Sugárzó és nem sugárzó izotópok kísérletes, diagnosztikus és

terápiás alkalmazása. Kontrasztanyagok, radiofarmakonok

Nagy Péter, Debreceni Egyetem, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

A tankönyv megfelelő oldalai:

- II/3.2.4. Radioaktív izotópok felhasználása (174-177. old)
- II/3.2.5. Az ionizáló sugárzások detektálása (178. old.)
- VIII/3.2. Izotópos nyomjelzési technikák: szcintigráfia (gamma kamera, 485-488. old.)
- IX/3. Sugárterápia (538-545. old.)

1/25
 ISMÉTLÉS
Izotóp
- egy adott kémiai elem variánsai
- olyan atomok, melyeknek megegyezik a rendszáma (protonszám), de eltérő a
tömegszáma (nukleonszáma) és neutronszáma
- a név eredete: isos + topos (ugyanaz + hely (a periódusos rendszerben), görög)
- az izotópok típusai:
- stabil
Nem minden izotóp radioaktív!
- radioaktív

Nuklid
Azonos összetételű atommagok  megegyező nukleáris tulajdonságok

Izobár
különböző kémiai elemek atomjai, amelyeknek megegyezik a nukleonszáma (tömegszáma)

Izotón
különböző kémiai elemek atomjai, melyeknek megegyezik a neutronszáma, de különböző a
protonszáma

2/25
 Stabil izotópok felhasználása
• Felhasználásuk elvi alapja: a természetben túlsúlyban lévő izotóptól eltérő tömeg
• A leggyakrabban használatosak: 2H, 13C, 15N, 18O
• A tömegeltérés detektálásának módja:
• izotópeffektus (főleg 2H esetében)
• sűrűséggradiens centrifugálás ultracentrifugában
• tömegspektrometria
Tömegspektrométer
• spektroszkópia KIEG. ANYAG
Sűrűséggradiens
centrifugálás KIEG. ANYAG mágneses tér (kifelé
a szemlélő felé) a részecske
relatív centrifugális erő (RCF) pozícióját az m/q
2 4 6
Fc=m r (10 -10 g értékig) a körpálya sugara: hányados
Fc határozza meg
v2 v m
m  Bqv  r 
r B q
1<2<3<4<5
mágnes

F  F c  Ff  0 ionforrás
Ff Fc
mrészecske
mrészecske 2 r  Vrészecske  oldat 2 r  mrészecske 2 r   oldat 2 r 
 részecske
Ha  = , akkor F=0, a részecske
2   oldat  gyorsulása
részecske oldat
megszűnik  a részecske abban a
 mrészecske r 1   rétegben dúsul fel, amelynek sűrűsége megegyezik
  részecske  3/25
a saját sűrűségével.
 Izotóp effektus
• a kémiai reakciók sebessége függ az elemek tömegszámától  különböző kémiai reakciók,
amelyekben ugyanazon elem különböző izotópjai vesznek részt, eltérő sebességgel mennek végbe
• a hatás akkor a legnagyobb, amikor a különböző izotópok tömegaránya a legnagyobb, tehát a 2H és
1H esetében  az izotópok kémiai tulajdonságai kis mértékben eltérnek egymástól (bár ugyanannyi

elektront tartalmaznak)
• Az izotópeffektus oka: KIEG. ANYAG
a C-H kötés aktivációs energiája
a C-D kötés aktivációs
energiája

Energia
A B molekula
energia-
C-H kötés energiája diagramja
A molekulák vibrálnak  vibrációs C-D kötés energiája AB
energiaszintek az A molekula
Reakciókoordináta
energia-diagramja
A C-D kötés aktivációs energiája nagyobb  a C-D kötést magába
foglaló kémiai reakció sebessége kisebb

• Mivel a fenti el nemcsak a kovalens, de a H-kötésekre is vonatkozik, a deutérium által kialakított

hidrogénkötés erősebb, mint a 1H által létrehozott H-kötés.

