a Nogiere féle fül rendszer ismertetése.
14.nap A kórokok és a kórokok fejlődése a HKO-
ban Járvány, táplálkozás, fáradtság, Külső
Támadások jelentősége a HKO-ban A HAt Túlzás A kínai orvoslás elméleti alapjai 8
jelentősége a HKO-ban A Hét érzelem
(emocionális faktor) jelentősége a HKO-ban
15.nap Diagnózis a HKO-ban I. : megtekintés,
Hagyományos kínai
tapintás, anamnézis felvétele, palpáció, kórminta 8
diagnosztika
fogalma, Diagnosztikai alapelvek a gyakorlatban.
16.nap Diagnózis a HKO-ban II.: A Hallás,
Hagyományos kínai
Szaglás, Tapintás jelentősége a HKO-ban A 8
diagnosztika
Pulzus-diagnosztika
Hagyományos kínai
8
17.nap A Nyelv vizsgálata diagnosztika
18.nap A Váladékok, Nyálkák kórtana a HKO-ban A kínai orvoslás elméleti alapjai 8

19.nap A BIAO-LI fogalma, kórképek Ba Gang


Hagyományos kínai
8
fogalma diagnosztika

72
20.nap Hideg-Hőség kórképei , Külső eredetű lázas
Hagyományos kínai
kórképek és osztályozásuk, kezelésük a HKO-ban 8
diagnosztika
Elégtelenség-Bőség kórképei
21.nap A Qi kórképei: Elégtelen, Összeomlott,
Pangó, Háborgó Qi A Szerves Folyadékok Hagyományos kínai
8
kórképei A Vér kórképei: Elégtelen, diagnosztika
Vérhalmazok, Meleg Vér
22.nap 1.A 8 különleges csatorna ismertetése, A kínai orvoslás elméleti alapjai 4
tünetei, jelentősége. 2.Receptúra összeállítás
Akupunktúra terápia 4
szabályai a gyakorlatban
23.nap A szervek és Csatornák egyszerű és
Hagyományos kínai
összetett kórképeinek diagnózisa I. A Tüdő és a 8
diagnosztika
Vastagbél kórképei Szív-Vékonybél

24.nap 1.A Vese és Hólyag kórképei, 2.A Máj és


Hagyományos kínai
8
az Epehólyag kórképei Lép-Gyomor diagnosztika

25.nap Több Zang-szervet érintő kórképek


Hagyományos kínai
8
elemzése a HKO-ban diagnosztika
26.nap A Hat Szint kórképei I: A Tai Yang
kórképei A Shao Yang kórképei A Yang MIng Hagyományos kínai
8
kórképei A Tai Yin kórképei A Shao YIn kórképei diagnosztika
A Jue Yin kórképei
27.nap A Négy Réteg kórképei: Wei, Qi, Ying, Hagyományos kínai
Xue A Három melegítő kórképei A HKO 4
diagnosztika
műszeres diagnosztikai lehetőségei I. A HKO
műszeres terápiás gyakorlata, elektroakupunktúra
elmélete és gyakorlata Végpontdiagnózis elmélete
és gyakorlata a HKO-ban I. A lágylézer Szúrás- és moxatechnika 4
alkalmazása általában , alkalmazása a HKO-ban.
Mágneses terek, elektromágneses terek
alkalmazása a HKO-ban. Biostimuláció.
28.nap Bevezetés a HKO mozgás-masszázsterápia
Kínai manuálterápia 8
elméletébe és gyakorlatába
29.nap A gyógynövények alkalmazása és szerepe a
Hagyományos kínai
HKO-ban. A Materia Medica a HKO-ban.
gyógyszerészet, 8
Akupunktúra és gyógynövények együttes
alkalmazhatósága a HKO-ban. Hagyományos kínai recepttan

73
30.nap Speciális Gyakorlat: a meridiánok és
pontok gyakorlása, egymás közötti Meridián- és akuponttan 8
demonstrációval (kiscsoportos)I.
31.nap Speciális Gyakorlat: a meridiánok és
pontok gyakorlása, egymás közötti Meridián- és akuponttan 8
demonstrációval (kiscsoportos)II.
32.nap Speciális Gyakorlat: a meridiánok és
pontok gyakorlása, egymás közötti Meridián- és akuponttan 8
demonstrációval (kiscsoportos)III.
33.nap 1.Triggerpontok jelentősége, Nem tartozik a HKO B.Sc.
kezelhetősége. Korelációja a HKO
4
tananyaghoz
pontrendszerével. A neurálterápia lényege és
alkalmazhatósága. A két rendszer közös
alkalmazhatósága. 2.A mozgásszervi betegségek Akupunktúra terápia 4
kezelése a HKO-ban
34.nap Mikrorendszerek II. A koreai kéz
akupunktúra elmélete és gyakorlata Az ECIWO
alapja és gyakorlata, mikrorendszerek Infravörös Szúrás- és moxatechnika 8
kamera alkalmazása a meridiánok kimutatásában,
értékelése
35.nap 1. Belgyógyászati kórképek kezelése a
Akupunktúra terápia 4
HKO-ban – 3 óra 2.A kinai dietetika alapjai és
alkalmazásai. -3 óra 3.A fogyókúra alapjai a
Hagyományos kínai dietétika 4
HKO-ban. – 2 óra
36.nap 1.a Fájdalom és kezelése a HKO-val.
Szakmaspecifikus kezelési lehetőségek a HKO- Akupunktúra terápia 8
ban: 2.Urogenitális kórképek kezelése a HKO-ban
37.nap Neurológiai kórképek kezelése a HKO-
ban Psychiatriai kórképek kezelése a HKO-ban, Akupunktúra terápia 8
addiktológiai alkalmazások a HKO-ban.
38.nap 1.Bőrgyógyászati esetek kezelhetősége a
HKO-ban 2.Légzőszervi betegségek Akupunktúra terápia 8
kezelhetősége a HKO-ban.

39.nap Esetmegbeszélések. Akupunktúra terápia 8


40.nap 1.Mikrorendszerek III. Az oral- Szúrás- és moxatechnika 4
akupunktúra elmélete és gyakorlata 2. Vizsgaelőtti
interaktív esetmegbeszélések, tételek Akupunktúra terápia 4
megbeszélése.

74
Összesen
320

A fenti táblázatban az egyes oktatási napokhoz rendelt tantárgyi óraszámok alapján a két
képzés összehasonlítható a HKO szaktantárgyak kontaktóraszáma szerint. A két képzés
HKO szaktantárgyainak összehasonlítását a 9. táblázat mutatja be:

8. táblázat: Az egyes HKO szaktantárgyak óraszámainak összehasonlítása

Óraszám a Óraszám a
„hagyományos kínai „Hagyományos kínai
HKO szaktantárgy neve orvoslás (akupunktúra- orvoslás és kapcsolt
manuálterápia) szak” technikái”
alapképzésen továbbképzésen

HKO Szaktantárgyak, melyeknek ismeretanyaga mindkét képzésben megjelenik

Bevezetés a kínai orvoslásba 18 8


A kínai orvoslás elméleti alapjai 90 84
HKO diagnosztika 90 84
Csatorna- és akuponttan 72 48
Szúrás- és moxatechnika 36 24
Akupunktúrás terápia 54 48
Manuálterápiás technikák 54
8
Klinikai manuálterápia 72
HKO gyógyszerészet 108
8
HKO recepttan 90
Összesen 684 312

HKO szaktantárgyak, melyeknek ismeretanyaga nem jelenik meg mindkét képzésében

HKO klinikai tárgyak


HKO belgyógyászat 126 0

75
HKO nőgyógyászat 72 0
HKO gyermekgyógyászat 36 0
HKO traumatológia 36 0
Összesen 270 0
HKO klasszikus szövegek tárgyai
Válogatott akupunktúrás
72 0
klasszikusok
Klasszikus orvosi szövegek 72 0
Kínai orvosi történelem 36 0
Értekezés a hideg sérülésről 54 0
Az arany szelence receptjei 54 0
Összesen 288 0

Eredmény: egyes alapozó tantárgyakat közel azonos óraszámban oktatják mindkét


képzésen, azonban a „Hagyományos Kínai Orvoslás és Kapcsolt technikái”
továbbképzésen 9 szaktantárgy hiányzik és 4 szaktantárgy oktatása csak jelképes (4-4
tanóra) óraszámban történik. A hiányzó szaktantárgyak elsősorban a HKO klinikai
tantárgyai közé tartoznak, illetve a HKO klasszikus szövegeinek tantárgyai teljes
mértékben hiányoznak. A hiányzó tantárgyak miatt a „Hagyományos Kínai Orvoslás és
Kapcsolt technikái” továbbképzés nem felel meg a WFCMS képzési szabvány tantárgyi
feltételeinek, míg a „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak”
alapképzés teljesíti a szabványban előírt szaktantárgyi feltételeket.

3. vizsgálat eredményei

A két képzés kimeneti pontjain lévő hallgatók által tanult nem HKO jellegű, modern
(vagy kínai megfogalmazásban „nyugati”) orvosi szaktantárgyak alapján való
összehasonlítást úgy végeztük, hogy a „Hagyományos Kínai orvoslás és kapcsolt
technikái” továbbképzés „elé” egy magyarországi általános orvostudományi kar (SE
ÁOK) tanrendjét tettük (ld. III. függelék). Mivel a továbbképzés bemeneti feltétele az
orvosi (vagy fogorvosi) végzettség, ezért csak úgy lehetett a két képzés kimeneti pontjain

76
lévő hallgatókat összehasonlítani, ha az egyik oldalon az általános orvosi képzést és a
„HKO kapcsolt technikái” továbbképzést vettük, míg a másik oldalon a kínai 5 éves
felsőfokú hagyományos kínai orvosi alapképzést. Az 10. táblázat mutatja be az
összehasonlítás alapját képező tantárgyakat és óraszámaikat.

9. táblázat: Nem HKO szaktantárgyak óraszámainak összehasonlítása

Tantárgy Tantárgynak
Tantárgy neve a „Hagyományos óraszáma a megfelelő
kínai orvoslás (akupunktúra- „HKO (akup.- ismeretanyag Tantárgy neve az
manuálterápia) szak” manuálth.) óraszáma a ÁOK tanrendjében
alapképzésen szak” magyar ÁOK
alapképzésen képzésen
TANTÁRGYAK, MELYEK MINDKÉT KÉPZÉS TANRENDJÉBEN KÖTELEZŐ
TÁRGYKÉNT SZEREPELNEK
Anatómia 108 Anatómia, szövet-
Hisztológia és embriológia 36 324 és fejlődéstan I.-
Neuroanatómia 36 IV.
Orvosi sejtbiológia 54 36 Orvosi biológia
Orvosi élettan I.-
90 240
Élettan II.
Orvosi biokémia
54 156
Biokémia I.-III.
Patológia 72 168 Patológia I.-II.
Orvosi
72 120 mikrobiológia I.-
Mikrobiológia és immunológia II., Immunológia
Orvosi Latin nyelv 18 48 Latin nyelv I.-II.
Farmakológia és
54 120 farmakoterápia I.-
Gyógyszerészet II.

77
Kórélettan és
klinikai
laboratóriumi
diagnosztika I.-II.,
Laboratóriumi
Diagnosztika 126 252 medicina, Orvosi
Képalkotó
eljárások,
Belgyógyászati
propedeutika,
Radiológia
Bioetika - Orvosi
36 24
Orvosi Etika etika
Genetika és
36 48
Orvosi genetika genomika
Belgyógyászat I.-
126 312 V., Pulmonológia,
Belgyógyászat Urológia
Szülészet és
54 72
Szülészet-nőgyógyászat nőgyógyászat I.-II.
Kísérletes és
54 132 sebészeti műtéttan,
Sebészet Sebészet I.-III.
Neurológiai lokalizációs
54 Ideggyógyászat I.-
diagnosztika 84
II.
Neurológia 54
Rehabilitációs medicina 36 24 Rehabilitáció
ÖSSZESEN 1170 2200

TANTÁRGYAK, MELYEK NEM SZEREPELNEK MINDKÉT KÉPZÉSBEN A


KÖTELEZŐ TÁRGYAK KÖZÖTT

78
Tantárgy megnevezése a
„Hagyományos kínai orvoslás Tantárgy neve az
(akupunktúra-manuálterápia) ÁOK tanrendjében
szak” tanrendjében
Orvosi informatikai rendszerek
18
(választható) Biostatisztika és
A számítástechnika alkalmazása 36 informatika alapjai
az orvosi eszközökben 36 (kötelező)
(választható)
Orvosi kémia
0 72
- (kötelező)
Orvosi biofizika
0 72
- I.-II. (kötelező)
Orvosi szociológia
18 24
Orvosi szociológia (választható) (kötelező)
Elsősegélynyújtás
0 14
- (kötelező)
-
Molekuláris
Az orvosi molekuláris biológia 36 72 sejtbiológia
alapjai (választható) (kötelező)
A kommunikáció művészete Magatartástudomá
18
(választható) ny I.-II. (Orvosi
kommunikáció és
60
Orvosi
36
Alkalmazott pszichológia pszichológia)
(választható) (kötelező)
Katasztrófák
0 8 felszámolásának
- egészségügyi

79
alapjai I.-IV.
(kötelező)
Népegészségtan és
preventív
36 96
medicina I.-II.
Preventív medicina (választható) (kötelező)
HKO Fül-Orr-Gégészet Fül-Orr-Gégészet
36 36
(választható) tárgyon belül (kötelező)
Bőrgyógyászat
0 48
- (kötelező)
Szájsebészet és
18 24
Stomatológia (választható) fogászat (kötelező)
HKO ortopédia (választható) Ortopédia
36 36
tárgyon belül (kötelező)
Pszichoterápia az
orvosi
0 24
gyakorlatban
(kötelező)
HKO gyermekgyógyászat Gyermekgyógyász
36 120
(kötelező) tárgyon belül at I.-II. (kötelező)
Elmegyógyászat
0 84
- I.-II. (kötelező)
Egészségügyi jog (választható) 18 Egészségügyi jogi,
Bevezetés az egészségügyi biztosítási és
36
gazdaságtanba (választható) 24 gazdasági
Egészségügyi biztosítási ismeretek
18
szolgáltatás (választható) (kötelező)
Oxyológia -
sürgősségi
0 12
orvostan
- (kötelező)

80
Családorvostan
36 12
Általános orvostan (választható) (kötelező)
Intenzív terápia és
0 24 aneszteziológia
- (kötelező)
Traumatológia
0 36
- (kötelező)
Igazságügyi
0 36 orvostan
- (kötelező)
Szemészet
36 48
Szemészet (választható) (kötelező)
ÖSSZESEN 432 1018

KLINIKAI GYAKORLAT
„Hagyományos kínai orvoslás
(akupunktúra-manuálterápia) ÁOK
szak” alapképzés
Bevezetés a
24 klinikumba (2
tanóra/hét)
Ápolástan nyári
Tanítás alatti/évközi klinikai 160
gyakorlat (4 hét)
gyakorlat a 6. szemeszterben (9 480
Belgyógyászat
hét)
160 nyári gyakorlat (4
hét)
Sebészet nyári
160
gyakorlat (4 hét)
Hatodévi klinikai
Végzős klinikai gyakorlat (42 2240 2240 gyakorlatok (42
hét) hét)

81
Összes óraszám klinikai
1674 3622
gyakorlat nélkül
Összes nem HKO szaktantárgyi
4394 6366
óraszám
ARÁNY 1:1,45

Eredmény: noha a „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak”


alapképzés eleget tesz a WFCMS képzési szabványban a modern orvostudomány óráival
szemben lefektetett elvárásoknak, de a modern orvostudomány tantárgyaira jutó
óraszáma jóval alacsonyabb, mint az általános orvosi képzésé. Továbbá egyes alapozó
tantárgyak hiányoznak és bizonyos klinikai tantárgyak csak szabadon választható
tárgyként szerepelnek a tanrendben.

