Relativisztikus

paradoxonok

Dávid Gyula
Az atomoktól a csillagokig
2009. 01. 15.
 AZ ÁRAM NEM FOLYIK

Maxwell, A
FLOGISZTON

Huba Tamás
Ohm
fellegvára

Kovács
Young Yo
ung
Gay-Lussac
was Gay
AMPERE TÉVEDETT!

ELEKTRODINAMIKA

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 1

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 2
 Miért pont a relativitáselmélet vált ki
száz éve nem szűnő tiltakozást, Miért nem fogadják el úgy,
ellenvéleményeket, ostoba mint a többi fizikai elméletet?
támadásokat?

A speciális relativitáselmélet a
legalaposabban igazolt fizikai elmélet!
E pillanatban is másodpercenként
több százmilliárd kísérlet igazolja,
és száz éve nem találtak rá ellenpéldát!

Megváltoztatta a
térről, időről, mozgásról
kialakult, mélyen belénk
gyökerezett fogalmakat

Ellentmond a józan észnek...

A Józan Ész A legjobb bevezető:
a hat éves korunk előtt felhalmozódott Taylor – Wheeler:
vagy belénk vert előítéletek halmaza Téridő-fizika

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 3

 A relativitás elve
Newton első törvénye:
A magukra hagyott testek egyenes vonalú, állandó sebességű mozgást végeznek.

ez is szemben áll a köznapi tapasztalattal!!!

Nem minden megfigyelő látja így:

gyorsuló buszról, körhintáról nézve más a tapasztalat

Ahol igaz Newton első törvénye: az az INERCIARENDSZER (IR)

pontosabban: inerciális VONATKOZTATÁSI RENDSZER
(= koordinátatengelyek + időmérő eszközök)
Nem egyetlen inerciarendszer létezik!
Galilei-féle relativitási elv: az inerciarendszerek egyenértékűek

minden IR-ben az IR-ek

ugyanolyanok a fizikai törvények megkülönböztethetetlenek!
nincs kitüntetett, abszolút IR !

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 4

 Szimmetriák és transzformációk
K rendszerről áttérünk K’-re:
Ha ekkor a fizikai törvények
ugyanolyanok maradnak:
transzformáció
a K rendszerben egyenletes
mozgást végző test ugyanezt teszi szimmetria
a K’ rendszerben is
(csak más sebességgel, más irányba,
más kezdőponttal)

A mechanikai szimmetriatranszformációk (IR-t IR-be visznek át):

transzformáció szimmetriaelv megmaradási tétel
a KR kezdőpontjának a térnek nincs középpontja: lendület
eltolása a tér homogén

a KR tengelyeinek elforgatása a térben nincsenek kitüntetett perdület

irányok: a tér izotróp

az időszámítás kezdőpontjának az időnek nincs közepe: energia

eltolása az idő homogén

üljünk át egy állandó sebességgel Galilei-féle relativitási elv (tömegközéppont)

mozgó vonatra (Galilei-transzformáció)

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 5

Csak a mechanikában érvényesek A XX. század fizikája a szimmetriák diadalútja
a szimmetriaelvek?
Wigner Jenő (Nobel-díjas): Szimmetriák és reflexiók
Új fizika a 19. század végén:
elektrodinamika
a Maxwell-egyenletek NEM Galilei-invariánsak:
Galilei-transzformáció

álló ponttöltés mozgó ponttöltés

csak elektromos mező elektromos és mágneses mező is

Eszerint léteznie kell egy ABSZOLÚT nyugvó IR-nek... ez lenne az ÉTER

ebben az IR-ben érvényesek az elektrodinamika törvényei, a Maxwell-egyenletek
a többi IR-ben nem: az IR-ek elektrodinamikai vagy optikai mérésekkel
megkülönböztethetők!
Keressük meg az étert: mérjük meg a Föld éterhez képesti sebességét!
Michelson és Morley kísérlete 1883: nincs effektus, az étert nem találják....
Sőt: furcsa tapasztalat: a fény minden IR-ben ugyanakkora c sebességgel terjed!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 6

