Analitikai szenzorok

Galbács Gábor – Samu Gergely

 Analitikai szenzorok
Kurzus információ

Oktatók (Molekuláris és Analitikai Kémiai Tanszék):

Dr. Galbács Gábor
Dr. Samu Gergely

 A tematika két részre van osztva, az első felét Galbács G., a második felét Samu G. tartja.
 Vegyész MSc, Mol. bionika BSc és Info-bionika MSc szakos kurzus (közelező/választható)
 A vegyészek MOMA kurzusának tartalmával van kisebb átfedés
 Jelenléti előadás, nem konzultáció
 A látogatás nem kötelező, de erősen javasolt (3 fős szabály)
 A diasorokat és az egyéb segédanyagokat is feltöltjük a CooSpace-re
 Év közben két ZH megírása kötelező:
- az átlagjegy alapján megajánlott jegy szerezhető (csak 4 vagy 5)
- a vizsgára bocsáthatóság feltétele: mindkét ZH egyenként legalább elégséges
- 1 db javító vagy pótdolgozat megírása lehetséges a félév végén
Analitikai szenzorok
A várható tematika

 Alapfogalmak, a szenzorok osztályozása

 A szenzorok analitikai és műszaki teljesítményjellemzői
 A szelektivitás kialakításának módozatai
 Fontosabb szenzor alapanyagok és tulajdonságaik
 A kémiai összetétel módosítása és a mikrofabrikáció alapvető módszerei
 A szenzorok interfész, meghajtó és jelfeldolgozó áramköreinek funkciója, működése
 Hőmérséklet, nyomás és tömegárammérő szenzorok felépítése és működése
 Az optikai és optokémiai szenzorok
 Intelligens és összetett szenzor koncepciók

 A termokémiai szenzorok felépítése és alkalmazásai

 A tömegmérésen alapuló kémiai szenzorok működése és alkalmazásai
 Az elektrokémiai szenzorok:
 potenciometrikus
 amperometrikus
 konduktometriás
 szilárd fázisú és enzimelektródok
Analitikai szenzorok
Javasolt irodalom

A kurzus tankönyve:

Galbács G.: Analitikai szenzorok, SZTE, 2019.

További javasolt irodalom:

 J. Janata: Principles of chemical sensors, Springer, 2009.

 J. Fraden, Handbook of modern sensors, Springer, 2010
 A.J. Bard, L. Faulkner: Electrochemical methods: fundamentals and applications, Wiley, 2000
Szenzorok
Bevezetés

Az érzékelők alkalmazása mára általánossá

vált. A legtöbb háztartási berendezésünk,
közlekedési vagy kommunikációs eszközünk
tartalmaz olyan kisméretű részegységeket,
amelyeknek a feladata valamilyen belső
vagy környezeti, fizikai vagy kémiai
paraméter folyamatos mérése, érzékelése.
Ezeket az eszközöket a köznyelv is
„szenzorként” tartja nyilván.
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

A szenzorok ugyan korlátozott teljesítőképességgel rendelkeznek (pl. a laboratóriumi

műszerekhez képest), azonban kis méretük, kis energiafogyasztásuk és olcsóságuk
révén egyszerre többfélét is be lehet építeni belőlük a műszaki rendszerekbe, ami a
folyamatok sokrétű és hatékony kiértékelését, szabályzását teszi lehetővé, ez pedig a
legtöbb alkalmazási területen jelentős előnyökkel jár. Ma már ráadásul a szenzorok
hálózatba kapcsolása, távolról történő lekérdezése, sőt autonóm működése (önálló
energiaellátási és mozgási/pozicióváltási funkciók) is többféle módon megoldható.
A szenzor szó etimológiája:
sentire (latin) → sense (angol) → sensory (angol) → sensor (angol)

Eredeti értelme "érzék", vagy "érzékszervekkel felfogott/érzéklet", stb. A magyarban a

szenzor idegen szó, pontos fordítása: "érzékelő„

A szenzor/érzékelő szó általános jelentése nagyjából: "egy eszköz, ami érzékel valami
stimulust és annak jelenlétét, nagyságát valami változással/kimeneti jellel fejezi ki".

