Műszaki ábrázolás

3. előadás
Különleges és összetett metszetek
Hengeres alakzat metszése ferde síkkal - csőmetszés
Félmetszet-félnézet
készítésének szabályai:
A metszetet és a nézetet csak szimmetria-
vonal választhatja el. Ha a metszősík
egybeesik valamilyen nézetvonallal, akkor a
metszetet úgy kell ábrázolni, hogy vagy a
nézetből egy részt a metszethez rajzolunk
(ez a példa), vagy a nézetet nyújtjuk túl a
metszetoldalba, ahogyan az alak megkívánja.
Az átlógó részt szabadkézi törésvonallal
határoljuk le.
Kitörés (részmetszet):
Szabadkézi törésvonallal lehatárolt, szimmetriában végzett metszés, amikor tömör tárgyakban végzett
bemunkálást akarunk megmutatni külön vetület megrajzolása nélkül. A metszősík ilyenkor sem eshet
egybe nézetvonallal.

Tengelyben központfurat, zsákfurat, Sík darabban zsákfurat megmutatása: (egykontúros,

reteszhorony megmutatása: átmenő megmunkálás esetén nem szükséges)
Lépcsős metszet:
Több metszősíkot egyesíthetünk, ha a köztük lévő átmenetet a metszősík nyomvonalán a lépcsőszerű
töréseket jelöljük. A metszősík tárgyba való be- és kimeneténél kötelező az azonos nézési irány és az
azonos betűzéses jelölés. A metszeti képet a metszősíkot jelölő betűkkel jelöljük.

A metszeti képen egy síkba tolva ábrázoljuk a

Felesleges lenne két külön síkkal metszeni. lépcsőben keletkezett metszeti képeket.
Befordított (lépcsős) metszet:
Ha a metszősíkokat egymáshoz képest nem eltolni, hanem elfordítani lenne célszerű, olyankor az
elfordított síkokkal metszett képeket forgatjuk azonos síkba. Ebben az esetben is kötelező a
metszősíkok elforgatásának, és az összejelölésnek az alkalmazása.

A talp – oldal, és a felöntések megmunkálása Más-más alakú, ismétlődő megmunkálások

egyszerre megmutatható: megmutatása:
Szelvény:
A megmutatandó keresztmetszet síkjára merőleges síkkal való metszéskor keletkező alakzat. Csak a
metszősíkba eső részt ábrázoljuk.

A szelvényt vékony folyamatos vonallal a metszett

Befordított szelvény: kontúron belülre, 90°-kal elfordítva rajzoljuk be, és sraffozzuk.
„Kifordított” szelvény:

 A szelvény képét a metszett felülethez képest kívülre, 90°-kal elfordítva rajzoljuk kontúrján vastag
vonallal, és sraffozzuk. A metszősík nyomvonalát nem kell jelölni, ha a metszet a nyomvonal
meghosszabbításában kerül megrajzolásra.
Egyéb szabályok a metszetek rajzolásánál:

 n – nem látható, nem esik a metszősíkba,  Több szelvénykép rajzolásakor, ha nem

mégis berajzoljuk (nem „eshet szét” a férnek el a „helyükre”, akkor összejelöléssel
szelvény): bárhová tehetők:
Metszeti képek rajzolásának egyéb szabályai:

Szigorúan TILOS hosszirányban metszeni, metszetben ábrázolni:

•Tömör tengelyszerű alkatrészeket (csavar, csapszeg stb.)
•Fogaskerék fogát
•Bordát (bordástengelyét, öntvényét)
•Küllőt

•Szabványos anyát.
Semmilyen irányban nem szabad metszeni, metszetben ábrázolni:
•Golyót

•Csapágy gördülő elemét.

Példák az előbbiekre:

 Öntvényborda (keresztirányban metszhető):  Küllő (keresztirányban metszhető):