KARBANTARTÁS

Szabó József Zoltán

Főiskolai adjunktus
BMF Mechatronika és
Autótechnika Intézet
ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS
ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS II.
II.
Galvanizálás
(krómozás, vasazás,
tampongalvanizálás)
Műanyagbevonás
Felrakóhegesztés
GALVANIZÁLÁS
ALKATRÉSZEK FELÚJÍTÁSA
GALVANIZÁLÁSSAL

A galvanizálás alapja:
ha az elektroliton
egyenáramot vezetünk
át, az elektrolit pozitív
ionjai a katódhoz, a
negatív töltésűek az
anódhoz vándorolnak.
A galvanizálás alapjai
„ Ha az elektroliton külső feszültségforrás
egyenáramát vezetjük át, akkor az
elektrolit pozitív ionjai a negatív
pólushoz, a katódhoz, a negatív töltésű
ionok a pozitív pólushoz, az anódhoz
vándorolnak Ennek alapján a pozitív
töltésű ion a kation, a negatív töltésű ion
az anion.
„ A külső feszültségforrás hatására a
katódon elektronfelesleg létesül;
közömbösül a kationok pozitív töltése,
és létrejön a semleges elem vagy
molekulacsoport. Az anódon
ugyanekkor elektronhiány jön létre, és
az anionok elvesztik fölösleges negatív
töltésüket, így keletkezik a töltés nélküli
nemfémes elem vagy a savmaradék.
Faraday törvényei

„ A leválasztott anyag tömege és a felhasznált árammennyiség közötti

kapcsolatot Faraday ismerte fel először.
„ Faraday első törvénye kimondja, hogy valamely elektrolitból a
villamos áram hatására leválasztott anyag tömege egyenesen
arányos az átmenő áram erősségével és a leválasztás időtartamával.
„ A k anyagjellemző értékére Faraday második törvénye ad felvilágosí-
tást. Ez kimondja, hogy a különböző elektrolitból azonos árammeny-
nyiség egyenértékű anyagtömeget választ le.
„ A harmadik törvény szerint a grammegyenértéknyi mennyiség
leválasztására 26,8 amperóra szükséges.
Galvanikus fémbevonás
„ Elektrolit: fémsók vizes oldata
„ Katód: a bevonandó alkatrész
„ Anód:
olyan fém mint a bevonat (az elektrolitból kivált
fémionokat az anód oldódása pótolja, pl.
vasazás)
galvanizálás alatt nem oldódó (a kivált
fémionok pótlása - koncentráció, pH-érték - a
fürdő regenerálásával)
„ Az elektródokon végbemenő folyamat:
a katódon: fémkiválás és hidrogén fejlődés
az anódon: anionok semlegesítése,
oxigénfejlődés, anódfém oldódása
Az elektródokon a következő folyamatok mehetnek végbe:
„ - a katódon: a fémkiválás és hidrogénfejlődés;
„ - az anódon: az anionok semlegesítése (következménye
gázkiválás, üledékképződés és szekunder kémiai reakciók),
oxigénfejlődés és az anódfém oldódása
„ Ezek a folyamatok együttesen is végbemehetnek.
A galvanizálás folyamata tehát a következő:
„ Az elektrolit fémionjai az átfolyó áram hatására semleges
atomok formájában kiválnak a katódon. A bevonat
kristályosodási folyamat eredménye, amely kristály csírák
képződésével kezdődik, utána ezek tovább növekednek.
„ Ha sok kristálycsira képződik, és lassú a növekedés
sebessége, finomszemcsés, fényes, kemény bevonat
keletkezik, erre törekszünk minden esetben
Galvánbevonatok tulajdonsagait és a
galvánfürdők hatásfokát a következő
tényezők határozzák meg:
„ a galvános polarizáció és a polarizációs
feszültségek,
„ a hidrogénkiválás,
„ az elektrolit vezetőképessége és összetétele,
„ a fürdő hőmérséklete,
„ a fürdő pH-értéke,
„ az áramsűrűség, és
„ az alapfém anyaga és felületének állapota.
Galvános polarizáció,
szóróképesség
„ a galvános polarizáció, amely az
összes olyan elektromotoros erőha-
tást jelenti, amelynek iránya ellenté-
tes a külső feszültség irányával.
Megkülönböztetünk diffúziós, kémiai
és ellenállás-polarizációt.
„ Az oldható anódok kör-
„ az elektródok és az elektrolit rendkí- nyezetében az ionok dú-
vül vékony érintkezési felületei
között fázishatár alakul ki, amelye- súlnak, és ezek akadá-
ken az ionoknak át kell hatolniuk. lyozzák az oldatba hajtást
„ Külső hatás nélkül az ionok mindig a (oldástenzió). Ha a kon-
nagyobb koncentrációjú térből a centráció kiegyenlítődést
kisebb koncentrációjú tér felé vándo- a diffúzió gátolja, diffúziós
rolnak. Ilyen értelemben a nem meg-
felelően kevert elektrolitokban is a
polarizációról vagy átha-
koncentrációkülönbségek miatt tolási polarizációról
kialakulhatnak fázishatárok. beszélünk
 A galvánbevonatok jellemzői
„ alapfémhez jól tapadnak
„ egyenletes rétegvastagság
„ tömör, pórusmentes bevonat
„ megfelelő mechanikai és kémiai tulajdonság