A hétköznapi/műszaki értelemben a szenzor/érzékelő bármilyen eszközt jelenthet, ami

mér valamit... (pl. az emberi szemtől a hőmérőn át a távolságmérőig) de majd látni
fogjuk, hogy ez egy általános, pongyola körülírás, ami tudományos célra nem kellően
szabatos...
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak – fizikai szenzorok

Mivel a fizikai/műszaki rendszerekben általában

 elektromos jeltovábbítás, számítógépes feldolgozás, tárolás valósul meg

 fizikai jellegű mennyiségeket, hatásokat, erőket érzékelnek (pl. hőmérséklet,
mágneses térerősség, fényintenzitás, stb.)...

ezért a fizikai/műszaki területen a következő szenzor definíció használatos:

„A szenzor (érzékelő) egy olyan eszköz, amely valamilyen „ingert” (stimulus)

zavaroktól nagymértékben mentesen érzékel és arra elektromos jel generálásával
válaszol”.

Mágneses térerősséget
érzékelő Hall szenzor IR fotodióda
Pt RTD hőmérő szenzor (fényintenzitást mér)
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak – kémiai szenzorok

A kémiában az előbbi szenzorfogalmat kémiai komponensekre alkalmazzuk: „a kémiai

szenzor egy olyan kisméretű eszköz, amely képes bizonyos kémiai komponensek
minőségét vagy mennyiségét szelektíven érzékelni és ezt az információt „valós
időben” elektromos vagy fény jellé konvertálni, emellett sok alkalommal ismételten
felhasználható (regenerálható)”.

Megjegyzés: valójában a kémiai szenzorok egyes

fajtáiról már korábban is tanultak, csak akkor azokat
másképpen, pl. ionszelektív elektródnak, nevezték …

Kis méret: nagyjából max. 1-2 cm dimenziók

Valós idő: tipikusan ≤1 perc alatt válaszjel
Ismételt felhasználhatóság: pl. min. 100 regenerálás
A szelektivitás kémiában nagyon fontos tulajdonság (a fizikai szenzoroknál sokszor
egyszerűbb a helyzet, ezért ott kevés figyelmet szoktak ennek szentelni)…
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak – analitikai szenzorok

Az analitikai szenzorok körét jelen kurzus számára úgy definiáljuk, hogy abba
minden kémiai szenzor beletartozik, valamint azon fizikai szenzorok, amelyek az
analitikai kémia számára közvetlenül fontos/hasznos fizikai mennyiségeket
érzékelnek (pl. hőmérséklet, fényintenzitás, nyomás, tömegáram).

Ezt a kémiainál „bővebb” értelmezést azért használjuk,

1.) mert a műszeres analitikai mérési eljárások, berendezések számos esetben

éppen fizikai mennyiségek mérése köré épülnek („fizikai” módszerek), ezért
fizikai szenzorokat alkalmaznak és ezek jelének összessége szolgáltatja a kémiai
információt (pl. a spektrométer által megvalósított mérési funkció:
fényintenzitás mérése hullámhossz szelektíven)

