Fehervari Sandor Evszamos Tortenelem Erettsegi Tetelek

Forrás: http://www.doksi.
hu
Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor
I.
A demokrácia kialakulása az ókori Athénban
A démosz és az arisztokrácia polgárjogi harca.
Démosz követelései: 1. írásos törvények

2. adósrabszolgaság eltörlése
3. törvény előtti egyenlőség
4. jogegyenlőség (iszonómia) a, vérségi elv
b, vagyoni elv (timokrácia)
c, területi elv
i.e. 621. Drákón írásos törvénye (minden gyilkosságot ki kell vizsgálni)
i.e. 594. Szólón archon – Szólóni alkotmány
1. adósrabszolgaság megszüntetése
szeiszaktheia : teher lerázása
2. vagyoni beosztás
hatalommal rendelkező:
ötszázmérősök (pentakosziomedimnosz)
500-300 mérő: lovag (hippeisz)
hopliták: 300-200 mérő: ökörfogatosok (zeugitaisz)
napszámosok: 200 mérő alatt (thész)
3. népbíróság létrehozása
Héliaia : 6000 fő
4. családjogi törvények
pl.: sirató asszonyok számának maximalizálása
megeskette az athéni népet, hogy 100 évig betartják a törvényeket
Az Asztü (város – démosz) a Mezogaia (arisztokrácia) és a Parália (tengerpart – démosz)
rivalizálása polgárháborús helyzetet teremtett.
i.e. 560-527. Peiszisztrátosz türanisz rendszere Athénban
kedvelt a nép körében
intézkedései: 1. mozgóbíráskodás bevezetése
2. Pireusz megalapítása
3. Első drámai előadások (Dionüszosz kultusz)
Fiai követik a trónon, akik közül Hipparkoszt (i.e. 527-514.) megölik, a perzsákkal
szövetkező Hippiaszt (i.e. 514-510.) pedig elüldözik.
i.e. 508. Kleisztenész reformja
területi elven működött
phülék létrehozása. 1 phüle 3, véletlenszerűen összesorsolt trittüszből, az Asztü, a
Mezogaia és a Parália egytized részéből, állt.
Minden 18 évnél idősebb, szabad, athéni férfi egyenlő jogokat élvezett
Minden phüle delegál: 50 embert a Buléba (törvényelőkészítő és végrehajtó szerep)
„500-ak tanácsa”
1 sztratégoszt (összesen tehát 10 hadvezér van)
36 főt a prütaneiaba (kormány)
Az évet 10×36 napra és 5 ünnepnapra osztották, 1
prütaneia tagjai 36 napig voltak kormányon úgy, hogy
minden nap más vezette a testületet.
Az Ecclésia (népgyűlés, törvényhozó hely) létrehozása
tagja minden 18 évnél idősebb, szabad, athéni férfi
1
Forrás: http://www.doksi.hu
A cserépszavazás (osztrakiszmosz) intézményének bevezetése

Az ecclésia minden tagja jogosult a szavazásra.
A szavazás 6000 db után érvényes.
A legtöbb „szavazatot” kapott embert 10 évig száműzik
(i.e. 487. és i.e. 417. között 9 alkalommal)
Az athéni demokrácia Periklész korában

Periklész sztratégoszsága i.e. 455-450., 444-429.
Államszervezet:
Ecclészia (népgyűlés) törvényhozó hatalom (20 évnél idősebb, szabad, athéni férfiak)
A 30-40 e főből átlagosan 6-6,5 e fő tart havi 3-4 gyűlést a Pnüx-dombon.
Mivel a legfelsőbb bírósági tisztet is az Ecclészia töltötte be, volt rá alkalom,
hogy gyakrabban hívták össze.
Az Ecclésziából véletlenszerű sorsállassal választják:
Bulé
Prütaneia
Archon (hatalmuk folyamatosan csökken)
Areioszpagosz tanácsa: Árész-dombján gyülekező, arisztokratákból álló ellenőrző
testület. i.e. 462-ben Ephialtész reformja nyomán szerepe megszűnt.
Héliaia
Az Ecclésziából kézfeltartásos szavazással megválasztják:
Sztratégosz: hadvezér (összesen 10 fő)
Tamiász: pénzügyi tisztviselő (Athén leggazdagabb 10 polgára)
2
II.
Julius Caesar politikai pályája és Augustus principátusa
Julius Caesar (i.e. 100-44) patríciusi származású néppárti politikus. Felsége Cinna lány.
i.e. 63. Pontifex maximus (főpap) lesz

i.e. 60. triumvirátust alakít Crassusszal és Pompeiusszal
(Pompeius: tengeri kalózok legyőzése
i.e. 66. VI. Mithriadész végleges
legyőzése
Szíria, Palesztina elfoglalása)
A triumvirátus támogatja Caesart, hogy i.e. 59-ben consul legyen.
i.e. 59. Caesar consul
helybenhagyja Pompeius keleti intézkedéseit
Pompeius veteránjainak földet ad
kiadja az akta diurnát, az első „újságot”
i.e. 58-50. Galliai helytartó. harcol a gallokkal, a germánokkal, a britekkel. 8-10 jól kiképzett,
hozzá hű légióra tesz szert.
i.e. 53. Felbomlik a triumvirátus. Crassust Carhaenál megölik a parthusok
i.e. 49. jan. 7. Caesar megkapja a senatus levelét, mely Rómába rendeli
i.e. 49. jan. 10. Caesar légiói élén átlépi a Rubicont és Róma ellen vonul („Alea iacta est!”)
i.e. 49. ápr. Caesar megérkezik Rómába, bevonul és átveszi a hatalmat. Pompeius 7 légiójával
Görögországba menekül.
i.e. 48. jún. Pharsalosnál Caesar legyőzi Pompeiust, aki Egyiptomba menekül, ahol a fáraó
megöleti.
i.e. 48. leég az Alexandriai Nagykönyvtár
Pharnakes parthusi király Rómaellenes felkelést szít, amit Caesar 3 nap alatt lever („Veni,
vidi, vici!”)
Pompeius követőit Hispániában és Afrikában győzi le.
Caesar Rómában életfolytig tartó diktátor, egyedüli consul, censor, tribunus és imperátor lesz.
Babérkoszorút és bíborruhát hordhat.
Belpolitikai reformok:
Senatus létszámának felemelése 600-ról 900 főre
A római jog kodifikálása
80000 veteránnak földet ad
Cirkuszi mulatságok rendezése
Ostia kikötőjének építése
Naptárreform (Sosigenes, i.e. 46)
Aranydénár kiadása
i.e. 44. márc. 15. de. 11. Pompeius csarnokában köztársaságpártiak (Cassius, Marcus Brutus,
Decimus Brutus) 23 tőrdöféssel megölik („Etu mi fili Brute!”)
Fogadott fia, unokaöccse Octavianus (18) és Marcus Antonius szövetsége
Bologna II. triumvirátus megalapítása (Octavianus, Antonius, Lepidus)
Caesar gyilkosai a patricidák (apagyilkosok). A triumvirátus poscriptioja (Cicero halála)
i.e. 42. Caesart istenné nyilvánítják
i.e. 42. Philippi Octáviánus és Antónius legyőz Cassiust és Brutust
i.e. 40. A birodalom felosztása Octavianus Nyugat
Antonius Kelet
Lepidus É-Afrika
i.e. 37. Kleopátra házassága Antoniusszal
3
i.e. 36. Antonius megtámadja a parthusokat

Felbontják végrendeletét, melyben mindent Egyiptomra hagy.
i.e. 31. Actium-hegyfoknál Octavianus és Agrippa legyőzi Antoniust
i.e. 30. Antonius és Kleopátra halála. Egyiptom Octavianus magánbirtoka lesz.
i.e. 29. Octavianus visszatér Rómába

i.e. 27. jan. 13. lemond minden tisztségéről
i.e. 27. jan. 16. A Senatus felkéri, hogy fogadja el a princeps (első polgár) címet
(innentől neve: imperator caesar Augustus divi filius)
principátus: burkolt formájú katonai diktatúra a köztársasági formák megtartásával
tisztségek halmozása: „a diktátoron kívül mindent”
néptribunus, consul, proconsul, censor, imperator, pater patriae (a haza
atyja), pontifex maximus, személyekre vonatkozó ajánlási jog, törvény-
előterjesztési jog
Hadseregreform: 25 légió megtartása, 25 légió (300000 fő) leszerelése (földet kapnak)
praetorianus testőrség létrehozása (9 cohors, germánok)
Dualisztikus államszervezet kiépítése:
A provinciák felosztása:
Senatusi provinciák: 10, korábban elfoglalt, romanizált provincia. Élükön
proconsul, propraetor. Jövedelmüket az államkincstár
kezeli.
Császári provinciák: 12, kevésbé romanizált provincia. A hadsereg itt
állomásozik. Élükön prefectus, legatus. Jövedelmét a
fiscus (császári magánkincstár) kezeli. Csak ezek
jogosultak ezüst- és aranypénz verésére.
Külpolitika: pax Romana, pax Augusta
„háromszor viselt háborút”
harcol a hispánok, az illírek, az ibériaiak, a parthusok és a germánok ellen
i.e. 12-9. Pannonia elfoglalása
i.sz. 9. Teutoburgnál Varus vezetésével 3 teljes légió pusztul el az Ariminius germán
fejedelemmel vívott ütközetben.
Külpolitikai alapelvei: 1. ne háborúzzanak
2. maradjanak a mediterraneum-on
3. ne háborúzzanak a germánokkal és a parthusokkal
4. természetes határok kialakítása és megtartása
(Rajna, Duna, Eufrátesz)
Öröklés: 3 feleségétől nem született fiú utód.
két fiú unokája (lányától, Júliától és Agrippától) hamar meghal
3. feleségének első házasságából született fia, Tiberius lesz az örökös.
i.sz.14. Nolaban meghal
Végrendeletében felsorolja tetteit, megadja birodalma adatait, intézkedik a temetéséről,
felosztja vagyonát.
4
III.
A feudalizmus kialakulása Nyugat-Európában és a Frank Birodalom
A Nyugat-Római Birodalom bukása (i.sz. 476.) után a Kelet-Római Birodalom próbálja újra
visszaszerezni az elveszett területeket (Justinianus 528-565.).
A Keleti-Gót Birodalom (főv.: Ravennan) Nagy Theodorik uralkodása (493-526) idején éli
fénykorát.
568-ban az avarok kiűzik a longobárdokat a Kárpát-medencéből. A longobárd állam Pávia
székhellyel a Keleti-Gót Briodalom helyén jön létre Észak-Itáliában.
Egyházi állam a 6-7. sz.-ban alakul ki. (Szent Gergely pápa (590-604))
A Frank Birodalom
A száli és a ripuári törzseket Chlodvig (481-511) egyesíti és megalapítja a Meroving-
dinasztiát.
496-ban vagy 498-ban Rómától papokat kér, és felveszi a kereszténységet.
507. A Szász törvénykönyv (lex Salica) kiadása
hódítás dél felé (Ny-Gót Birodalom, Burgundia)
6-7. sz. A frankok ereje gyengül, a birodalom darabokra esik szét.
Az arabok
709-ben átkelnek a Gibraltári szoroson,
711-ben legyőzik a nyugati-gótokat.
732-ben Poitiersnál megállítja az előrenyomulást Martell Károly, aki 714-741. között volt
majordomus (udvarnagy, a hadsereg vezetője, a király utáni 2. ember)
732-1492. az arabok kiszorítása Európából, a Roconquista.
Ennek köszönhetően megnő a katonaság szerepe. Hadseregreformot hajtanak végre, mely a
költséges páncélos lovas sereget támogatja. A szükséges lovas kiállítására a 8. sz-ban az
eddig adományozott, nem örökölhető, kötelezettség nélküli birtok (Beneficium) helyett a
kötelezettség fejében (katonák kiállítása) adott, örökölhető birtokokat kezdik el
adományozni.
Kialakul a hűbéri lánculat a Dominus (hűbérúr, a király), a Senior (a földet kapó, de annak
egy részt tovább is a adó) ill. a Vazallus (hűbéres) között. A hűbéreskü vagy felajánlás a
commendatio.
741-768 Martell Károlyt fia, Kis Pippin követi, aki
751-ben a pápa beleegyezésével leváltja az utolsó Meroving királyt (aki, mint frank király,
egyébként személyében szent és sérthetetlen). Ezért
754-ben Kis Pippin megsegíti a pápát a longobárdok ellen folytatott küzdelmeiben.
756-ban létrehozzák az Egyházi államot.
768-814 Nagy Károly uralkodása, a Karoling dinasztia megalapítása. Célkitűzése a Római
Birodalom visszaállítása (Renovatio Imperii Romani)
771-ben meghal testvére Karlmann így ő lesz a Frank Birodalom egyedüli ura
774-ben legyőzi a Widukind vezette szlávokat, beolvasztja a Desiderius vezette longobádokat,
legyőzi a bajorokat.
796-ban az avarok legyőzésével elfoglalja Pannóniát.
778. Roncesvaux-nál sikertelen kísérlet Ibéria elfoglalására. Rolandot a baszkok megölik.
800. karácsonyán III. Leo Rómában császárrá koronázza
Belpolitika:
Főbb tisztségek kialakítása:
főpohárnok
főmarsal
főkamarás
főétekfogó
5
Grófságok (közig. egységek) létrehozása. Élükön gróf, helyettese az algróf

Őrgrófságok létrehozása a birodalom szélső területein: Spanyol ~ , Dán ~, Pannóniai ~
Kancellária megszervezése. (Király közvetlen környezetében lévő hivatal, élén kancellár,
írásbeliség művelése). Megszervezése Alkuin személyéhez fűződik
Kultúra, művészetek ápolása (Karoling reneszánsz)
Eginhard megírja élettörténetét (Vita Caroli Magni)
814. 72 évesen meghal; Münsterben temetik el.
814-840. egyetlen fia Jámbor Lajos követi a trónon, aki békében próbál élni.
840-843. Lajos legidősebb fia Lothár uralkodik, aki
843-ban a Verdun-i szerződésben felosztja a birodalmat:
Nyugati-Frank Birodalom, II. Kopasz Károly vezetésével
a 10 sz-ban kihal a dinasztia.
987-ben Capet Hugo Párizs grófja megszerzi a hatalmat és megalapítja a
Capeting dinasztiát (-1328-ig)
A mai Franciaország „elődje”
Keleti-Frank Birodalom, II. Német Lajos vezetésével
10. sz. elején kihal a dinasztia
918-1024. Szász dinasztia
936-973. I. Nagy Ottó uralkodása, akit
962-ben XII. János pápa császárrá koronáz.
A Német-Római Császárság (-1806-ig)
Közbülső területek: Lotaringia, Lothár vezetésével.
A legnagyobb és legerősebb. Aachen és Róma is itt található.
Lothár halála után nem sokkal kihal a dinasztia, a terület darabokra esik szét.
6
IV.
A feudális magyar állam kialakulása Géza fejedelem és Szent István uralkodása idején
972-997. Géza Taksony fiaként, Árpád ükunokájaként lesz fejedelem. Felismerte, hogy a
magyarság az európai népekhez alkalmazkodik, vagy azokba asszimilálódik.
Békepolitikájának része a nyugati kereszténység felvétele és dinasztikus házassági
kapcsolatok kiépítése.
A kereszténység kérdésében a rómait támogatja az ortodoxszal szemben, ezért
972-ben küldöttséget meneszt I. Ottóhoz. Békét kötnek, és Géza jelzi, hogy térítőpapokat kér
(Bruno és Pilgrim püspök). Maga Géza is megkeresztelkedik, de ugyanakkor megtartja
pogány vallását is. („Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két istennek áldozzam.”)
973. A qeudlinurgi birodalmi gyűlésen 12 tagú magyar küldöttség vett részt. Újabb
térítőpapokat hívtak. (Szt. Adalbert, Szt. Wolfgang)
A dinasztikus házassági politika:
A szomszédos országok uralkodó dinasztiáiból házasítja családtagjait.
996. István elveszi Gizellát II. Civakodó Henrik bajor hc. lányát
Géza lányainak férjei: Vitéz Boleszláv (lengyel kir.)
Radomir (bolgár hc.)
Orseolo Ottó (velencei dózse)
Aba Sámuel (kabar vitéz)
Belpolitika:
új uralkodói centrumok kiépítése:
Esztergom (királyi székhely)
Veszprém (királynői székhely)
Székesfehérvár (István uralkodói központja)
Pannonhalma (kulturális központ – alapítva 996)
Az öröklés problémája:
997. Géza halála után a primogenitura (elsőszülöttség) keresztény joga szerint István, míg
pogány szokás a szenioratus (a nagycsalád legidősebb tagja örökli a trónt) szerint Koppány
lehet az örökös.
997. Koppány megjelenik Veszprémben, hogy a levirátus (a család legidősebb tagja nőül
veszi az özvegyet, hogy a családi vagyon együtt maradjon) alapján feleségül vegye
Saroltot.
István Civakodó Henriktől kapott lovagok (Hont, Pázmány, Héder, Vencellin) segítségével
legyőzi Veszprémnél Koppányt. Testét felnégyelteti és Esztergom, Győr, Gyulafehérvár és
Veszprém váraira tűzeti.
1000. dec. 25. v. 1001. jan. 1. II. Szilveszter pápa és III. Ottó (NRCs) beleegyezésével
Esztergomban az Astric által hozott koronával a mainzi orde (szertartásrend) szerint
megkoronázzák Istvánt.
997-1000 fejedelem
1000-1038 király
István intézkedései a hatalom megszilárdítására:
riválisok behódoltatása:
1002-1003. az erdélyi gyula (István nagyapja) behódolása
1008 v. 1018. Ajtony legyőzése
Az ország területének ¾ része királyi magánbirtok.
partimonális hatalom: a földbirtok-tulajdon túlsúlyára alapozzák a hatalmat (az
uralkodó a legnagyobb földbirtokos.
Kiépíti az egyházszervezetet a vármegyerendszert és az udvarszervezetet
Egyházszervezet:
7
M.o.-t 10 egyházmegyére osztja (8 püspökség, 2 érsekség [Esztegom, Kalocsa])

Elrendeli, hogy 10 falu köteles egy templomot építeni
kötelező templomba járni
Egyháznak földet adományoz
Bevezeti a dézsmát
apátságokat hoz létre
Vármegyerendszer
Egy vármegye több várból (Civitas Catrum) és a várakhoz tartozó területekből állt.
A vár élén áll a várispán. Várjobbágyok a várkatonák, a vitézek és a szolganép.
A vármegye élén áll a megyésispán (comes)
A királyi udvarszervezet:
A vármegyén belüli királyi magánbirtok, ahol nem igazgatott a megyésispán. A
magánbirtokon az udvarház (curia) állt, melyet az udvarnagy felügylet. Funkciói a királyi
magánbirtok felügylelte és a „vándorló” király elszállásolása.
Uralkodásának székhelyéül Székesfehérvárt jelöli ki.
Gazdaság:
földtulajdon lehet: királyi
világi adománybirtok (király adományozza, egyenes ágon örökölhető)
nemzetségi (a nagycsalád bármely tagja örökölheti)
egyházi (elidegeníthetetlen)
Királyi monopóliumok: vám, bányászat, adó, pénzverés
első ezüstdénár verése (felirat: Stephanus Rex Civitas Regia)
A Szentföldi zarándoklatokra zarándokút kiépítése (Győr-Fehérvár-Nándorfehérvár)
Külpolitika:
passzív, védekező
győzelmei: lengyleken
besenyőkön
a bizánciakkal szövetségben a bolgárokon
1024 Dinasztiaváltás a NRCs-ban. A szász dinasztiát felváltó száli-frank dinasztia uralkodója
II. Konrád
1031-ben hűbéri viszonyba akarja kényszeríteni Istvánt, aki azonban visszaveri II. Konrádot.
1031. szept. 2. Imre hc. halála
1031. Merénylet István ellen. Vazult vádolják, akit megvakítanak, fülébe forró ólmot öntenek.
Vazul gyermekei (András, Béla, Levente) Lengyelországba menekülnek.
1038. aug. 15. István halála. Fehérváron a Bazilikában temetik el.
Intelmei Imre hc.-nek:
10 pont
1-3. katolikus hitről
4-10. világi dolgok a kir. erényei
6.: A vendégek befogadása és pártolása (toleráns, liberális)
8.: A fiak kövessék az elődöket (konzervatív)
Törvényei:
2 törvénykönyv (Astric írta le)
legkorábbi megmaradt másolat a 12. sz.-i Admonti kódexben
35 alaptörvény
21 novella
Bevezetés
alapjai a bajor törvénykönyv és a zsinati határozatok
engedélyezi a szabad végrendelkezést
A bűnt a tálió elv szerint bünteti. A kisebb vétségek megválthatók.
8
V.
Magyarország története II. András és IV. Béla királyunk uralkodása idején
1205-35. II. András

