Mi a fotoszintézis?

http://fotoszintezis.szbk.u-szeged.hu/fototan/fototan.htm

Összefoglaló egyenlet (növények, algák, cianobaktériumok):

6 H2O + 6 CO2 + fény = C6H12O6 + 6 O2
Fotofizikai reakciók:
fényelnyelés, gerjesztési energiatranszfer
Fotokémiai reakció:
a RC klorofill(pár) gerjesztett állapotából elektrontranszfer
Redox (elektrontranszfer) reakciók, protonfelvétellel:
feofitin, kinonok elektronikus alapállapotai között
Protonpumpa:
PQ pool, citokróm b6f: redox  ΔμH+
A redox reakciók terméke (csak kloroplasztiszban, cianobaktériumban):
H2OO2, NADP+ NADPH (baktériumokban ciklikus e- transzfer)
A transzmembrán protongrádiens terméke:
ATP
CO2 fixálás a Calvin ciklusban, szervesanyag termelése:
CO2  C6H12O6 ATP és NADPH felhasználásával
nem membránhoz kötött
A fotoszintézis helye
A fotoszintetikus baktériumok belső membránrendszere változatos
formákat mutat
Kloroplasztisz tilakoid membránrendszer: A tilakoid membrán
gránum és sztróma régióinak kapcsolódása Mustárdy nyomán

A tilakoidok belső
összefüggő üreg-
rendszere: lumen.

Fotoszintetikus
komplexek tilakoid
membránba ágyazva:
- PSII: főként gránumba
ágyazva
- PSI és ATP-áz:
sztróma tilakoidokban
és gránumok külső
részén
A növényi fotoszintézis helye és folyamatai

Calvin ciklus
RuBisCO: a bioszféra legelterjedtebb
fehérjéje
 Növényi fotoszintézis

Fényindukált szakasz Fényfüggetlen (sötét) szakasz

PSII:
fényindukált vízbontás; +1.2V Calvin ciklus: széndioxid fixálás
elektront a sztróma felőli oldalra
C3-as növények: 3 szénatomos
plasztokinon (PQ) redukciója
termékek
citokróm b6f komplex:
PSII által redukált plasztokinon C4-es növények: 4 szénatomos
oxidációja, plasztocianin (PC) termékek
redukciója
CAM növények: mind a C3-as, mind
protonpumpálás sztrómából
a C4-es út elemei megtalálhatóak
lumenbe
időben elválasztva
PSI:
elektront a sztróma felőli oldalra Kulcsenzim: RUBISCO
ferredoxin (FD) közvetítésével a
NADP+ redukciója
ATP-szintáz:
ATP szintézis a Δp felhasználásával
A fényindukált (membránhoz kötött) szakaszban részt vevő fehérjék

A PSI, PSII és ATP-áz szegregálódása

Nelson and Ben-Shem, Nature Rev.5, 2004.

 Sötét szakasz: Calvin
ciklus

Főbb lépések

1. karboxilációs fázis
2. redukció szakasza
3. regeneráció

Kulcsenzime a Rubisco:

6 NADPH / G3P, azaz 12 NADPH / C6H12O6 (utóbbi nem a

Calvin ciklusban keletkezik). Ehhez 24 elektron 2x-i
gerjesztése kell a fotoreakciókban.

A tilakoid membrán sztróma felőli oldalához

tapad. CO2-vel és O2-vel is képes kölcsönhatni.
Bakteriális fotoszintézis
Az oxigéntermelő szervezetek és a fotoszintetikus baktériumok
elektrontranszportjának összehasonlítása
A legerősebb természetes redukálószer

Z-séma

A legerősebb természetes oxidálószer

A PSII és a bíborbakteriális reakciócentrum redox energetikája

c
E(660 nm) = h = 180 kJ/mol
l
·
A megfelelő színű c
elnyelt foton energiája E(800 nm) = h = 148.5 kJ/mol
l
gyakorlatilag teljes ·
egészében -1
+
P*870/P870
szabadentalpiává alakul. +
P*680/P680 -930 mV
- 640 mV DG= 1370 mV =
132.2 kJ/mol
Em (V)

0
DG= 1840 mV = +
P870/P870
177.6 kJ/mol
440 mV

+1 + DG (kJ/mol)= F(kJ/mV·mol) · Em (mV)

P680/P680
1200 mV (F = 0.0965 kJ/mV·mol)
A PSII és a bíborbakteriális reakciócentrum redox energetikája

