1.

ELEKTRONIKA
1.1. FÉLVEZETŐK ÁRAMVEZETÉSE

A félvezetők fajlagos ellenállása szobahőmérsékleten a vezetőkénél nagyságrendekkel

nagyobb, a szigetelőkénél pedig nagyságrendekkel kisebb. Alacsony hőmérsékleten (a 0 K
közelében) nagyon jó szigetelők, növekvő hőmérséklet hatására egyre jobban vezetővé
válnak.
A félvezetők lehetnek elemek (Si, Ge, Se), vegyületek (GaAs, GaP, GaAsP,CdS, InS,
InSb, CuO, Cu2O) és ötvözetek (elsősorban fém-fémoxid és fém-fémszulfid ötvözetek).

Saját (intrinsic) vezetés

Válasszuk modellnek a leggyakrabban használt félvezetőt, a szilíciumot.

Tetraéderes rácsszerkezet
tetraéder

Si atom

kovalens kötés

1.sz. ábra
A szilícium kristályrácsa tetraéderes szerkezetű (1.sz.ábra), a rácspontok egy tetraéder
csúcspontjai és a köré írható gömb középpontja. Minden Si atom 4 másikhoz kapcsolódik
kovalens kötéssel. Alacsony hőmérsékleten minden vegyérték (valencia) elektron kovalens
kötésben vesz részt, így nincs szabad töltéshordozó a kristályban, ezért szigetelő. Energia (hő,
fény) hatására néhány vegyértékelektron kiszakad a kötésből, szabaddá válik -- negatív
töltéshordozó keletkezik -- a helyén pedig üres hely, azaz lyuk marad. A lyukak pozitív
töltéshordozóként viselkednek, ui. feszültség hatására a negatív pólus felé vándorolnak.

Egy síkba kiterített kristály modellje (2.sz. ábra)

1
 vegyérték elektron
Si Si Si
kovalens kötés

Si atomtörzs
Si Si Si
lyuk

szabad elektron
Si Si Si

2.sz. ábra
A szabad elektronok a feszültségmentes kristályban rendezetlen hőmozgást végeznek.
Ha egy lyuk befog egy szabad elektront, a töltéshordozó pár megszűnik. Ezt
rekombinációnak nevezzük.
Állandó hőmérsékleten időegység alatt ugyanannyi töltéshordozó pár keletkezik
generáció , mint amennyi megszűnik, rekombinálódik. Energia közlésekor a generáció,
energia elvonásakor a rekombináció nagyobb mértékű.
Feszültség hatására a lyukak vándorlása úgy történik, hogy a szomszédos kötésben lévő
elektronok átugranak a lyukba, így a lyuk a negatív pólus felé vándorol. (Ahol lyuk van, ott
pozitív Si ion található. A lyukvándorlás tehát a pozitív ionok új helyre kerülését okozza.)
A szabad elektronok ugyanúgy mozognak a pozitív pólus felé, mint a fémekben.
A tiszta félvezetők ellenállása a hőmérséklet növekedésekor jelentősen csökken, ezért
negatív temperatura koefficiensű (hőmérsékleti tényezőjű) NTC ellenállásokat, un.
termisztorokat, valamint fotoellenállásokat készítenek belőlük. A fotoellenállásban a
megvilágító fény energiája generál töltéshordozókat.

Szennyezett félvezetők (3.sz. ábra)

Ha a szilíciumot 5 vegyértékű elemmel (donor) szennyezzük, akkor az ötödik vegyérték
elektronnak már nincs helye a kristályrácsban, ezért szabaddá válik. Ebben a kristályban is
keletkeznek energia hatására töltéshordozó párok, de az ilyen kristályban lényegesen több a
szabad elektronok (a negatív töltéshordozók) száma a lyukak számánál. Az ilyen módon
szennyezett félvezetőket n-típusú félvezetőknek nevezzük.

2
 Ha a szilíciumot 3 vegyértékű elemmel (akceptor) szennyezzük, akkor a rácsban a
negyedik valencia elektron helye üresen marad. Ezt a lyukat betöltheti egy másik elektron,
így a lyuk új helyre kerül. Energia hatására itt is keletkeznek töltéshordozó párok. Ebben a
kristályban a pozitív lyukak száma sokkal nagyobb a szabad elektronokénál, ezért az ilyen
kristályt p-típusú félvezetőnek nevezzűk. A szennyezett félvezetők ellenállása kevésbé függ
a hőmérséklettől, mint a tiszta félveze

n-tipusú félvezető p-tipusú félvezető

Si Si Si Si Si Si
szennyezés miatt
lyuk

Si As+ Si Si Ga Si
szennyezés
miatt
szabad elektron
Si Si Si Si Si Si

donor akceptor
3.sz. ábra

A sáv-modell szerint egy kristályban az elektronok lehetséges energia szintjei az atomi

energia szintekhez képest felhasadnak, sávokká szélesednek. Az egyes sávokat általában tiltott
sávok választják el egymástól. Az alacsonyabb energiaszintű sávok teljesen betöltöttek.
Ezeket az ábrák nem tartalmazzák. A vegyérték (valencia) elektronok sávja a fémekben nincs
teljesen betöltve, de a félvezetők és a szigetelők alapállapotában ezek is teljesen betöltöttek.

E
részben betöltött sáv
tiltott sáv
teljesen betöltött sáv

4.sz. ábra
A fémekben (jó vezetők) a vegyérték-sáv és a vezetési sáv átfedik egymást  részben
betöltött sáv , ezért képesek az elektronok a szabad mozgásra. (4.sz. ábra)

A szigetelő anyagok
vegyérték-sávját a vezetési sávtól
széles tiltott sáv választja el
(36eV), ezért ahhoz, hogy az
elektronok szabadon
elmozdulhassanak (átütés), igen
nagy energiabefektetésre van
szükség . (5.sz. ábra)

3
 A félvezetőkben a
vegyértéksáv és a vezetési sáv
közötti tiltott sáv keskeny,
(0,51eV energiájú),. Mivel a
közölt energia az elektronok között
nem egyenletesen oszlik el,
növekvő hőmérséklet esetén egyre
több elektron jut a vezetési sávba.
(6.sz. ábra)

N-tipusú szennyezés esetén a szennyező donor atomok vegyérték elektronjainak

energiaszintje csak alig kisebb, mint a félvezető vezetési sávja. Ez azt eredményezi, hogy már
nagyon alacsony hőmérsékleten a vezetési sávba juthatnak.
P-tipusú szennyezés esetén a szennyező akceptor atomok vegyérték elektronjainak
energiaszintje csak alig magasabb a félvezető kristály vegyértéksávjánál, ezért a félvezető
elektronjai könnyen kerülhetnek az akceptor sávba, és a helyükön lyuk marad.

1.2. RÉTEGDIÓDA

A rétegdióda félvezető egykristályon belül létrehozott két ellentétesen szennyezett

rétegből áll. A p-réteg az anód, az n-réteg a katód.

Rajzjele: Anód Katód

Lyuk Szabad elektron

Kiürített réteg

Anód Katód

Az n-rétegből a hőmozgás miatt elektronok mennek át a p-rétegbe, és ott

rekombinálódnak. A p-réteg így kis mértékben negatív, az n-réteg pedig kis mértékben
pozitív töltésűvé válik. A két réteg között így kialakuló feszültség okozza a dióda
küszöbfeszültségét.
Ha a dióda anódjára a feszültségforrás pozitív,
a katódjára a negatív pólusát kapcsoljuk, akkor a
I
szabad töltéshordozók az ellentétes töltésű réteg felé
p-réteg n-réteg Katód
vándorolnak, a feszültségforrásból pedig pótlódnak.
Anód
Így a két rétegben folyamatos töltésvándorlás alakul
ki, a diódán áram folyik, a dióda vezet. A Si-diódára
lyuk- elektron-
jutó feszültség ilyenkor kb. 0,61V, Ge-diódánál
vándorlás
U pedig 0,20,5V. A nyitóirányú áram típustól függően
100mA1kA lehet.

4
 Kiürített réteg Ha az anód negatívabb a katódnál, akkor a
töltéshordozók kimennek a réteg szélére, középen
egy széles kiürített réteg marad, ami jó szigetelő. A
dióda lezár. A kisebbségi töltéshordozók
elhanyagolható visszáramot okoznak.

A megengedett max. zárófeszültség típustól függően Ge diódánál kb.200V, Si-diódánál

néhányszor 100V 1000V, de ma már 50 000V-os is létezik. Ezt a zárófeszültséget túllépve a
dióda visszárama hirtelen megnövekszik, és a dióda tönkremegy.
Dióda tokozása:
Kivezetés Anód
Fém ház
Félvezető lapka Műanyag ház
Kivezetés, rögzítés
Katód

A feszültség - áram karakterisztika:

A nyitó tartományban a diódát általában ideális
vezetéknek, a záró tartományban pedig szigetelőnek
tekintjük.