82
5. Megbeszélés

A fenti vizsgálatok eredményeit az alábbiakban pontokba szedve tárgyaljuk.

5.1. A HKO alapozó szaktantárgyai szerinti összehasonlítás

A kínai orvoslás alapozó szaktantárgyai a HKO szaktantárgyak azon csoportja, melynek


tekintetében a legtöbb hasonlóságot mutatja a két vizsgált képzés. A „kínai orvoslás
elméleti alapjai” és a „hagyományos kínai diagnosztika” tantárgyak közel azonos
óraszámmal vannak jelen mindkét képzésben.

Noha az „Akupunktúra” tantárgy a klinikai tárgyak közé tartozik amennyiben osztatlan


tárgyként szerepel a tanrendben, de osztott formájában a „Csatorna- és akuponttan”
komponense alapozó tantárgynak tekinthető, ezért itt tárgyaljuk. A „Csatorna- és
akuponttan” tárgy másfélszeres óraszámban szerepel a „hagyományos kínai orvoslás
(akupunktúra-manuálterápia) szak” alapképzésben a „Hagyományos kínai orvoslás és
kapcsolt technikái” továbbképzéshez képest. Az utóbbi képzésben ez az óraszám egyfelől
elegendőnek tűnik a WFCMS képzési szabványban meghatározott minimum 130
alapvető akupont elsajátításához, de viszonylag kevésnek tekinthető ha azt nézzük, hogy
e képzés – mint később látni fogjuk – a kínai orvoslás eljárásai, technikái közül
tulajdonképpen csak az akupunktúrát tanítja.

Nagy hiányossága a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái”


továbbképzésnek, hogy a vizsgálatainkban használt valamennyi szabványban előírt
„Hagyományos kínai gyógyszerészet” és „Hagyományos kínai recepttan” órákat
gyakorlatilag nem tartalmazza. A 29. oktatási napon tartalmaz egy „gyógynövények
alkalmazásával” és „materia medicával” kapcsolatos témakört, azonban, ha összevetjük
a „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak” alapképzésen e
tárgyakra szánt 198 tanórával és a WFCMS képzési szabvány azon kitételével, hogy
minimum 160 HKO gyógyszert és 120 receptet kell e tárgyak során elsajátítani, akkor ezt
a nyolc tanórás oktatási napot csak ismeretterjesztésnek lehet tartani.

83
5.2. A HKO klinikai szaktantárgyai szerinti összehasonlítás

A klinikai szaktantárgyak vizsgálatakor nagyobb hiányosságokat láthatunk a


„Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzésen. A „kínai manuálterápia”
tantárgy gyakorlatilag hiányzik: a 28. oktatási napon van egy „HKO mozgás- és
masszázsterápia” téma, de ez a nyolc tanórás ismerkedés jóval elmarad a „hagyományos
kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak” alapképzés 126 tanórányi két tantárgya
mögött. Ezek fényében a HKO gyógyszerészethez és HKO recepttanhoz hasonlóan a
Kínai manuálterápiát is hiányzónak vehetjük a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt
technikái” képzésről.

Szintén hiányzik e képzésről a HKO klinikai tantárgyak nagy része: HKO belgyógyászat,
HKO nőgyógyászat, HKO gyermekgyógyászat, HKO traumatológia. E négy tárgy mind
megtalálható a „hagyományos kínai orvos (akupunktúra-manuálterápia) szak”
alapképzésen, összesen 270 tanórával, míg hiányuk a „Hagyományos kínai orvoslás és
kapcsolt technikái” képzésről az alapozó tárgyaik hiányosságaiból fakadóan szükségszerű:
mind a négynek előfeltétele a HKO gyógyszerészet és HKO recepttan, hiszen e klinikai
tárgyak a kínai orvoslás gyógyszereinek és receptjeinek klinikai alkalmazásait mutatják
be.

A WFCMS képzési szabványban leírt „akupunktúra” klinikai tantárgyat három tantárgyra


bontva vizsgáltuk. Ennek oka, hogy a szabvány nem tér ki külön a „hagyományos kínai
orvos” szakos felsőfokú alapképzés két speciális szakirányára, az „akupunktúra-
manuálterápia” szakra és a „kínai-nyugati integrált medicina” szakra. E speciális
szakirányok törzsanyaga nagyrészt megegyezik az alapszaknak tekinthető „hagyományos
kínai orvoslás” szakéval. Az akupunktúra-manuálterápia szakon a fő különbség abban
van, hogy az akupunktúra tantárgyat részletesebben oktatják, három külön tantárgyra
bontva (Csatorna- és akuponttan, Szúrás- és moxatechnika illetve Akupunktúrás terápia).
Jellemzően ezek mellé jön még egy „akuppont anatómia” tantárgy, amely tulajdonképpen
a tájanatómiának egy akupunktúrás lokációkra szakosodott fajtája, közelebb áll a
regionális anatómiához, mint a kínai orvosláshoz és így a modern orvosi tantárgyak közé
sorolandó. A „Kínai manuálterápia” tantárgy szintén két részletesebb tárgyra bomlik:

84
Manuálterápiás technikák és Klinikai manuálterápia. E tanmeneti többletek mellett
csökkenések is vannak: „akupunktúra-manuálterápia” szakon nincsenek „HKO
sebészetet” és „meleg betegségek iskolájának szövegei” tantárgyak, abból a
megfontolásból, hogy Kínában az akupunktúrás klinikumban viszonylag ritkán van
szükség e tárgyak ismereteire.

Az akupunktúrás tantárgyak (Csatorna- és akuponttan, Szúrás- és moxatechnika illetve


Akupunktúrás terápia) tekintetében mindkét képzés megfelelőnek tekinthető óraszámot
biztosít. A három akupunktúrás tárgy összesített óraszáma a „Hagyományos kínai
orvoslás és kapcsolt technikái” képzésen 120 óra, míg a „hagyományos kínai orvoslás
(akupunktúra-manuálterápia) szakon” 162 óra. Ez a csupán 1.35-szörös eltérés igen
csekély a már vázolt, hiányzó tantárgyakból fakadó különbségek mellett. Ami az
akupunktúra tantárgy, illetve három osztott tárgyának tartalmát illeti, vannak még
figyelemre méltó különbségek. Mint az alapozó tárgyaknál felvázoltuk, a „Hagyományos
kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzés „Csatorna- és akuponttan” komponensének
óraszáma és tanrendi elrendezése megfelelni látszik a WFCMS képzési szabvány
követelményeinek, azonban ha a „Szúrás- és moxatechnika” komponenst nézzük, nagy
eltéréseket találunk a képzés és a WFCMS szabvány között. A szabvány „a hajszáltűs és
moxibuszciós technikák alapismereteit, végrehajtását, indikációit és kontraindikációit”
írja elő e témakörben minimális elvárásként. A „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt
technikái” képzés tanrendjében sem a hajszáltűvel való gyakorlás, sem a moxibuszció
nem szerepel31. Ezen alapvető technikai készségekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati
szakismeretek helyett a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzés
tanrendjében a „Szúrás- és moxatechnika” tananyagából inkább a kiegészítő jellegű
témák szerepelnek, úm. mikrorendszerek (fül-, kéz- és oral-akupunktúra), infravörös
kamera, lézer-akupunktúra stb. Amennyiben egy sztenderd kínai egyetemi
tankönyvsorozat „Szúrás- és moxatechnika” tankönyvét nézzük, azt láthatjuk, hogy a
több, mint kétszáz oldalnyi terjedelemből 4-5 oldal szól a HKO akupunktúra efféle

31 Megjegyzendő, hogy a huszadik századi akupunktúra egyik nagy alakjának és a modern


egyetemi akupunktúrás oktatás egyik jelentős előfutárának tartott Chéng Dànān (承淡安) leírása
szerint az őt megelőző generációk képzésében az akupunktőri tanulmányok idejének két harmadát
a hajszáltűvel kapcsolatos manuális készségek gyakorlása, fejlesztése tette ki (Cheng 1996).

85
modern műszeres módszereiről (Lu 2004). Ebből arra lehet következtetni, hogy a
hagyományos kínai orvoslás akupunktúrával kapcsolatos alapvető manuális, technikai
ismeretei alulreprezentáltak a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái”
képzésen a modern műszeres eljárásokkal szemben. Mivel a WFCMS képzési szabvány
szerint e témában a legalapvetőbb elvárás a hajszáltűvel és moxával kapcsolatos technikai
tudás, ezért e téren is kétségbe vonható a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt
technikái” képzés WFCMS szabványnak való megfelelése.

A HKO klinikai szaktantárgyait illetően összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a


„hagyományos kínai orvos (akupunktúra-manuálterápia) szak” képzés megfelel a
WFCMS képzési szabványnak. A „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái”
képzésnél viszont jelentős hiányosságok mutatkoznak. A kínai orvoslás főbb klinikai
módszerei közül a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzés
szakismereti szinten nem oktatja sem a kínai manuálterápiát sem a kínai fitoterápiát, ami
egyfelől óraszámban kifejezve egy 578 tanórányi deficitet jelent a „hagyományos kínai
orvos (akupunktúra-manuálterápia) szak” alapképzéssel szemben, másfelől azt is jelenti,
hogy a kínai orvoslás szaktantárgyainak nagy része egyszerűen hiányzik erről a képzésről.
A WFCMS képzési szabvány 15 HKO szaktantárgyat nevesít, ebből érdemben 3 tantárgy
ismeretanyaga található meg a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái”
képzésen: „a kínai orvoslás elméleti alapjai”, „HKO diagnosztika” és „Akupunktúra”
(melyet 3 további tárgyra bontva vizsgáltunk).

5.3. A HKO klasszikus szövegek tantárgyai szerinti összehasonlítás

A hagyományos kínai orvoslás felsőfokú alapképzésében a három fő HKO szaktantárgyi


csoport egyike a klasszikus szövegek tantárgyai. A HKO alapképzést elvégzőkkel
szemben az alapvető elvárások egyike a meghatározó klasszikus szövegek ismerete,
valamint a kínai orvoslás klasszikus irodalmában való tájékozódás alapfokú képessége
(MOE PRC 2008 és 2012). A kínai orvoslás továbbhagyományozásában és fejlesztésében
meghatározó szerepet játszanak a klasszikus orvosi szövegek. Hangsúlyozandó, hogy a
HKO klasszikus szövegek tanulmányozása nem pusztán az orvostörténeti érdekességek
felől való tájékozódást vagy a néhai gyökerek kulturális célzatú megismerését szolgálja,

86
hanem a mindennapi klinikai munka során alkalmazandó ismeretek elsajátítását. Széles
körben elfogadott szakmai alapvetés, hogy a klasszikus szövegekben rögzített jelentősebb
elméleti ismeretek és gyakorlati technikák készség szintű alkalmazása alapvető elvárás
egy „hagyományos kínai orvossal” szemben (WFCMS 2009).

A klasszikus szövegekkel kapcsolatos tantárgyi elvárásoknak a „hagyományos kínai


orvoslás (akupunktúra-mauálterápia) szakos” képzés alapvetően megfelel: négy tantárgy
keretein belül történik az ilyen irányú szakismeretek oktatása összesen 252 tanórában. A
Sárga Császár belső könyve passzusainak oktatása a „Válogatott akupunktúrás
klasszikusok” című tantárgyban zajlik. Az Értekezés a hideg sérülésről és az
Aranyszelence receptjei külön tantárgyként szerepelnek a tanrendben. Egyedül a „meleg
betegségek iskolájának” szövegeire nincs külön tantárgy, melynek okairól már írtunk. A
tanrend alapján a hallgatók átfogó képet kapnak a klasszikus szövegek jelentőségéről a
kínai orvoslás mai klinikai gyakorlatában és megkapják az alapokat az ilyen irányú
további, elmélyültebb tanulmányokhoz.

A „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzés tematikájában nem


található a kínai orvoslás klasszikus szövegeihez közvetlenül kapcsolódó ismeretanyag.
Noha a kínai orvoslás alapozó tantárgyainak ismeretanyaga a klasszikusokra épül, de pont
azért szerepelnek külön tantárgyként a klasszikus szövegek a HKO alapképzésekben,
hogy az alapozó tantárgyak bevezető jellege után, az azok által lefektetett alapokra építve
elmélyültebb elméleti-gyakorlati tudásra lehessen azokból szert tenni. Ez a tanmeneti
elem hiányzik a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzésből és
ez nem magyarázható nyelvi akadályokkal sem. A WFCMS képzési szabványban leírt
klasszikus szövegek mindegyikének több fordítása is megjelent már számos európai
nyelven és a kínai klasszikus orvosi irodalom hagyományaiba kitűnően illeszkedő,
klinikai relevanciájú kommentárokkal ellátott kiadványok is több mint egy évtizede
kaphatóak (Craig és mtsai 1999). Természetesen a kínai orvoslás klasszikus irodalmának
tudományos igényű tanulmányozásához elengedhetetlen a kínai irodalmi nyelv ismerete,
de egy alapvetően klinikai munkára felkészítő, magyar nyelven zajló továbbképzésen
sincs akadálya a megfelelő klinikai relevanciával bíró ismeretek oktatásának. Ezért is –
és a szakismeretek szempontjából kiemelt jelentősége miatt – került be a WFCMS
nemzetközi szabványába.

87
5.4. A szaktantárgyi csoportok összevetésének összegzése

A „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálteápia) szak” tanrendjében szereplő


tantárgyak összetétele és óraszáma alapvetően megfelel a WFCMS képzési szabványnak.
Ellenben a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzésen az
alapozó tantárgyak egy része, a klinikai tantárgyak nagy része és a klasszikus szövegek
tantárgyainak egésze hiányzik; úgy tűnik mintha, e képzés a nevével ellentétben inkább
„az akupunktúra és kapcsolt technikái” képzése lenne. WFCMS szabványban lefektetett
kritériumok szerint a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzést
elvégzők nem felelnek meg a „hagyományos kínai orvos” képzési kritériumainak.

5.5. Klinikai gyakorlat szerinti összehasonlítás

A WFCMS képzési szabvány 1500 tanóra minimális HKO klinikai gyakorlati időt ír elő.
A „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak” 2720 tanórás (9 hét
harmadéves „óraközi” és 42 hét ötödéves végzős) gyakorlati idejével bőven teljesíti e
követelményt. A „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” 120 tanórás HKO
klinikai gyakorlatával messze elmarad a szabvány által előírtaktól. A kínai orvoslás egy
gyakorlati eredetű rendszer, a klinikai gyakorlatból ered, a klinikai gyakorlaton keresztüli
tanulás a HKO képzés egyik fontos alappillére, amit az a tény is jól mutat, hogy a mai
Kínában továbbképzési rendszerben igen elterjedtek a „híres mester
továbbhagyományozó tanítványaként való tanulás” jellegű posztgraduális képzések
(SATCM 2006 és Xu 2013). A hagyományos kínai orvosok alapképzése során
megszerzendő alapvető ismeretekhez és készségekhez visszatérve: a 120 óra elégtelen az
olyan erősen gyakorlati jellegű eljárások, mint a pulzus- vagy a nyelvvizsgálat illetve az
akupunktúrás szúrástechnikák elsajátítására. Sőt megkockáztatható, hogy bármilyen
jellegű gyógyító tevékenység klinikai rutinfeladatainak megfigyelésen keresztüli
elsajátítására is kevés, legyen az nyugati vagy kínai.

