KRISTÁLYR.
VONALMENTI
Anyagtudomány
Rendszám: az elemek
periódusos rendszerbeli helye,az
adott elem atommagjában helyet
foglaló protonok száma
Főkvantumszám: jellemzi az
elektronok fő energia szintjeit
GÁZ HALMAZÁLLAPOT:
Semmiféle atomos rendezettség Primitív: N=1, T=0,52, K=6,
nem érvényesül, az atomok
statisztikusan rendezetlenül
helyezkednek el, rendszertelen a a=4r/gyök3, Elemek: alfa-Fe, szubsztitúciós atomok
mozgásuk(kinetikus
gázelmélet), a részecskék
kitöltik a rendelkezésre álló
helyet, a köztük ható kötőerők Au
rendkívül gyengék
FOLYADÉK HALMAZÁLL.
Rövidtávú atomos rendezettség
jellemzi,az atomok egymáshoz
képest könnyen
elmozdulhatnak, nem alaktartó,
gyakorlatilag
összenyomhatatlanok,
térfogatuk nyomás hatására csak
igen kis mértékben változik
SZILÁRD HALMAZÁLL.:
Részecskék helyváltoztató
képessége minimális, atomos
rendezettség szempontjából:
- amorf szilárd: rövidtávú
atomos rendezettség,pl az üveg
- kristályos szilárd: hosszútávú
atomos rendezettség
FÉMES KÖTÉSEK:
Elsődleges kötések egyik
típisa,fémes anyagok jellegzetes
kötési típusa, a fém-ionok
kitüntetett pontokban (az ún.
rácspontokban helyhez
kötöttek), jó hő és villamos
vezetőképesség, nagy a
szilárdság, ugyanakkor jól
alakítható
ELSŐDLEGES KÖTÉSEK:
-fémes
-ionos
-kovalens
MÁSODLAGOS KÖTÉS:
-gyenge,ún. van der Waals
kötés
FÉMEK:
Fémes fény, karakterisztikus
szín,jó hő és villamos
vezetőképesség,kristályos
szerkezet, hosszú távú atomos
rendezettség,nagy szilárdság,jó
alakíthatóság, fő csoportjaik:
vas-alapú fémek, nem-vas
fémek, különleges fémek,fémes
ötvözetek (nehezen
olvadó,szuperötvözet)
ANYAGOK KRISTÁLYOS
SZERKEZETE:
Hosszútávú atomos
rendezettség, szabályos térbeli
ismétlődés jellemzi
TÉRRÁCS: az a geometriai
alakzat a kristályos
szerkezetben, amelynek
szabályos térbeli ismétlődésével
hosszútávú atomos rendezettség
is kialakulhat
RÁCSPONTOK: a térrács
azon kitüntetett pontjai,
amelyben az atomok
elhelyezkedhetnek
ELEMI CELLA: a kristályos
szerkezet azon legkisebb
eleme,amelyben a kristályos
szerkezet minden fontos
jellemzője megtalálható
KRISTÁLYR-EK LEÍRÁSA:
Bármely kristályr. leírható
egyértelműen:
-három iránnyal (x,y,z)
-három irányban mért
távolsággal(a,b,c)
ezek a szükséges és elegendő
paraméterek az ún.
rácsparaméterek
POLIMORFIZMUS ÉS
OSZTÁLYOZÁSA: Bravais-
féle alaprendszer alapján
Legfontosabbak:
- köbös
- tetragonális
- hexagonális
ALAPVETŐ
KRISTÁLYTANI
PARAMÉTEREK:
Rácselemhez tartozó atomok
száma N
Atomsugár és a rácsparaméter
kapcsolata a=a(r)
Térkitöltési tényező T = Va/Ca
Koordinációs szám K(bármely
atom környben vele érintkező,
azonos
KÖBÖS távban lévő atom száma)
KR ELEMZÉSE: RÁCSHIBÁK:
Pontszerű,nulla dimenziós:
a=2r, elemek: P vakanciák(üres rácshely),
Térközepes: N=2, T=0,68 , K=8 interstíciós atomok,
Cr,W (helyettesítéses, rácspontban környezetében, nem tudnak
Lapközepes: N=4, T= 0,74, helyettesítjük az idegen
K=12, a=4r/gyök2, elemek: Al, atomok), interstíciós
atomok(idegen atom kerülhet be alakváltozás, az alakváltozás
a rácspontok közti hézagokba) irreverzibilis folyamat
HEXAGONÁLIS KR:
Geometriai alakzata szabályos
hatszögalapú hasáb,
kristályszimmetriáját az ún.
