Mit értünk minőség alatt?

Minőség: A minőség termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és

jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik adott követelmények vagy
elvárható igények kielégítésére.

Megfelelőségi piramis felépítése:

((talptól csúcs felé))
1 Jogszabályok és szabványok követelményei
2 Használat és alkamazás célja
3 Vevő kimondott igényei
4 Vevő látens igényei

Követelmény: igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy

kötelező.
A vevői megelégedettség: a vevő észlelése arról, hogy milyen mértékben
teljesülnek a vevő követelményei.
Képesség: egy szervezetnek, rendszernek vagy folyamatnak az az adottsága,
hogy olyan terméket hozzon létre, amely ki fogja elégíteni az illető termékre
vonatkozó követelményeket.
Érdekelt fél: Olyan személy vagy szervezet, amely hatással lehet vagy van egy
vagy több folyamattal kapcsolatos döntésre, tevékenységre.
Szervezet: Munkatársak egy csoportja és feltételrendszer, a felelőségi körök,
hatáskörök és a kapcsolatok elrendezéseivel együtt.
Vevő: szervezet vagy személy, amely kapja a terméket (fogyasztó, ügyfél,
végső felhasználó, kiskereskedő, kedvezményezett, megrendelő)
Folyamat: egymással kapcsolatban álló tevékenységek sorozata, mely
bemeneteket kimenetekké alakít át
Folyamat be és kimenetei:
Be: Anyag, ember, módszer, gép, köryezet
Ki: Félkésztermék, késztermék, szolgáltatás
Belső folyamat: Szervezeten belüli folyamatok.
Kihelyezett folyamat: Folyamat vagy annak bizonyos része; Külső szervezet
végzi; Megállapodás alapján
Különleges folyamatok: Olyan folyamat mely kimenetének megfelelőségét
nem lehet könnyen vagy gazdaságosan érvényesíteni (validálni).
A validáláson értjük (érvényesítés/jóváhagyás) azt az eljárást, ami bizonyítja,
hogy a módszer, az eljárás a kívánt eredményre vezet, azaz a méréskor azt a
paramétert szolgáltatja, amit szeretnénk, a definíciónak megfelelő paraméter
értéket kapunk, ha helyesen hajtjuk végre az eljárást (módszert).
Verifikálásnál (Igazolás) azt nézzük, hogy a módszerünk megfelelően van-e
végrehajtva ahhoz, hogy a kívánt paramétert kapjuk. A verifikálásnál tehát a
módszert már jónak minősítettük és azt ellenőrizzük, hogy helyesen működik-e
a módszerünk az adott megvalósításban.
Minőségpolitika: egy szervezetnek hivatalosan kinyilvánított általános
szándékai és irányvonala a minőségre vonatkozóan, amit a felső vezetőség
foglal össze.
Minőségcél: a minőséggel kapcsolatos célok, amire törekednek vagy amit
elakarnak érni.
Minőségtervezés: a minőségirányításnak olyan része, ami a minőségcélok
kitűzésére, a működési folyamatok és szükséges erőforrások meghatározására
összpontosít.
Minőségszabályozás: a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi
követelmények teljesítésére összpontosít.
Minőségbiztosítás: a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy
a minőségi követelmények teljesülni fognak.
Minőségfejlesztés: a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi
követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít
A minőségmenedzsment valamely szervezet vezetésére és felügyeletére
vonatkozó összehangolt tevékenység, amelynek középpontjában a minőség áll.
A minőségmenedzsment-rendszeren a minőség szempontjából lényeges
valamennyi folyamatot és eljárást érintő, az azt megvalósító szervezet