2.) hogy alkalmunk legyen a szenzorok működésének ne csak a kémiai, hanem

fizikai, méréstechnikai és szabályzási aspektusait is tárgyalni, amelyek egy
analitikai mérési folyamat teljesítőképességét jelentősen meghatározhatják
(pl. a legtöbb szenzor működését a hőmérséklet jelentősen befolyásolja)
 Szenzorok
A szenzorok elterjedtsége, piaca
 A műszaki/fizikai szenzorok száma a
világon legalább 50 milliárd (ez csak a
hálózatba kötött szenzorok száma, IoT)
 Piacuk évente kb. 240 milliárd USD
 A piacvezető terület: Ázsia
 A legelterjedtebb típusok és a piac
növekedési üteme:
A piac évenkénti növekedési rátája
2022
A piac mérete (forgalom)
Legnagyobb gyártók:
 STMicroelectronics (Switzerland)
 NXP Semiconductors N.V. (Netherlands)
 TE Connectivity Ltd. (U.S.)
 Infineon Technologies AG (Germany)
 Texas Instruments Incorporated (U.S.)
 Robert Bosch GmbH (Germany)
 Analog Devices, Inc. (U.S.)
 ams AG (Austria)
 Honeywell International, Inc. (U.S.)
 Sensirion AG (Switzerland)
 Knowles Electronics, LLC. (U.S.)
 InvenSense, Inc. (U.S.)
 Omron Corporation (Japan)
 ARM Holdings Plc. (U.K.)
 ABB Ltd. (Switzerland)
 Emerson Electric Company (U.S.)
 Siemens AG (Germany)
 Broadcom Limited (U.S.)
 Asahi Kasei Corporation (Japan)
Szenzorok
A szenzorok elterjedtsége, piaca
 A kémiai szenzorok piaca jelenleg évente
kb. 21 milliárd USD
 A piacvezető terület: Ázsia
 A legelterjedtebb típusok és alkalmazási
területek:
Legnagyobb gyártók:
 Alpha MOS (France)
 ABB Group (Switzerland)
 Delphi Automotive PLC (U.K.)
 The Bosch Group (Germany)
 Emerson Electric, Co. (U.S.)
 Denso Corporation (Japan)
 Halma PLC (U.K.)
 Honeywell International, Inc. (U.S.)
 Siemens AG (Germany)
 F. Hoffmann-La Roche Ltd (Switzerland)
 Yokogawa Electric Corporation (Japan)
Szenzorok
A szenzorok elterjedtsége, piaca

A térfigyelő kamerák („intelligens szenzorok”) száma ma már nagyon nagy, Kínában

átlagosan 4,1 emberre, az USA-ban 4,6 emberre, az UK-ban 6,5 emberre jut egy kamera…
Ettől (szerencsére) a magyarországi adat még elmarad: kb. 40 ezer kamera működik az
országban; vagyis kb. 240 emberre jut egy. Az alábbi képen Budapest esete látható (csak
a feltüntetett szervek által üzemeltetett kamerák száma kb. 2500)

2018-as adatok
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

A szenzorok, mint eszközök nem öncélúak, hanem mindig egy mérő (adatgyűjtő)
vagy szabályzó rendszer részeként működnek. Önállóan haszontalanok, hiszen a
kimeneti jelet valamilyen további egységnek célszerűen fel kell dolgoznia.

Műszaki jellegű fogalomként az egész (szabályzó/adatgyűjtő) rendszer szempontjából

beszélünk külső vagy belső (extrinsic vagy intrinsic) szenzorokról is.

A belső szenzorok a mérő/szabályzó rendszerrel elektronikusan egybe vannak

építve (akár pl. integrált áramköri, félvezető lapka szinten) vagy annak belső
működését ellenőrzik. Ezek szinte mindig fizikai szenzorok.

A külső szenzorok ezzel szemben a mérő/szabályzó rendszerhez képest külső

elhelyezkedésűek és ahhoz képest "környezeti" paramétereket figyelnek
(analitikai kémiai értelemben a mintát). A legtöbb kémiai szenzor ebbe a
kategóriába esik, de ide tartozik néhány fizikai szenzor is (pl. mágneses tér
mérése, stb.).
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

Transducer (átalakító): olyan általános eszköz, ami az egyik energiaformát a másikba

konvertálja (pl. hangszóró, fűtőtest, peumatikus munkahenger). Jellemzően a
műszaki/fizikai területen használatos fogalom. Egyes fizikai/műszaki források minden
szenzort „transducernek” hívnak, de a kémiai szenzoroknál fontos különbséget tenni,
hiszen a transducer szelektíven nem érzékel semmit, csak átalakít.

Szükség lehet arra is, hogy a stimulust átalakítsuk olyan formává, amit végül egy adott
szenzor direkt módon érzékelni tud. Az ilyen eszközöket indirekt szenzoroknak
nevezzük. Pl. IR sugárzás mérése hőhatás alapján, amit ellenállás változásként
érzékelünk.
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

Actuator (mozgató, aktuátor): olyan transducer, aminek kimeneti energiaformája

mozgás (mechanikai). Példák: mágneses keverő, pneumatikus munkahenger,
elektromos motor, piezo kristály stb.) A szabályzó rendszerekben azért kellenek
aktuátorok, hogy a vezérlő rendszer ráhatással tudjon lenni az anyagi rendszerre (eltolás,
keverés, stb.).
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

Az érzékelők (szenzorok) működésének folyamata többnyire két lépésből áll: az első lépés
a felismerési folyamat (recognition), a másik a jelkondicionálás (signal conditioning).

