Termodinamika

1. rész
 A fejezet tartalma
FENOMENOLÓGIAI HŐTAN
1. Alapfogalmak
a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással)
b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással)
c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni feldolgozással)
2. Az ideális gáz és leíró alapegyenletei
a) Állapotjelzők
b) Az ideális gáz
c) Ideális gáz állapotegyenlete
d) Általános gáztörvény
e) Speciális gáztörvények (Boyle-Mariotte tv., Gay-Lussac I. és II. tv.)
f) Hő és hőmennyiség, fajhő, hőkapacitás
g) Gázok kétféle fajhője és a köztük lévő kapcsolat, mólhők és a köztük lévő
kapcsolat
 e.) Speciális gáztörvények
(állapotváltozások)
Általánosan megközelítve:
Adott a gáz „1.” állapota Keletkezik a gáz „2.” állapota
az állapotjelzőkkel az állapotjelzőkkel

ÁLLAPOTVÁLTOZÁS
𝑝1 , 𝑉1 , 𝑇1 , 𝑛 𝑝2 , 𝑉2 , 𝑇2 , 𝑛

Speciális állapotváltozások:
1. A hőmérsékletet állandó értéken tartva, a többi állapotjelző megváltozik  IZOTERM
2. A nyomást állandó értéken tartva, a többi állapotjelző megváltozik  IZOBÁR
3. A térfogatot állandó értéken tartva, a többi állapotjelző megváltozik  IZOCHOR
1. IZOTERM állapotváltozás:
Ha a hőmérsékletet állandó értéken tartjuk
(T = állandó)

𝒑𝟏 ∙ 𝑽𝟏 = 𝒑𝟐 ∙ 𝑽𝟐
Írja be az
𝒑egyenletet ide
∙ 𝑽 = á𝒍𝒍𝒂𝒏𝒅ó

BOYLE – MARIOTTE-törvény:
Állandó hőmérsékleten való állapotváltozáskor (izoterm) az
ideális gáz nyomása és térfogata egymással fordítottan
arányos mennyiségek; azaz a gáz nyomásának és térfogatának
szorzata állandó.
𝒑 ∙ 𝑽 = á𝒍𝒍𝒂𝒏𝒅ó
 2. IZOBÁR állapotváltozás:
Ha a nyomást állandó értéken tartjuk
(p = állandó)

𝑉1 𝑉2
=
𝑇1 𝑇2

𝑉
= á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó
𝑇
Luis-Joseph
GAY-LUSSAC I. törvénye: Gay-Lussac
Állandó nyomáson történt állapotváltozáskor (izobár)
az ideális gáz térfogata és hőmérséklete egymással
egyenesen arányosak; azaz az ideális gáz térfogatának
és hőmérsékletének hányadosa állandó.
𝑽
= á𝒍𝒍𝒂𝒏𝒅ó
𝑻
 3. IZOCHOR állapotváltozás:
Ha a térfogatot állandó értéken tartjuk
(V = állandó)

𝑝1 𝑝2
=
𝑇1 𝑇2

𝑝
= á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó
𝑇
Luis-Joseph
GAY-LUSSAC II. törvénye: Gay-Lussac
Állandó térfogaton történt állapotváltozáskor (izochor)
az ideális gáz nyomása és hőmérséklete egymással
egyenesen arányosak; azaz az ideális gáz nyomásának
és hőmérsékletének hányadosa állandó.
𝒑
= á𝒍𝒍𝒂𝒏𝒅ó
𝑻
 Mindezek következnek az általános
gáztörvényből is:
𝒑𝟏 ∙𝑽𝟏 𝒑𝟐 ∙𝑽𝟐
=
𝑻𝟏 𝑻𝟐