A kristályosodási folyamat:
„ az elektrolit fémionjai az áram hatására kiválnak a katódon
„ kristálycsírák képződése, további növekedésük
„ ha sok kristálycsíra képződik és lassú a növekedés
sebessége, finomszemcsés, fényes, kemény bevonat
keletkezik
 A galvánbevonatok tulajdonságait
meghatározó tényezők
„ az elektrolit összetétele és vezetőképessége
„ a fürdő pH-értéke
„ a fürdő hőmérséklete
„ az áramsűrűség
„ a hidrogénkiválás
„ az alapfém anyaga és felületének állapota
ALKATRÉSZ-
FELÚJÍTÁS
KRÓMOZÁSSAL
 Krómozás
„ Erős korróziónak illetve nagymértékű kopásnak
kitett alkatrészek javításához használható eljárás.
„ Leginkább acél ill. szürkeöntvényekhez
használják, de alkalmazhatók réz- ill.
alumíniumötvözetekhez is.
„ A krómréteg kedvező tulajdonságai:
− nagy keménység (500...1000 HV),
− kopásállóság,
− korrózióállósság,
− hőállósság.
A króm - Cr - jellemzői
„ Bunsen fedezte fel az I. világháború idején
„ Jele : Cr
„ Atomsúlya : 52
„ Olv. pontja : 1651 ºC
„ Amforter tulajdonsága van :
Passzivitás a hidrogénnel
Képes fémként és nemfémként is viselkedni
„ Nagyon kemény 600 – 800 Brinell keménység
„ A krómsó CrO3 vízben nagyon gyorsan oldódik
H2CrO4 krómsav keletkezik
Krómbevonat tulajdonsága
„ A bevonat keménységét, kopásállóságát
az elektrolízis feltételei (elektrolit
összetétel, elektrolit hőmérséklet,
áramsűrűség) határozzák meg.
 Krómbevonat tulajdonsága
„ Az opálos fényű felület keménysége
HV = 500...700, a fényes bevonatoké HV
= 700...1100.
„ A réteg szerkezete szempontjából
megkülönböztetünk tömör (kemény és
fényes, valamint matt), szivacsos és hálós
krómbevonatokat.
„ A krómréteg keménységét, tömörségét,
szivacsosságát az alkatrész igénybevétele
alapján választják meg.
 Elektrolitösszetétel (krómsav - kénsav)
„ Krómsav, CrO3 200…250 g/l
„ Kénsav, H2SO4 2,0…2,5 g/l
„ Javasolt rétegvastagság: 0,008…0,2 mm
(1,01…0,3 mm/h sebesség)
„ A kád ólommal vagy műanyaggal bélelt,
automatikus hőmérsékletszabályozás.
„ Hőmérséklet: 48…52 C
„ áramsűrűség: 25…45 A/dm2
„ 8%-nál nagyobb krómtartalmú acélok és a
régi krómréteg bevonására nem alkalmas.
Elektrolitösszetétel (krómsav -
stronciumszulfát - káliumszilikofluorid)
„ Krómsav, CrO3 250 g/l
„ stronciumszulfát, SrSO4 6 g/l
„ káliumszilikofluorid, K2SiF6 20 g/l
„ Javasolt rétegvastagság: 1…1,5 mm (0,04…0,06
mm/h sebesség)
„ Hőmérséklet: 55…65 °C
„ áramsűrűség: 60…90 A/dm2
„ régi krómréteg bevonására is alkalmas.
 A krómréteg felvitelének
hátrányai:

„ a felvitel bonyolult, lassú eljárás,

„ a felvitel rossz hatásfokú (10...30 %),
„ a felvitt réteg vastagsága legfeljebb 0,5 mm
lehet. Vastagabb réteg esetén a króm eltérő
hőtágulása következtében a króm leválik a vas
alapanyagról.
Vasazás

(galvanikus acélbevonás)
 Vasazás
„ Főleg acélból és szürkevasöntvényből
készült alkatrészek kopott felületeinek
javítására, szilárdillesztésű helyeken.
„ A réteg tulajdonságai:
„ nagytisztaságú vas, amelybe minimális
mennyiségű szén (C: 0,3…0,06 %) is beépül.
„ Keménysége HB= 200…240 daN/mm2,
„ Kötésszilárdsága: 200…700 daN/mm2
 Elektrolitösszetétel
„ Vasklorid FeCl2 350 g/l
„ nátriumklorid NaCl 300 g/l
„ sósav HCl 2 g/l
10…50 g/l nikkelklorid adagolása a
szemcsefinomság és a mechanikai tulajdonság
kedvezően befolyásolható.
„ Az anód kis széntartalmú acél, ötvözetlen
szénacél.
 A bevonat kialakulása
„ Az elektrolitban lévő Fe++ ionok a katódhoz
áramolnak, ahol elvesztik töltésüket és
lerakódnak.
„ Az anódból az elektrolitba Fe++ ionok lépnek
a katódon kiváltak pótlására.
„ A bevonat ferrites szövetszerkezetű.
„ Keménysége a ferrites szövetszerkezetű
acélokhoz képest 2…4 szeres lehet.
„ Áramsűrűség: induláskor 5 A/dm2, majd
10…15 A/dm2
„ sebesség: 0,1…0,15 mm/h, de 0,2…0,3 mm/h
is elérhető
 A bevonat hőkezelése

„ Hidrogénmentesítés 200…250 °C
„ Kopásállóság növelése:
betétedzéssel,
szulfidálással
keménykrómozással
Helyi galvanizálás

Selectron - eljárás
 Tampongalvanizálás
Vékony réteg felvitele

„ Az alkatrészt katódként, a bevonandó felülettel egyező

méretű, formájú felvivő fejet anódként kapcsolják. Ez
utóbbit fémionokkal átitatott pamut vagy műanyag szövet
borítja, koncentrációját mártogatással biztosítják.
 Tampongalvanizálás
Nagymennyiségű fém felvitele

Az oldatot szivattyú szállítja az anódhoz, amelyen

átfolyva jut a forgó felületre. A visszajutó oldat
szűrés után ismét felhasználható.
Hidraulikus kapszula

„ A hidraulikus kapszula
a DUNAFERR Kft
meleghengerművében
üzemel.
„ Átmérője 860 mm.
„ Lökethossza 75 mm.
„ Üzemi nyomása 400
bar.
Hidraulikus kapszula „ Bemaródások a
meghibásodása teljes belső
felületen
„ Felújítása
tampongalvaniz
álással.
Hidraulikus
kapszula
felújítás
után

„ A bemaródásokat rézzel töltötték fel.