Fontos rögzíteni, hogy ha tudományos szempontból nézzük a kérdést, szigorúan véve a

szenzornak (érzékelőnek) már nem része a jelkondicionáló rész, hiszen a lényeg
felismerés (ez teszi egyedivé a konstrukciót)...

Ha azonban a szenzorra mint műszaki eszközre (tömeggyártott termékre tekintünk),

akkor általában mindent, ami annak a házában/tokozásában található, egy kalap alá
vesznek (tehát esetleg IC-ket, mikroprocesszorokat, stb. is) és ezt együttesen hívják
szenzornak.
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

FELISMERÉS

A felismerési folyamat az az elemi lépés, amely során a stimulus/kémiai komponens

jelenlétét valamilyen eszköz „felismeri”, „azonosítja”. Példák:

Fizikai példák (amelyek azt is illusztrálják, hogy itt nincs felismerés, csak konverzió):
 Hagyományos folyadékhőmérő (T változás → hőtágulás; de a skála már nem része!)
 Piezoelektromos hangerő érzékelő (p változás → torzulás, töltések felhalmozódása)

A felismerést kémiai szenzorok esetében általában egy "receptor réteg" végzi, ami a
legtöbb esetben egy vékonyrétege (bevonat), aminek valamilyen jellemzője a
mérendő/érzékelendő kémiai komponens hatására megváltozik. Ezt a felismerő elemet
(annak molekuláris részét) az angol szakirodalom "chemical probe"-nak nevezi
(magyarul ez kb. „molekuláris szonda”-ként fordítható).

A molekuláris szondára példák lehetnek olyan ligandumok, amelyek szerkezete bizonyos

fémionok komplexálásakor megváltozik, és emiatt azok fluoreszcenciája is megváltozik
(pl. „ki- vagy bekapcsolnak„, abszorpciós vagy emissziós hullámhosszai megváltoznak).
Ezen az elven működik pl. a fluoreszcencia mikroszkópiában sejtek színezésére szolgáló
számos "festék" is (pl. Oregon Green BAPTA: Ca(II) molekuláris szonda).
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

JELKONDICIONÁLÁS

Célja

egyfelől a jelszintek illesztése, mert a receptorok által generált elektromos jel sokszor
igen alacsony feszültség- vagy áramerősség-szintet (pl. μV, nA, néhány foton, stb.) jelent,
amit erősíteni vagy illeszteni szükséges a mérő-szabályzó rendszerhez.

másfelől a jel átalakítása és szűrése, ami alapvetően a szelektivitás vagy a jeltovábbítás

céljait szolgálja. Ide tartozik pl. a kimeneti jel digitálissá alakítása, kiválasztása/kapcsolása
vagy más módon való átalakítása (pl. feszültségjelet áramjellé vagy optikai jelet
elektromossá, stb.). Vegyük észre, hogy itt jelenhet meg a transducer is egy komplex
(indirekt) szenzorban.

A jelkondicionálást ma sokszor végzik algoritmusok, pl. mikroprocesszoros eszközökben,

és már csak ezért is könnyen elkülöníthető a felismerési (kémiai) folyamattól.

A jelkondicionálást végző elektromos/elektronikus áramköröket szokás még interfésznek

is nevezni (ez a kifejezés a mérő/szabályzó rendszerhez való illesztést hangsúlyozza).
Szenzorok
Egy általános szenzor felépítése

Fontos része még a szenzoroknak az a hordozó (angolul „substrate”) is, ami az esetleg
csak néhány molekulányi vastagságú receptor réteget hordozza. Ennek a hordozónak a
tulajdonságai szintén jelentősen befolyásolják a szenzor működését,
teljesítőképességét, praktikusságát. Gondoljunk például arra, hogy egy
hőmérsékletmérő szenzor hordozójának nem lehet az olvadáspontja alacsonyabb, mint
az érzékelő rész által mérendő hőmérséklet legmagasabb értéke; egy kémiai szenzor
hordozójának kémiailag inertnek kell lennie a vizsgálandó környezetben; egy optokémiai
szenzor hordozójának fontos jellemzője a használt hullámhosszon a fény jó
transzmissziója („átlátszóság”), stb.

