You are on page 1of 54

Részecskefizika: elmélet és kísérlet

Ceglédi Téli Tábor, 2010.02.06


Horváth Dezső
horvath@rmki.kfki.hu

MTA KFKI Részecske– és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest


és MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 1/54


Vázlat
Kvantumfizika
Részecskék és kölcsönhatások
A Standard modell diadala és problémái
Elveszett szimmetriák keresése
A CERN és gyorsítói
A nagy hadron-ütköztető
(Large Hadron Collider, LHC)
A Compact Muon Solenoid (CMS) kísérlet
Az ASACUSA-kísérlet
A részecskefizika haszna
Jéki László: Indul a legnagyobb részecskegyorsító
10-részes cikksorozat az LHC-ról: http://origo.hu/tudomany

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 2/54


Előszó
A (részecske)fizika egzakt tudomány:
Pontos matematikai formalizmuson alapszik.
Elmélet érvényes, ha kiszámítható, és eredmény
egyezik kísérlettel.
Az igazi fogalmak mérhető mennyiségek, a szavak
csak mankók.
Szavak ⇔ pontos matematika és kísérleti tapasztalat

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 3/54


Kvantumfizika: valószínűségi leírás
Einstein: Isten nem dob kockát! De mégis...
Minden kísérleti tény igazolja, pedig nem szemléletes
Egyetlen pontszerű elektron egy fésű minden résén
egyszerre átmegy
A csillagból jövő fénysugár gömbfelületen terjed, mégis
egészében a távcsőben végzi.
Az atomi elektron gömbfelületi pályáján nem
mozoghat, mert sugározna, csak egyszerre minden
pontjában ott van bizonyos valószínűséggel.
Nem tudjuk, egyetlen bomlékony részecske mikor fog
elbomlani, csak azt, hogy adott időn belül mekkora
valószínűséggel bomlik.
A matematika minden adatot szépen visszaad!

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 4/54


Kvantumtérelmélet
A kvantummechanika leírja a részecskék mozgását, de a
bomlását, ütközés közbeni átalakulását nem kezeli
Egy részecskéből nem lehet másik részecske
Térelmélet: részecskék helyett erőterek hullámcsomagjai
mozognak
Kölcsönhatás: energiát, lendületet (impulzust), töltést, stb.
cserélnek
Ezt közvetítő részecskék (bozonok) viszik át

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 5/54


LHC = időgép??
Kezdet: ősrobbanás 13,7 milliárd éve
Hogyan mehetünk vissza időben, az Ősrobbanás
közelébe?

Távcső: 4 milliárd év a Nagy Bumm után (Európai Déli


Obszervatórium, Chile, Very Large Telescope)
Mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás: Párszázezer
év (amikor az Univerzum átlátszó lett).
Nagyenergiájú részecskeütközés: Milliomod
másodperc (mielőtt az atomok kialakultak volna)

Ükanyánkkal nem találkozunk...

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 6/54


A mikrovilág vizsgálata: nagy energia

Tárgy méret, m energia


1 eV = kinetikus energia, amelyet 1 V kicsi 10−3
átszelésekor szerez egy elektron baktérium 10−5
1 keV = 103 eV
λ(fény) 10−7 1 eV
1 MeV = 106 eV;
1 GeV = 109 eV atom 10−10 1 keV
1 TeV = 1012 eV atommag 10−14 1 GeV
elektron 10−18 1 TeV

Nagyobb energia ⇒ kisebb távolság ⇒ mélyebb szerkezet

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 7/54


Otthon is van gyorsítónk

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 8/54


Szimmetriák a részecskefizikában
fontosabbak, mint kémiában vagy szilárdtestfizikában
Noether–tétel:
Globális szimmetria ⇒ megmaradási törvény
Eltolás térben ⇒ lendület (impulzus)
Eltolás időben ⇒ energia
Forgatás ⇒ impulzusmomentum
Elektromágneses mérték- ⇒ töltés
Mértékelmélet: Lokális szimmetria ⇒ kölcsönhatás
Lokális szimmetria: pontról pontra, meghatározott módon
módosuló
Spontán szimmetriasértés (Higgs-mechanizmus)
⇒ tömegek, kiszámíthatóság

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 9/54


Fermionok és bozonok
Legfontosabb tulajdonság: spin (perdület) =
saját impulzusmomentum h̄ = h/(2π) egységben
Planck-állandó (hatáskvantum): h = 6, 626 · 10−34 Js