Biológiai hatás: azon enzimreakciók, melyekben H-kötések vagy olyan kovalens kötések
bomlanak fel, amelyekben H vesz részt, lassabban mennek végre deutérium jelenlétében.
4/25
 Meselson-Stahl kísérlet
• klasszikus példa a stabil izotópok felhasználására
első osztódás 14N-et második osztódás
tartalmazó médiumban 14N-et tartalmazó

médiumban

baktérium 14N-et baktérium 15N-öt

tartalmazó médiumban tartalmazó médiumban

a DNS mennyisége
a DNS mennyisége
a DNS mennyisége

DNS mennyisége
14N 14
14N 14
N+15N 15N 14N 14
N+15N 15N 14N 14
N+15N 15N N+15N 15N
DNS sűrűsége DNS sűrűsége DNS sűrűsége DNS sűrűsége
5/25
 Urea kilégzési teszt
• Helicobacter pylori – a gyomorfekély
kialakulásáért felelős baktérium. 13Cdetektálása:
• Ureáz: a H. pylori által termelt enzim, - tömegspektrometria
amely az ureát CO2-ra és NH3-ra - infravörös spektroszkópia
bontja, és segít a gyomor savas pH-ját
13CO
lokálisan neutralizálni  segíti a 2
baktérium túlélését.

13C-urea
ureáz 13CO +NH
2 3

keringés segítségével
A módszer előnye:
nem radioaktív!
6/25
 Radioaktív izotópok felhasználása a biológiában és az orvostudományban

1. In vitro laboratóriumi vizsgálatok: radioimmunoassay (RIA), kis mennyiségben jelen

lévő anyagok koncentrációjának pontos mérése
2. Nyomjelzéses technikák a kutatásban
3. In vivo diagnosztikus eljárások
a) Testkompartmentumok térfogatánakmeghatározása
b) Izotópeloszlás meghatározása a szervek alakjának, méretének és metabolikus
aktivitásának jellemzésére
i. 2D képalkotás: -kamera
ii. 3D képalkotás (tomográfiás módszerek): SPECT, PET
4. Sugárterápia

7/25
 Radioimmunoassay (RIA): direkt mérés

3a. A jelöletlen detektáló 3b. A radioaktív másodlagos

antitest hozzáadása. antitest hozzáadása.

1. Az elfogó antitest („capture 2. A mérendő anyag 3. A radioaktív detektáló

antibody”) edény aljához kötése hozzáadása. Az anyag az antitest hozzáadása.
elfogó antitesthez kötődik.

detektáló antitest
meghatározandó anyag
elfogó antitest
(„capture antibody”)
Az elfogó és detektáló
antitestek nem átfedő
epitópokat ismernek fel a
mérendő anyagon.
4. A radioaktivitás mérése,
amely arányos lesz a mérendő
anyag elfogó antitest által
megkötött mennyiségével. 8/25
 Radioimmunoassay (RIA): indirekt (kompetitív) mérés

a mérendő anyag
radioaktívan jelölt változata

A mérendő anyag A mérendő

alacsony anyag és annak
koncentrációja radioaktív
változata
kompetálnak az
A mérendő anyag elfogó
magas antitesthez való
1. Az elfogó antitestek edényhez koncentrációja kötődésért.
kapcsolása.

2.
• a mérendő anyag
3. A radioaktivitás mérése, amely
• a mérendő anyag radioaktív
fordítottan arányos a mérendő
változatának
anyag koncentrációjával.
edényhez adása. Az elfogó
antitest mindkettőt megköti.
9/25
 Radioaktív nyomjelzés („tracing”)

