MÁSODRENDŰ

KÉMIAI
KÖTÉSEK
Mit nevezünk Másodrendű Kötésnek?

• A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel

kisebb, mint az elsődlegeseké.
• Energiaközlés hatására a másodlagos kötések
bomlanak fel először miközben az egyes molekulák
szerkezete sértetlen marad.
 HIDROGÉNKÖTÉSEK
• A Hidrogénkötés a másodrendű kötések közül a
legerősebb fajta.

• Molekulák közötti erős másodlagos vonzóerő, amely

egy elektronegatív atom elektronja és egy
másik molekula kötésben lév ő hidrogénatomjának magja
között lép fel.
Hidrogénkötések Feltételei

• Molekula tartalmazzon hidrogént.

• Központi atom elektronegativitása nagy kell legyen.
• Központi atom mérete kicsi kell legyen.
• A központi atomnak legyen nemkötő elektronpárja.
 Van der Waals-kölcsönhatások

• A molekulák közötti (intermolekuláris) kötéstípusok között

a diszperziós a leggyengébb. Ezt a kötéstípust, illetve
kölcsönhatást felfedezőjéről van der Waals-féle
kötésnek is nevezik.
• Azokat a molekulák közötti kötéseket
soroljuk ide, amelyek a molekulán
belüli töltésaszimmetriából,
dipólusból következnek. A dipólusok
lehetnek állandóak (permanens
dipólus), átmenetiek és indukáltak.
 DIPOLUS-DIPOLUS KÖTÉS

• Ha nagyobb az egyik atom elektronegativitása, akkor a

másik atom elektronjai hozzá enyhén közelebb lesznek,
tehát a molekulán belül itt kialakul egy negatív
töltöttségű rész, míg a túloldalán egy pozitív rész , és ez
alapján vonzzák egymást a molekulák.
A Dipolus-Dipolus
kötés gyengébb mint a
hidrogénkötés viszont
erősebb mint a
diszperziós kötés.
Diszperziós Kötés

• A diszperziós kötés apoláris molekulák vagy atomok

között kialakuló, elektrosztatikus kölcsönhatás.
• A másodlagos kölcsönhatások (másodlagos kötések)
közül a leggyengébb fajta.
• Eltérések fedezhetőek fel az eloszlásban.
• Átmeneti dipólust képez az atomban, ami megfelelő távolság esetén
a szomszédos atomokban is átmeneti dipólust eredményezhet,
ennek következtében pedig vonzó kölcsönhatás alakulhat ki az
atomok között.
KÖSZÖNÖM A
MEGTISZTELŐ
FIGYELMET!