U0 -- küszöbfeszültség
UZmax -- megengedett max. záróirányú feszültség

A diódákat elsősorban egyenirányításra, valamint áramkörök védelmére (fordított

polaritás ellen, ill. induktív csúcsfeszültség kialakulása ellen) használják.

1.3. KÜLÖNLEGES DIÓDÁK

5
 1.3.1. ZENER-DIÓDA
A zener-dióda a rétegdiódához hasonló felépítésű, de a szennyezés mértékének
növelésével és a hűtés fokozásával azt érték el, hogy a záróirányú áram megnövekedése
kisebb feszültségnél következik be, de bizonyos nagyságú áramig nem megy tönkre.
Figyelembe véve, hogy ebben a tartományban (zener-tartomány) a zener-diódára jutó
feszültség alig változik, feszültség stabilizálásra és túlfeszültség elleni védelemre,
feszültségcsúcsok levágására használható. Viszonylag nagy zajt termel.
Rajzjele: Anód Katód Az Uz zener-feszültség típustól függően

0,2 V200 V tartományban levő szabványos érték.

A 0.2 V2 V tatományban a zener-feszültség nyitó irányban értendő.
A zener-dióda feszültség-áram jelleggörbéje:

UZ zener-feszültség
U0 küszöbfeszültség

Feszültség stabilizáló kapcsolás:

6
 Ha a bemeneti feszültség vagy a rajzon
nem ábrázolt fogyasztó ellenállása változik,
az ellenállás és a zener-dióda árama is
U USTABIL
változik úgy, hogy a fogyasztó feszültsége
lényegében állandó marad. Pl. Ha a bemeneti
feszültség növekszik, akkor az ellenálláson és
a zener-diódán átfolyó áram is növekszik, így
az ellenálláson nagyobb lesz a feszültségesés, a zener-dióda és a vele párhuzamosan kapcsolt
fogyasztó feszültsége pedig változatlan marad.

1.3.2. FÉNYKIBOCSÁTÓ DIÓDA (LIGHT EMITTED DIODA , LED)

A fényemittáló diódák főleg GaAs, GaP, GaAsP
félvezető anyagból készülnek, tokozásuk pedig
fényáteresztő, általában gyűjtőlencsét is tartalmaz.

Ha a diódát nyitó irányba vesszük igénybe, akkor a töltéshordozók a határrétegben

rekombinálódnak, és közben alacsonyabb energiájú állapotba kerülnek. Az energia
különbséget elektromágneses hullám formájában sugározzák ki.
A LED-ek küszöbfeszültsége nagyobb mint a rétegdiódáké, kb. 1,53 V, megengedett
legnagyobb áramuk 2040 mA, de léteznek nagyobb teljesítményű LED-ek is.
Hétszegmenses és mátrix kijelzőket is készítenek belőlük.
Infravörös, vörös, sárga, zöld és kék színben gyártják őket.

7
 1.3.3. FOTODIÓDA
A fotodiódák tokozása szintén fényáteresztő, és ha záró irányba vesszük őket igénybe,
a visszáramuk a megvilágítás erősségétől függ. A beeső fény ugyanis a határrétegben
töltéshordozókat generál, így növekszik a
I
visszáram.
Ha nem kapcsolunk rá külső
feszültséget, akkor egy zárt áramkörben a
E=0 keletkezett töltéshordozók képesek áramot
létesíteni. Ez a fényelem.
A fotodiódákat és a fényelemeket
megvilágítás-erősség mérésére, ill.
fényérzékelő jeladókban használják.
U
Fényelem A fényelemeket (napelem)
Fotodióda tartomány E>0
energiaforrásként is használják. A nagyobb
teljesítmény érdekében a fényelemek nagy
felületű polikristályok, amelyek sok p - n
átmenetet tartalmaznak.

1.3.4. KAPACITÁSDIÓDÁK (VARIKAP DIÓDA)

Ha egy diódát záró irányba veszünk igénybe, akkor a p és n vezető réteget elszigeteli
egymástól a kiürített réteg. Ez tehát egy kondenzátornak tekinthető, melynek kapacitását a
rétegek mérete, távolsága és a dielektrikum minősége határozza meg. Ha a rákapcsolt
egyenfeszültséget növeljük, a kiürített réteg kiszélesedik, a fegyverzetek távolodnak
egymástól, így a kapacitás csökken.
Ez a kapacitás például rezgőkörök rezonancia frekvenciájának változtatására
használható. Ilyen varikap diódákat használnak a programozható rádiók állomásválasztó
áramköreiben.

1.4. EGYENIRÁNYÍTÓ KAPCSOLÁSOK

A fázisszám megadja, hogy hány fázisú feszültséget egyenirányítunk.
Az útszám megadja, hogy a tápláló feszültségforrásban hány irányba folyik áram.
Az ütemszám megadja, hogy a váltakozó feszültségnek hány félperiódusa hasznos az
egyenirányítás szempontjából.

1.4.1. 1 fázisú 1utas 1 ütemű egyenirányító kapcsolás:

U

URC UR
U IR

UR
U

Az első félperiódusban a dióda anódja pozitívabb a katódjánál, ezért vezet, a teljes

tápfeszültség a fogyasztóra jut. A második félperiódusban a dióda anódja negatívabb a
katódjánál, ezért lezár, az ellenállás feszültsége gyakorlatilag nulla.

8
 A fogyasztóra jutó feszültséget simítani lehet a vele párhuzamosan kapcsolt
kondenzátorral. Ilyenkor a kondenzátor az első félperiódusban a feszültség csúcsértékére
töltődik, utána pedig csak lassan sül ki. A kisülés mértéke a kapacitás és az ellenállás
nagyságától függ .

1.4.2. 1 fázisú 1 utas 2 ütemű egyenirányító

U U1 UR
U1
IR
idõ

U2 UR
U2

A kapcsolás 2 együtemű egyenirányítóként fogható fel, amelyek ellentétes ütemben

működnek. A két szekunder tekercs közös pontjához képest az indukált feszültségek ellentétes
fázisúak, ezért a két dióda felváltva vezet, de az ellenálláson az áram mindkét esetben azonos
irányba folyik. Ha egy diódát fordítva kötünk be, akkor a diódákon keresztül egyik
félperiódusban zárlat keletkezik, így tönkremennek. Ha mindkét diódát megfordítjuk, akkor a
fogyasztó kapcsain megfordul az egyenfeszültség polaritása.

1.4.3. 1 fázisú 2 utas 2 ütemű egyenirányító (1 fázisú Graetz vagy híd kapcsolás)

S N
U
D1 D2 UR

idõ

D3 D4 U
R

UR IR

Az egyik félperiódusban  amikor S pozitívabb mint N  az áram S-D1-R-D4-N úton

folyik. A másik félperiódusban az áram útja: N-D3-R-D2-S. Tehát egyszerre mindig 2 sorba
kapcsolt diódán és az ellenálláson folyik az egyenáram. Az egyenfeszültség időfüggvénye
megegyezik az 1 utas 2 ütemű kapcsoláséval. 1, 2 vagy 3 dióda megfordítása itt is zárlatot
okoz, ill az áramkör működésképtelen lesz, de ha mindegyik diódát fordítva kötjük be, akkor
az egyenfeszültség polaritása változik ellentétesre.

9
 Természetesen kondenzátorral itt is lehetőségünk van szűrésre, simításra.
Nagyon gyakran alkalmazott viszonylag olcsó kapcsolás, amely integrált áramköri
kivitelben is kapható.

1.4.4. 3 fázisú 1 utas 3 ütemű egyenirányító (csillagponti egyenirányító kapcsolás)

R

S UR

URN USN UTN

T idõ

IR
UR

Csak kivezetett csillagpontú energiaforrással valósítható meg.

A három dióda közül egyszerre mindig csak 1 vezet, mégpedig az, amelyiknek a
fázisfeszültsége ( a csillagponthoz képesti feszültség) a legpozitívabb, hiszen a katódjaik
össze vannak kötve, ezért azonos potenciálúak. Az áram útja: a legpozitívabb fázis - dióda -
ellenállás - csillagpont - fázistekercs negatív vége. Az egyenfeszültség 1 periódusidő alatt 3
hullámból áll, melyek csúcsértéke a fázisfeszültség, legkisebb értéke pedig annak fele.