88
5.6. Fogalmi és nevezéktani kérdések

A két képzés tanrendjeinek tartalmi és mennyiségi összehasonlítása szerint a


„Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzés a kínai orvoslás
alapképzésén oktatott ismereteknek csak töredékét tartalmazza, és így nem felel meg a
„hagyományos kínai orvos” szakképesítés Kínai Oktatási Minisztérium által
meghatározott kritériumainak (MOE PRC 2012). Tartalmi vizsgálata szerint inkább egy
orvosoknak tartott akupunktúrás továbbképzésként lehetne leírni. Ilyen jellegű
tanfolyamokra nemzetközileg több példát is találunk. Az Egyesült Királyságban például
„medical acupuncture” tanfolyamokon általános orvosi vagy felsőfokú egészségügyi
végzettség birtokában „medical acupuncturist” végzettséget lehet szerezni (BMAS 2010).
A „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” tanfolyam tematikáját és
kapcsolódó információs anyagait nézve úgy tűnik, hogy a „hagyományos kínai orvoslás”
kifejezést gyakran az „akupunktúra” kifejezést szinonimájaként használják (YI 2005).
Már a tanfolyam címe is efféle fogalomzavarról árulkodik, hiszen a kínai orvoslás nem
egy „technika”, hanem egy komplex hagyományos orvosi rendszer, melynek számos
technikája van és ezek egyike az akupunktúra32. A tanfolyam elnevezését feltehetően az
„acupuncture and related techniques kifejezés” ihlette, ami egy nemzetközi szervezet
nevében33 és számos tudományos cikk címében is megtalálható. Az „acupuncture and
related techniques” kifejezésben a „related” azaz „kapcsolt” kifejezés az akupunktúrához
kapcsolódó hagyományos (pl. moxibuszció, köpölyözés stb.) illetve modern (pl. lézer,
infrakamera stb.) eljárásokat takarja (ICMART 2015). Úgy tűnhet, hogy a vizsgálatunk
egyik tárgyát képező „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzés
valójában egy „akupunktúra és kapcsolt technikái” tanfolyam. Alátámasztani látszik ezt
a feltevést az is, hogy a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzést
elvégző szakembereket tömörítő szakmai szervezet, a „Magyar Akupunktúra Orvosok
Társasága” az International Council of Medical Acupuncture and Related Techniques
elnevezésű szervezet tagja. E fogalomzavarnak tűnő jelenség túlmutat a „Hagyományos

32 Ld. a 1.1.2. és 1.1.3. részeket.

33 International Council for Medical Acupuncture and Related Techniques (ICMART)

89
kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzésen: hazai jogszabályokban, rendeletekben is
visszaköszön az „akupunktúra” és a „hagyományos kínai orvoslás” fogalmainak keverése,
felcserélése. A 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési
engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről is a
„hagyományos kínai orvoslás (ezen alapuló egyéb technikák)” elnevezésű tevékenységet
tartja számon 8012-es szakmakóddal (EÜM ENG 2004). A tevékenység leírásában pedig
teljesen egyértelműen megjelenik az „akupunktúra” és a „hagyományos kínai orvoslás”
fogalmainak összemosódása: „A HKO (TCM) olyan diagnosztikai és terápiás modalitás
(invazív finom tűkezeléssel), amely a Hagyományos Kínai Orvoslás klasszikus, többezer
éves tanait adaptálja a jelenlegi anatómiai, élettani és pathológiai ismeretekhez az EBM
(Evidence Based medicine, Tényeken Alapuló Orvoslás) talaján34.” Sajnos nem csak a
fogalmi pontatlanságok szintjén van korreláció a hagyományos kínai orvosi képzésnek
nem megfelelő „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzés és a
jogszabályok között. 1997 és 2013 között csak az e képzést elvégzettek szerezhettek
engedélyt a 8012 szakmakódú „hagyományos kínai orvoslás (ezen alapuló egyéb
technikák)” gyakorlására, míg a hagyományos kínai orvosképzés kritériumainak
megfelelő képzettségű szakemberek de jure nem praktizálhattak. Az irracionális helyzetet
az Eü. Törv. 2013-as módosítása nagyrészt megoldotta, a hagyományos kínai orvos
végzettségű szakemberek akupunktőri praxisra jogosulttá váltak (EÜTV MOD 2013). A
fogalmak szintjén uralkodó zavart azonban nem oldotta föl az új szabályozás. A
hagyományos kínai orvoslás 5 éves alapképzését elvégző szakemberek csak az
„akupunktúra” szakma végzésére kaphatnak engedélyt, mint a „hagyományos kínai
gyógyászat területén oklevéllel rendelkező személyek”. A „hagyományos kínai orvoslás”
nevű szakmát továbbra is csak azok a hagyományos kínai orvosi végzettségűnek nem
tekinthető orvosok gyakorolhatják, akik elvégzik a „Hagyományos kínai orvoslás és
kapcsolt technikái” továbbképzést. Mindez nem csak a szavakkal és a fogalmakkal való
játék, hiszen a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzésre jelentkezők,

34 E mondatban nem a „HKO” és az „akupunktúra” fogalmainak keveredése az egyetlen


problematikus rész: mint az 1.1.2. részben láthattuk, a HKO fogalmába sem a „jelenlegi
anatómiai, élettani és pathológiai ismeretek”, sem az „Evidence Based medicine” nem tartozik
bele. Ezek a HKO modern gyakorlatához természetesen hozzátartoznak, de fogalmi szinten
egyáltalán nem. Legfeljebb a „HKO mai gyakorlata” fogalom-meghatározásaként lehetne e
mondatot helyesnek tartani.

90
a képzést elvégzők azért szánnak időt és erőforrásokat e képzésre, hogy „hagyományos
kínai orvosi” képesítést, szaktudást szerezzenek. Hasonlóan a praxisukban hozzájuk
forduló páciensek is a hagyományos kínai orvoslás igénybevételének céljából fogják
felkeresni őket. Amint vizsgálataink során kiderült, a „Hagyományos kínai orvoslás és
kapcsolt technikái” képzés nem látja el elvégzőit azzal a szaktudással, melynek alapján
„hagyományos kínai orvosként” lehetne őket definiálni.

Feltehető, hogy a hagyományos kínai orvosláshoz kapcsolódó különféle honi


szabályozások alá eső eljárásokat gyakorlók közötti „orvos-nem orvos” dichotómiát
igyekezhettek a jogalkotók explicitté tenni, amikor a hagyományos kínai orvoslás öt éves
alapképzését elvégzett hagyományos kínai orvosokat „hagyományos kínai gyógyászat
területén oklevéllel rendelkező személyeknek” nevezték el és bevezették a
„hagyományos kínai gyógyászat” kifejezést. Ebben a nomenklatúrában a „hagyományos
kínai orvos” képzési kritériumainak megfelelő szakemberek az „orvos”, „orvoslás”
kifejezéseket gondosan elkerülve „hagyományos kínai gyógyászat területén oklevéllel
rendelkező személyek” lettek, míg a hagyományos kínai orvos képzési kritériumainak
nem megfelelő továbbképzést elvégett orvosok továbbra is „hagyományos kínai orvos”
címet viselik. A vizsgálataink során feltárt tények alapján felmerülhet, hogy ez a
nevezéktan is pontosításra, revízióra szorul.

5.7. Nem HKO jellegű szakismeretek szerinti összehasonlítás

Visszatérő kérdés a kínai szabványok szerint képzett hagyományos kínai orvosok hazai
praxisának tárgyaláskor, hogy mennyire értenek a modern orvostudományhoz? Mennyire
biztonságos a tevékenységük? Mennyire képesek biztonságosan kivitelezni a kínai
orvoslás kezeléseit? Képesek-e biztonságosan végrehajtani az akupunktúrás tűszúrásokat?
Képesek-e biztonságosan végrehajtani a kínai manuálterápia mobilizációs technikáit?
Képesek-e a kínai gyógyszerészet szereit, készítményeit úgy alkalmazni, hogy az ne
váltson ki nem kívánt gyógyszerkölcsönhatásokat? Képesek-e kompetenciahatáraikat
felmérve továbbutalni azokat a betegeket akiknek („nyugati”) orvosi ellátásra van
szükségük? Ezért kutatásunk harmadik vizsgálatában mintegy „megfordítottuk” a
vizsgálódást és azt vizsgáltuk meg, hogy a „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-

91
manuálterápia) szakos” öt éves alapképzés során mely tárgyait tanulják a modern
orvostudománynak a leendő hagyományos kínai orvosok. Mivel a „Hagyományos kínai
orvoslás és kapcsolt technikái” képzés bemeneti feltétele az orvosi (vagy fogorvosi)
végzettség, ezért egy magyar általános orvostudományi kar, a Semmelweis Egyetem
ÁOK tantervével vetettük össze a „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-
manuálterápia) szakos” képzést.

Azon modern orvostudományhoz tartozó szaktantárgyak közül, amelyek mindkét


képzésben kötelező tárgyként szerepelnek a „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-
manuálterápia) szakos” képzésen 1170 az összes óraszám, míg a SE-ÁOK tanrendben
2200 tanóra. Azon modern orvostudományhoz tartozó tantárgyak közül, melyek az SE-
ÁOK tantervben kötelező tantárgyként szerepelnek, de az „hagyományos kínai orvoslás
(akupunktúra-manuálterápia) szakos” tanrendben csak szabadon választható tárgyként
szerepelnek a HKO alapképzésen 432 az összesített óraszám, míg az ÁOK-n 1018. Ez
összesen 1170-1602 tanóra (a szabadon választható tárgyak összetételétől függően) a
HKO alapképzésen és 3218 az ÁOK tanrendben. Ehhez hozzájön még a klinikai gyakorlat,
amely a két összehasonlított képzésnél gyakorlatilag megegyező időtartamú (2720 és
2744).

Valamennyiben árnyalja a klinikai gyakorlat óraszámítását a HKO alapképzés esetében


az a tény, hogy a kínai HKO képzés klinikai gyakorlatában nem választható szét a kínai
orvoslás és a modern orvostudomány úgy, ahogy az egyes tantárgyak esetében. Kínában
a mai HKO klinikumban a kínai orvoslás és a modern medicina diagnosztikai és terápiás
módszereinek együttes, szinergikus alkalmazása jellemző, tehát például egy HKO
belgyógyászati osztályon eltöltött gyakorlat során a hallgató egy és ugyanazon betegen
figyelheti meg a nyugati orvoslás laboratóriumi és képalkotó diagnosztikáját,
gyógyszeres terápiáját valamint a hagyományos kínai pulzusvizsgálatot, akupunktúrát és
HKO gyógyszeres kezelést. Így a hallgatók klinikai gyakorlatánál már nem lehetséges
tisztán szétválasztani a gyakorlat HKO és modern orvosi komponenseit.

A kínai HKO alapképzés és a magyar ÁOK képzés tantárgyak és óraszámok alapján történő
összehasonlításából több következtetés vonható le. Az első következtetés, hogy a HKO
alapképzést nem lehet egyenértékűnek tekinteni az általános orvosi végzettséggel, tehát a
HKO diplomák hazai elismertetése, honosítása során nem reális cél az általános orvosi

92
diplomának való megfeleltetés. A második következtetés, hogy alaptalannak tűnnek az olyan
felvetések, melyek szerint a hagyományos kínai orvosi alapképzést teljesítőknek nem lenne
fogalmuk az emberi anatómiáról (például a pleura testfelszíni vetületeiről és a pneumothorax
veszélyeiről a thoracalis akupontok szúrásakor), vagy, hogy nem lenne rálátásuk a HKO
eljárások biztonságos alkalmazási területeire és nem lennének azzal tisztában, hogy mikor kell
egy pácienst továbbreferálni. A hagyományos kínai orvosi alapképzések tanrendjében
szereplő modern orvosi tantárgyak pontos összetételének és óraszámának a magyar
viszonyokhoz való esetleges jövőbeli adaptációja további vizsgálatokat érdemel. A jelen
vizsgálat alapján megállapítható, hogy a „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-
manuálterápia) szakos” alapképzés modern orvostudomány jellegű tantárgyai elégséges alapot
adnak ahhoz, hogy a képzést elvégzők képesek legyenek biztonságosan és a
kompetenciahatárok betartásával HKO praxist folytatni.

93
6. Következtetések

Magyarországon a kínai orvoslás oktatása, illetve a HKO szakma egésze gyermekcipőben


jár. A hagyományos kínai orvoslás alapvető fogalmaival kapcsolatban még a
jogszabályokban is fogalmi zavarok találhatóak. Jelenleg a „hagyományos kínai orvoslás”
nevű szakma gyakorlásához szükséges végzettséget adó továbbképzés („Hagyományos
kínai orvoslás és kapcsolt technikái”) nem felel meg a hagyományos kínai orvosi képzés
alapvető kritériumainak, a kínai orvoslás ismereteinek és technikáinak csupán töredékét
oktatja. A Magyarországon immár hét éve működő, kínai rendszerű öt éves
„hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szakos” alapképzés megfelel
a HKO képzés kritériumrendszerének, de nem jogosít fel a „hagyományos kínai orvoslás”
nevű szakma gyakorlására, csak az „akupunktúra”, „akupresszúra” és a „keleti mozgás-
és masszázsterápia” nevű szakmákéra. Noha e három szakmára engedély adható ki
számukra, de a jogszabály értelmében szakvégzettségük tényleges elismerése nem
történik meg és az egészségügyi alapnyilvántartásba nem nyernek felvételt. E jogi helyzet
pozitívuma, hogy 2013 óta megteremtette a lehetőséget a hagyományos kínai orvosok
számára legalább az „akupunktúra” tevékenység gyakorlására. Ellenben ha a fentiek
fényében átfogó képet alkotunk a hatályos szabályozásokról, akkor talán nem túlzás azt
állítani, hogy azok csiszolásra szorulnak.

A „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” továbbképzést pontosabb volna


„Akupunktúra és kapcsolt technikái” esetleg „Orvosi akupunktúra és kapcsolt technikái”
képzésnek elnevezni. A kiadott oklevélben szereplő végzettséget is hasonlóan pontosítani
kellene: „hagyományos kínai orvos” helyett az „akupunktúrás orvos” vagy „akupunktőr
orvos” titulust használni. A jelenleg hatályos szabályozásban a „Hagyományos kínai
orvoslás” név alatt szereplő szakmát is „Orvosi akupunktúra” névre kellene módosítani.
Az orvosok számára tartott HKO jellegű továbbképzések távolabbi perspektívái közé
tartozhatna egy a jelenleg meglévőre ráépülő képzés, amely a kínai orvoslásnak a
meglévő képzésben nem érintett ismereteit oktatná, és amely már jogosan zárulhatna egy
„hagyományos kínai orvos” titulust adó oklevéllel, amennyiben a ráépülő képzéssel
együtt már teljesülnek a hagyományos kínai orvosok képzésével kapcsolatos kritériumok.
A „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szakot” és hasonló öt éves

94
HKO alapképzéseket elvégzők számára meg kellene teremteni a lehetőséget a
„hagyományos kínai orvoslás” nevű szakma gyakorlására, annak valamennyi terápiás
módozatával együtt (elsősorban akupunktúra, kínai manuálterápia és kínai fitoterápia).
Mindemellett a nyugat-európai és észak-amerikai mintáknak megfelelően (és a kínai
gyakorlattal ellentétben) a hagyományos kínai orvosok magyarországi praxisa továbbra
is a kínai orvoslásra kell, hogy korlátozódjon. A kínai orvoslás módszereinek
összességére korlátozódó praxis axiómájából kiindulva Magyarországon honos képzések
létrehozásával meg kell teremteni annak az alapját, hogy ez a szakma integrálódni tudjon
a magyar egészségügyi rendszerbe és a HKO szakemberek bekerüljenek az
alapnyilvántartásba, továbbképzési kötelezettségük legyen és jogilag pontosan
körülhatárolt, képzettségük szempontjából reális kompetenciákat kapjanak. A
Magyarországon honos HKO képzés létrehozásakor egyfelől szigorúan követni kell a
HKO szakismeretek tantárgyi összetételére és óraszámára vonatkozó szabványokat,
másrészt a modern orvosi tanmenet összeállítása során elő kell segíteni a HKO
tevékenységnek a honi ellátórendszerbe történő integrálódását. Szintén a hazai HKO
szakma távlati fejődéséhez kell, hogy tartozzon a szakmai titulus kérdése. A jelenlegi jogi
szabályozásban szereplő „hagyományos kínai gyógyászat területén oklevéllel rendelkező
személy” helyett a „hagyományos kínai orvos” cím volna megfelelőbb, abból a
megfontolásból kiindulva, hogy amennyiben elismerjük, hogy létezik valahol a világon
egy olyan foglalkozás, hogy „hagyományos kínai orvos”, akkor azt a titulust azon
szakemberekre volna etikus használni, akik megfelelnek e foglalkozás képzettségi
követelményrendszerének.

