Őskor

A prehisztorikus kor szakasza

Paleolitikum (őskőkorszak, pattintott kőkorszak)
• Az „ügyes ember” 2,5 millió évvel ezelőtt jelenik meg.
• I.e. 2 millió -100 000 évvel ezelőtt jelenik meg a „felegyenesedett ember”, elsősorban
Nyugat- Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában
• 400-40 000 évvel ezelőtt élt a neandervölgyi ember. Ismerte a tűzgyújtást, halottait
eltemette. A vallás és a művészet kezdetének kora.
• 35 ezer évvel (jégkorszak) ezelőtt jelenik meg az „értelmes ember”. A művészet
kiteljesedésének kora, az ember lakóhelyet keres magának, barlangokba húzódik,
melynek falait gazdagon díszíti.

Mezolitikum (átmeneti közép-kőkorszak)

(kb. i.e. 15-10 ezertől 9000 tájáig)
• Ez az ún. csiszolt kőkorszak
• Még mindig a nomád élethez áll közelebb, de már megjelennek az otthon és a
gazdálkodás első jelei (háziállatok, edények stb.)

Neolitikum, újkőkorszak, csiszolt kőkorszak

(kb. i.e. 9000-3000 között)
• Egyes nézetek szerint i.e. 8000-1500 közé tehető
• Melegedő korszak, a kőkor fejlettebb formája
• Termelés, földművelés, állattenyésztés, fazekasság
• Falvakban, dombtetőkön telepednek le
• Az állatábrázolás hanyatlása
• Az i.e. 2. évezred végétől monumentális sírhelyek, megalitikus építmények.

A barlangfestészet korszakai
Perigord-iskola
• Mintegy 32 000 éve jelentek meg azok a görbe vonalak, amelyeket az ősember a
barlang agyagos talajába húzott az ujjával vagy egyéb eszközzel. Ezekből bontakoztak
ki először az állatok körvonalai, amelyek később a barlang falára kerültek. Az ősember
előszeretettel hagyta kezének a körvonalait is a falon. (Ideogrammák)
• Az állatsziluetteket később fekete vagy vörös festékkel töltötték ki. Olykor az állat
egyes részeit üresen hagyták. Bár az állatok mozgása természetes, a szarvak csavart
perspektívájúak, tehát az állat oldalról, a szarvai szemből láthatók. (Lascaux)

Magdaléni-iskola
• Mintegy 17 000 éve alakult ki és kb. az i. e. 10. évezredig létezett.
• A régibb falfestmények egyszerű fekete körvonalú rajzok, amelyek végül plasztikus
képekké fejlődtek, a körvonalakat sötét festékkel töltötték ki. A pontos
részletkidolgozás mellett a tér érzékeltetésére is törekedtek, a csavart perspektíva
csökkent, és egyre ritkábban fordult elő.
• A figurák kompozícióvá rendeződtek, megjelentek a szimmetrikus állatcsoportok.
(Altamira-barlang, Niaux-barlang festményei és Rouffignac)
• A rajzok egyre stilizáltabbak lettek, végül a művészet dekoratívvá vált.
Mezolitikum, neolitikum sziklaképei
• A középső kőkorszak, megközelítőleg az i. e. 10. évezredtől a 6. évezredig
tartó mezolitikum sziklarajzai egyre stilizáltabb formában, a lényegre szorítkozva, csak
pár vonással utalnak az ábrázolt tárgyra. Ez az élethűségtől való eltávolodott, jelképes
ábrázolás vezetett a képírás apró jeleinek kialakulásához, a folyamat
a neolitikum egyre szimbolikusabb barlangrajzai és a képírás fejlődésének
kapcsolatában is nyomon követhető.