Az esztergomi érsek neheztel rá, ezért a kalocsai koronázza. Birtokadományozásokkal
szilárdítja meg hatalmát. Ennek következtében a királyi magánbirtok területe folyamatosan
csökken, minek következtében a terménybevétel és a kincstár kiürül.
A kieső jövedelmet regálékkal pótolja.
Bevezeti a Novae Institutiones-t (új rendelkezések, új berendezkedés), melyben a pénzadókra
helyezi a hangsúlyt.
Új adókat vezet be:
rendkívüli (később állandósuló) hadiadó
nyolcvanad vám a kereskedőkre
királyi monopóliumok a só és nemesfémek bányászata
„Kamara haszna” folyamatosan újabb pénzek verése, beváltáskor pénzverési illeték
levonása, pénzrontás
1211. Erdély déli részébe, a Barcaságba beengedi a Német Lovagrendet, akik később
önállósulni akarnak, ezért
1225-ben kiűzi őket az országból (Lengyelországba)
1213. Pilisszentkeresztesi merénylet
II. András feleségét, Gertrudist a király halicsi hadjárata alatt a felbőszült magyar
rendek (Bánk nádor, Simon, Petúr ispán) megölik. A király enyhe megtorlást alkalmaz.
Csak Petúrt végezteti ki, Bánkot megfosztja nádori tisztségétől.
1214. A polgárháborút elkerülendő megkoronáztatja a 8 éves IV. Bélát.
1217/18. Kereszteshadjárat Egyiptomba, Jeruzsálembe
1222. Az Aranybulla kiadása
Az Aranybulla mozgalom, a serviensek (közvetlenül a király szolgálatában álló udvari
vitézek felső rétege a 11-13. sz-i. M.o.-on, a későbbi köznemesség) által kezdeményezett
mozgalom (amit a várjobbágyok is támogatnak) azt akarja, hogy a kir. foglalja törvénybe a
szerviensi kiváltságokat és szabadságjogokat.
A földbirtok-adományozások következtében megnőtt az esély arra, hogy a
servienseknek fel kell cserélniük a királytól való lazább függést a földesúrtól való
szigorúbb, szorosabb függésbe.
31 tc.
Serviensekre vonatkozók: fehérvári törvénynapok augusztusban
nemest csak királyi szolgabíró ítélhet el, megyés ispán nem
adómentesség a nemesekre
szabad végrendelkezés (kötelező a
terményben fizetett leánynegyed)
nemesek csak honvédő háborúban kötelesek hadba vonulni
(véradó)
magántulajdon védelme
Várjobbágyok: apróbb kiváltságok
Egyház: érdekeit sértő (sókereskedelemi jog korlátozása)
Általános rendelkezések: Idegenek méltósághoz jutása csak az ország tanácsának
beleegyezésével
egész megyét nem lehet elajándékozni
izmaeliták és zsidók nem kaphatnak nemesi jogot
tisztséghalmozás elleni tc.
Ellenállási záradék: bevezető: hova vigyék a hét példányt (pápa, érsekek, király,
9
nádor)
minden hűtlenség, szégyen vallása nélkül ellenállhatnak és
ellentmondhatnak a királynak (Ius resistendi et contradicendi)
A pápa (IX. Gergely) közbelép az egyház védelmében, ezért
1231-ben kiadják a II. Aranybullát, amiben II. András visszavonja az egyház érdekeit sértő
tc.-ket, egyházat támogatókat hoz: hiteles helyek felállítása (jogügyleteket írásba foglaló
egyházi intézmény a káptalanokban.
Amennyiben a király megsérti a törvényeket az esztergomi érsek először megfenyíti, majd
kiközösíti.
1232. II. Andrást az esztergomi érsek kiközösíti.
1233. A Beregi Egyezményben II. András visszakozik és ígéretet tesz a II. Aranybulla
betartására.
1224. Andreanum
II. András kiváltságlevele az erdélyi szászoknak
1231. Meghal lánya, Erzsébet, akit Thüringiában oly tisztelet övezett, hogy 1235-ben szenté
avatják.
1232. Kehidai oklevél, a zalai serviensek kiváltságlevele. Az igazságszolgáltatás átkerülése a
szolgabírák kezébe. A királyi vármegye átalakul nemesi vármegyévé.
Külpolitika: Halicsi hadjárat, kudarccal.
1235-1270. IV. Béla
Uralkodása három fő szakaszra különíthető el:
1 szakasz: 1235-41.
Serviensek, földesurak befolyásának visszaszorítása, birtokvisszaszerzés politikája
tekintélyelvű politika
1237. domonkos missziók (Júliánus 1235-36.) útján megérkezik a tatárok híre
IV. Béla a pápára, a NRCs-ra, az osztrák babenbergekre és halicsra sem számíthat, ezért
behívja a kunokat (1223-ban a Kalka folyónál és 1238-ban már vereséget szenvedtek a
tatároktól)
1239-ben érkeznek meg Kötöny vezetésével az Alföldre
2. szakasz: 1241-42.
1241. márc. Batu kán vezetésével három irányból (ÉK: Bajdár; Verecke: Batu; DK:
Kadán) betörnek a tatárok M.o.-ra
Dénes nádor erődrendszerét elsöprik a vereckei hágóban
A magyar sereg Batu „seregtestével” akar megküzdeni Muhi pusztáján
1241. ápr. 11-12. Katasztrofális vereség (tízezernél több halott a 20-25 e-ből)
IV. Béla nagynehezen II. Harcias Frigyeshez menekül, aki fogságba veti Hainburg várába.
IV. Béla innen megszökik és Dalmáciába menekül.
1242. A tatárok átkelnek a Dunán
IV. Béla Dalmáciából Trau szigetére menekül
1242. márc. A tatárok kivonulnak az országból
Az ország pusztulását Rogerius a Carmen Miserabile-ben írja le
3. szakasz: 1242-70.
II. honalapítás
megerősíti az országot
birtokadományozás, várépítés politikája
urbanizáció
betelepítések 1246. Kunok
1247. Johanniták
németek északi országrész
románok Erdélybe
10
1251. Zsidó privilégium

kiváltságok a kereskedelemre és az iparűzésre
1267. III. Aranybula
serviensek első említése nobilisként
nemesi kiváltságok megerősítése
megyénként 2-3 nemesnek kötelező részvétele a fehérvári törvénynapokon
királyi vármegye átalakítása nemesi vármegyévé
főispán (király jelöli ki, formális szerep)
alispán (nemesek választják, hatalom gyakorlása)
szolgabíró
Külpolitika:
szövetség Halicssal
1246. Kihal a Babenberg din., a trónért folyó csatát elveszti II. Premysl Ottokárral
szemben
1261. Kibékülnek, szövetséget kötnek (Árpádházi Kunigunda lesz II. Ottokár felesége)
1270. halála.
11
VI.
A Magyar Királyság bel- és külpolitikája Anjou Károly Róbert és Nagy Lajos
uralkodása idején
1301-08. Az árpád és anjou házak közti interregnum

1301. Károly Róbert először érkezik M.o.-ra. Támogatói, a pápa, itáliai és horvátországi
főurak, ideiglenes koronával megkoronázzák. Ezután elhagyja az országot.
1307. Ismét M.o-ra érkezik. Elfoglalja Budát.
1308. Gentilis pápai követ M.o. törvényes királyának fogadja el
1309. 2. koronázás ideiglenes koronával
1310. 3. koronázás, hivatalos
1308-42. Anjou Károly Róbert uralkodása
Hatalom megszilárdítása:
1312. jún. 15. A rozgonyi csatában legyőzi az Abák és a Csákok seregét (a mérleg nyelvét
Kassa város polgárai billentették Károly Róbert oldalára)
1321. Csák Máté halála: Károly Róbert az ország egész területének teljhatalmú ura
1322. Székhelyét Visegrádra helyezi
Támogatói magas tisztségekbe jutnak. A homo novusok (új emberek): Cillei
Garai
Köcski
Lackfi
Bebek
Nekcsi családok
1326. Megalapítja az első magyar lovagrendet (Szent György lovagjainak rendje)
Hadseregreformot hajt végre:
banderiális hadrend bevezetése (adott címerrel, zászlóval hadba vonuló kat. egység)
királyi, főúri, egyházi, megyei bandériumok (30-40 – 1-2000 fő)
hadsereg részei: bandériumok
segédhadak (székelyek, kunok)
zsoldosok (100 – 1-2000 fő)
nemesi felkelés (insrrectio)
Gazdaságpolitika:
Novae Institutiones:: a terménybevételekkel szemben a regálé jövedelmekre helyezi a
hangsúlyt.
Nekcsei Demeter tárnokmester gazdasági intézkedései:
A nemesek érdekelté tételével a bányákat társaságoknak adja ki. A bányászok adója az
urbura, mely aranynál 0,1-e, míg ezüstnél ⅛-a a kitermelt nemesfémnek (az urbura
harmada a földesurat illeti meg). A pénzverés monopóliuma királyi kiváltság marad,
ahol a beszolgáltatott nemesfém 35-40%-át levonják.
Az intézkedésekkel
1326. táján lehetővé válik az értékálló forint verése.
Kapuadó bevezetése. Minden jobbágyportának, ahol egy megrakott szénásszekér befér
évi 13 ezüstdénár adót kellett fizetnie.
városok adója: tudatos urbanizációs politika, sz. kir. városok, bányavárosok létrehozása
(évi egyösszegű adó)
az egyházi tized harmadát a király magának szedi be.
vámok növelése (egy harmincad Ny-felé, egy huszad K-felé)
Külpolitika:
békés, stabilizáló
1335. Visegrádi királytalálkozó
12
III. Kázmér (lengyel)

I. János (cseh)
szász hc.-ek
sziléziai hc.-ek
Német lovagrend nagymestere
Okok: Bécs árumegállító joga miatt új kereskedelmi utak kiépítése
lengyel trón örökösödése
1339. lengyel-magyar örökösödési szerződés (ha III. Kázmér fiú utód nélkül halna meg, a
trónt Károly Róbert fiúgyermekei öröklik.
1330. A havasalföldi hadjáratban Basarab vajdától elszenvedett katasztrofális vereség.
1330. Zách Felicián sikertelen merénylete, miután a Zách család kiírtatik.
Trónutódlás: Idősebb fiát, Lajost a magyar, míg fiatalabbikat, Endrét a nápolyi trónra szánja.
1342-1382. I. Nagy Lajos

Külpolitika:
1345. Öccsét, Endrét meggyilkolják Aversaban
1347-48., 1350-52. büntetőhadjáratok, Nápoly elfoglalása. A sereg kivonulása után
azonban elveszti a nápolyi trónt.
Nyugat: passzív
Lengyelországgal szemben baráti politika. Többszöri segítség III. Kázmérnak a litvánok
ellen folytatott háborúban.
1370-82. lengyel-magyar perszonálunió.
Erzsébet (Lajos anyja lesz a lengyel helytartó)
Lajos új központja Diósgyőr, ezzel a magyar és a lengyelek ellenszenvét is kivívja.
Jelentős háborúk a litvánok ellen
1345. Tatár támadás visszaverése, Moldva elfoglalása (ütközőállamnak)
1370-es években két ütközet a törökkel
Harc Velencével Dalmácia birtoklásáért.
1358. Zárai béke: Velence elismeri Dalmácia M.o.-hoz való tartozását. (Zára ostrománál
dördült el az első magyar ágyú)
1381. Torinói béke: Velence Ismét lemond Dalmáciáról
Belpolitika:
békés, törvénykező
1351. nov.-dec. Buda törvénykönyv kiadása
bevezető: megerősíti II. András aranybulláját a szabad végrendelkezés kivételével.
Bevezeti az ősiség az Aviticitas fogalmát (a föld elidegeníthetetlen, csak meghatározott
rend szerint örökölhető)
kilenced bevezetés (jobbágy terményének kilencedik tizedét a földesúrnak adja)
Una aedemque libertas: „egy és ugyanazon nemesség szabadságelvének kimondása”,
minden nemes ugyanolyan jogokkal rendelkezik (a horvát, szlavón, dalmát és erdélyi
nemesek is.)
1367. Pécsi egyetem alapítása
1382. halála
Trónutódlási problémák: nem volt fia, három lány közül a legidősebb már meghalt.
Hedvig 1384-től Lengyelország királynője. 1386-ban feleségül megy a litván Jagelló
Ulászlóhoz, így egyesítve a két államot. a lengyelek szentként tisztelik.
Mária 1382-85. magyar király. 1385-ben feleségül megy Luxemburgi Zsigmondhoz, aki
kénytelen II. Károly 1385. dec. 31-től 1386. febr. 11-ig tartó 39 napos uralkodás alatt
elhagyni az országot.
1387-ben visszatér, 1387-1437. Luxemburgi Zsigmond uralkodása
13
VII.
A Hunyadiak szerepe történelmünkben. Hunyadi Mátyás rendi központosított
államának bel- és külpolitikája
1409. Serba fia Vajk (Hunyadi János apja) megkapja Hunyad várát.
1407-1456. Hunyadi János származása bizonytalan: a, román
b, szerb
c, régi római család sarja
d, Zsigmond törvénytelen gyermeke
„nevei”: Oláh János
Szibinyányi Jank
Ugrin Jankó
itáliai, huszita harcokban való részvétel
jól képzett, óriás termetű
leggazdagabb földesúr (4 m holdas birtok)
erdélyi vajda, temesi bán, szörényi bán, Nándorfehérvár főkapitánya
1438-1441. Erdélyi harcok Ali béggel
1442. Gyulafehérvári győzelem Mezid bégen
1443. okt. - 1444. jan. Téli hadjárat, cél: a török kiűzése a Balkánról
35000 fős sereg (magyarok, Hunyadi zsoldosai, lengyelek, horvátok, szerbek, bizánciak,
velenceiek, genovaiak)
folyamatos győzelmekkel Szófiáig jut
1444. jún. Drinápolyi béke II. Muráddal
Hunyadi tovább harcol, szövetségesei már nem támogatják
1444. nov. 10. Várnai csatavesztés, I. Ulászló halála
1445. Orszgy. Pesten. Országtanácsot választanak király helyett. 7 főkapitányságra osztják az
országot (Hunyadi a déli főkapitány)
1446. Orszgy. Pesten. Eltörlik a főkapitányok hatalmát. Hunyadi kormányzó (qubernator,
megkoronázott király jogkörével bíró személy) lesz, míg V. László fel nem nő.
1448. II. rigómezei ütközet, katasztrofális vereség
1453. V. László nagykorúsítása (gyengekezű, befolyásolható uralkodó)
1456. júl. II. Mohamed (1451-1481) támadása Nándorfehérvár ellen 200 hajóval és 150 e
emberrel. A várat 7000 fő védi. Hunyadi felmentő seregével áttöri az ostromzárat és
segítséget nyújt.
1456. júl. 21-22. A nagy ostrommal sem tudta a török elfoglalni a várat, a várvédők diadala.
1456. aug. pestisjárvány, Hunyadi halála
1456. okt. Kapisztrán halála
Hunyadi halála után két bárói liga rivalizálása: Újlaki Miklós- Garai László liga kontra
Hunyadi (Mátyás, László)-Vitéz János- Szilágyi Mihály
1456. nov. Cillei Henrik lesz M.o. főkapitánya. Hunyadi László megöleti.
1456. dec. Temesvári találkozó a király és Hunyadi László között. Hunyadi László lesz a
főkapitány, a király ígéretet tesz arra, hogy Cillei halálát nem bosszulja meg.
1457. márc. Budán V. László elfogatja a Hunyadiakat. Lászlót kivégzik, Mátyást Prágában
bebörtönzik.
1457. V. László meghal pestisben
1458. Szegedi egyezmény (szilágyi és az Újlaki-Garai liga között): Mindannyian támogatják
Mátyás királlyá választását. Nagykorúságáig Szilágyi lesz a kormányzó.
1458. jan. 24. Mátyást a befagyott Duna jegén királlyá választják.
1458-1490. I. Mátyás
15 évesen kerül trónra
14
1463. Bécsújhelyi béke III. Frigyessel. Békét kötnek, Mátyás visszakapja a koronát (1464.
koronázás), fiú utód nélkül a korona a Habsburgokra száll.
Belpolitika:
abszolút királyi hatalom megteremtése
polgárság és köznemesség támogatása
Gazdaságpolitika:
füstpénz bevezetése (jobbágyadó, 20 dénár / év / kémény (ház))
subsidium: rendkívüli, később állandósuló hadiadó bevezetése
eddigi adófajtákkal együtt évi jövedelme 500e – 1m aFt.-ra emelkedett.
Bürokrácia:
kancellári létrehozása (élén: Vitéz János)
kincstartóság létrehozása (élén: Ernuszt János)
a király személyes jelenléti bíróságának felállítása (legfelsőbb bíróság)
Hadsereg:
a korábbi hadrend megmarad
Feketesereg létrehozása
15-20 e zsoldos
Feketesereg parancsnokai (Hag Ferenc, Hauquwitz János, Kinizsi Pál, Báthori István,
Magyar Balázs)
1471. Főurak sikertelen királyellenes összeesküvése (vez.: Vitéz János, Jannus Pannonius)
Külpolitika:
A törökkel szemben passzív, nyugatra aktív, támadó politika. NRCs akar lenni, hogy ki
tudja űzni a törököt a Balkánról.
Bosznia területén lezajlott csaták:
1463. Jajca
1464. Szrebernyik
1476. Sabác
ill. 1479. Kenyérmező (Erdély)
1483. Béke Mátyás és II. Bajezid között
1471. Podjebrád György halála után konfliktus Mátyás és Jagelló Ulászló között a trónért.
1479. Olmützi béke: Csehország megosztása: Mátyás: Szilézia, Morvaország
Ulászló: Csehország
választófejedelem Ulászló lesz.
1477-1487. Háború Bécsért
1485. Bécs elfoglalása
1487. Bécsújhely elfoglalása
M.o. fővárosát Bécsbe teszi át
1490. ápr. 6. Bécsben, valószínűleg betegségben hal meg.
Trónutódlás: Törvénytelen fia Korvin János (anyja Edelpeck Borbála), rajta kívül nincsen
gyermeke.
1490. júl. A rákosi orszgy.-en Jagelló Ulászlót választják királlyá
Kultúra:
hatalmas könyvtár (kb. 1000 kódex)
Buda Európa kult. központjává válik
történetírás: Antonio Bonfini, Galeotto Marcio, Ransanus és Túróczy János (1488. Túróczy
krónika)
1473. Hess András könyvnyomtatás
1467. Pozsonyi egyetem alapítása (pár év után megszűnik)
15
VIII.
A nagy földrajzi felfedezések története és gazdasági, társadalmi hatása Európában
A nagy földrajzi felfedezések előzményei:

gardasági ok: A törökök és az arabok akadályozzák Európa és Ázsia közti kereskedelmet
(fűszer, luxuscikkek, nemesfém, drágakő)
ideológiai ok: kereszténység terjesztése
technikai felfedezések: karavella (20m / 7m) és Noa (27m / 8m) kifejlesztése, iránytű
felfedezése, térképek tökéletesedése, pontosabb navigációs eszközök
15. sz. Tengerész Henrik portugál hc. Sarges-ben tengerészkiképző iskolát nyit
A felfedezések első hullámát a portugálok képviselik:
1471. Egyenlítő elérése
1487. Bartolomeo Diaz: Jóreménység-fok felfedezése
1498. Vasco de Gama eljut Indiába
A második hullámot a spanyolok jelentik:
1479. Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házassága
1492. A Reconqiusta befejezése, Granada elfoglalása
1492. aug. 3. Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Palos kikötőjéből elindul nyugatra
(Pinta Niña, Santa Maria)
1492. okt. 12. kikötnek San Salvadoron (Bahama szigetcsoport)
1504-ig Kolumbusz összesen 4 utat tesz meg
Amerika nevét Amerigo Vespucciról kapja aki 1499-1507 között többször járt az
Újvilágban
1519-1522. Magellán körbehajózza a Földet (5 hajóból és 300 emberből 1 hajó és 18 ember
marad, Magellán 1521-ben hal meg)
1577-80. Francis Drake is körbehajózza a Földet
A felfedezések ellentétet szítottak Spanyolország és Portugália között. Ennek feloldására
1498-ban VI. Sándor pápa a tordesillas-i szerződésben kettéosztja a világot. A demarkációs
vonal a Zöldfoki-szigetektől nyugatra 370 mérföldre húzódott.
Latin-Amerika erőszakos gyarmatosítását a conquistadorok végzik. A munkát nem bíró
indiánok 80-90%-át kiirtják.
1519-21. Herman Cortez leigázza az Azték birodalmat. (1520. II. Montezuma elleni
összeesküvés, az uralkodó halála. 1521 Tenotithlán elfoglalása. 1522. Mexikóváros
megalapítása.)
1531-33. Francisco Pizzaro El Dorado keresése közben megdönti az inkák birodalmát.
(Atahualpa megégettetése, 1533 Cuzco elfoglalása, 1535. Lima alapítása)
A földrajzi felfedezések hatása:
Új növények megjelenése: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó,
ananász, tök, gyapot, kinin, kaucsuk, kakaó, vanília
Kitágul a világ, világkereskedelem megjelenése, atlanti partvidék gazdasági fellendülése
(Antwerpen, Amsterdam, London, Lisszabon, Sevilla)
Európa végleg kettéválik a nyugati fejlett és a keleti lemaradó részre.
A nemesfémek beáramlása következtében értékvesztés következik be. Árforradalom tör ki.
Felgyorsul az urbanizáció.
Amerika – Európa – Afrika kereskedelmi háromszög kialakulása
Megjelenik a tőkés és a bérmunkás, beindul az eredeti tőkefelhalmozás (a parasztok és
kézművesek megfosztása a létfenntartásukhoz szükséges eszközöktől, majd ezen javak egy
kézbe való összpontosítása.
A manufaktúrák virágzása
16
IX.
A középkori magyar állam bukása, az ország három részre szakadása
1490. júl. A rákosi országgyűlésen Jagelló Ulászlót választják a trónra