Érdemes a „szubsztrát” szó jelentését nem összekeverni a más területeken használatos

szubsztrát fogalommal (ezért is javasolható inkább a hordozó szó használata). Például:
 biokémiában például azt nevezik szubsztrátnak, amit egy biokémiai rendszer (pl. egy
enzim) alapanyagként felhasznál, amivel kölcsönhatásba lép; ennek valódi megfelelője
a kémiai szenzoroknál a mérendő komponens (más néven: analit).
 műszaki területen szubsztrátnak azt az alapanyagot nevezik, amiből különböző
gyártási folyamatokkal (pl. dópolás, maratás, forgácsolás, stb.) kialakítják a megfelelő
funkciónak megfelelő mini/mikro/nanostruktúrákat. Ez szenzorikában is szolgálhat
hordozóként, de nem mindig.
Szenzorok
Egy általános szenzor felépítése

Egy általános szenzor elmondottak szerinti felépítését (úgy mint sorozatgyártott eszköz)
az alábbi rajz mutatja be (az ábra egyszerűsít: egyes szenzoroknál a receptor/molecular
probe kiolvasásához további kiegészítő eszközök kellhetnek, pl. gerjesztő fényforrás).

Stimulus,
kémiai komponens
Szűrőréteg/ablak
Integrált jelkondicionáló elektronika

Receptor

Tokozás
Hordozó/szubsztrát
Elektromos csatlakozások
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

A szenzorok lehetnek aktív vagy passzív típusúak.

A passzív szenzorok nem igényelnek semmilyen külső energiaforrást a

működésükhöz (pl. termoelem, higanyos kontakt hőmérő).

Az aktív szenzorok, vagy másképpen parametrikus szenzorok viszont külső

energiaforrást, gerjesztő jelet (excitation signal) jelet igényelnek, mivel működésük
azon alapszik, hogy elektromos jellemzőik megváltoznak az őket körülvevő
környezet jellemzői függvényében (pl. termisztor, abszorpciós/fluoreszcenciás
optokémiai szenzorok).

Egy másik jellemző csoportosítási lehetőség a kontakt és a kontaktus nélküli (contact és

non-contact) szenzorokra bontás.

A kontakt szenzoroknak közvetlenül érintkeznie kell a vizsgálandó komponenssel, ki

kell azt tennünk a mérendő hatásnak (pl. a legtöbb kémiai szenzor ilyen).

A kontaktus nélküli szenzorok általában sugárzás- vagy térérzékelő jellegűek, vagyis

nem igénylik a közvetlen érintkezést (pl. spektroszkópia, mágneses tér, stb.).
Szenzorok
Egy általánosított mérő- és szabályzórendszer elemei

Megjegyzés: az ábra a „szigorú szenzor definíció” szerint készült, vagyis az interfész a

szenzoron kívül van feltüntetve
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

Az eszköz szintű szenzor fogalomhoz tartozó további elnevezések:

Összetett szenzorok, szenzor mátrixok: olyan érzékelő eszközök, amelyek többféle egyedi
szenzort tartalmaznak abból a célból, hogy ezek együttes alkalmazásával többlet
információhoz (ezek sokszor absztrakt, elvont információk) juthassunk a vizsgált anyagi
rendszerről. Példák:
 fényérzékelő szenzorok (pl. fotodiódák) összekapcsolása 1D vagy 2D mátrixszá
→ kép vagy spektrum rögízése, pozíció megállapítása lehetséges
 három gyorsulásmérő ortogonális összekapcsolása → giroszkóp
 nedvességtartalom-, hőmérséklet- és nyomásmérő szenzorok kombinálása →
mikroklíma „állomás”, stb.

