Fermi-gáz modell

Magfizika előadás

Dr. Kis Dániel Péter

Egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nukleáris Technikai Intézet (BME NTI)

2. előadás Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 1

 Az atommag cseppmodellje

2/3
𝑍2 𝑁−𝑍 2
𝐵(𝐴, 𝑍) = 𝑎𝑣 𝐴 − 𝑎𝑓 𝐴 − 𝑎𝐶 1/3 − 𝑎𝐴 +𝑎𝑝 𝛿𝐴4/3
𝐴 𝐴
•térfogati energia (aV=2,5210-12 J)
• felületi energia (aF=2,85 10-12 J)
• Coulomb-energia (aC=0,11 10-12 J)
• Aszimmetria energia (aA=3,80 10-12 J)
• Párenergia (aP=1,49 10-12 J)

Ezeket a konstansokat empirikus (tapasztalati) úton határozták meg. Ezzel az 5

konstanssal az ismert, kb. 2000 atommag kötési energiája 1-2% pontossággal
leírható!!!
Mi a baj a cseppmodellel és a kötési energia képlettel?
Inkább fenomenologikus modell, nem egy minimális feltevésből didaktikusan felépített,
konzisztens elméleti leírás!

A kötési energia képlet is levezethető elméletileg: Fermi-gáz modell

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 2

 A Fermi-gáz modell alapja
Nukleonok feles spinű részecskék:
proton 1 Atommag: potenciáldobozba zárt
𝑠 = sokrészecskés fermion rendszer
neutron 2

Milyen legyen a potenciál?

Tulajdonság: sűrűség állandó + rövid, vonzó párkölcsönhatás

Egy kiszemelt nukleonra az erők eredője Ehhez 𝑉 = á𝑙𝑙

lényegében nulla: F=0 Potenciál tartozik!

Közelítés: tekintsünk derékszögű potenciálba zárt rendszert (átlagtér közelítés):

−𝑈0 , 0 ≤ 𝑥, 𝑦, 𝑧 ≤ 𝐿
𝑉 𝑟 =
0, 𝑎𝑚ú𝑔𝑦

A proton töltését első lépésben hanyagoljuk el!

L él hosszúságú kocka
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 3
 A Fermi-gáz modell alapja
A Fermi-gáz jellemzéséhez szükséges még a rendszert
jellemző 𝜌𝐹 (𝐸) Fermi-Dirac-sűrűség:

Az alapállapot jellemzéséhez a T=0 K hőmérséklethez

tarozó eloszlás illeszkedik

Minden állapot be van töltve, nincs üres „hely”

az 𝐸𝐹 Fermi-szintnél nagyobb energiájú állapotba kerülni!

Összefoglalva, az atommag a Fermi-gáz modell képben:

• Konstans, derékszögű potenciáldobozba zárt (mint a párkölcsönhatás eredője)

• T=0K hőmérsékletű Fermi-gáz (kétféle részecskével: proton, neutron)

• Elektromos töltés első közelítésben elhanyagolva

Statisztikus fizika eszközeivel jellemezhető az atommag!

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 4

 A Fermi-gáz modell
Állapotszám és a Fermi-szint A lehetséges legnagyobb energiával
rendelkező fermion mozgási energiája (𝐸𝐹 )

Értelem szerűen a protonok (Z) és

a neutronok száma (N)

Fázistér = konfigurációs tér ⊗ impulzustér

V k-tér

Elemi fázistérfogatban lévő 𝑑𝑉𝑑 3 𝑘 𝑑𝑉𝑑 3 𝑝 𝑑𝑉𝑝2 𝑑𝑝𝑑Ω𝑝

𝑑𝑛 = = =
állapotok száma: 2𝜋 3 2𝜋ℏ 3 2𝜋ℏ 3

T=0K hőmérsékletű (V térfogatú) Fermi-gázban lévő állapotok száma: Fermi-impulzus

∞ 𝑝𝐹
𝑑3𝑝 2𝑉 𝑉8𝜋 𝑝𝐹3
𝑛=2 𝜌𝐹 (𝑝)𝑑𝑛 = 2 𝑑𝑉 𝜌𝐹 (𝑝) = 𝑑Ω𝑝 𝑝2 𝑑𝑝 =
2𝜋ℏ 3 2𝜋ℏ 3 2𝜋ℏ 3 3
𝑉 0 4𝜋 0

A spinvetület miatt egy állapotban 2 fermion lehet (Pauli-elv)!