Tulajdonság fermion bozon


Spin feles ( 12 , 23 . . .) egész (0, 1, 2, . . .)
Részecskeszám
megmaradása van nincs
ψ(1, 2) = ±ψ(2, 1) − +
Pauli-kizárás van nincs

Kondenzáció
nincs van

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 10/54


A fermiontöltés megmaradása
Áram = időegység alatt, teljes felületen keresztül mozgó
töltés
Álló töltés mozgó koordinátarendszerben áram
Töltés megmaradása:
Töltés időbeli fogyása = áram teljes térbeli növekménye
Következik fermionok mozgásegyenletének szimmetriájából

Matematikai háttér: (ρ: töltés, ( jx , jy , jz ): áram)

∂ρ ∂ jx ∂ jy ∂ jz
− = + +
∂t ∂x ∂y ∂z

Folytonossági egyenlet: j a fermiontöltés árama

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 11/54


Spontán szimmetriasértés ⇒ tömeg

Szabad
fermion

Higgs-
bozon

David J. Miller és CERN: http://www.hep.ucl.ac.uk/∼djm/higgsa.html

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 12/54


A Standard modell állatkertje

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 13/54


Hadronok: összetett részecskék
Spin: J = ∑q 12 + pályamom. (1, 2, ...)

Mezonok = qq-állapotok: J = 0, 1, ... (bozonok)


Q = 0, ±1
Barionok = qqq-állapotok: J = 21 , 32 , . . . (fermionok)
Q = 0, ±1, ±2

Pionok: J = 0
π+ = (ud), π0 = √12 (uu − dd), π− = (du)

1
Nukleonok (proton és neutron): J = 2
p = (uud), n = (udd)
Kísérletileg messzemenően igazolva
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 14/54
A Fizikai Szemle melléklete (2008 aug.)

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 15/54


A CERN 20 tagországa

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 16/54


A CERN kutatói (felhasználói)

2009: 2500 alkalmazott, 10000 kutató


Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 17/54
A CERN gyorsítói: múlt és jövő
LEP: 1989–2000 LHC: 2009–2025?

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 18/54


LEP-események:

e+ e− → Z∗ →...
pontszerű leptonok
ütközése
tiszta folyamatok

Tipikus OPAL-esemény
e+ e− → W+ W−

4 kvark

4 hadronzápor

75 töltött részecske

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 19/54


A Standard modell diadalútja
meas fit meas
Measurement Fit |O −O |/σ Állapot 2009 nyarán
0 1 2 3
(5)
∆αhad(mZ) 0.02758 ± 0.00035 0.02768 valamennyi kísérlet
mZ [GeV] 91.1875 ± 0.0021 91.1874
ΓZ [GeV] 2.4952 ± 0.0023 2.4959 sokszáz eredményéből
0
σhad [nb] 41.540 ± 0.037 41.478
Rl 20.767 ± 0.025 20.742 |Mért–számolt|/szórás
0,l
Afb 0.01714 ± 0.00095 0.01645
Al(Pτ) 0.1465 ± 0.0032 0.1481
Enyhén eltérő adat évről
Rb 0.21629 ± 0.00066 0.21579
Rc 0.1721 ± 0.0030 0.1723 évre változik
0,b
Afb 0.0992 ± 0.0016 0.1038
0,c
Afb 0.0707 ± 0.0035 0.0742 (egy időre így marad)
Ab 0.923 ± 0.020 0.935
Ac 0.670 ± 0.027 0.668
Al(SLD) 0.1513 ± 0.0021 0.1481
Most éppen a
2 lept
sin θeff (Qfb) 0.2324 ± 0.0012 0.2314 e+ e− → Z → bb̄
mW [GeV] 80.399 ± 0.023 80.379
ΓW [GeV] 2.098 ± 0.048 2.092
előre-hátra aszimmetriája
mt [GeV] 173.1 ± 1.3 173.2
LEP elektrogyenge munkacsoport:
August 2009 0 1 2 3
http://lepewwg.web.cern.ch/
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 20/54
De hol van a Higgs-bozon?
A spontán szimmetriasértés mellékterméke
A fizika legkeresettebb részecskéje, mivel
a Standard modell egyetlen hiányzó alkatrésze.
Kísérletileg (még?) nem figyeltük meg,
LEP: M(H) > 114.4 GeV
Az elmélet szerint léteznie kell
mert tömeget teremt és rendbeteszi a divergenciákat

It was in 1972 ... that my life as a boson really began


Igazából 1972-ben kezdődött az életem, mint bozon

Peter Higgs:
My Life as a Boson: The Story of „The Higgs”,
Int. J. Mod. Phys. A 17 Suppl. (2002) 86-88.

