17. Mutassa be a minőségbiztosítás jelentőségét, szerepét, a minőségre ható tényezőket, valamint a mellékletek alapján a minőségtanúsítás alapvető eszközeit!

1. Egy termék iránt megnyilvánuló minőségi követelmények:  a minőségi osztály az adott termék tervezett minőségéhez viszonyítva a
 megbízhatóság,  kiváló teljesítmény, ténylegesen realizált szintjét mutatja meg.
 biztonság,  hosszú élettartam,  minőségi osztályok: I-V. osztály
 korszerűség,  gazdaságosság, stb.
6. Minőségtanúsítás:
2. Minőség alatt az áru használat szempontjából lényeges tulajdonságainak
színvonalát értjük.  az előírt követelmények teljesülését megfelelősségnek nevezzük
 A minőségtanúsítás olyan eljárás, amelynek alapján egy harmadik
3. Az áru minőségére ható tényezők: független fél írásban igazolja, hogy egy termék, eljárás vagy
szolgáltatás megfelel az előírt követelményeknek.
 Nyersanyag: feltétele a színvonalas gyártásnak
 A minőségtanúsítás a termék lényeges tulajdonságait, főbb minőségi,
 Technológia: fontos háttér
műszaki és egyéb jellemzőit tartalmazza a vásárló számára.
 Humán erőforrások: szaktudás
 A minőségtanúsítás eszközei a kereskedelemben: minőségi jel, minőségi
 Nemzeti kultúra, munkamorál:
bizonyítvány, használati-kezelési útmutató, árucímke, műszaki leírás,
 Árukezelés: csomagolás, szállítás, tárolás megkülönböztető minőségi jelek
 Marketing: befolyásoló eszköz  Minőségi jel: terméken vagy csomagoláson – védjegy
 Karbantartás, műszaki szolgáltatás:  Minőségi bizonyítvány: lényeges tulajdonságokat műszaki adatokkal,
 Fejlesztés: tökéletesítés mérési eredményekkel, vizsgálati módszerek, azonosító adatok,
 A műszaki leírás: műszaki jellemzői, használat, kezelés
4. A minőség objektív és szubjektív jellemzői:
 A termékcímke: kötelező, magyar nyelven, közérthető, tájékoztató
 A minőségi jellemzők lényegi, mérhető vagy egyéni ízléstől függő adatok
tulajdonságok, melyek az áru hasznos tulajdonságaival szoros  Használati-kezelési útmutató: közérthetően, magyarul, használat,
kapcsolatban vannak. kezelés, felhasználás, eltarthatóság
4.1. Objektív jellemzők:  Megkülönböztető minőségi jelek:
 az objektív jellemzők műszaki paraméterekkel pontosan
meghatározhatók, műszeresen mérhetők 7. Szabványok és szabványosítás:
 objektív jellemzők: méret, szakítószilárdság, hővezető-,  Szabvány: elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott
szigetelőképesség, teljesítmény, összetétel, fogyasztás, stb. közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki dokumentum, amely
4.2. Szubjektív jellemzők: tevékenységre vagy azok eredményeire vonatkozik.
 a szubjektív minőségi jellemzők a vásárlói döntések meghatározó  Szabványosítás: a minőségbiztosítás egyik legfontosabb eszköze,
eleme, bizonyos esetekben a fogyasztó egyéni ízlése, melynek célja a rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatok
 szubjektív jellemzők: íz, illat, aroma, szín, a fogyasztói értékítélet. optimális megoldásának elősegítése
7.1. A szabványosítás tevékenysége:
5. Minőségi osztályok:  Kidolgozás – Közzététel – Alkalmazás
7.2. A szabványosítás legfontosabb feladatai:

1
 17. Mutassa be a minőségbiztosítás jelentőségét, szerepét, a minőségre ható tényezőket, valamint a mellékletek alapján a minőségtanúsítás alapvető eszközeit!

 ismételhetőség, többszörözhetőség,  Kölcsönösen előnyös kapcsolat a szállítókkal: kölcsönös függőség,

 csatlakoztathatóság, cserélhetőség, értékteremtő képesség
 választékrendezés,
 minőség szabályozása,
 technika mai állásának tükrözése,
 korszerűség,
 alkalmassági elv,
 a vevők tájékoztatása.
7.3. A szabványosítás rendszere:
 vállalati szabványosítás,
 szakmai szabványosítás,
 nemzeti szabványosítás,
 európai szabványosítás,
 nemzetközi szabványosítás.

8. Nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek:

8.1. A minőségbiztosítás céljai:
 a vevők igényeinek maradéktalan kielégítése,
 a megszerzett piacok megőrzése,
 új piacok megszerzése,
 a bizalom fenntartása,
 a profit növelése,
 a környezet megőrzése,
 a vállalat stabilitásának fenntartása
8.2. Az ISO 9001:2001 alapelvei:
 Vevőközpontúság: a szervezetek a vevőktől függenek
 Vezetés: a célok és az igazgatás egysége
 A munkatársak bevonása: képességeik kihasználása,
 Folyamatszemléletű megközelítés: a kapcsolódási pontok figyelembe
vétele
 Rendszerszemlélet az irányításban: egységes, átfogó szemlélet
 Folyamatos fejlesztés: állandó cél, növekvő teljesítmény
 Tényeken alapuló döntéshozatal: adatok és információk elemzése