Szerkezettan

2. előadás

Egyszerűsített ábrázolási módok
Különleges nézetek

Dr. Grőb Péter
Grőb Péter 2014 1
Nézetrendtől eltérő elhelyezésű nézetek
Ha a rajzterület jobb
kihasználása
érdekében eltérünk a
nézetrendtől, akkor
a nézési irányt
mutató nyíl és
azonosítók
alkalmazásával a
nézet tetszés szerint
elhelyezhető.

Grőb Péter 2014 2
A műszaki ábrázolás általános előírásai

A tárgy egyértelmű ábrázolásához szükséges vetületek (nézetek,

metszetek) számát a tárgy alakja, geometriai bonyolultsága
határozza meg.

A tárgy alakját és nagyságát a rajzon lévő vetületek és méretek

együtt határozzák meg.

Grőb Péter 2014 3
A műszaki ábrázolás legfontosabb szabályai
• A testet úgy kell a képsíkokkal határolt térnegyedben
elhelyezni, hogy a főnézet (elölnézet) adjon a test formájáról
és méretéről a legtöbb információt.
• Csak annyi további vetületet (nézetet, metszetet) kell rajzolni,
amennyi a tárgy teljes és egyértelmű meghatározásához
szükséges. (A tárgyat egyértelműen bemutató nézetek és
metszetek számát a lehető legkevesebbre kell korlátozni.)
• Takarékoskodjunk a rajzi munkával, kerüljük a részletek
ismétlődését és a nem látható részletek szaggatott vonallal való
ábrázolást.
• Túlhatározottság nélkül ábrázolunk! Kerüljük a semmitmondó,
a méretmegadás szempontjából felesleges vetületeket
(alakjelek!)
Grőb Péter 2014 4
Egyszerűsített ábrázolási módok 1.

Belül tömör, forgásszimmetrikus alkatrészeket elegendő egy

nézetben ábrázolni, mivel a méretmegadásban szereplő
alakjelek feleslegessé teszik valamelyik oldalnézetnek a
megrajzolását.

Grőb Péter 2014 5
Egyszerűsített ábrázolási módok 2.

Szimmetrikus tárgyak ábrázolásakor megengedett, hogy a

tárgynak csak a felét, vagy esetleg a negyedét rajzoljuk meg.

Ha a szimmetriavonalat nézetvonal fedi, akkor a félvetület

helyett törésvonallal határolt részvetületet kell rajzolni.

Grőb Péter 2014 6
Egyszerűsített ábrázolási módok 3.
A nem szimmetrikus alkatrészek ábrázolásakor is
takarékoskodunk a rajzi munkával.
A részvetületek (résznézetek, részmetszetek) rajzolása is
megengedett. Ilyenkor a teljes vetület megrajzolása helyett
annak csak azt a részét rajzoljuk meg, amelyik új
információkat tartalmaz.
Megszakítás esetén a semmitmondó közbenső részeket
elhagyhatjuk.
A kitörés a kontúron belül szabadkézi törésvonallal elhatárolt
részmetszet.

Grőb Péter 2014 7
Egyszerűsített ábrázolási módok 4.

Kiemelt részlet
Célja a vetületen adott méretarányban nehezen látható,
méretezhető, vagy egyáltalán nem ábrázolható részletek
megmutatása.
A kiemelt részlet nézet helyett részmetszet is lehet. A kiemelt
részt vékony folytonos vonallal körül kell határolni és
nagybetűvel azonosítani.

Grőb Péter 2014 8
Egyszerűsített ábrázolási módok 5.

Ismétlődő elemek egyszerűsített ábrázolása

A tárgy szabályosan ismétlődő, azonos részleteinek kirajzolása
helyett egyszerűsített, jelképes ábrázolás alkalmazunk.
Ismétlődő elemekből csak az elején és a végén rajzolunk meg
egyet-egyet, a közbenső ismétlésre vékony vonal utal.
Ismétlődő furatok esetén csak a furatok helyét rajzoljuk meg.

Grőb Péter 2014 9
Egyszerűsített ábrázolási módok 6.

Sík felületek jelölése

A forgásfelületű alkatrészek sík felületeire
hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy a sík
felület átlóit vékony folytonos vonallal
megrajzoljuk.

Grőb Péter 2014 10
Egyszerűsített ábrázolási módok 7.
Elforgatott ferde vetületek
Ha a vetületnek a vetítési irány szerinti ferde elhelyezése kézi
technika esetén nehezen szerkeszthető vagy nehezen
elhelyezhető, indokolt lehet a vetület elforgatása.
Az elforgatás irányát és szögét egyezményes módon jelölni
kell

Grőb Péter 2014 11
Vetületek vonalai 1.
Vastag folytonos (kontúr) vonallal kell megrajzolni:
• határ (kontúr) vonalakat,
• a látható éleket,
• a merőleges síkok képét (akkor is ha legömbölyítés határolja).

Grőb Péter 2014 12
Vetületek vonalai 2.
A folyamatos átmenetet tagolóvonallal (t) ábrázoljuk. A
tagolóvonalakat az elméleti áthatás- a felületek áthatása
legömbölyítés nélkül – helyén úgy rajzoljuk meg, hogy azok
nem csatlakoznak a tárgy kontúrvonalához, hanem attól 2-5
mm-el előbb befejezzük.

Grőb Péter 2014 13
Nézet és metszet
A tárgy külső képét
mutató vetületet nézetnek
nevezzük
A tárgyak belső
geometriai kialakításának
egyértelmű megmutatása
céljából metszetet
készítünk. A metszet egy
képzeletbeli metszéssel
csonkított tárgy vetülete.

Grőb Péter 2014 14
Metszetek, szelvények
A tárgyak belsejének vagy a nézetein nem látható részeinek
megmutatására metszeteket, illetve szelvényeket használunk.

Grőb Péter 2014 15