34.

Az atommag és a kötési energia

Az atommag összetétele: Egy Z rendszámú és A tömegszámú atom magjában
Z db proton és N = A – Z db neutron található.
A mag körül pedig Z db elektron kering.
A Z protonszám határozza meg a mag és az atom kémiai tulajdonságait, és a mag töltését is.
Ez Q = Z · e, ahol e az elemi töltés. A protonok és neutronok közös neve nukleon. A hidrogénatom magja
egy proton.
A neutron semleges, a proton egyszeres pozitív töltésű.
Izotópnak nevezzük azokat a kémiai elemeket, amelyek atommagjai azonos számú protonból, de eltérő
számú neutronból épülnek fel.
Az atommagok általában nagyon stabil részecskék.
Kétfajta módon átalakulhatnak más maggá: radioaktivitással és valamilyen magreakcióval.
radioaktivitás: meghatározott elemek, ill.izotópok atommagjai maguktól, külső behatás nélkül más
atommagokká átalakulnak.
magreakciók olyan folyamatok, amikor egy atommag és egy másik bombázó részecske kölcsönhatásának
révén jönnek létre a magátalakulások.
- Az első mesterséges magreakció és a proton felfedezése Rutherford nevéhez fűződik. 1919-ben
nagy energiájú 4 2 α -részecskékkel bombázott nitrogént.

- A második a neutron felfedezése volt.

erős magerő - stabil mag mert:
– töltésfüggetlen
– mindig vonzó;
– csak nukleonok közt hat;
– rövid hatótávolságú, gyakorlatilag csak szomszédos nukleonok közt hat;
– hatótávolságán belül intenzívebb
A mag kötési energiája: azt az energiamennyiség, ami ahhoz kell, hogy egy adott atommagot teljesen
különálló nukleonokra bontsunk. A kötési energia a tömegszámmal növekszik

Δm a magban fellépő tömeghiány,

c a fény vákuumbeli terjedési sebessége.
Az atommagok tömege mindig kisebb, mint a bennük lévő protonok és neutronok együttes tömege. A
hiányzó tömeget nevezték el tömeghiánynak vagy tömeg defektusnak. Amikor a nukleonok „összeállnak”
egy atommaggá, tömegük egy része energiává alakul át, és ez a tömeg hiányzik.