1490-1516 II. Jagelló Ulászló uralkodása
- a főnemesség által támogatott Báthori István és a köznemesség által támogatott Szapolyai
János rivalizálása
- a kincstár bevételei megszűnnek
- a zsoldoshadsereg megszűntetése
1505. „Rákosi végzés”: Ulászló törvényes utód nélküli halálakor csak nemzeti királyt
választanak
1506. Jagelló-Habsburg családi szerződés, dinasztikus házasságkötések
1514. Dózsa György féle parasztfelkelés
1514. ápr. 4. X. Leó bullájának megérkezése
több tízezer paraszt gyülekezik Rákos mezején
1514. júliusára a Nagylaknál, Apátfalvánál győztes Temesvárt elfoglaló parasztsereget
Szapolyai Temesvárnál legyőzi.
1514. július 20. Dózsa György halála
1514. október 18. Rákosi országgyűlésen elfogadják az örökös röghözkötést és a Werbőczy
féle Tripartitumot
1516-26. II. Lajos magyar király uralkodása
1520-66. I. Törvényhozó Nagy Szulejmán uralkodása. Célja Európa elfoglalása (M.o. az első
cél)
1521-24. I. végvárvonal összeomlása
1521. aug. 29. Nándorfehérvár elfoglalása
1521. Zimony és Sabác elfoglalása
1524. Szörény eleste
1525. A török diplomácia békét köt korábbi ellenségeivel (lengyelek, perzsák). Teljes erejével
M.o. ellen fordul.
1526. ápr. Török had elindul Isztambulból
1526. júl. átkel a Száván, elfoglalja Péterváradot
1526. aug. Dráván való átkelés, Eszék elfoglalása (II. végvárvonal összeomlása)
1526. aug. 29. du. 4-6 Mohács
Insurrectio (25 e fő, főv.: Tomori Pál kalocsai érsek) – 75-80 e török
katasztrofális, 15000 fős veszteség (király, 2 érsek, 5 püspök, 28 főúr)
1526. szept. közepe Buda elfoglalása
1526. okt. Törökök kivonulnak az országból, csak a Szörémséget szállják meg
1526. nov. 10. Székesfehérváron a nyitrai püspök megkoronázza Szapolyai Jánost
1526-40. I János, az utolsó nemzeti király uralkodása
1526. dec. 17. Pozsonyban Báthory István nádor vezetésével I. Ferdinándot koronázzák
királlyá
1526-64. I. Ferdinánd uralkodása
1526-40. Kettős királyság kora, a két király egymással küzd, ezért legyengül az ország
1527. I. Ferdinánd legyőzi Szapolyait, elfoglalja Budát, megszerzi a koronát és
1527. nov. 3-án Székesfehérvárott „szabályos” keretek között megkoronázzák I. Ferdinándot.
Szapolyai Lengyelországba menekül, folytatja a harcot, hozzá csatlakozik Frater György
pálos rendi szerzetes.
1527. Szapolyai követe a törökhöz (Hieronimus Laski). Segítséget kér.
1529. Török hadjárat Bécsért
1529. aug. 17. Szapolyai kézcsókra vonul I. Szulejmán elé
17
Buda visszafoglalása
Bécs sikertelen ostroma
1532. aug. újabb támadás, Kőszeg ostroma (formális győzelem, Jurisics Miklós a törökök
elvonulása fejében tűzi ki a félholdas zászlót). Az ostrom alatt Bécsújhelyen 90 e fős
nemzetközi sereg állomásozik, ami azonban nem vonul a vár felmentésére.
1538. Váradi béke I. Ferdinánd és I. János között a Status Quo fenntartásával. (fegyverszünet,
elismerik egymás területeit, török elleni védszövetség, Szapolyai után a trónt a Habsburgok
öröklik; a békét titokban akarják tartani)
1539. A Habsburgok elárulják a békét Isztambulban
1539. Szapolyai felségül veszi Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát
1540. július. Izabella fia, János Zsigmond megszületik. Rá 10 napra meghal Szapolyai.
Fráter Györgyöt és Török Bálintot nevezik ki gyámnak. János Zsigmond lesz „Magyarország
választott királya”
1541. Habsburg támadás Buda elfoglalásáért, Fráter György behívja a törököket
1541. aug. 29. A törökök kardcsapás nélkül elfoglalják a várat
Az ország három részre szakadása:
Dunántúl és Felvidék : Habsburg
Kelet-M.o. (Tiszántúl, Erdély, Temesköz): Fráter György (János Zsigmond)
Középső rész : török megszállás alatt
1541. dec. Gyalui egyezmény I. Ferdinánd és Fráter György között a szent korona átadásáról
1542. 65 ezer fős Habsburg sereg indul Buda felszabadítására. A támadás sikertelen.
1543-44. újabb török támadás. Buda körüli (Vác, Esztergom) és Dunántúli (Fehérvár)
területszerzés.
1552. Több mint 100 e fős török sereg beveszi Drégelyt, Temesvárt, Szolnokot, de Eger nem
esik el.
1566. Szigetvár ostroma
1568. Drinápolyi béke I. Miksa és II. Szelim között. Lezárja a török hódítás első szakaszát.
Kelet-Magyarország:
1551. Lemondatják János Zsigmondot
Castalo hadvezér megpróbálja egyesíteni az északi és a keleti országrészt.
Fráter Györggyel bérgyilkos végez alvinci kastélyában.
1556. János Zsigmond török segítséggel visszatér.
1570. aug. 16. Speyeri szerződés János Zsigmond és I. Miksa között. Erdély közjogi
helyzetének rendezése. János Zsigmond lemond a királyi címről, felveszi az erdélyi
fejedelmi címet. Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte.
Erdélyi Fejedelemség:
100 e km2 területű, 1 m-os népességű, etnikailag és vallásilag is megosztott terület, mely
önálló bel- és a törökötől függő külpolitikával rendelkezik.
Török hódoltsági terület:
közigazgatási egységek létrehozása (nahie → szandzsák → vilajet)
a hódoltság 145 éve alatt 99 budai basa volt
tisztségviselők: defendár (pénzügyek), kádi (bíró), mufti (vallási vezető)
A meghódított földterület a szultáné, melyből szolgálai adománybirtokokat és
magánbirtokokat adományoz.
Az adókat a szultánnak (tized, fejadó), és a „földesúrnak” (kapuadó, tized, robot) fizetik.
A hódoltsági területeken a vallási tolerancia jellemző.
Királyi-Magyarország
Korányszékek létrehozás Pozsony központtal.
Helytartótanács, kancellária (bürokrácia és írásbeliség) és a magyar kamara (pénzügyek)
létrehozása.
18
Udvari haditanács létrehozása M.o. védelmének megszervezésére.

Főkapitányságok létrehozása (6).
A végvári katonákból kialakul a kb. 20 e főt számláló vitézi rend.
A védelem finanszírozására a NRCs.-tól vesznek fel kölcsönt („Türken Hilfe”)
A terület lakossága kb. 3 m fő, folyamatosan csökken.
Az agrárium konjunktúrája miatt az ipar visszafejlődik, kialakul az újfeudalizmus, a
második jobbágyság (röghözkötés, robot növelése, majorság kiszélesítése).
19
X.
Erdély aranykora Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem uralkodása idején
1606. dec. Kassán meghal Bocskai István. Végrendeletében az Erdélyi Fejedelemség

szükségességére hívja fel figyelmet, addig míg a magyar király nem magyar nemzetiségű.
Azonban, amint magyar lesz a király, Erdélynek egyesülnie kell M.o.-gal.
1607-08. Rákóczi Zsigmond lesz a fejedelem. Mivel nélkülözni akarja a hajdúkat, azok
megbuktatják.
1608-13. Báthori Gábor fejedelemsége
Erdélyt romlásba dönti. Elfoglalja a szászok fővárosát Nagyszebent, konfrontálódik a
Habsburgokkal és a havasalföldi románok ellen intézett, engedély nélküli, támadás miatt a
törökökkel is. Az ezt követő török támadás ideje alatt Bethlen Gábor, Báthori jobb keze
átszökik a törökhöz.
1613. A hajdúk megölik Báthorit.
1613-29. Bethlen Gábor fejedelemsége
célja: Erdély pozíciójának megszilárdítása
Erdély területének növelése
M.o. egyesítése (először ÉNy, majd közép)
hatalom megszilárdítása:
az erdélyi rendekkel elfogadtatja uralmát
nem megválasztott, hanem kinevezett fejedelem (török segítséggel jutott a
trónra)
béke a szászokkal (Nagyszeben visszaadása)
Habsburg viszony rendezése
1615. Nagyszombati egyezmény II. Mátyás (NRCs) és Bethlen között
Erdély függetlenségének elismerése
Bethlen nem harcol a Habsburgok ellen
1616. Lippa várának átadása árán a török kivonul
A fejedelmi abszolutizmus kiépítése:
Gazdaságpolitika:
Iparfejlesztés: céhek alapítása, mesteremberek behívása
bányászat fejlesztése (arany, ezüst, vas, higany, só, réz)
külkereskedelem állami monopolizálása
(ásványkincsek, szarvasmarha, ló, méz, viasz, bőr)
állami földbirtokok: birtokvisszaszerzés politikája (aki nem tudta igazolni tulajdonát,
attól visszavette)
Erdély éves bevétele 0,5 m arany
Centralizáció:
függetleníti magát a rendektől (nem hív össze országgyűlést)
familiárisaira (rokonaira) épít: általában nem szakképzettek, de megbízhatók
állandó hadsereg fenntartása: több 10 e fő (hajdúk, székelyek)
vallási tolerancia
kancellárja Péchi Simon
Külpolitika:
A harmincéves háború keretében hadjáratok a Habsburgok ellen (1619-21, 1623, 1626)
1619. szept. indul meg. Sikerek: Kassa, Pozsony bevétele, Bécs fenyegetése
1620. jan. Pozsony: M.o. Fejedelmévé választják Bethlent.
1620. aug. Besztercebánya: M.o. királyává választják (nincs koronázás)
1620. szept. Lakompaknál győznek a Habsburgok
1621. dec. Nikolsburgi béke II. Ferdinánd és Bethlen között
20
Bethlen lemond a királyi címéről, kivonul a felvidékről, birodalmi hc-i címet kap
az 1606-os bécsi béke és az 1608-as országgyűlés megerősítése
(vallásszabadság, orszgy. összehívása, fiskális perek beszüntetése, Erdély
függetlenségének elismerése, hajdúk kollektív nemességének elismerése)
7 vármegyét kap Bethlen élete végéig (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj,
Zemplén, Ugocsa)
Feleségei: Károlyi Zsuzsanna (1622-ig)
Brandenburgi Katalin (1626-29) a brandenburgi válsztófejedelem lánya
rokonság a svéd királlyal (II. Gusztáv)
a trónt a törvény szerint ő örökli
Kultúra: mind a nyugati (reneszánsz építészet, balett, operaelőadások), mind a keleti
(csizmaviselés, kávézás, szőnyegek) kultúrkörök hatása
1622. Gyulafehérvári akadémia megalapítása (hamar elhal a képzés)
1629. nov. 15. Bethlen halála Gyulafehérváron
1629-30. Brandenburgi Katalin uralkodása. A rendek nem fogadják el, lemondatják
1630-48. I. Rákóczi György fejedelemsége
„Bibliás őrálló fejedelem”
Külpolitika: egyetlen jelentősebb lépés:
1643. svédekkel szövetségben megtámadja a Habsburgokat
1644. nagy sikerek, de a törökök megfenyegetik, ha nem vonul vissza, megtámadják
1645. Linzi béke I. Rákóczi György és III. Ferdinánd (1637-1657)
7 ÉK-i vármegyét visszakapja Rákóczi György
1606 és 1608 újbóli elismerése
1648. II. Rákóczi György lesz a fejedelem. Romlásba dönti Erdélyt.
21
XI.
A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc kitörésének előzményei, a
szabadságharc bel- és külpolitikája ill. hadtörténete
Előzmények:
1676-1735. II. Rákóczi Ferenc
apja I. Rákóczi Ferenc
anyja: Zrínyi Ilona
nevelőapja: Thököly Imre
a Rákócziak M.o. legnagyobb földbirtokosai
1685. Thökölyt elfogják a törökök
1685. Zrínyi Ilona Munkácsra viszi gyermekeit
1688. Zrínyi Ilona Nicomediába megy Thökölyvel.
A gyermekek gyámja Kolonich Lipót jezsuita pap lesz . Csehországban és Bécsben
nevelkednek, próbálkoznak elnémetesítésükkel
1694. II. Rákóczi Ferenc házasságot köt Sarolta Amália hesseni hercegnővel (német hc. lesz)
Kinevezik Sáros megye főispánjává
1697. Hegyaljai Habsburg-ellenes felkelés
vezetői: Esze Tamás, Kis Albert, Szalontai György
cél: Habsburgok kiűzése
A felkelést Károlyi Sándor Szatmár megye főispánja leveri.
Rákóczi elzárkózik a parasztfelkeléstől, de barátja Bercsényi Miklós (Ungvár vm. főispánja)
hatására levelet ír XIV. Lajosnak, amiben segítséget kér (nem katonait)
A levelet elfogják, és a terhelő bizonyítékok hatására
1700-ban Bécsújhelyen bebörtönzik Rákóczit
1701. Felesége segítségével megszökik. A lengyelországi Brezán várába menekül.
1701-14. Spanyol örökösödési háború a Habsburgok és a Bourbonok között
A kedvező külpolitikai helyzet ismét egy felkelés megindításához ad módot.
1703. ápr. Rákóczihoz mennek a volt hegyaljai felkelők
1703. május A Brezáni Kiáltványban Rákóczi az ország lakosságát Habsburg-ellenes
küzdelemre szólítja fel.
1703. május kirobban a tiszaháti felkelés
1703. jún. Dolhánál Károlyi Sándor leveri a tiszaháti felkelést
1703. jún. Rákóczi a Vereckei-hágónál átlépi a határt.
1703. júl. Naményi Pátensben az ország nemességét felszólítja, hogy a Habsburg-ellenes
felkelésben kövessék példáját.
1703. aug. Vetési Pátensben a harchoz csatlakozó jobbágyok felszabadulnak a földesúr
uralma és az állami adók alól
1703. vége Felszabadul a Felvidék, a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl
1704. Károlyi Sándor már Bécsnél jár Rákóczi seregeivel
Megalakul a francia, bajor, kuruc Habsburg-ellenes szövetség
1704. a höchstädti ütközetben a Savoyai Jenő vezette osztrákok legyőzik a II. Miksa Emánuel
vezette franci-bajor hadakat. A nagy egyesülés meghiúsul.
1704. Nagyszeben vereség
1704. Gyulafehérvári orszgy.-en Rákóczi Erdély fejedelme lesz
1705. Széchényi orszgy.
Rákóczi M.o. vezérlő fejedelme lesz
az ország államformája rendi konföderáció
szenátus (kormány) felállítása 24 főből, Bercsényi Miklós vezetésével, tanácsadó
szereppel
22
Gazdasági tanács létrehozása Besztercebányán

a Ráday Mihály vezette kancellária felállítása
1705. Hadjárat Erdélyért
1705. Zsibó nagy kuruc vereség
1705. nov-dec. Vak Bottyán dunai hadjárata, a Dunántúl felszabadítása
1706. márc. Huszti orszgy.-en Erdély csatlakozik M.o.-hoz
1706. végére az egész királyi M.o. felszabadul
1707. Ónodi orszgy.
2. tc. Detronizáció (Bercsényi M.: »Eb ura fakó, József császár nem királyunk!«)
2 m Ft. hadiadó (nemekre is; első közadózás)
Rakovszky Menyhért (Túróc vm. követe) felszólal Rákóczi önkénye ellen, ott helyben
felkoncolják
1707. szept. Varsói szerződésben I. Nagy Péter támogatja Rákóczit, hogy megszerezze a
lengyel trónt.
1708. magyar, sziléziai, lengyel, morva államszövetség terve, vez.: porosz hc.
1708. aug. 3. Trencsényi csata
Az 5200 fős Habsburg sereg legyőzi a 12000 fős magyar hadat. Katonai mélypont.
1708. nov-dec. Sárospataki orszgy.
a földesurak és a jobbágyok viszonyának rendezése
a jobbágykatonák leszármazottait is mentesítik mindennemű állami és földesúri szolgálat
alól
1709. A spanyol örökösödési háborúban döntő francia vereség. Rákóczi nem számíthat XIV.
Lajos támogatására
1710. jan. Romhányi ütközet döntetlen eredménnyel
1711. jan. 31. Vajáni találkozó Rákóczi és Pálffy János (1710-től a császári hadak vezére)
között. Kompromisszum köttetik
1711. Rákóczi Lengyelországba megy megszerezni a trónt
1711. ápr. 17. I. József halála pestisben
1711-1740. III. Károly uralkodása
nem szereti a magyarokat
mihamarabb békét akar
1711. ápr. Szatmári béke (Károlyi S. – Pálffy J.)
kompromisszumos béke:
aki 3 héten belül leteszi a fegyvert, az közkegyelemben részesül
elkobzott földek visszaadása
rendi alkotmány visszaállítása
az orszgy. összehívásának kilátásba helyezése
vallási tolerancia biztosítása
1711. május 1. Majtényi fegyverletétel (12 e katona, 149 zászlót szórnak a földbe)
1711. Jawrowban találkozik Nagy Péter Rákóczival, és arra bíztatja, hogy folytassa a harcot
1711. május 13. Rákóczi nyilatkozata, melyben a harc folytatását szorgalmazza,
eredménytelen. A magyar nemesek örülnek a békének.
1711. A Prut folyó menti csatában az oroszok vereséget szenvednek a törököktől, tovább nem
tudják támogatni Rákóczit.
A szabadságharc elbukott.
Rákóczi 1711-ben Lengyelországba, onnan Franciaországba megy. 1718-ban politikai
menedékjogot kap Törökországban, Rodostóban hal meg 1735-ben. Hamvait 1906-ban
hazahozzák és Kassán temetik el.
23
A bukás okai: túl hosszú háború, nem elég fejlett gazdaság, elértéktelenedő rézpénzt, jobbágy-
földesúr ellentét, katonai vereségek a döntő csatában, irreguláris hadszervezet, kedvezőtlen
külpolitikai helyzet
24
XII.
Magyarország a Habsburg Birodalomban a XVIII. században. Mária Terézia és II.
József uralkodása az ún. felvilágosult abszolutizmus jegyében
1711-1740. III. Károly uralkodása

1711. ápr. 30. Megköti a Szatmári békét
1712-1715-es országgyűlésen kimondják:
- II. Rákóczi Ferenc halálos ítéletét, birtokai elkobzását
- a nemesi adómentességet
- jobbágyok röghözkötését
- 3 évenkénti országgyűlés
1722/23. Az országgyűlés elfogadja a Pragmatica Sanctiót.
kimondják, hogy M.o. oszthatatlanul és elválaszthatatlanul a habsburg monarchia
része (Invisibiliter ac Inseparabiliter)
1731. Kiadják a Carolina Resolutiot (A Károly féle vallásügyi rendeletet)
- a katolikus hit elsődlegessé tétele
- a protestantizmus visszautasítása („A katolikus hit államérdek!”)
- közhivatalok viseléséhez kötelező eskütétel
1735. Békésben kitör a Szegedinác Péró vezette parasztfelkelés.
1740. október 20. I. Károly váratlan halála.
A Pragmatika sanctio alapján a trónra idősebb lánya Mária Terézia (1740-80) kerül, aki 1711-
ben született és 1736-ban ment hozzá Lotaringiai Ferenchez.
1740. decemberében a Habsburg-Lotaringiai ház kezdi meg az uralkodást
Károly Albert Mária Terézia húgának, Mária Annának férje benyújtja igényét a trónra.
1740-48 Osztrák örökösödési háború Bajoro. és Auszt. között
1741. szept. 11. A magyar rendek életüket és vérüket (Vitam et sanquinem) ajánlják Mária
Teréziának
1742. Sziléziát elfoglalják a poroszok
1748. Az Aacheni béke lezárja a konfliktust. Ausztriának le kell mondania Sziléziáról.
Elismerik Mária Teréziát királynőnek. A NRCs-i cím Lotaringiai Ferencre száll.
Magyarország gazdasága elavult, erősen elmaradott. Csak a bányászatban és a
mezőgazdaságban fejlett.
1754. Kettős vámhatár rendelet. belső vámhatárok felállítása. A kereskedők inkább a
monarchián belül maradnak, Mo. éléskamrává válik. 1850-ig érvényben
Jobbágypolitikájában azt akarja elérni, hogy a jobbágy a földesúrral szemben inkább az állam
felé adózzon. A parlament ezt elutasítja, amiért 1765-ben feloszlatja.
1767-ben kiadja úrbéri rendeletét, amelyben a jobbágytelek nagyságát szabja meg 16-40 hold
+ erdő + rét + legelő + folyó-ban. Zsellérnek az 1/8-ad jobbágyteleknél kevesebbel
rendelkező számít. A jobbágyi szolgáltatásokat megszabja: Az államnak tartozik a jobbágy
a forsponttal (katonák szállítása) a porcióval (katonák elszállásolása) és a hadiadóval. A
földesúrnak a kilenceddel, a robottal, a földbérrel és az ajándékkal. Az egyháznak a
tizeddel és a megyének a háziadóval.
Kultúrpolitikájában a felvilágosodás eszméjét követi.
1749-ben megnyíló Theresianumon évi 10 nemesi ifjú tanulhat
1760-ban megszervezi a nemesi testőrséget, ahonnan olyan írók kerülnek ki mint Bessenyei
és Kisfaludy.
1777. A Ratio Educationis kiadása. Az Ürményi József által szövegezett rendelet az alsó és
középfokú oktatást szabályozza. 6-12 éves korig teszi kötelezővé az oktatást.
1777-ben Nagyszombatról Budára költözteti az egyetemet
1780-ban megjelenik a Magyar Hírmondó, Mo. első folyóirata. (főszerk.: Ráth Mátyás)
25
A kor híres tudósai Pray György, Bél Mátyás, Sajnovics János, Hell Miksa, Kempelen Farkas,
Tessedik Sámuel.
1780. nov. 29-én Mária Terézia meghal. 16 gyereknek adott életet.
A trónon legidősebb fia, II. József követi, aki 1765-töl tölti be a NRCs-i címet
Életcélja az, hogy a monarchiát a kontinens vezető nagyhatalmává akarja tenni. Ehhez felülről
irányított gazdasági és társadalmi reformokat akar véghezvinni. Nem hívja össze az
orszgy.-t, rendeletekkel kormányoz.
Első rendeletében Budáról Bécsbe viteti a koronát, és nem koronáztatja meg magát.
Reformjai: 1781-83 Egyházpolitikai reformokat hajt végre
1781-ben a türelmi rendelettel a bevett vallásokra vonatkozó toleranciát hirdet.
1781-ben kiveszi az egyház kezéből a cenzúra jogát.
1782-ben feloszlatja a dologtalan szerzetesrendeket.
A rendeletek visszavonásáért VI. Pius pápa sikertelenül jár Bécsben 1782-ben.
1783-ban csökkenti az egyházi ünnepek számát, szabályozza a temetkezéseket.
1784-ben a Nyelvrendelettel a hivatalos államnyelvé a németet teszi.
1785-ben a Jobbágyrendelet a jobbágyokat személyükben szabaddá teszi, megtiltja a jobbágy
szó használatát.
1784-87-ben végzett birtokfelmérés és népesség-összeírás során képet akar kapni a
birodalmában élők földterületeiről azok megadóztatása végett.
Át akarja szervezni a birodalom közigazgatását 13 tartománnyá, azokon belül 10 körzetté. A
heves tiltakozás hatására visszavonul.
1790-ben bukott politikusként hal meg, miután febr. 20-án a nevezetes tollvonással a türelmi-
és a jobbágyrendelet kivételével összes rendeletét vissza nem vonja.
Hatására Mo. lakossága ráébredt magyar öntudatára és azt ápolni kezdte. A magyar kultúra
virágzásnak indult.
26
XIII.
Az angol polgári forradalom előzményei, története és jelentősége
1603-25 Stuart Jakab uralkodása

az 1587-ben lefejezett Stuart Mária fia
Gazdaság: kapitalizáció
ipar: manufakturális termelés
mezőgazdaság: földesúr-jobbágy viszonyrendszer felbomlása
tőkés termelés kialakulása
kereskedelem: monopóliumok létrejötte
1554. Moszkvai Társ.
1600. Kelet-Indiai Társ.
Társadalom: rojalisták: király