A kínai orvoslás, illetve a kínai orvoslás eljárásainak gyakorlásához szükséges képzettség


kérdése túlmutat az oktatáson és az engedélyeztetésen: a kutatás terén is nagy
jelentőséggel bír. A hagyományos kínai orvoslás képzési kritériumainak nem megfelelő
képzésekből kikerülő szakemberekről feltételezhető, hogy nem képesek a kínai orvoslás
módszereit adekvát módon alkalmazni a klinikai kutatások során. Feltételezhető, hogy
egy néhányszáz órás továbbképzés és a több ezer tanórából és klinikai gyakorlatból álló
alapképzés eltérő klinikai készségekkel bíró szakembereket fog kiképezni, akik eltérő
szintén lesznek képesek a kínai orvoslás eljárásait alkalmazni a klinikai kutatások során,
így jelentősen befolyásolva azok eredményeit. Az egyik legnagyobb volumenű
akupunktúrás RCT-sorozat egy százegynéhány órás akupunktúrás alaptanfolyamot

95
határozott meg a kísérletben kezeléseket végző akupunktőrök képzettségi szintjét illetően
(Diener és mtsai 2006). Felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen vizsgálatok eredményei a
képzési szabványoknak megfelelő hagyományos kínai orvosok által végzett kezelésekre
is vonatkoztathatóak-e? A különféle HKO képzések tartalma és a klinikai kutatások
eredményei közötti összefüggések további kutatások tárgyát képezik.

96
7. Összefoglalás

Kutatásomban elsőként a hagyományos kínai orvoslás (HKO) pontos fogalmát


határoztam meg különös tekintettel annak ismeretrendszerére, módszereire és a modern
tudománnyal való kapcsolatára. Ezután a kínai orvoslás oktatásának történeti
hagyományait tártam fel eredeti források alapján, majd a HKO modern képzési rendszerét
mutattam be a vonatkozó kínai jogszabályok és rendeletek felhasználásával.

A hagyományos kínai orvosképzés céljainak és követelményeinek ismeretében


megvizsgáltam a magyarországi „hagyományos kínai orvoslás” jellegű képzéseket. Két
ilyen képzés van jelenleg Magyarországon: a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt
technikái” továbbképzés orvosoknak (a Pécsi Tudományegyetem képzése a Yamamoto
Intézet szervezésében) valamint a „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-
manuálterápia) szak” B.Sc. alapképzés (a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem
Magyarországi Tagozata a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán). A
képzéseket az oktatási tematikákban leírt óraszámok, tantárgyak és témakörök alapján
hasonlítottam össze.

Vizsgálatom eredményei azt mutatják, hogy a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt


technikái” továbbképzés csak egy töredékét oktatja annak az ismeretanyagnak, ami a
„hagyományos kínai orvos” szakképzettség megszerzéséhez szükséges. A kínai orvoslás
szakismereti tantárgyainak nagy része hiányzik e képzésről. A klinikai gyakorlat
időtartama a tizede a minimálisan elvárhatónak. A „hagyományos kínai orvoslás
(akupunktúra-manuálterápia) szak” B.Sc. alapképzés megfelelt a kínai orvoslás képzési
szabványainak.

A HKO szakismereteken túlmenően összehasonlítottam a képzésekből kikerülő


szakembereket az általuk tanult modern orvosi ismeretek alapján is. Vizsgálatom
eredményei azt mutatják, hogy a „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái”
képzést végző orvosok jóval elmélyültebben, másfél-kétszer nagyobb óraszámban
tanulták a modern orvostudomány tantárgyait a „hagyományos kínai orvoslás
(akupunktúra-manuálterápia) szak” B.Sc. alapképzést végzettekhez képest.

97
Kutatásom alapján a hazai HKO képzési rendszer és az azzal szorosan összekapcsolódó
jogi szabályozás revízióra szorul, amennyiben a hagyományos kínai orvoslás
szakismereteiben adekvát módon képzett szakemberek képzése a cél.

98
8. Summary

In my research first I established the exact definition of traditional Chinese medicine


(TCM), with regard to its conceptual system, its techniques and its relation to modern
science. After this I explored the historical traditions of TCM education through
researching original sources and then I outlined the modern educational system of TCM
based on Chinese laws and regulations.

In light of the aims and requirements of TCM education I examined the current Hungarian
education programs in the field of „traditional Chinese medicine”. There are two such
current programs: „Traditional Chinese medicine and related techniques” post-graduate
training for medical doctors (University of Pécs, organized by the Yamamoto Institute)
and the „traditional Chinese medicine (acupuncture-manual therapy)” B.Sc.
undergraduate program (Heilongjiang University of Chinese Medicine Hungarian Branch
School at Semmelweis University, Faculty of Health Sciences). I compared these
programs based on contact hours, subjects and topics detailed within their respective
curricula.

According to my findings, the „Traditional Chinese medicine and related techniques”


post-graduate training only teaches a fraction of the material required for the qualification
of „Chinese medicine doctor”. The majority of Chinese medicine subjects are absent from
the curriculum of this program The clinical training component is only one tenth of the
minimally required amount. The „traditional Chinese medicine (acupuncture-maual
therapy)” B.Sc. undergraduate program conformed to the TCM educational standards.

Going beyond TCM subjects, I also compared the professionals graduating from the two
education programs I examined based on the modern medical knowledge obtained from
their studies. My findings show that the medical doctors graduating from the „Traditional
Chinese medicine and related techniques” post-graduate program have a more in depth
training history in modern medicine, with approximately twice the hours devoted to its
study when compared with graduates of the „traditional Chinese medicine (acupuncture-
maual therapy)” B.Sc. undergraduate program.

99
Based on my research, the Hungarian TCM education system and its connected legal
backgound are in need of revision if the aim is to produce professionals adequately trained
in traditional Chinese medicine.

100
9. Irodalomjegyzék

11/1997. (V. 28.) NM rendelet a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának


egyes kérdéseiről. 1997. Wolters Kluwer Jogtár honlapja. URL:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=99700011.NM (utolsó letöltés: 2017. 01. 26).

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. 1997. Wolters Kluwer Jogtár honlapja.
URL: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV (utolsó letöltés:
2017. 01. 26).

2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük


nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről. 2004. Wolters Kluwer
Jogtár honlapja. URL: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0400002.eum
(utolsó letöltés: 2017. 01. 26).

2013. évi CCXLIV. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú


törvények módosításáról. 2013. Wolters Kluwer Jogtár honlapja. URL:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1300244.TV&txtreferer=A0600132.TV (utolsó letöltés: 2017.
01. 26).

Bencao gangmu. [Rendszerezett füveskönyv]. China People’s Medical Press, Beijing,


2004: 1-3.

British Medical Acupuncture Society. Diploma in Medical Acupuncture. 2010. A Brit


Orvosi Akupunktúrás Társaság honlapja. URL: http://www.medical-acupuncture.co.uk/
Default.aspx?tabid=123 (utolsó letöltés: 2017. 01. 26).

Buck C. Acupuncture and Chinese medicine: roots of modern practice. Singing dragon,
London & Philadelpia, 2015: 319-321.

Central Committee of the Chinese Communist Party, State Council. Concerning public
health reform and development. 1997. Az Asian Legal Information Institute honlapja.

101
URL: http://www.asianlii.org/cn/legis/cen/laws/dotccotcpocatsccphrad1148/ (utolsó
letöltés: 2017. 01. 24.).

Chang C (szerk.). Zhongguo yixue shi [Kína orvosi történelme]. China TCM Press,
Beijing, 2010: 167-172.

Cheng D. Acupuncture and moxibustion formulas and treatments. Blue poppy press,
Boulder CO, 1996: 5.

China Statistical Yearbook 2014. Number of Visits and Inpatients in Medical


Institutions. A Kínai Országos Statisztikai Hivatal honlapja. URL:
http://www.stats.gov.cn/tjsj/ndsj/
2015/indexeh.htm (utolsó letöltés: 2017. 01. 24.).

Craig M, Feng Y, Wiseman N. On Cold Damage. Paradigm Publications, Brookline


MA, 1999: 19-25.

Croft LS, Ward D. (2015) The Nobel Prize in Medicine 2015: Two drugs that changed
global health. Sci Transl Med, 316: 14.

Da Tang liu dian. [Nagy Tang hatos kódexe]. San Qin chubanshe, Xian, 1991: 55-56.

Deng T (szerk.). Zhongyi zhenduan xue. [Hagyományos kínai diagnosztika]. Shanghai


Technology Press, Shanghai, 2006: 5-7.

Diener HC, Kronfeld K, Boewing G et al. (2006) Efficacy of acupuncture for the
prophylaxis of migraine: a multicentre randomised controlled clinical trial. Lancet
Neurol, 5: 310–6.

Fu W (szerk.). Zhongguo yixue shi [Kína orvosi történelme]. Shanghai TCM University
Press, Shanghai, 1990: 209-212.

Gao X (szerk.). Zhongyao xue [Hagyományos kínai gyógyszerészet]. China TCM Press,
Beijing, 2002: 1.

International Council of Medical Acupuncture and Related Techniques. Acupuncture &


Related Techniques – Definitions. 2015. Az Orvosi Akupunktúra és Kapcsolt Technikái
Nemzetközi Tanácsának honlapja. URL:

102
http://www.icmart.org/files/icmart_definitions_-_acupuncture___related_techniques.pdf
(utolsó letöltés: 2017. 01. 26).

Izuo M. (2004) Medical history: Seishu Hanaoka and his success in breast cancer
surgery under general anesthesia two hundred years ago. Breast Cancer, 11: 319-324.

Huang Y. Bei Qi shu xuandu. [Válogatott olvasmányok az Északi Qi krónikájából].


Fenghuang chubanshe, Nanjing, 2011: 78.

Józsa L. Akupunktúra és moxibuszció. Medicina, Budapest, 1986: 14-26.

Kou J, Zhu D, Yu, et al. (2008) Zhongyao fufang xitong yanjiu zhong yaoli yanjiu de
silu yu shijian. [Farmakológiai kutatások elméleti és gyakorlati megfontolásai a HKO
multikomponensű receptek szisztémás kutatásában]. Traditional Chinese Drug Research
& Clinical Pharmacology, 19: 73-80.

Lei jing. [Rendszerezett klasszikus]. Xueyuan chubanshe, Beijing, 2008: 3-14.

Li ji. [Szertartások feljegyzései]. In: Shisan jing [A tizenhárom klasszikus]. Zhongguo


guji chubanshe, Zhengzhou 1992: 1256.

Lu S (szerk.). Cifa jiufa xue. [Szúrás- és moxatechnika]. China TCM Press, Beijing,
2004: 1-4.

MacPherson H, Altman DG, Hammerschlag R et al. (2010) Revised STandards for


Reporting Interventions in Clinical Trials of Acupuncture (STRICTA): extending the
CONSORT statement. PLoS Med 7(6):e1000261.

Manheimer E, Wieland S, Kimbrough E et al. (2009) Evidence from the Cochrane


Collaboration for Traditional Chinese Medicine Therapies. J Altern Complement Med,
15(9): 1001-1014.

Mayanagi M. (2010) Zhong Ri Han Yue guyiji shuju de bijiao yanjiu [A kínai, japán,
koreai és vietnámi klasszikus orvosi szövegek adatainak összehasonlító vizsgálata].
Zhongguo kejishi zazhi [Kínai tudománytörténeti folyóirat], 31 (3): 243-256.

Ministry of Education of the People’s Republic of China. 2016 Quanguo gaodeng


xuexiao mingdan. [Felsőoktatási intézmények országos névsora 2016]. 2016. A kínai

103
Oktatási Minisztérium honlapja. URL: http://www.moe.edu.cn/srcsite/A03/moe_634/
201606/t20160603_248263.html (utolsó letöltés: 2017. 01. 26).

Ministry of Education of the People’s Republic of China. Benke jiaoyu zhongyixue


zhuanye zhongyiyao lilun zhishi yu jineng jiben biaozhun. [HKO elméleti ismeretek és
gyakorlati készségek alapszabványa hagyományos kínai orvos szakos alapképzéseken].
2008. A kínai Oktatási Minisztérium honlapja. URL:
http://www.moe.edu.cn/publicfiles/business/
htmlfiles/moe/s3864/201010/109607.html (utolsó letöltés: 2017. 01. 25).

Ministry of Education of the People’s Republic of China. Benke yixue jiaoyu biaozhun
– zhongyi xue zhuanye. [Alapfokú orvosképzések szabványa – hagyományos kínai
orvoslás szak]. 2012. A kínai Oktatási Minisztérium honlapja. URL:
http://www.moe.gov.cn/
publicfiles/business/htmlfiles/moe/s3864/201301/147172.html (utolsó letöltés: 2017.
01. 26).

Ministry of Health of the People’s Republic of China. Yishi zige kaoshi zanxing banfa.
[Orvosi kvalifikációs vizsgák átmeneti intézkedései]. 1999. A kínai Egészségügyi
Minisztérium honlapja. URL:
http://www.moh.gov.cn/mohzcfgs/pgz/200804/29606.shtml (utolsó letöltés: 2017. 01.
26).

MTA Orvosi Tudományok Osztálya. (2011) Komplementer medicina – a


bizonyitekokon alapulo orvoslas elvei alapjan. A Magyar Tudomanyos Akademia
Orvosi Tudomanyok Osztalyanak allasfoglalasa. Orv. Hetil., 152: 1197-1204.

Porkert M. The Theoretical Foundations of Chinese Medicine. MIT Press, Cambridge,


Mass. & London, England, 1974: 1-8.

Reischauer EO. (1974) The Sinic World in Perspective. Foreign Affairs, 52 (2): 341-
348.

Saáry K. A hagyományos kínai orvoslás. In: Tamási J (szerk.), Természetgyógyászati


alapismeretek. Magyar Természetgyógyászok Uniója, Budapest, 2000: 402-410.

104
San guo zhi. [A három királyság krónikái]. Zhejiang guji chubanshe, Hangzhou, 2000:
145-149.

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar. Hagyományos kínai orvoslás (BSc).


2010. Az SE-ETK honlapja. URL: http://www.se-etk.hu/magyar/oktat/hko/01.html
(utolsó letöltés: 2017. 01. 26).

Shi ji. [A történetíró feljegyzései]. Huangshan shushe, Hefei, 1997: 563-584.

Sivin N. Huang ti nei ching. In: Loewe M (szerk.), Early Chinese Texts: A
Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and The Institute of
East Asian Studies, University of California, 1993: 196-215.

State Administration of Traditional Chinese Medicine. 2006 niandu Guojia zhongyiyao


guanliju jixu jiaoyu xiangmu shending yuanze. [A Nemzeti Hagyományos Kínai Orvosi
Hivatal 2006 évi HKO továbbképzési programok számára kiadott engedélyezési elvei].
2006. A Kínai HKO Akadémia honlapja. URL:
http://www.catcm.ac.cn/zykxy/mtzy/200608/
12ab8c26bd3c46baa444c164863813c8.shtml (utolsó letöltés: 2017. 01. 26).

State Administration of Traditional Chinese Medicine. Main functions of SATCM.


2010. Az SATCM honlapja. URL:
http://www.satcm.gov.cn/English2010/structure/2010-10-06/150.php (utolsó letöltés:
2017. 01. 25).

State Administration of Traditional Chinese Medicine. The Basic Regulation for


Writing TCM and TCM-WM Records. In: Li Z (szerk.), International Standard
Chinese-English Basic Nomenclature of Chinese Medicine. People’s Medical
Publishing House, Beijing, 2008a: 529-536.

State Administration of Traditional Chinese Medicine. Zhongyi yiyuan jianshe


biaozhun. [HKO kórházak infrastrukturális szabványa]. 2008b. A Shanxi Egészségügyi
és Családtervezési Bizottság honlapja. URL: http://www.sxwsjs.gov.cn/u/cms/www/
201507/31111146czxc.pdf (utolsó letöltés: 2017. 01. 25).