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 5
 A Fermi-gáz modell
Az atommagban lévő állapotok száma azonos a protonok ill. a neutronok számával:
3 3 1/3 3 1/3 1/3
𝑉8𝜋 𝑝𝐹,𝑝 3 2𝜋ℏ 3 2𝜋ℏ 𝑍
𝑍= 𝑝𝐹,𝑝 = 𝑍1/3 =
2𝜋ℏ 3 3 𝑉8𝜋 8𝜋 𝑉
Z rendszámú atommag
Fermi-impulzusa
3 1/3 1/3
3
𝑝𝐹,𝑛 3 2𝜋ℏ 𝑁
Hasonlóan a neutronokra: 𝑁 = 𝑉8𝜋 𝑝𝐹,𝑛 =
2𝜋ℏ 3 3 8𝜋 𝑉

Ezzel becslés adható a potenciál mélységére:

A 𝑝 = 𝑝𝐹,𝑝 impulzusú proton energiája 𝐸𝑝 ~ -8 MeV

2
𝑝𝐹,𝑝
𝐸𝑝 = 𝐸𝐹 − 𝑈0 = − 𝑈0 1 9𝜋 ℏ 3
2/3
𝑍 2/3
2𝑚 𝐸𝐹 = ~ 32 𝑀𝑒𝑉
2𝑚 4𝜋 𝑟0 3 𝐴
4𝜋 3 4𝜋 3
𝑉= 𝑅 = 𝑟 𝐴 2𝑍 ≈ 𝐴
3 3 0
𝑈0 ≈ 40 𝑀𝑒𝑉
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 6
 A teljes energia
Az állapotszám és így a Fermi-szint ismeretében a
𝐸 = 𝑇 − 𝑈0
gáz teljes energiája is számítható:
A gáz teljes mozgási energiája:
𝑇 = 𝑇𝑝 + 𝑇𝑛
A protonok esetében:
𝑝𝐹,𝑝
2 5
𝑝 𝑉 𝑝2 2 𝑉4𝜋 𝑝𝐹,𝑝
𝑇𝑝 = 2 𝜌𝐹 (𝑝)𝑑𝑛 = 3 𝑑Ω𝑝 𝑝 𝑑𝑝 =
2𝑚𝑝 2𝜋ℏ 𝑚𝑝 2𝜋ℏ 3 𝑚𝑝 5
4𝜋 0
A neutronok esetében:
5
𝑉4𝜋 𝑝𝐹,𝑛
𝑇𝑛 =
2𝜋ℏ 3 𝑚𝑛 5 A teljes mozgási energia
𝑚𝑝 +𝑚𝑛
(átlagos nukleontömeggel 𝑚 = 2 )

4𝜋𝑉 4𝜋𝑉 3 2𝜋ℏ 3 5/3 𝑁 5/3

𝑍 5/3
5 5
𝑇 = 𝑇𝑝 + 𝑇𝑛 ≈ 𝑝 + 𝑝𝐹,𝑛 = +
5 2𝜋ℏ 3 𝑚 𝐹,𝑝 5 2𝜋ℏ 3 𝑚 8𝜋 𝑉 𝑉
5/3
2𝜋 3 ℏ 2
3 1 5/3 5/3
𝑇 = 𝑇𝑝 + 𝑇𝑛 ≈ 𝑁 + 𝑍
5𝑚 𝜋 𝑉 2/3
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 7
 A teljes energia
𝑎′
𝑇 = 𝑇𝑝 + 𝑇𝑛 ≈ 2/3
𝑁 5/3 + 𝑍 5/3 Ez a nukleonok teljes mozgási energiája!
𝑉
𝑁−𝑍
Tudjuk, hogy minden mag esetében: y = ≪1
𝐴