Ellentmondások Klasszikus Elektro-
és feloldásuk mechanika dinamika

Szimmetria-
elvek

CM ED
a) Triviális feloldás: hibás
OK (új kiforratlan elmélet)
SzE
OK

CM ED
b) Szokásos
megoldás: Nincs Galilei-invariancia.
OK SzE OK
Van kitüntetett KR: ÉTER

c) Meglepő, CM ED OK
új megoldás:
speciális MSzE OK Hibás a klasszikus mechanika!
relativitáselmélet Kissé módosított szimmetriaelvek:
Galilei helyett Lorentz-invarancia

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 7

 Koordináták és koordinátarendszerek

y y

P P
y P yb P yb y
v v x
b b
x a xa x
x a xa
v = xa + yb v = xa + yb
derékszögű ferdeszögű
koordinátarendszer koordinátarendszer
vektorok felbontása

A koordináták leolvasása:
a MÁSIK koordinátatengellyel párhuzamos
vetítősugarakkal,
amelyek a ponttól az adott tengelyig tartanak

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 8

 x
Téridő
x P
x – t koordinátarendszer: tkp. iskolai út—idő-diagram
t
t
Fizikusok vagyunk, vagy mi a szösz... cseréljük fel a tengelyeket!
(a matematikusok nem szokták...) ☺

t t
téridő
esemény P
P t
t világvonal
x
t
x x
x
P
t

x
x
Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 9
Galilei-transzformáció w
C
B
A
V
newtoni
tA = tB = tC
abszolút idő
bakter utas kalauz

tA tB tC

K’ K K’’

3 3
3
t3
2
1 2 1 2 t2
t1 1
xA xB xC

0 = x2 = x3 = x1 0 = x1 = x3 = x2 0 = x1 = x2 = x3

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 10

 Események koordinátái
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy az 1, 2 és 3 események egybeesnek.
Legyen ez az origó.

tA tB K tC
K’ K’’
P P P
tA = tB = tC

xA xB x x’ xC
x’’ x x’ x’’ x x’ x’’

x’ = x + V t x’’ = x + W t
a P esemény
x = x’ – V t x = x’’ – W t
különböző
koordinátái Sebesség-
x’’ = x’ + U t
közti U=V+W összeadás
x’ = x’’ – U t
kapcsolatok: Galilei
(és a józan ész)
newtoni
tA = tB = tC szerint
abszolút idő

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 11

Sebességek mérése két esemény közt!
PQ pl egy madár pályája

tA tC &t’’  &t’

Q &x’’  &x’
&t’ P &t’’ &x’’ &x’
V ’’  ’  ’  V ’
&t’’ &t’

Az NEM LEHET, hogy

egy objektum két,
egymáshoz képest mozgó
IR-ben ugyanakkora
XA Ž XC sebességűnek látsszon!
&x’’ &x’
Hát még MINDEN IR-ben...

És a fény? A MM-kísérlet szerint ezt teszi...

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 12

Einstein zseniális trükkje (1905) Albert Einstein
(1879-1955)

Hogy tudnánk lerajzolni azt a tapasztalatot, hogy valami

MINDEN IR-hez képest ugyanazzal a c sebességgel halad?
(Mostantól olyan egységrendszerben dolgozunk, amelyben c = 1,
pl. az időt évben, a távolságot fényévben mérjük.)

Einstein trükkje: változtassuk meg az x tengelyt is!

tA tC
PQ a fény pályája szögfelező
szögfelező
párhuzamos a szögfelezővel Q
&t’ Q
&x’’  &x’ &t’’  &t’ &t’’
P
P
&x’  &t’ &x’’  &t’’ xC

&x’’  1  ’
V ’’  ’ &x’ V ’ &x’’
&t’’ &t’
&x’ xA

A PQ mozgás sebessége mindkét IR-ben 1 = c !

Ennek ára: &t’’  &t’ - megszűnt a newtoni abszolút idő!!!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 13

 Koordináta-tengelyek

tengely: az pontok mértani helye

tengely: az pontok mértani helye

K’ rendszerből nézve:
A szögfelező közös!
Az α szög csak az ábrán létezik!