105
State Council of the People’s Republic of China. Zhonghua renmin gongheguo zhiye
yishi fa. [A Kínai Népköztársaság Orvosi Praxis Törvénye] 1999. A Kínai
Népköztársaság Népi Központ Kormányának honlapja. URL:
http://www.gov.cn/banshi/2005-08/01/
content_18970.htm (utolsó letöltés: 2017. 01. 26).

Su Y., Wang J. (szerk.). Neijng xuandu [Válogatott olvasmányok a Sárga Császár


könyvéből]. Shanghai Technology Press, Shanghai, 2010: 13.

Sun G (szerk.). Zhongyi jichu lilun [A kínai orvoslás elméleti alapjai]. China TCM
Press, Beijing, 2006: 1-24.

Tongren shuxue zhenjiu tujing. [A bronzszobor üregeinek akupunktúrás-moxibuszciós


képeskönyve]. People’s Military Medical Press, Beijing, 2006: 141-142.

Wang G (szerk.). Tuina shoufa xue. [Manuálterápiás technikák]. China TCM Press,
Beijing, 2014: 22-24.

Wang Q (szerk.). Neijing xuandu. [Válogatott olvasmányok a Sárga Császár


könyvéből]. China TCM Press, Beijing, 2003: 200-202.

Wiseman N. The translation of Chinese medical terminology. In: Wiseman N (szerk.),


Dictionary of Chinese Medicine. Hunan Science and Technology Press, Changsha,
2007: 37-80.

World Federation of Chinese Medicine Societies. World Standard of Chinese Medicine


undergraduate (Pre-CMD) Education. 2009. A WFCMS honlapja. URL:
http://en.wfcms.org/Englishpage/NoPicdetalils.jsp?id=3762 (utolsó letöltés: 2017. 01.
26).

World Health Organization. Acupuncture: review and analysis of Reports on Controlled


Clinical Trials. 2003. Az Egészségügyi Világszervezet honlapja. URL:
http://apps.who.int/
medicinedocs/en/d/Js4926e/ (utolsó letöltés: 2017. 01. 25).

Xie M (szerk.). Fangji xue. [Recepttan]. People’s Medical Publishing House, Beijing,
2006: 30.

106
Xie Z. On the Standard Nomenclature of Traditional Chinese medicine. Foreign
Languages Press, Beijing, 2003: 104-106.

Xiong M (szerk.). Shanghan xue. [Az Értekezés a hideg sérülésről tanulmányozása].


China TCM Press, Beijing, 2007: 5.

Xu C, Bai H, Gu X et al. (2013) Minglao zhongyi xueshu jingyan de chuancheng yu


yingyong fangfa yanjiu. [Módszertani kutatás neves idős hagyományos kínai orvosok
tudományos tapasztalatainak továbbhagyományozásáról és felhasználásáról]. World
Chinese Medicine, 9: 1036-1038.

Yamamoto Intézet. Továbbképzési lehetőségek kollégáknak. 2005. A Yamamoto


Intézet honlapja. URL: http://www.yamamoto.hu/egyeboktatas (utolsó letöltés: 2017.
01. 26).

Yin H (szerk.). Zhongyi jichu lilun [A kínai orvoslás elméleti alapjai]. Shanghai
technology Press, Shanghai, 2008: 2-9.

Yixue zhongzhong canxi lu. [Az orvostudomány kínait középpontba állító és nyugatit
figyelembe vevő feljegyzései]. Zhongguo wenshi chubanshe, Qinhuangdao, 2003: 7-8.

Yizong jinjian. [Orvosi aranytükör]. China People’s Medical Press, Beijing, 2007: 14-
16.

Yu F, Takahashi T, Moriya J et al. (2006) Traditional Chinese Medicine and Kampo: A


Review from the Distant past for the Future. J Int Med Res, 34 (3): 231-239.

Zhenjiu dacheng xiaoshi dier ban. [Annotált kupunktúrás és moxibuszciós


kompendium, második kiadás]. China People’s Medical Press, Beijing, 2009: 7-13.

Zhou Li. [Zhou szertartásai]. In: Shisan jing [A tizenhárom klasszikus]. Zhongguo guji
chubanshe, Zhengzhou 1992: 1543.

Zhou Z (szerk.). Zhongyi neike xue. [Hagyományos kínai belgyógyászat]. China TCM
Press, Beijing, 2014: 6-9.

Zuo zhuan. [Cuo mester évkönyve]. Shanghai People’s Press, Shanghai, 1977: 232.

107
10. Saját publikációk jegyzéke

Li Z, Yu F, Oravecz M (szerk.). A hagyományos kínai orvoslás nemzetközi szabványú


kínai-magyar-angol alapterminológiája. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2017.

Oravecz M. A hagyományos kínai orvoslás elméleti alapjai. Semmelweis Egyetem


Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.

Oravecz M, Kuang H, Mészáros J. (2011) Education and licensing of traditional


Chinese doctors in China. New Medicine, 1/2011: 30-34.

Oravecz M, Mészáros J. (2012) A hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és


alkalmazása Kínában. Orv Hetil, 153(19): 723–731.

Oravecz M, Mészáros J, Yu F, Horváth I. (2014) A hagyományos kínai orvoslás


magyarországi szabályozásának egyes problémái és lehetséges megoldásai az Egyesült
Királyság példáján keresztül. Orv Hetil, 155(15): 576–582.

Oravecz M, Mészáros J, Yu F. (2017) A hagyományos kínai orvosképzés


követelményrendszere. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, 16(8): 54-57.

Oravecz M, Mészáros J, Yu F, Horváth I. (2018) Az akupunktőri képesítések szerepe az


akupunktúra randomizált, kontrollált vizsgálataiban. Lege Artis Medicinae, 28(3): 107-
115.

108
11. Köszönetnyilvánítás

Köszönöm Családomnak a szüntelen támogatást.

Köszönettel tartozom tanáraimnak és mentoraimnak. Köszönöm témavezetőm, Dr.


Mészáros Judit szűntelen segítségét. Köszönöm Dr. Yu Funian szakmai útmutatását.

Köszönöm Dr. Zhang Wenrunak és Zhang Xingbonak, hogy segítettek a vizsgálatok


alapját képező tantervekhez való hozzéférésben.

Köszönöm a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar valamennyi munkatársának


a kedves segítségét.

109
I. Függelék

A „Hagyományos kínai orvoslás és kapcsolt technikái” képzés tematikája

1.nap

Bevezetés, tanfolyami ismertetés, beosztások.

Tudományos eredmények a HKO mai állásáról, nemzetközi tanulmányok, értékelése, A HKO története,
nemzetközi és hazai története.

A HKO magyarázata és helye a komplementer medicina területén, hazai szabályozás, engedélyezés,


továbbképzés joggyakorlata.

A HKO alapelméletei, alapfogalmak

Általában:

A Pontok meridiánok rendszere, anatómiai mértékegységek, pontok, meridiánok, A meridiánok, mint


speciális hálózat. A test, mint a meridián hálózat hordozója

2.nap

A Yin és Yang elmélete I.

A Yin és Yang növekedése, kölcsönhatása, szembenállása

A yin-Yang elmélet felhasználása a HKO-ban, A betegségek okának magyarázata a HKO-ban

A Yin-Yang elmélet alkalmazása a test élettani működésében, A yin-Yang elmélet alkalmazása a


diagnózisban

A yin-Yang elmélet átfogó értelmezése

3.nap

Az öt elem, avagy az öt mozgás elmélete I.

Az Öt elem vagy öt mozgás elmélete II.

Az öt mozgás elméletének használata a HKO-ban

A szervek élettani működéseinek kölcsönös kapcsolata az Öt Elem kapcsán

Az Öt Mozgás elméletének alkalmazása a HKO-ban

4.nap

110
A Qi, a Vér és a Szerves Folyadékok (Jin-Ye, Ying Esszencia, Shen, Ming men)

5.nap

A Jing-Luo-k fogalma, osztályozása, elágazódások

A Jing-Luo-k elágazódásai, bőrzónák

Csatornák és in-izom csatornák tárgyalása I.

6.nap

Csatornák és in-izom csatornák tárgyalása II.

A csatornákkal kapcsolatos kóros tünetek elemzése

A JIng Luo-k elméletének alkalmazása a HKO-ban

7. nap

Speciális Gyakorlat: a meridiánok és pontok gyakorlása, egymás közötti demonstrációval

(kiscsoportos)I.

8.nap

Speciális Gyakorlat: a meridiánok és pontok gyakorlása, egymás közötti demonstrációval

(kiscsoportos)II.

9.nap

Speciális Gyakorlat: a meridiánok és pontok gyakorlása, egymás közötti demonstrációval

(kiscsoportos)III.

10.nap

1.A Zang- FU szervek jelentése és élettana I.

2.A Sziv, SZivburok, LÉp, Tüdő, Vese, Ming Men, Máj élettana a HKO-ban

11.nap

111
1.A Zang- FU szervek jelentése és élettana II.

2.A Három Melegítő, Gyomor, Vékonybél, Vastagbél, Hólyag, Epehólyag élettana a HKO-ban
csatornatünetei, lefutásuk.

12.nap

A különleges viselkedésű Fu szervek

A Zang-Fu-k közötti kapcsolat

A Zangok és Fu-k közötti kapcsolat és patológiás kapcsolat, A Fu-k egymás közötti kapcsolata

13.nap

A fül- mint speciális mikrorendszer- a kinai és a Nogiere féle fül rendszer ismertetése.

14.nap

A kórokok és a kórokok fejlődése a HKO-ban Járvány, táplálkozás, fáradtság, Külső Támadások


jelentősége a HKO-ban

A HAt Túlzás jelentősége a HKO-ban

A Hét érzelem (emocionális faktor) jelentősége a HKO-ban

15.nap

Diagnózis a HKO-ban I. : megtekintés, tapintás, anamnézis felvétele, palpáció, kórminta fogalma,

Diagnosztikai alapelvek a gyakorlatban.

16.nap

Diagnózis a HKO-ban II.:

A Hallás, Szaglás, Tapintás jelentősége a HKO-ban

A Pulzus-diagnosztika

17.nap

A Nyelv vizsgálata

112
18.nap

A Váladékok, Nyálkák kórtana a HKO-ban

19.nap

A BIAO-LI fogalma, kórképek

Ba Gang fogalma

20.nap

Hideg-Hőség kórképei ,

Külső eredetű lázas kórképek és osztályozásuk, kezelésük a HKO-ban

Elégtelenség-Bőség kórképei

21.nap

A Qi kórképei: Elégtelen, Összeomlott, Pangó, Háborgó Qi

A Szerves Folyadékok kórképei

A Vér kórképei: Elégtelen, Vérhalmazok, Meleg Vér

22.nap

1.A 8 különleges csatorna ismertetése, tünetei, jelentősége.

2.Receptúra összeállítás szabályai a gyakorlatban

23.nap

A szervek és Csatornák egyszerű és összetett kórképeinek diagnózisa I. A Tüdő és a Vastagbél kórképei

Szív-Vékonybél

24.nap

1.A Vese és Hólyag kórképei,

2.A Máj és az Epehólyag kórképei

113
Lép-Gyomor

25.nap

Több Zang-szervet érintő kórképek elemzése a HKO-ban

26.nap

A Hat Szint kórképei I: A Tai Yang kórképei

A Shao Yang kórképei

A Yang MIng kórképei

A Tai Yin kórképei

A Shao YIn kórképei

A Jue Yin kórképei

27.nap

A Négy Réteg kórképei: Wei, Qi, Ying, Xue

A Három melegítő kórképei

A HKO műszeres diagnosztikai lehetőségei I.

A HKO műszeres terápiás gyakorlata, elektroakupunktúra elmélete és gyakorlata

Végpontdiagnózis elmélete és gyakorlata a HKO-ban I.

A lágylézer.

Alkalmazása általában , alkalmazása a HKO-ban.

Mágneses terek, elektromágneses terek alkalmazása a HKO-ban. Biostimuláció.

28.nap

Bevezetés a HKO mozgás-masszázsterápia elméletébe és gyakorlatába

29.nap

A gyógynövények alkalmazása és szerepe a HKO-ban. A Materia Medica a HKO-ban.

Akupunktúra és gyógynövények együttes alkalmazhatósága a HKO-ban.

114
30.nap

Speciális Gyakorlat: a meridiánok és pontok gyakorlása, egymás közötti demonstrációval

(kiscsoportos)I.

31.nap

Speciális Gyakorlat: a meridiánok és pontok gyakorlása, egymás közötti demonstrációval

(kiscsoportos)II.

32.nap

Speciális Gyakorlat: a meridiánok és pontok gyakorlása, egymás közötti demonstrációval

(kiscsoportos)III.

33.nap

1.Triggerpontok jelentősége, kezelhetősége. Korelációja a HKO pontrendszerével. A neurálterápia lényege


és alkalmazhatósága.

A két rendszer közös alkalmazhatósága.

2.A mozgásszervi betegségek kezelése a HKO-ban

34.nap

Mikrorendszerek II.

A koreai kéz akupunktúra elmélete és gyakorlata

Az ECIWO alapja és gyakorlata, mikrorendszerek

Infravörös kamera alkalmazása a meridiánok kimutatásában, értékelése

35.nap

1. Belgyógyászati kórképek kezelése a HKO-ban – 3 óra

2.A kinai dietetika alapjai és alkalmazásai. -3 óra

3.A fogyókúra alapjai a HKO-ban. – 2 óra

115
36.nap

1.a Fájdalom és kezelése a HKO-val.

Szakmaspecifikus kezelési lehetőségek a HKO-ban:

2.Urogenitális kórképek kezelése a HKO-ban

37.nap

Neurológiai kórképek kezelése a HKO-ban

Psychiatriai kórképek kezelése a HKO-ban, addiktológiai alkalmazások a HKO-ban.

38.nap

1.Bőrgyógyászati esetek kezelhetősége a HKO-ban

2.Légzőszervi betegségek kezelhetősége a HKO-ban.

39.nap

Esetmegbeszélések.

40.nap

1.Mikrorendszerek III.

Az oral-akupunktúra elmélete és gyakorlata

2. Vizsgaelőtti interaktív esetmegbeszélések, tételek megbeszélése.

116
II. Függelék
A „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak” tanterve

Szemeszter szerinti felosztás Óraszámok Óraszámok tanév és szemeszter szerinti felosztása

Kötele- Szaba- 5.
1. tanév 2. tanév 3. tanév 4. tanév
Kötele- zően don tanév
Szám Tantárgy neve Kredit ző választ- választ-
Összes Elmélet Gy akorlat
tantár- ható ható
gyak tantár- tantár- 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.-10.
gyak gyak
szem. szem. szem. szem. szem. szem. szem. szem. szem.

