4.

Enzim aktivitás szabályozása

– Szabályozás típusai (alloszterikus, kovalens, enzim mennyisége, proteolízis)
– Példák (előadás anyagából)
két tényező határozza meg az enzim aktivitásának mértékét
az enzim mennyisége
az egyes enzimmolekulák működésének sebessége
a már megszintetizálódott enzimmolekulák működésének sebességét többféle regulációs
mechanizmus módosíthatja
allosztérikus szabályozás
oldalláncok kovalens módosítása
proenzimek aktív enzimmé alakítása limitált proteolízis segítségével

Fő metabolikus szabályozó mechanizmusok

• Koncentrációk
• Enzim (génexpresszió szabályozás), szubsztrát, kofaktorok
• Kompartmentalizáció
• Ellentétes anyagcsere utak – különböző kompartmentek. Membrán transzport
– szabályozás (szubsztrát áramlása).
• Enzimaktivitás szabályozása
• Kovalens és alloszterikus
• Hormonok
• Sejtek, szövetek közötti kommunikáció, szervezet egészének anyagcseréje.
Kovalens szabályozás révén is hathat.

Szabályozási stratégiák – enzimaktivitás

Alloszterikus
• Regulatorikus molekula kötődése alloszterikus helyre
• Kooperativitás (egyik funkcionális hely aktivitása befolyásolja a másik hely aktivitását)
• Feedback gátlás vagy feedforward aktiválás
• Cross regulation (másik anyagcsereút szabályozása)
Reverzibilis kovalens módosítások
• Kinázok és foszfatázok
Izozimek
• Ugyanaz a reakció eltérő időben (pl. fejlődés során) vagy helyen (szövet, sejtalkotó)
• Eltérő szerkezet, regulatorikus tulajdonságok és KM érték
Proteolitikus aktiválás
Irreverzibilis aktiválás hidrolízissel (zimogén vagy proenzim)
Emésztő enzimek, kaszpázok, véralvadás
Inhibitorok inaktiválják
Enzim mennyisége (általában transzkripció szintjén)
Kompartmentalizáció

Alloszterikus szabályozás
• Alloszterikus effektor vagy modulátor kötődik az alloszterikus helyhez
• Nem azonos az inhibitorokkal: nem az aktív-inaktív konformáció között okoznak váltást,
kinetikai hatások eltérők.
• Aktivátor ill. inhibitor hely a pozitív vagy negatív alloszterikus effektor részére
• K osztályú (negatív: KM növekszik) vagy V osztályú (Vmax változik) effektorok
• Homotróp interakció: szubsztrát a ligand (pozitív) – heterotróp (+ vagy -): más molekula a
regulátor
• Alloszterikus moduláció: sebesség meghatározó lépés, vagy útvonalak „kereszteződése” a
célpont.
Modulátor: általában kis endogén molekula
• Enzimnek lehet katalitikus és regulatorikus alegysége, vagy az alloszterikus hely a katalitikus
hellyel egy alegységen van
• Legtöbb alloszterikus enzim oligomer (több alegységes) – kooperáció jelenségét mutatja
• T (tense, taut) inaktív és R (relaxed) aktív konformáció
• Rate limiting (sebesség meghatározó) lépés vagy committed (elkötelezett) lépés egy
anyagcsereútban a leginkább szabályozott

Alloszterikus enzim szabályozás klasszikus példája

• Aszpartát transzkarbamoiláz: pirimidin bioszintézis elkötelezett lépését katalizálja

• A szintetikus útvonal végterméke: CTP
• Emelkedő CTP koncentráció mellett: a fenti enzim aktivitása csökkent. CTP csak más helyre tud
kötődni, mint a szubsztrátok (egészen más alakú és méretű molekula) – alloszterikus regulátor.
• Szintetikus útvonalaknál sokszor látjuk: a végtermék feed back gátlást fejt ki az elkötelezett
lépésre.
Kovalens szabályozás

• Alloszterikus tulajdonságok megváltoztathatók kovalens módosításokkal

• Foszforiláció (P): nem az egyetlen, de a leggyakoribb kovalens módosulás
• P és deP: általában reverzibilis folyamat, de irreverzibilis reakció
• P nagyfokban felerősödő hatásokat indukál
• Számos protein kináz létezik, szerin, threonin, tirozin oldalláncokat foszforilál (környező
aminosav szekvencia lényeges)
• Aktív centrum változhat, gátló domén kimozdulhat, más fehérjékkel való kapcsolat, konformáció
változás – sebesség vagy szubsztrátkötés változik
• Kovalensen modifikáló enzimek maguk is kovalensen szabályozhatóak
• Mindkét reakció gyors, P csoport töltéssel szolgál, H-hidakat tud kialakítani
• OH csoportok (Ser és Thr, vagy Tyr) – konszenzus szekvenciában
• Egy vagy több helyen: több faktor is szabályoz – finom szabályozás
• ATP mint P donor: szabályozás sejt energia státuszához kötött

proenzimek limitált proteolízise

irreverzibilis folyamat
a lényege, hogy az enzim csak ott legyen aktív, ahol már szükség van rá
a limitált proteolízis során egy másik proteáz néhány kitüntetett peptidkötésüket elhasítja, így
válnak aktívvá