-930 mV

-640 mV

440 mV

820 mV

1200 mV

A bakteriális RC energetikai okból nem képes vizet bontani (és a baktérium

nem is rendelkezik a megfelelő apparátussal).
 Oxigéntermelő bakteriális fotoszintézis

cianobaktériumok
2 fotokémiai rendszer, vízbontás
antenna: fikobiliszóma, a membránon
kívül
fikoeritrinek, fikocianin, allofikocianin

A gerjesztési energia a hosszabb

hullámhosszak felé vándorol, a
reakciócentrumok klorofilljáig.
 Nem-oxigéntermelő bakteriális fotoszintézis

1 fotoszisztéma, mely a növényi fotoszintézis PSI-ével vagy PSII-

jével analóg
Nincs oxigéntermelés és vízbontás,
egyéb szerves vagy szervetlen molekulát használnak elektron
donorként ( H2S, szukcinát)
CO2 fixálás (Rubisco, Calvin-ciklus)
klorofillok helyett bakterioklorofillok (infravörös tartományban, 700-
1000 nm nyelnek el)
Antenna: LH1, LH2, kloroszóma, membránban, azon kívül vagy RC-ban
Három feofitin/kinon-típusú fotoszisztéma felépítése

antennák:
belső külső

Kvantumhatásfok az antennákról a
reakciócentrumba: 0,85
A belső antenna (fénybegyűjtő komplex,
CP43 és CP47) nem része a
reakciócentrumnak (D1, D2).

LHCI LHCI

Kvantumhatásfok az antennákról a
reakciócentrumba: majdnem 1!
A belső antenna része a reakciócentrumnak
(PsaA, PsaB).

Rhee et al. (1998) Nature, 396, 283-286

A fotoszintetikus pigmentek spektrumai

β-karotin

A klorofillok által „szabadon hagyott” sávban a karotinoidok abszorbeálnak.

A klorofillok gerjesztett állapota a teljes tetrapirrol gyűrűre kiterjed, a Mg nem vesz
részt benne. Ez ellentétes a hem Fe atomjával, mert az azon lokalizált elektronpályák
gerjeszthetők. A klorofill oxidációja során is π-elektron adódik le, míg a hem oxidációja
során a Fe veszít el egy elektront.
A fénybegyűjtésben mind Chla, mind Chlb molekulák részt vesznek. A reakciócentrumok
töltésszétválasztásában (fotokémiai reakció) csak Chla.
A karotinoidok fénybegyűjtésben és fotoprotekcióban részt vevő járulékos pigmentek.
A fehérjekörnyezet jelentősen eltolhatja a pigmentek spektrumát!
A bíborbakteriális antenna és reakciócentrum szerveződése
Rhodobacter sphaeroides bíborbaktérium

Nicholls és Ferguson: Bioenergetics 4, 2013

LH1: 870 nm-nél abszorbeál, gyűrű alakú, a RC-ot veszi

körbe közvetlenül

LH2: szintén gyűrű alakú és kétfajta protein alegység

építi fel. Két különböző hullámhosszon abszorbeáló
klorofillt (800 és 850 nm) és karotenoidot tartalmaz.
Energiatranszfer elektrontranszfer nélkül
Exciton kölcsönhatás ( <15 Å távolságra)
A molekuláris elektronpályák átfednek, kollektív gerjesztés történik.
Förster-féle rezonancia energiatranszfer ( >15 Å, < 8 nm távolságra)

kT: az energiaátadás sebessége, E: az energiaátadás hatásfoka

kRD, kICD, kISD: a donor sugárzási, belső
konverziós és spin-átmenetes lecsengési
E = kT (kT  k RD  k ICD  k ISD ) = 1   D , A  D sebessége akceptor hiányában
2: donor-akceptor orientációs faktor
 2
D
kT = ( )( ) f D  l   A  l  l 2d l R: donor-akceptor távolság
c3 R 6
D D: donor fluoreszcencia kvantumhatásfoka
D: donor élettartama akceptor nélkül
fD(l): donor emissziós spektruma
A(l): akceptor abszorpciós spektruma
A bíborbakteriális reakciócentrum szerveződése

Kémiai Nobel díj, 1988.