1.4.5. 3 fázisú 2 utas 6 ütemű egyenirányító (3 fázisú graetz kapcsolás)

10
 R S T

D1 D2

D3 D4

D5 D6

IR
UR

UR

URS UST UTR

idõ

Ebben a kapcsolásban az energiaforrás tetszőleges kapcsolású lehet. Egyszerre mindig

2 dióda vezet, az áramot mindig a legnagyobb abszolutértékű vonali feszültség hozza létre.
Az első egyhatod periódusidő alatt a legnagyobb abszolutértékű -UST=UTS, D5 és
D4 vezet.
A második egyhatod T alatt a legnagyobb abszolutértékű URS, D1 és D4 vezet.
A harmadik egyhatod T alatt a legnagyobb abszolutértékű -UTR=URT, D1 és D6 vezet.
A negyedik egyhatod T alatt a legnagyobb abszolutértékű UST, D3 és D6 vezet.
Az ötödik egyhatod T alatt a legnagyobb abszolutértékű -URS=USR, D3 és D2 vezet.
A hatodik egyhatod T alatt a legnagyobb abszolutértékű UTR, D5 és D2 vezet.
Egy perióduidő alatt az egyenfeszültség 6 hullámot tartalmaz, melynek legnagyobb
értéke a vonali feszültség csúcsértékével egyenlő, legkisebb értéke pedig ennek 0,86-szorosa.

1.5. RÉTEGTRANZISZTOR (BIPOLÁRIS TRANZISZTOR)

11
 Emitter Kollektor E C
pn p np n

Bázis B

E pnp E npn C
C

B B B E

Félvezető egykristályon belül három ellentétesen szennyezett rétegből áll. Ez két

módon valósítható meg, így léteznek pnp és npn tranzisztorok. Mindkét fajtánál az emitter
erősen szennyezett, a bázis gyengén szennyezett keskeny, a kollektor pedig gyengén v.
közepesen szennyezett szélesebb réteg.

1.5.1. Földelt emitteres kapcsolás (közös emitterű kapcsolás)

A kollektorral sorba kötünk egy ellenállást, és

UTáp tápfeszültséget kapcsolunk az emitter és a kollektor
közé úgy, hogy az emitter - bázis diódát nyitó, a bázis -
kollektor diódát pedig záró irányba vegye igénybe. (Két
IE C szomszédos p - n réteg egy diódának tekinthető.) A
tápfeszültség hatására nem folyik áram, mert a B -
E C dióda lezár.
IC
B
UEB
IB

Kapcsoljunk vezérlőfeszültséget E és B közé! Ezzel a feszültséggel befolyásolható a

kollektoráram.
a., Ha a bázis - emitter feszültség (vezérlőfeszültség) záróirányú, nulla, vagy
nyitóirányú, de kisebb a B - E dióda küszöbfeszültségénél, akkor nincs bázisáram és nincs
kollektoráram sem. Ezt az üzemállapotot záró tartománynak nevezzük.
b., Ha a B - E feszültség nyitóirányú és a küszöbfeszültségnél nagyobb, akkor létrejön a
bázisáram, és a vele arányos, de nála sokkal nagyobb kollektoráram is. Az emitterből a
vezérlőfeszültség hatására ilyenkor megindulnak a többségi töltéshordozók a bázis felé. Egy
részük a bázisban rekombinálódik (ez okozza a bázisáramot), a többi pedig a nagyobb
tápfeszültség hatására továbbmegy a kollektor felé.. Itt a kollektoráram és a bázisáram
hányadosa állandó, amit áramerősítési tényezőnek () nevezünk. Ez az áramerősítési
tartomány.
IE=IB+IC a csomóponti törvény alapján.

12
 c., Ha növeljük a bázisáramot, egy bizonyos érték után megszűnik az arányosság a bázis-
és a kollektoráram között. Hiába növeljük tovább a bázisáramot, a kollektoráram változatlan
marad. Ez a telítési tartomány.Ilyenkor a kollektor - emitter feszültség 0,1 ... 0,2V.
.A tranzisztorokat használhatjuk kapcsoló üzemben, ami azt jelenti, hogy a
vezérlőfeszültséget úgy változtatjuk, hogy a tranzisztor vagy lezár (U BE zaró, nulla vagy
nyitóirányú, de kisebb mint U0 , ekkor IB=0 és IC=0), vagy telítésbe vezéreljük (a kollektor -
emitter feszültség elhanyagolható, ICUT/RC)
A tranzisztorokat használhatjuk erősítésre, amikor kis bázisáram változással (kis bemeneti
teljesítménnyel) nagy kollektoráram változást (nagy kimeneti teljesítményt) tudunk elérni.
Természetesen a teljesítményerősítéshez szükséges energiát a tápfeszültség szolgáltatja.

A tranzisztor jelleggörbéi: (Az ábrán 3 karakterisztika látható 3 független koordináta-

rendszerben)

IC
Áramerősítési karakterisztika
Kimeneti karakterisztika
Telítés
IB5
IB4
IB3
Erősítés IB2
IB1
IB IB=0

Bemeneti karakterisztika UCE

UBE

A kimeneti karakterisztika ( a kollektoráram a kollektor-emitter feszültség

függvényében állandó bázisáramnál) mutatja, hogy a kollektoráram a bázisáramtól függ, és a
kollektor-emitter feszültségtől csak alig.
A bemeneti karakterisztika a bázis-emitter dióda jelleggörbéje.
Az áramerősítési karakterisztika a bázisáram és a kollektoráram kapcsolatát mutatja.
A tranzisztor fő jellemzői:
--Áramerősítési tényező (, ill. h21 , a kollektoráram és a bázisáram hányadosa)
--Megengedett legnagyobb bázisáram és kollektoráram
--Megengedett legnagyobb záróirányú kollektor-emitter feszültség, kollektor-bázis
feszültség, bázis-emitter feszültség
--Megengedett legnagyobb disszipációs teljesítmény (közelítőleg egyenlő a kollektoráram
és a kollektor-emitter feszültség szorzatával)
1.5.2. Földelt emitteres erősítő
A munkapont beállítása bázisellenállással vagy bázisosztóval történhet.

13
 A tápfeszültség hatására bemenő
(felerősítendő) jel nélkül a bázisellenálláson
keresztül IB0 nyugalmi bázisáram folyik, ami
állandó nagyságú kollektoráramot hoz létre. A
bemenetre adott jel egyenkomponensét
leválasztja a C leválasztó kondenzátor -
egyenáram nem folyik rajta - a felerősítendő
váltóáram pedig előjelesen hozzáadódik a
nyugalmi bázisáramhoz. Ennek hatására vele
arányosan, de sokkal nagyobb mértékben fog változni a kollektoráram. A
kollektorellenálláson ez feszültségváltozást hoz létre, ezért a kimeneti feszültség ellentétes
fázisban változik.

1.5.3. Földelt bázisú ( közös bázisú) kapcsolás

IE IC RC Bemeneti áram az emitteráram

UV UEB UCB UT
IB

Bemeneti feszültség az emitter-bázis feszültség

Kimeneti áram a kollektoráram
Kimeneti feszültség a kollektor-bázis feszültség.
A kapcsolás áramerősítése (a kimeneti és a bemeneti áram hányadosa) kicsit kisebb mint 1
, mert a kollektoráram kisebb az emitteráramnál. A bemeneti ellenállás kicsi, a kimeneti
ellenállás nagy, ezért kis bemeneti feszültségváltozással nagy kimeneti feszültségváltozást
lehet elérni. Ez teljesítményerősítést is eredményez. Mivel ebben a kapcsolásban a tranzisztor
határfrekvenciája sokkal nagyobb mint a másik két kapcsolásban, a közös bázisú kapcsolást
főleg nagyfrekvenciás áramkörökben használják.
1.5.4. Földelt kollektorú ( közös kollektorú) kapcsolás (emitterkövető)
Azért nevezik emitterkövetőnek, mert a bázis
potenciáljának változását követi az emitter
I C = á lla n d ó
potenciálváltozása. A két potenciál különbsége
közelítőleg állandó, a bázis-emitter dióda nyitásához
szükséges feszültséggel egyezik meg. Nagyon nagy a
UT
bemeneti ellenállása és kicsi a kimeneti ellenállása.
Impedancia illesztésre és áramgenerátor készítésére
RE használják.

A bemeneti áram a bázisáram, a kimeneti pedig az emitteráram.

Áramgenerátorként úgy használhatjuk, hogy egy zener-diódával stabilizáljuk a
bázisáramot ( IB=(UZ -UBE)/ RE ), és így a kollektoráram (Ic= IB) is állandó marad. ( Az
ábrán a vékony vonalas kiegészítés.) A kollektorral bármilyen áramköri elem (pl. ellenállás,
kondenzátor, akkumulátor) sorba kapcsolható, ami állandó áramú táplálást igényel.
1.5.5. FOTOTRANZISZTOR

C
UT

E
14
 Olyan rétegtranzisztor, ami fényáteresztő tokozással készül, és leggyakrabban a bázisa
nincs kivezetve. A ráeső fény a záróirányba igénybe vett bázis-kollektor határrétegben
töltéshordozókat generál, és az így keletkezett visszáram biztosítja a bázisáramot. A
kollektoráram ennek szorosa, ami egyenesen arányos a megvilágításerősséggel.
Ha a bázis is ki van vezetve, akkor a kollektoráram nagysága a megvilágítás erősségével
és a bázisárammal egyaránt befolyásolható.

