ElmFizSzeminarium

Bevezetés Klasszikus rotor Kvantumos rotor Analitikus Green Eredmények Összegzés
Forgó molekulák áthaladása apertúrán

Egy egyszer¶ kvantummechanikai modell
Dömötör Piroska
SZTE-TTIK Elméleti Fizikai Tanszék
Tanszéki szeminárium, Szeged, 2015. február 26.

Bevezetés
Ulmer Spatz
A vizsgálandó kérdés
Bels® struktúra hatása a szórásra?
A legenda
Hosszú gerendákat szállítanak a városba
a Münster építéséhez.
A kocsikon keresztben fekv® faanyag nem
fér át a városkapun . . .
Szélesítsük a kaput?
vagy
Tanuljunk a fészeképít® verébt®l?

Ulm városának jelképe.
Tartalom
1 Bevezetés
2 Klasszikus rotor
3 Kvantumos rotor
4 Analitikus közelítés
5 A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel
6 Numerikusan egzakt eredmények
7 Összegzés
Klasszikus rotor
Szimmetrikus 2D forgó molekula.

A szimmetrikus rotor
Merev de irányítható bels® struktúra.
y
Jellmez®k: M, M := M × (κa)2 .
A tömegközéppont csak az apertúra a

szimmetriatengelye mentén mozoghat ϕ b
x
⇒ Két szabadsági fok: x és ϕ x
p2x p2ϕ
H= +
2M 2M
Jellemz® paraméterek: κ tömeg eloszlás a rotor mentén,

c := b/a apertúra méret per rotorhossz arány
Klasszikus rotor
Kényszerek
(a) (b) (c)
α(r)
α(t)
αc α(t)
xc x
Geometriai kapcsolat a tömegközéppont x helye és a megengedett forgási

szögek között, három jellemz® esetben.
Klasszikus rotor
(a)
Honnan érz®dik az apertúra hatása?
αc
Kritikus távolság xc := a2 − b2 , és szög
p
b b
αc := arctan = arctan √
xc a − b2
2
xc
(b)
Az áthaladás és visszaver®dés során elérhet® szög
α(r)
b α(t)
|ϕ| ≤ α(t) (x), ahol α(t) (x) := arctan .
|x|
π |x|
− ϕ ≤ α(r) (x), ahol α(r) (x) := arcsin .
2 a x
Klasszikus rotor
(a) (b) (c) (a)

π
t αc
π/2
r
2α(r)
xc
ϕ 0
t (b)
2α(t)
α(r)
−π/2
r α(t)
−π t x
−xc 0 xc
(c)
x
α(t)
Geometriailag megengedett (piros és kék ) illetve tiltott

(szürke) forgási szögtartományok az |x| < xc kölcsönha-
tási régióban. (c = 0.5 és κ = 1)
Klasszikus rotor
(a)
A kritikus szög c := b/a-val kifejezve:

αc
b c
αc = arctan √ = arctan √ .
a2 − b2 1 − c2
xc
A klasszikus (geometriai) átmeneti valószín¶ség

Nem forgó rotorok egyenletes szögeloszlású sokaságát föltételezve
transzmissziót megenged® rotor hajlásszögek
T cl = .
összes lehetséges rotor hajlásszög

cl 2αc 2 c
T = = arctan √ .
π π 12 − c2
Kvantumos rotor
A rendszer |ΨE i energiasajátállapotát a
Ĥ |ΨE i = E |ΨE i
egyenlet határozza meg, amely koordináta reprezentációban

~2 ∂ 2 ~2 ∂ 2

+ + E ΨE (x, ϕ) = 0.
2M ∂x2 2M ∂ϕ2
Dimenziótlan változókat és mennyiségeket bevezetve:

−1
~2

x
s := , ε := E
κa 2M (κa)2
Energia sajátérték egyenlet

∂2 ∂2

− + Ψε (s, ϕ) = ε Ψε (s, ϕ). + Peremfeltételek
∂s2 ∂ϕ2
Kvantumos rotor
Klasszikus forgási kényszerek mint kvantumos peremfeltételek
Kölcsönhatási régió (I)

1√ π/2
sc := 1 − c2 2α(r)
κ
c
α(t) (s) := arctan ϕ 0
κ|s| 2α(t)
α(r) (s) := arcsin(κ|s|)