1 Katonai alapismeretek 3 1 54 36 18 3 Vég-


2 Idegen nyelv 16 1--4 288 288 4 4 4 4 zős
3 Testnevelés 8 1--4 144 4 140 2 2 2 2 klini-
4 Egészségre nevelés 1 1 18 18 1 kai
5 Erkölcstan és jogi alapismeretek 3 1 54 36 18 3 gya-
6 Anatómia 6 1 108 72 36 6 korlat
7 Bevezetés a kínai orvoslásba 1 1 18 18 1 (42
8 A kínai orvoslás elméleti alapjai 5 1 90 80 10 5 hét)
9 Hisztológia és embriológia 2 1 36 24 12 2
10 Orvosi sejtbiológia 3 1 54 42 12 3
11 A marxizmus alapelvei 3 2 54 48 6 3
12 HKO diagnosztika 5 2 90 80 10 5
13 Élettan 5 2 90 70 20 5
14 Biokémia 3 2 54 38 16 3
15 Számítógép-felhasználói alapismeretek 6 2 108 54 54 6
16 HKO gyógyszerészet 6 3 108 90 18 6
17 Klasszikus orvosi szövegek 4 3 72 72 4
18 Patológia 4 3 72 60 12 4
19 Mikrobiológia és immunológia 4 3 72 54 18 4
20 Csatorna- és akuponttan 4 3 72 66 6 4
21 Kínai orvosi történelem 2 4 36 36 2
22 Orvosi latin nyelv 1 4 18 18 1
23 Gyógyszerészet 3 4 54 42 12 3
24 Diagnosztika 7 4 126 116 10 7
25 HKO recepttan 5 4 90 90 5
26 Akupont anatómia 3 4 54 36 18 3
27 Szúrás- és moxatechnika 2 5 36 30 6 2
Kínai modernkori történelmének 5
28 vezérfonala 2 36 18 18 2
29 HKO belgyógyászat 7 5 126 116 10 7
30 Manuálterápiás technikák 3 5 54 30 24 3
31 Orvosi etika 2 6 36 18 18 2
32 Értkezés a hideg sérülésről 3 6 54 54 3
33 Akupunktúrás terápia 3 6 54 50 4 3
34 HKO nőgyógyászat 4 6 72 72 4
35 Neuroanatómia 2 6 36 28 8 2
M aoizmus, Deng-elmélet és a "három 7
36 képviselet" elve 6 108 90 18 6
37 Orvosi genetika 2 7 36 28 8 2
38 Az arany szelence receptjei 3 7 54 54 A sze- 3
39 Neurológiai lokalizációs diagnosztika 3 7 54 50 4 mesz- 3
40 Belgyógyászat 7 7 126 106 20 ter 2. 7
41 Klinikai manuálterápia 4 7 72 54 18 felé- 4
42 Szülészet-nőgyógyászat 3 8 54 54 ben 9 3
43 HKO Gyermekgyógyászat 2 8 36 32 4 hét 2
44 Sebészet 3 8 54 50 4 "óra- 3
45 HKO Traumatológia 2 8 36 30 6 közi" 2
46 Neurológia 3 8 54 50 4 klini- 3
47 Válogatott akupunktúrás klasszikusok 4 8 72 72 kai 4
48 Rehabilitációs medicina 2 8 36 28 8 gya- 2
49 Szabadon választható tantárgyak 28 5,7,8 504 504 14 korlat 7 7
50 Munkavállalási útmutató 1 8 18 18 1
51 Szituáció és politika 1 8 18 18 1
Összes óraszám és szemeszterek szerinti megoszlás 215 3870 3256 614 30 28 28 27 28 14 32 28
Tantárgyak száma szemeszterenként 51 10 7 7 8 4 5 6 9

117
A „hagyományos kínai orvoslás (akupunktúra-manuálterápia) szak” választható
tantárgyainak listája

Tantárgy
Tárgyat meghirdető
Sorszam Tantárgy neve Óraszám Kredit megtartásának
intézmény
tanéve

1 Elméleti orvostudományi Intézet Hagyományos kínai orvosi esettan 36 2 Teljes tanév

2 Elméleti orvostudományi Intézet A kínai orvoslás irányzatai 36 2 Teljes tanév

3 Elméleti orvostudományi Intézet Egyetemi irodalom Ⅱ 36 2 Teljes tanév

4 Elméleti orvostudományi Intézet Gyógynövénytörténet 36 2 Teljes tanév

5 Elméleti orvostudományi Intézet Folyóírás golyóstollal 18 1 Teljes tanév

6 Klinikai orvostudományi Intézet Proktológia 18 1 Teljes tanév

7 Klinikai orvostudományi Intézet Preventív medicina 36 2 Teljes tanév

8 Klinikai orvostudományi Intézet Kézsebészet 36 2 Teljes tanév

9 Klinikai orvostudományi Intézet Stomatológia 18 1 Teljes tanév

10 Klinikai orvostudományi Intézet Klinikai rehabilitációs medicina 36 2 Teljes tanév

11 Klinikai orvostudományi Intézet Általános orvostan 36 2 Teljes tanév

12 Klinikai orvostudományi Intézet Orvosi praxis útmutató 18 1 Teljes tanév

13 Klinikai orvostudományi Intézet Hagyományos kínai szemészet 36 2 Teljes tanév

14 Klinikai orvostudományi Intézet Kínai manuálterápiua 36 2 Teljes tanév

15 Klinikai orvostudományi Intézet Hagyományos kínai geriátria 18 1 Teljes tanév

16 Klinikai orvostudományi Intézet Gerincsebészet 36 2 Teljes tanév

17 Klinikai orvostudományi Intézet MRI képalkotó diagnosztika 18 1 Teljes tanév

18 Klinikai orvostudományi Intézet A szem és szisztémás betegségek 36 2 Teljes tanév

19 Klinikai orvostudományi Intézet Klinikai pathológia 36 2 Teljes tanév

20 Klinikai orvostudományi Intézet Bizonyítékon alapuló medicina 36 2 Teljes tanév

21 Klinikai orvostudományi Intézet Infektológia 36 2 Teljes tanév

118
Hagyományos kínai dietétika és
22 Klinikai orvostudományi Intézet 18 1 Teljes tanév
gyógyétrend

23 Klinikai orvostudományi Intézet Hagyományos kínai fül-orr-gégészet 36 2 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
24 tudományi Intézet
A számvitel alapjai 18 1 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
25 tudományi Intézet
A makroökonómia alapjai 36 2 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
26 tudományi Intézet
A mikroökonómia alapjai 36 2 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás- Nemzetközi gyógyászati eszköz- és


27 36 2 Teljes tanév
tudományi Intézet gyógyszerkereskedelem

Bölcsészet- és közigazgatás-
28 Marketing 18 1 Teljes tanév
tudományi Intézet

Bölcsészet- és közigazgatás-
29 tudományi Intézet
Értékpapír-befektetés 36 2 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
30 tudományi Intézet
A kommunikáció művészete 18 1 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
31 tudományi Intézet
A titkárság alapjai 36 2 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
32 tudományi Intézet
Orvosi szociológia 18 1 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
33 tudományi Intézet
Egészségügy biztosítási szoláltatás 18 1 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
34 tudományi Intézet
Egészségügyi jog 18 1 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
35 tudományi Intézet
Egészségügyi közigazgatás 36 2 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
36 Bioetika 18 1 Teljes tanév
tudományi Intézet

37 Testnevelési részleg Tae-bo torna 18 1 Teljes tanév

38 Könyvtár Dokumentum-keresés 36 2 Teljes tanév

39 Könyvtár Szelllemi tulajdonjog 18 1 Teljes tanév

Modern neveléstudományi és Hagyományos kínai orvosi


40 36 2 Teljes tanév
információs technológiai központ adatbázisrendszerek alapelvei és struktúrái

Modern neveléstudományi és
41 Orvosi informatikai rendszerek 18 1 Teljes tanév
információs technológiai központ

Modern neveléstudományi és Számítástechnikai szintvizsga – C program


42 36 2 Teljes tanév
információs technológiai központ tervezés

119
Modern neveléstudományi és A számítástechnika alkalmazása az orvosi
43 36 2 Teljes tanév
információs technológiai központ eszközökben

Modern neveléstudományi és
44 információs technológiai központ
Honlapszerkesztés és tervezés 18 1 Teljes tanév

Modern neveléstudományi és Számítástechikai hálózati technológia és


45 18 1 Teljes tanév
információs technológiai központ alkalmazás

46 Gyógyszertudományi Intézet Klinikai farmakológia 32 2 Teljes tanév

Biológiai modellek a farmakológia


47 Gyógyszertudományi Intézet 32 2 Teljes tanév
kutatásban

48 Gyógyszertudományi Intézet Farmakológiai toxikológia 32 2 Teljes tanév

49 Gyógyszertudományi Intézet Új gyógyszerkutatás és fejlesztés 16 1 Teljes tanév

50 Gyógyszertudományi Intézet Bevezetés a gyógyszerészeti kolloidokba 16 1 Teljes tanév

51 Gyógyszertudományi Intézet Gyógyszertervezés 16 1 Teljes tanév

52 Gyógyszertudományi Intézet Gyógyszerfelügyelet 16 1 Teljes tanév

Akupunktúrás és manuálterápiás
53 intézet
Nőgyógyászati és szülészeti sebészet 18 1 Teljes tanév

Akupunktúrás és manuálterápiás
54 intézet
Női egészségmegőrzés 18 1 Teljes tanév

Akupunktúrás és manuálterápiás
55 intézet
Szexuális medicina 36 2 Teljes tanév

56 GLP Kísérleti állattan 36 2 Páratlan félév

57 Elméleti orvostudományi Intézet Egyetemi irodalom 36 2 Páratlan félév

58 Elméleti orvostudományi Intézet A kínai írás és a kínai kultúra 36 2 Páratlan félév

59 Elméleti orvostudományi Intézet Kína népi kultúrája 36 2 Páratlan félév

60 Elméleti orvostudományi Intézet Interaktív kommunikációs angol nyelv 36 2 Páratlan félév

61 Elméleti orvostudományi Intézet Szemelvények a Kérdések Könyvéből 36 2 Páratlan félév

62 Elméleti orvostudományi Intézet Az orvosi molekuláris biológia alapjai 36 2 Páratlan félév

A neurológia betegségek eszközös


63 Klinikai orvostudományi Intézet 36 2 Páratlan félév
diagnosztikája

Modern neveléstudományi és Országos Számítástechnikai szintvizsga,


64 36 2 Páratlan félév
információs technológiai központ második szint – közös alapismertek

120
Modern neveléstudományi és
65 Az SPSS statisztikai szoftver 36 2 Páratlan félév
információs technológiai központ

Hagyományos kínai gyógyszerészeti


66 Gyógyszertudományi Intézet 16 1 Páratlan félév
vállalkozások menedzsmentje

67 Gyógyszertudományi Intézet Gyógyszerészeti angol nyelv 16 1 Páratlan félév

68 Gyógyszertudományi Intézet Sztereokémia 16 1 Páratlan félév

69 Gyógyszertudományi Intézet Gyógynövény-biotechnológia 16 1 Páratlan félév

Atomemissziós spektroszkópia alkalmazása


70 Gyógyszertudományi Intézet 16 1 Páratlan félév
a gyógyszeranalízisben

Hagyományos kínai gyógyszerekből készült


71 Gyógyszertudományi Intézet 16 1 Páratlan félév
kozmetikai termékek alkalmazása

Új termékek fejlesztése hagyományos kínai


72 Gyógyszertudományi Intézet 16 1 Páratlan félév
gyógyszerekből

Hagyományos kínai gyógyszerészeti


73 Gyógyszertudományi Intézet 16 1 Páratlan félév
erőforrások

Gyógyszergyári és gyógyszerkészítési
74 Gyógyszertudományi Intézet 16 1 Páratlan félév
technológiai tervezés

75 Gyógyszertudományi Intézet HKO dietétika 32 2 Páratlan félév

76 Gyógyszertudományi Intézet Klinikai HKO gyógyszer-előkészítéstan 32 2 Páratlan félév

77 Gyógyszertudományi Intézet Farmaceutikai preparáció 16 1 Páratlan félév

Akupunktúrás és manuálterápiás
78 intézet
HKO ortopédia 36 2 Páratlan félév

HKO szabvány gyógyszerek farmakológiája Páratlan félév


79 Elméleti orvostudományi Intézet 36 2
és a klinikum második fele

80 Elméleti orvostudományi Intézet Kísérleti akupunktúra 36 2 Páros félév

Szemelvények angol művekből eredeti


81 Elméleti orvostudományi Intézet 36 2 Páros félév
nyelven

82 Elméleti orvostudományi Intézet Neuroanatómia 36 2 Páros félév

83 Elméleti orvostudományi Intézet Klinikai immunológia 36 2 Páros félév

84 Elméleti orvostudományi Intézet Kórélettan 36 2 Páros félév

85 Elméleti orvostudományi Intézet Géntechnológia 36 2 Páros félév

121
Bölcsészet- és közigazgatás-
86 tudományi Intézet
Alkalmazott pszichológia 36 2 Páros félév

Bölcsészet- és közigazgatás-
87 tudományi Intézet
Közgazdaságtan 36 2 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
88 Public relations 36 2 Páros félév
tudományi Intézet

Bölcsészet- és közigazgatás- A modern nyugati filozófiai irányzatok


89 18 1 Páros félév
tudományi Intézet értékelése

Bölcsészet- és közigazgatás-
90 tudományi Intézet
Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanba 36 2 Teljes tanév

Bölcsészet- és közigazgatás-
91 A menedzsment alapjai 18 1 Páros félév
tudományi Intézet

Bölcsészet- és közigazgatás-
92 tudományi Intézet
Keleti menedzsmentfilozófia 18 1 Páros félév

93 Gyógyszertudományi Intézet Farmaceutikai polimerek 16 1 Páros félév

94 Gyógyszertudományi Intézet Hagyományos kínai szabvány gyógyszertan 16 1 Páros félév

95 Gyógyszertudományi Intézet Molekuláris biológia 16 1 Páros félév

Akupunktúrás és manuálterápiás
96 intézet
Rehabilitációs medicina (akupunktúrás) 36 2 Páros félév

Akupunktúrás és manuálterápiás
97 intézet
Esztétikai medicina 36 2 Páros félév

Akupunktúrás és manuálterápiás
98 Krono-akupunktúra 18 1 Páros félév
intézet

122
III. függelék
SE ÁOK általános orvos képzés tanterve

2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben érvényes ajánlott tanterv

kredit-
óraszámok előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
tantárgy megnevezése
ea gyak.
(ó/hét) (ó/hét)
1. szemeszter 11 16,5 25
Orvosi biológia 2 1 3 - kollokvium
Orvosi kémia 3 3,5 6 - kollokvium
Anatómia, szövet- és fejlődéstan
2,5 6 8 - kollokvium
I.
Biostatisztika és informatika
1 2 3 - kollokvium
alapjai
Orvosi biofizika I. 1,5 2 3 - kollokvium
Orvosi szociológia 1 1 2 - kollokvium
félévente 6 óra
Elsősegélynyújtás elmélet és 8 óra 0 - aláírás
gyakorlat
Testnevelés I. - 1 0 - aláírás

2. szemeszter 9 14,5 21
Orvosi biokémia I. 2 1,5 3 Orvosi kémia gyak. jegy
Orvosi kémia,
Molekuláris sejtbiológia I. 2,5 4 6 kollokvium
Orvosi biológia
Anatómia, szövet- és fejlődéstan
3 6 9 Anatómia, szövet- és fejlődéstan I. kollokvium
II.
Orvosi biofizika II. 1,5 2 3 Orvosi biofizika I. szigorlat
Testnevelés II. - 1 0 - aláírás
Ápolástan nyári gyakorlat 0 - aláírás

3. szemeszter 15 12,5 25
Anatómia, szövet- és fejlődéstan Anatómia, szövet- és fejlődéstan II.,
3 4 7 kollokvium
III. Orvosi biokémia I.
Anatómia, szövet- és fejlődéstan II.,
Orvosi élettan I. 6 5 10 Orvosi biofizika II., kollokvium
Orvosi biokémia I.
Orvosi biokémia II. 3 2,5 5 Orvosi biokémia I. kollokvium
Molekuláris sejtbiológia I.,
Molekuláris sejtbiológia II. 3 - 3 szigorlat
Orvosi biokémia I.
Testnevelés III. - 1 0 - aláírás
kredit-
óraszámok előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
tantárgy megnevezése pont
ea gyak.

123
(ó/hét) (ó/hét)
4. szemeszter 11 13 22
Anatómia,szövet- és fejlődéstan
1 2 3 Anatómia, szövet- és fejlődéstan III. szigorlat
IV.