2D CCD
1D CCD
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

Intelligens szenzorok: A mikroelektronika mai fejlettségi szintjén nem jelent gondot akár
egy komplett számítógépet a szenzorral közös félvezető lapkára integrálni, amivel igen
összetett jelfeldolgozási, adatkiértékelési, adattárolási, sőt kommunikációs funkciók is
megvalósíthatók helyben, kis méretben, ráadásul a szoftver módosításával nagyon
flexibilisen. Az ilyen eszközök segítségével egyszerűen hozhatók létre miniatűr kivitelű
komplett mérő/szabályzórendszerek. Az intelligens szenzorok sokoldalúságuk és
hálózatba szervezhetőségük miatt az utóbbi években egyre elterjedtebbek.

Példák:
 alakfelismerő szoftvert futtató intelligens digitális kamera
 hangfelismerést végző mikrofon
amelyek ipari minőségellenőrzési, közlekedési vagy biztonságtechnikai alkalmazásokban
használhatók.
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

A szintén sok műszaki eszközben megtalálható detektorok a szenzorok egyik altípusának

tekinthetők (vagy szigorúan véve nem is férnek bele a fenti szenzor definícióba). Ezek
olyan kisméretű mérőeszközök, amelyek egy stimulus vagy kémiai komponens
határérték alatti vagy feletti szinten (koncentrációban) való jelenlétét érzékelik. Nem
adnak tehát a kimenetükön a stimulussal vagy a kémiai komponens koncentrációjával
arányos jelet, mint a szenzorok, csak logikai igen/nem (digitális 1/0, H/L) információt. A
detektorokat „küszöbérték-figyelő” (egészségügyi vagy minőségbiztosítási szint,
biztonságtechnikai, stb.) eszközökként használjuk; tipikus példákat jelentenek a
fotokapuk, a sugárzás, CO vagy füst detektorok.
Megjegyzés: A detektorok technikai kialakítása sokszor persze olyan, hogy bennük egy
„valódi” szenzor kimeneti jelét egy jelfeldolgozó egység alakítja át kétállapotúra egy
referencia értékkel való összehasonlítás alapján (komparátor).
CO detektor

Fotokapu

Mágneses közelség érzékelő

Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

A kémiai teszt csíkok alkalmas vegyszerekkel (reagensek, indikátorok, stb.) átitatott

papírcsíkok, amelyek irreverzibilis színváltozással jelzik bizonyos kémiai komponensek
közelítő koncentrációját. Elterjedten használják ezeket pl. környezetvédelmi
vízanalízisben, úszómedencék vízminőségének ellenőrzésére, alkoholszondaként, stb.
Orvosi tesztekre (pl. terhességi teszt, stb.) is használnak hasonlókat, de ezek „kimeneti
jele” ráadásul csak kétállapotú (igen/nem). A kémiai teszt csíkok sem tekinthetők
szenzoroknak, mivel irreverzibilis a működésük, de molekuláris szondának sem, mivel
általában több reagens együttes működése eredményezi a színváltást.
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

A doziméterek sugárzásmérő eszközök, amelyek általában egy személy ionizáló

sugárzásnak (pl. radioaktív vagy röntgen) való expozícióját mérik pl. munkavédelmi
célokból. Ezek adhatnak időben kumulált (integrált) információt („passzív doziméter”),
de lehetnek valós időben mérő sugárzásszintet eszközök („aktív doziméter”) is, mint pl. a
Geiger-Müller számláló. Működési elvük szerint lehetnek kémiai és fizikai jellegűek is.
Általában nem tekinthetők szenzoroknak, mivel a passzív eszközök kumulált/irreverzibilis
infót adnak, az aktívak pedig valójában mérőműszerek.

Elterjedt kémiai passzív

doziméter „badge”
1950-es évekből származó
katonai célú kémiai doziméter Csuklón viselhető aktív, fizikai
doziméter
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

Gyakran használatos még a „bioszenzor” kifejezés is. Ez fogalom – mint oly sok más
fogalom a szenzorika területén – nem teljesen egyértelműen definiált, ugyanis több
dolgot is jelenthet:

1.) a szenzor biológiailag aktív (biológiai eredetű, “bioinspirált”) érzékelő réteget

tartalmaz,
2.) a szenzor biológiailag aktív molekuláris komponenseket mér,
3.) a szenzor életfunkciókat vagy biológiai állapotjelzőket mér (pl. pulzusszám,
vérnyomás, légzésritmus, fáradtság/álmosság, stressz, stb.).

