Kristályrácstípusok:
Rácstípus Ionrács
rácspontokban ellentétes töltésű ionok
rács összetartó erő Ionos kötés:
az ellentétes töltésű ionok között
kialakuló elektrosztatikus vonzás.
Fémrács
fématomtörzsek
Fémes kötés:
a fématomtörzsek és a
delokalizált elektronok között
kialakuló vonzó kölcsönhatás.
Atomrács Molekularács
atomok molekulák
Kovalens kötés: Másodrendű kölcsönhatások:
közös elektronpárral Diszperziós kölcsönhatás: Ez a
kialakuló atomkapcsolat. leggyengébb közöttük, apoláris molekulák
között jön létre, ilyen kapcsolat alakul ki
például a jódmolekulák között, vagy a
szén-dioxid molekulák között szilárd
halmazállapotban.
A dipólus-dipólus kölcsönhatás: a dipólus
molekulák közötti kölcsönhatás.
Hidrogén-híd kötés, vagy hidrogénkötés:
Olyan molekulák között alakul ki,
amelyben van hidrogénatom és van nagy
elektronvonzó képességű atom is, ami
rendelkezik nemkötő elektronpárral. Az
egyik molekula hidrogénje létesít
kapcsolatot egy másik molekula nagy
elektronvonzó képességű atomjával. Ez a
másodrendű kölcsönhatások között a
legerősebb. Erre jó példa a víz.
Fizikai átlátszó szürke árnyalatai, Cu vörös, Au átlátszó színes
tulajdonságok sárga
kemény Változó keménység kemény puha
hasad megmunkálhatóság nem jó
magas op Változó op, ρ 5 g/cm3 felett vagy magas op,
alatt… változó op, fp, inkább alacsony, néha
szublimáció
nem vezeti az elektromos áramot vezeti a hőt és az elektronos nem vezeti az elektromos nem vezeti az elektromos áramot és a hőt
és a hőt áramot áramot és a hőt
példa: NaCl Fe, Au, Hg gyémánt, SiO2 CO2, S8, H2O

rácstípus Kevert rácstípus:

rácspontokban C atomok
összetartóerő rétegen belül kovalens kötés
Rétegek között másodrendű kölcsönhatás
fizikai fekete
tulajdonságok puha, kenhető
magas op.
jól vezeti a hőt és az elektromos áramot.
példa grafit