hexagonális reprezentáció
tükrözi
Primitív: pl Cd,Be, a
lapközépen is tartalmas atomot
Tömött: pl Zn,Mg, ugyanolyan
kristálytani síkokból áll,mint a
lapközepesSÍKOK
KRTANI köbös ÉS
IRÁNYOK:
Síkok jelölésére szolgálnak a
Miller-indexek, az irányok
jelölésére a kristálytani
irányvektorokat alkalmazzák, az
eltérő kristályszimmetria miatt a
köbös és hexagonális rendszer
külön tárgyalása indokolt
KRTANI SÍKOK JELÖLÉSE
KÖBÖS RENDSZERBEN:
Ált. helyzetű sík: (r-r0)*n=0
Tengelymetszetes alak
x/a+y/b+z/c=1
Miller index: 1. a sík
önmagával párhuzamos
eltolása,hogy a sík ne menjen át
a KR kezdőpontján, 2. az a,b,c
tengelymetszetek
meghatározása,
tékek előállítása3.1/a=h,
a reciprok
1/b=kér-
1/c=l, 4. a sík miller indexének
kifejezése matematikai
átalakítással a legkisebb egész
számokkal (h k l)
síkcsalád: a kristálytanilag
egyenértékű síkok, tagjait
azonos számoko
permutációjával képzett Miller
indexek írják le, jelölése {h k l}
KRTANI SÍKOK JELÖLÉSE
HEXAGONÁLIS RBEN:
A négy koordinátás jelölést
alkalmazzuk (h k i l), ezeket
Miller-Bravais indexnek
nevezzük, meghatározás a
köbösnél ismertetett lépések
szerint, az indexeknek
redundanciája van, azaz h+k=-i
KRTANI IRÁNYOK KÖBÖS
RENDSZERBEN:
1.az irány önmagával
párhuzamos eltolása a KR
középpontjába,2.az irány
végpontjainak meghatározása,3.
u v w számhármas
meghatározása,4. irányvektor
felírása [ u v w]
krtanilag egyenértékű irányok
iránycsaládot
KRTANI IRÁNYOK alkotnak <u v w>
HEXAGONÁLIS
RENDSZERBEN:
Kristálytani irányok jelölésére 4
koordinátás leírás, (u v t w), a 4
koordinátás leírás miatt az
indexeknek ez esetben is
redundaciája van, azaz u+v= -t
MILLER INDEX ÉS
IRÁNYVEKTOR KÖZTI
ÖSSZEFÜGGÉS:
Azonos számhármassal
jellemezhető kristálytani sík
merőleges az ugyanazon
számhármassal jellemezhető
irányra, azaz ha h=u, k=v, l=w,
akkor az irány a sík normálisa
TAMMANN 3: Eutektikum,eutektoid tul-ai:
ATOMSŰRŰSÉG Pvonal: ALLOTRÓPIA: a két alkotó egymást folyékony Alapvető,hogy milyen a
Nvonal/l Polimorfizmus: különböző állapotban korlátlanul oldja, beágyazó és milyen a
SÍKBELI ATOMSŰRŰSÉG hőmérséklet tartományban más primeren kristályosodó fázisok beágyazott:
Psík:Nsík/A kristályrendszer szerinti száma három, a két alkotó Ha a beágyazó alakítható,az
TÉRBELI ATOMSŰRŰSÉG kristályosodás,azaz szilárd állapotban nem oldja eutektikum is alakítható, ha a
Pα -fe= Nα -fe/V többalakúság egymást, az ötvözet peritektikus beágyazó rideg,az eutektikum
A fémek polimorfizmusa az reakcióval egy folyékony és egy sem alakítható,lágy alakítható
allotrópia. szilárd fázisra bomlik, az esetén az alakíthatóság
ötvözetben eutektikum is befolyásolja a beágyazott fázis
REÁLIS KRISTÁLYOK RUGALMAS keletkezik mérete,alakja,
FÁZISOK ÉSmennyisége és
JELLEMZŐI: ALAKVÁLTOZÁS: SZÖVETELEMEK:
Felépítésük korántsem
Az alakváltozás során az Gáznemű -
tökéletes, különféle rácshibák,
atomok ugyanazon atomok Folyékony -
rácsrendezetlenségek zavarják
szomszédságában maradnak, az Színfém színfém
meg az ideális felépítést,
atomok eredeti rácsukból nem Szilárd szilárd
következménye szerkezet-
lépnek ki, a külső terhelés Fémes vegy. fémes vegy
érzékeny tulajdonságok
megszüntetése után az atomok - eutektikum
eredeti állapotukba - eutektioid
visszatérnek, azaz reverzibilis
az alakváltozás
KÉPLÉKENY KRISTÁLYOSODÁS KÉTALKOTÓS
ALAKVÁLTOZÁS: FOLYAMATA: ÖTVÖZETEK:
Az atomok kilépnek eredeti Fogalma:olyan ötvözet,melyben
rácsukból, nem maradnak 2 alkotó szerepel és fémes elem
eredeti szomszédjaik az alapötvöző.