politikáját és céljait, valamint a szervezet által működtetett struktúra,
intézkedések, eszközök, erőforrások összehangolt egységét értjük.
ISO 9000 szabvány elemei:
- ISO 9000:2015 -> Minőségirányítási alapelvek
- ISO 9004:2010 -> Szervezetek fenntartható sikerességének irányítása
- ISO 9001:2015 -> Minőségirányítási rendszerek, követelmények
- ISO 19001:2012 -> Útmutató az irányítási rendszerek auditjához
Frederick W. Taylor alapelvei:
• napi feladat: Minden egyes szervezetben minden egyes személynek világosan
körülhatárolt nagyobb, de egy nap alatt teljesíthető feladattal kell
rendelkeznie.
• szabványos körülmények: A munkásnak szabványos szerszámokkal kell
rendelkeznie és szabványos körülmények között kell feladatát végrehajtania.
• sikerért cserébe magas bér
• sikertelenségért súlyos anyagi következmények
Walter A. Shewhart munkássága:
A gyáripari termékek gazdasági minőségellenőrzése című munkája.
- munkafolyamatokat úgy vonhatjuk legjobban ellenőrzésünk alá, ha
meghatározzuk, mikor kell egy folyamatot hagyni, hogy a maga útján menjen
és mikor szükséges a beavatkozás.
- meg tudta határozni az esetleges eltérések mennyiségi korlátait egy-egy
feladat befejezése során és leszögezte, hogy csak akkor kell beavatkozni, ha
ezeket a korlátokat túllépték.
- Képessé tette a munkásokat, hogy ellenőrizzék munkájukat és előre lássák,
mikor fenyeget a korlátok túllépésének veszélye és ezzel a selejt gyártása.
W. Edwards Deming által megfogalmazott hét súlyos „betegség”:
1. Következetes célkitűzés hiánya 2. Rövid távú profit fontosságának
hangsúlyozása 3. Teljesítmény értékelése, érdemek rangsorolása avagy éves
jelentés hiánya 4. Menedzsment mozgékonyságának hiánya 5. Látható számok
használatával történő menedzselés 6. Túlzottan magas egészségügyi költségek
7. Túlzottan magas balesetbiztosítási költségek
W. Edwards Deming 14 pontja közül három:
Értsük meg az ellenőrzés célját a folyamat javítása és a költségek csökkentése
érdekében.
Javítsuk állandóan és szüntelenül a termék- és szolgáltatásrendszert
Cselekedjünk a változások végrehajtása érdekében.
PDCA ciklus:
Plan: Tervezzük meg mit akarunk tenni! Problémákat rangsorolni kell, hogy ne
egyszerre foglalkozzunk velük. Mindig azzal foglalkozunk, amelyik aktuálisan a
legnagyobb. A kiválasztott problémára stratégiát kell alkotni.
Do: Tegyük meg! A stratégiában foglalt feladatok megvalósítása a következő
lépés.
Check: Ellenőrizzük! Az ellenőrzés fázisa a működés és a bevezetett
intézkedések hatásosságának vizsgálatát jelenti.
Act: Avatkozzunk be! A beavatkozás zárja, ugyanakkor újraindítja a folyamatot.
Az ellenőrzés következtetései alapján újabb intézkedéseket meghozatalára
lehet szükség, mely átvisz a következő tervezési fázisba.
Ha egy problémát megoldottunk, akkor a rangsorban következő problémára
lehet lépni.
Juran-trilógia:
1. Minőségtervezés: Idetartozik az a folyamat, amely azonosítja a vevőket,
igényeket, a termékeknek és szolgáltatásoknak azon vonásait, amelyeket a
vevők elvárnak és azokat a folyamatokat, amelyek az adott termékeket és
szolgáltatásokat a megfelelő tulajdonságokkal látják el.
2. Minőség-ellenőrzés: E folyamat során a terméket megvizsgálják és a vevők
által eredetileg meghatározott igényekkel összevetve értékelik. Az előforduló