5/3 5/3
𝑁−𝑍 𝑍 𝑍−𝑁 𝑁
𝑁 5/3 + 𝑍 5/3 = 𝐴5/3 + + + =
𝐴 𝐴 𝐴 𝐴
5/3 5/3
𝑍 𝑁
= 𝐴5/3 𝑦+ + −𝑦 + = 𝑓(𝑦)
𝐴 𝐴
Sorfejtés

2/3 2/3 −1/3 −1/3

𝑁 5/3 + 𝑍 5/3 5 𝑍 𝑁 10 𝑍 𝑁
𝑓 𝑦 ≈ 𝐴5/3 + − 𝑦+ + 𝑦 2 +. .
𝐴5/3 3 𝐴 𝐴 9 𝐴 𝐴

~1 ~0 ~1
𝑁−𝑍 10 2
Tehát, ha y = ≪1 𝑓 𝑦 ≈ 𝐴5/3 1 + 𝑦 +. .
𝐴 9
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 8
 A teljes energia
A teljes mozgási energia vezető rendben:
2 2
𝑎′ 5 10 𝑁 − 𝑍 10 𝑁 − 𝑍 𝑁−𝑍 2
𝑇≈ 2 𝐴3 1+ +. . = 𝑎 ∙ 𝐴 1 + +. . = 𝑎 ∙ 𝐴 + 𝑎
9 𝐴 9 𝐴 𝐴
𝑉3

A teljes energia: Kötési energia

2 2
𝑁−𝑍 𝑁−𝑍
𝐸 = −𝑈0 + 𝑎 ∙ 𝐴 + 𝑎 𝐵 = −𝐸 = 𝑈0 − 𝑎 ∙ 𝐴 − 𝑎
𝐴 𝐴
A-val arányos
Térfogati energia!
(ld. Később)
Pauli-féle aszimmetria
A Weiszäcker-féle félempirikus kötési energiaképelt 2 energia!
komponensét ezzel le tudtuk vezeti a Fermi-gáz modellből!

A felületi energia még származtatható a modellből!

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 9

 A teljes energia: felületi korrekció
Vizsgáljuk a Fermi-gáz egy részecskéjének állapotfüggvényét!
Derékszögű potenciáldoboz + áthatolhatatlan fal peremfeltétel:
(lokalizált, nem kifolyó maganyag)
𝜑 𝑥, 𝑦, 𝑧 = 0, ℎ𝑎 𝑥 = 0, 𝐿; 𝑦 = 0, 𝐿; 𝑧 = 0, 𝐿;

Scrödinger-egyenlet megoldása: 𝜑 𝑥, 𝑦, 𝑧 = 𝐴sin(𝑘𝑥 𝑥)sin(𝑘𝑦 𝑦) sin 𝑘𝑧 𝑧 = 𝜑𝑛𝑥 ,𝑛𝑦,𝑛𝑧

𝑛𝑖 𝜋
ahol 𝑘𝑖 = 𝑛𝑖 = 0, ±1, ±2 …
𝐿
Jellemző kvantumszámok!
ℏ2 2
Sajátérték: 𝐸𝑛𝑥 ,𝑛𝑦,𝑛𝑧 = 𝑘𝑥 + 𝑘𝑦2 + 𝑘𝑧2 − 𝑈0 =
2𝑚
ℏ2 𝜋 2
= 2𝑚𝐿2 𝑛𝑥2 + 𝑛𝑦2 + 𝑛𝑧2 − 𝑈0

