A részecskék kettős természete –

de Broglie anyag–hullám elmélete

• Louis de Broglie (1892 - 1987)

De Broglie a fény illetve az elektromágneses sugárzás kettős
természetére alapulva megalkotta anyagra, részecskére vonatkozó
anyag–hullám elméletét.
𝒎𝒄𝟐 𝑾 𝒉∙𝒇 𝒉
𝒑= = = =
𝒄 𝒄 𝒄 𝝀
• De Broglie-elv:
Minden 𝒎 tömeggel és 𝒗 sebességgel rendelkező részecskéhez
hozzárendelhető egy hullám, amelynek a hullámhossza úgyanúgy
kapcsolódik a részecske impulzusához, mint a foton esetében is
történik. Azaz:
𝒉 𝒉
𝝀= =
𝒑 𝒎∙𝒗
𝜆:hullámhossz [m], ℎ: Planck-állandó, 𝑝: impulzus (lendület) [k.gm/s]
A részecskék kettős természete –
de Broglie anyag – hullám elmélete

• Definíció (de Broglie hullámhossz):

𝒉 𝒉
A𝝀= = mennyiséget, de Broglie hullámhossznak nevezzük.
𝒑 𝒎∙𝒗

• De Broglie-elv kísérleti igazolása: Davisson – Germer-kísérlet:

Elektronelhajlási kísérlet:
Atomi kristályrácsra bocsátott elektronnyaláb elhajlást szenved a kristályrács
atomjain.

Elhajlás  hullám tulajdonság

Kettős
Elektronnyaláb  részecske sugár, részecske tulajdonság
természet
 1 rés + elektron részecske
nyaláb

1 rés + fényhullám
2 rés + fényhullám =
NEM
INTERFERENCIA
CSÍKOK

AZ ELEKTRON HULLÁMTULAJDONSÁGÚ is!!

2 rés + elektron részecske

nyaláb = INTERFERENCIA
A kvantummechanika elemei

(jegyzet 7. fejezet)
Heisenberg-féle határozatlansági elv
• Heisenberg-féle határozatlansági alapelv:

Egy mikroobjektum esetében bizonyos mennyiségek illetve

mennyiségpárok nem határozhatók meg tetszőleges pontossággal. Ezek
jellemzője a határozatlanság.

Pl.: Hol van az elektron az atomban egy adott időpillanatban? Tudható-e a

hely és az idő egyszerre adott pontossággal?
Heisenberg-féle határozatlansági elv
• Heisenberg-féle első határozatlansági elv:
𝟏 𝟏
𝒕=  ∆𝒕 ≥ (1)
𝒇 𝒇

𝟏 𝒉
𝑾 = 𝒉 ∙ 𝒇  ∆𝑾 = 𝒉 ∙ ∆𝒇  = (2)
∆𝒇 ∆𝑾

𝒉
(1) és (2) alapján következik: ∆𝒕 ≥
∆𝑾

∆𝒕 ∙ ∆𝑾 ≥ 𝒉
Mikroobjektumok fizikai leírása esetén az energia- és az
időbizonytalanség szorzata nem lehet kisebb a Planck-
állandónál.
• Pl.: A foton energiáját teljes pontossággal csak végtelen hosszú
ideig tartó mérésekből sikerülhetne meghatározni.
Heisenberg-féle határozatlansági elv
• Heisenberg-féle második határozatlansági elv:
𝒗 ∆𝒇 𝒗
𝒇 =  𝝀 szerinti differencia hányados: =− (3)
𝝀 ∆𝝀 𝝀𝟐
Rendezzük: 𝟐 ∆𝒇 ∙ 𝝀
− =𝒗
𝟐
∆𝝀
−𝝀 𝒗
= (*)
∆𝝀 ∆𝒇

𝒉
A de Broglie egyenlet: 𝒑 = 𝝀 .
∆𝒑 𝒉
Képezzük a 𝝀 szerinti differencia-hányadost: ∆𝝀
= − 𝝀𝟐 (4)
Rendezzük:
∆𝒑 ∙ 𝝀𝟐
− =𝒉
∆𝝀
−𝝀𝟐 𝒉
= (**)
∆𝝀 ∆𝒑
Nézzük ezek után (*) és (**)-ot:
Heisenberg-féle határozatlansági elv
• Heisenberg-féle második határozatlansági elv:
−𝝀𝟐 𝒗 −𝝀𝟐 𝒉
= (*) és = (**)
∆𝝀 ∆𝒇 ∆𝝀 ∆𝒑
Tehát:
𝒗 𝒉
=
∆𝒇 ∆𝒑
𝟏 𝒗
Igen ám, de (1)-ből tudjuk, hogy: ∆𝒕 ≥ / ∙ 𝒗 (> 𝟎)  𝐯 ∙ ∆𝒕 ≥
𝒇 ∆𝒇
𝒉
Tehát a 𝐯 ∙ ∆𝒕 ≥
∆𝒑
De 𝐯 ∙ ∆𝒕 = ∆𝒙, így:
𝒉
∆𝒙 ≥ , azaz átszorozva: ∆𝒙 ∙ ∆𝒑 ≥ 𝒉
∆𝒑
Mikroobjektumok fizikai leírásakor a mikroobjektumok impulzus- és
helybizonytalanságának szorzata nem lehet kisebb a Planck-állandónál.
• Pl.: egy elektron pályáját nem lehet kellő pontossággal leírni. Nem tudjuk pl.,
hogy adott helyen mekkora a sebessége pontosan.
Heisenberg-féle határozatlansági elv
• Niels Bohr komplementaritás elve:
A hullám- és részecsketulajdonság a mikroobjektumok egymást
kiegészítő, azaz komplementer sajátosságai.

∆𝒕 ∙ ∆𝑾 ≥ 𝒉
∆𝒙 ∙ ∆𝒑 ≥ 𝒉

HULLÁM RÉSZECSKE