problémákat felfedezik, majd kijavítják.
3. A minőség tökéletesítése: Idetartozik a pénzforrások elosztása, a minőségi
projekteket vezető egyének kinevezése, a projektekben részt vevők képzése és
általában olyan állandó struktúrák létrehozása, amelyek a minőség javára
válnak és az ebből adódó nyereségeket állandósítják.
Philip B. Crosby abszolútumai:
1. A minőség "igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti". Ez
nem is utal arra a módra, amelyben valamely tárgyat legyártanak, avagy
módszerre, amelynek segítségével a szolgáltatást nyújtják.
2. megelőzés kell, nem ellenőrzés.
3. A teljesítmény szintje a nulla hiba. Crosby úgy gondolta, hogy a nulla
tévedés válhat céllá, sőt azzá is kell válnia.
4. A minőség mértéke megegyezik a minőség költségével.
Armand V. Feigenbaum kritériumai:
Nem születhet minőség a gyártás terén:
- ha a termékeket rosszul, kevéssé átgondolt módon tervezték,
- ha nem a megfelelő piacokon hozták forgalomba,
- ha nem volt megfelelő a vevővel közvetlenül érintkező személyek és helyek
kiválasztása sem.
A szervezetben működő valamennyi funkció felelős a minőségért - és ez az
eszme vált ismertté teljes körű minőségellenőrzés (TQC) néven.
David Alan Garvin öt szempontja ami alapján a minőséget vizsgálhatjuk:
• Termék alapú: a minőség meghatározott tulajdonságok jelenlétén vagy
hiányán alapszik. Ha a kedvezőbb tulajdonság több van, akkor jó minőségű a
termék.
• Transzcendens megközelítésű minőség :A minőséget csak azután érthetjük
meg, miután jó néhány hatás érte, amelynek nyomán kialakultak
jellegzetességei.
• Termelés alapú: egy adott termék megfelelése előre meghatározott
követelményeknek.
• Felhasználó alapú: a minőség meghatározásának egyetlen feltétele, hogy
képesek vagyunk-e a vevő igényeit kielégíteni.
• Érték alapú: meghatározott tulajdonságú termék a vevőnek elfogadható
áron.
David Alan Garvin által megfogalmazott nyolc minőség dimenzió:
1) A teljesítmény a termékek (szolgáltatások) alapvető felhasználhatóságát
jelentik.
2) Hasonló célt szolgáló termékek közötti választáskor kerül előtérbe a
sajátosságok kérdése.
3) A megbízhatóság tekintetében két termék közül az a jobb minőségű, azaz az
tudja jobban kielégíteni az igényeket, mely azonos ráfordítással (például
azonos ár, azonos szerviz-ráfordítás mellett) több munkát képes elvégezni.
4) A megfelelés olyan követelmények kielégítését jelenti, melyek írásban -
jogszabályban, belső szabályzatokban vagy szabványokban - rögzítettek.
5) A termék tartóssága a használati időn belül nyújtott teljesítményének
mértékét jelenti.
6) A használhatóság a termék által kínált lehetőségek kiaknázhatóságának
mértékét mutatja.
7) Az esztétikai minőség a termék külső jegyeinek összessége, mely egyre
nagyobb fontossággal bír. Két azonos funkciójú termék közül az esztétikailag
megfelelőbb - pszichológiai tényezők közrejátszásával - magasabb szinten fogja
az igényeket kielégíteni.
8) A felismert minőség, azaz a márkanév, a termék jó híre a felhasználók
körében tovább emeli a minőséget.
Ishikawa diagram:
Ishikawa diagram = halszálka diagram = ok – okozat diagram
Okok és okozatok összefüggésének elemző módszere. Célja a legvalószínűbb
okok meghatározása.
Az okokat általában a következő főbb csoportokba szokták sorolni:

Ember: bárki, aki részt vesz az adott folyamatban

Módszerek: hogyan megy végbe a folyamat és milyen előírások vonatkoznak rá, úgymint üzletpolitika,
eljárások, belső szabályozások és törvényi előírások

Gép: bármely eszköz, amely szükséges a feladat elvégzéséhez (pl. számítógépek, szerszámok stb.)

Anyagok: minden alapanyag, félkész és késztermék, amelyek szükségesek a végső termék előállításához

Mérések: minden adat, amit folyamatból származik és alkalmas a folyamat minőségének értékelésére

Környezet: azok a feltételek, amelyek mellett az adott folyamat működik (pl. helyszín, idő, hőmérséklet,
kultúra stb.)
6M az Ishikawa diagramban (lényegében ugyanaz):
Machine (gép), Method (folyamat), Material (anyag), Manpower (ember),
Measurement (mérés), Milieu/Mother Nature (környezet)
Kaizen tevékenység ciklusai:
• Műveletek és tevékenységek szabványosítása
• A szabványosított műveletek / tevékenységek mérhetővé tétele
(ciklusidő, folyamatos leltár)
• Szűk keresztmetszet meghatározása
• Innováció a követelmények teljesítésére és a termelékenység növelése
• Az új, hatékonyabb műveletek standardizálása, azaz a ciklus újrakezdése
A kaizen öt fő eleme: - Csapatmunka - Személyes fegyelem - Jobb hangulat -
Minőségi körök - Legyünk jobbak
Taguchi-filozófia három alapelve:
1. A gyártmány minőségét nem utólag kell ellenőrizni, hanem a gyártmányba
bele kell tervezni („quality design”).
2. A minőség akkor lesz a legjobb, ha minimalizáljuk az előirányzattól való
eltérést. („robust design”).
3. Az előírástól való eltérés függvényében definiálni kell a minőség előírt
„költségét”. („cost of quality”)
Három szabványosítással foglalkozó szervezet:
ISO - Nemzetközi szabványügyi szervezet
CEN - Európai szabványügyi bizottság
MSZT - Magyar szabványügyi testület
ISO 9001:2015 alapelvei:
1. Vevőközpontúság 2. Vezetői szerepvállalás 3. A munkatársak elköteleződése
4. Folyamatszemléletű megközelítés 5. Fejlesztés 6. Bizonyítékon alapuló
döntéshozatal 7. Kapcsolatok kezelése
1. Vevőközpontúság: A minőségmenedzsment, fő céljaként a vevői
követelmények teljesítésére és a vevői elvárások meghaladására
 összpontosít. Von. int: vevők feltérképezése, vevői kapcsolatok aktív
kezelése, vevői elvárások megismertetése a szervezettel
2. Vezetői szerepvállalás: Az egész szervezet működése elsődlegesen a
szervezet vezetésén, annak hozzáállásán, elkötelezettségén, szándékán
és akaratán múlik. Von. int: A bizalom és tisztesség kultúrájának
kialakítása, a minőség iránti elkötelezettség ösztönzése, a vezetők pozitív
példamutatása
3. Munkatársak elköteleződése: Az ember nem csak, mint erőforrás és a
képzés tárgya jelenhet meg, hanem az egész rendszer működtetője.
Von.int: A munkatársak közreműködésének, tanulásának, fejlődésének
elismerése, felmérések végzése a munkatársak elégedettségének
értékelésére, kommunikáció folytatása a munkatársakkal
4. Folyamatszemléletű megközelítés: Az ISO 9001:2015 szabvány képessé
teszi a szervezetet arra, hogy megtervezze folyamatait és azok egymásra
gyakorolt hatását. Von.int: A folyamatok sorrendjének és
kölcsönhatásának megállapítása, Az egyes folyamatokra vonatkozó
követelmények rögzítése, A rendszer céljainak és azok eléréséhez
szükséges folyamatok meghatározása
5. Fejlesztés: A menedzsment rendszer fejlesztése fontos ahhoz, hogy
fenntartható legyen a teljesítmény meglévő szintje, és hogy a szervezet
reagálni tudjon a külső feltételek változásaira. Von.int: A fejlesztési célok
kialakításának elősegítése, A munkatársak oktatása és képzése, A
munkatársak felkészültségének megteremtése projektek végrehajtására
6. Kapcsolatok kezelése: Partnerkapcsolatok célszerűcégének,
hasznosságának, kockázatának meghatározása. Von.int: Az érdekelt
felekkel fenttartott kapcsolat meghatározása és rangsorolása,
Teljesítménymérés és visszajelzés az érintett felek számára
7. A bizonyítékon alapuló döntéshozatal: feltételezi a szükséges és hasznos
adatok és információk logikai és intuitív elemzését. Von.int: Minden
szükséges adat elérhetővé tétele az érintett munkatársak számára, Az
adatok és információk értékelése, A fő mutatók meghatározása, mérése
és figyelemmel kísérése a szervezet teljesítményének bizonyítására

Mi a szervezet környezete? Fajtái?