Mindezek miatt érthető, hogy a bioszenzorok nem alkotnak önálló szenzor típust, ezért a
kurzuson az ide vonatkozó példákról sem önállóan, hanem a többi szenzor kategórián
belül esik majd szó.
Szenzorok
Bevezetés, alapfogalmak

Nagyon fontos különbséget tenni a kisméretű (miniatürizált) kémiai mérőműszerek és a

szenzorok között is! A kettőt elsősorban az különbözteti meg, hogy

1.) a szenzor egy adott kémiai komponens érzékelésére készült céleszköz, míg a kémiai
mérőműszerek sokoldalúak, kimondottan úgy készülnek, hogy azokat igény szerint át
lehessen állítani, hangolni vagy a mintaelőkészítés révén alkalmassá tenni más
komponensek mérésére is.

2.) a mérőműszerek maguk általában tartalmaznak szenzorokat, legtöbbször nem is

egyet, de emellett sok más kiegészítő részegységet is

Ennek megfelelően szabatosan nem tekinthető szenzornak pl. egy UV-Vis spektrométer
vagy egy coulombméter sem.
Szenzorok
A szenzorok osztályozása

Már az elmondottakból is kiderül, hogy a szenzorok igen sokfélék lehetnek, így

sokféle szempont szerint is jellemezhetők, csoportosíthatók. A legfontosabb
szempontokat az alábbi felsorolás és a következő táblázatok szemléltetik.

 A szenzor anyaga
 A stimulus fajtája
 Az érzékelés alapjául szolgáló jelenség
 Alkalmazási terület
Szenzorok
A szenzorok osztályozása

Az érzékelés alapjául szolgáló jelenség

Termoelektromos Kémiai átalakulás

Fotoelektromos Fizikai átalakulás

Fotomágneses Biokémiai reakció

Magnetoelektromos Elektrokémiai folyamat

Elektromágneses Spektroszkópiai jelenség

Termoelasztikus Stb.

Elektroelasztikus

Termomágneses

Stb.
Szenzorok
A szenzorok osztályozása

A szenzor érzékelő rétege ("receptor") jellege

Szervetlen Félvezető

Vezető anyag Szerves

Biológiai Szigetelő

Folyadék, gáz vagy plazma Egyéb

A stimulus/mérendő mennyiség fajtája

Akusztikus: hullámamplitúdó, fázis, polarizáció, stb.
Biológiai: biomassza típusa, koncentrációja, állapota,
stb.
Kémiai: komponensek identitása, koncentrációja,
állapota, stb.
Elektromos: töltés, áram, potenciál, feszültség,
elektromos térerősség, vezetőképesség, permittivitás,
stb.
Mágneses: mágneses térerősség, mágneses fluxus,
permeabilitás, stb.
Optikai: hullámamplitúdó, spektrum, terjedési
sebesség, törésmutató, emisszió, abszorpció, reflexió,
stb.
Mechanikai: pozíció, gyorsulás, erő, nyomás, feszülés,
tömeg, nyomaték, sebesség, alak, érdesség, stb.
Sugárzás: típus, energia, intenzitás, stb.
Hő: hőmérséklet, fluxus, fajhő, hővezetőképesség, stb.
Stb.
Szenzorok
A szenzorok osztályozása, jellemzői

Alkalmazási terület
Mezőgazdaság Autóipar

Energiaipar Háztartási

Gyógyászat Környezetvédelem

Telekommunikáció Biztonságtechnika

Katonai Stb.
Szenzorok
A kémiai szenzorok osztályozása

Számunkra természetesen a kurzuson legérdekesebb szenzorok a kémiai szenzorok

lesznek. A kémiai szenzorok csoportján belül a következő kategóriákat szokás tárgyalni,
így ezen főbb kategóriák mentén fogunk mi is haladni (bár nem ebben a sorrendben):

 Elektrokémiai szenzorok
 Optokémiai szenzorok
 Tömegérzékeny szenzorok
 Termokémiai szenzorok