Az alkotók:
visszatérni eredeti rácsukban a - Alapfém,alapötvöző
terhelés után, maradó az - A másik alkotó az ötvözőelem
Vonalszerű,egydimenziós: ALAKVÁLTÓ FÉMES ÖTVÖZETEK: EGYENSÚLYI DIAGRAM
diszlokáció(él és csavar), MECHANIZMUS: Ötvözet:olyan látszatra Likvidusz(fölötte csak
értelmezésük: beékelődött - csúszási mechanizmus egynemű fémes anyag,amelyet folyadék), szolidusz(szilárd áll.
extrafélsíkkal szemléltethetők, - alakítás ikerképződéssel 2 vagy több alkotó különböző vonala), lik. és szol. között 2 áll.
nagyméretű rendezetlenséget - diffúziós kúszás módszerekkel való együtt
okoznak a diszlokáció tengelye - szemcsehatár elcsúszás egyesítésével meghat.
irányában, jellemzésük Burgers - szemcserotáció tulajdonságok elérése céljából
vektorral illetve Burgers körrel - fázisátalakulás indukálta állítunk elő
alakváltozás Ötvözés célja: olyan tul-ok
biztosítása,melyek színfémekkel
Felületszerű, kétdimenziós: CSÚSZÁSI érhetők elelőállítása:
Ötvözet
Szemcsehatár hiba, MECHANIZMUS: Folyékony állapotban való
szubszemcsehatár hiba, Jellemzői: olvasztással (kivéve ha nem
fázishatár (koherens illetve Az ún. csúszási síkokban oldják egymást)
inkoherens), történik(atomokkal Előötvözetek alkalmazásával
ikerhatár, legtömöttebb krtani sík), (FeV,FeMo,FeCr)
rézegződési hiba csúszási irányokban(atomokkal Szilárd állapotban való
legtömöttebb krtani irány) egyesítéssel (porkohászati úton,
egymáson való elcsúszással diffúziós ötvözéssel)
realizálódik, a ezek együtt
TERMODINAMIKAI csúszási rendszereket
DISZLOKÁCIÓS Fémes ötvözetek alkotói:
ALAPFOGALMAK: MECHANIZMUS: -az egyik alkotó az új.