Degenerált rendszer: 𝑛𝑥2 + 𝑛𝑦2 + 𝑛𝑧2 = 𝑛2 azonos energiára vezet

2 2
𝑛𝑖 = −𝑛𝑖 Azonos állapotra vezet: 𝜑±𝑛𝑥 ,±𝑛𝑦,±𝑛𝑧 = 𝜑𝑛𝑥 ,𝑛𝑦 ,𝑛𝑧
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 10
 A teljes energia: felületi korrekció
𝜋2 2
Fermi-szintnél kisebb impulzusú állapotok száma: 𝑘 ≤ 𝑘𝐹 : 𝑛𝑥 + 𝑛𝑦2 + 𝑛𝑧2 ≤ 𝑘𝐹2
𝐿2

𝑛𝑧 𝑘𝐹 sugarú Fermi-gömb térfogata

A megkülönböztethető állapotok az 1/8-ad

térfogatban vannak (tükrözési szimmetria a 𝜑-ben)

𝑛𝑦
𝑘 𝐿
𝑛𝑥 Az állapotok száma = 𝜋𝐹 sugarú gömb 1/8ad térfogata
(az állapotok sűrűn helyezkednek el)
3 3
1 4𝜋 𝑘𝐹 𝐿 𝑉8𝜋 1
𝑁=2 𝑁= 𝑝𝐹 3
8 3 𝜋 3 2𝜋ℏ

Spin faktor Ismerős képlet, Fermi-szint

és a nukleonszám közti kapcsolat

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 11

 A teljes energia: felületi korrekció
DE! Ha 𝑛𝑥 =0 vagy 𝑛𝑦 =0 vagy 𝑛𝑧 = 0 𝐸𝑛𝑥 ,𝑛𝑦,𝑛𝑧 ≥ 0 és 𝜑𝑛𝑥 ,𝑛𝑦,𝑛𝑧 = 0

2
𝜌 = 𝜑𝑛𝑥 ,𝑛𝑦,𝑛𝑧 =0

Azaz ezen állapotokban nem lehet részecske!

Következmény: az állapotszámot korrigálni kell!

Az 1/8 gömbszelet oldallapjain lévő állapotok üresek!

Valódi állapotok száma:

3 2
1 4𝜋 𝑘𝐹 𝐿 3 𝑘𝐹 𝐿
𝑁=2 −2 𝜋 =
8 3 𝜋 4 𝜋
3
1 4𝜋 𝑘𝐹 𝐿 9 𝜋
=2 1−
8 3 𝜋 2 𝑘𝐹 𝐿
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 12
 A teljes energia: felületi korrekció
3 3
1 4𝜋 𝑘𝐹 9 𝜋𝐿2 1 4𝜋 𝑘𝐹
Korrigált állapotok száma 𝑛=2 𝑉 1− =2 𝑉′
𝑘 = 𝑘𝐹 térfogatban: 8 3 𝜋 2 𝑘𝐹 𝑉 8 3 𝜋
𝑉 = 𝐿3
korrigáltalan állapotszám 2
9 𝜋𝐿
𝑉′ = 𝑉 1 −
2 𝑘𝐹 𝑉
valódi térfogat
A Fermi-gáz valódi térfogata 𝑉 ′ 𝑘 kisebb, mint a V konfigurációs térfogat!

A valódi állapotsűrűséget így korrigálni kell

𝑘, 𝑘 + 𝑑𝑘 eső 𝑑𝑛 állapotok száma:

3 3
𝑑𝑛 1 4𝜋𝑉 1 𝑑 3 9 𝜋𝐿2 1 4𝜋𝑉 1 𝜋𝐿 2
𝑑𝑛 = 𝑑𝑘 = 2 𝑘 1− 𝑑𝑘 = 2 3𝑘 2 − 9 𝑘 𝑑𝑘
𝑑𝑘 8 3 𝜋 𝑑𝑘 2 𝑘𝑉 8 3 𝜋 𝑉

4𝜋𝑉 2 𝜋ℏ𝐿2 Ezzel kell újraszámolni az

𝑑𝑛 = 2 𝑝 1−3 𝑑𝑝
2𝜋ℏ 3 𝑉𝑝 teljes energiát!