arisztokrácia
anglikán klérus
reformisták: gentry (vállalkozó földbirtokos)
yeoman (meggazdagodott szabad paraszt)
bérmunkás földeken
városban (proletár)
Vallás: rojalisták: anglikán (1534-től)
reformisták: puritánok (lat. purus, tiszta)
a katolikus formáktól akarják megtisztítani az egyházat
/a presbiteriánus:
mérsékeltebb; választott egyházi vezetőkkel;
presbiterek irányítása alatt álló zsinat ellenőrizze
az egyházközséget
/b independensek:
radikálisok; függetlenedők; az egyházközség
élvezzen autonómiát
Főszereplői:
rojalisták: I. Jakab 1603-25
I. Károly 1625-49
Buckingham hc, lordkancellár, 1628-ban megölik
T. Wenthworth, Strafford grófja, az ország legnagyobb földbirtokosa
William Laud, Canterbury érseke
reformisták: John Pym
John Hampden
Oliver Cromwel
Parlament: Felső ház: arisztokrácia, egyházfők
Alsó ház: polgárság
politikai csatározások
1629. Az alsóház nem szavazza meg a király törvényeit.
„Makrancos parlament”
Feloszlatás 1640-ig
1638. Skót támadás Angliára (W. Laud megpróbálja megtéríteni a skót kálvinistákat)
gyors győzelmek → a kincstár kiürül
1640. Londonban összehívják a Parlament → új adókat akar a király megszavaztatni
Alsóházban: gavallérok (király pártiak)
kerekfejűek (reformisták)
27
1640. Nem szavazzák meg a törvényeket → 3 hét után feloszlatás (rövid parlament)
1640. Parlament újbóli összehívása, 1653-ig marad (hosszú parlament)
1640-42. I. szakasz
politikai csatározások a parlamentben: gavallérok – kerekfejűek
1642. jan. 10. A király elhagyja Londont. Notthinghambe menekül
1642. jan. 10-1649. II. szakasz: A Polgárháború időszaka
király, arisztokrácia, egyház, gavallérok: Kö-, É-Ang. + Skócia
puritánok, kerekfejűek, vidéki parasztság: Dél-Anglia
1642. Edgehill-i csata, a puritánok veresége
Cromwell hadseregreformja: New Model Army + Ironsides
„Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”
1644. Marston Moor, puritánok jelentős győzelme
1645. Naseby, Cromwell győzelme
A király É-ra menekül
1647. Skótok átadják a királyt
1647. A nép szerződése a levellerekkel (vez. John Lilburne)
A presbiteriánusok kiszorításával, a levellerekkel akar Cromwell kormányozni
1648. Prestonnál Cromwell legyőzi a skótokat
1648. dec. 2. Cromwell diadallal bevonul Londonba
Parlamentből kizárja presb.-okat, a felsőházat feloszlatja
„csonka parlament”
Megszavazzák a király halálát
1649. jan. 30. I. Károly kivégzése, a közt kikiáltása
1649-53. Köztársaság kora
leszámolás a levellerekkel
1649. Cromwell leszámol a diggerekkel
legradikálisabbak; jog- és vagyonegyenlőség; gazdagellenesek
Cromwell felszámolja a szélsőségeseket
1649. Írek feletti győzelem
1650. Skótok
1651. Walesiek
1649-51. A brit szigetek egységének létrehozása
Gyarmatbirodalom kiépítése
Ellenlábasa Hollandia
1651. Hajózási törvény, angol kereskedők protekcionizmusa
kereskedelmi háború → Angol győzelem
1653. Cromwell kinevezi magát Lordprotektorrá
A parlament jóváhagyja (Szentek parlamentje)
1653-59. A Protektorátus kora
Cromwell zsarnoki rendeleteket léptet hatályba
1658-59.Cromwell utódja fia, Richard lesz
gyűlölt, gyengekezű
1659. Stuartok visszahívásáról tárgyalás Monk tábornok vezetésével
1660. II. Károly visszahívása
1660. Bredai nyilatkozat: II. Károly írásban kötelezi magát: Nem áll bosszút
A vallás tiszteletben tartása
1660-85. II. Károly
Bosszút áll apja gyilkosain
„A Stuartok semmit sem tanultak a múltból.”
1664. Az ang.-holl. ker. háború Ang. megszerzi Új-Amszterdamot→ New York
28
1665. Bubópestis-járvány
1666. A nagy londoni tűzvész
1673. Test Act elfogadása
Minden fontosabb állami tisztséget betöltőnek fel kell esküdnie az anglikán egyházra
1679. Habeas Corpus Act
Személyi szabadságról szóló törvény
Letartóztatáshoz elfogatóparancs, börtönbe záráshoz törvényes bírói ítélet kell.
1685-88. II. Jakab
francia és katolikusbarát
erőteljes rekatolizáció
II. Jakab lányának férjével, III. Orániai Vilmossal tárgyalások
1688. Dicsőséges forradalom
vér nélküli
I. Jakab Fro.-ba menekül
1688-1702. III. Orániai Vilmos
holland-angol perszonálunió
1689. Jognyilatkozat (mindmáig az angol alaptörvény)
államforma: alkotmányos monarchia
a parlament és az uralkodó együtt kormányoznak → király formális jogköre
Hatalommegosztás elve: Törvényhozás: parlament (hads., pénzügy)
Végrehajtó: Kormány: király nevezi ki
parlamentnek felelős
tory-wigh ellentét
Bírói: független
1701. Trónutódlási törvény
Stuartok kizárása a trónutódlásból
1714-1901. Hannoveri din.
1702-1714. Stuart Anna
1707. Először és utoljára az alkotmányos monarchia történetében a király nem szentesít egy
törvényt
1707. Kikiáltják Nagy-Britanniát
Kultúra: Fénykor: Milton, J. Locke, T. Hobbes, I. Newton
29
XIV.
Széchenyi István és Kossuth Lajos életútja és reformkori programja
Széchenyi István (1791-1860) ősi magyar arisztokrata családból származott. Apja Széchényi
Ferenc, anyja Festetics Júlia. Nagycenken született.
1813-ban a lipcsei csatabán, mint futár szolgál, végrehajtja híres lovasbravúrját.
1815/16/22-ben több hónapos angliai utazásokat tesz, ahol az országot tanulmányozza.
1820-ban barátságot köt Wesselényi Miklós báróval, akivel együtt megy németországi és
törökországi útjaira.
A magyar politikai életbe 1825. nov. 3-án lép be, mikor birtokainak egy évi jövedelmét
ajánlja fel a MTA felépítésére. Ekkor döbben rá valódi magyar mivoltára.
1826-ban lemond tiszti rangjáról.
1828-ban kiadja Lovakrúl című művét, melyben az angol minta alapján szervezendő
lóversenysportot szorgalmazza. A lóversenyt a magyar arisztokrácia találkozópontjának
tekinti.
1828-ban Bécsben kölcsönkérelmét elutasítják, mire
1830-ban megírja a Hitel című munkáját. Ebben kifejti a magyarországi reformok
alapeszméit, amelyben nem a politikai, hanem a gazdasági reformokra helyezi a hangsúlyt.
Alapgondolata, hogy a kapitalizálódás alapja a tőke, melyet a bank csak fedezet ellen tud
folyósítani. Mivel a föld 1351-óta elidegeníthetetlen, a földesurak nem tudják az országot
fejleszteni. Így az aviticitas eltörlését, a nemesek adómentességének megszüntetését, a
parasztok terheinek csökkentését, a szabad vállalkozás tartja szükségszerűnek. Szellemi
reformot sürget, mely az öntanítás által a jövőre helyezi a hangsúlyt.
A Hitelre Dessewffy József kiadja Taglalat c. munkáját, amire Széchenyi az
1831-ben kiadott Világgal felel. Eben már konkretizál, a folyószabályozás, a balatoni hajózás,
a lótenyésztés, egy kaszinó és a Lánchíd megépítésének szükségességét fejti ki.
1833-ban kiadja Stádium című programját, amiben hitelt, az aviticitas eltörlését, az
örökösödés bevezetését, a nemtelenek vagyonszerzését, a törvény előtti egyenlőséget, a
közteherviselést, az infrastruktúra fejlődését, a monopóliumok, céhek felszámolását, a
magyar államnyelvvé tételét, a Helytartó Tanács általi kormányzást és a nyilvánosságot
szorgalmazza.
Gyakorlati alkotásai a dunai hajózás, a Lánchíd, a Vaskapu, a folyószabályozás a lóversenyek
bevezetése a MTA felépítése és az alagút megépítése.
Széchényi a 30-as évek meghatározó programadója.
Az 1848. ápr. 7-én megalakult I. Batthyány kormány közmunkaügyi és közlekedésügyi
minisztere. A nyílt fegyveres összecsapás küszöbén elméje elborult, a döblingi
ideggyógyintézetbe vonult vissza.
1859-ben Ein Blick néven megírja a Bach-rendszer kritikáját.
1860. Önkezével vet véget életének.
Kossuth Lajos Széchenyivel szemben az iparosításon kívül jelentős hangsúlyt helyez Mo.
politikai változásainak szükségességére.
Kossuth Lajos (1802-1894) elszegényedett középnemesi családból származott. 1823-ban tette
le ügyvédi vizsgáit. Az 1831-es Koleralázadás idején kolerabiztos. 1832-től részt vesz a
Parlament ülésein Zempléni főurak követeként. Itt szerkeszti 1832-36-ig az Orszgy-i
Tudósítások című, kézzel írott, levélben terjesztett újságját. 1836-37-ben a
Törvényhatósági tudósításokkal folytatja működését.
Ezért 1837. május 5-én letartóztatják és egészen az 1840. május 10-én én életbelépett
amnesztiatörvényig börtönben van.
30
Szabadulása után 1841. jan. 1-től 1844. jún. 30-ig a Pesti Hírlap szerkesztője. Itt fejti ki
reformprogramját, melynek három fő eleme? a nemzeti önrendelkezés, a belső reformok és
a nemzetiségi kérdés.
A nemzeti önrendelkezésnél Mo. jogi státusával foglalkozik, amit tisztázni kell az
osztrákokkal. Felveti az autonómia, az alkotmány, a népképviseleti orszgy. és a felelős
magyar kormány szükségességét. Szorgalmazza a gazdaság önállósítását, mivel „ipar
nélkül a nemzet félkarú óriás”. Hangsúlyozza a vasút fontosságát és a Friedrik List
Zollverein-ja alapján létrehozandó egységes, külső vámhatárt, a belső vámok eltörlését.
1844-ben megalakítja a védegyletet, ahol a tagok szavukat adják arra, hogy hat évig, ha van,
magyar árut vesznek. Az egylet elnöke Batthyány Kázmér, igazgatója Kossuth.
Belső reformok alatt az ősiség eltörlését, a közteherviselést, a földesúr-jobbágy
érdekegyesítését és az állami kárpótlással végrehajtott kötelező örökváltságot érti. Az
ország vezető rétegeként a kisnemességet képzeli el. Élesen bírálja a magyarországi
arisztokráciát.
Nemzetiségek problémájának megoldását az érdekegyesítésben, és az Erdéllyel való unióban
látja. A nyelvhatár kitolásával erőteljes asszimilációt folytatna, a békés meggyőzés
erejével. Nézete szerint a nemzetiségek belátják, hogy csak a magyaroktól várhatnak
jogokat és fejlett kultúrát. Nézeteivel felkelti a nemzetiségek ellenszenvét.
Kossuth programjában, mellyel a negyvenes évek meghatározó politikusává vált, sokkal
radikálisabb, forradalmibb elveke vall, mint az őt megelőző Széchenyi.
1848. márciusában a Felirati javaslatot viszi Bécsbe.
1848. április 7. Az I. Batthyány kormány pénzügyminisztere, ilyen minőségében adja ki a
Kossuth-bankókat is. Miniszteri tárcáját a II. Batthyány kormányban is megtartja.
1848. szeptember 16. Az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetője.
1849. április 14. Debrecenben a Habsburg-ház detronizálása után kormányzó elnök lesz.
1849. augusztus 11-én a hatalmat Görgei Artúrnak adja át, majd Törökországba megy.
1851. Kiadja a Kütahyai alkotmány című államelméleti munkáját.( magyar-román-délszláv
vezetésű konföderáció a Kárpát-medencében)
Utazásokat tesz Amerikában és Angliában.
1859-ben megalakítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot (emigráns kormány).
1862-ben kiadtott Duna Könföderáció című államelméleti munkájában a pángermán és
pánszláv veszély ellen szorgalmazza a magyar-román-élszláv szövetséget.
1867. május 27-én megírt „Cassandra-levélben” a kiegyezést jogfeladásként, a magyarság
pusztulásaként értékeli.
1889-ben az új honossági törvény következtében elvesztette magyar állampolgárságát.
1894-ben Torinóban hal meg. Temetésekor Budapesten hatalmas tömegek kísérik utolsó
útjára.
31
XV.
Az 1848-as magyarországi polgári forradalom története, politikai célkitűzései és a
honvédelmi harcok kezdete
Az 1847/48-as orszgy. 1847. nov. 11-én István főhc. nyitotta meg. A felső táblán Batthyány
Lajos, míg az alsó táblán Kossuth és Széchenyi a vezéregyéniségek.
Az 1848. február 22-24-es Párizsi forradalom hírére felbolydul a Pozsonyban ülésező orszgy.
Március 3-án Kossuth megtartja Felirati beszédét. Ebben azt szorgalmazza, hogy egyszerre
kell egy teljes törvénycsomagot megszavazni, és annak szentesítését kérni. Felelős magyar
kormányt, jobbágyfelszabadítást, népképviseleti orszgy.-t, autonómiát és a Mo. és az
osztrák örökös tartományok számára is alkotmányt kér. Az alsó tábla egyhangúlag
megszavazza a törvénycsomagot.
márc. 6-án Irányi Dánieltől egy szimpátiatüntetés megszervezését kéri március 19-én Pest-
Budán.
márc. 11-én a Radikális demokraták megfogalmazzák a 12 pontot, melyet végleges formába
Irinyi József önt. Eben a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését, felelős magyar
minisztériumot Pest-Budán, évenkénti orszgy.-t Pesten, törv. előtti egyenlőséget, nemzeti
őrsereget, közteherviselést, az úrbéri viszonyok megszüntetését, a Nemzeti Bank
felállítását, a magyar katonák országon belüli állomásoztatását, a politikai sátuszfoglyok
szabadon bocsátást és az Erdéllyel való uniót követelik.
márc. 13-án kitör az első bécsi forradalom, Metternich megbukik.
márc. 14-én a király hajlandóságot mutat a reformok elfogadására. Erre a hírre a felső tábla is
megszavazza a felirati javaslatot, amit egy 72 fős küldöttséggel márc. 15-én visznek fel
Bécsbe.
márc. 15-én reggel Pest-Budán a radikális ifjak a Pilvax kávéházban találkoznak. a kb. 10
főből álló csoportban van Petőfi, Vasvári, Vidats, Jókai és Vajda János.
9-10 óra körül az egyetemen elmondott 12 pont és elszavalt Nemzeti dal hatására a tömeg kb.
1000 főre duzzadt.
11-12 óra tájban a Landerer és Heckenas nyomdában kinyomtatatják a 12 pontot és a Nemzeti
dalt. Itt a tömeg már több ezer főre duzzadt.
Ezután a forradalom hazament ebédelni, hogy találkát adjanak egymásnak
a Nemzeti Múzeum kertjében, ahol már 10-20 e ember volt.
Ezután a Városházára mennek, ahol elfogadtatják a 12 pontot és megalakítják a közbátorsági
bizottmányt, egy új rendfenntartó önkormányzatot.
A helytartótanácsnál elfogadtatják a sajtószabadságot, a 12 pontot és Táncsics szabadon
bocsátását, akit a József laktanyából szabadítanak ki.
Este 8 órakor a Nemzeti Színházban díszelőadáson játsszák a Bánk bánt. Itt a 12 pontot
Egressy Gábor szavalja el.
márc. 17-én az orszgy. küldöttségének hatására V. Ferdinánd kinevezi István főch.-et Mo.
teljhatalmú megbízottjává. István főhc. kinevezi gr. Batthyány Lajost miniszterelnöknek.
márc 18-án Batthyány kiadja a 48. nov. 1-től bevezetendő közteherviselésről és a papi tized
eltörléséről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvényeit
ápr.7-én kihirdeti kormányát, mely az első felelős magyar kormány
tagjai:
Esterházy Pál hc. a királyi személye körüli miniszter
Széchényi István gr. a közlekedésügyi és közmunkaügyi miniszter
Klauzál Gábor ipari- és földművelésügyi miniszter
Mészáros Lázár ezds. hadügyminiszter
Deák Ferenc igazságügy miniszter
Eötvös József br. oktatásügyi miniszter
32
Kossuth Lajos pénzügyminiszter

Szemere Bertalan belügyminiszter
ápr. 11-én V. Ferdinánd szentesíti a 47/48-as orszgy-en hozott 31 tc-t és berekeszti az orszgy-t
Az áprilisi törvények alapjául az 1831-es belga alkotmány szolgát.
A törvénycsomagot alkotmányként szokták tekinteni.
Mo. államformáját alkotmányos monarchia
Feudalizmus felszámolása:
a közteherviselés bevezetése
az úréri viszonyok és a papi tized megszűntetése
az ősiség eltörlése
Új polgári Mo. felépítése:
független felelős magyar minisztérium
népképviseleti orszgy.
választójog
Erdély és a Partium visszacsatolása
hitelintézet felállása
magyar egyetem
nemzeti őrsereg
közlekedés
nemzeti színház
sajtóról szóló törvények
A felelős magyar minisztérium a parlamentnek felelős. Az uralkodó csak valamelyik
miniszter ellenjegyzésével hozhatott törvényt. A végrehajtó hatalmat a legitim kormány
gyakorolja.
A törvényhozás: a népszuverenitás elvén szerveződik és teljes nyilvánosságot élvez.
évenként üléseket tart Pesten
feloszlatásra a királynak joga van
(abban az esetben ha a képviselőház már rendelkezik elfogadott
költségvetéssel, ellenkező esetben a feloszlatás inlegitimnek
tekintendő)
Az orszgy. két kamarával, alsó- és felsőházzal működik.
Az alsóházba juthatnak be a nép által választott képviselők.
Aktív választójoggal bír, vagyis választópolgár minden 20 év feletti férfi. A választásnak
támasztottak vallási-, morális- és vagyoni cenzust.
Passzív választójoggal bír, vagyis választható, minden 24. évét betöltött, a magyar nyelvet
bíró férfi.
nov. 1-től bevezetésre kerül a vagyoni arányban történő közteherviselés
Az állami kárpótlással végrehajtott jobbágyfelszabadítás után a földesuraknak járó kárpótlás
ügyét a nemzeti közbecsület védőpajzsa alá helyezte, és a következő orszgy-re hárította
annak megtárgyalását. Ezzel egy időben eltörölte az úriszék intézményét is.
A sajtótörvény kimondja a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, a gondolatszabadságot. Az
ideiglenes jelleggel hozott törvény folyóirat alapításánál komoly cautiot tett kötelezővé (5-
10 e Ft.), és a lap alapítását miniszteri engedélyhez kötötte. Szintén a minisztériumok
gyakorolták az utólagos cenzúrát a lapokon.
Az áprilisi törvényekből kimaradt a kissebségi kérdés, a vallási kérdés, a jobbágyok földhöz
jutásának kérdése (földosztás), Ausztria és Magyarország helyzetének tisztázása és a
hatalmi ágak szétválasztása.
A felszabadított, de földdel nem rendelkező parasztok önkényes földfoglalási,
parasztlázadásai miatt a kormány statáriumot hirdet. A földkérdés különösen a
nemzetiséget érinti hátrányosan.
33
1848. májusába nemzetiségi gyűlések szerveződnek. Zágrábban a horvátok, Karlócán a

szerbek, Liptószentmártonon a szlovákok és Balázsfalván a románok. A követelések közül
a horvátoké a legradikálisabb. Autonómiát szeretnének, követelik, hogy ismerjék el őket
egyenrangú nemzetként, ne csak nemzetiségként, képviselőket és kollektív jogokat
akarnak. A magyarok az autonómiát elutasítja, a nemzetiségeknek nem adnak kollektív
jogokat. Ezzel szemben minden embert a személyes polg. szab. jogok megilletik. A
nemzetiségek ebbe nem nyugszanak bele, előbb passzív, majd aktív formában ellenállnak.
1848. márc. 23-án Joszip Jellasicsot nevezik ki horvát bánnak. A hírhedten magyarellenes bán
ellen a magyarok tiltakoznak.
júni.-júli. a délvidéken kitörő szerb-magyar fegyveres összecsapásokat, melyek centruma
Szenttamás, Beöthy Ödön kormánybiztos próbálja rendezni.
szept. szlovák szabadcsapatok törnek be Mo.-ra
1848. júniusában megválasztják az első népképviseleti orszgy. tagjait. A 426 képviselő 76%-
a nemes míg 24%-a polgár. Politikai hovatartozás tekintetében 9/10 részük a mérsékelt,
míg 1/10-ed részük a radikális oldalhoz tartozik.
július 5-én nyitja meg Istán főhc. az orszgy.-t
július 11-én Kossuth megtartja megajánlási beszédét, melyben 200 e katonát és a
felállításukhoz szükséges 42 m Ft-ot kér az orszgy.-től.
májusban megkezdődik a nemzetőrség szerveződése
augusztusban kinyomtatják az első Kossuth-bankókat.
A bécsi udvar nem nézi jó szemmel a magyar törekvéseket, előbb közvetett, majd közvetlen
úton próbálja leverni a magyar forradalmat.
1848. májusában Bécsben és É-Itáliában forradalmak törnek ki. Az udvar Innsbruk-ba
menekül.
Miután az É-Itáliai helyzetet Radetzky normalizálta a monarchia teljes figyelmét Mo. felé
fordíthatja.
Joszip Jellasics, akit az uralkodó júniusban magyar kérésre leváltott, augusztus 31-én
elfoglalja Fiumét.
Ezután szept. 4-én visszahelyezik báni méltóságába, ami ellen 100 tagú küldöttséget indít az
orszgy. Innsbruckba. V. Ferdinánd nem fogadja a küldöttséget.
szeptember 9-1-én megbukik az első Batthyány kormány. Esterházy Pál, Széchenyi István,
Eötvös József kilép a kormányból
szeptember közepén Batthyány összeállítja új kormányát, miben csak Mészáros Lázár,
Kossuth és Szemere található az első kormányból.
szeptember 11-én Jellasics átlépi a Drávát 30-35 e fős seregével
szeptember 21-én 9 e fővel őt követi Karl Roth seregteste is.
A D-túli hadsereg Teleki Ádám vezetésével kitér az ütközet elől, hátrál.
szeptember 15-én a kormány eltörli a szőlődézsmát
szeptember 15-án megalakul az OHB
Kossuth és Batthyány toborzókörutakra indul
István főhc.-et kérik fel katonai főparancsnoknak, ő azonban az ütközet előtt hazaszökik,
ezzel felfedve, hogy a támadást az udvar szervezte.
szeptember 25-én Magyarország katonai főparancsnokának Lamberg Ferencet nevezik ki, akit
a pesti nép szeptember 28-án felkoncol.
szeptember 29-én a Pákozd-Sukorói ütközetben Móga János 17 e fős seregével megállítja
Jellasicsot, A horvátok az ideiglenes béke feltételeit megszegve kihátrálnak az országból.
október 6/7-én az Ozarai ütközetben Perczel és Görgei seregei győzelmet aratnak Roth
seregein.
október 3-4 V. Ferdinánd kiadja az uralkodói nyílt parancsot, melyben Jellasicsot nevezi ki
M.o.-t katonai és polgári parancsnokává, valamint feloszlatja a parlamentet. Mivel még
34
nem volt érvényes költségvetés a parlament az áprilisi törvények szerint inlegitimnek