• ha egy radioaktív elemet vagy radioaktívan jelölt molekulát (aminosav, cukor, bázis)
sejtkultúrához adjuk vagy egy szervezetbe juttatjuk
• a radioaktív elem vagy molekula ugyanúgy fog viselkedni, mint a nem radioaktív
változat
• az emittált ionizáló sugárzásnak köszönhetően a radioaktív elem vagy molekula
követhető a sejtben vagy a szervezetben
• ezeket a radioaktívan jelölt biológiai/farmakológiai molekulákat (farmakon)
radiofarmakonnak nevezzük
• a módszer bevezetésében úttörő szerepe volt Hevesy Györgynek (Nobel-díj, 1943, “for
his work on the use of isotopes as tracers in the study of chemical processes”)
Nyomjelzőként gyakran használt radioaktív izotópok:
3H timidin beépülés, DNS szintézis
14C enzimaktivitás, anyagcsere (autoradiográfia elektroforézist
követően)
24Na sejtek Na+ anyagcseréje (pl. Na+/K+ ATPáz)
32P ATP felhasználás, DNS and foszforilált fehérjék detektálása
autoradiográfióval
35S fehérjék nyomjelzése
45Ca sejtek Ca2+ anyagcseréje (pl. stimuláció, Ca2+-ATPáz)
Hevesy György
86Rb sejtek K+ anyagcseréje (pl. Na+/K+ ATPáz)
(1885-1966)
10/25
 Radioaktív nyomjelzés: autoradiográfia
Autoradiográfia: A radioaktív nyomjelző által emittált ionizáló sugárzást egy blottoló membránra,
kromatogramra vagy egy biológiai minta egy részére helyezett
• film
• detektor
érzékeli.

molekulatömeg szerinti szétválasztás

az izoleucin a
14C –gyel jelölt E. coli fehérjék 2D kromatogramja treoninból
szintetizálódik

molekulatömeg 32P
(kDa) detektálása elektroforézist követően
fölöslegben levő treonin jelenlétében tenyésztett E. coliból
származó, 14C –gyel jelölt fehérjék 2D kromatogramja 11/25
 Testkompartmentumok térfogatának meghatározása
1. Ismert aktivitású radioaktív izotóp bejuttatása a szervezetbe.
2. Az izotóp aktivitásának mérése egyes mintákból.
1. Ismert aktivitás KIEG. ANYAG
Statikus mérések és céljai: beinjektálása a
• teljes test víztérfogat(3H2O) szervezetbe
• extracelluláris térfogat (22Na)
• vérplazma térfogata (125I-albumin)
• gyógyszermolekulák megoszlási
3. Vérvétel, aktivitás-
térfogatának meghatározása 2. A radioaktív anyag mérés.
a megoszlási
Dinamikus (időfüggő) mérések: térfogatának
megfelelően eloszlik
• VVT élettartam (59Fe)
a szervezetben (a
• a vas és kalcium felvétel kinetikája példában a vérben).
(59Fe, 45Ca)
4. A testkompart-
A radioaktív izotóp élettartamát
mentum
figyelembe kell venni. A jobb oldali képlet
térfogatának
csak akkor érvényes, ha az izotóp
kiszámítása:
élettartama sokkal hosszabb, mint a
vizsgálat időtartama (a bomlások száma Ainjektált
Vmegoszlási  Vvér
elhanyagolható). Aminta
Vmegoszlási a testkompartmentum térfogata, amiben a radioaktív izotóp megoszlik
Vvér a vérvételkor vett vér térfogata
Ainjektált a beadott aktivitás
Aminta a vérvételi minta aktivitása
12/25
 Képalkotás radioaktív izotópok felhasználásával
Az orvosi képalkotáshoz használt radioaktív izotópok kiválasztásának szempontjai:
• csak olyan izotópokat lehet használni, amelyek  vagy röntgen fotonok emissziójához vezetnek
Bomlás típusa Jó a képalkotáshoz? Indoklás
 bomlás NEM az  részecske úthossza néhány m
- bomlás NEM a  részecske úthossza néhány mm
+ bomlás IGEN (PET)  fotonok keletkeznek annihilláció során
K befogás IGEN mert a K befogást karakterisztikus röntgensugárzás kíséri
 bomlás IGEN