Orvosi élettan II. 6 4,5 10 Orvosi élettan I. szigorlat

Orv. biokémia III. 3 2,5 5 Orvosi biokémia II. szigorlat


Magatartástudomány I. (Orvosi
Bevezetés a klinikumba 0 2 2 kollokvium
kommunikáció) egyidejű felvétele
Magatartástudomány I. (Orvosi
1 1 2 - kollokvium
kommunikáció)
Testnevelés IV. - 1 0 - aláírás
Elméleti modul
kötelezően választható tárgyak
A jelnyelvi kommunikáció I. 2 - 1 - gyak.jegy
A jelnyelvi kommunikáció II. 2 - 2 A jelnyelvi komm. I. gyak.jegy
Az orvosi biofizika
1 - 1 - gyak.jegy
matematikai és fizikai alapjai
Bioinformatika és genomanalízis Biostatisztika és informatika alapjai,
az orvostudományban
2 - 2 Genetika és genomika
gyak.jegy
Demonstrátori tevékenység ○ Anatómia, szövet- és fejlődéstan II. gyak.jegy
Egészség-gazdaságtan 2 - 2 - gyak.jegy
Fejezetek a sejtbiológiából 2 - 3 Anatómia, szövet- és fejlődéstan I. gyak.jegy
Fejlődésbiológia I. 2 - 3 - gyak.jegy
Fejlődésbiológia II. 2 - 3 Fejlődésbiológia I. gyak.jegy
Kísérletes sejtélettan 2 - 2 Orvosi élettan I. gyak.jegy
Klinikai anatómiai
2 - 2 Anatómia, szövet- és fejlődést. III. gyak.jegy
propedeutika
Könyvtári informatika 2 - 3 - gyak.jegy
Latin nyelv I. - 2 2 - gyak.jegy
Latin nyelv II. - 2 2 Latin nyelv I. gyak.jegy
Magyar orvosi nyelv 2 - 2 - gyak.jegy
Orvosi antropológia 2 - 3 O.szociológia gyak.jegy
Orvosi informatika - 1 1 - gyak.jegy
Orvosi kémia alapjai 2 - 3 - gyak.jegy
Orvostörténet 2 - 2 - gyak.jegy
Orv.biokémia II.,
Patobiokémia 2 - 2 Molekuláris sejtbiológia I. gyak.jegy
Preklinikai és klinikai Orvosi élettan I.,
neuropszichofarmakológia és 1 - 1 Anatómia, szövet- és fejlődést. III., gyak.jegy
pszichofarmakogenetika Molekuláris sejtbiológia II.
Klinikai munka ○○○ - 1 1 - gyak.jegy
TDK munka ○○ 1 - 1 - gyak.jegy

○, ○○, ○○○ A három tevékenység félévenként összesen legfeljebb 4 kreditpontot eredményezhet.


Ha a három tevékenység közül legalább kettő teljesítésére ugyanazon a képzőhelyen (intézet, klinika, kórház) kerül so
a vezetőnek nyilatkoznia kell a feladatok elkülönüléséről.
Az Oktatási és Kreditbizottság jogosult a vezetőktől kért információk alapján a kredit csökkentésére.
○ Demonstrátori munka: oktatási kredit.
- Díjtalan demonstrátor és demonstrátor kuzus: 1 pont

124
- Díjas demonstrátor: 2 pont
○○ TDK-munka: kutatási kredit. A dokumentált és értékelt, valódi munkát tükröző és rendszeres, de nem
kiemelkedően eredményes TDK-munka 1 kredit. Az 1 pontot akkor kapja meg a hallgató, ha a tanszékvezető
témavezető véleménye alapján a félév végén igazolja a rendszeres kutatási tevékenységet.

Ennél többet (2 kredit) érdemel az, aki rektori pályázatot nyújt be vagy TDK konferencián szerepel, és III. helyezés
vagy dicséretet nyer. Igazolást és értékelést a TDK Tanács elnökétől kell beszerezni. A 2 kreditpont abban a félévbe
számolható el, amelyben a helyezést vagy értékelést odaítélték a hallgatónak.
Még több (3 kredit) annak a TDK munkának az elismerése, amely TDK konferencián I-II. helyezést, OTDK részvétel
rektori pályázaton I-II. díjat, hazai vagy nemzetközi társszerzős tudományos közleményt eredményez. Igazolást é
értékelést a TDK Tanács elnökétől kell beszerezni. A kreditpont abban a félévben számolható el, amelyben a pályázato
értékelték, illetve a tudományos közleményt elfogadták.
A legmagasabb kreditpont-érték (4) jár annak, aki az OTDK-án helyezést ér el, nemzetközi, impakt faktoro
folyóiratban közöl cikket első szerzőként. Igazolást és értékelést a TDK Tanács elnökétől kell beszerezni. A kreditpon
abban a félévben számolható el, amelyben a helyezést elérte, illetve a tudományos közleményt elfogadták.

○○○ Klinikai munka: klinikai (betegellátási) kredit. Félévenként 1 kreditpont szerezhető heti rendszerességge
legalább 2-3 órát kitevő, eredményes klinikai munkával. Igazolás és értékelés a klinika/kórház igazgatójától szerezhet
be. A kreditpont akkor írható jóvá, ha az igazgató felsorolja az elsajátított készség(ek)et.
Félévenként 2 kredipont szerezhető akkor, ha a klinikai munka bármilyen értékelhető publikációban, egyé
tevékenységben (gyógyszerkipróbálás, esettanulmány, konferencia-részvétel) ölt testet. Igazolás és értékelés
klinika/kórház igazgatójától szerezhető be. A kredipont akkor írható jóvá, ha az igazgató felsorolja az elsajátíto
készség(ek)et.
Egyetemen kívüli intézményben a „klinikai munka” tárgy csak akkor vehető fel, ha a kórház (osztály) gyakorlati
képzési tervét előzőleg a Dékáni Hivatal elfogadta.

5. szemeszter 10 16,5 25

Kísérletes és sebészeti Anatómia, szövet- és fejlődést.IV.,


0,5 1,5 2 kollokvium
műtéttan Orvosi élettan II.
Kórélettan és klinikai Anatómia, szövet- és fejlődést. IV.,
laboratóriumi 1,5 3 4 Orvosi élettan II., kollokvium
diagnosztika I. Orvosi biokémia III.
Anatómia, szövet- és fejlődést. IV.,
Orvosi mikrobiológia I. 1,5 2,5 4 Orvosi élettan II., kollokvium
Orvosi biokémia III.
Anatómia, szövet- és fejlődést. IV.,
Patológia I. 3 4 7 Orvosi élettan II., kollokvium
Orvosi biokémia III.
Immunológia 2 1,5 3 Molekuláris sejtbiológia II. kollokvium
Anatómia, szövet- és fejlődés. III.,
Orvosi élettan I.,
Belgyógyászati propedeutika 1,5 4 5 kollokvium
Magatartástudomány I.
(Orvosi kommunikáció)
Katasztrófák felszámolásának
1X2 - 0 - aláírás
egészségügyi alapjai I.

6. szemeszter 12 16 27
Kórélettan és klinikai Kórélettan és klinikai lab.
laboratóriumi 1,5 2,5 4 diagnosztika I., szigorlat
diagnosztika II. Immunológia

125
Laboratóriumi medicina 1,5 - 2 - kollokvium
Orvosi mikrobiológia I.,
Orvosi mikrobiológia II. 1,5 2 3 szigorlat
Immunológia
Patológia II. 3 4 7 Patológia I. szigorlat

kredit-
óraszámok előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
tantárgy megnevezése
ea gyak.
(ó/hét) (ó/hét)
6. szemeszter (folytatás)
Belgyógyászati propedeutika
Belgyógyászat I. (anyagcsere,
1,5 3 4 Kórélettan és klin. lab.diagn. II. * kollokvium
endokrinológia, toxikológia)
Patológia II. *
Orvosi biokémia III.,
Genetika és genomika 2 2 4 kollokvium
Molekuláris sejtbiol. II.
Magatartástudomány I. (Orvosi
Magatartástudomány II.
1 2,5 3 kommunikáció) , szigorlat
(Orvosi pszichológia)
Orvosi szociológia
Katasztrófák felszámolásának
1X2 - 0 - aláírás
egészségügyi alapjai II.

Belgyógyászat nyári gyakorlat - - 0 Belgyógyászati propedeutika aláírás

Preklinikai modul
kötelezően választható
tárgyak
A légzés és a légzőszervi
megbetegedések klinikai 2 - 2 Orvosi élettan II. gyak.jegy
élettani alapjai
Asszisztált reprodukciós és
2 - 2 Orvosi élettan II. gyak.jegy
nőgyógy. endokrinológia I.
Asszisztált reprodukciós és Asszisztált reprodukciós és
nőgyógy. endokrinológia II. 2 - 2 nőgyógy. endokrinológia I.
gyak.jegy
Gasztroenterológiai onkológia Belgyógyászati propedeutika
2 - 2 gyak.jegy
Klinikai cardiovascularis
2 - 2 Orvosi élettan II. gyak.jegy
fiziológia
Problémaorientált orvosi élettan 2,5 - 4 Orvosi élettan II. gyak.jegy
7. szemeszter 11,5 15,5 29
Orvosi élettan II.,
Farmakológia és Orvosi biokémia II.,
2,5 2,5 5 kollokvium
farmakoterápia I. Kórélettan és klinikai laboratóriumi
diagnosztika II.
Patológia II.,
Népegészségtan és preventív
1 2,5 4 Kórélettan és klinikai laboratóriumi kollokvium
medicina I. diagnosztika II.
Belgyógyászat II. (nefrológia, Belgyógyászat I.,
1,5 3 4 kollokvium
immunológia, reumatológia) Immunológia

126
Kórélettan és klinikai laboratóriumi
diagnosztika II.
Félévente 12 óra elmélet Orvosi biofizika II.,
Orvosi képalkotó
és 16 óra 2 Anatómia, szövet- és fejlődéstan kollokvium
eljárások
gyakorlat IV.
Patológia II.,
Kísérletes és sebészeti műtéttan,
Sebészet I. 2 1 3 Kórélettan és klinikai laboratóriumi
kollokvium
diagnosztika II.
Anatómia, szövet- és fejlődést.IV.,
Fül-Orr-Gégészet 1 2 3 Kísérletes és sebészeti műtéttan, kollokvium
Sebészet I. **
Kórélettan és klinikai laboratóriumi
diagnosztika II.,
Bőrgyógyászat 1,5 2,5 4 kollokvium
Belgyógyászat I.,
Farmakológia és farmakoter. I. **
* egyidejű felvétel
** egyidejű felvétel A-D csoportok (7.szemeszter)

kredit-
óraszámok előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
tantárgy megnevezése
ea gyak.
(ó/hét) (ó/hét)
7. szemeszter (folytatás)
Anatómia, szövet- és fejlődést. IV.,
Szájsebészet és fogászat 1 1 2 Kísérletes és sebészeti műtéttan, kollokvium
Sebészet I. **
Bioetika – orvosi etika 1 1 2 Magatartástudomány II. (O. pszich.) kollokvium
Katasztrófák felszámolásának
egészségügyi alapjai III.
1X2 - 0 - aláírás

8.szemeszter 13,5 16 30

Klinikai genetika 2 - 2 Genetika és genomika kollokvium


Farmakológia és farmakoterápia I.,
Farmakológia és
2,5 2,5 5 Orvosi mikrobiológia II., szigorlat
farmakoterápia II.
Belgyógyászati propedeutika
Népegészségtan és preventív
Népegészségtan és preventív
1 2,5 4 medicina I. szigorlat
medicina II.
Orvosi mikrobiológia II.
Patológia II.,
Pulmonológia 1 2 3 kollokvium
Belgyógyászati propedeutika
Belgyógyászat II. **
Belgyógyászat III.
1 2 3 Orvosi mikrobiológia II., kollokvium
(Kardiológia)
Farmakológia és farmakoterápia I**
Sebészet I.,
Sebészet II. 2 2 4 kollokvium
Farmakológia és farmakoterápia I.
Anatómia, szövet- és fejlődést.IV.,
Ortopédia 1 2 3 kollokvium
Patológia II., Sebészet I. ***
Orvosi képalkotó eljárások,
Radiológia 2 2 4 Anatómia, szövet- és fejlődést.IV., kollokvium
Patológia II.
Pszichoterápia az orvosi Magatartástudomány II. (O.pszich.)
1 1 2 kollokvium
gyakorlatban Belgyógyászati propedeutika

127
Katasztrófák felszámolásának
egészségügyi alapjai IV. 1x2 - 0 - aláírás
Sebészet nyári gyakorlat - - - Sebészet II. * aláírás

9. szemeszter 16 16,4 30
Belgyógyászat III.,
Belgyógyászat IV.
1,5 3 4 Farmakológia és farmakoterápia II., kollokvium
(gasztroenterológia, onkológia)
Radiológia
Sebészet III. 1 1 2 Sebészet II., Seb. nyári gyakorlat kollokvium
Szülészet és Patológia II., Kórélettan és
2 1 hét 4 gyak.jegy
nőgyógyászat I. klin.labor.diagn.II., Sebészet II.
Patológia II., Farmakológia és
Gyermekgyógyászat I. 2 3 5 farmakoterápia II., Belgyógyászat gyak.jegy
III.(Kardiológia)
Anatómia, szövet- és fejlődéstan
Ideggyógyászat I. 2 1,5 3 IV., Patológia II., gyak.jegy
Belgyógyászat III.(Kardiológia)
Farmakológia és farmakoterápia II.,
Elmegyógyászat I. 1,5 2 3 kollokvium
Ideggyógyászat I.*
Egészségügyi jogi, biztosítási Népegészségtan és preventív
1 1,5 2 kollokvium
és gazdasági ismeretek medicina II.
Oxyológia -sürgősségi Belgyógyászat III.(Kardiológia),
1,5 1,1 1 kollokvium
orvostan Sebészet II.
Urológia 1 2 3 Sebészet II., Radiológia kollokvium
* egyidejű felvétel
** egyidejű felvétel A-D csoportok (7.szemeszter)
*** egyidejű felvétel E-H csoportok (7.szemeszter)

kredit-
óraszámok előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
tantárgy megnevezése
ea gyak.
(ó/hét) (ó/hét)
9. szemeszter (folytatás)
Belgyógyászat III.(Kardiológia),
Családorvostan 1 - 1 Népegészségtan és preventív kollokvium
medicina II.
Sebészet II., Farmakológia és
Intenzív terápia és
1,5 1,3 2 farmakoterápia II., kollokvium
aneszteziológia
Belgyógyászat III. (Kardiológia)
10. szemeszter 14 15,5 30
Belgyógyászat V. Belgyógyászat IV.,
(hematológia, infektológia, 2 3 5 Ideggyógyászat II.* kollokvium
elkülön.diagn.) Igazságügyi orvostan *
Anat., szövet- és fejlődést.IV.,
Traumatológia 1,5 2 3 kollokvium
Radiológia, Sebészet II.
Szülészet és
2 - 2 Szülészet és nőgyógyászat I. kollokvium
nőgyógyászat II.
Gyermekgyógyászat II. 2 3 5 Gyermekgyógyászat I. kollokvium
Ideggyógyászat II. 2 1,5 4 Ideggyógyászat I. kollokvium
Elmegyógyászat II. 1,5 2 4 Elmegyógyászat I. gyak.jegy
Anat., szövet- és fejlődést.IV.,
Igazságügyi orvostan 1 2 3 kollokvium
Genetika és genomika, Patológia II.