−π/2
−sc 0 sc
s
A −sc ≤ s ≤ sc kölcsönhatási régióban a hullámfüggvénynek el kell t¶nnie

a geometriailag megengedett régió határán.
Ψ(t) (t)
ε (s, ϕ = ±α (s)) = 0, illetve Ψ(r)
ε (s, ϕ̃ = ±α
(r)
(s)) = 0.
Kvantumos rotor
A transzlációs és a rotációs szabadsági fokok a peremföltételek miatt

összefonódnak.
Ansatz
A megoldást az alábbi alakban keressük
∞
X
Ψε (s, ϕ) = ψn (s) χn [ϕ, α(s)] ,
n=1

1
nπ (ϕ + α(s))
ahol χn [ϕ, α(s)] := p sin (n = 1, 2, · · · )
α(s) 2α(s)
Tehát a forgást leíró χn [ϕ, α(s)] dobozba zárt részecske hullámfüggvények követik a
doboz méretének α(s)-el jellemzett változását.
Behelyettesítünk az energia-sajátérték egyenletbe

Kvantumos rotor
Általános egyenlet a módusokra
∞
" 2 !
d2

X nπ
δnm +ε− +
m=1
ds2 2α(s)
0 0 2 00 #
α (s) d α (s) α (s)
+2Anm − Bnm + Anm ψm (s) = 0.
α(s) ds α(s) α(s)

 0 ha n = m,
Anm := nm
 1 + (−1)n+m

ha n 6= m.
(n2 − m2 )
π 2 n2

1


 + ha n = m,
4 12

Bnm := nm + 3n2 m2

 1 + (−1)n+m

ha n 6= m.


(n2 − m2 )2
Analitikus közelítés
A módusokat szétcsatoló közelítés

Nem túl gyorsan változó α(s) függvényre elhanyagolhatjuk az α(s) deri-
váltjait is tartalmazó tagokat, így megszüntetjük a csatolást.
A függetlenül terjed® transzlációs módusokra vonatkozó egyenlet:
d2

+ ε − n v (s) ψn(j) (s) = 0,
2 (j)
j = t, r; n = 1, 2, · · ·
ds2
Eektív potenciál a visszaver®d® és az áthaladó részecskékre:

π 2 π 2
−2
v (r) (s) := [α(r) (s)]−2 = [arcsin |κs|] ,
2 2
π 2 π 2 −2
(t) (t) −2 c
v (s) := [α (s)] = arctan .
2 2 κ|s|
Az eektív potenciálok jellemzése
40
Visszaver®d®:
π 2 30
v (r) (s) = [arcsin |κs|]−2 v (r) 20 I II III
2 10
0
−sc −sc 0 sc sc
10
Áthaladó: 8
(t) 6 I II III
π 2
c
−2 v 4
v (t) (s) := arctan 2
2 κ|s|
−sc −sc 0 sc sc
s
A tömegeloszlás paraméter értéke: κ = 1.

szaggatott kék vonal: c := b/a = 0.5; piros vonal : c = 0.9
Oszcillátor potenciál illesztése

Az apertúra közepét®l távolabb lineárisan közelítjük az arctan függvényt:
π 2 −2
c π 2 κ 2 2
v (t) (s) = arctan ≈ s .
2 κ|s| 2 c
2 10
vc

s
vosc (s) = v0 +(vc −v0 ) 8
sc 6
v(s) I II III
4
ahol 2
v0
(t) (t) -sc sc
vc = v (±sc ); v0 = v (0) 0
s
A v (t) (s) eektív potenciál (szaggatott piros) és az ®t közelít®

vosc (s) oszcillátor potenciál (folytonos kék) (c = 0.5 és κ = 1)

π/2 Transzverzális módusok
αc 1
2α(t) (s) φm (ϕ) = √ ei2mϕ
ϕ 0 π
−αc
Ψ(I)
ε Ψ(II)
ε Ψ(III)
ε 2
ε = km + 4m2
-π/2
-sc 0 sc
s
Szabad régió: nem forgó bemenet
∞
X
Ψ(I) δ0m eikm s + rm e−ikm s φm (ϕ).

ε (s, ϕ) =
m=−∞
∞
X
Ψ(III) tm eikm s φm (ϕ).