minősíti a nyílt parancsot, és egyben marad.
október 6-án kitör a III. bécsi forradalom, Latour hadügyminisztert a nép felkoncolja. Az
udvar Olmützbe menekül.
október 8-án a parlament az OHB-t végrehajtó hatalommal ruházza fel.
A magyar sereg a Lajtánál állomásozik, Móga nem akar osztrák földre támadni.
október 28-án Kossuth utasítására megindul a sereg Bécsnek.
Az uralkodó Windisgrätzet bízza meg a forradalom leverésével és a magyar hadak
visszaverésével.
október 30-án Schwechátnál a magyar csapatok vereséget szenvednek.
Rohamos ütemben kezdődik meg a hadseregszervezés, a tömeghadsereg létrehozása, a
fegyvergyártás. Újoncozással, valamint a császári hadsereg katonáinak átállításával sok
embert szereznek. Sok nem magyar nemzetiségű tiszt vállal rangot a magyar hadseregben.
Decemberre a sereg kb. 100 e főt számlál 250 ágyúval.
Létrehozzák a katonai körzeteket. A Délvidéki körzet parancsnoka Damjanich, a Dunántúlié
Perczel, a Feldunaié Görgei, a Felvidékié Klapka, az Erdélyié Bem.
december 2-án V. Ferdinándot lemondatják, helyére I. Ferenc József (18148-1916) kerül. A
magyarok inlegitemnek tartják ezt a lépést.
december 2. Megindul az udvar általános támadása. Windisgrätz 43-44 e fővel nyugatról,
Schlick, Götz és Simunich 20 e fővel keletről, Puchner és Szkarjatyin 25 e fővel (7-11 e
orosz) délkeletről és további 35-40 e fő délről támad. A téli hadjárat jelentősebb katonai
összecsapás nélkül (kivéve dec. 30. Mór, ahol Perczel csatát veszít) lesz sikeres.
35
XVI.
Bonaparte Napóleon katonai és politikai pályája. Franciaország és Európa 1799 és 1815
között
1769-1821. Bonaparte Napóleon

nagy munkabírású
hatalmas memóriájú
kis termetű
agresszív hajlamú
Korzikai Ajaccio-ban született
hirtelen természetű, szangvinikus alkat
nyolc testvére közül ő a 2. legidősebb
katonai pálya → tüzértiszt lesz
1792-ben bizonyíthat
1793. dec. Toulon bevételében jelentős szerep
1794. 24 évesen kinevezik tábornokká
1795. a belföldi haderő főparancsnoka
1796-97. Itáliai hadjárat
„Az ellenséget lábbal kell megverni!”
„A háború eltartja önmagát!”
hivatásos tisztikar
tüzérség szerepe
mindenhová felszabadítóként próbál érkezni
1797. Campoformioi béke
Fro.→ Rajna bal partja
Belgium
Lombardia
H.→ Velence
1798-99. Egyiptomi hadjárat
Anglia ellen
gazdasági háború
>200 hajó, 30 e ember, sok tudós
szárazföldön legyőzi az angol-török-egyiptomi haderőt
1798. Nelson Abukir-i tengeri csatában legyőzi
1801. békét köt az angolokkal, akik megtartják Egyiptomot
1799. Napóleon hazajut
1799. nov. 9. (Brumaire 18.) N. Államcsíny, átveszi a hatalmat
1799. nov. 9.-1804. dec. 2. Konzulátus időszaka
köztársaság felszámolása
burkolt katonai diktatúra (a római principátushoz hasonlóan)
1799. 4. alkotmány
hatalom 3 konzul kezében
az 1. konzul teljhatalommal bír (Napóleon)
1804. dec. 2. Császárrá koronázza magát
VII. Pius keni fel
önmagát koronázza
Nagy Károly-i hatalom felélesztése → EMPIRE kiépítése
1804. dec. 2. - 1814.ápr. Franciaország Császárság
Belpolitika:
racionálisan szervezett, modern polgári, kapitalista állam létrehozása
36
Departemant-ok élére prefektusok (máig ezek)

1804. Code Civil
polgári törvénykönyv
liberalista
törvény előtti egyenlőség
magántulajdon
polgári házasságkötés
válás
ipar és kereskedelem liberalizálása
Code Napoleon: Büntetőtörvénykönyv
Code Civil
kereskedelmi jog
miniszterek: Fouchè rendőrminiszter:
agresszoid alkat
kemény kéz politikája
„ostor” szerepét töltötte be
cenzúra bevezetése
kiterjedt besúgóhálózat
Talleyrand külügyminiszter:
arisztokrata püspök
közrendűeket támogatta (emiatt a pápa kitagadta)
1807-ig posztján
1801. Konkordátum a pápával
a katolikus egyház alárendelt szerepbe kerül
1802. Becsületrend alapítása
Külpolitika: hódítás
1792-1815. Fro. hadban áll, 7 koalíció szerveződik ellene
Hadvezérei: Kellermann (Valmy)
Jourdan (Fleurus)
Murat (sógora)
ált. hadkötelezettség → >1 m fő
1809-ig legyőzhetetlen
1800. Marengo, győzelem a Habsburgokon
1801. Lueneville-i béke a Habsburgokkal
1802. Amiens-i béke az angolokkal
1806. I. Ferencet lemondatja a NRCs-i címről, előbb az felveszi az örökös osztrák császári
címet (1804.)
1805. porosz-orosz-osztrák-angol koalíció
1805. Ulm-i győzelem
1805. okt. 21. Trafalgar tengeri csatavesztés, Villeneuve-t legyőzi Nelson
1805. dec. 2. Austerlitz-i győzelem
„A három császár csatája”
I. Napóleon
I. Ferenc
I. Sándor
1805-ös szárazföldi sikerek után
1806. háború Poroszország ellen
Jéna-Auerstädt-i ütközetben döntő győzelem
Berlin elfoglalása
Kontinentális zárlat bevezetése
37
Anglia gazdaságát akarja térdre kényszeríteni

A kontinenst hajóblokáddal próbálja elzárni
1807. Orosz háborúk
Eylau, Friedland
Tilsiti béke, érdekszférák elhatárolása
1807-08. Spo. és Port. elfoglalása
1809. Háború a Habsburgok ellen
máj. Aspern: első vereség
jún. Wagram: döntő győzelem
Bécs és Ausztria megszállása
1809. jún. 14. Győri csata a magyar seregek katasztrofális veresége
1809. Elválik feleségétől, Josephine-től
1810. Házasság Mária Lujzával, I. Ferenc lányával
Napóleon fénykora:
Birodalmához, Grand Empirehez tartozó országok: Belgium, Hollandia, Rajna-vidék,
Piemont, Pápai-állam, Illiria, Katalónia
Szövetségesei: Svájc, Rajnai Szövetség (1806-ban alapította), Itáliai Kir., Nápolyi Kir.,
Spanyol Kir., Varsói Nagyhercegség
Kényszerszövetségesei: Habsburg monarchia, Poroszország, Dánia
Ellenfelei: Oroszország (1807-től formálisan szövetséges)
Nagy-Britannia (1801-től Egyesült Kir.)
1812 Oroszországi hadjárat
okok: személyes sértés, amiért nem vehette el I. Sándor egyik lányát
kontinentális zárlat megszegése Oroszország által
hatalmi mámor
ideológia: keleti barbárság ellen
„missziós hadjárat”
ukránok felszabadítása
Grand Armée: 600 e fő
1146 Ágyú
Nyemen folyótól jún. 24-én indulnak
Oroszok állandóan visszavonulnak
„Felperzselt föld taktikája”
A hadsereg éhezni kezd
orosz partizánakciók
1812. szept. 7. Borgyinoi csata (Moszkvától 140 km-re)
Kutuzov a cár parancsára vállal ütközetett
N. pürrhoszi győzelme
szept. 14. Bevonulás az égő Moszkvába
33 napig várja a békeküldöttséget
nem jön!
okt. vége N. D-i irányban akar visszavonulni, de Kutuzov arra az útra kényszeríti, ahol jött
innentől a hazavezető út menekülés
nagy a hideg + nincs élelem → erősen csökken a létszám
dec. elején 10-15 e emberrel kel át ismét a Nyemenen
dec. végén már Párizsban van, a vereséget a téllel magyarázza
Orosz ellentámadás, a 6. koalíció létrejötte

1813. okt. 16-19. Lipcse
A népek csatája
38
N. 200 e ember Blücher 330 e katonájával szemben

nagy vereség
>120 e halott
1814. márc. 31. A szövetségesek Párizsban vannak.
ápr. 6. Napóleon lemond
Elba szigetére száműzik 1000 hű gránátosa kíséretében
XVIII. Lajos uralkodik Fro.-ban
Bourbon restauráció
Talleyrand kormányt alakít
1814. máj. francia-koalíció béke, Fro. visszakényszerül az 1792-es határok mögé
1814. szept.-1815. júl. Bécsi kongresszus
Európa vezető államférfiaival (I. Ferenc, I. Sándor, Metternich, Talleyrand, Wellington …)
1815. márc. 1. Napóleon partra száll Cannes-ban
7. koalíció megszerveződése Napóleon ellen.
1815. jún. 18. Waterloo Wellington és Blücher legyőzi Napóleont
döntő vereség
1815. júl. Bécsben rendezik az európai területi, politikai problémákat. Franciaországot
visszakényszerítik az 1792-es határok mögé.
Területszerzések:
Oroszország → Varsói nhcség.
Ausztria→ Dalmácia
É-Itália
Galícia
↔ Belgium elvesztése
Poroszország→ Szászország
Westfalia
Németalföldi Királyság létrehozása
Svájc→ 3 új kantont kap
örökös semlegesség biztosítása
az Egyházi állam visszaállítása
Anglia → Málta
Ceylon
Fokföld
Mauritánia
I. Sándor orosz cár, I. Ferenc Habsburg császár és III. Frigyes Vilmos porosz király létrehozza
a Szent Szövetséget. Később Anglia, Törökország és a Pápai Állam kivételével minden
európai ország csatlakozik. Cél a konzervatív berendezkedés fenntartása. Ellene vannak
mindannak, ami modern, liberális, forradalmi, demokratikus, parlamentáris, nacionalista.
Alapelvei: paternalizmus → a szövetség tagja testvérként szeretik és támogatják egymást
beavatkozási elv → forradalom esetén kölcsönös segítségnyújtás
Napóleont Szent Ilona szigetére száműzik
Itt hal meg 1821-ben (valószínűleg ciánnal mérgezték meg)
1840 Hamvait hazaviszik és a párizsi Invalidusok templomában temetik el.
39
XVII.
Az olasz és a német egység kialakulásának folyamata a XIX. században
Az olasz egység kivívása (1859-71):

Itáliában a Nyugat-Római Birodalom felbomlása óta nincs egységes állam
(Metternich: „Itália nem több, mint földrajzi fogalom”)
A XIX. század első felében
Észak-Itáliában volt a független Szárd Piemonti Kir. és a Habsburg fennhatóság alá tartozó
Lombardia és Velence.
Közép-Itáliában a Pápai állam és a pápai és Habsburg befolyás alatt lévő Toscana,
Romagna, Modena és Párma tartományok feküdtek.
Dél-Itáliát a Nápoly-Szicíliai Kir. (1735-óta Bourbon) foglalta magába.
Az olaszok célja a politikai egység létrehozása.
Ennek módjai lehetnek:
önerőből, forradalmak árán kivívott köztársaság. Az 1848/49-es kudarcos forradalmak
alapeszméje. A köztársaságpártiak vezetői Garibaldi, Mazzini, Manin. Lapjuk a
Risorgimento
pápai vezetéssel létrehozott laza konföderáció. Az ötletet Gioberti atya adta IX:
Piusnak (1846-78)
külföldi segítségével kivívott monarchia. A Szárd-Piemonti király (II. Viktor Emánuel,
1848-1878) támogatásával.
A Szárd-Piemonti Királyság miniszterelnöke Camillo Cavour (1852-60).
1855. 15 e katonával beavatkozik a krími háborúba
támogatja a magyar emigrációt
1858. a plombieri egyezményben 200 e katonáért átadja Franciaországnak Savoyát és
Nizzát
1859. II. Viktor Emánuel és III. Napóleon háborút indít I. Ferenc József ellen
1859. jún. 4. Magenta, MacMahon (fr.) legyőzi Gyulai Ferencet (osztrák)
1859. jún. 24. Solferino, MacMahon döntő győzelmet arat Gyulai Ferencen (több mint 40 e
halott)
A hatalmas győzelmek után III. Napóleon visszakozik, kiegyenlíti a helyzetet
1859. júl. 8. Villafranca, III. Napóleon és I. Ferenc József békét köt
Lombardia Piemonthoz kerül
Velence Habsburg kézen marad
1859-60. Közép-Itáliai kis fejedelemségek csatlakoznak Piemonthoz
1860. Cavour halála. Felerősödnek a radikális irányzatok
1860. május 11. Garibaldi Marsalánál (Szicília) 1067 emberével partra száll („ezrek
hadjárata”). Háború a Nápoly-Szicíliai királysággal. Szicília megszerzése.
1860. okt. 1. Volturno, Garibaldi győzelme 22 e fővel a 44 e fős ellenségen. Nápoly
kapitulációja, a Nápoly-Szicíliai királyság megdöntése.
1861. márc. 18. Torino, az Olasz királyság kikiáltása Firenze fővárossal
Garibaldi Róma ellen vonul („Roma o more”)
II. Viktor Emánuelnek nem sikerül Garibaldit szándékától eltéríteni ezért seregeit
1862-ben Aspermonténál Garibaldi ellen indítja, ahol győz és elfogja Garibaldit, akit
házőrizetbe zár.
Garibaldi pár éven belül kiszabadul és ismét a franci csapatok által védett Róma ellen vonul.
1866. Bismark által létrehozott porosz-olasz Habsburg-ellenes támadó szövetség. (porosz
győzelem, olasz vereség)
1866. Velence visszaszerzése
1867. Róma harmadszor veri vissza Garibaldit
40
1870. Franciaország veresége a poroszoktól, a francia helyőrség szeptemberben elhagyja

Rómát
1870. szept. 20. Garibaldi bevonul Rómába
Létrejön az olasz egység
1871-től Róma a főváros
A német egység létrejötte:

Az összes német területet összefogó, erős, egységes államra a történelemben a XIX. századig
nem volt példa.
A Német-Római Császárságot (962-1806) Napóleon Osztrák Császárságra (1804-1918) és a
Rajnai Szövetségre (1806-1815) osztotta. A Rajnai Szövetség vált később Német
Szövetséggé (1815-1866). A szövetség két pólusa az egységes és erős, protestáns vallású
Porosz királyság (1701. jan. 18-tól királyság; részei: Poroszország, Brandenburg, Szilézia,
Pomeránia, Rajnavidék) és a laza közösségben élő, katolikus vallású Délnémet-
államszövetség (Bajorország, Würtenberg, Baden, Hessen, Pfaltz)
Az 1848/49-es lentről szerveződő, forradalmi, demokratikus forradalmak kudarca után
egyértelművé vált, hogy 0 35-40 m fős németséget csak egy vezető hatalma alatt lehet
egyesíteni.
Az egység létrehozását két hatalom szerette volna véghezvinni.:
A Porosz Királyság egy protestáns vallású, homogén, erősen centralizált államot, míg a
Habsburg Birodalom egy katolikus vallású, föderatív alapon szerveződő, heterogén
hatalmat képzelt el.
1861-88. I Vilmos porosz király uralkodása.
Az egységes német állam létrejöttét segítő erők ebben az időben a nacionalizmus
(Kulturkampf) és az egységes gazdasági fejlődés (1834: Friedrik List: Zollverein). A
birodalom létrehozása ellen a vallási kérdés, a geopolitikai helyzet (támadhatóság több
irányból) és a történelmi példa hiánya (még nem volt egységes német állam) szólt.
1862. I. Vilmos miniszterelnökké nevezi ki Otto von Bismarck-ot (1815-1898)
1862. szept. 20. Bismarck programbeszéde („A kor nagy kérdéseit nem beszédekkel vagy
többségi határozatokkal döntik el, ez volt 1848/49 nagy hibája is, hanem vérrel és vassal!”)
1862. Hadseregreform a porosz militarizmusra alapozva
általános hadkötelezettség bevezetése (3 év)
hátultöltős Dreyser puska rendszeresítése
1863. Alvenslebeni egyezmény az oroszokkal
Bismarck engedélyezi orosz csapatok átvonulását Poroszországon a lengyel szabadságharc
minél gyorsabb vérbefojtásáért.
1864. Dán-porosz-osztrák háború Schleswigért és Holsteinért, a dánok veresége.
1865. Franciaország semlegességét garantálja egy esetleges porosz-osztrák háború esetén.
1866. I. Vilmos megtámadja Ausztriát
1866. júl. 3. Königgrätz, döntő győzelmet arat Helmuth von Moltke 200 e fős serege Ludwig
von Benedek 220 e fős seregén (nagy vérveszteségek: 20 ill. 45 e fő; Alfred von
Schlieffen: „a céltábla harcolt a lövéssel”)
1866. aug. 23. A prágai békében Ausztria lemond a német egység létrehozásáról, átadja
Olaszországnak Velencét
1867. Az Északnémet Szövetség létrejötte
Bismarck a délnémet államokat egy Franciaországgal vívott háború kapcsán próbálja a
szövetségbe kötni.
1867. Luxemburgi válság, a londoni kongresszuson kimondják semlegességét
1869. A spanyol trón megüresedése, a spanyolok Hohenzollern Lipótot hívják a trónra, aki a
franciák diplomáciai nyomására lemond.
41
1870. júl. A spanyol trón kérdésébe Ems városában megbeszélést folytat I. Vilmos és
Benedetti francia külügyminiszter. A sikeres megegyezésről küldött táviratot (emsi távirat)
Bismarck megrövidíti, átírja, majd így adja tovább a sajtónak. Óriási felháborodás
Franciaországban, a táviratot casus bellinek (háborús ürügynek) tekintik.
1870. júl. Francia hadüzenet. Ennek hatására a délnémet államok az Északnémet
Szövetséghez csatlakoznak.
1870. szept. 2. Helmuth von Moltke Sedannál legyőzi MacMahon seregeit. III. Napóleon is
fogságba esik, lemond trónjáról (II. császárság vége).
1870. szept. 4. III. Köztársaság kikiáltása
1870. szept. végén megkezdődik Párizs ostroma
1871. jan. Párizs bevétele, Franciaország kapitulációja
1871. jan. 18. A versaillesi tükörteremben kikiáltják a II. Német Császárságot. I. Vilmos
császár, míg Bismarck kancellár lesz.
1871. máj. 10. Thiers francia külügyminiszter és Bismarck között megköttetik a béke, mely
kimondja Elzász és Lotaringia átadását, 5 Mrd Franc jóvátétel fizetését, valamint azt, hogy
míg a jóvátételt ki nem fizetik, addig német csapatok állomásoznak Franciaországban.
A győzelmek és az egyesülés hatására Németország a kontinens gazdasági vezető hatalmává
válik.
42
XVIII.
A kiegyezés Magyarországon. A dualista állam létrejöttének folyamata ill. működése
1849. ápr. – 50. júl. Haynau rémuralma

katonai diktatúra
ostromállapot (-54-ig)
fizikai terror → 120 kivégzés
1500 fő bebörtönzése
50 e fő kényszersorozása
1850-59. Bach-korszak
adminisztratív terror
Mo. területi szétdarabolása
vármegyerendszer felszámolása
besúgóhálózat kiépítése
germanizálás
↔ kettős vámhatárrendszer felszámolása
osztrák polgári adórendszer bevezetése
Ellenállás: emigráció (Kossuth, Teleki, Klapka)
aktív (Makk, János, Noszlopy Gáspár…)
passzív (Deák Ferenc)
együttműködés megtagadása
osztrák áruk bojkottja
néma méltóságteljes tűntetések
Az osztrák államkincstár kiürülése, a krími háború valamint Ferenc József és Wittelsbach
Erzsébet házasságának köszönhetően enyhülés következik.
1859-61. a neoabszolutizmus visszaállítására tett kísérlet
1860. okt. Októberi diploma→ alkotmány jellegű, a Habs burg bir. közjogi viszonyainak
rendezése.
1861. Anton Schmerling lesz a miniszterelnök
1861. Februári Pátens → magyarok számára kedvezőtlen
1861. ápr.-aug. Orszgy.
mérsékeltek: Felirati Párt (Deák, Andrássy, Lónyay), kompromisszumkészség
radikálisok: Határozati Párt (Teleki, Tisza K., Podmanitzky), 49-hez ragaszkodnak
1861. június → szavazáson a feliratiak győzelme (155-152) ↔ F.J. feloszlatja az orszgy.-t
1861-65. Schmerling provisodium → noabszolitizmus visszaállítása
1862. Apponyi György memorandumában először említi az egyenjogú dualizmust
1863. Nagyszebenben, az erdélyi orszgy.-en leszavazzák a magyar rendeket
1864. telén titkos találkozó Deák és Belcredi gróf (F.J. megbízottja) között
1865. ápr. 16-án Deák kiadja a „Húsvéti cikket” melyben a kiegyezés szükségességét
egyértelműsíti, az osztrák magyar közjogi viszony rendezését sürgeti, melynek alapja
az áprilisi törvények és a Pragmatica Sanctio. A jogfolytonosságot tarja lényegesnek.
Szerinte Mo-nak érdeke a H. mon. egysége.
1865. novemberében országgyűlési választásokat tartanak, majd decemberben összeül az
Orszgy. A legerősebb párt a Deák Párt (Deák, Andrássy, Lónyay, Eötvös) 180
képviselővel. A Tisza Kálmán vezette balközép 94, a kompromisszumokat elutasító,
Mocsáry Lajos és Böszörményi László vezette Szélbal 20, míg az Apponyi vezette
ókonzervatívok 21 képviselővel vannak jelen.
1866. júliusában az osztrákok súlyos vereséget szenvednek Königgrätz-nél. Ezzel a magyar
tárgyalási pozíciók jelentősen javulnak.
1867. febr. 17-én Andrássyt kinevezik miniszterelnöknek. Már 20-án kinevezi kormányát.
43
Május 27-én 209-89 arányban az orszgy. elfogadja a Közös ügyi javaslatot.