Leghíresebb lelőhelyek
• Altamira
• Lascaux
• Chauvet
• Niaux

Állatábrázolás

Összefoglalva
• Profilnézet
• Jellemző formák, karakterábrázolás
• Mozgásábrázolás
• Biztos vonalvezetés
• Tudatos kompozíció hiánya
• egyformán színez

Eszközök és technikák
• A festmények alkotója az első feltételezések szerint a varázsló lehetett, de a további
kutatások megállapították, hogy már akkor létezett egy művészekből álló réteg
• A barlang központi termét, a Fekete szalont egyetlen művész festette ki, míg a
melléktermeket, folyosókat a „tanoncokra”, segédekre hagyta.
• Az őskori művészek a színeknek meglepően széles palettáját használták, s mindezt a
környezetben található anyagok segítségével hozták létre.
 • Festékeik földfestékek voltak: különböző kőzetek, ércek, földpát, okker, vörös föld,
a mangán egyik oxidja, vasoxid és faszén adta a nyersanyagot, amelyet dörzsköveken
finomra zúztak.
• Az okkert különböző hőmérsékletre felmelegítve bővítették a palettát. Ezt a
porfestéket különböző kötőanyaggal keverték, zsiradékkal, vérrel, növényi nedvekkel,
vízzel vagy nyállal.
• A festéket a legtöbb esetben a csupasz sziklafalra vitték fel, de az alapot
olykor kalcittal vagy vékony sárréteggel vonták be. Egyes helyeken állványok és
kötelek maradványait találták, amelyek arra utalnak, hogy mások is segítettek a
művésznek.
• Az állatok körvonalait belevésték a sziklába
• Dolgoztak vékony és vastag ecsettel, az ujjukkal, párnácskákkal, de a Lascaux-i
barlangban például valamilyen kezdetleges festékszóróval a sziklafalra fújták a
festéket. Használtak sablonokat is.
• De nem csak festettek, hanem készítettek vésett vagy finom, karcolt rajzokat is.

A vallás eredete
• Fetisizmus: a tárgyaknak különleges erőt tulajdonítanak
• Animizmus: a tárgyaknak lelket, szellemet, természetfölötti erőt tulajdonítanak.
• Politeizmus: sokistenhit
• Henoteizmus: Van egy kiválasztott főisten
• Monoteizmus: egyisten hit
• Totemhit: az ősök szellemének állat alalkban való elképzelése:

Ember ábrázolás
• Nagy kontrasztban áll az állatábrázolással
• csak jelzésértékű

Barlankrajzok
• földanyagokat használnak
• kötőanyag tojás, vér
• oldószere nyál, növényi nedv

Vénusz szobrok
• mobíliák
• aprócska 8-10cm nagyságú tárgyak
• kapcsolatosak a termékenységgel
Willendorfi Vénusz Kökénydombi Vénusz Wisternitzi Vénusz Lespugue-i Vénusz

Töprengő férfialak Ülő nő, Cernadova Szegvári istenpár (Sarlós isten)

A mosonszentmiklósi edény A budakalászi modell

Őskori szobrászat
• Szikladomborművek
• Használati eszközök
• Kisplasztikák
• Vénusz szobrok
• Idolok (faragott bálványok)
• Kabalák (szerencséthozó tárgyak)
• Ékszerek
• Amulettek (bajtól óvó, bűvös erejű tárgyak)
Őskori építészet
Megalit kultúra (nagy kövek kultúrája) kb. Kr.e 3000-1500 évig
• Az Atlanti-óceán partvidékén Skóciától Portugáliáig terjedő sávban rejtélyes eredetű
kőépítményeket tart számon a történelem.
• Az alig megmunkált hatalmas kövek kb. 8-10 tonna tömegűek, földből kiálló részük 5-
6m magas.

Formáik alapján a következőképpen csoportosítjuk őket:

• menhírek (magányos kövek)
• trilitonok (két függőleges kő tetején egy vízszintes kő)
• dolmenek (asztalszerű kőépítmények)
• cromlechek (kőkörök)

Jelentések
• Menhir: faragatlan kőoszlop
• Kősorok: menhirek sorozata
• Dolmen: síremlék, áldozati hely
• Tumulus: veremsír, fölötte sírhalommal
• Kamrás sírok
• Lakás (sár-vagy cölöp építmények, verem- vagy barlanglakások

Menhir Menhir, Cagliari, Szardínia A carnaci kősorok

dolmen, Piedra Gentil, Spanyolroszág dolmen

tumulus cromlech, Stonehenge

Szoborcsoport, Húsvét-sziget