• olyan izotópokat kell használni, amelyek fizikai felezési ideje néhány óra: a felezési idő ne legyen se túl
hosszú, se túl rövid
• ha túl rövid  nem lehet a mérést kivitelezni
• ha túl hosszú  túl nagy aktivitást kell beadni, mivel a legtöbb bomlás a mérés után fog
bekövetkezni

• vegyük figyelembe a biológiai felezési időt: kinetikai mérések esetén a biológiai felezési időnek
és a mérés időtartamának hasonlónak kell lenni.
1 1 1
 
Teff Tfiz Tbiol

13/25
 Képalkotás radioaktív izotópok felhasználásával

Izotóp Felhasználás
mikrokolloidhoz kötött 99mTc csontvelő
A leggyakrabban makrokollodihoz kötött 99mTc máj, lép, RES
felhasznált szérum albuminhoz között véráramlás
izotóp a 99mTc. 99mTc

DMSA-hoz (dimercapto- vese

succinate) kötött 99mTc
201Tl szívizom
113mIn placenta
133mXe tüdő
131I, 123I pajzsmirigy, vese

14/25
 Metastabil technécium

99 -, T1/2=66 h 99 m , T1/2=6 h 99

42 Mo 43Tc 43Tc

a képalkotáshoz használandó izotóp képalkotásra használjuk, mert

előállítása •  foton emittálódik
• hosszabb felezési idő hosszabb • optimális felezési idő
ideig tárolható (a 99Mo)
• a „technécium generátor”-nak
nevezett készülékben történik
Technécium generátor Al2O3 oszlop (timföld)

1. A molibdátot (99MoO42-) az
99MoO 2- 99MoO 2- aluminium-oxid oszlophoz kötjük.
4 4
2. Amikor a 99Mo bomlik és 99mTc
keletkezik, a molibdát pertechnáttá
(99mTcO4-) alakul.
99mTcO - 99mTcO - 3. Mivel a pertechnátnak egyszeres
4 4
negatív töltése van, kevésbé stabilan
kötődik az aluminium-oxid
oszlophoz. Ezért sóoldattal könnyen
eluálható.
99mTcO - 99mTcO -
4 4

15/25
 Kontrasztanyagok Pozitív kontraszt: angiográfia

Olyan anyagok, amelyek megnövelik a struktúrák

kontrasztját a testben képalkotás során.
• Röntgen:
• pozitív kontraszt: fokozott röntgensugár elnyelődés
(pl. jód és bárium)
• negatív kontraszt: alacsonyabb röntgensugár
A vastagbél kettős
elnyelődés (pl. levegő) kontrasztos röntgenfelvétele
• kettős kontraszt: a pozitív és negatív kontraszt
kombinációja
• MRI: gadolínium, lerövidíti a T1 relaxációs időt.
• A kontrasztanyagok nem radioaktívak.

16/25
 Gamma kamera
számítógéphez számítógéphez
ezek a PMT-k fognak jelet detektálni

fotoelektron-sokszorozók
(photomultiplier tubes (PMTs)
szcintillációs kristály
fényfelvillanások a szcintillátorban
kollimátor

 fotonok

kollimátor nélkül:
Kollimátor • az egész szcintillációs kristályban
• megfelelően vastag, abszorbeáló ólom lemez, felvillanások keletkeznének
amelyben sok, a felszínre merőleges lyukat fúrtak • minden PMT jelet detektálna
• cél: csak azok a  fotonok érték el a szcintillációs
kristályt, amelyek a furatokkal párhuzamosan
haladnak, így csak az izotóp feletti PMT-k
detektálnak jelet
• hátrány: az emittált fotonoknak csak töredékét
(0.01%) használjuk a képalkotásra
17/25
 Szcintillációs kristályok

1. a  foton belép a szcintillációs kristályba

2. fotoeffektus és Compton effektus során

keletkező elektronok
3. Másodlagos
elektronok szintén 5. a gerjesztett ionok/molekulák
keletkeznek (delta relaxációja során látható fotonok
sugarak) emittálódnak