128
Anatómia, szövet- és fejlődéstan
Szemészet 2 2 4 IV., Sebészet II., kollokvium
Belgyógyászat III. (Kardiológia)
* egyidejű felvétel

kredit-
óraszámok előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
tantárgy megnevezése
ea gyak.
(ó/hét) (ó/hét)

Klinikai modul kötelezően


választható tárgyak

A hemopoetikus őssejt-
transzplantáció alapjai
2 - 2 - gyak.jegy
A pszichoszomatika elmélete és
gyakorlata I.
2 - 2 - gyak.jegy
A pszichoszomatika elmélete és 2 - 2 - gyak.jegy
gyakorlata II.
Aneszteziológia és intenzív
2 - 2 Sebészet II. gyak.jegy
terápia (köt.vál.)
Antibiotikum-terápia,
2 - 2 Farmakológia és farmakoterápia I. gyak.jegy
infektológia
A terhesgondozás elmélete és
1 1 2 Kórélettan és klin.labor. diagn.II. gyak.jegy
gyakorlata
Az öngyilkossági veszélyállapot
2 - 2 Belgyógyászat I. gyak.jegy
felismerése és megelőzése
Biostatisztika a klinikai
2 - 2 Biostatisztika és informatika alapjai gyak.jegy
orvostudományban
Bizonyíték alapú gyógyszeres
2 - 3 Farmakológia és farmakoterápia II. gyak.jegy
terápia
Családorvosi ismeretek 2 - 2 Belgyógyászat II. gyak.jegy

kredit-
óraszámok előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
tantárgy megnevezése
ea gyak.
(ó/hét) (ó/hét)
Klinikai modul kötelezően
választható tárgyak (folytatás)
Egészségügyi informatika 2 - 2 Biostat.és inform. alapjai gyak.jegy
Egészségügyi menedzsment 2 - 2 Belgyógyászat I. kollokvium
Orvosi élettan II.,
EKG a betegágy mellett 2 - 3 Kórélettan és kl.lab.diagn.I.
gyak.jegy
Anatómia, szövet- és fejlődéstan IV.,
Fej-nyaksebészet 2 - 2 Patológia II.
gyak.jegy
Gyakorlati allergológia 2 - 2 Bőrgyógyászat gyak.jegy
Gyermek- és ifjúságpszichiátria
2 - 2 Gyermekgyógyászat I. gyak.jegy
alapvonalai
Gyermekneurológia 2 - 2 Gyermekgyógyászat I. gyak.jegy

129
Gyermeksebészet 2 - 2 Sebészet II. gyak.jegy
Idegsebészet 2 - 2 Ideggyógyászat I. * gyak.jegy
Infektológia 2 - 2 Belgyógyászat I. gyak.jegy
Patológia II., Kórélettan és klin.labor.
Kábítószer-abúzus 2 - 2 diagn.II., Orvosi mikrobiológia II.
gyak.jegy
Klinikai endokrinológia 2 - 2 Kórélettan és klin.lab.diagn.II. gyak.jegy
Klinikai gasztroenterológia 2 - 3 Belgyógyászati propedeutika gyak.jegy
Klinikai genetika I. 2 - 3 Immunológia gyak.jegy
Klinikai genetika II. 2 - 3 Immunológia gyak.jegy
Klinikai hematológia 2 - 2 Belgyógyászat II. gyak.jegy
Kórélettan és klinikai laboratóriumi
Klinikai kórélettan I. 2 - 3 diagnosztika II.
gyak.jegy
Klinikai kórélettan II. 2 - 3 Klinikai kórélettan I. gyak.jegy
Klinikai onkológia I-II. 2 - 3 - gyak.jegy
Klinikai reumatológia és gyak.jegy
2 - 2 Patológia II.
oszteológia
Klinikopatológia I. 2 - 3 Patológia II. gyak.jegy
Klinikopatológia II. 2 - 3 Patológia II. gyak.jegy
Neonatológia 2 - 2 Gyermekgyógyászat I. gyak.jegy
Nefrológia I. 2 - 3 Kórélettan és klin.labor. diagn.II. gyak.jegy
Nefrológia II. 2 - 3 Nefrológia I. gyak.jegy
Nukleáris medicina 2 - 2 Orv. biofizika II, Orv.élettan II. gyak.jegy
Oxiológia- sürgősségi orvostan
Oxiológia-sürgősségi orvostan 2 - 2 (kötelező)
gyak.jegy
Rehabilitáció 1 1 2 Belgyógyászat II. gyak.jegy
Kórélettan és klin.lab.diagn.II.,
Sportkardiológia 2 - 3 Belgyógyászati propedeutika
gyak.jeg
Sebészet II., Radiológia,
Vascularis Medicina 2 - 2 Belgyógyászati propedeutika
gyak.jegy
* egyidejű felvétel

óraszámok
kredit-
tantárgy megnevezése ea. gyak. előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
(ó/hét) (ó/hét)
Szabadon választható
tárgyak
A biztonságos
gyógyszeralkalmazásról
Farmakológia és farmakoterápia I.
(farmakovigilancia) leendő 2 - 2 gyak. jegy
egyidejű felvétele
orvosoknak és
gyógyszerészeknek
A férfiak egészsége,
2 - 2 - gyak.jegy
betegségei
A haemostasis, a gyak.jegy
2 - 2 Orvosi élettan II.
véralvadás zavarai
A hagyományos kínai gyak.jegy
2 - 2 Anatómia, szövet- és fejlődéstan IV.
orvoslás alapjai

130
óraszámok
kredit-
tantárgy megnevezése ea. gyak. előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
(ó/hét) (ó/hét)
A jóga funkcionális gyak.jegy
2 - 2 -
morfológiai alapismeretei
A kalcium- és Belgyógyászat I. gyak.jegy
2 - 2
csontanyagcsere betegségei
A kemotaxis biológiai és gyak.jegy
2 - 2 Orvosi kémia
klinikai jelentősége
A leggyakoribb gyógyszer- gyak.jegy
Belgyógy. III. (Kardiológia)
interakciók esetbemutatásokon 2 - 2 Farmakológia és farmakoterápia II.
keresztül
A makromolekuláktól a
Orvosi biokémia I.,
gyógyításig:
2 - 2 Orv.élettan I. és Orvosi biokémia II. gyak.jegy
gyógyszerfejlesztés és
egyidejű felvétele
gyógyszeripar
A munka egészségkultúrája Magatartástudomány I. (Orvosi gyak.jegy
2 - 2
és a munkahelyi stressz kommunikáció), Orvosi szociológia
A neurotraumatológia
2 - 2 Radiológia, Fül-orr-gégészet gyak.jegy
alapvonalai
A reprodukció kulturális
különbségei. A gyermek-
vállalás antropológiai és
2 - 2 - gyak.jegy
biológiai megközelítésben.
A sebészet határterületi
Orvosi élettan II. , Kórélettan és
kérdései – A gondolkodó 1 - 1 gyak. jegy
klin.labor diagn.II.
sebészet I.-II.
Alvásmedicina: alvás- és gyak.jegy
ébredészavarok diagnosztikája 2 - 2 Orvosi élettan II.
és terápiája
A nemi különbségek
2 - 2 - gyak.jegy
pszichobiológiai alapjai
Angol nyelv I-IV. 4 - 3 - gyak.jegy
Art of Learning - A tanulás
2 - 2 - gyak.jegy
művészete
Molekuláris sejtbiológia II.,
A szex genetikája 2 - 2 Anatómia, szövet- és fejlődéstan II., gyak.jegy
Immunológia
Autizmus Graduális Kurzus 2 - 2 Anatómia, szövet- és fejlődéstan IV. gyak.jegy
Autoimmun betegségek, a gyak.jegy
2 - 2 Kórélettan és klin.labor. diagn.II.
sejtektől a betegágyig

Szabadon
választható tárgyak (folytatás)
Az extracelluláris vezikulák
szerepe a sejtek közötti 2 - 2 - gyak.jegy
kommunikációban

131
óraszámok
kredit-
tantárgy megnevezése ea. gyak. előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
(ó/hét) (ó/hét)
Az érelmeszesedés Orvosi élettan II., gyak.jegy
megelőzése gyermekkorban 2 - 2 Orvosi biofizika II.,
és serdülőkorban Orv.biokémia III.

Az orvosi hivatás kritikus Orvosi szociológia, gyak.jegy


Magatartástudomány I. (Orvosi
helyzetei a személyiség- 1 - 1 kommunikáció),
pszichológia tükrében Magatartástud. II.(Orvosi pszichológia)
Az orvosi hivatástudat
2 - 2 - gyak.jegy
eredete
Betegjogok elmélete és
2 - 2 Belgyógyászat I. gyak.jegy
gyakorlata
Betegségmegelőzés Orvosi élettan II., Orvosi
2 - 2 gyak.jegy
munkahelyen és a praxisban biofizika II., Orvosi biokémia III.
Orvosi biokémia I.,
Bevezetés a farmakológiai
2 - 2 Orv.élettan I. és Orvosi biokémia II. gyak.jegy
kutatásokba egyidejű felvétele
Bevezetés az epigenetikába 2 - 2 Immunológia gyak.jegy
Cerebrovascularis
idegrendszeri betegségek 2 - 2 Patológia II. gyak.jegy

Kórélettan és klinikai laboratóriumi


Dietoterápia 2 - 2 gyak.jegy
diagnosztika II.
Disruptive Technologies in
Medicine (Forradalmi
technológiák az 2 - 1 - gyak.jegy
orvostudományban)

Egészségfejlesztés és
- 2 2 Testnevelés IV. gyak.jegy
életmódváltás I.
Egészségfejlesztés és
életmódváltás II. - 2 2 Testnevelés IV. gyak.jegy

Egészségügyi ellátással
összefüggő fertőzések 2 - 2 Orvosi mikrobiológia II. kollokvium
járványtana és megelőzése
Éghajlatváltozás és egészség –
társadalomtudományi
2 - 2 O.szociológia gyak.jegy
megközelítésből

Sebészet I. és
Érsebészet és szívsebészet 2 - 2 Belgyógyászat III. (Kardiológia) gyak jegy
Fájdalomról az orvosi
2 - 2 - gyak.jegy
gyakorlatban
Gasztroenterológiai kórképek
genetikája és immunológiai
háttere
2 - 2 Preklinikai modul gyak.jegy

Genomika 2 - 2 Orv.biokémia III. gyak.jegy

Gyakorlati neuroradiológia 2 - 2 - gyak.jegy

132
óraszámok
kredit-
tantárgy megnevezése ea. gyak. előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
(ó/hét) (ó/hét)
Kórélettan és klin.lab.
Gyermekkori daganatos
2 - 2 diagn. II., Patológia II., gyak.jegy
betegségek a gyakorlatban Farmakológia és farmakoter.II.

Gyulladásbiológia 2 - 2 Molekuláris sejtbiológia II. gyak.jegy

Szabadon
választható tárgyak (folytatás)
Anatómia, szövet- és fejlődéstan IV.,
Intervenciós onkológia 2 - 2 Orv.élettan II. gyak.jegy

Istenhit és ész az
2 - 2 - gyak.jegy
orvostudományban
Kardiorespiratorikus és
neurofiziológiai mérési 2 - 2 gyak.jegy
technikák
Klinikai mikrobiológia 2 - 2 Orvosi mikrobiológia II. gyak.jegy
2 - 2 Kórélettan és klin.lab.diagn. II., gyak.jegy
Klinikai toxikológia Patológia II.,
Farmakológia és farmakoter. II.
Közösségi média az Magatartástudomány I. (Orvosi
2 - 2 gyak.jegy
orvoslásban kommunikáció)
Magyar egészségügy
2 - 2 - gyak.jegy
története, kutatása
Mindennapi immunológia 2 - 2 - gyak.jegy
Modellmembránok 2 - 2 Orvosi biofizika I. gyak.jegy
Modern műtéti eszközök és
2 - 2 Belgyógyászat I. gyak.jegy
technikák
Molekuláris biológiai
1 - 1 Orvosi kémia gyak.jegy
módszerek
Molekuláris
1 - 1 Orvosi kémia gyak.jegy
orvostudományi kutatások
Anatómia, szövet- és fejlődéstan IV.,
Művészet kórélettana 1 1 2 Orv.élettan II., gyak. jegy
Orv.biokémia III.
Nanotechnológia és módszerei 2 - 2 Orvosi biofizika II. gyak.jegy
Neurobehavioral assessment
of infants (angol nyelven) 2 - 2 - gyak.jegy

Német nyelv I-IV. 4 - 3 - gyak.jegy


Anatómia, szövet- és fejlődéstan IV.,
Népegészségügyi kihívások
2 - 2 Orv.élettan II., gyak jegy
egészségpolitikai válaszok
Orv.biokémia III.
Orvosi biofizika haladóknak 1 - 1 - gyak.jegy
Pályaszocializációs műhely
Magatartástudomány I. (Orvosi
orvostanhallgatóknak I. 2 - 2 gyak.jegy
kommunikáció)

133
óraszámok
kredit-
tantárgy megnevezése ea. gyak. előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
pont
(ó/hét) (ó/hét)
Pályaszocializációs műhely
Pályaszocializációs műhely
orvostanhallgatóknak II. 2 - 2 gyak.jegy
orvostanhallgatóknak I.

Plasztikai sebészet a jelenben


2 - 2 Belgyógyászat I. gyak.jegy
és a jövőben
Praxisszervezési ismeretek 2 - 2 - gyak.jegy
Profex I-II. 4 - 3 - gyak.jegy
Pszichoneuro-immunológiai
tényezők hatása az emberi 2 - 2 Immunológia gyak.jegy
szervezet károsításában
Romológiai ismeretek –
kisebbségi mentálhigiéné
2 - 2 - gyak.jegy

Stresszkezelés elmélete és
gyakorlata
2 - 2 - gyak.jegy

Sürgősségi ellátást igénylő


2 - 2 Belgyógyászat I. gyak.jegy
belgyógyászati kórképek I.
Szabadon
választható tárgyak (folytatás)
Sürgősségi ellátást igénylő Sürgősségi ellátást igénylő
belgyógyászati kórképek II.
2 - 2 belgyógyászati kórképek I.
gyak.jegy
Szaknyelv I.-IV. 4 - 3 - gyak.jegy
Szemelvények a szülészet-
nőgyógyászat klinikumából- 2 - 2 Szülészet és nőgyógyászat I. gyak.jegy
esetbemutatások
Szexuális úton terjedő
betegségek – STD-betegségek Orvosi mikrobiológia II.,
– az általános orvosi gyak.-
2 - 2 Bőrgyógyászat egyidejű felvétele
gyak.jegy
ban
Sebészet II.,
Szívsebészet 2 - 2 Belgyógy.III. (Kardiológia)
gyak.jegy
Tanatológiai ismeretek 2 - 2 - gyak.jegy
Terminológia 2 - 2 - gyak.jegy
Tudomány és művészet
1 1 2 - gyak.jegy
kórélettana
gyak.jegy
Tumorbiológia 2 - 2 Anatómia, szövet- és fejlődéstan II.
Vakcinológia - védőoltások 2 - 2 Immunológia, Belgy.propedeutika gyak.jegy
„Vis major a betegágynál” – A
bioetika kérdései a gyakorlati 2 - 2 - gyak.jegy
orvoslásban
Zsidó orvosi etika I. 2 - 2 - gyak.jegy
Zsidó orvosi etika II. 2 - 2 Zsidó orvosi etika I. gyak.jegy

óraszámok
tantárgy megnevezése ea. gyak. kredit-pont előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
(ó/hét) (ó/hét)
11-12. szemeszter 42 hét 59

134
óraszámok
tantárgy megnevezése ea. gyak. kredit-pont előfeltételi tárgy(ak) számonkérés
(ó/hét) (ó/hét)
Belgyógyászat Belgyógyászat V.,
(1 hét infektológia, 1 hét - 9 hét 9 Orvosi képalkotó eljárások, szigorlat
családorvostan) Bioetika – orvosi etika
Sebészet (1 hét érsebészet, Sebészet III.,
- 9 hét 9 szigorlat
2 hét traumatológia) Traumatológia
Gyermekgyógyászat
- 8 hét 8 Gyermekgyógyászat II. szigorlat
(1 hét fertőző)
Szülészet II.,
Szülészet-nőgyógyászat - 5 hét 5 Urológia, szigorlat
Gyermekgyógyászat II.
Ideggyógyászat - 4 hét 4 Ideggyógyászat II. szigorlat

Elmegyógyászat - 4 hét 4 Elmegyógyászat II. szigorlat

Mentőgyakorlat - 2 hét - Oxiológia-sürgősségi orvostan aláírás

Transzfúziós tanfolyam 1 hét - - aláírás

Szakdolgozat - - 20 - -

135

You might also like