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 13

 A teljes energia: felületi korrekció
4𝜋𝑉 2 𝜋ℏ𝐿2
𝑑𝑛 = 2 𝑝 1−3 𝑑𝑝
2𝜋ℏ 3 𝑉𝑝

Eredeti infinitezimális Korrekció

állapotszám
A teljes korrigált mozgási energia:
𝑝𝐹
2
𝑝 4𝜋𝑉 1 𝜋ℏ𝐿2
𝑇𝑝 = 𝜌 (𝑝)𝑑𝑛 = 2 𝑝4 1−3 𝑑𝑝
2𝑚𝑝 𝐹 2𝜋ℏ 3 2𝑚𝑝 𝑉𝑝
0

Az eddig levezetett Felületi korrekció:

eredményeket adja 6𝐿2 = 𝐹~𝐴2/3
2 Ki kell használni:
𝑁−𝑍
𝑇 = 𝑇𝑝 + 𝑇𝑛 = 𝑎 ∙ 𝐴 + 𝑎 + 𝑏𝐴2/3 9 𝜋𝐿2
𝐴 𝑉 ≈ 𝑉′ 1 +
2 𝑘𝐹 𝑉
A kötési energia felületi tagja is meghatározott:
2
𝑁−𝑍
𝐵 = −𝐸 = 𝑈0 − 𝑎 ∙ 𝐴 − 𝑎 − 𝑏𝐴2/3
𝐴
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 14
 A sűrűség telítettsége
A kötési energián túl a cseppmodell alapja is megérthető: miért telített a magsűrűség?
𝜌 = á𝑙𝑙?

Ehhez a nukleonok közt ható U párkölcsönhatást kell megvizsgálni!

Egy „végtelen nagy” A nukleonból álló rendszert, hogy húz össze a párpotenciál?
Közelítés:
• végtelen nagy maganyagot vizsgálunk (szimmetrikus eset: 𝐴 = 2𝑍)
• Az 𝑈(𝒓) szabad nukleon állapotaival számított várható értékét számítjuk ki

𝛼(𝑠) 1 𝑖𝒌 𝒓
1 nukleon hullámfüggvénye: 𝜑𝑖 𝒓, 𝑠 = 𝜑 𝒓 = 𝑒 𝑖
𝛽(𝑠) 𝑖 𝑉

Pauli-spinfüggvények
Valamit feltételezni kell a párpotenciálról (ortogonális vetületek)
(fix tulajdonság: rövid hatótávolságú)
𝑈0,𝑝á𝑟 = 𝜑𝑝á𝑟 𝑈(𝒓) 𝜑𝑝á𝑟 =?

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 15

 Wigner-potenciál
Legegyszerűbb eset: 𝑈 𝒓 < 0 tisztán vonzó kölcsönhatás

∗ 3 2 3
1
𝑈0,𝑝á𝑟 = 𝜑𝑝á𝑟 𝑈(𝒓) 𝜑𝑝á𝑟 = 𝜑𝑝á𝑟 𝑈(𝒓)𝜑𝑝á𝑟 𝑑 𝑟 = 𝜑𝑝á𝑟 𝑈(𝒓)𝑑 𝑟 = 𝑈(𝒓)𝑑 3 𝑟
𝑉
𝑉 𝑉 𝑉

síkhullámok
1 𝐴2 𝐴2 𝐴𝐴
Teljes energia: Párok száma: 𝐴(𝐴 − 1) ≈ 𝑈0 ≈ 𝑈 = 𝑈(𝒓)𝑑 3 𝑟
2 2 2 0,𝑝á𝑟 𝑉 2
𝑉

𝜌 magsűrűség konstans

Következmény: 𝑈0 ~𝜌
𝜌 növelésével ez „korlátlanul” megtehető
A kötött rendszer az energiáját
minimalizálni akarja
Összeroppanó maganyag
a sűrűség nem lehet telített!

Megoldás: kell taszító jelleg is a párpotenciálhoz!

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 16
 Majorana-potenciál
A taszító jelleget érdemes a 𝜑𝑝á𝑟 valamilyen szimmetriájához kötni!