1.6. Térvezérlésű (unipoláris) tranzisztorok (FET Field Effect Transistor)

Lehetnek záróréteges (junction) (JFET) és szigetelőréteges (IG-FET vagy MOS-FET)
tranzisztorok. Alkalmazásuk a bipoláris tranzisztorokhoz hasonló. A Source az Emitternek, a
Gate a Bázisnak, a Drain a kollektornak felelmeg.
1.6.1. A záróréteges térvezérlésű tranzisztorok lehetnek p ill. n csatornásak

Source (S) – forrás, Gate – kapu, Drain (D) - nyelő

ID A source és drain között a tápfeszültség hatására a
csatornában IDSS áram folyik (az ábrán nincs áramkorlátozó
ellenállás, amely lehet a drain vagy a source oldalon), és
ezt az áramot a G és S közé kapcsolt záróirányú
feszültséggel csökkenthetjük, ugyanis a zárófeszültség
UGS szűkíti a csatornát, így növekszik az ellenállása. Bizonyos
nagyságú feszültségnél (UP pinch- off elzáródási
feszültség) az áram megszűnik. Jellemző értéke: -1,5 … -
4,5 V. A vezérlőáram a G-S dióda visszárama, ami elhanyagolható
Fontos adat egy adott munkapontban a meredekség: S=3 … 10 mA/V

A csatornaáram az elzáródásos tartományban:

A Drain-áramot az UGS feszültség határozza meg, a differenciális kimeneti ellenállás
nagy, kb. 100 kΩ.
A záróirányú áram 10 nA nagyságrendű.

1.6.2. A szigetelőréteges térvezérlésű tranzisztorok (IGFET, MOSFET) szintén

lehetnek n és p csatornásak, és mindegyik lehet a működése alapján kiürítéses ill. dúsításos
(növekményes)
IG - ignition gate (szigetelt vezérlő elektróda)
MOS - Metal Oxid Semiconductor - fém oxid félvezető (gate, SiO 2, félvezető lapka)
Kiürítéses (önvezető) MOS-FET

15

UGS
 A gate egy vékony SiO2
szigetelő rétegen keresztül
csatlakozik a félvezetőhöz, így
gyakorlatilag nem folyik
vezérlőáram. A source és drain
közötti keskeny csatorna
szélessége attól függ, hogy a bázis
(szubsztrát) és a gate közé
mekkora és milyen feszültséget
kapcsolunk. Legtöbbször a Szubsztrát (B) és a Source
elektróda össze vannak kötve. Ezt mutatja a rajzjel is.
Kiürítéses üzemmód: Záró feszültség hatására (n-
csatornás esetben G negatív) szűkül a csatorna, mert a
szubsztrátból lyukak mennek a csatornába. Csökken a
draináram, ill. bizonyos értéknél (UP) megszűnik.
Dúsításos üzemmód: Ha a feszültség nyitóirányú
(n-csatornás esetben G pozitív), akkor a csatorna kiszélesedik, a draináram pedig
növekszik.
A meredeksége: S=5 … 15 mA/V.
Differenciális kimeneti ellenállása: rDS=10 … 50 kΩ.
A vékony (kb. 0,1 mikron vastag) szigetelőréteg nagyon érzékeny a statikus
feltöltődésre, ezért rövidre zárják a kivezetéseket. Ezt a fémfóliát a beszerelés után kell
eltávolítani.

Dúsításos MOS-FET (önzáró)

A bázis rétegébe csak a D ill. S csatlakozások alatt van egy-egy kis tartományban
ellentétes szennyezésű réteg. Tápfeszültség hatására nem folyik draináram, mert az egyik p-n
átmenet biztosan záróirányú.

Ha n-csatornás tranzisztornál a gate-re a bázishoz ill. a vele összekötött sourcehoz képest

feszültséget kapcsolunk, és a bázis (p-réteg) negatív, a gate pozitív, akkor a gate alatt negatív
töltések keletkeznek megosztás révén, így kialakul a csatorna, és létrejön a draináram. Ehhez
kb. 1 … 2 V feszültség szükséges.
p-csatornás n-csatornás

D D
B B
G G
S S

16
Bekapcsolt állapotban a MOSFET-ek vezetési ellenállása 200 Ω körüliek.

1.7. IGBT (szigetelő réteges bipoláris tranzisztor)

Az IGBT olyan teljesítmény-elektronikai kapcsoló elem, amelynek szigetelő réteges

vezérlő bemenete (IG-FET) van, a főáramkör pedig p-n átmenetekből (bipoláris tranzisztor)
áll.
Rajzjele: Helyettesítő kapcsolása:
k o lle k to r
k o lle k to r
g a te
g a te

e m itte r
e m itte r

A vezérlő feszültség kb. 5-20V. A főáramkör

feszültsége 100-2000V, árama 10-1000A
v e z é r lő k a p c s o lá s
típustól függően.

T1 C

T2 E

A bemeneti két tranzisztor felváltva nyit ill. zár. Magas szintű bemeneti jel esetén T 1
vezet, az IGBT gateje pozitív lesz az emitterhez képest, és vezetővé válik.
Alacsony szintű bemenőjel estén T2 vezet, az IGBT pedig lezár.

Előnye, hogy nagy teljesítmények gyors ki-be kapcsolására alkalmas nagy

frekvenciával, kis veszteséggel. Az IGBT bemenete nagyon érzékeny az elektrosztatikus
feltöltődésre, és könnyen tönkremenne, ezért szállításkor vezető fóliával összekötik G-E-t.
Az IGBT jelleggörbéi:

17
IC UGE=áll. IC

UCE UGE

Négypólusok
Iki
Ibe A négypólusok két bemeneti és két
kimeneti csatlakozóval rendelkező
Ube Négypólus Uki áramkörök
A szabványos mérőirányokat az ábra
mutatja. A tranzisztorok kis bemenőjelek
estén passzív lineáris négypólusnak
tekinthetők
A négypólusok paraméterei olyan állandók, amelyek segítségével a bemeneti és kimeneti
jellemzők közötti függvényrendszerek felírhatók.
Admittancia (y) paraméteres egyenletrendszer:

i1=y11*u1- y12*u2
i2=-y21*u1+ y22*u2

A negatív előjelek miatt minden paraméter pozitív szám, és valamelyik jellemző tényleges
iránya a mérőiránnyal ellentétes.
Az egyes paramétereket úgy határozhatjuk meg, hogy valamelyik jellemzőt nulla értékűnek
választjuk.
A bemeneti admittancia: Ha a kimenetet rövidre zárjuk (u2=0), és kifejezzük y11-et

Átviteli (transzfer) admittancia rövidrezárt bemenet esetén:

Átviteli (transzfer) admittancia rövidrezárt kimenet esetén:

Kimeneti admittancia rövidrezárt bemenet esetén:

Hibrid (h) paraméteres egyenletrendszer:

u1=h11*i1+ h12*u2
i2=-h21*i1+ h22*u2

18
A bemeneti inpedancia rövidrezárt kimenet esetén:

Feszültségvisszahatás nyitott (szakadt) kimenet esetén:

Áramerősítési tényező nyitott kimenet esetén:

Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén:

A bipoláris tranzisztor h paraméteres helyettesítő képe

I1 I2

h11
U1 U2
+

-h21*i1 1/h22
h12*U2=0

A bipoláris tranzisztorok feszültség-visszahatása általában elhanyagolható, ezért 3

paraméterrel helyettesíthetők:
h11 – bemeneti impedancia
h21 – áramerősítési tényező
1/h22 – kimeneti ellenállás

Közös (földelt) emitteres erősítő kapcsolása és munkapontbeállítása:

Rc Iki
R1 Cki

Ibe Cbe
T1
Rg Uki Rt
+

UT R2
Ube
+

Ug RE CE

 A tápfeszültség (UT) biztosítja a működéshez és az erősítéshez szükséges energiát

19
 A bemeneti csatolókondenzátor (Cbe) a váltakozó feszültségű felerősítendő bemenőjelet
kis csillapítással csatolja a tranzisztor bemenetére, ugyanakkor leválasztja a jelgenerátor
feszültségének egyenkomponensét.
 A bemeneti osztó (R1, R2) a tranzisztor munkapontját állítja be
 Tranzisztor: erősítő elem
 Munkaellenállás (RC) szintén munkapontbeállító szerepet tölt be
 Emitter-ellenállás (RE): munkapont-beállító és stabilizáló
 Emitter-hidegítő kondenzátor (CE): váltakozóáramú szempontból testeli (földeli) a
tranzisztor emitterét
 A kimeneti csatolókondenzátor (Cki) a váltakozó feszültségű kimenőjelet kis csillapítással
csatolja a terhelésre, ugyanakkor leválasztja az erősítő kimeneti feszültségének
egyenkomponensét.