ε (s, ϕ) =
m=−∞

π/2
αc
ϕ 0 2α(t) (s) χn [ϕ, α(s)] =
−αc
Ψ(I) Ψ(II) Ψ(III) 1 nπ (ϕ + α(s))
ε ε ε = p sin
α(s) 2α(s)
-π/2
-sc 0 sc
s
Kölcsönhatási régió
∞
X
Ψ(II)
ε (s, ϕ) = [an fn (s) + bn gn (s)] χn [ϕ, α(s)].
n=1
d2

+ ε − n 2
v osc (s) ψn (s) = 0 ⇒ 2 lin független mo. fn (s) és gn (s)
ds2

π/2
Haladó módusok száma:
αc 2m0 + 1
ϕ 0 2α(t) (s)
√
−αc m0 := b ε/2c
Ψ(I)
ε Ψ(II)
ε Ψ(III)
ε
-π/2
-sc 0 sc
s
Transzmisszió és reexió
m0 m0
1 X 1 X
T (ε) = km |tm |2 , R(ε) = km |rm |2 .
k0 m=−m0
k0 m=−m0
A megoldások s = ±sc határokon való illesztéséb®l tm és rm meghatároz-

ható (lineáris egyenlet rendszer).
Az eektív oszcillátor potenciál és a transzmisszió kapcsolata
2
s 2 1
vosc (s) = v0 + (vc − v0 ) ≡ 1 + 2 ωosc s2
sc

1
A ktív oszcillátor sajátenergiái: εn = v0 + n + ωosc
2
20 20
(a) (b)
15 15
v (t) 10 ε 10
5 5
exact
I II III approx
0 0
(c = 0.4)
−1 −0.5 0 0.5 1 0 0.5 1 (κ = 1)
s T
35 35 35 35
c = 0.4 c = 0.5 c = 0.6 c = 0.7
30 30 30 30
25 25 25 25
exact
approx
20 20 20 20
ε ε ε ε
15 15 15 15
10 10 10 10
5 5 5 5
0 0 0 0
0 0.5 1 0 0.5 1 0 0.5 1 0 0.5 1
T T T T
A transzmisszió energiafüggése nagyobb energia tartományt nézve,

különböz® c apertúra méret per rotorhossz arány esetén. (κ = 1)
A szaggatott görbe az alább bemutatandó egzakt számolás eredménye.
A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

π/2
1
φm (ϕ) = √ ei2mϕ
αc π
ϕ 0 2α(t) (s)
−αc 2
ε = km + 4m2
-π/2 √
-sc 0 sc m0 := b ε/2c.
s
A kölcsönhatási régiótól távol
m0
X
ΨL cm eikm s + rm e−ikm s φm (ϕ).

ε (s, ϕ) =
m=−m0
m0
X
ΨR tm eikm s φm (ϕ).

ε (s, ϕ) =
m=−m0
S mátrix
A szórási probléma megoldása tetsz®leges bejöv® hullámra. A lineáris kap-
csolat meghatározása a cm bejöv® és az rm ill. tm kimen® amplitúdók
között.
m0 m0
és
X X
LL RL
rm = Smn cn , tm = Smn cn .
n=−m0 n=−m0
SLL SLR

c r
= ,
SRL SRR 0 t
Transzmisszió és reexió
Pm0 2
Pm0 2
m=−m0 km |tm | m=−m0 km |rm |
T (ε) = m0
P 2
; R(ε) = m0
P 2
.
m=−m0 km |cm | m=−m0 km |cm |

Az S mátrixot a Green-függvény segítségével határozzuk meg.
Green-függvény deníciója
Green függvény koordináta reprezentációban:
∂2 ∂2

ε + iη + 2 + Gε (s, ϕ; s0 , ϕ0 ) = δ(s − s0 )δ(ϕ − ϕ0 ).
∂s ∂ϕ2
Absztrakt operátor egyenlet

[(ε + iη)1 − H] G(ε) = 1
Ahol, az innitezimális η −→ 0+ biztosítja, hogy a retardált Green-

függvényeket kapjuk.
Diszkrét rács reprezentációban tehát a [(ε + iη)1 − H] végtelen

mátrix inverzét kellene kiszámolnunk.