„ Ezt követően a felületet nikkellel vonták be.
ALKATRÉSZ-
FELÚJÍTÁS
FELRAKÓHEGESZ
TÉSSEL
Acél alkatrészek felrakó hegesztése
„ A felrakó hegesztést a javítóiparban általában
kopott alkatrészek felújítására alkalmazzák.
Követelmények:
„ A felrakott fémréteg mechanikai és kémiai
tulajdonságai (keménység, kopás-, és
korrózióállóság) elégítsék ki a kívánt
követelményeket.
„ A hozaganyag megválasztása fokozott
jelentőségű.
„ Mindig kis beolvadásra törekedjünk.
„ Lehetőség szerint a legkisebb hőhatás érje a
munkadarabot.
 Hozaganyagok
Típus OK HRC Tulajdonság Alkalmazás
Kissé ötvözött, 83.28 30...40 szívós Párnaréteg
kis 83.29 Fémes kopás
széntartalmú
17 % Mn-acél 86.08 25...45 szívós, hidegen Ütve-koptatás
86.28 keményedő
Martenzites 83.50 szívós, Ütve-koptatás,
84.58 50...65 kemény Szemcsés
84.60 koptatás
85.65 (abráziós)
Cr-karbid 84.78 55...65 kemény, Ásványi
84.79 rideg koptatás
SP 350 Szemcsés
koptatás
(abráziós)
Co- és Ni-alapú 92.35 nagy Korróziós
ötvözetek 93.06 25...60 keménység igénybevétel,
93.01 nagy meleg-
hőmérsékleten megmunkáló
szerszám
Varratfelvitel
Kézi felrakás
„ menetszerű varratvezetéssel,
„ kerbfogazású és bordás tengelyeket
hosszvarratokkal.
Félautomatikus és automatikus
hegesztési eljárásokkal jobb minőség
érhető el, mert ezeknél az elektróda
mozgatása gépesített, így kevesebb a
hibaforrás
Kézi feltöltése menetes körvarrattal
Hosszvarratok felrakásának sorrendje
kerbfogazású csapon
Félautomatikus hegesztési eljárások
Védőgázas félautomatikus ívhegesztés:
A védőgáz feladata az ív stabilizálása és az
ömledék védelme.
Védőgázként nagytisztaságú (99,5...99,8%-os)
gázok használhatók.
Argon védőgázas fogyóelektródás
ívhegesztés:
Az argon 99,9 % tisztaságú legyen. Erősen
ötvözött acél alkatrészek és alumínium
alkatrészek kötő- és felrakó hegesztésére
alkalmas.
Szén-dioxid védőgázas fogyóelektródás
ívhegesztés:
Alkalmas kötő- és felrakó hegesztésre. Dezoxidáló
ötvözők jelenléte nélkülözhetetlen.
Fedettívű automatikus
felrakóhegesztés

„ A fedőporos hegesztési folyamat során a

fedőporréteg alatt szabályos hegesztőív
keletkezik, amely megolvasztja az
alapanyagot, a hegesztőhuzalt és a
fedőport.
„ A fedőpor rossz hővezető-képessége jó
termikus hatásfokot eredményez.
„ A feltöltött rétegben az alapanyag és az
elektródafém részaránya az áramerősség
függvénye.
 Fedőporos hegesztéssel feltölthető
felületek
A fedőporos automatikus hegesztéssel hengeres, kúpos,
bordás és síkfelületű munkadarabok tölthetők fel.
Felrakó hegesztés egybekezdésű
körvarrattal
Felrakó hegesztés több-bekezdésű
körvarrattal
FELÚJÍTÁS
MŰANYAG-
BEVONÁSSAL
Gépalkatrészek kopott felületeinek felújítása
műanyag bevonat felvitelével
„ Egymással szilárdan illeszkedő vagy
egymáson csúszó felületekhez
alkalmazható.
„ Feltöltéskor a kopott alkatrészt 0,5...0,8
mm vastag műanyag réteggel vonják be és
a kívánt méretűre munkálják.
„ A műanyag helyes megválasztásával
elérhető a megfelelő teherbíró képesség, a
jó siklási tulajdonság, rezgéscsillapítás és
ha szükséges, a jó villamos szigetelés,
valamint a jó korrózióállóság is.
Bevonatkészítéshez felhasználható
műanyagok
„ A bevonat rendeltetésének megfelelően lehetnek:
hőre keményedő és
hőre lágyuló műanyagok.
„ Jellemző tulajdonságaik:
korrózióállóság,
szigetelőképesség,
kedvező siklási tulajdonság,
megfelelő mechanikai tulajdonság.
„ Műanyag rétegek képzéséhez általában a céltól
függően hőre lágyuló műanyagokat használnak
(poliamidok, CAB, polietilén, teflon, stb.)
Gépalkatrész előkészítése