Működés: Amikor a jelgenerátor feszültsége növekszik, az árama hozzáadódik a nyugalmi

bázisáramhoz, így a tranzisztor jobban kinyit. A nagyobb kollektoráram nagyobb
feszültségesést hoz létre a kollektor-ellenálláson, ezért a kimeneti feszültség csökken, ezért az
emitter-kapcsolású erősítő fázist fordít.
Munkapontbeállítás:
Megválasztjuk a nyugalmi (egyenáramú) kollektoráramot, és A osztályú erősítőnél a
munkapont-beállító ellenállásokat úgy méretezzük, hogy a kollektor-emitter feszültség a
tápfeszültség fele közelébe essen.
Pl.: UT=9 V, UCE0=5 V, IC0=4 mA esetén:
Legyen a munkaellenállás RC=800 Ω, és az emitterellenállás 200 Ω.
A kis munkaellenállás csökkenti az erősítést.
Az emitter-ellenállás feszültsége UE=IC0*RE=0,8 V
A tranzisztor paraméterei: h11e=10 k Ω, h21e=400, h22e=20 μS
A bázis-emitter feszültséget tekinthetjük 0,6 V-nak, ezért a bázis potenciálja.
UB=UE+0,6 V=1,4 V
A nyugalmi bázisáram: IB0=IC0/ h21e=10 μA
A bemeneti osztó terheletlennek tekinthető, ha a bázisosztó ellenállásain legalább ennek 10-
szerese folyik: és
Földelt emitteres erősítő hibrid paraméteres helyettesítő kapcsolása:

Ibe IB Ic Iki

Rg -h21*i1
Rc U2 Rt
Ube R2 R1 h11 1/h22
+

Ug

Váltakozó áramú szempontból R1 és RC pozitív kivezetése a tápfeszültséget adó

generátoron keresztül testelődik, ezért a bemeneten R1 , R2 és h11e párhuzamosan
kapcsolódnak, illetve a kimeneten 1/h22e és RC szintén párhuzamosan kapcsolódnak.
Az áramkör bemeneti ellenállása:

20
 Az áramkör kimeneti ellenállása:
A bemeneti feszültség:
A kimeneti feszültség:

A feszültségerősítés:

A bemeneti áram:

A terhelőáram:

Az árameősítés:

A teljesítményerősítés:
A csatolókondenzátorok méretezését az alsó határfrekvencia határozza meg:
Az Rg C és Rbe soros áramkör alsó határfrekvenciája:

A kimeneti áramkör esetén:

Az emitter-kondenzátornak az alsó határfrekvencián is gyakorlatilag rövidzárnak kell
lennie, ezért
Ezekből meghatározható a bemeneti ill. a kimeneti csatoló kondenzátorok, valamint az
emitter-kondenzátor kapacitása.

Az erősítő osztályokat a transzferkarakterisztikán a munkapont elhelyezkedése határozza

meg.

A osztály: a lineáris szakaszon van a munkapont.

IC Nincs számottevő torzítás.
AB osztály: a lineáris és a görbült rész találkozásánál
van a munkapont
B osztály: a nulla kollektoráram határánál van a
A munkapont
C osztály: a nulla kollektoráram tartományban van a
munkapont
C B AB

UBE

Unipoláris tranzisztorok munkapontbeállítása és helyettesítő képe

Y paraméteres helyettesítő kép:

21
 -y21U1

X
U2
U1 1/y22

Önvezető UJT-k munkapont-beállítása:

A nyugalmi Drain-áram megválasztása
után a transzferkarakterisztikából
meghatározzuk a nyugalmi Gate-
R1 RD Cki Source feszültséget:
Cbe
T1
+

UT
+

Ube R2 RS CS A Source-ellenállás:
A torzításmentes erősítés érdekében

A Drain-ellenállás:
Az osztó ellenállásainak árama nagyon kicsi lehet, mert a Gate-áram elhanyagolható.

A munkapont beállítható csak Source-ellenállással is.

Zaj. Torzítás

A jel a feszültség vagy áram meghatározott időfüggvény szerinti változása. Ha a jel nem
tartalmaz számunkra hasznos információt, akkor zavaró jelnek, zajnak nevezzük.
A zajok egy része a környezetből szórt elektromágneses terek miatt jutnak be az
elektronikus berendezésekbe. Ezek ellen árnyékolással, illetve a tápvezetékeken elhelyezett
szűrőkkel lehet védekezni.
A zajok másik része az elektronikus berendezésekben keletkezik.
A termikus zaj a töltéshordozók rendezetlen hőmozgásának következménye. Minden
ellenállás egy zajgenerátor, mely Pzaj=k·T·B teljesítményt szolgáltat R belső ellenálláson.
k – Boltzmann-állandó; T – abszolút hőmérséklet; B – sávszélesség
A félvezetőkben a töltéshordozók p-n átmeneten való áthaladása sörétzjt okoz.
A gyártástechnológiai hibák, rossz kontaktusok szintén zajokat okoznak (flicker-zaj)
Jel/zaj viszony:

Zajtényező:

Torzítás: A jel időfüggvénye a bemenettől a kimenetig nem kívánt módon megváltozik.

22
Lineáris torzítás: Ha a különböző frekvenciájú jeleket az erősítő nem egyformán erősíti,
vagy megváltoztatja a jelösszetevők fázishelyzetét. A frekvenciafüggő ellenállások (L, C)
okozzák.
Nemlineáris torzítások: Az erősítő a különböző amplitúdójú jeleket nem egyformán erősíti.
Az erősítő elemek nemlineáris karakterisztikája okozza.

Torzítási tényező:

Illetve:

Visszacsatolás

Az erősítő kimenő jelének egy részét egy négypólus segítségével visszavezetjük az erősítő
bemenetére.
Negatív visszacsatolás: A visszacsatolt jel fázisa ellentétes a bemeneti jel fázisával.
Csökkenti az erősítést, de csökkenti a zajokat és a torzítást is.
Pozitív visszacsatolás: A bemenőjel és a visszacsatolt jel azonos fázisú, ami gerjedést
okozhat. Ezt rezgéskeltőkben (oszcillátorokban) alkalmazzák.

Visszacsatolás nélküli
β – visszacsatolási
Ube U1 erősítő Uki tényező
U1=Ube+Uv
Uv AU Uki= AU·Ube
Uv=β·Uki

Visszacsatoló Az egyenletrendszerből:
négypólus
β

A β·AU szorzatot hurokerősítésnek nevezzük. Negatív visszacstolásnál negatív előjelű, ezért a

nevező 1-nél nagyobb!

Rc Rc
R1 C2 R1 Rv C2

C1 C1
T T
Uki Uki
Ube R2 Ube R2
RE=Rv

A bal oldali ábrán soros negatív áram-visszacsatolást, a jobb oldali ábrán pedig párhuzamos
negatív feszültség-visszacsatolást látunk.
Többfokozatú erősítőknél több fokozatot átfogó visszacsatolás is lehetséges.

Szélessávú erősítők

23
Átviteli frekvenciasávjuk egyenáramú erősítőknél 0 Hz-től több MHz-ig terjedhet.
Az alsó és felső határfrekvenciát a beépített induktivitások és kapacitások, valamint a
félvezetők kapacitásai és a szerelési induktivitások és kapacitások határozzák meg.
Negatív visszacsatolás hatására csökken az
erősítés, de megnövekszik a felső
határfrekvencia:
R C2 R3
A sávszélesség: és
R5

2R A sávszélességet kis és nagyfrekvenciás

C1 T2 kompenzálással az erősítés csökkenése nélkül
is növelhetjük.
T1
Kisfrekvenciás kompenzálás: Csak
R4 váltakozó feszültségű erősítőknél lehet,
hiszen egyenfeszültségű erősítőknél az alsó
határfrekvencia nulla.

T1 kollektor-körében levő RC tag párhuzamosan kapcsolódik a második fokozat

bemenetével. Alacsony frekvencián az impedanciája növekszik, ami kiegyenlíti a
csatolókondenzátor feszültségesését

Nagyfrekvenciás kompenzálás: 100

L C2 R3 kHz fölött a tranzisztorok erősítési
R5 tényezője csökken, valamint a parazita
kapacitások söntölő hatása jelentőssé
Rc válik.
T2
Cparazita

Cparazita
T1 T1 kollektor-körében levő induktivitás
R4
rezgőkört képez a parazita
R2

C3

kapacitásokkal és kiemeli a rezonancia-

R1 C1
frekvencia közelében levő tartományt.
Ennek szélessége kisebb jósági tényező
esetén nagyobb. A kiemeléssel a felső
határfrekvencia növelhető.