Partícionálás: a probléma végessé tétele
"Bal drót + Doboz + Jobb drót"
Doboz (B)
π/2
ϕ Kölcsönhatási
0 Bal drót (L) régió (I) Jobb drót (R)
BL BR
−π/2
−D −sc 0 sc D
s
H. Feshbach, Unied theory of nuclear reactions,

Annals of Physics, vol. 5, no. 4, pp. 357 390, 1958.
H. Feshbach, A unied theory of nuclear reactions. ii,
Annals of Physics, vol. 19, no. 2, pp. 287 313, 1962.
Green-függvényb®l hullámfüggvény és S mátrix

A hullámfüggvény a B Dobozban a probléma Green-függvényének ismere-
tében egzaktul kiszámítható:
m0
X
hs, φn | Ψi = hs, φn | G(ε) |BL , φm i 2ikm cm , ahol s ∈ B.
m=−m0
Innen adódik az S mátrix és G(ε) kapcsolatát leíró un. Fisher-Lee reláció :

qp
Snm = −δqp δnm + i2km hBq , φn | G(ε) |Bp , φm i , p, q ∈ {L, R}.
Következmény:
Csak a Dobozban kell meghatároznunk G(ε)-t
De nem az izolált Doboz Green-függvénye kell, hanem az egész probléma
Green-függvényéb®l a Dobozra vonatkozó rész.
Green-függvényb®l hullámfüggvény és S mátrix

A hullámfüggvény a B Dobozban a probléma Green-függvényének ismere-
tében egzaktul kiszámítható:
m0
X
hs, φn | Ψi = hs, φn | G(ε) |BL , φm i 2ikm cm , ahol s ∈ B.
m=−m0
Innen adódik az S mátrix és G(ε) kapcsolatát leíró un. Fisher-Lee reláció :

qp
Snm = −δqp δnm + i2km hBq , φn | G(ε) |Bp , φm i , p, q ∈ {L, R}.
Következmény:
Csak a Dobozban kell meghatároznunk G(ε)-t
De nem az izolált Doboz Green-függvénye kell, hanem az egész probléma
Green-függvényéb®l a Dobozra vonatkozó rész.
Az operátorok "Bal drót + Doboz + Jobb drót" particionálása:
(ε + iη)1 − HLL (τ L )†
 
0
[(ε + iη)1 − H] =  τL ε1 − HBB τR 
0 (τ R )† (ε + iη)1 − HRR
GLL GLB GLR

 
G = GBL
 GBB GBR 
GRL GRB GRR
[(ε + iη)1 − H] G(ε) = 1 ⇒ GBB formálisan kifejezhet®


A dobozra megszorított Green-függvény
"Bal drót + Doboz + Jobb drót" módon particionálva a Dobozra meg-
szorított Green-függvény:
−1
GBB (ε) = ε1 − HBB − Σ(ε)

.
A félvégtelen drótok hatását a Σ(ε) nem-hermitikus korrekció tartalmazza.
Az Σ := ΣL + ΣR korrekció diszkrét rácson kiszámítható:

ΣD := τ D gD (τ D )† , D ∈ {L, R},
ahol τ D tartalmazza a drótok és a Doboz csatolását, gD pedig a félvégtelen

drótok analitikusan kiszámítható Green-függvénye.
S. Datta, Electronic Transport in Mesoscopic Systems.
Cambridge Studies in Semiconductor Physics and Microelectronic Engineering,
Cambridge: Cambridge University Press, 1995.

Diszkrét rácson
"Bal drót + Doboz + Jobb drót" módon particionálva
Bal drót (L) τL Doboz (B) τR Jobb drót (R)
pL3 BL3 BR3 pR3
pL2 BL2 BR2 pR2
pL1 BL1 BR1 pR1
"Els® szomszéd" csatolás a félvégtelen drótok és a Doboz közt:

1 X 1 X
τL = |BLi ihpLi | , τR = |BRi ihpRi | .
∆s2 ∆s2
i∈L i∈R
A korrekció nem elt¶n® mátrixelemei: D ∈ {L, R}

1
ΣD [BDi , BDj ] = g D [pDi , pDj ]
∆s4
A releváns zikai tulajdonságok és a Green-függvény
Élettartam
A Doboz formális sajátértékproblémája:
HBB + Σ(ε) ΨB B

µ = εµ Ψµ
Az izolált probléma
sajátenergiája Σ(ε) hermitikus része
εµ = εµ,0 − ∆µ − i(γµ/2).
Σ(ε) anti-hermitikus része

⇒ véges élettartam
A releváns zikai tulajdonságok és a Green-függvény
Spektrális függvény
ABB (ε) ≡ i[GBB (ε) − (GBB (ε))† ] = −2 Im GBB (ε) .