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 21/54


A Standard modell problémái
Gravitáció? S = 2 graviton?
Aszimmetriák: jobb ⇔ bal világ ⇔ antivilág
Mesterséges tömegkeltés: Higgs-tér kívülről
19 szabad paraméter: túl sok??
Miért éppen 3 fermioncsalád?
Töltéskvantálás: Qe = Qp , Qd = Qe /3
Univerzum tömegének ∼ 23%-a láthatatlan sötét anyag ??
Természetesség: A Higgs-bozon tömege divergál, fermion-
bozon szimmetria eltüntetné

Szuperszimmetria! Mindent rendbehoz, ha létezik. LHC?

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 22/54


Szuperszimmetria? Minek?
A problémákat mind megoldaná, ha a fermionok és
bozonok párban léteznének, azonos tulajdonságokkal
(tömeg, töltés)

A szuperszimmetria nyilvánvalóan sérül:


nincsenek ilyen részecskék,
vagy sokkal nagyobb tömeggel

Mire jó egy sérülő szimmetria?

Higgs-mechanizmus:
szimmetria-sértő mező ⇒ tömeg, renormálás

Higgs-tér sért egy létező szimmetriát


m
SUSY bevezet egy nemlétezőt
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 23/54
Szuperszimmetria: + és −
elmélet természetessége
Unverzum hideg, sötét anyaga (23 %):
+ legkönnyebb SUSY-részecske
kölcsönhatások egyesítése
gravitáció is beilleszthető

DE:
SUSY-sértés mechanizmusa ??
Sok különböző SUSY-modell
− Rengeteg új paraméter
m̃ ∼ 100 GeV alatt nem látunk SUSY-részecskét

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 24/54


A CERN és környéke

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 25/54


Az LHC eltérítő-mágnesei

1232 szupravezető mágnes (beszerelés előtt)


(L = 15 m, M = 35 t, T = 1.9 K, B = 8.3 T)
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 26/54
Az LHC eltérítő-mágnese: keresztmetszet

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 27/54


Az LHC mágnesei összeszerelve

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 28/54


Az LHC CMS–detektora

Compact Muon Solenoid: 12500 tonnás digitális kamera


100 M pixel, 40 M kép/mp, 1000 GB/mp adat
Tárolás: 100 kép/mp ⇒ szűrés!!
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 29/54
Az LHC CMS–detektora
(Compact Muon Solenoid)
Súly: 12500 tonna, kétszer annyi vas, mint Eiffel–toronyban
> 3000 résztvevő a világ 35 országából
A világ legnagyobb (szupravezető) szolenoidja:
belső átmérője 6 m, mágneses tere 4 Tesla

Detektorépítésben magyar részvétel:


Müondetektorok pozicionáló rendszere:
DE Kisérleti Fizikai Int. és ATOMKI
Előreszórt részecskék észlelése: (Hadron Forward calorimeter, HF)
Készült USA-RU-TR-HU együttműködésben: RMKI, Budapest
Az első leeresztett CMS-detektorrész: 2006. nov. 11.

Adatkezelés: LHC Computing Grid


RMKI: BUDAPEST LCG-állomás
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 30/54
Magyar részvétel a CMS-kísérletben:

MTA KFKI RMKI, Budapest (18 fő)


Debreceni Egyetem Kísérleti Fiz. Int. (9 fő)
MTA ATOMKI, Debrecen (7 fő)
Összesen: 34 magyar kutató

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 31/54


Munka 160 müonkamrán

Béni Noémi és Szillási Zoltán (Debrecen)


Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 32/54
HF: kvarcszálak acélban

Minden CERN-es magyar fűzte Szálkalibráció kész darabon

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 33/54


A CMS mágnese

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 34/54


A CMS egyik szelete

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 35/54


A CMS belső része

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 36/54


A CMS lezáró sapkája

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 37/54


Worldwide LHC Computing Grid
A CMS-kísérlet fő WLCG-állomásai

Magyar Tier-2: BUDAPEST (RMKI)


(426 CPU, 144 TB tároló a CMS és ALICE VO számára)
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 38/54
LHC: a Jó, a Rossz és a Csúf
Hatalmas felfedezési potenciál:
nagy energia, sokféle ütközés
Jó (acélgolyó ⇔ túrógombóc),
óriási nyalábintenzitás.