Nagyfrekvenciás hangolt erősítők (szelektív erősítők)

Egy kiválasztott keskeny frekvenciasávban erősítik a jelet. Ilyenek például a rádió és tv

készülékek állomásválasztó egységei.
Munkaellenállásuk párhuzamos rezgőkör
(sávszűrő).
L C Hangolt erősítő rezgőkörrel:
R1 C2 Rezonanciafrekvencia:
C1
T

Uki
Ube R2
RE CE
24
A rezgőkör jósági tényezője:
A párhuzamos veszteségi ellenállások és a terhelő ellenállás párhuzamos eredője adja az
eredő veszteségi ellenállást

A sávszélesség:
Hangolt erősítő sávszűrős csatolással:
M1
+
C1 N1 N2 C2 C1 N1 N2 C2 Uki V
VM1

R3
R1
VS1
+

Cbe
T T1
VG1
+

C4

R4
Ube R2
RE CE R3 C3

A négy rezgőkör megfelelő hangolás esetén rendkívül jó szelektivitást és az ideálisat

megközelítő átviteli karakterisztikát biztosít.

Nagyjelű erősítők

Elsősorban az erősítők meghajtó és kimeneti fokozataiban alkalmazzák A terhelésen

meghatározott teljesítményt adnak le jó hatásfok és kis torzítás mellett.
Teljes kivezérlésnek nevezzük, ha a tranzisztort a telítés illetve lezárás határáig (durva torzítás
határáig) vezéreljük. A jelfeszültség legnagyobb amplitúdója A osztályú erősítőnél a
tápfeszültség fele, B osztályú erősítőnél közel tápfeszültség nagyságú lehet. A torzítás negatív
visszacsatolással csökkenthető.

A kapcsolási rajzon egy AB

R2 T2 osztályú komplementer
tranzisztoros
+

+UT D1 R5
teljesítményerősítő látható.
A teljesítmény-tranzisztorok
munkapontját a nyitó
R3 D2
R6
Rt irányban polarizált diódák
állítják be.
+

T1
-UT T3
Ube
R1
R4 Rvcs

Többfokozatú erősítők

25
A gyakorlatban szükséges nagyságú erősítések, és az erősítőkkel szemben támasztott
minőségi követelmények általában nem valósíthatók meg egyetlen erősítő fokozattal
 Előerősítő: A jelgenerátort optimálisan illeszti az erősítőhöz. Feszültségerősítése kicsi
 Főerősítő: Biztosítja a szükséges feszültségerősítést. Ez is több fokozatból áll
 Teljesítményerősítő (végerősítő): A szükséges teljesítményerősítést végzi, és az
erősítőt illeszti a terheléshez.
Az erősítő lánc egyes fokozatainak erősítései összeszorzódnak, dB-ben összeadódnak.
Az erősítőfokozatok csatolása lehet:
 Közvetlen csatolás rövidzárral, szinteltolással. Egyenáramú erősítőkben alkalmazzák.
A szinteltolás történhet feszültségosztóval, diódával, vagy tranzisztorral
 RC csatolás (csak váltakozófeszültségű erősítőknél): Előnye, hogy a következő
fokozat munkapont beállítását az előző fokozat nem befolyásolja.
 Transzformátoros csatolás (AC): Nagyfrekvenciás erősítőkben alkalmazzák, met
illesztést valósít meg a fokozatok között. Kondenzátoros kiegészítéssel hangolt
erősítőként is alkalmazható.

Diódás szinteltoló

R1 Rc D1 R6

VS1
+

T1 T2
+

Ube R2 R4
RE CE R5 C1

RC csatolás

R1 Rc Ccs R3 R6

Cbe
VS1
+

T1 T2
+

Ube R2 R4
RE CE R5 C1

26
 Transzformátoros csatolás

TR1 TR2
R3
R1 N1 N2 N1 N2 Rt

Cbe
VS1
+

T1 T2
+

Ube

C2
R2 RE R4 R5
CE C1

27
Műveleti erősítők

28
A műveleti erősítők olyan egyenáramú erősítők, amelyeknek két bemenete és egy kimenete
van. Az invertáló (fázisfordító) bemenetet – , a neminvertáló bemenetet + karakter jelöli.

A földponthoz (test) képest szimmetrikus

VS1 Up +UT tápfeszültséget igényel. A bemeneti
+

++ feszültségeket (Up, Un) és a kimeneti

UD OP1 feszültséget (Uki) a testpont felé irányítjuk.
-
Un -UT Uki Az elvi kapcsolási rajzon a tápfeszültséget nem
VS2 ábrázoljuk
+

Az UD=Up – Un differenciális feszültséget

erősíti fel.

uA741
2-
4

6
3
+ +
7

A műveleti erősítő tulajdonságai, jellemzői:

 Bemeneti ellenállás: Ideális esetben végtelen nagy.

Bipoláris tranzisztoros kapcsolásnál MΩ, FET –es kapcsolásnál GΩ vagy TΩ
nagyságrendű.
 Bemeneti munkaponti áram: A bemeneti áramok számtani közepe. Ideális esetben
nulla, a gyakorlatban 10 pA nagyságrendű.
 Bemeneti ofszet áram: A bemeneti áramok különbsége. Az a szimmetrikus bemeneti
áram, amely a nulla kimeneti feszültség beállításához szükséges.
 Bemeneti ofszet feszültség: Az a szimmetrikus bemeneti feszültség, ami a kimeneten
nulla feszültséget eredményez. Ideálisan nulla, a gyakorlatban kisebb 0,5 mV-nál.
 Kimeneti ellenállás: Az üresjárási kimeneti feszültség és a rövidzárási kimeneti áram
hányadosa kis frekvencián. Ideális esetben nulla, a gyakorlatban kisebb10 Ω.
 Nyílthurkú (üresjárási) feszültségerősítés: Alacsony frekvencián terheletlen
kimenetnél visszacsatolás nélkül szimmetrikus bemenőjellel mért feszültségerősítés:
. Ideális esetben végtelen nagy, a gyakorlatban nagyobb mint 106.

 Közös módusú feszültségerősítés: Ha a két bemenetre a testhez képest egyenlő

feszültséget kapcsolunk, akkor közös módusú vezérlésről beszélünk. Ekkor a
differenciális feszültség nulla, ezért a kimeneti feszültségnek is nullának kell lennie. A
gyakorlatban

 Közös módusú feszültségelnyomási tényező (CMRR; G): A nyílthurkú

differenciáliserősítés és a nyílthurkú közös módusú erősítés hányadosa
A gyakorlatban G>106, ill. G>120 dB

29
  Bemeneti közös módusú feszültségtartomány: A bemeneti feszültség megengedett
maximális pozitív és negatív csúcsértéke
 Bemeneti differenciális feszültségtartomány: A megengedett legnagyobb differenciális
bemeneti feszültség
 Maximális kimeneti feszültség
 Maximális kimeneti áram
 Sávszélesség: A műveleti erősítő aluláteresztő szűrőként viselkedik, ezért a kis
frekvencián mért erősítéshez képest -3 dB erősítés csökkenés határozza meg. A
gyakorlatban B0=10 Hz. Mivel negatív visszacsatolással használjuk érvényes, hogy
B0AU0=BAv
 Egységnyi erősítés határfrekvenciája: Az a frekvencia, amelyen a nyílthurkú erősítés
értéke egységnyire csökken.
 A kimeneti feszültség maximális változási sebessége: (Slev-rate; S) A kimeneti
feszültség maximális változási sebességét adja meg, egységugrás bemeneti jel esetén
A kimeneti jel akkor tekinthető torzítatlannak, ha a slew-rate
nagyobb, mint a szinuszos jel nullátmeneti változási sebessége
 Tápfeszültség tartomány:
 Tápáram-felvétel: IT.
 Maximális teljesítmény-disszipáció: PDmax.
 Üzemi hőmérséklet-tartomány: Az a környezeti hőmérséklet-tartomány, amelyben a
katalógusban megadott paraméterek garantáltak.

A műveleti erősítő feszültségátviteli karaktersztikája

Uki [V] A mértékegységekből kiderül, hogy a

+UT függőleges tengelyen 1000-szeres lépték
+Ukimax szerepel!
A differenciális bemeneti feszültség
függvényében látjuk a kimeneti
feszültséget.
A szaggatott vonal ofszetkompenzáció
U0 UD [mV] nélküli karakterisztikát, míg a folytonos
vonal ofszetkompenzált jelleggörbét mutat.
A jelleggörbe széles tartományban lineáris,
de a tápfeszültség közelében telítődést
–Ukimax
mutat.
–UT

Műveleti erősítők munkapont-

beállítása: A bemeneti nyugalmi áram
A bemeneti nyugalmi áram biztosítása biztosítását, az ofszetfeszültség illetve
Rv az ofszetáram kompenzálását jelenti.
Iv

Ibe=0 R1 In=Iv Ha az invertáló bemenetet testre

- kötjük, a bemeneti feszültség nulla, de
a visszacstoló ellenálláson folyó áram
+

Ip Rkomp 30
miatt a kimeneti feszültség nem nulla. A hibafeszültség a kompenzáló ellenállással
kiküszöbölhető, ha R1 és Rv párhuzamos eredőjével egyenlő nagyságú. Ez azonban csak akkor
jelent tökéletes kompenzációt, ha a két bemenet árama egyenlő

A potenciométert addig állítjuk nulla bemeneti feszültségnél, amíg a kimeneti feszültség nulla
nem lesz.