A Green-függvény sajátfüggvények szerinti formális kifejtése alapján

X γµ
ABB (ε) = ΨB B
µ Ψµ 2 2.
µ (ε − εµ,0 + ∆µ ) + (γµ /2)
Állapots¶r¶ség (DOS)
A rendszer energia spektrumát jellemz® mennyiség
1 1
Z
Tr ABB (ε) = dr hr| ABB (ε) |ri .

N (ε) ≡
2π 2π B
1X γµ /2 X
N (ε) = 2 2 −→ δ (ε − εµ,0 + ∆µ ) .
π µ (ε − εµ,0 + ∆µ ) + (γµ /2) γµ →0 µ
Numerikusan egzakt eredmények
A DOS elemzése, hamis rezonancia lehet®ségek kisz¶rése.
Mely energiákon számítha-

tunk rezonanciára? 3
(a)
2 ε1 ε3 ε6
Nagy élettartamú állapotok?
ε̃2 ε̃4 ε̃5
N (ε)
1
A Kölcsönhatási régióra 0
0 10 20 30 40 50
jellemz® rezonanciákat ki-

3
(b)
sz¶rhetjük a Doboz arrébb N (ε)
2
csúsztatásával 1
0
0 10 20 30 40 50
ε
1X γµ /2
N (ε) =
π µ (ε − εµ,0 + ∆µ )2 + (γµ /2)2

A transzmisszió energiafüggése "nem forgó" bejöv® hullám esetén
A DOS (N (ε)) mu- 2

1.5 ε1 ε̃2 ε3 ε̃4 ε̃5 ε6
tatja meg, hogy mely N (ε) 1
energiákon számítha- 0.5
0
tunk rezonanciára. 1
0 10 20 30 40 50
egzakt
0.8 approx
0.6 ε1 ε3 ε6
1 T (ε) T cl
φ0 (ϕ) = √ 0.4
π
0.2
0
0 10 20 30 40 50
ε
A transzmisszió energiafüggése Ψeven

0 (s, ϕ) = eik0 s φ0 (ϕ) , "nem forgó"
bejöv® hullám esetén, összevetve az analitikus közelítésb®l számolt ered-
ménnyel. (c = 0, 5)
A transzmisszió energiafüggése "nem forgó" bejöv® hullám esetén
A dobozban kialaku-
ló hullámfüggvény re-
zonáns energiákon
1
0.8
0.6 ε1 ε3 ε6
1 T (ε) T cl
φ0 (ϕ) = √ 0.4
π
0.2
0
0 10 20 30 40 50
ε
A transzmisszió energiafüggése Ψeven
0 (s, ϕ) = eik0 s φ0 (ϕ) , "nem forgó"
bejöv® hullám esetén. (c = 0, 5)

A transzmisszió energiafüggése "ellentétesen forgó" bemenet esetén
A DOS (N (ε)) mu- 2

1.5 ε1 ε̃2 ε3 ε̃4 ε̃5 ε6
tatja meg, hogy mely N (ε) 1
energiákon számítha- 0.5
0
tunk rezonanciára. 1
0 10 20 30 40 50
ε̃2 ε̃4 ε̃5

0.8
1 0.6
T (ε)
φ±1 (ϕ) = √ e±i2ϕ 0.4
π T pcl
0.2
0
0 10 20 30 40 50
ε
1
A transzmisszió energiafüggése Ψodd
1 (s, ϕ) = e
ik1 s
√ [φ1 (ϕ) − φ−1 (ϕ)] ,
2
"páratlan" bejöv® hullám esetén. (c = 0, 5)
Összegzés
Kétdimenziós bels® struktúrával rendelkez® részecske modell (merev

forgás) résen való szóródását vizsgáltuk kétféle módszerrel.
Analitikus közelítés segítségével (nem forgó bemenet) a transz-

lációra vonatkozó eektív potenciálokat vezettünk be.
Green-függvényes módszerrel egzakt numerikus megoldást ad-
tunk a szórási problémára.
Igazoltuk, hogy a közelítéseket tartalmazó analitikus megoldás
alacsony energiákon jól egyezik az egzakt megoldással.
Összegzés
Megjelent cikkek
B. W. Shore, P. Dömötör, E. Sadurní, G. Süssmann, and W. P. Schleich,

New Journal of Physics, vol. 17, no. 1, p. 013046, 2015.
P. Dömötör, P. Földi, M. G. Benedict, B. W. Shore, and W. P. Schleich,
New Journal of Physics, vol. 17, no. 2, p. 023044, 2015.
Köszönöm a gyelmet!
Munkánkat az OTKA támogatta T81364 témaszám alatt.