„Egy fotoszintetikus reakciócentrum 3D szerkezetének

meghatározásáért”

Johann Deisenhofer Robert Huber Hartmut Michel

A bíborbakteriális reakciócentrum szerveződése
Rhodobacter sphaeroides bíborbaktérium

- 4 bakterioklorofill
- 2 bakteriofeofitin
- 2 kinon
-nem-hem típusú vasatom
A kinon baktériumtól függően
lehet ubikinon vagy menakinon, a
vas pedig helyettesíthető más
fémionnal (Mn, Zn).
Valamennyi az LM polipeptid-
komplex hidrofób magjában
helyezkedik el.
Töltésszétválasztás a bíborbakteriális reakciócentrumban
PA, PB: a „speciális párt” alkotó 2 bakterioklorofill
BA, BB: járulékos bakterioklorofillok
HA, HB: bakteriofeofitinek (Mg2+ helyett két H+)

A Bfeo  QA elektrontranszfer nagy redoxpotenciálváltozással (G

csökkenéssel) jár, ami stabilizálja a töltésszétválasztást.
Töltésszétválasztás a bíborbakteriális reakciócentrumban

17 Å
P BPheo
szuperkicserélődés
?
direkt e--transzfer

- 3 ps
- TyrM210 Rb. sphaeroides
- TyrM208 Rb. viridis
- Ua. a helyzetben: Leu
Chloroflexus sp. 7 ps
Növényekben 21 ps

Az első elektrontranszfer távolsága elég nagy, de mégis igen gyors.

Valószínű, hogy egy köztes aminosav oldallánc szerepet játszik benne.
Szuperkicserélődés: A közvetítő molekula nem stabil elektronakceptor, de
nagyban elősegíti az elektron alagúteffektussal való átjutását.
Töltésszétválasztás a bíborbakteriális reakciócentrumban
Az elsődleges és a másodlagos kinon közti elektrontranszfer kinetikája

QA-QB QA QB-
Töltésszétválasztás a bíborbakteriális reakciócentrumban
Tiszta elektrontranszfer sebessége függ a DG0 -tól (Marcus elmélet):
k ET = 1013 exp( β (r  r0 )) exp( (DG 0  λ) 2 / 4 λRT) (sec-1 )

Különböző redoxpotenciálú kinonok

esetén mért reakciósebességek
viszont függetlenek!

Megoldás: konformációváltozás
által kapuzott elektrontranszfer:

kc p kET
QA-QB [QA-QB] QAQB-
Töltésszétválasztás a bíborbakteriális reakciócentrumban
A másodlagos kinon két különböző helyzetben lehet, és az
elektrontranszfert meg kell, hogy előzze a QB elmozdulása, és ezzel a
távolság csökkenése.

distal

proximal

M.H.B. Stowell, T.M. McPhillips, D.C. Rees, S.M. Soltis, E. Abresch and G. Feher Science

276 (1997), pp. 812¯816

A QB kinon kételektron redukciója

cyt c2+
Q
QH2 P QAQB cyt c3+

P QA(QBH2)
P QA-QB
H+(2) kAB(1)
H+(1) hn
P QA(QBH)- P QAQB 2- P QAQB-
cyt c2+
kAB (2)
P QA-(QBH) cyt c3+
P QA-QB-

H+(1)
A PSII felépítése és működése

Külső antenna: klorofilla-t és

klorofillb-t kötő LHCII, amely
elektrosztatikusan kötődik, mobilis.
Belső antenna: két klorofilla-t kötő
protein alegység, CP43 és CP47.
A P680 klorofill páron delokalizált
a gerjesztés.
A töltésszétválasztás után viszont
már a D1 klorofill a P680+ kation.
A töltésszétválasztás eseményei:
P680*  (D1)P+(D1)F-  (D1)P+QA- feofitin
2-20 ps 400 ps

 (D1)PTyrZQA-  Mn-QA- klorofill

20 ns 30 s

 Mn-QB-
100 s
A vízbontás mechanizmusa

5 fémion az aktív
centrumban: 4 Mn és 1 Ca
4 oxigénatom
A P680+ oxidálja a D1Tyr-
161-et (TyrZ), és az leadja a
protonját a His190-nek.
TyrZ oxidálja a Mn
klasztert (SiSj).
A ciklus megfelelő lépésé-
ben a TyrZ feltehetőleg H
atomot is (proton és
elektron) képes elvonni a
vízmolekulától.
4 foton beérkezése
formálisan 4 + töltés
felhalmozását jelenti a Mn
klaszteren, de ezeket rész-
ben H+ leadás kompenzálja. Rutherford and Boussac, Science 303, 1782-1784, 2004.
A vízbontás mechanizmusa

Ez statikus kép! Működés

közben a katalitikus
centrum atomjai
elmozdulhatnak, és
megnyithatnak egy
csatornát a távozó proton
számára a TyrZ – His
tartományból. Ugyanúgy
elmozdulhat a két látható
vízmolekula, melyek
feltehetőleg a vízbontás
szubsztrátjai.