Léteznek olyan műveleti erősítők, amelyeknek ofszetkompenzáló bemenetei is vannak. Ekkor

a potenciométert közvetlenül a
ofszetfeszültség kompenzálás kompenzáló bemenetekre kötjük, a mozgó
Rv érintkezőjét pedig a negatív
tápfeszültségre.

R1
-

+
Uki
+UT
Ofszetáram kompenzálás
R2
P1 R4
+UT P1 -UT
R3
-UT
R3

R1 Rv

-
Uki
+
R2

31
Frekvencia-kompenzálás:
A piros vonal egy frekvencia-
AU
kompenzálatlan műveleti erősítő
amplitúdó karakterisztikáját
–20 dB/D
mutatja. Tudjuk azonban, hogy
nem csak az amplitúdó, hanem a
fázis is változik a frekvencia
–40 dB/D függvényében. Az f1 és f2
f0 f1 f törésponti frekvenciák között már
eléri a 180° fázistolást, ami azt
jelenti, hogy negatív helyett a visszacsatolás pozitívvá válik, az erősítő gerjed.
Egy külső kompenzáló RC taggal az erősítő frekvencia-karakterisztikáját úgy állítjuk be,
hogy az f1 frekvencián egységnyi legyen az erősítés. Ennek kialakítását a katalógus
tartalmazza.
Léteznek belső frekvencia-kompenzálással rendelkező műveleti erősítők is.
Invertáló alapkapcsolás: A bemenőjelet a negatívan visszacsatolt invertáló bemenetre
kötjük, a neminvertáló bemenetet pedig
Rv a munkapont-beállító ellenálláson
keresztül testeljük
R1 Mivel a neminvertáló bemenetet R2 testeli,
- az invertáló bemenet virtuális földpont. A
A
bemenetek áramát nullának tekinthetjük.
+
Ube Uki és
R2 A visszacsatolt feszültségerősítés:

A bemeneti ellenállás:

A kimeneti ellenállás a negatív visszacsatolás miatt csökken:

Invertáló alapkapcsolás: A negatív visszacsatolás bemenetét testeljük, a bemeneti jelet

pedig a neminvertáló bemenetre kötjük.
Iv Mivel a differenciális bemeneti
Rv feszültség zérusnak tekinthető, és a

R1
-
A
+
Uki
Ube
R2

bemeneti áram is nulla:

és ,

32
a feszültségerősítés:
A bemeneti ellenállás: Rbe =R2
A kimeneti ellenállás:
Feszültségkövető kapcsolás: olyan neminvertáló erősítő, amelynek a visszacsatoló
ellenállása nulla.
Azért alkalmazzák, mert nagy a bemeneti ellenállása, így nem terheli a jelgenerátort,
ugyanakkor a kimeneti ellenállása kicsi, tehát terhelhető.

Műveleti erősítők alkalmazásai

1.) Váltakozóáramú erősítők: Invertáló és neminvertáló kapcsolást is használnak úgy, hogy

a be és kimenetre csatolókondenzátort kapcsolnak.
2.) Mérőátalakítók (földfüggetlen csatlakozást tesznek lehetővé, és kis jelváltozások esetén
nagyobb lineáris kimeneti jelet szolgáltatnak.)
a.) Mérőerősítő ellenállás érzékelővel:

Rx
Ha a jeladó az Rx ellenállás, és R>>Rx, akkor
R
-
Au
Uo + Rx
Uki=- Uo
Rm R

b.) Mérőerősítő Wheatstone-híddal:

Ha a híd kezdetben kiegyenlített, és
Rv Rx/Rx<<1, akkor a híd kimeneti
feszültsége az ellenállás-változással
Rx

R3

egyenesen arányosnak tekinthető.

UT -
Mivel a linearitás csak kis ellenállás-
+

Au
+ változás esetén érvényes, a kimenőjelet
Uki differenciál-erősítővel célszerű
R2

R4

erősíteni.

Induktív és kapacitív jeladók esetén hasonló váltakozóáramú táplálású mérőerősítők

használhatók.
Precíziós egyenirányító:
A kimeneti feszültség
ilyenkor precíziós
R egyenirányító kapcsolással
- +
Au GR1
egyenirányítható. Mivel a
+
A Iki=Ube/R

Ube

33
diódák és a mérőműszer ellenállása a visszacsatoló ágban van, értékük nem befolyásolja az I
áram értékét.

3.) Differenciáló áramkör (fázisfordító)

Rv
A kimeneti feszültség a bemeneti
feszültség idő szerinti deriváltjának
C mínusz egyszeresével arányos.
-
+ Au
+

+ +
U V Ube
V Amplitúdó-karakterisztikája
Uki
20 dB/Dekád meredekséggel emelkedik,
fázistolása -90 °.

4.) Integráló áramkör

R2
A kimeneti feszültség a bemeneti
feszültség idő szerinti integráljának
C2 mínusz egyszeresével egyenesen

R1 arányos.
-
+ Au R2 a kondenzátor veszteségi
+

+ +
U V Ube ellenállása
V Amplitúdó-karakterisztikája
VM1
-20 dB/Dekád meredekséggel
csökken, fázistolása 90 °.

5.) Aktív szűrők

a.) Aktív aluláteresztő szűrő

Ha az integráló kapcsolásban R2 egy tényleges ellenállás, akkor az előző kapcsolás olyan

aluláteresztő szűrő, amelynek az erősítése az áteresztési tartományban , és

törésponti körfrekvenciája
Több áramkör soros kapcsolásával a csillapítás meredekebb lesz.

b.) Aktív felüláteresztő szűrő:

Az erősítése az áteresztési tartományban
R2
, és törésponti körfrekvenciája
R1 C1
-
Au
+ +
+

U V
VM1

34
Gerjedésre vagy kiemelésre hajlamos az áteresztési tartományban, ezért célszerű több
áramkört egymás után kapcsolni.
c.) Aktív sáváteresztő szűrő:

4R
Az R/2 ellenállásokat együttfutó
potenciométerrel helyettesítve közel
R/2 C
lineáris sávközépfrekvencia változtatás
-
Au
valósítható meg.
+ +
+

R/2
U V Uki

6.) Komparátorok
a.) Hiszterézis nélküli komparátor:
Ha egy műveleti erősítőnél nem
alkalmazunk visszacsatolást,
R1 hanem az egyik bemenetére
+

VS1 ++ állandó nagyságú referencia

feszültséget kapcsolunk, akkor a
Ube - + kis differenciális feszültség miatt a
+

OP1 V Uki kimeneti feszültség pozitív vagy

VS3
Z1 negatív telítésbe kerül attól
függően, hogy a bemeneti
feszültség nagyobb vagy kisebb a
referencia-feszültségnél.
T 20.00

Uki
A billenési szint állandó, nem
függ a bemeneti feszültség
-20.00 változásának irányától!
10.00

VM1

0.00
0.00 2.50 5.00 7.50 10.00
Bemeneti feszültség [V]

b.) Hiszterézises komparátor:

Ha a kimenetről pozitív visszacsatolást alkalmazunk, akkor a billenési feszültség értékének
előjele a bemeneti feszültség korábbi értékétől is függ. A billenési szint:
, ami szimmetrikus a nulla szintre.

35
 A billenési feszültség eltolható a visszacsatoló ágba sorosan kötött referencia-feszültséggel a
jobb oldali kapcsolás szerint:

Rv Rv

+
+

+Ut +Ut
++ ++
Au R1 Au
- + - +
R1

V Uki V Uki

+
+

+
+

-Ut Ube -Ut Uref Ube

T 20.00 T 20.00
Növekvő bemeneti feszültségnél Csökkenő bemeneti feszültségnél

10.00 10.00
Output
Output

0.00 0.00

-10.00 -10.00

-20.00 -20.00
-20.00 -10.00 0.00 10.00 20.00 -20.00 -10.00 0.00 10.00 20.00
Bemeneti feszültség [V] Bemeneti feszültség [V]

2R 4R 8R 16R R
+

Uo
K1

K3

K4
K2

-
Au
2R

+
7.) Digitális Analóg Uki
- Uo
Konverterek (DAC)
+

a.) Összegző erősítős DAC:

A kapcsolási rajz pozitív –
negatív kimeneti feszültségű ADC-t ábrázol. Az MSB (K1) az előjelbit.

D – digitális érték
Ha nem előjeles átalakító kell, akkor nem kell negatív szinteltoló bemeneti feszültség,
helyette szakadás van.

A súlyozott összegző erősítő hátránya, hogy nagy bitszám esetén a nagy pontosságot igénylő
ellenállások értékei között nagyságrendi különbségek vannak, amit nehéz pontosan beállítani.