„ Az előzőleg műanyag bevonással felújított

alkatrészről a régi műanyag eltávolítása
esztergálással vagy leégetéssel.
„ Zsírtól, szennyeződéstől gőzsugárral,
mosógéppel vagy zsíroldószerrel való
tisztítás.
„ A kopott alkatrészek szabályozása (A
lemunkálás átlagos felületi érdessége Ra =
10...5 µm.
Gépalkatrész előkészítése,
durvítása

„ A műanyag adhéziós kötéssel tapad a fémre.

Nagyobb felületi érdesség esetén a tapadás
is jobb.
„ Ezért a felületet durvítják:
esztergálással (hegyes forgácsolókéssel, nagy
előtolással)
szemcseszórással (elektrokorund fúvatással). Az
elektrokorund legmegfelelőbb szemcsenagysága
0,6...1,6 mm.
Műanyagréteg felvitele

A műanyag réteget leggyakrabban :

„ lángszórással,
„ lebegtetett porba mártással
(szinterezéssel),
„ elektrosztatikus szórással viszik fel a
gépalkatrész felületére.
Műanyag bevonás lángszórással:
„ A munkadarabot a műanyag
olvadáspontja körüli hőmérsékletre
melegítik elő.
„ A műanyagot acetiléngázzal működő
különleges szórópisztollyal viszik fel a
munkadarab felületére.
„ A gázlángban meglágyuló műanyag
részecskék a felületre csapódnak és ott
összefüggő réteggé olvadnak össze.
„ Leginkább polietilén típusú műanyag
alkalmas a lángszórásra.
„ Nagyobb felületeket szakaszosan szórnak
fel, szakaszos előmelegítéssel.
Műanyag bevonás lebegtetett műanyag porba
mártással (szinterezés)

A műanyag port nemez,

poliuretánhab vagy kerámiai úton
előállított szűrőbetéten keresztül
befújt száraz levegővel lebegtetik.

„ a munkadarabot a műanyag olvadáspontjánál valamivel

nagyobb hőmérsékletre hevítik,
„ a levegővel lebegő állapotban tartott műanyag porba
mártják.
„ A bevonni nem kívánt részeket nem mártják be a műanyag
porba, vagy alumíniumfóliával letakarják vagy valamilyen
hőálló szilikonolajjal, különleges zsírral bekenik.
Műanyag bevonás elektrosztatikus
szórással
„ Az eljárás az elektrosztatikus festékszóráshoz
hasonló.
„ A szóróberendezés és a tárgy között mintegy 35-
45 kV potenciálkülönbséget hoznak létre. A
pozitív töltésű műanyag szemcsék a hideg
munkadarabot egyenletesen befedik.
„ Ezután műanyagot kemencében olvasztják rá a
munkadarabra.
„ A műanyag tapadása nemcsak a munkadarab
felületi minőségétől függ, hanem a gépalkatrész
anyagától, a műanyag szemcse nagyságától és a
műanyag fajtájától is.
A műanyag bevonást követő készre munkálás

„ A műanyaggal bevont munkadarabot

esztergálással vagy köszörüléssel készre
munkálják.
„ A megmunkáláskor szem előtt kell tartani, hogy a
műanyag réteg akkor lesz tartós, ha a réteg
vastagsága egyenletes, ezért fokozottan kell
ügyelni az alkatrész központosítására.
„ Javasolt technológiai adatok: a forgácsolási
sebesség v = 100-80 m/min, az előtolás f=0,1...0,3
mm (0,03...0,08 mm) fordulatonként.
Esztergáláskor levegőhűtést alkalmaznak.