DIFFRAKCIÓS MÉRÉSEK

NEUTRONDIFFRAKCIÓ :
 a neutronok a magon szó ró dnak
 atomreaktorban maghasadá ssal
 maghasadá s nélkü li protongyorsító kban:
o protonokat ü tkö ztet nehéz atomokkal
o neutron szakad le
o nagy á thatolá si képesség
o izotó pérzékeny
o vizes oldatok vizsgá lható
 kö nnyű elemek detektá lá sa
ELEKTRONDIFFRAKCIÓ :
 transzmisszió s elektroszkó pban
 vékony minta
 kis anyagmennyiség
 termikusan vagy elektromos mező hatá sá ra emittá lt elektronokat gyorsítunk, ez az
elektronsugá rnyalá b á thalad a vizsgá lt kristá lyon (vékony mintá n), ami szétszó rja azt
 az elektronok minden tö ltéssel kö lcsö nhatnak (mert tö ltö tt részecskék)
 tö bb reflexió t is mérhetü nk, mert λ kisebb, ezért az Ewald – gö mb sugara nagyobb és az
elektronnyalá bbal pá rhuzamosan megnyú lnak a reflexió k
 amorf:
o nincs konkrét d érték
o az eloszlá sok véletlen szerű ek
o reflexió s gyű rű k
o pl.: grafén
 kristá lyos:
o konkrét d érték
o diszkrét rá cspontok
 ideá lisan vékony minta esetén:
o elemi cella tartalma
o elemi cella szimmetriá ja
 nem ideá lisan vékony minta esetén:
o intenzitá sok vá ltoznak (pl.: az adott pontban kioltá snak kellene lennie, mégis van
intenzitá s)
o intenzitá s ará nyok vá ltoznak (pl.: nincs értelmezhető rendszá m)
 egykristá ly:
o adott irá ny mentén éles intenzitá sú kiugrá sok
 polikristá ly:
o a diffrakció s pontok egy kö r mentén helyezkednek el (a diffrakció s képen
koncentrikus kö rö k jelennek meg)
 fá zisazonosítá s:
 o a diffrakció s kép maximá lis intenzitá sihoz d – értékeket szá molunk és azokat
ö sszevetjü k valamilyen adatbá zisbó l szá rmazó hasonló fá zisok hasonló értékeivel
RÖ NTGENDIFFRAKCIÓ :
 a rö ntgensugarak az elektronokon szó ró dnak
 elektront gyorsítanak, nagy energiával nagy rendszá mú fémtá rgyba ü tkö ztetik
 az elektron energiá já nak egy részét á tadja egy belső bb héj elektronjá nak
 az elektron gerjesztett á llapotba kerü l, az atom ionizá ló dik
 az anyag karakterisztikus rö ntgensugá rzá s kibocsá jtá sa kö zben alapá llapotba kerü l
RÖ NTGENDIFFRAKCIÓ S KÍSÉ RLETEK:
 Laue – diffrakció :
o egyszerű geometriai elrendezés
o szű retlen rö ntgennyalá b
o á lló kristá ly
o a maximá lis és a minimum kö zö tti hullá mhosszoknak megfelelő Ewald – gö mbö k
reciprokrá cspontjai mind mérhető k
o informá ció t kapunk a kristá ly szimmetriá já ró l
o meghatá rozhatjuk a kristá ly orientá ció já t
 forgó kristá lyos mó dszer:
o egykristá lyon szó ró dó monokromatikus nyalá b
o a kristá ly egy fix tengely kö rü l forog (a reciprokrá cs forog
egy origó n á tmenő tengely kö rü l)
o mindig má s reciprokrá cspontok kerü lnek Bragg – helyzetbe
o megtudhatjuk a rá cssíktávolsá gokat
o meghatá rozhatjuk az elemi cella méreteit
 négykö rö s egy kristá lyos diffrakció :
o há rom egymá stó l fü ggetlen tengelyen forgatható egykristá ly
o a detektor kétszeres sebességgel forog, hogy igaz
legyen Bragg – egyenlet
o tö bb ezer reflexió mérhető
 pordiffrakció :
o statikusan elhelyezkedő random orientá ció jú porminta
o diffrakció s kú pok és diffrakció s gyű rű k
o a szemcsék reciprokrá csá nak kö zö s origó ja van
o a reciprokrá cs koncentrikus gö mbhéjakbó l á ll
o minden „g” vektorhoz tartozik egy gö mb
o a gö mbö k és az Ewald – gö mbö k kú pfelü letek
mentén metszik egymá st
o minden d értéket egyszerre mérhetü nk

Ewald - gömb

k
O reciprokrács
origója