ElmFizSzeminarium

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

ElmFizSzeminarium

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bevezetés Klasszikus rotor Kvantumos rotor Analitikus Green Eredmények Összegzés

Forgó molekulák áthaladása apertúrán

Tanszéki szeminárium, Szeged, 2015. február 26.

Tanuljunk a fészeképít® verébt®l?

5 A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

6 Numerikusan egzakt eredmények

Szimmetrikus 2D forgó molekula.

A tömegközéppont csak az apertúra a

Jellemz® paraméterek: κ tömeg eloszlás a rotor mentén,

(a) (b) (c)

Geometriai kapcsolat a tömegközéppont x helye és a megengedett forgási

(a) (b) (c) (a)

Geometriailag megengedett (piros és kék ) illetve tiltott

A kritikus szög c := b/a-val kifejezve:

A klasszikus (geometriai) átmeneti valószín¶ség

egyenlet határozza meg, amely koordináta reprezentációban

Dimenziótlan változókat és mennyiségeket bevezetve:

Energia sajátérték egyenlet

Klasszikus forgási kényszerek mint kvantumos peremfeltételek

Kölcsönhatási régió (I)

α(r) (s) := arcsin(κ|s|)

A −sc ≤ s ≤ sc kölcsönhatási régióban a hullámfüggvénynek el kell t¶nnie

A transzlációs és a rotációs szabadsági fokok a peremföltételek miatt

doboz méretének α(s)-el jellemzett változását.

Behelyettesítünk az energia-sajátérték egyenletbe

Általános egyenlet a módusokra

A módusokat szétcsatoló közelítés

Eektív potenciál a visszaver®d® és az áthaladó részecskékre:

Az eektív potenciálok jellemzése

A tömegeloszlás paraméter értéke: κ = 1.

Oszcillátor potenciál illesztése

A v (t) (s) eektív potenciál (szaggatott piros) és az ®t közelít®

Kölcsönhatási régió (I)

Kölcsönhatási régió (I)

Kölcsönhatási régió (I)

A megoldások s = ±sc határokon való illesztéséb®l tm és rm meghatároz-

A transzmisszió energiafüggése nagyobb energia tartományt nézve,

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

Kölcsönhatási régió (I)

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

Absztrakt operátor egyenlet

Ahol, az innitezimális η −→ 0+ biztosítja, hogy a retardált Green-

Diszkrét rács reprezentációban tehát a [(ε + iη)1 − H] végtelen

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

H. Feshbach, Unied theory of nuclear reactions,

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

Green-függvényb®l hullámfüggvény és S mátrix

Innen adódik az S mátrix és G(ε) kapcsolatát leíró un. Fisher-Lee reláció :

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

Green-függvényb®l hullámfüggvény és S mátrix

Innen adódik az S mátrix és G(ε) kapcsolatát leíró un. Fisher-Lee reláció :

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

Az operátorok "Bal drót + Doboz + Jobb drót" particionálása:

GLL GLB GLR

[(ε + iη)1 − H] G(ε) = 1 ⇒ GBB formálisan kifejezhet®

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

A félvégtelen drótok hatását a Σ(ε) nem-hermitikus korrekció tartalmazza.

Az Σ := ΣL + ΣR korrekció diszkrét rácson kiszámítható:

ahol τ D tartalmazza a drótok és a Doboz csatolását, gD pedig a félvégtelen

A szórásprobléma megoldása Green-függvénnyel

pL3 BL3 BR3 pR3

pL2 BL2 BR2 pR2

Eektív potenciál a visszaver®d® és az áthaladó részecskékre:

Az eektív potenciálok jellemzése

A v (t) (s) eektív potenciál (szaggatott piros) és az ®t közelít®

Ahol, az innitezimális η −→ 0+ biztosítja, hogy a retardált Green-

H. Feshbach, Unied theory of nuclear reactions,

A releváns zikai tulajdonságok és a Green-függvény

A releváns zikai tulajdonságok és a Green-függvény