Június 8-án F.J.-et Pest-Budán hivatalosan is magyar királlyá koronázzák.
Július 28-án FJ szentesíti a kiegyezési törvényt.
A H. bir. ezentúl, mint Osztrák-Magyar Monarchia létezik. A két államalkotó nép a paritás
eleve alapján dualista berendezkedést hoz létre. A két állam belügyi autonómiát élvez.
Mindkét állam azonos súllyal (60-60 fős delegációval) vesz részt a közös ügyek, a
külügy, a hadügy és az ezeket finanszírozó pénzügy irányításában. Az uralkodó
különleges felségjogokat élvez. Ezek a legfőbb hadúri jog, az előszentesítési jog, a
miniszter-kinevezés joga és a parlament feloszlatásának joga.
Gazdaságilag a két állam összefonódik, az adópolitikát a külkereskedelmet a vámpolitikát
közösen határozzák meg. Az államkölcsönöket együtt veszik fel. 10 évente
megújítható szerződésben rögzítik a költségek megoszlását a két állam között (Kvóta).
A kiegyezést ellenző Kossuth 1867. május 27-én megírja a Cassandra levelet, melyben a
kiegyezést, mint a 48-as jogok feladását említi. A H. bir. fenntartását rossznak tekinti,
előrevetíti annak pusztulását. A dualizmust a magyarság alárendelt szerepbe
kényszerítésének tekinti.
1868-ban rengeteg fontos törvényt fogadott el az orszgy.:
68/30. tc. a horvát-magyar kiegyezésről: Horvátország Mo. része, de spec. jogai vannak.
Önálló törvényhozással (szábor) és önálló irányítással (bán) rendelkezik. 40 képviselőt
delegálhat az alsóházba, 3-at a felsőházba és 5-őt a magyar delegációba. Bevételeinek
55%-át a magyar kincstárba köteles befizetni. Fiume Mo. része lesz.
68/38. tc. A báró Eötvös József kidolgozta népiskolai törvény a tankötelezettséget 6-12 éves
korig szabja meg. Mindenkinek megadja az anyanyelvi képzés lehetőségét. Az
analfabetizmust a század végére 50% alá szorítja.
68/40. tc. Erdély Mo. szerves része lesz.
68/44. tc. Nemzetiségi törvény. Mo-on minden ember jogi értelemben egyenlő lesz. A
nemzetiségek kollektív jogokat nem kapnak. Egyedül a magyar az államalkotó,
politikai nemzet.
44
XIX.
Az I. világháború kitörésének előzményei és a háború menete 1914 és 1916 között
1914. június 28-án a feszült politikai légkörű Bosznia-Hercegovinába látogató Ferenc

Ferdinánd trónörököst Gavrilo Princip meggyilkolja. A monarchia Szerbiát vádolja a
merényletért.
II. Vilmos megerősíti Ferenc Józsefet, hogy támadás esetén mindenben támogatja az OMM-t.
Tisza István az orosz és román támadástól tartva ellenzi a háborút Szerbiával.
Július 20-án a koronstadti találkozón Poincare és II. Miklós megállapodik abban, hogy
Szerbia megtámadása estén Oroszország megtámadja az OMM-t, ha Németország is belép
a háborúba, Franciaország megtámadja Németországot.
Július 23-án az OMM ultimátumot ad át 48 órás haladékkal a szerbeknek, akik a feltételeket
nem teljesíthetik.
Július. 25-én megszűnik a diplomáciai kapcsolat a két ország között.
Július 28-án Az OMM hadat üzen, és megtámadja Szerbiát.
Augusztus hó folyamán kölcsönösen hadat üzennek egymásnak az antant és a központi
hatalmak országai. Japán az antant oldalán, Németország óceániai gyarmataiért száll be a
háborúba.
Októberben Törökország is belép a háborúba.
Az antant katonaság és összlakosság tekintetében is kétszeres túlerővel rendelkezik.
Németország francia, belga és lengyel területekért az OMM a fennmaradásért, Nagy-Britannia
az Európai status quo-ért és Közel-Keleti területekért, Franciaország Elzász-Lotharingiáért,
Oroszország lengyel, balkáni, kaukázusi területekért, a tengerszorosok birtoklásáért,
Szerbia a Nagy Szerb Állam létrejöttéért száll síkra.
1914. aug. 3-4. Németország 80 hadosztállyal a semleges Belgiumon és Luxemburgon
keresztül, Párizs és a La Manche stratégiai céllal megtámadja Franciaországot.
Aug. 25-én a vártnál hamarabb Oroszország is támad, a németek 6 ho.-t átdobnak a keleti
frontra.
Szept. 5-10. az I. marnei csatában Joffre feltartóztatja a német előrenyomulást, a villámháború
megbukik.
A keleti fronton a Szamszonov és Rennenkampf vezette orosz támadást Hindenburg és
Ludendorff az aug. 26-29-i tanenbergi és a szept. 6-15-i Mazuri tavaknál vívott csatákban
feltartóztatja. Az oroszok Gallíciában előretöréseket érnek el.
1914. december 2-án egy napra sikerül Belgrádot elfoglalni.
1914. aug. 28-án Helgolandnál a német flotta vereséget szenved.
1915-ban a nyugati fronton mindkét fél a felőrlés stratégiáját folytatja.
1915. ápr. 22-én először vetik e a harci gázt Ypernnél.
Keleten az OMM márciusban elveszti Prsemysl várát, de májusban német segítséggel
Gorlicénél jelentős áttörést hajt végre.
’15. áprilisában az olaszok dél-tiroli és isztriai területek megszerzéséről folytatnak
tárgyalásokat az antanttal. május 4-én felmondják a hármas szövetséget és május 23-24-én
hadat üzennek az OMM-nek. A frontvonal az Isnozó folyó és a Doberdó fennsík mellett
húzódik. (’18-ig 11-12 nagy offenzíva a két oldalon)
’15. szeptemberében Bulgária a központi hatalmak oldalán lép be a háborúba.
’15. októberében, Szerbia elfoglalása után antant csapatok szállnak partra Szalonikiben.
’15. febr.-márc. az angolok sikertelen partraszállást kísérelnek meg Gallipolinál, amit a török
sereg Musztafa Kemal vezetésével visszaver. Palesztínában és Mezopotámiában
diplomáciai sikereket érnek el.
’15. januárjában Dogger Bank-nál a német haditengerészet vereséget szenved.
’15. május 7-én elsüllyesztik a Lousitaniát, 128 amerikai veszti életét.
45
1916. febr.-júl. között Falkenhayn megtámadja Verdun erődjét. Cél a franciák (p.: Petain)
kivéreztetése. A felek mintegy 1 millió főt vesztenek. a front marad ott, ahol a kezdetekkor
volt.
’16. jún.-nov. Verdun teherménesítésére a brit-belga erők támadást indítnak a Somme
folyónál. 12 km-es előretörést érnek el szintén egymilliós összveszteség árán.
’16. júniusában az oroszok megindítják az eredmény nélküli Bruszilov offenzívát.
’16. aug. 27-én Románia hadba lép, erdélyi partiumi és bánáti területekért. ’16. decemberig a
központi hatalmak legyőzik, beveszik Bukarestet.
’16. május 31-én a német nyílttengeri flotta pürrhoszi győzelmet arat Jütlandnál. A német
flotta ezután már nem vállal több csatát.
’16. nov. 21-én meghal Ferenc József (87 évesen, 68 évig uralkodott [Eu. 2.], 49 évig magyar
király [Luxemburgi Zsigmond (50) után 2.])
’16. december 30-án magyar királlyá koronázott IV. Károly keresi az utat a békéhez.
Felesége, Zita, unokatestvérei lévén próbál, sikertelenül, egyezkedni az antanttal
’17. márc.-máj. Sixtus levelek → kilépési szándék, ha a mon. integritása megmarad.
46
XX.
Magyarország története gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István miniszterelnöksége idején
1921 és 1931 között
20. márc. 1. Horthyt kormányzóvá választják.

20. márc. – jún. végéig Simonyi-Semadam Sándor a miniszterelnök.
20. jún. 4. aláírják a Trianoni békediktátumot.
20. júl. – 21. ápr. gróf Teleki Pál miniszterelnöksége, a konszolidáció kezdete.
20. júl. a különítményesek feloszlatása.
20. szept. 1920/25. tc., a Numerus Clausus (zárt szám) bevezetése. A törvény az etnikai
arányok alapján megállapított arányszámokkal szabályozza a felsőoktatásba felvehetők
számát. A törvénycikk csak azt minősíti zsidónak, aki annak vallja magát. A törvényt a
legtöbb egyetem nem tartja be, 28-ban eltörlik.
20. szept. A Vitézi Rend megalapítása.
középkori hagyományok alapján
lovagrend
tagjai főleg I. vh.-s veteránok
a rend tagjai vitézi előnevet ill. a legénységi tagok 12, míg a tisztek 50 hold
földet kaptak.
20. nov. Földtörvény
földművelésügyi miniszter: Nagyatádi-Szabó István
csak mérsékelt arányú földosztás
az ország területének mindössze 8,5%-át osztják szét
a lakosság egyharmada, mintegy 425 e család kap 1-5 hold közti
(átlag 1,5 hold) területet.
21. márc. 1921/3. tc. „A társadalmi rend védelméről szóló törvény”
büntetendő: államellenes tevékenység
államellenes izgatás
katonai puccs
cél: szélsőségek (mind bal, mind jobb) visszaszorítása
21. márc. 26. – ápr. 5. Első királypuccs
IV. Károly Szombathelyre érkezik, célja: a monarchia visszaállítása
Teleki Szombathelyen tárgyal IV. Károllyal.
Horthy a nemzetközi nyomásra és a kisantantra hivatkozva felkéri a
királyt, hogy térjen haza.
Mivel Teleki kompromittálódik, lemondásra kényszerül.
21. ápr. – 31. aug. gróf Bethlen István miniszterelnöksége

→ konzervatív, mérsékelten jobboldali politikus, erdélyi arisztokrata
21. aug. Baranyai válság
szerb csapatok elfoglalják Pécset és környékét, kikiáltják a Baranyai
Köztársaságot és deklarálják
csatlakozásukat az SZHSZ-hez.
A britek közbenjárására a szerbek békés úton kivonulnak.
21. okt. Második királypuccs
IV. Károly akár erőszak útja is magához akarja ragadni a hatalmat. Sopronban
Rakovszki István vezetésével ellenkormányt alakít. Megindul Budapest felé.
21. okt. 23. a budaörsi csatában Gömbös Gyula megállítja a menetoszlopot. A britek
segítségével IV. Károlyt Madeira szigetére száműzik.
22. ápr. meghal IV. Károly
47
21. nov. az 1921/47. tc.-vel kimondják a Habsburg ház trónfosztását

21. dec. Sopronban népszavazást tartanak a város hovatartozásáért.
Mo.: 65%
Ausztria: 34%
érvénytelen: 2%
→ Civitas Fidelissima (a leghűségesebb város)
21. dec. Bethlen-Peyer paktum
a szoc. demek rehabilitációja
a szoc. demek lemondanak a vidékről és a közalkalmazottakról
22. febr.-ban Bethlen egyesíti a KNEP-et és a Kisgazdapártot, létrehozza az Egységes Pártot
22. márc. módosítják a választójogi törvényt
40% helyett 28%
vidéken visszaállítják a nyílt szavazást
22. máj. választások EP → 58% (143 képviselő)
22. szept. Mo.-t felveszik a Népszövetségbe
Belpolitika:
Gazdaságpolitika: infláció megállítása francia kölcsönökkel
24. Magyar Nemzeti Bank létrehozása
27. jan. 1. pengő bevezetése
Az átlagkereset kb. 150 pengő havonta.
A nemzeti össztermelés eléri a 14-es szintet.
Szociálpolitika: 28. Országos Társadalombiztosítási Intézet megalakítása
öregség-, özvegységi-, árvasági-, rokkantsági-, betegség-, balesetbiztosítás
Kultúrpolitika: kultuszminiszter: Klebelsberg Kunó
pozitív nacionalizmus, supremácia tudat
iskolaépítési program
analfabetizmus <10%
tudományos kutatások támogatása
ösztöndíjrendszer
Pártélet: 1923. Pártszakadás → Gömbös, Eckhart Ferenc és Bajcsy-Zsilinszky Endre
elhagyja az EP-t. Létrehozzák a Fajvédő Pártot
1926. Visszaállítják a kétkamarás Parlamentet.
Külpolitika: hivatalos külpolitika: nacionalista, revizionista
(soviniszta és irredenta felhangokkal)
külügymin.: Bánffy Miklós
25. A német frankhamisítási-botrány ötletének átvétele. (Hamis frankok terjesztésével
kísérlet a francia gazdaság összeomlasztására.) A magas szinteken
támogatott kísérlet hamar elbukik.
26. Mohácsi beszéd. Horthy az aktív külpolitika szükségességét fogalmazza meg.
26-27. Megszűnik Mo. katonai és pénzügyi ellenőrzése
27. Visszaáll az ország teljes szuverenitása
27. Római szerződés Olaszországgal
örökbarátsági és együttműködési
28. Szerződés Lengyelországgal
Lord Rothermere angol sajtómágnás pozitív Mo. kép kialakításán dolgozik.
Felmerült az ötlet, hogy a lord fiát válasszák magyar királlyá
48
Bethlen bukása:
ok: gazd. világválság
infláció
munkanélküliség (30/31 → 35%)
→ társ, pol. válság
→ szélsőségek megerősödése
30. szept. 1. szoc. dem. + kommunisták → sztrájk és felvonulás
100-150 e fő
sortűz, több tucat sebesült, több száz letartóztatás,
kijárási tilalom, statárium
30. Kisgazdapárt újjászervezése
(Eckhart Ferenc, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc)
30. Nemzeti Radikális Párt létrehozása (Bajcsy-Zsilinszky Endre)
31. Kaszás-keresztes Párt létrehozása (Böszörményi Zoltán)
Bethlen hagyományos válságkezelése hatástalan
alkotmánysértő rendeleteket hoz:
bankzárlat
33 fős bizottság → hatalom gyakorlása a parlament kizárásával
Horthy kérésére 31. aug.-ban lemond.
31-32. g. Károlyi Gyula miniszterelnöksége

19. Szegedi ellenkormány miniszterelnöke
nem tudja kezelni a válságot
francia kölcsönt vesz fel
kedvező gazdasági szerződések Olaszországgal
31. szept. 13. Biatorbágyi merénylet
viadukt felrobbantása → 22 halott
22 halott
21/3 alapján a kommunisták üldözése
→ Sallai István és Fürst Sándor kivégzése
Merénylő: Matuska Szilveszter
32. nyara Jóvátétel-fizetési kötelezettség eltörlése
Bukás: időközi vidéki választáson a Kisgazdapárt győz
→ Horthy kérésére lemond
49
XXI.
Adolf Hitler hatalomra jutása, a totális állam kiépítése és a német agresszió
kibontakozása 1939 szeptemberéig
Az 1919. februárba létrejött Weimari Köztársaságban a zavart társ. helyzet kedvez a

szélsőségek megerősödésének.
Kommunisták: vez.: Ernst Thalmann
19. ápr. – máj. Bajor Tanácsközt. Münchenben.
parlamenti párt (8-10%)
Szélsőjobb:
19. Anton Drexler megalapítja a Német Munkáspártot
20. Adolf Hitler pelép a pártba
21. átkereszteli NSDAP-re. A párt lapja a Völkischer Beobachter (népi figyelő)
Adolf Hitler (1889-1945)

1889. ápr. 20. Braunau (Inn folyó partján)
középiskola Linzben
Bécsben többször sikertelen felvételi a Képzőművészeti Akadémiára
1909-től Münchenben él
I. vh. Ny-i front kétszer sebesült
19-től laktanyákban agitál → „elhatároztam, hogy politikus leszek”
23. nov. 9. Müncheni sörpuccs
hazaárulás vádjával perbe fogják → 5 év börtön (Landsberg) ↔ 8 hónapot ül
megírja a Mein Kampf-ot
a börtönből kikerülve stratégiát vált
→ hatalommegragadás parlamentáris körülmények között
Németország bel és külpolitikája 24-29

konszolidáció
gazd. konjunktúra
sikerek
24. Dawes-terv jóvátétel enyhítése
USA kölcsönök a gazdaság beindítására
25. Locarno-i konferencia Ny-i határok elismerése
lemondás a revízióról
26. No.-t felveszik a Népszövetségbe
29. Young-terv USA → jóvátétel újraszabályozása
(gyakorlatilag lemondás a jóvátételről)
min. elnök és külügymin.: Gustav Stresemann
Németország 29-33.
A nagy gazd. világválság tönkreteszi a gazdaságot (-50-66%)
munkanélküliség 44%
hatalmas infláció
→ társ. krízis → szélsőségek megerősödése
NSDAP választási eredményei: 28 → 2,4%
30 → 18,5%
32 → 37,4%
33. → 44%
50
31. Vasfront → baloldali mérs. polg. erők összefogása a szélsőjobbal szemben

→ Hartzburgi front (Hitler)
32-es választásokon első az NSDAP, de Hindenburg nem akarja Hitlert kinevezni
→ új választások kiírása
→ hasonló eredmény
33. jan. 30. Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárrá
33. febr. 27. a Reichstag égése
tettes: a, nácik (Göring) → ürügy az ellenzék betiltására
b, kommunisták (propaganda ezt terjeszti)
koncepciós perek: Lubbe kivégzése
Dimitrov bebörtönzése
33. márc. eleje → választásokon 44% az NSDAP-re
33. márc. vége: Felhatalmazási törv.
Hitler 4 év teljhatalmat kap
33. nyara ellenzék megszűntetése
szakszervezetek feloszlatása
kilépés a népszövetségből
konkordátum a pápával (a pápa nem szól bele a német külpolitikába)
33. dec. Párt és állam egységének kimondása
34. jún. 29-30. Hosszú kések éjszakája
Hitler leszámol a belső ellenzékkel
(Ernst Rőhm, Strasser + kb. 1000 ember)
34. aug. 2. Hindenburg halála
Hitler egyesíti a kancellári és a közt elnöki tisztet → Führer
Hitler → kancellár
államfő
legfőbb bíró
legfőbb hadúr
teljhatalommal bíró diktátor
A Harmadik Birodalom ideológiája:

Harmadik Bir. → elnevezés: Möller van den Bruck
ideológia forrásai: Mein Kampf
Völkischer Beobachter
tételei: fajelmélet rasszok hierarchiája
rasszok harca
Herrenvolk (uralkodó nép)
antiszemitizmus → bűnbak szerepe → „végső megoldás”
élettér elmélet Lebensraum „Volk ohne Raum”
határok kitolása K-felé
Pángermanizmus
Führer-elv: totalitarista államberendezkedés
antimarxista
Propaganda: szociális ígérgetések
tömegdemonstrációk
könyvégetések
sportrendezvények
gigantomán építkezések
rádió kihasználása
Hitlerjugend
51
A Harmadik Birodalom főbb szereplői:

Hitler: Führer és Birodalmi kancellár
pártvezér
OKW főp.
Rudolf Hess: kancellár-helyettes 33-41
Heinrich Himmler: Reichsführer-SS
Birodalom rendőrfőnöke
Meghódított területek feletti fennhatóság
45-ben öngyilkos
Herman Göring: 22-től tag
23. sörpuccs
OKL főp.
46. öngyilkos
Joachim von Ribbentrop: külügymin. 38-45
Josef Paul Göbbels: propagandaügyi miniszter
45-ben öngyilkos
Wilhelm Keitel: OKW vezetője
46. kivégzik
Albert Speer főépítész
20 év börtön
Alfred Rosenberg: ideológus
„A XX. század mítosza”
Ernst Kaltenbrunner: Gestapo vezetője
Martin Borman: 41-től Hitler helyettese
Adolf Eichman: a „zsidókérdés végső megoldásának” fő vezetője
Argentínából a Mosad Izraelbe csempészi, kivégzik
Otto Skorzeny: SS-Standartenführer (ezds.)
Nürnbergben börtönbüntetést kap
Karl Haushoffer: okkultista tudós, szeánszait Hitler és Hess látogatja
Németország 33-39
34. Velencei találkozó H-Mussolini → a Vitás pont Ausztria
35. Saar-vidék visszacsatolása (91%-os népszavazással)
35. általános hadkötelezettség bevezetése
36. Bevonulás a demilitarizált Rajna-vidékre
36. Locarno-i békerend felmondása
36. okt. Berlin – Róma tengely
Olaszország lemond Ausztriáról
36. nov. Antikomintern paktum
kommunistaellenes szövetség Japánnal
36-39. Spanyol polgárháború Franco oldalán
37. ápr. Gurnica lerombolása (Condor légió)
38. márc. 12-13. Anschluß
38. szept. 29. Müncheni konferencia
Hitler – Mussolini – Daladier – Chamberlain
Ny meghátrál → béke minden áron (appeasement)
Szudéta-vidék visszacsatolása
Angol-német megnemtámadási szerződés
Németország elismeri Ny-i határait
52
39. márc. 15-16. Csehszlovákia feldarabolása

Cseh-Morva Protektorátus létrehozása
Szlovákia megalakulása → Josef Tiso
39. márc. Memmel-vidék megszállása
39. máj. Acélpaktum
Olaszo. – Németo.
háború esetén katonai együttműködés
39. aug. 23. Moszkvai szerződés
Molotov-Ribbentrop paktum
megnemtámadási szerződés (10 év)
háború esetén semlegesség
titkos záradék: Kelet-Európa felosztása
orosz: Finnország
Bali-államok
Besszarábia
Lengyelo. →
Narev-Visztula-Son folyóktól K-re
39. szept. 1. Lengyelország lerohanása
Belpolitika:
gazdaságpolitika: neuer plan
tervutasításos rendszer
infrastrukturális fejlesztések
munkanélküliség megszüntetése (44%-ról)
ált. konjunktúra
kölcsönökből beindul a hadiipar
→ átlagember jól él (6-7 fős családmodell)
35. Nürnberg → első faji törvények
diszkrimináció faji alapon
zsidónak minősül, ha 4 nagyszülőből 3 zsidó
zsidóság → nem szavazhat
nem viselhet hivatalt
egyetemen nem tanulhat
árja – zsidó házasságok megtiltása
koncentrációs táborok létrehozása
38. nov. 8-9. Kristályéjszaka
első zsidó-pogrom
zsinagógák felgyújtása
zsidó üzletek ablakainak betörése
több 10 e ember koncentrációs táborba zárása
kivándorlások: A. Eistein, B. Brecht, T. Mann
53
XXII.
A II. világháború jellege, szakaszai és az európai hadszíntér főbb frontjainak katonai és
diplomáciai eseményei 1939 és 1943 között
A harcokban 61 ország vett részt → Föld lakosságának >80%

Hadszínterek: Európa
Észak-Afrika
Délkelet-Ázsia
Atlanti-óceán
Veszteségek:
halottak: 52-55 m fő
katona
bombatámadások, éhínségek, betegségek áldozatai
holocaust >6 m fő
sebesültek: 32-35 m fő
több millió eltűnt
több millió hadifogoly
Hatásai: Európa megszűnik a világ vezető pol. gazd. hatalom lenni.