Emlékeztető: forgatás

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 14

 Koordináta-átszámítás
t’

t’’
&t’
D
CD egy test pályája D
&t’’ x’’
C
C

&x’’

&x’’  f(U) &x’ + g (U) &t’

&x’
Ez a Lorentz-transzformáció
Az f(U), g(U), h(U) és i(U) függvények
az eddigiek alapján
egyértelműen meghatározhatók.
x’ oda:
&t’’  h(U) &x’ + i (U) &t’
vissza: &x’  f(-U) &x’’ + g (-U) &t’’
&t’  h(-U) &x’’ + i (-U) &t’’

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 15

 Sok IR esete tD tA tB
tC

s
zö
&t’

ő
kö

z
le
PQ a fény pályája

fe
ög
Q xC

sz
V = V’ = V’’ = V’’’ = ... = 1 = c &t
&t’’ P
A fény minden inerciarendszerben
ugyanakkora c sebességgel terjed!
&x’’ xB
Tehát az inerciarendszerek &x
egyenértékűsége, azaz a relativitás
elve nemcsak a mechanikában,
hanem az elektrodinamikában és az
optikában is érvényes! &x’
xA
Sőt: a relativitás elve a fizika MINDEN ágában érvényes
(beleértve a majdan felfedezendőket is)! xD

Ez a speciális relativitáselmélet két alapfeltevése.

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 16

Maximális sebesség
lehetséges t tengelyek: Egy t tengely lehet egy
állandó sebességű test
világvonala
ez már NEM
t tengely &x’’’ = 0
&t > &x
&t’’’ > 0
V &
’ x < 1 (=c)
&t
Az inerciarendszerek relatív sebessége < c

De minden mozgó testre rögzíthető (pillanatnyi) inerciarendszer!

A testek relatív sebessége < c

A c állandónak ez a fizikai jelentése: a maximális sebesség.

Az csak „véletlen”, hogy a fény is pont ezzel a sebességgel halad...
A relativitáselmélet NEM a fénnyel foglalkozik,
hanem a téridővel és a mozgásokkal!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 17

Sebességek összeadása A B C

látszólagos paradoxon:

a B testhez képest
az A test balra mozog V = 3c/4 sebességgel,
a C test pedig jobbra W = 3c/4 sebességgel

Klasszikus számolás a józan ész alapján:

az A testhez képest a C test jobbra mozog
U = V + W = 3c/2 > c sebességgel... A B C

Ezzel szemben a relativitáselméletben:

az A testhez képest a C test jobbra mozog
U = 24c/25 < c sebességgel!

Einstein-féle sebességösszeadás:

V+W 3/4 + 3/4

U= = = 24/25 < 1
1+VW 1 + (3/4) (3/4)

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 18

 Az egyidejűség relativitása
Ez az „alapparadoxon”: minden más
„paradoxon” ebből következik!

Vannak olyan attól függ,

A, B események: ki nézi
Sőt:
Okság: lehet, hogy
korábban születtem, mint
a saját nagymamám???

DE: Vannak olyan C, D események is, amelyre:

MINDEN inerciarendszerben!

Áll: ha a CD szakasz meredeksége > 1, ez minden IR-ben így lesz:

C mindenki szerint korábban van, mint D

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 19

 lehetséges t tengelyek: lehetséges x tengelyek:

ez már NEM
x tengely
ez már NEM
t tengely

C és D ugyanott vannak, egymás után

A és B ugyanakkor vannak, egymás mellett
időszerűen elválasztva:
térszerűen elválasztva:

invariáns állítások: minden megfigyelő így látja

sem olyan KR, ahol egyszerre lennének

Nincs
sem olyan KR, ahol ugyanott lennének

fényszerűen vannak elválasztva

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 20

 Oksági kapcsolatok
nem lehet hatást
közvetíteni

lehetséges hatás: térszerűen elválasztott pontok

c-nél kisebb sebességgel:
kauzális kapcsolat: több dimenzióban
M O F időszerűen elválasztott pontok

fényszerűen elválasztott pontok halmaza a fénykúp

abszolút
jövő fénykúp

abszolút
múlt abszolút
jelen

relativitás helyett „abszolutitás”-elmélet

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 21

Egységek

Keressük azon pontokat, amelyek valamely K’

KR-ben t’ = 1 időegységgel vannak az origó után,
t’ = 1, x’ = 0 (c = 1) hiperbola

Pontok t’ = -1 egységgel az origó előtt,

t’ = -1, x’ = 0

Mely pontok vannak valamely KR-ben

x’ = 1 egységre az origótól jobbra? És balra?
t’ = 0, x’ = 1

Ezek együtt az origótól egységnyi „távolságra”

lévő pontok halmaza: indikátrix-hiperbola

Euklideszi megfelelője az egységkör:

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 22

 „Időlassulás” t’B = 1
t B > tA = 1
x’B = 0

A K megfigyelő szerint a hozzá képest

mozgó K’ egységnyi időhöz tartozó B
eseményéig több mint egységnyi idő telt el:

röviden (és pongyolán):

a mozgó KR-ben lassabban telik az idő
Nincs paradoxon, a helyzet szimmetrikus!
Csak más eseményeket nézünk...
Az időlassulás „paradoxona” tA = 1
t’A > t’B = 1
Ha a K’-ben lassabban telik az idő, xA = 0
mint K-ban, akkor hová lett
az inerciarendszerek
egyenértékűsége?

B
Ez az állítás pongyola, sőt
hamis: attól függ, mely
euklideszi hasonlat
eseményeket nézzük!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 23

„Hosszúság-kontrakció”
K”-ben nyugvó B: a méterrúd jobb vége a K’-ben tM = 0
méterrúd de M: a mérés pontja x’M = 1
világcsíkja (M és B nem egyidejű!)
OM a méterrúd a K-ben, t = 0 -kor: xM < 1

a mozgó méterrúd rövidülése,

„Lorentz-kontrakció”

A kontrakció paradoxona:
K-ban rövidebbek a tárgyak, mint K’-ben
K-ban nyugvó – hova lett az IR-ek egyenértékűsége?
méterrúd
világcsíkja Nincs paradoxon, a helyzet szimmetrikus!
Csak más eseményeket nézünk...
A: a méterrúd jobb vége a K-ben: t’M’ = 0
de M’: a mérés pontja xM’ = 1
(M’ és A nem egyidejű!)
OM’ a méterrúd a K’-ben, t’ = 0 -kor: x’M’ < 1
A 1
Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 24
 Egy újabb paradoxon:
hová lett a tér és az idő szimmetriája?
hiszen a mozgó rendszerben: - az idő megnyúlik
- a méterrúd viszont összemegy?

Nincs paradoxon: más a mérések elve!

t’B = 1
Időkoordináták t B > tA = 1
x’B = 0
átszámítása:
homogén adatok tA = 1
t’A > t’B = 1
xA = 0

tM = 0 xM < 1
Mozgó rúd x’M = 1
hosszának mérése:
vegyes adatok t’M’ = 0
xM’ = 1
x’M’ < 1

A „Lorentz-kontrakció” nem valóságos fizikai esemény! A méterrúd nem nyomódik össze!

Nem történik semmi: másképp olvassuk le az adatokat, a valóság más vetületét mérjük.

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 25

Ikerparadoxon Ki lesz a fiatalabb? Az űrutazó vagy a Földön maradt iker?

Válasz: a D iker lesz fiatalabb.

Ellenvetés: hová lett a KR szimmetria?
Válasz: a két út NEM egyenértékű:
a D iker nem volt végig egyetlen inerciarendszerben
az S pontban gyorsult, „átugrott” egy visszafelé menő űrhajóba.
Ellenvetés: ezek szerint a gyorsulás fiatalít?
Válasz: NEM a gyorsulás, a KR váltás!
HÁROM KR szerepel az ábrán.

Keressük meg az
S eseménnyel egyidejű OS1 < & t1 és S2C < & t2
eseményeket a Földön!
DE:

A KR-váltás OS1 + S1S2+ S2C > & t1 + & t2

megváltoztatja
az egyidejűséget! α iker β iker

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 26

Folytonosan változó sebességű űrhajó:

Minden pontban van egy pillanatnyi, lokális inerciarendszer:

ez folyamatosan változik. Időtengelye a világvonal érintője.
Az utazás adott pillanatával az utazó szerint egyidejű események ideje
nem egyenletesen söpri végig a Föld világvonalát!
A visszaforduláskor gyorsan változik az egyidejűség.