Homogén rendszer: csak A csúszási mechanizmus a alapötvözö,amely mindig fémes
egynemű részek vannak jelen diszlokációs mechanizmus elem( Fe,Cr,V,Mo,W)
Heterogén : ha külön több révén realizálódik, a - a másik alkotó lehet
nemű részek vannak jelen diszlokációk mozgásuk közben fém
Egyalkotós: egy elemnek az egymással reakcióba lépnek, fémtermészetű elem(C,Si,Sb)
atomjai vannak jelen jellemző új diszlokációk nem-fémes elem(S,P)
Többalkotós :a rendszerben keletkezése, a diszlokációk gáz(N2)
különféle elemek atomjai sokszorozódása, számuk
vannak
Fázis (F) : a rendszer növekedése
ÚJRAKRISTÁLYOSODÁS: ALKOTÓELEMEK
határfelülettel elválasztott az újrakristályosodás során az KAPCSOLATA:
részei, (a rendszer egymástól alakítás következtében torzult -szilárd oldat,ha az alkotók
határfelülettel elválasztott olyan nagyszámú diszlokációt szilárd állapotban is oldják
része, mely kémiai és fizikai, tartalmazó fesz-kel terhelt egymást
azaz halmazállapot és kristályszerkezetről,szemcseszer -fémes vegyület,ha az alkotók
kristályszerkezet szempontjából k-ről újrakristályosodási kémiai reakcióba lépnek
egynemű. csírákból kiindulva új egymással
részarányos fesz-től mentes eutektikum(eutektoid),ha
újrakristályosodott egyiket sem képeznek az
Állapottényezők: szemcseszerkezet
SZEMCSEDURVULÁS: jön létre alkotók
SZILÁRD OLDAT
Hőmérséklet(T), nyomás(p), Megvalósulása a szemcsehatár Az oldal kristályrácsa
fajtérfogat(V), koncentráció(c), vándorlási mechanizmussal, a megegyezik az alkotók
Szabadságfok(Sz): az szemcsehatáron lévő atomokra a valamelyikének rácsával, az
állapottényezők azon száma, konkáv szemcsehatárú rács alkotók mikroszkópi képen nem
amelyet szabadon atomjainak vonzása nagyobb, megkülönböztethetők,homogén
megváltoztathatunka rendszer szemcsehatárok görbületi fázist képeznek
egyensúlyának megzavarása középpontjaik felé mozdulnak Típusai:
nélkül el, egyes szemcsék mások Szubsztitúciós szilárd oldat
rovására növekednek-> duplex Interstíciós szilárt oldat
GIBBS-FÉLE szövet
Az eszményi, kétalkotós FÉMES VEGYÜLET:
FÁZISSZABÁLY: diagramok renszerezését Gustav Alkotóelemei között kémiai
Tammann végezte el, aki 8 vegyértéktörvény érvényesül,
F+Sz=K+2 (bármely alaptípust definiálva megalkotta egyetlen az alkotók
termodinamikai rendszerre) az eszményi kétalkotós mindegykétől különböző fémes
F+Sz=K+1 (metallográfiai egyensúlyi diagramok rács jellemzi,homogén fázist
rendszerre,mivel p=állandó) Tammann-féle rendszerét képeznek
Típusai:
Ion-vegyületek
Elektron-vegyületek
KRISTÁLYOSODÁS ELEMI TAMMANN 1: Interstíciós-vegyületek
EUTEKTIKUM,
FOLYAMATA: A két alkotó egymást folyékony EUTEKTOID:
-kristálycsírák keletkezése állapotban korlátlanul oldja, a Amennyiben az alkotók sem
( homogén= színfém saját két alkotó szilárd állapotban szilárd oldatot,sem fémes
olvadékában saját atomjai, egyáltalán nem oldja egymást, vegyületet nem alkotnak az
hererogén= más anyag is jelen mivel a két alkotó sem szilárd ötvözet két alkotó heterogén
van) oldatot, sem pedig fémes elegyévé,eutektikummá dermed.
-kristálycsírák vegyületet nem képez,ezért a Az ilyen alkotók szilárd
növekedése(mechanizmusok: kristályosodás során eutektikum állapotban hasonló szerkezetű
szemcsés,dendrites,szterofilos) keletkezik eutektoidot képeznek.
KRISTÁLYCSÍRÁK Eutektikum,eutektoid jell-i:
KELETKEZÉSE: Heterogén szerkezet(kétalkotós
Kristályosodási képesség: a rendszerekben kétfázisú),
kristályos anyagoknak az a alkotóelemei mikroszkópi
képessége, hogy folyékony képen is jól
fázisukban növekedésre képes elkülöníthetők,százalékos
kristálycsírák képesek összetételük meghatározott,
keletkezni , feltétele a rendszer színfémekre jellemző állandó
összegezett szabad- kristályosodási hőm-en
entalpiájának csökkenése kristályosodik, lehet lemezes
vagy szemcsés szerkezetű