Szerepét az USA és a SZU veszi át
Szakaszai:
I. 1939-40. Villámháborúk kora
39. Lengyelország lerohanása → No. + SZU
40. Nyugati hadjárat
II. 1941. Háború globalizálódása
No. megtámadja a SZU-t
Japán megtámadja USA-t
Balkáni és észak-afrikai küzdelmek
III. 1942. „A lassú fordulat éve”
jún. Midway-i csata
nov. El-Alamein
nov.-dec. Sztálingrád
IV. 1943 „A fordulat éve”
máj. Tunisz → német-olasz fegyverletétel
jún. Salamon-szg.
júl. Mussolini lemondatása
Kurszki tankcsata
nov.-dec. Teheráni konf.
V. 1944. jún. 6. Normandia
okt. Leyte-öböl
VI. 1945. fegyverletételek:
máj. 7. No. nyugatnak
máj. 8. No. teljes kapitulációja
máj. 9. Európában befejeződnek a küzdelmek
szept. 2. Japán leteszi a fegyvert
(békék aláírása 1947.)
54
39. szept. 1. A gleiwitzi „provokációt” követően Hitler megindítja a Fall Weiß hadm. alapján
Lengyelország elfoglalását. (1. sz. hadm. utasítás)
1,6 m fő
3200 p.
2900 rep. gép.
A Bltizkrieg, villámháborús stratégia gyors sikereket eredményez.
szept. 3. NBr. és Fro. ultimátum után hadat üzen No.-nak.
A hadüzentet nem követik katonai események → Sitzkireg
szept. 17-én a SZU is hadba lép
→ aug. 23-i Moszkvai szerződés értelmében benyomul Lengyelországba
szept. 27. Varsó eleste
szept. 28. II. Moszkvai szerződés
Ribbentrop – Molotov
Lo. 4. felosztása (1772, 1793, 1795)
SZU→ 200 e km2 (1920-21-ben a lengyelek foglalták el)
No. → beépül a Bir.-ba
Lengyel főkormányzóság → bábállam
Hans Franc gauleiter
40. márc. 4143 szovjet fogságban lévő lengyel vezérkari tiszt és értelmiségi
kivégzése Katyn-nál
A SZU 39. nov. 50 e km2 átadását követeli Finnországtól. Az ultimátum visszautasítását

követő támadásoknak a finnek 40. márc.-ig ellenállnak. (200 e orosz halott)
40. jún. a SZU elfoglalja Besszarábiát és É-Bukovinát
40. aug. Balti államok elfoglalása
40. ápr. 9. Hitler kiadja a parancsot a Weserübung-ra, Dánia megtámadására. Az

országot pár nap alatt elfoglalták.
40. máj.-jún. Skandinávia biztosításáért a németek elfoglalják Norvégiát.
brit ellentámadás → első fegyveres összecsapás
jún. Norvégia kapitulál → Vidkun Quisling lesz a miniszterelnök
40. máj. 10. Megkezdődik a franciaországi hadjárat
németek: 2,7 m fő (130 ho.)
2500 p.
3100 rep. gép
Sarlóvágás hadm. (kidolgozója Erich von Manstein tb.)
a hadsereg zöme (A hdscs. – Gerd von Rundstedt) az Ardenneken
keresztül támad, Belgiumban bekeríti a szövetségeseket
máj. 14. Rotterdam bombázása → Hollandia kapitulációja
máj. 26. – jún. 4. 340 e fő kimentése Dunkerque-ből (Dynamo hadm.)
jún. 10. Olaszország hadat üzen, visszaszerzi Nizzát és Savoyát
jún. 14. Párizs elfoglalása
Reynaud lemond és Petain alakít kormányt
jún. 22. Compiegne-i béke
Fro. 3 részre osztása
Elzász-Lotaringia → visszacsatolják a Birodalomba
Észak-Fro. (ter. 60%) → német megszállás
Dél-Fro. (ter. 40%) → Petain vezetésével bábállam
Vichy-Fro.
55
Charles De Gaulle Londonban megalakítja a Szabad Franciaországért Mozgalmat

(emigráns kormány)
40. máj. → A konzervatív párt győzelme Angliában → Churchill lesz a min. elnök.
máj. 13. parlamenti beszéde:
→ „Nem ígérhetek mást, mint vért és gyötrelmet, könnyeket és verejtéket!”
40. aug. 8. – szept. 15. Angliai csata – Seelöwe hadm.
német tengeralattjáró-blokád → háború végéig, váltakozó sikerrel, állandó
Luftwaffe támadásai
invázió D-Angliában (nem valósul meg)
Luftwaffe ↔ RAF
cél → légtér feletti uralom
aug. 23. London bombázása
aug. 24. Berlin bombázása
szept. 15. a hadműveleteket meghatározatlan időre elhalasztják
40. szept. 27. Háromhatalmi egyezmény aláírása

Japán – Olaszország – Németország
háború idején kötött szerződés
Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Magyarország később csatlakozik
Hitler a nyugati szárazföldi sikerek után 40. dec. 18-án elfogadja a Barbarossa tervet.
(21. sz. hadm. utasítás)
A hátországát biztosítania kell:
megsegíti az É-Afrikában támadó olasz erőket (Rommel → Africa-corps)
41. márc. náciellenes puccs Jugoszláviában
→ 41. ápr. 6. Vergeltung hadm.
41. ápr. 17. Szerbia kapitulál
41. ápr. 26. Görögország is kapitulál
41. máj. Kréta elfoglalása (Merkur-hadm.)
41. jún. 22. Fall Barbarossa megindulása
3,5 m fő (német, magyar, román, bulgár, spanyol, finn)
3500 p.
4000 rep. gép
Fő támadási irányok:
Észak: cél Leningrád
41. nov. alig van ellenállás
Leningrád bekerítése (900 napos ostrom)
Centrum: Minszk – Szmolenszk – Moszkva
okt. eleje 100-120 km-re Moszkvától
→ okt. 2. Tájfun hadm. Moszkva elfoglalásáért
dec. G. Zsukov sikeres ellentámadást indít
Dél: kezdetben mellékhadszíntér
41. dec. után főhadszíntér
42. jún. 28. támadás Sztálingrád irányában
42. aug. Paulus megkezdi Sztálingrád ostromát
szept. a város 80%-át elfoglalták
nov. 11. utolsó roham (5 gy. és 2 p. ho.)
nov. SZU ellentámadás, Sztálingrád bekerítése
dec. német kísérlet a 6. hds. felmentésére
56
jan. 25. német csapatok kettévágása

jan. 31. - febr. 2. kapitulációk
70 nap alatt 1,3 m fő áldozat
43. jan. Voronyezs-i áttörés → a 2. m. hds. pusztulása
43. júl.-aug. Kurszki tankcsata
1500-1500 tank
a stratégiai kezdeményezés végleg kicsúszik a németek kezei közül
43. nov. Kiev felszabadítása
44. jan. Leningrád felmentése
44. nyarára a németeket kiszorították a SZU területéről
43. jan. A casablancai konferencián Roosevelt, Churchill és De Gaulle megegyeznek a 2.

front megnyitásáról.
43. júl. 10. Angol-amerikai partraszállás Szicílián (Husky hadm.)
főp.: Eisenhower
parancsnokok: Patton, Montgomery
pár nap alatt elfoglalják a szigetet
43. júl. végén Mussolinit leváltják, helyére Badolgia tb. kerül.
43. szeptemberében a szövetségesek É-felé nyomulnak.
Az amerikaiak partra szállnak Salernonál.
43. szept. 3./8. Olaszország fegyverszünetet köt.
→ Hitler megindítja a Tengely hadműveletet → megszállja az országot
43. okt. 13. Olaszország hadat üzen Németországnak
43. szeptemberében Skorzeny kiszabadítja Mussolinit házőrizetéből.
→ megalakítják a Saloi Közt.-ot (német bábállam)
44. jan. amerikai partraszállás Anzio-nál
44. máj. a szövetségesek áttörik a Gusztáv-vonalat
45. ápr. a Gót-vonal áttörése. A menekülő Mussolinit a partizánok megölik
44. jún. 6. Hosszú előkészületek után a angol-amerikai-kanadai erők szállnak partra

Normandiában (Overlord hadm.)
szövetségesek: >2,7 m fő, 10 e rep. gép.
főp.: Eisenhower
szárazföldi egységek: Montgomery (Bradley, Demsey)
németek: >1,3 m fő (gyengén felszerelt, kiképzetlen)
föp.: Rundstedt
B hdscs.: Rommel
a védelem alapja a bevehetetlennek hitt Atlanti fal.
partraszállás 80 km-es tengerparton (öt partszakasz)
jún.-júl. folyamán lassú előrenyomulás, kemény küzdelmek
aug. Hitler támadást indít ↔ szövetséges ellentámadás bekeríti a németeket
→ kitörés a hídfőből
44. júl. 20. Rastenburgban merényletet kísérelnek meg Hitler ellen. A sikertelen kísérlet után
a von Stauffenberg vezette akció résztvevőit kivégzi (pl.: W. Canaris adm.)
44. aug. 15. dél-franciaországi partraszállás (Dragoon hadm.)
44. aug. 25. francia csapatok bevonulnak a kiürített Párizsba
Az antifasiszta koalíció kialakulása:

41. márc. az USA kongresszusa elfogadja a Land-Lease act-et (kölcsönbérleti törvény)
→ minden államot támogatnak, amely az USA biztonságát szolgálja
Anglia, Fro., SZU, Kína
41. júl. Szovjet-brit együttműködés
kölcsönös segítségnyújtás
41. aug. 14. az Atlanti-charta aláírása
57
USA-NBr. szövetségkötése
a harcot a fegyverletételig folytatják
emberi jogi alapelvek lefektetése
41. szept. a SZU csatlakozik
42. jan. 1. a Washingtoni-nyilatkozatban deklarálják az
Egyesült Nemzetek Szervezetének gondolatát
még 23 ország csatlakozik az Atlanti-chartához
43. jan. Casablancai konferencia
Roosevelt – Churchill – De Gaulle
katonai akciók összehangolása
2. front megnyitása Szicíliában
43. aug. Quebecki konferencia
USA – NBr – Kína (Csand Kaj-sek)
katonai akciók összehangolása
43. okt. Moszkvai Külügyminiszterek Találkozója
Molotov – Eden – Cardell Hull
együtt harcolnak
kompromisszum nélkül, a teljes fegyverletételig
ENSZ létrehozásának gondolata
háborús bűnök elítélése
a SZU ígéretet tesz, hogy 3 hónappal az eu.-i béke után keleten támad
három „nagy” összehozása
43. nov. 28. – dec. 1. Teheráni konferencia
Roosevelt – Churchill – Sztálin
a semleges Iránban
titkos
fedőnév: Heuréka
→ újabb front megnyitása Fro.-ban
Európa felosztása
Lengyelország → a SZU megtarthatja a 39-ben elfoglalt területeket
Lo.-t német területekkel kárpótolják
Németország területének felosztása
58
XXIII.
Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban
Darányi Kálmán miniszterelnök (36. okt. – 38. máj.)

38. márc. Győri beszéd
→ 1 Mrd pengő hadseregfejlesztésre
→ hadikonjunktúra
38. ápr. I. zsidótörvény beterjesztése
titkos tárgyalásokat kezd a szélsőjobbal → Horthy kérésére lemondásra kényszerül
38. máj. – 39. febr. Imrédy Béla miniszterelnöksége
38. máj. 29. → 38/15. tc. I. zsidótörvény megszavazása
→ bizonyos ért. pályákon (orvos, jogász, mérnök …) a zsidóság lélekszáma
nem haladhatja meg a 20 %-ot
→ törv. értelmében zsidó → izraelita vallású
19 után kikeresztelkedett
kivételek: I. vh.-s kitűntetett
sportsikereket elérő
fontos közig tisztségben lévő
38. máj. → 3 év börtönre ítélik Szálasit
38. aug. Bledi találkozón Hitler a revízió támogatásáért Csehszlovákia megtámadását
követeli.→ Horthy a kisantantra hivatkozva visszautasítja
38. szept. 29-30. Müncheni konferencián a Felvidék kérdésének rendezését Mo.-ra és
Csehszlovákiára bízzák.
38. okt. Komáromi találkozón nem születik megállapodás Magyarország cs Csehszlovákia
között
38. nov. 2. I. Bécsi döntéssel a felvidék egy részét kapjuk vissza
(12 e km2, 87 e fő → 87% magyar)
Bukás: felhatalmazási törvény előterjesztése
házszabály-módosítás előterjesztése
→ parlament leszavazza
baloldali ellenzéki sajtó cikkei bizonyítják, hogy dédanyja zsidó származású
→ beadja lemondását
39. febr. – 41. ápr. g. Teleki Pál 2. miniszterelnöksége
egyensúlyt próbál a teremteni
külp.: fegyveres semlegesség
39. márc. 15-16. Kárpátalja megszállása
12000 km2, 600 e fő (60 e magyar)
39. ápr. kilép a népszövetségből
39. máj. 5. 39/4. tc. II. zsidótörvény
„A zsidók gazdasági és közéleti térfoglalásának korlátozásáról!”
faji → zsidó → egyik szülő; két nagyszülő zsidó
6 %-os korlátozás értelmiségi és művészpályákon
1867. után bevándorolt zsidók elvesztik választójogukat
nem lehetnek köztisztviselők
nem kaphat állampolgárságot, aki ezután kérelmezi
39. jún. Teleki levele Hitlerhez és Mussolinihez → Mo. nem hajlandó Lo.-t megtámadni
39. szept.-okt. 100 e lengyel menekült befogadása
59
40. aug. 30. II. bécsi döntés

Ribbentrop – Ciano külügyminiszterek
Észak-Erdély és a Székelyföld visszacsatolása
43 e km2; 2,4 m fő (1 m román)
40. nov. csatlakozás a Háromhatalmi szerződéshez
40. dec. 12. Jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződés
41. márc. Jugoszláv náciellenes puccs
német nyomásgyakorlás → német csapatok Mo.-on való átengedéséhez
Mo. katonai támogatásáért
41. ápr. 3. Teleki öngyilkos lesz
41. ápr. 6. Német csapatok támadnak Mo. területéről
ápr. 10. Jugoszlávia felbomlik
→ az örökbarátsági szerződés már nem kötelez
ápr. 11. Mo. hadba lép
D-Baranya, Bácska, Muravidék megszállása
11,5 e km2; 1 m fő (37% magyar)
Mo. területnövekedései: 38. nov. 2. Felvidék
39. márc. 15. Kárpátalja
40. aug. 30 É-Erdély, Székelyföld
41. ápr. 11. D-Baranya, Bácska, Muravidék
93 → 172 e km2
9 → 14 m fő
41. ápr. – 42. febr. Bárdossy László miniszterelnöksége
nácibarát politika
41. jún. 22. Mo. nem támadja meg a SZU-t → ürügy kell!
41. jún. 26. Munkács – Kassa – Rahó bombázása
bizonytalan kik követték el
26 fő polg. áldozat
41. jún. 27. Hadüzenet a SZU-nak
41. júl. 1. → 1. (Kárpát) hds. megindulása
p.: Szombathelyi Ferenc
utánpótlás ellenőrzése
megszálló feladatok
angolszász hatalmak reagálása: dec. 7. → NBr. hadüzenete
dec. 12. → Mo. hadat üzen az USA-nak
41. aug. 41/15. tc. → 3. zsidótörvény
faji alapon diszkriminál
megtiltja a zsidó és „nemzsidó” közötti házasságot
bünteti a fajgyalázást
(zsidó és „nemzsidó” közti házasságon kívüli nemi kapcsolat)
42. jan. Újvidéki vérengzés
szerb partizánok magyarellenes akciói
→ Újvidéken csendőri tisztogatás
→ pogrom → 3340 fő halott (szerb és zsidó)
főbűnösök: Feketehalmy-Czeldner Ferenc
Grassi József
→ vizsgálat után elítélik őket
szerbek válasza → 44/45 Vérbosszú Bácskában (40 e fő halott)
42. febr. Horthy István kormányzó-helyettessé választása
angolbarát politikus
60
42. aug. 20. keleti fronton repülőhalált hal

42. márc. Horthy leváltja Bárdossy-t
42. márc. – 44. márc. Kállay Miklós miniszterelnöksége
hintapolitika
németek kiszolgálása
42. ápr. 2. m. hds. átlépi a határt
p.: Jány Gusztáv
200 e fő katona + 50 e fő munkaszolgálatos
→ D-i hdscs. É-i szárnybiztosítása
43. jan. Voronyezs
100 e fő halott
kapcsolatfelvétel az angolszász hatalmakkal
43 febr. Isztambul
orvos-találkozón Szent-Györgyi Albert békepuhatolózgatása
43. szept. Rómában kapcsolatfelvétel az angolszász hatalmakkal
→ feltétel : kiugrás
németek tudomást szereznek a kísérletekről
43. vége Mo.-ra érkezik Edmund Veesenmayer, Hitler teljhatalmú megbízottja
feladata: „politikai megfigyelés”
jelentés → szükséges, hogy Kállay-t leváltsák
helyette megbízhatóbb Sztójay Döme
44. márc. 18-án Horthy Klessheimeben találkozik Hitlerrel
Hitler → Sztójay v. Imrédy kinevezése
Horthy visszautasítja
→ márc. 19. 0400 Margaréta I. hadm. → Mo. megszállása (11 n. ho.)
zökkenőmentes
ellenzéki politikusok letartóztatása
vár megrohamozása (Skorzeny)
Winkelmann lesz a Mo. ter. állomásozó német kat. egységek
főparancsnoka
44. márc. 22. – aug. Stójay Döme miniszterelnöksége
németek kiszolgálása
Mo. gazd. kirablása
havi 200 Mrd pengő katonaadó
zsidóság gettósítása (800 e fő)
megkezdődik Bp. bombázása (15-20 e fő polg. áldozat)
44. máj. vidéki zsidóság deportálása
44. jún. a bp.-i zsidók (250 e fő) deportálását Horthy leállíttatja
Ellenállás: a háború kezdetén nincs

41-től kezd kibontakozni
41. okt. 6. néma tűntetés a Batthyány-örökmécsesnél
41. nov. 1. több 10 e fős tűntetés Kossuth és Táncsics sírjánál
41. dec. 25. Népszava karácsonyi száma
ellenzéki politikusok cikkei
42. febr. Magyar történelmi Emlékbizottság
háború ellenes erők gyűjtőbázisa
43. aug. Szárszói találkozó
600 művész, politikus, értelmiségi
békebarát irányzat
61
Mit tesz Mo. a háborút követően?

Németh László → „zsidóbosszú”, SZU bosszúja
44. máj. Magyar Front megalakulása
náciellenes erők gyűjtőpártja
Kisgazdapárt
Szoc. dem.
Békepárt (kommunisták)
Kettőskereszt-szöv
→ szerény ellenállás
44. aug. Sztójay leváltása
44. aug. 29. – okt. 15. Lakatos Géza vezds. miniszterelnöksége
→ kiugrás előkészítése
44. szept. 5. támadás Románia ellen
→ D-Erdély elfoglalása
44. szept. 6. Vörös-hads. Battonyánál átlépi a magyar határt
44. szept. vége Faragho Gábor vezette küldöttség Moszkvában
44. okt. 11. Titkos megállapodás
→ amennyiben Mo. nyíltan felvállalja a kiugrást, a szerződés életbe lép
44 okt. 15. Mo. kiugrási kísérlete
1310 Horthy proklamációja a rádióban
bejelenti: ideiglenes fegyverszünet
kiugrás
a tisztek többsége nem áll át → sikertelen a kiugrás
Skorzeny elrabolja ifj. Horthy Miklóst → megzsarolják Horthyt
44. okt. 16. 1800 Horthy a rádióban:
visszavonja a kiugrási parancsát
bejelenti Szálasi kinevezését
→ nyilas rémuralom kezdete
ellenállás a végsőkig
teljes mozgósítás
deportálások folytatása
Budapesti gettó felszámolása
néhány ezer- néhány tízezer halott
→ Szálasi nemzetvezető lesz
44. nov. 4. összeül Nemzeti Összefogás Kormánya
nyilas-kormány
44. dec. 4. Szálasi – Hitler találkozó
44. dec. – 45. febr. 13. Budapest ostroma
erődváros
utolsó emberig – utolsó töltényig
→ R. J. Malinovszkíj (2. ukrán f.) és F. I. Tolbuhin (3. ukrán f.) marsallok
→ 80 e védő (50 e német, 30 e magyar)
45. jan. 18. Pest felszabadítása
45. febr. 10-13. kitörési kísérlet 40 e főből csak 800 jut át a vonalakon
45. febr. 13. Buda felszabadulása
45. tavasz Balaton-felvidéki páncéloscsata
45. ápr. 13. Nemesmedvesnél elérik a nyugati határt
Mo.-on véget értek a katonai cselekmények.
62
XXIV.
A II. világháborút követő ún. kétpólusú világrend kialakulása és a hidegháború főbb
eseményei
hidegháború: 1945-91.
elnevezés Walter Lippmann publicistától származik (1947.)
két szuperhatalom között nincs direkt háborús konfliktus
sem háború – sem béke
rémület egyensúlya
kétpólusú, bipoláris világ:

Szovjetunió „Kelet”
+ csatlósai, + szövetségese (49-től Kína)
szocialista tábor
kommunisták
13 m halott árán a II. vh. győztese
Vörös Hadsereg → legnagyobb szárazföldi haderő (12 m fő)
USA „Nyugat”
+ szövetségesei
kapitalista tábor
demokraták
gazdasági vezető hatalomként, győztesen fejezi be a ii. vh.-t
atomhatalom
természetes védelem ↔ „óceán-pajzs”
Európa → elveszti gazdasági, politikai jelentőségét
megszűnik a szupremácia tudat
Korszakolás: I. 45-47. bizalomvesztés ideje

elszigetelődés kora
II. 47-49. integráció kora
katonai, politikai, gazdasági szövetségek létrejötte
III. 49-53. végső szembenállás kora
potenciális esély a háborúra
IV. 53-91. erőegyensúly ideje
nem tudják egymást katonai téren legyőzni
hullámzás időszaka (javuló-romló viszony)
1945-47.
45. jún. San Francisco → ENSZ megalakulása

előzménye: Atlanti-charta
50 tagállam alapítja
(mára minden ország a tagja)
nemzetek felett álló politikai szervezet
cél: világbéke megőrzése
közösen finanszírozzák (⅓ → USA)
közp.: New York
élén a főtitkár (45. → Trygve Lie [norv.])
szerv: Biztonsági Tanács
5 állandó tagállam (SZU, USA, Kína, NBr., Fro.)
63
10 kétévente változó tag

határozatai kötelező érvényűek
max. „fegyver” → gazdasági blokád
5 nagyhatalom vétójoga
Közgyűlés
minden tagállam teljes jogú tag
⅔-os többséggel ajánlásokat fogad el
→ nem képes hatékony képviseletre
46. márc. Churchill fulton-i (Miss., USA) beszéde
profetikus
kimondja: „sötét idők következnek reánk megint”
„vasfüggöny”
46. ápr. – 47. febr. Párizsi békekonferencia
→ De Jure vet véget a II. vh.-nak
→ békediktátumok
Magyarország: 1947. febr.
’37 után szerzett területek elvesztése
+ „pozsonyi hídfő”
Oroszvár, Dunacsúny, Horvátjárfalu
Románia: nem kapja vissza Besszarábiát
Bulgária: nincs területi rendezés
Olaszország: elveszíti gyarmatait (Albánia, Lívia, Etiópia)
Isztria Jugoszláviához kerül
minden állam → jóvátétel fizetése
kollektív felelősségre vonás → kitelepítések
SZU háborús agresszor ↔ győztes
minden területi foglalását legitimizálják
Karélia, balti államok, lengyel foglalások, Kárpátalja, Besszarábia, Dél-
Szahalin, Kuril-szigetek, Kelet-Poroszorzság
49. → béke Németországgal
51. → béke Japánnal
55. → béke Ausztriával
47. már. Truman doktrína bejelentése
külpolitikai alapelv
szakít az izolációs politikával, „felelősséget vállal a világ sorsáért”
→ katonai, anyagi segítség Európának
→ kommunista pártok visszaszorításához, „dominó-elv” ellen
47. jún. G. Marshall, USA külügyminiszter gazdasági reformprogramot hirdet
Marshall-terv („Európai újjáépítési program”)
hatalmas összegek (90% → segély; 10% → kölcsön)
→ Ny-Európának → európai gazdasági csoda 73-ig (I. olajválság)
↔ K-i országok visszautasítják
Keleti blokk országai:

Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Magyarország,
Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia
45-48. Szovjetizálás
→ szovjet modell adaptálása
1. Vörös Hds. nyomásgyakorlása
64
2. Vörös Hads. árnyékában megjelenek a kommunista pártok

(10-20%-os támogatottság)
moszkoviták megjelenése → kulcspozícióba kerülnek
3. demokratikus közjáték
polgári, keresztény pártok
választások
koalíciós kormányok
földosztás
újjáépítés a semmiből
4. „Nemzetközi helyzet fokozódik”
„fordulat éve”
beáll az egypártrendszer
kommunista hatalomátvétel → totalitarista állam kialakulása
erőszakos iparosítás
kollektivizálás
Jugoszlávia Tito (45)
kikerül a keleti blokkból → nem állomásozik ott a V.Hds.
(48-ra → Imperializmus láncos kutyája)
Albánia Enver Hodzsa
Románia Gherorghiu Dej
Bulgária Dimitrov
Csehszlovákia K. Gottwald
Lengyelország Golmulka
Magyarország Rákosi Mátyás (48)
1947-49.
Integrációk: gazdasági, katonai, politikai szövetségek
Kelet:
47. KOMINFORM (Kommunista Információs Iroda) megalakulása
ideológiával látják el a csatlós országok kommunista pártjait
főideológus: Zsdanov
49. KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)
önellátásra próbál berendezkedni
55. máj. VSZ (Varsói Szerződés)
katonai szövetség
SZU vezetésével
cél: „béke megőrzése”
V. Hds. ideiglenes állomásoztatása a csatlós országokban
Nyugat:
47. Marshall-terv
49. NATO / OTAN (Észak-atlanti Szerződés Szervezete)
57. Róma → Közös-piac megalakulása
7. gazdaságilag vezető állam
későbbi EU alapja
65
49-
Végső szembenállás időszaka

Ki tud több atomfegyvert előállítani?
fegyverkezési verseny: 45. USA atomhatalom
49. SZU is atomhatalom lesz (még nem tudja az USA-ba juttatni)
52. USA → hidrogénbomba
53. SZU-nak is lesz hidrogénbombája
60-as években atomhatalom lesz: Kína és Fro.
később: NBr., India, Pakisztán
68. Atomsorompó egyezmény
maximalizálják az atomtöltetek számát
72. SALT I. egyezmény → fegyverzetkorlátozás
79. SALT II. egyezmény → fegyverzetkorlátozás
tudományos és technikai rivalizálás:

űrkutatásban
57. Szputnyik I.
61. Juríj Gagarin a világűrben
69. Neil Armstrong (Apollo-11) holdraszállása
vasfüggöny: K-Ny-i határzár

eszközei: aknazár, szögesdrótakadályok, határőrség
nehézkes határátlépés
Berlini fal: 61. Ny. Sz. Hruscsov rendeletére építik fel
dezinformáció: ellenségkép kialakítása

titkosszolgálatok (CIA, KGB) vetélkedése
ügynökháború
Katonai konfliktusok:
45-46. Görögország, Törökország, Irán
USA támogatásával a helyi kommunista pártokat legyőzik
48-49. berlini válság → Sztálin lezáratja a Berlinbe vezető szárazföldi utakat
→ „Berlini légihíd”
49. szept. → NSZK megalakulása
49. okt. → NDK megalakulása
(90-ig kettészakadt Németország)
45-49. Kínai polgárháború
Kommunista Párt (Mao Ce-tung) ↔ Kuoming-tang (Csang Kaj-sek)
49. kommunisták győzelmes → Kínai Népköztársaság kikiáltása
↔ Kuoming-tang → amerikai segítséggel Tajvanon hoz létre államot
50-53. Koreai háború
japán gyarmatosítók távozása után hatalmi rivalizálás
észak (SZU és Kína) ↔ dél (ENSZ → főleg USA)
53. Panmindzson-i béke (38. szélességi foknál van a határ)
45-47. Indokínai háború
45-54. függetlenségi harc franciák ↔ Vietnám (Ho Si Mihn)
54. Dien Biean Phu →
Vo Mguyen Giap tb. 25 e fő saját veszteség árán győzelmet arat a franciákon
54. béke a status quo alapján → határ a 17. szélességi foknál É és D között
66
57-75. É-Vietnám (SZU, Kína) ↔ D-Vietnám (USA)

→ casus belli : tonkini-i incidens
75. Vietkong győzelme
56. Szuezi válság
ok: Nasser államosítja a Szuezi-csatornát
→ brit, francia, izraeli csapatok támadása
→ SZU és USA politikai nyomásgyakorlása → visszavonulnak a csapatok
60. U-2 kémrepülőgép lelövése a SZU felett
59-62. Kubai válság
59. Batista diktatúráját megdönti Fidal Castro és Che Guevara
→ USA gazdasági bojkott, tengeri blokád
61. CIA sikertelen kísérlete emigráns kubaiakkal a rendszer megdöntésére
(partraszállás a Disznó-öbölben)
62. SZU közép-hatótávolságú ballisztikus atomtöltet hordozására alkalmas
rakétákat telepít Kubába (Hruscsov)
→ USA tengeri blokád
13 napig nagy az esélye a 3. világháborúban
mindkét nagyhatalom enged → SZU leszereli a rakétákat Kubában
USA enyhít a blokádon
USA kivonja Jupiter rakétái
Törökországból
62. kiépül a forródrót a Fehér Ház és a Kreml között
80-89. SZU agresszió Afganisztánban
az afgánok amerikai segítséggel ellenállnak
SZU visszakozik (nagy áldozatok)
legkomolyabb katonai felkelések a „keleti blokkon” belül:

53. Berlin
56. Budapest
68. Prága
81. Lengyelország
SZU elfojtja a forradalmakat
nyugat nem avatkozik be
67
XXV.
Magyarország története a Rákosi-diktatúra és Nagy Imre első miniszterelnöksége idején
1949 és 1955 között
I. 1948-49.
48. július 12-14. → Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása

MSZDP és MKP
munkáspártok egyesülése
elnök: Szakasits Árpád, főtitkár: Rákosi Mátyás → vezető szerep
48. július Tildy Zoltán lemondatása → megzsarolják
Szakasits lesz a közt. elnök (48-50)
48. szept. ÁVH felállítása
Kádár János belügymin. rendeletére
politikai rendőrség
lehallgató-, levélbontó oszt. → Tamáska Mária (Kádár felesége)
hírszerző főoszt. → Farkas Vladimír
48. dec. Dinnyés Lajos helyett Dobi István lesz a min. eln. (48-52)
49. febr. 1. Magyar Függetlenségi Népfront megalakulása
a pártok belépnek vagy megszűnnek
egypártrendszer
49. május orszgy. választások → népfrontlistára 96,2%
49. aug. 18. Alkotmány
életbe lépése: aug. 20. → szoc. államalapítás
36-os sztálini alkotmány átvétele
népköztársaság, eszköz: proletárdiktatúra
hatalmi ágak szétválasztása megszűnik
Elnöki Tanács létrejötte → törvényerejű rendeletek kibocsátása
elnöke átveszi a közt. elnöki funkciót
Rákosi-címer bevezetése
→ jogilag is kommunista diktatúra
II. Rákosi-diktatúra (1949-53.)
Rákosi Mátyás 1892-1971.

moszkovita
48-56 → MDP főtitkára
52-53 → min. elnök.
Gerő Ernő → gazdaság
Farkas Mihály → hads.
Révai József → ideológia
Péter Gábor → ÁVH
terror: Faludy → „pokolbéli víg napok

ideológia → mindenki gyanús, aki él
aki nincs velünk, az ellenünk van
nemzetközi helyzet fokozódik
B-listázás → pol. ellenfelek
már 46-tól
kuláklista → 25 holdtól
68
kitelepítések
recski büntetőtábor
vasfüggöny
koncepciós perek:
48. dec. Mindszenti József bíboros esztergomi érsek pere
49. febr. → elítélik
per hatására az egyházak az állam alá rendelődnek
48. református és evangélikus
50. katolikus egyház
51. Állami Egyházügyi Hivatal létrejötte
49. máj. Rajk László (1908-49) letartóztatása
Rákosi lehetséges utódja
túl népszerű
„nemzeti kommunista (nem zsidó származású)
vádak: háborús és népellenes bűntett
hűtlenség, kémkedés, titoista
demokratikus államrend megdöntésére irányuló
kísérlet
koronatanú: Szász Béla → kínzások ellenére nem vall rá
49. okt. 15. két társával együtt kivégzik
(55. rehabilitálják, 56. okt. 6. újratemetik)
50. volt szociáldemokraták pere (Szakasits, Marosán)
50. „tábornokok pere” (Sólyom László, Pálfy György)
51. hazai kommunisták letartóztatása
Kádár, Losonczy G., Péter G.
53-ig → 650 e ember ellen per, 390 e ítélet
kizsákmányolás: gazd. irányítás → KGST
tervgazdálkodás: 47-50. első hároméves terv
50-55. első ötéves terv
ipar: erőszakos iparosítás → Mo. a vas és acél országa
nehézipar és hadiipar fejlesztése
GDP-ből a hadseregre: 50. → 13%
52. → 25,5%
53. → 24,3%
(38.→ 19%
42. → 28%
98. → 2%)
Sztálinváros → szoc. mintaváros
sztahanovista mozgalom
mg.: szoc. átalakítás
téeszesítés
önellátásra való törekvés → narancs, gyapot, gumipitypang…
50-52. beszolgáltatás
52. padlássöprés éve
jegyrendszer, éhínség
parasztság teljes kirablása
hazugság: személyi kultusz: Rákosi Mátyás …
tetőpont: 52. márc. 9. Rákosi 60. születésnapja
50. DISZ → Dolgozók Ifjúsági Szövetsége, későbbi KISZ)
iskolákban kötelező marxizmus-leninizmus
szocialista realizmus
69
sport szerepe → 52. Helsinki → 16 aranyérem; 53. nov. 25. → 6:3
III. Rákosi-diktatúra válsága (1953)
53. márc. 5. Sztálin halála → Moszkvában hatalmi harc

53-62. Hruscsov pártfőtitkár → desztalinizáció, enyhülés
53. június Gerő, Rákosi, Nagy Moszkvában
Nagy I. kijelölése
53. június 27-28. MDP vezetőségi gyűlés → új vonal ismertetése, személyi kultusz kritikája
53. július 2. Rákosi lemond a miniszterelnökségről (pártfőtitkár marad)
53. július 4. Nagy Imre miniszterelnöksége
IV. Nagy Imre kormánya (1953. július – 1955. április)
53. július 4. beszéd a parlamentben → reformprogram ismertetése

Nagy I. → reformkommunista o marxista, de nem a sztálini modell alapján
új gazdaságpolitika: kuláklista eltörlése
ki lehet lépni a téeszekből
magánvállalkozás támogatása
iparosítás ütemét csökkentik
életszínvonal emelése
ÁVH hatalmának korlátozása, amnesztia, önkritika
internálótáborok megszüntetése
55. jan. Moszkvában megkritizálják Nagy Imrét (támogatója Malenkov háttérbe szorul)
55. ápr. Nagy Imre leváltása (decemberben kizárják a pártból, önkritikára nem hajlandó)
55. ápr. – 56. okt. Hegedűs András min. elnöksége (Mo. legfiatalabb → 33 éves)
visszarendeződés → maximális iparfejlesztés
második ötéves terv
rehabilitálások leállítása
70
XXVI.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc története
I. Előzmények (1953. március 5. – 1956. október 22.)
53. márc. 5. Sztálin halála

Hruscsov lesz a főtitkár:
enyhülés: 54. jan-febr. nagyhatalmak külügymin. találkozója
55. május osztrák államszerződés
55. szept. Konrád Adenauer Moszkvában
56. febr. SZKP XX. kongresszusa
56. okt. dipl. kapcsolatfelvétel Japánnal
↔ 53. jún. Berlini felkelés leverése
gyalogsággal támogatott páncélosok
55. május VSZ
56. jún. poznáni felkelés (Wladislaw Gomulka)
53-56. cikk-cakk politika Mo.-on:
1. Nagy Imre 53. júl. – 55. ápr.
reformkommunizmus
„új szakasz”
2. Hegedűs András 55 ápr. – 56. okt.
visszarendeződés
ébredő ellenzék: DISZ Petőfi köre (Tánczos Gábor, közérdekű viták, kritikai felhang)
Írószövetség találkozói (Gimes Miklós, Háy Gyula)
56. Nagy Imre 60. születésnapja
↔ Rákosi terve az ellenzék erőszakos felszámolására (400-as lista)
56. júl. Anasztáz Mikojna, KGB tiszt Mo.-on → Gerő lesz az új pártfőtitkár
56. okt. 6. Rajk László újratemetése: „nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”
kb. 100 e fő
56. okt. 13. Nagy Imrét önkritika gyakorlása nélkül veszik vissza a pártba → a párt enged
56. okt. 16. MEFESZ (Magyarországi Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége)
megalakulása
első párttól független diákszervezet
II. Forradalom és szabadságharc (1956. október 23. – november 4.)
október 22. MEFESZ rokonszenvtüntetést hirdet a Bem szoborhoz, 23-ra

→ szolidaritás a lengyelekkel
október 23. 13.00 Piros László belügymin. betiltja a felvonulás
kommunista pártvezérek 18-23. között Titonál, Belgrádban
14.30 engedélyezik a felvonulást o visszakozik a hatalom
15.00 tüntetők menete: Műegyetem → Petőfi szobor; kb. 10 e fő
16.00 Bem szobor → címer nélküli zászló
17.00 Kossuth téren 200 e fő
21.00 Nagy Imre beszéde
mintha pártgyűlésen lenne
nem szerencsés, lekezelő hang
csalódás
tömeg három részre szakad
21.37 ledöntik a Sztálin szobrot
71
21.00 Rádió épülete előtt tűzharc (ÁVH ↔ felkelők) → fegyveres felkelés

éjfél Malinyin vezetésével szovjet tankok érkeznek Budapestre
a pesti nép visszaveri a támadást → szabadságharc
október 24. reggel közli a rádió, hogy Nagy Imrét megválasztották miniszterelnöknek
8.45 Statárium bevezetése → nép ellen vannak
Bp.-re érkezik az SZKP Elnökségének két tagja: Mikoján és Szuszlov
Bp.-en leáll a termelés, munkástanácsok alakulnak
október 25. délelőtt → Parlament előtti vérengzés → véres csütörtök, 200 halott
Gerő helyett Kádár lesz a párt elő titkára
megjelenik az Igazság → első független lap
október 26. országszerte sztrájkok, tűntetések, megmozdulások
mosonmagyaróvári sortűz → Dudás István ÁVH-s százados
103 fő halott, 300 fő sebesült
miskolci sortűz
október 27. Kovács Bélát és Tildy Zoltánt beválasztják a kormányba → nyitás
október 28. A forradalom győzelme → pártvezetőség a forradalom mellé áll
17.25 Nagy I. rádióbeszéde:
nemzeti demokratikus népmozgalomnak nevezi a történteket
szovjet csapatok kivonása
márc. 15. nemzeti ünnepnap
Rákos címer helyett a Kossuth címer
feloszlatják az ÁVH-t
megkezdődik a nemzetőrség megszervezése
az ENSZ BT összeül a magyar kérdés megvitatására
október 29. Szuezi válság → Egyiptom elleni katonai intervenciója
Bohlen am. nagykövet Moszkvában „leveszi a kezét Mo.-ról”
→ Mo. a SZU belügye
október 30. köztársaságtéri pártház ostroma → 24 halálos áldozat
feloszlatják az MDP-t, bejelentik a többpártrendszert
22.00 szabadon engedik Mindszenty Józsefet
október 31. a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Király Bélát választja a nemzetőrség
parancsnokának
koalíciós kormány: FKGP (Kovács B., Tildy Zoltán)
Nemzeti Paraszt Párt → Petőfi Párt (Veres P. Bibó I.)
MSZDP (Kéthly Anna)
MSZMP (Nagy, Kádár, Lukács)
éjszaka Záhony irányából megindul a szovjet támadás
2 hds., 18-20 ho.
november 1. Nagy I. beszéde → kinyilvánítja az ország függetlenségét
Mo. kilép a VSZ-ből
Andropov Moszkvábba viszi Kádárt és Münichet
november 2. Nagy I. az ENSZ-nél tiltakozik a SZU beavatkozása ellen
éjjel brioni-találkozó → Hruscsov és Tito
Jugoszlávia beleegyezik az intervencióba
javasolják, hogy az ellenkormány feje Kádár
legyen
november 3. új koalíciós kormány alakul
20.00 Mindszenty rádióbeszédében kétségbe vonja az új kormány
legitimitását → több változást akar
éjfél Tökölön elfogják Maléter Pált (honv. min.) és Kovács Istvánt (vkf.)
72
november 4. 4.00 Leljucsenko vezetésével általános támadás Bp. ellen

5.05 Kádár szolnoki beszéde → bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt
Kormány megalakulását
5.20 Nagy Imre utolsó rádióbeszéde → bejelenti a támadás tényét
társaival a Jugoszláv követségre menekül
Bibó István államminiszter, nyilatkozatban tiltakozik a szovjet bevonulás és az
ellenkormány ellen
III. Ellenállás és megtorlás (1956. november 4. – 1958. június 16.)
november 4-11. szab. harc katonai leverés (Csepel esik le utoljára)

felkelőcsoportok és vezetőik: Széna tér – Szabó János
Corvin köz – Pongrátz Gergely
Mester utca – Bárány János
Tűzoltó utca – Angyal István
Pesterzsébet – Mecséri János alezds.
november 7. Kádár kormány Bp.-re érkezik
kormánytagok: Kádár, Biszku B., Münich F., Marosán Gy.
november 10. Kádár-féle karhatalom felállítása („pufajkások”)
nov-dec. civil társadalom erős ellenállása és szerveződései
Budapesti Központi Munkástanács – Rácz Sándor
Magyar Értelmiségiek Forradalmi Tanácsa – Kodály Zoltán
Összfegyvernemi Forradalmi Bizottság
salgótarjáni tűntetés – 80 halott
tűntetések, sztrájkok, sortüzek
november 22. Nagy Imrét és társait családtagjaikkal együtt letartóztatják és Romániába viszik
december 2-5. MSZMP ülése → cselekményeket ellenforradalomnak nevezik
december közepe megkezdődnek a kivégzések
Áldozatok: 2500 fő halott, 20 e fő sebesült, 25 fő meglincselt (ÁVH→ népítélet)

229 forradalmáron végrehajtott halálos ítélet (Mansfeld Pétert 16 éves …)
22 e fő börtönbüntetés (Bibó I., Déry T., Tánczos G., Zelk Z., Tildy z.)
13 e fő internálása (800 fő a SZU-ba)
legalább 200 e fő emigráns
1958. június Nagy Imre és társai pere

1958. június 16. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kötél általi kivégzése
(1989. június 16. ünnepélyes újratemetésük)
73

Fehervari Sandor Evszamos Tortenelem Erettsegi Tetelek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fehervari Sandor Evszamos Tortenelem Erettsegi Tetelek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

A démosz és az arisztokrácia polgárjogi harca.

Démosz követelései: 1. írásos törvények

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

A cserépszavazás (osztrakiszmosz) intézményének bevezetése

Az athéni demokrácia Periklész korában

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

i.e. 63. Pontifex maximus (főpap) lesz

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

i.e. 36. Antonius megtámadja a parthusokat

i.e. 29. Octavianus visszatér Rómába

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Grófságok (közig. egységek) létrehozása. Élükön gróf, helyettese az algróf

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

M.o.-t 10 egyházmegyére osztja (8 püspökség, 2 érsekség [Esztegom, Kalocsa])

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

1205-35. II. András

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

1251. Zsidó privilégium

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

1301-08. Az árpád és anjou házak közti interregnum

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

III. Kázmér (lengyel)

1342-1382. I. Nagy Lajos

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

A nagy földrajzi felfedezések előzményei:

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

1490. júl. A rákosi országgyűlésen Jagelló Ulászlót választják a trónra

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Udvari haditanács létrehozása M.o. védelmének megszervezésére.

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

1606. dec. Kassán meghal Bocskai István. Végrendeletében az Erdélyi Fejedelemség

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Gazdasági tanács létrehozása Besztercebányán

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

1711-1740. III. Károly uralkodása

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

1603-25 Stuart Jakab uralkodása

Társadalom: rojalisták: király

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Kultúra: Fénykor: Milton, J. Locke, T. Hobbes, I. Newton

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

Kossuth Lajos pénzügyminiszter

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

1848. májusába nemzetiségi gyűlések szerveződnek. Zágrábban a horvátok, Karlócán a

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor

nem volt érvényes költségvetés a parlament az áprilisi törvények szerint inlegitimnek

Történelem érettségi tételek 2000. Fehérvári Sándor