E. Majorana ötlete: 𝜑𝑝á𝑟 = 𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2

Helycserére szimmetrikus: vonzó

𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = 𝜑𝑖𝑗 𝒓2 , 𝒓1 , 𝑠1 , 𝑠2
Helycserére antiszimmetrikus: taszító
𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = −𝜑𝑖𝑗 𝒓2 , 𝒓1 , 𝑠1 , 𝑠2

Majoranna potenciál: 𝑈𝑀 𝒓 = 𝑃𝑀 𝑈(𝒓)

𝑈 𝒓 <0
Majoranna helycserélő operátor (spináll. nem változik!):
𝑃𝑀 𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = 𝜑𝑖𝑗 𝒓2 , 𝒓1 , 𝑠1 , 𝑠2

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 17

 Párhullámfüggvények
Kétféle fermionból (s=1/2) előállítható kétrészecske párhullámfüggvények:

Pauli-elv:
Azonos fermionok együttes hullámfüggvénye antiszimmetrikus (a részecskecserére 1 ↔ 2)
pp és nn párok

Ellentétes 𝐼𝑎 1
𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = 𝛼 𝑠1 𝛽 𝑠2 𝜑𝑖 𝒓1 𝜑𝑗 𝒓2 − 𝛼 𝑠2 𝛽 𝑠1 𝜑𝑖 𝒓2 𝜑𝑗 𝒓1
Vetület: 2
Azonos 𝐼𝑏 1 𝛼 𝑠1 𝛼 𝑠2
𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = 𝜑𝑖 𝒓1 𝜑𝑗 𝒓2 − 𝜑𝑖 𝒓2 𝜑𝑗 𝒓1
Vetület: 2 𝛽 𝑠1 𝛽 𝑠2

Különböző fermionok megkülönböztethetők, nem érvényes a Pauli elv

pn és np párok
Ellentétes 𝐼𝐼
𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = 𝛼 𝑠1 𝛽 𝑠2 𝜑𝑖 𝒓1 𝜑𝑗 𝒓2
Vetület: Nem felcserélhetők!
Azonos 𝐼𝐼𝐼 𝛼 𝑠1 𝛼 𝑠2
𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = 𝜑𝑖 𝒓1 𝜑𝑗 𝒓2
Vetület: 𝛽 𝑠1 𝛽 𝑠2
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 18
 A várható érték
𝛼 𝑠1 𝛼 𝑠1 =1
Vizsgáljuk az azonos fermion-párokkal képzett várható értéket:
𝛼 𝑠1 𝛽 𝑠1 =0

𝐼𝑏 𝐼𝑏 𝐼𝑏 2 1
𝑈0,𝑝á𝑟 = 𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 𝑈(𝒓)𝑃𝑀 𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = 𝜑𝑖,𝑗 𝒓1,2 =
𝑉
𝐼𝑏 𝐼𝑏
= 𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 𝑈(𝒓) 𝜑𝑖𝑗 𝒓2 , 𝒓1 , 𝑠1 , 𝑠2 =
1
= 𝑑 3 𝑟1 𝑑3 𝑟2 𝜑 ∗ 𝑖 𝒓1 𝜑∗ 𝑗 𝒓2 − 𝜑 ∗ 𝑖 𝒓2 𝜑∗ 𝑗 𝒓1 𝜑𝑖 𝒓2 𝜑𝑗 𝒓1 − 𝜑𝑖 𝒓1 𝜑𝑗 𝒓2 𝑈 𝒓
2