Az érdekesebb dolgok előfordulási


Rossz gyakorisága nagyon kicsi
(10−6 − 10−3 )

Az érdekes folyamat mellett


eseményenként még 10-20 p-p
Csúf ütközés, hatalmas kombinatorikus
háttér.
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 39/54
Gravitációs lencse: tér görbülete

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 40/54


Fekete lyukak
Galaxisok magjában fekete lyukak (black hole, BH):
MBH > 3 naptömeg, RBH pár km

Einstein-kereszt:
10 milliárd fényévre levő pulzárt
több pontba nagyít és fókuszál 1
milliárd fényévre levő galaxis
fekete lyukkal a közepén
(ESO, Very Large Telescope,
Chile, 2008)

Többszörös kép: nem


egyenletes tömegeloszlás

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 41/54


Veszélyeztetjük-e a Naprendszert?
Bizonyos elméleti modellek szerint nagyenergiájú p-p
ütközésben keletkezhetnek mikroszkópikus fekete lyukak.
Kis tömegüek, azonnal elpárolognak.
A csillagászati fekete lyukaknak csak névrokonai
A kozmikus sugarak milliárdszor nagyobb energiával
bombázzák a légkört, Holdat, bolygókat évmilliárdok óta, de
nem keletkezett nagy fekete lyuk.
Az LHC-ben sem valószínű, de meglátjuk???
YouTube animáció

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 42/54


Rengetegféle modell van

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 43/54


Előkészületek az LHC indításához
Tervezés kezdete: 1984 (5 évvel a LEP indulása előtt!)
Új detektorüregek kiásása 1998-tól
LEP-alagút megemelkedik működés közben ⇒
mágnesek pozíciójának folyamatos kompenzálása
LEP leállítása (óriási ellenállás): 2000 vége.
LEP-gyorsító és detektorok eltávolítása: 2001
9300 mágnes ellenőrzése (javítása!), levitele,
összehegesztése: 2002-2007.
Mágnesek lehűtése 1,9 K-re (hidegebb, mint a világűr):
2008 jan-aug
Protoncsomag belövése, körbevitele: 2008. szept. 10.
Katasztrófa: 2008. szept. 19.
Újbóli indulás (1,18 + 1,18 TeV): 2009. nov.
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 44/54
Az LHC vezérlőterme, 2008.09.10

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 45/54


Az LHC működése

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 46/54


900 GeV-es p-p ütközés a CMS-ben

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 47/54


900 GeV-es p-p ütközés az ATLAS-ban

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 48/54


900 GeV-es p-p ütközés az ALICE-ban

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 49/54


Részecskefizikai módszerek haszna
Világháló: CERN, 1989 ⇒ nagyvilág: 1994–
Müonspin-rezonancia módszere (kémia,
szilárdtestfizika)
Pozitronemissziós tomográfia az orvosi
diagnosztikában
Gyorsítók fele (cca. 7000!) gyógyászatban:
hadronterápia
Grid-hálózatok a számítástechnikában

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 50/54


Éljen a kísérleti részecskefizika!
Alapkutatás, közvetlen gyakorlati haszna nem várható.
De élesíti az elmét, pedagógiai haszna óriási:

Technika élvonala, gyári szervezettség


Kreatív gondolkodásra serkent
Az órási méretek miatt komoly technikai fejlesztéseket
indukál: 100000 egyforma műszerre tender!
Óriási apparátus ⇔ munka kis csoportokban
Élenjáró programozástechnikai gyakorlat: bankok
előszeretettel alkalmaznak HEP-PhD-t szerzett
fizikusokat (rossz nyelvek szerint ennek köszönhető a
jelenlegi világválság)

Rengeteget dolgozunk, érdekes dolgokat csinálunk, világot


látunk és van, aki haza is jön idővel...
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 51/54
Konklúzió helyett
"Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi
is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor
azon nyomban megszűnne létezni, és valami más, még
bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el
a helyét"

"Van egy másik elmélet, amely szerint ez már be is


következett"

Douglas Adams: Vendéglő a világ végén (Nagy Sándor fordítása)

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 52/54


Köszönöm a figyelmet

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 53/54


Köszönetnyilvánítás
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
OTKA NK67974, K72172 és H07C-74153
EU FP6 MC-ToK 509252 és FP7 III 031688
Magyar és Osztrák Tudományos Akadémia
TéT JAP-21/2006 és Tokiói Egyetem
Megértő együttműködő partnereink

Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. – p. 54/54

You might also like