Az ikerparadoxon Euklidésznél:
geometriai interpretációja:
„Anti”-háromszög-
egyenlőtlenség:

Ez a téridő-geometria
sajátossága
Vigyázat!
Csak időszerű szakaszokra
igaz!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 27

 a gonosz bakter
A „gonosz bakter” paradoxona

kapuvezérlő
drótok

Einstein-expressz V ` c alagút
L = 1 km L = 1 km

Így látja a mozdonyvezető Így látja a gonosz bakter. És akkor

huss, becsukja mindkét kaput!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 28

 A gonosz bakter paradoxona: Válasz:
be van-e zárva a vonat, vagy nincs? de bizony függ!
Ez már csak objektív állítás, Mert mit is jelent az, hogy „akkor”
nem függhet attól, ki nézi... becsukja mindkét kaput?

A távoli események egyidejűsége nem abszolút, függ attól, ki nézi!

Amikor a vonat hátsó vége is beér az alagútba, a bakter megnyomja a

gombot, a két kapu egymástól távol bezáródik.
Ezek a bakter számára egyidejű események.
De a mozdonyvezető számára nem!

Módosítás: a nem teljesen gonosz bakter paradoxona.

Miután csapdába ejtette a vonatot, a bakter megszánja az utasokat.
Amikor a mozdony az alagút kijáratához ér, a bakter kinyitja mindkét
kaput, és a vonat kisuhan az alagútból.
Paradoxon: a vonat egy ideig teljesen be volt zárva.
De a mozdonyvezető szerint a vonat be sem fér az alagútba!

Kövessük az események részleteit a téridő-diagramokon!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 29

 ahogy a ahogy a
bakter V -V mozdony-
látja S S vezető
időrend: látja időrend:
S
PQRS a vonat vége kilép az alagútból PQ’RQR’S
R
a vonat eleje kilép
az alagútból.
R’
első alagút a
A bakter nyitja vonat
R’ R a hátsó kaput.
kapu
zárva Q derekára
fűzve
vonat az
kapuk
zárva alagútban R’ A bakter ugyanakkor nyitja
az első kaput is. R hátsó
Q Q’ kapu
A bakter ugyanakkor zárja
Q’ a hátsó kaput is.
zárva

Q’
Q a vonat vége is belép az alagútba.
A bakter zárja az első kaput.

P P

P
a vonat eleje belép az alagútba

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 30

Einstein és a bomba paradoxona

Kérdés: robban-e a bomba?

Einstein
V Záródik-e az áramkör?

bomba 99 cm

100 cm elem terrorista

A terrorista szerint: a vonat megrövidül 1 cm-t, az áramkör záródik:

BUMM !!!
Az utas szerint: a sin megrövidül 1 cm-t, az áramkör NEM záródik:
nincs BUMM !!!
Paradoxon: a bomba robbanása egy helyen, egy időben lejátszódó
esemény. Ez a relativitáselmélet szerint is objektív tény.
Mégis másképp látja a két megfigyelő...

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 31

 Megoldás: a két érintkezőpár érintkezése két TÁVOLI esemény,
az egyidejűségük nem abszolút, rendszerfüggő!

Az áramkör kiterjedt objektum. Nem az egész áramkörben indul

NEM LÉTEZIK olyasmi, mint az meg az áram, hanem az
áramkörben adott t pillanatban folyó érintkezőknél egy áramlökés
I(t) áram! keletkezik.

I (r, t)
V I (r, t)
V

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 32

 A bomba robbanása
valóban objektív
esemény, de az
áramkör részletein, az
áramlökések terjedésén
I (r, t) I (r, t) és erősségén múlik.

Viszont lényegtelen az, hogy a két Ezt másképp látja a két

érintkezőben egyszerre indult-e az megfigyelő.
áramlökés.
Az számít, hogy egyszerre érjen célba. Ezt már egyformán látják!

Kérdés: miért beszélhetünk egyáltalán Mert a gyakorlatban előforduló

„az áramkörben folyó áramról” áramkörök kicsik a megfelelő
a térbeli részletek nélkül? frekvenciájú sugárzás
hullámhosszához képest.
L << N = c / P
Nagyfrekvenciás áramkörökben
ez már nem teljesül!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 33

A kövér rab paradoxona

Javaslat: fuss a ráccsal

párhuzamosan!

Ezt látja az őr a rács mellett De ezt látja a futó rab...

Paradoxon: meg tud szökni a rab, vagy nem? Ki látja helyesen?

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 34

 Köszönöm a figyelmet!

Az atomoktól a csillagokig dgy 2009. 01. 15. Relativisztikus paradoxonok 35