4. gerjesztett ionok/molekulák is keletkeznek

szcintillációs kristály
• talliummal szennyezett NaI
• bizmut-germanát

18/25
 Fotoelektron-sokszorozók

fotokatód (0V)
szcintillációs kristály 2. dinóna 4. dinóda 6. dinóda 8. dinóda
(200V) (400V) (600V) (800V)

áramimpulzus a
 foton számítógéphez

látható foton 1. dinóda 3. dinóda 5. dinóda 7. dinóda

(100V) (300V) (500V) (700V)

fotoelektromos hatás során

keletkezett fotoelektron

19/25
 Fotoelektron-sokszorozók

http://www.vias.org/simulations/simu_phys.htm 20/25
 Példák gamma kamerával történő képalkotásra
Statikus mérés 99mTc-DMSA felhasználásával,
patkóvese diagnosztizálása

furosemid (intravénás injekció)

jobb
vese

bal
vese

Csontscintigráfia 99mTc-pirofoszfáttal
prosztata daganat csontáttéteinek
idő
(perc)
detektálására.
Dinamikus mérés – renogram 21/25
 Sugárterápia

Cél: daganatok primer vagy adjuváns kezelése

1. Sugárforrás a test belsejében

a.  sugárzás: a nagyon rövid behatolási mélysége miatt
(jellemzően 10-100 m szövetekben) csak topikálisan lehet
alkalmazni. Az  sugárzó izotópokat gyakorlatilag csak
hordozómolekulákhoz (pl. antitest) kötve alkalmazzák, amely
specifikusan a daganathoz szállítja az izotópot („targeting”).
„Targeting”: az antitest megtalálja a daganatos akárhol a
szervezetben (primér tumor + metasztázis)
b. - sugárzás:
• a - részecskék jellemző úthossza néhány milliméter 
csak topikális alkalmazás.
• brachyterápia: az izotópot a daganatra vagy daganatbe
helyezik egy kapszulába zárba (cervix, prosztata, bőr és
emlődaganatok)

relatív mélydózis

1 mm 1 cm 2 cm x
22/25
 Sugárterápia
2. Sugárforrás a testen kívül
a. elektronsugárzás
• az elnyelés elve ugyanaz, mint a - sugárzásnál, DE
• az elektronsugárzást gyorsítókban állítják elő  változtatható
energia (diszkrét spektrum)  változtatható behatolási mélység
• a károsodás folytonos a bőrtől a daganatig

b. protonsugárzás
• az elnyelés elve ugyanaz, mint az  sugárzásnál, DE
• a protonsugárzást gyorsítókban állítják elő  változtatható energia
(diszkrét spektrum)  változtatható behatolási mélység
• a Bragg csúcs miatt a dózist elsősorban a tumor kapja
• nagyon drága, hiszen nagy energiákra kell a protont gyorsítani
relatív mélydózis

100 MeV proton 150 MeV proton

3 MeV electron 20 MeV electron

2 cm 4 cm 6 cm 8 cm 10 cm 12 cm 14 cm x
23/25
 Sugárterápia
3. Sugárforrás a testen kívül (folyt.)
c. - és röntgensugárzás
• Kobalt ágyú
• kvantált gamma energiák egy daganat szelektív
• az elnyelődés és a mélydózis a behatolási mélység szerint besugárzása lehetetlen
exponenciálisan változik egyetlen sugárforrással
99.88%
60
Co -
27
0.31 MeV
60m
0.12% 28 Ni
1.17 MeV 
- 60m
Ni
28
1.48 MeV 1.33 MeV 

60
28 Ni

24/25
Besugárzás különböző irányokból: a gamma kés

• 200 db 60Co sugárforrásból

érkező gamma sugarakat
fókuszálnak az agyban található
elváltozásra/daganatra.
• Az egyes sugarak gyengék, ezért
nem roncsolják az egészséges
szöveteket.
• A sugárnyalábok metszés-
pontjában elhelyezkedő
célpontot viszont elegendően
nagy dózis éri ahhoz, hogy a
daganatsejtek elpusztuljanak.

25/25