𝒑𝟏 ∙𝑽𝟏 𝒑𝟐 ∙𝑽𝟐
Ha 𝑇1 = 𝑇2 , akkor = 𝒑𝟏 ∙ 𝑽𝟏 = 𝒑𝟐 ∙ 𝑽𝟐
𝑻𝟏 𝑻𝟏

𝒑𝟏 ∙𝑽𝟏 𝒑𝟏 ∙𝑽𝟐 𝑽𝟏 𝑽𝟐
Ha 𝑝1 = 𝑝2 , akkor = =
𝑻𝟏 𝑻𝟐 𝑻𝟏 𝑻𝟐
𝒑𝟏 ∙𝑽𝟏 𝒑𝟐 ∙𝑽𝟏 𝒑𝟏 𝒑𝟐
Ha 𝑉1 = 𝑉2 , akkor = =
𝑻𝟏 𝑻𝟐 𝑻𝟏 𝑻𝟐
 f.) Hő, hőmennyiség, fajhő,
hőkapacitás
• Joseph Black (1728-1799)
– Kísérletek és megfigyelések a hő folyamataihoz:
• Pl. rézdarab és víz melegítése ugyanazon melegítő forrásra
helyezve (azonos felület, azonos hő leadás) ugyanannyi idő
alatt különböző hőmérsékletűvé válik (rézdarab nagyon
meleg lett, míg a víz csak langyos) 
• Különböző anyagok másként viselkednek ugyanakkora hő
hatására
• A hőnek mennyisége van
• Egymással érintkező anyagok:
– A hő „átfolyik, átáramlik” egyik anyagról a másikra

𝑇1 HŐ 𝑇2 𝑇1 > 𝑇2
 Hő
• Több kísérleti megfigyelés alapján:
𝑄 ~ ∆𝑇
𝑄~𝑚
• Következményképpen:
𝑄 ~ ∆𝑇 ∙ 𝑚
Az egyenes arányosság feloldására bevezettek egy
arányossági tényezőt:
𝑄 = 𝒄 ∙ 𝑚 ∙ ∆𝑇 𝑐: fajhő,
𝑄 𝐽
𝑐= 𝑐 =
𝑚 ∙ ∆𝑇 𝑘𝑔 ∙ ℃

Def(fajhő): Egységnyi tömegű anyag, 1 C-al való

felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget az anyag
fajhőjének nevezzük.
 Ideális gázok fajhői

Ideális gázoknak kétféle fajhője létezik:

1. Állandó térfogaton vett fajhő: 𝒄𝑽 (kis c)
2. Állandó nyomáson vett fajhő: 𝒄𝒑 (kis c)

A kétféle fajhő között létezik fizikai kapcsolat:

𝑹
𝒄𝒑 − 𝒄𝑽 = = 𝑹𝒊
𝑴
 Ideális gázok fajhői - folytatás
𝑅
𝑐𝑝 − 𝑐𝑉 = = 𝑅𝑖
𝑀

𝑐𝑝 ∙ 𝑀 − 𝑐𝑉 ∙ 𝑀 = 𝑅
Definíciók:
1. Állandó térfogathoz tartozó mólhő: 𝑪𝑽 = 𝒄𝑽 ∙ 𝑴
2. Állandó nyomáshoz tartozó mólhő: 𝑪𝒑 = 𝒄𝒑 ∙ 𝑴
(nagy c)
𝐽
𝑪𝒑 − 𝑪𝑽 = 𝑹 𝐶𝑝 = 𝐶𝑉 =
𝑘𝑚𝑜𝑙 ∙ ℃
 Ideális gázok mólhői
Ideális gázok típusai Állandó térfogathoz Állandó nyomáshoz
tartozó mólhő tartozó mólhő
Egyatomos gázok (He, Ne, Ar, Kr, Xe, 3 5
𝐶𝑉 = 𝑅 𝐶𝑝 = 𝑅
Rd,…) - nemesgázok 2 2
Kétatomos gázok (𝐻2 , 𝑂2 , 𝑁2 , …) 5 7
𝐶𝑉 = 𝑅 𝐶𝑝 = 𝑅
2 2
Többatomos gázok (𝐶𝐻4 , …) 7 9
𝐶𝑉 = 𝑅 𝐶𝑝 = 𝑅
2 2
 Hőkapacitás
Definíció:
A hőkapacitás számértéke megadja, hogy a test
hőmérséklete 1C-kal való megemeléséhez mekkora
hőmennyiség szükséges.
𝐽 𝐽
Jele: K, mértékegysége: =
𝐾 ℃

𝑸 = 𝒄 ∙ 𝒎 ∙ ∆𝑻 /: ∆𝑻

𝑸 𝐽 𝐽
𝑲= =𝒄∙𝒎 𝐾 = =
℃ 𝐾
∆𝑻