1
= 𝑑 3 𝑟1 𝑑3 𝑟2 𝑈 𝒓 −1 − 1 + 𝑒 −𝑖𝒌𝑖 𝒓1 𝑒 −𝑖𝒌𝑗 𝒓2 𝑒 𝑖𝒌𝑖𝒓2 𝑒 𝑖𝒌𝑗 𝒓1 + 𝑒 −𝑖𝒌𝑖 𝒓2 𝑒 −𝑖𝒌𝑗 𝒓1 𝑒 𝑖𝒌𝑖 𝒓1 𝑒 𝑖𝒌𝑗 𝒓2 =
2𝑉 2
𝒌 = 𝒌𝑗 − 𝒌𝑖 −𝑖(𝒌𝑗 −𝒌𝑖)(𝒓2−𝒓1)
𝑑 3 𝑟1 𝑑 3 𝑟 𝑒 = 𝑒 −𝑖𝒌𝒓 𝑒 𝑖(𝒌𝑗 −𝒌𝑖)(𝒓2−𝒓1) = 𝑒 𝑖𝒌𝒓
𝒓 = 𝒓2 − 𝒓1
1 1
= 𝑑 3 𝑟 𝑈 𝒓 −2 + 𝑒 −𝑖𝒌𝒓 + 𝑒 𝑖𝒌𝒓 = 𝑑 3 𝑟 𝑈 𝒓 −2 + 2cos(𝒌𝒓) =
2𝑉 2𝑉
1 𝐼𝑏
= 𝑑 3 𝑟 𝑈 𝒓 cos 𝒌𝒓 − 1 = 𝑈0,𝑝á𝑟
𝑉
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 19
 A várható érték
𝐼𝑎 𝐼𝑎 𝐼𝑎
𝑈0,𝑝á𝑟 = 𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 𝑈(𝒓)𝑃𝑀 𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 = 𝒌 = 𝒌𝑗 − 𝒌𝑖
𝐼𝑎 𝐼𝑎
𝒓 = 𝒓2 − 𝒓1
= 𝜑𝑖𝑗 𝒓1 , 𝒓2 , 𝑠1 , 𝑠2 𝑈(𝒓) 𝜑𝑖𝑗 𝒓2 , 𝒓1 , 𝑠1 , 𝑠2 =
1
= 𝑑 3 𝑟1 𝑑3 𝑟2 𝛼 ∗ 𝑠1 𝛽 ∗ 𝑠2 𝜑 ∗ 𝑖 𝒓1 𝜑∗ 𝑗 𝒓2 − 𝛼 ∗ 𝑠2 𝛽 ∗ 𝑠1 𝜑 ∗ 𝑖 𝒓2 𝜑∗ 𝑗 𝒓1 𝑈(𝒓) ∙
2
∙ 𝛼 𝑠1 𝛽 𝑠2 𝜑𝑖 𝒓2 𝜑𝑗 𝒓1 − 𝛼 𝑠2 𝛽 𝑠1 𝜑𝑖 𝒓1 𝜑𝑗 𝒓2 =

a vegyes szorzatok (piros ∙ kék) kiesnek: 𝛼 𝑠1 𝛽 𝑠1 =0

1
= 𝑑 3 𝑟1 𝑑 3 𝑟2 𝑈 𝒓 𝑒 −𝑖𝒌𝑖 𝒓1 𝑒 −𝑖𝒌𝑗 𝒓2 𝑒 𝑖𝒌𝑖𝒓2 𝑒 𝑖𝒌𝑗 𝒓1 + 𝑒 −𝑖𝒌𝑖𝒓2 𝑒 −𝑖𝒌𝑗 𝒓1 𝑒 𝑖𝒌𝑖 𝒓1 𝑒 𝑖𝒌𝑗 𝒓2 =
2𝑉 2
𝑑 3 𝑟1 𝑑 3 𝑟 𝑒 −𝑖(𝒌𝑗 −𝒌𝑖)(𝒓2−𝒓1) = 𝑒 −𝑖𝒌𝒓 𝑒 𝑖(𝒌𝑗 −𝒌𝑖)(𝒓2−𝒓1) = 𝑒 𝑖𝒌𝒓