A környezet a külső és belső tényezők kombinációja, amelyek hatással lehetnek
a szervezet céljainak fejlesztésére és elérésére.
Lehet belső környezet: - belső éríntettek (vezetés, személyi állomány) - anyagi
erőforrások - gyártással összefüggő tényezők - szervezet infrastruktúrája -
szervezet elhelyezkedése - ergonómia szempontok
Lehet külső környezet:
a, Mikrokörnyezet - szövetségesek, stratégiai partnerek - versenytársak,
konkurencia - nyilvánosság
b, Makrokörnyezet - politikai és jogi környezet - gazdasági környezet -
társadalmi környezet
ISO 9001:2015 szabványban ismertetett, szervezet környezetéhez fűződő
három alaptevékenység? - Vezetői szerepvállalás - Tervezés - Támogatás
ISO 9001:2015 szabvány mit ért vezetői szerepvállalás alatt?
A hangsúly a vezetésen van.
• A vezetőknek biztosítani kell, hogy a minőségirányítási rendszer elemei
beépüljenek a szervezet üzleti folyamataiba. • A felelős vezetés bevonása a
minőségirányítási rendszerbe. • A vezetés nem ruházhatja át a felelőségeket
megbízottakra.
ISO 9001:2015 szabvány szerinti minőség tervezés:
A tervezés olyan intézkedések meghozataláról szól, amelyek szükségesek a: -
Szervezeti célok sikeres eléréséhez - Kockázatok kezeléséhez - A lehetőségek
kihasználásához
Kockázat: A bizonytalanság hatása. Egy hatás az elvárttól való eltérés
Kockázatok és lehetőségek: Lehetséges kedvezőtlen és kedvező hatások.
Mik a teljesítményértékelés eszközei a szervezeten belül? • Figyelemmel
kísérés, mérés értékelés, elemzés és értékelés. • Vevői elégedettség mérés •
Audit (külső, belső)
Mik a minőségfejlesztés lépései az ISO 9001:2015 szabvány szerint?
• Meghatározni, kiválasztani, megvalósítani a fejlesztési lehetőségeket. •
Nemmegfelelőségek és helyesbítő intézkedések • Folyamatos fejlesztés
Milyen adatgyűjtési és feldolgozás eszközöket ismer? A tényeken alapuló
döntéshozás csak a tények ismerete alapján lehetséges. A tények
megismeréséhez adatokat kell gyűjteni, az adatokat fel kell dolgozni, az
eredményeket ábrázolni kell, hogy a döntés minél hatékonyabb lehessen
• Pareto-diagram • Hisztogram • Gantt-diagram • Hálódiagram
Ismertesse a Pareto-diagram készítésének menetét! Pareto-diagram: Az
oszlopdiagramok egyik speciális fajtája. Lényege: lehetséges okok kisebbsége
felelős az okozatok többségéért.
Pareto-diagram készítésének menete: 1. válasszuk ki a problémát 2.
határozzuk meg az információgyűjtés tartalmát és módját; 3. jelöljük meg az
adatgyűjtés helyét vagy időtartamát; 4. végezzük el az adatgyűjtést; 5.
állapítsuk meg a gyakoriságot; 6. ábrázoljuk az eredményeket
oszlopdiagramban nagyságrendi elrendezésben; 7. rajzoljuk meg az összegzett
görbét.
Mi a hisztogramkészítés módja?
A hisztogramos ábrázolást elsősorban a mért adatok eloszlásának ábrázolására
használjuk.