Rutherford and Boussac, Science 303, 1782-1784, 2004.

A PSI felépítése

A sztróma felől nézve.

Psa: reakciócentrum
alegységek (12-14)
Lhca: fénybegyűjtő
komplexek
Láthatóak a klorofillok
és a vas-kén centrumok
A klorofillok színkódja
megkülönbözteti a csak
növényekre jellemző, a
reakciócentrumhoz ill. antennához
kötődő, stb. klorofillokat.
A PSI felépítése a hozzákapcsolódó plasztocianinnal és ferredoxinnal

A kék golyó a Pc rézatomja, és látható két triptofán is, melyek szerepet

játszhatnak a Pc  P700+ elektrontranszferben.

az elektrontranszfer útvonala

fillokinon (A1)

klorofill a (A0)
A citokróm b6f felépítése dimer

Hasonlít a mitokondriális citokróm bc1

komplexre mind szerkezetében, mind
működésében (Q-ciklus, ld. ott). A citokróm
f valójában c típusú hemet tartalmaz, az „f”
a növényi eredetre utal.
Monomerenként 1-1 -karotin és klorofill-a
is található benne ismeretlen szereppel.
(Térkitöltés?)
A PSI körüli ciklikus e- transzport során a
redukált ferredoxin is képes elektront adni
a Qi helyen lévő kinon v. szemikinon
molekulának, azaz végeredményben a PQ
poolnak. Feltehetőleg ezt közvetíti a 3. hem.
Ilyenkor NADPH nem keletkezik, csak ΔμH+
és ATP.
Más modell szerint a ciklikus
elektrontranszfer során a Fd egy Fd-kinon
oxidoreduktázon keresztül közvetlenül
redukálja a PQ-t.
A protontranszport kapcsolódása a fotoszintetikus elektrontranszporthoz

Zöld növényi fotoszintézis, Z séma (ciklikus elektrontranszport nélkül)

Ca

2 H2O bontásakor a membránon átvitt össztöltés: -4e- + 8H+: 12 elemi töltés, a protonok
számának változása: a lumenben megjelenik 12H+, a sztromából eltűnik 10H+.
Elektromos potenciál létrehozása: elektrontranszport, protontranszport.
pH különbség létrehozása: protontranszport, és az azt kísérő passzív Mg és Cl iontranszport,
mely a D-t nagyrészt DpH-vá alakítja.
Kloroplasztiszban az ATP-áz Fo forgó motorja 14 alegységből áll (ld. később). 12 proton 0,86
fordulatot eredményez, ez felel meg 2,6 ATP molekulának (14 proton=360o= 3 ATP).
A növények alkalmazkodása nagy fényintenzitáshoz

Állapotváltozás (state transition):

Ha a 2. fotoszisztémát túl sok fény éri, az LHCII egy része percek alatt
átcsoportosítódik az 1. fotoszisztéma köré, és oda juttatja a gerjesztési
energiát.

A növényi PSI és PSII hasonlósága és különbözősége

A PSI és a PSII hasonló, majdnem szimmetrikus dimert tartalmaz a
középpontjában, és a kofaktorok is hasonlóan meg vannak duplázva két ág
mentén. Ez arra utal, hogy közös őstől származnak.
A PSII-ben csak az egyik ág vesz részt az elektrontranszferben, a PSI-
ben mindkettő, bár nem azonos hatásfokkal.
A PSII-ben csak 2 antenna klorofill van a reakciócentrum közelében,
szemben a PSI kb. 50 antennájával. Ennek oka az lehet, hogy a nagyon
erősen oxidáló P680+ oxidálná (tönkretenné) az antenna festékeket.
Feltehetőleg a közvetlen antennák hiánya miatt kisebb a kvantumhatásfoka
1-nél. Ugyancsak hasonló okból hiányoznak a védő karotinoidok a PSII
reakciócentrumból.