36
b.) Létrahálózatos DAC

R R R R5 R

2R 2R 2R 2R
-
Au
K1 K2 K3 K4
MSB
+

+
U Uki

c.) Frekvencia –
feszültség
átalakító:
A digitális technikában gyakran egy jel frekvenciája az információ-hordozó. Az iparban
nagyon elterjedtek a frekvencia kimenetű távadók.
Felépítése:
 Egy komparátor (Schmitt-trigger) a tetszőleges jelalakú feszültségből négyszögjelet
állít elő
 Szintmegfogó: A komparátor kimenetének feszültségét a logikai szintekhez igazítja.
 A szintmegfogó egy monostabil multivibrátort működtet, amivel állandó szélességű
impulzusokat állítunk elő. Az impulzusok szélessége kisebb a legnagyobb
frekvenciájú bemenőjel periódusidejénél.
 A monostabil egy analóg kapcsolót vezérel, ami azonos (τ) szélességű és állandó
amplitúdójú négyszögjelet állít elő.
 A kimeneti jelet egy középértékképző aluláteresztő szűrő hozza létre
 A kimeneti feszültség változása arányos a frekvencia változásával:
Frekvencia-feszültség konverter
100 Hz - 1 kHz

Komparátor Szintmegfogó Analóg kapcsoló

Aluláteresztő szűrő
300

Monostabil Középérték-képző
+

T2
+15 V
10k
D1

10k 10k 10k

10 3
++ A1 SN74121 Q
11 4
Au A2 Q
- 9
B +
5,6 V

330
+

1u

1u
1u

V
+

68nF, 10kOhm 5V T1 Uki

-15 V Ube D2
1 ms

37
 T 4.00
1 kHz

3.00 Umono
Feszültség [V]

2.00 Uki

1.00

Ube
0.00

-1.00
0.00 500.00u 1.00m 1.50m 2.00m

8.) Analóg Digitális Konverter (ADC)

Sok, különböző elven működő ADC létezik, amelyek működési sebességükben és az
áramkörök bonyolultságában egymástól lényegesen különböznek.
Jellemzőik:
 A kimeneti feszültség tartománya (Umin … Umax)
 Felbontás (rezolution): A kimeneten jelentkező legkisebb lépcső értéke
 Ofszethiba (nullponthiba)
 Konverziós (átalakítási) idő
 Átalakítási sebesség: 1 másodperc alatt végrehajtott konverziók száma
Az átalakítás módja szerint lehetnek:
 Pillanatérték átalakító: Az adott pillanatban felvett jelértéket alakítják digitális
információvá. Az átalakítás ideje alatt nem veszik figyelembe a jel megváltozását.
Legtöbbször gyors átalakítóknál alkalmazzák. Zavarérzékenységük nagy.
 Átlagérték átalakítók: Az átalakítás ideje alatt a jel átlagértékét veszik figyelembe.
Lassú átalakítók, de kevésbé érzékenyek a zavarokra.
Általános felépítésük:
 Mintavételezés: Az analóg jel pillanatnyi értékét eltároljuk
 Kvantálás: Az analóg jel minimális és maximális értékeihez hozzárendeljük a digitális
értékeket (a bitek száma, az alkalmazott kód, és hogy kell-e előjelbit, határozza meg a
legkisebb változást – kvantumot)
 Kódolás: Minden eltérő kvantumhoz egy-egy digitális kódot rendelünk. Gyakran
olyan kódokat használunk, amelyeknél a szomszédos kódok csak egy bitben térnek el
egymástól (Gray-kód; Johnson-kód), hogy átmenetileg se álljon fent hibás kód.
 Tárolás
a.) Feszültség – frekvencia átalakítóval működő ADC:
A feszültséget vele arányos frekvenciájú impulzussorozattá alakítja, amit rögzített mérési idő
alatt megszámol. Működési sebessége kicsi, de kicsi az átalakítás hibája, és jó a zajtűrő
képessége.

38
  A mintavételezett jelből egy fázisfordító egyszeres erősítési tényezőjű erősítővel
előállítjuk a negatív értékét is.
 Egy elektronikus kapcsolóval vagy a jelet, vagy annak negatív értékét kapcsoljuk egy
integrátor bemenetére.
 Az integrátor kimenete egy hiszterézises komparátorhoz csatlakozik.
 Pozitív bemenőjelnél az integrátor kimeneti feszültsége a bemenőjel nagyságától
függő meredekséggel lineárisan csökken az idő függvényében. Amikor eléri a negatív
komparálási szintet, a kimenete átbillen, és a vezérlés (elektronikus kapcsoló) a
negatív jelet kapcsolja az integrátor bemenetére.
 Ekkor az integrátor kimeneti feszültsége lineárisan növekszik a bemenőjel nagyságától
függően, és a másik komparálási szintnél visszabillen, és átkapcsolja az analóg
kapcsolót.
 Egyszeres erősítés után szükség esetén a kimenő jelet a megfelelő szintekre hozzuk.
 Az így kapott impulzus-sorozatot rögzített mérési idő alatt egy számláló
megszámlálja.

Analóg
Komparátor
kapcsoló
Integrátor Vezérlő
Fázisfordító T1 100k
+

20k
1k 15 V
20k 10k
7

7
3 3
+ + Impulzus
- + 6
+ 6
uA741 uA741
-1 2 2
- -
+
10k

100k
4

4
+
+

ugrás5V 15 V
10k

100n

T2

+15 V
+

D1
7

3
++ TTL
6
uA741
2 -
+
4

D2
-15 V 5V
+

1-szeres erősítés
Szintmegfogó TTL

A fenti kapcsolás az impulzussorozat előállítását mutatja.

A következő kapcsolásban az aszimmetrikus astabil multivibrátor a számláláshos szükséges
időtartamra az engedélyező jelet adja. Átbillenésekor a differenciáló tag tűimpulzust hoz létre
a tárolóba történő átíráshoz. Ezen idő alatt a késleltetés még nem engedi a számláló törlését.
A késleltetés lejártakor bekövetkezik a törlés, majd kezdődik újra a számolás.

39
 Impulzusok Számláló Tároló
2 5
CKA QA 1D1 1Q1
1 3 4
CKB QB 1D2 1Q2
2 22 19
számláló törlés R0(1) QC 1D3 1Q3
21 20
R0(2) QD 1D4 1Q4
23 8
1C 2Q1
Késleltetés 11 9
2D1 2Q2
törléshez 10 18
2D2 2Q3
Aszimmetrikus astabil U6 330
U5 U7 Számláló 15
2D3 2Q4
17
16
1 1 CKA QA 2D4
1 12
CKB QB 2C
+

1n 2
R0(1) QC
R0(2) QD

1n U8 U9
1
tároló beírás
330

tűimpulzus
átíráshoz

a
T 4.00

Aszimmetrikus astabil

0.00
4.00

számláló törlés

0.00
4.00

tároló beírás

0.00
0.00 2.50m 5.00m 7.50m 10.00m
Idô [s]

b.) Követő átalakító kétirányú számlálóval:

 Egy előre – hátra számláló kimenete nem csak a digitális értéket adja, hanem egy
DAC analóg jelet is előállít belőle.
 Ezt az analóg jelet egy komparátor összehasonlítja a bemeneti jel értékével. Ha kisebb
a bemeneti jelnél, akkor az előre számlálást engedélyezi, ha nagyobb a bemeneti
jelnél, akkor pedig a hátraszámlálást.
 A vizsgált jel legnagyobb frekvenciájú összetevőjénél nagyobb frekvenciájú órajel
esetén gyakorlatilag késleltetés nélkül kapjuk a digitális jelet.
 Célszerű un. ablak-komparátort használni. Ez egy meghatározott holtzónán belül
egyik számláló-bemenetet sem vezérli.

40
 Optokapuk, optocsatolók

Felépítés: Egy LED és egy fényérzékelő elem (fotodióda, fototranzisztor, Darlington

fototranzisztor). A jó hatásfok miatt infravörös LED-et használnak.
A fotokapu lehet Transzmissziós vagy Reflexiós. Transzmissziósnál a LED fényét egy tárgy,
vagy egy kivágásokat tartalmazó alkatrész vagy átengedi, és ekkor a fototranzisztor vezet,
vagy eltakarja, és ekkor a fototranzisztor lezár. Reflexiós esetben a tárgy vagy az érzékelő
tárcsa a fényt a fototranzisztorra veri vissza.
Az optocsatoló Egy zárt tokban tartalmazza az adó és a vevő elemet. A LED és az érzékelő
egymástól villamosan el van szigetelve. Ez lehetővé teszi, hogy a vezérlő és a főáramkör
egymástól el legyen szigetelve. Érintésvédelmi okokból és zavarójel szempontjából is fontos
követelmény lehet.
Fontos adata az optocsatolóknak a
határfrekvencia (10 MHz
AM2
R1 R2 nagyságrendű), és az átütési szilárdság.
+
+

Ug A szigetelési feszültség 100 V … 10 kV

VG1
ODAR1 + nagyságrendű.
V
VM1

41