Van egy alsó és egy felső tűréshatár. Szórása lehet kicsi vagy nagy. Eloszlása
lehet központos, nem központos vagy bimodális.
Mire használható a Gantt-diagram? Projektek időbeni megvalósítására
használják. A diagram lényegében egy olyan mátrix, ahol a sorokat a
tevékenységek, az oszlopokat az időintervallumok alkotják.
Milyen információkat tudhatunk meg egy hálódiagramból? Milyen fajtái
vannak? A hálódiagramokra jellemző, hogy azokban a kritikus út (a projekt
megvalósításának lépései) és a megvalósítás ideje szemléletesen van
ábrázolva.
-CPM
-PERT
Milyen folyamatleírási technikákat ismer? - Folyamat szöveges leírása -
Folyamat táblázatos ábrázolása - Folyamatábra
Mik a folyamatok szöveges leírásának előnyei? - pontosabb, szakmai és jogi
megfogalmazást adhatunk jobban igazodhatunk a felhasználók
képzettségéhez, szakmai színvonalához
Mik a folyamatok táblázatos leírásának előnyei? Átláthatóbbá teszi a
folyamatot.
Milyen, problémafelmérésre szolgáló tevékenységeket ismer? • Brainstorming
• Delphi-módszer • Kérdéslista • Ellenőrző lista • Audit
Mire érdemes figyelni egy ötletroham kivitelezése során? - a feltételeket úgy
kell kialakítani, hogy a résztvevőket a munkában a külső körülmények ne
zavarják; - a légkör oldott legyen; - kivétel nélkül fel kell jegyezni minden
ötletet mindenki számára jól látható módon; - a legegyszerűbbnek és a
legképtelenebbnek tűnő kérdéseket is fel kell tenni; - tilos a mások által
felvetett ötletek bírálata.
Mi a Delphi-módszer lényege? Az adott témában jártas szakemberek (általában
10-30 fő) több fordulóban történő megkérdezése.
Az adatfelvétel kérdőívvel valósul meg - a kérdőív kérdéseit az eredmények
alapján fordulóról-fordulóra pontosítják, módosítják. - a kapott válaszok
alapján középértéket számolnak - Az eredményeket a következő kérdőívben
megismertetik a szakértőkkel, és ezek alapján arra kérik őket, vizsgálják felül a
korábbi kérdőívben közölt véleményüket: változtassák meg vagy indoklással
erősítsék meg azt.
Mire használhatunk egy ellenőrző listát? - A végeredmény lényeges elemeinek,
jellegzetességeinek vizsgálatára - alkalmazható az egyes folyamatlépések
megvalósulásának gyors dokumentálására is
Ok-okozati diagram szerkesztése során mi az 5 fő ok csoport? 1. ember (Man);
2. gép (Machine); 3. anyag (Material); 4. módszer (Method); 5. mérés
(Measuring).
Milyen hibahatás struktúrákat ismer?
FA (1 ok, több hiba,több hatás), FMEA (több ok, 1 hiba, több hatás), Gyökér
szerkezet (több ok, több hiba, 1 hatás)
FMEA során milyen tényezők mentén vizsgáljuk az egyes hibákat?
- súlyosság: a vevői használat közben mennyire súlyos az adott tényező, a hiba
által keletkező okozat, illetve következmény;
- felismerhetőség: mennyire könnyű felismerni és lefedni az adott befolyásoló
tényezőt, hibaokot;
- gyakoriság: milyen gyakran fordul elő az adott hiba, tényező