1 3 −𝑖𝒌𝒓 𝑖𝒌𝒓
1 𝐼𝑎
= 𝑑 𝑟 𝑈 𝒓 𝑒 +𝑒 = 𝑑 3 𝑟 𝑈 𝒓 cos 𝒌𝒓 = 𝑈0,𝑝á𝑟
2𝑉 𝑉
𝐼𝑎 𝐼𝐼 𝐼𝐼𝐼
Levezetés nélkül: 𝑈0,𝑝á𝑟 = 𝑈0,𝑝á𝑟 = 𝑈0,𝑝á𝑟
Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 20
 A teljes kölcsönhatási energia
Vizsgáljunk szimmetrikus maganyagot: 2Z=2N=A
Lehetséges pártípusok: Párenergia járulék: Párok száma:
𝐼𝑎 𝐼𝑏
nn 𝑈0,𝑝á𝑟 és 𝑈0,𝑝á𝑟 ~𝐴2 /4
Azonos fermionok
𝐼𝑎
𝑈0,𝑝á𝑟 és 𝐼𝑏
𝑈0,𝑝á𝑟 ~𝐴2 /4
pp
𝐼𝑏
pn 𝑈0,𝑝á𝑟 ~𝐴2 /4
Eltérő fermionok
np 𝐼𝑏
𝑈0,𝑝á𝑟 ~𝐴2 /4

A teljes kölcsönhatási energia az összes lehetséges pár járulékának összege:

3 𝐼𝑏 1 𝐼𝑎 𝐴2 3 1
𝑈0 = 𝐴2 𝑈 + 𝑈 = 𝑑 3 𝑟 𝑈 𝒓 cos 𝒌𝒓 + 𝑑 3 𝑟 𝑈 𝒓 cos 𝒌𝒓 − 1
4 0,𝑝á𝑟 4 0,𝑝á𝑟 𝑉 4 4

𝐴2 1 k-ra átlagolás
𝑈0 = 𝑑3𝑟 𝑈 𝒓 cos 𝒌𝒓 − 𝑑3𝑟 𝑈 𝒓
𝑉 4

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 21

 A teljes kölcsönhatási energia
1
𝑈0 = 𝜌𝐴 𝑑 3 𝑟 𝑈 𝒓 cos 𝒌𝒓 − 𝑑3𝑟 𝑈 𝒓
4

A cos 𝒌𝒓 −becsléséhez kell a Fermi-impulzus!

3 2𝜋ℏ 3 1/3 𝐴
1/3 1/3
𝐴
Az eddigiek alapján 𝑝𝐹 = 𝑝𝐹 ~ = 𝜌1/3
2𝑍=𝐴 8𝜋 2𝑉 𝑉

Analízis: Minél sűrűbb a maganyag, annál

nagyobb a Fermi-impulzus!
1. 𝜌 kicsi (ritka maganyag)

𝑘𝐹 kicsi: 𝒌𝒓~𝟎 cos 𝒌𝒓 ≈ 1

Ismét a vonzó eredő
potenciál ~𝜌!!!

1 3
𝑈0 ≈ 𝜌𝐴 𝑑3𝑟 𝑈 𝒓 − 𝑑3𝑟 𝑈 𝒓 = 𝜌𝐴 𝑑3𝑟 𝑈 𝒓 < 𝟎
4 4 Összehúzódó maganyag
konstans a sűrűség nő!!

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 22

 A teljes kölcsönhatási energia
2. A vonzás miatt összehúzúdó maganyag 𝜌 sűrűsége nő!

𝑘𝐹 egyre nagyobb: → 𝒌𝒓~ egyre többféle lehet cos 𝒌𝒓 ≈ 0

1 1
𝑈0 = 𝜌𝐴 𝑑 3 𝑟 𝑈 𝒓 cos 𝒌𝒓 − 𝑑3𝑟 𝑈 𝒓 ≈ −𝜌𝐴 𝑑3𝑟 𝑈 𝒓 > 0
4 4

Sűrűséggel arányos taszító potenciál!!!!

𝐸
Az összehúzódás megszűnik,
𝜌0 egyensúlyi sűrűség alakul ki!
0 𝜌

A sűrűség és a kötési energia telítődik

a Majoranna-potenciál esetében!

Dr. Kis Dániel Péter, BME NTI 23