Mik az FMEA lépései? 1.lépés: a lehetséges hibák, kapcsolatok összeállítása;

2.lépés: a lehetséges hibák, hibaokok súlyozása; 3.lépés: az
ajánlott/ellenőrző/javító intézkedések, ezek felelőseinek, határidőinek
meghatározása; 4.lépés: a döntés jóváhagyása és az intézkedés(ek) kiadása;
5.lépés: az intézkedés(ek) hatásának ellenőrzése.
Mik az interjúk alapvető követelményei?
relevancia és a teljesség: az információk a vizsgált jelenségre vonatkozzanak, és
lehetőleg lefedjék azt.
megbízhatóság: az adatok hűségére és torzításmentességére vonatkozik;
időszerűség: az információnak tükröznie kell az aktuális eseményeket;
mérhetőség: a rendelkezésre álló információk mérhetőek, valamilyen
eljárással kvantitatívvá tehetőek
költség-haszon elv: az információk felhasználhatósága álljon arányban az
információk előállításának költségeivel.
Mik az interjú főbb lépései? • az interjú céljának meghatározása • szakmai
felkészülés az interjú által érintett területekre • az interjú struktúrájának
kialakítása • a kérdések, feladatsor összeállítása; • az interjú időtartamának,
ütemezésének meghatározása • az interjúalanyok kiválasztása • az interjú
helyszínének meghatározása • az interjún történő megjelenés
követelményeinek meghatározása
Mire használható a QFD? Mik az előnyei? Quality Function Deployment (QFD),
a minőségfunkciók lebontásának módszere.
célja: a fogyasztók igényeinek minél magasabb színvonalú kielégítése
Az eljárás haszna: • alkalmazásával a fejlesztési idő és költség 30-50%-kal
csökkenthető • csökken a projekt előkészítési ideje (akár 30%-kal is) • az
indítás költségei összességében csökkennek (akár 40%-kal is) • kevesebb
műszaki változtatás lesz • piaci részesedés növekedése (elégedettség miatt)
Mikor érdemes minőségsokszöget használni? Mik a diagramm szerkesztés
lépései? A pókháló- (radar-) diagram. Olyan esetben használják, amikor a
tényezők kevésbé egzaktan mérhetők, inkább rangsorolhatók, pontozhatók.
A módszer alkalmazásának lépései: 1.Válasszuk ki és határozzuk meg az
értékelési kategóriákat (max. 5-10). 2.Határozzuk meg minden kategória
teljesítményét! Ezt ábrázoljuk százalékos arányban a következő skála szerint:
100%, amit el kellett volna érni, és 0%, ha nem valósult meg a cél. 3.Rajzoljuk
meg a diagramot: rajzoljunk egy kört annyi küllővel, ahány kategória (feladat)
van, majd osszuk be a küllőket 0-tól 100-ig. Írjuk be az értékelési kategóriákat a
küllők végére, majd rajzoljuk be azokat a pontokat a küllőkre, amit
kiszámítottunk! 4.Kössük össze valamennyi kategóriához kapott értéket, és
már látjuk is az eredményt!
Mi a célja a kompetenciamátrixoknak? Segít a csapatnak vagy az egyénnek, két
(esetleg több) információcsoport közötti viszony létét és erősségét
megismerni, elemezni, értékelni.
Mi a a célja a SWOT analízisnek? Milyen tényezőket veszünk figyelembe egy
ilyen analízis során? Célja: feltérképezni egy piac, iparág, üzlet, termék,
szolgáltatás stb. piaci életképességét, illetve megismerni, hogy mely feladatok
a legfontosabbak stratégiai szempontból.
Tényezők - Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Kockázatok
Mire használható a Kano-diagram? Valamennyi termékjellemző ábrázolható
egy olyan koordináta-rendszerben, amelynek vízszintes tengelyén a kifejezett,
vagy ki sem fejezett elvárások teljesítési foka, azaz a követelmények
megvalósulási szintje, függőleges tengelyén pedig a vevőkből kiváltott
lelkesedés mértéke mérhető fel
Megelőző tevékenységek költsége milyen tényezőkből tevődik össze?
- minőségtervezés - folyamatszabályozás - minőségügyi képzés
Minőségértékelési tevékenységek költsége?
- ellenőrzések, termékminőségellenőrzésére fordított költségek; - vizsgálatra
való felkészítés költségei; - minőségi felülvizsgálatok költségei; - üzemeltetési
vizsgálatok költségei; - mérő- és megfigyelőeszközök kalibrálása stb
Hibakiküszöbölés költsége?
a keletkezett hiba okainak megszüntetésére fordított költségek, a
gyártás/szolgáltatás során felmerülő problémák megoldására fordított
kiadások; - minőségromlás árveszteségei; - selejt költségei; - újramegmunkálás
költségei
Külső hibák kiküszöbölésének költségei?
- reklamációk kezelése; - garanciális igények; - termékvisszahívás
Mit értünk minőségkör alatt? Mi a minőségkörök kialakításának lényege?
Azonos munkahelyen, hasonló munkát végző dolgozók kis csoportja, akik
gyakorlati előkészítő oktatást követően munkaidőben önkéntesen,
rendszeresen összejönnek, hogy feltárják a munkájuk során jelentkező
minőségi és egyéb problémákat, majd ezeket elemezve megoldási javaslatokat
készítsenek és lehetőségeiknek megfelelően részt vegyenek ezek
megoldásában.
Lényege: • a minőségkör alulról szerveződik • a minőség-létrehozás a
gyártásban részt vevők feladata • a nemmegfelelőségeket ők tudják
leghatékonyabban megszüntetni
Milyen minőségmutató csoportokat ismer?
Összvállalati minőségmutatók (kulcsmutatók): - a vállalati működés egészét
mérik - elsősorban a felsővezetés igényeit elégítik ki
A beavatkozásokat támogató mutatók (akciócentrikus mutatók): - a vállalat
belső tevékenységét mérik - céljuk a folyamat működésének figyelemmel
kísérése (a szükséges beavatkozás miatt) - szervezeti egységenként célszerű
kialakítani
Mit értünk audit alatt? Felülvizsgálati bizonyítékok megszerzésére és azok
objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat
annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben
teljesülnek.
Mit értünk auditkritérium alatt? Összehasonlítási alapként használt
előirányzatok, eljárások vagy követelmények összessége.
Mit értünk auditbizonyíték alatt? Az auditkritériumokra vonatkozó olyan
ellenőrizhető feljegyzések, ténymegállapítások vagy más információk, amelyek
az auditkritériumoknak való megfelelőség mértékének megállapításához
szükségesek.
Mik lehetnek egy audit eredményei?
Megfelelőség: Egy követelmény teljesülése.
Eltérés (Nem megfelelőség): Egy követelmény nem teljesülése.
Csoportosítsa az auditokat az audit tárgya alapján! Ismertesse az egyes
típusokat! Termékaudit: Célja az adott termékkel szemben támasztott
követelményeknek való megfelelőség mértékének megállapítása.
Eljárás- vagy folyamataudit: Adott eljárási módszer, folyamat leírása és
végrehajtása megfelelőségének megállapítására irányul.
Rendszeraudit: A menedzsmentrendszer felülvizsgálatát jelenti.
Személyaudit: Adott személy tudásának, képességeinek, tulajdonságainak a
vonatkozó előírásoknak, követelményeknek való megfelelőségi mértékét
hivatott meghatározni.
Csoportosítsa az auditokat az audit módja alapján:
Egyszerű audit: Egyetlen auditáló szervezet által végzett audit. Együttes audit:
Két vagy több termék, folyamat, eljárás, rendszer vagy személy ugyanazon
szervezet által végzett egyidejű auditja. Közös audit: Két vagy több auditáló
szervezet által ugyanazon dolgon végzett egyidejű audit. Komplex audit: Két
vagy több auditáló szervezet által, két vagy több dolgon végzett egyidejű audit.
Integrált audit: Rendszer, folyamat, eljárás, termék, személy egyidejű auditja.
Csoportosítsa az auditokat az audit elrendelője alapján:
I. Belső audit: Célja az eltérések feltárása az értékelés és javítás érdekében.
II. Külső audit: Beszállítói audit vagy tanúsítói audit lehet.
Ismertesse az auditprogram irányítójának feladatait! Az auditprogram
irányítójának a következő feltételekről kell gondoskodnia: - Az auditprogramot
meg kell ismertetni az érintett felekkel - Az auditok koordinálása és
időbeosztásának egyeztetése az auditprogrammal kapcsolatos
tevékenységekkel, - Auditprogram végrehajtásának felügyelete - Az audit során
készült feljegyzések kezelése
Mit értünk dokumentum alatt? Mit kell tartalmaznia a minőségmenedzsment
rendszer dokumentációjának? Dokumentumon bármilyen alapú
információhordozót értünk a rajta tárolt információval együtt.
minőségmenedzsment rendszer dokumentációjának tartalmaznia kell: • A
minőségpolitikát és minőségcélokat • A szabvány által megkövetelt
dokumentumokat, feljegyzéseket
Mik a dokumentálási renddel szemben támasztott elvárások? - Egységes
dokumentálási rendet kell kialakítani
- rendelkezni kell elosztási jegyzőkönyvvel, az előzményeket, változásokat
rögzítő listával, és célszerűen a címlapon fel kell tüntetni a kézikönyv adott
példányának sorszámát, tulajdonosának nevét. - Összetett számítógépes
hálózaton alapuló dokumentációs rend esetén, a különböző hozzáférési és
szerkesztési jogosultságok kezelése miatt szükség van
dokumentációmenedzsment-rendszer bevezetésére. - A
dokumentációmenedzsment-rendszernek képesnek kell lenni valamennyi
dokumentum kezelési feladat ellátására.
Mik a dokumentációmenedzsment-rendszer megbízható működésének
feltételei? 1. A dokumentumok rendszerének meghatározott hierarchikus
felépítése. 2. Valamennyi dokumentum számára egységes nézet (nyomtatási
kép) 3. Valamennyi aktuális dokumentumhoz könnyű hozzáférés. 4. A csatolt
dokumentumok megnyitásának módja 5. A dokumentumok címzettekhez való
eljuttatásának és megérkezésének igazolt módon 6. A változásokról történő
automatikus tájékoztatás a felhasználók felé.
Milyen szempontok mentén tudja osztályozni a dokumentumokat? Az egyes
szempontok alapján milyen dokumentum fajtákat ismer?
A dokumentált információk rendeltetésük szerint lehetnek: • Előíró vagy
szabályozó dokumentumok- követelményeket vagy végrehajtási utasításokat
rögzítenek • Igazoló dokumentumok-szabályzó dokumentumokban rögzített
előírások megvalósulását igazolják (tényeken alapuló bizonyítás)
A dokumentált információk eredetük szerint lehetnek: • Külső dokumentumok
• Belső dokumentumok