Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar

Fejlesztő óvodapedagógus, Fejlesztő tanító szakterületen

pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

Fejlesztés
módszertana I.
Oktató: Uhljarné Fabó Edit
logopédia és hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus,
fejlesztő-innovátori mesterpedagógus,
szakvizsgázott nyelv- és beszédfejlesztő, DSZIT terapeuta
2023/2024
tigristanya@gmail.com
 Tematika
2

 Hatályos ágazati törvények, rendeletek

 Fogalmak értelmezése
 Fejlesztő pedagógus, kompetenciák
 A gyermek megismerése
 Fejlesztés módszerei
 Követelmény
3

 I. félév: Esetismertetés készítése a megadott szempontok alapján, max.

4 oldal. + Szakértői vélemény melléklet (a személyes adatok kitakarása
a dokumentum egészére vonatkozik: fejléc, szöveg, lábjegyzet…)

 Határidő: 2023. november 20.

tigristanya@gmail.com
 Hatályos ágazati törvények, rendeletek
4

 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról
 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai
szakszolgálati intézmények működéséről
 326/2013. (VIII.30.) Korm. rend. a pedagógusok
előmeneteli rendszeréről...
 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról
 2011. évi CXC. törvény
a nemzeti köznevelésről
5

 3. § (6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát

megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá
 a sajátos nevelési igényű és
 a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermekek, tanulók speciális igényeinek
figyelembevétele,
 egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb
fejlődésük elősegítése,
 a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek
megteremtése.
 5. A köznevelési rendszer intézményei:
7. § (1) Köznevelési intézmény
6

 a) óvoda,
 b) általános iskola,
 c) gimnázium,
 d) szakgimnázium,
 e) szakiskola,
 f) készségfejlesztő iskola,
 g) alapfokú művészeti iskola,
 h) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
 i) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
 j) kollégium,
 k) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
 l) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény,
 m) kiegészítő nemzetiségi óvoda.
 16. A pedagógiai szakszolgálat
7

18. §
(1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény
feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
(2) Pedagógiai szakszolgálat
 a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,

 b) a szakértői bizottság tevékenység

 c) a nevelési tanácsadás,

 d) a logopédiai ellátás,

 e) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

 f) a konduktív pedagógiai ellátás,

 g) a gyógytestnevelés,

 h) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

 i) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

 4.§ 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű gyermek, tanuló,
c) tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló
Kiemelt figyelmet igénylő tanulók

Különleges bánásmódot
igénylő tanulók

BTMN
Halmozottan hátrányos
TANULÓK
helyzetű tanulók
TEHETSÉGES
SNI TANULÓK
TANULÓK
 Nkt. 2. fejezet 4.§ 3. Beilleszkedési,
tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: (BTMN)
10

 az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki

 a járási szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít,
 társas kapcsolati problémákkal,
 tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd,
 közösségbe való beilleszkedése, továbbá
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos
tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési
igényűnek,
 Nkt. 2.fejezet 4.§ 25. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:
(SNI)
11

 az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki

 a megyei/országos szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
 mozgásszervi,
 érzékszervi,
 értelmi vagy
 beszédfogyatékos,
 több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
 autizmus spektrum zavarral vagy
 egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd,
 Nkt. 2.fejezet 4.§ 14. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló:
12

 az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,

 aki átlag feletti általános vagy speciális képességek
birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik,
 és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,
elkötelezettség,
 28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
13

 47.§ (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra
jogosult.
 A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az
óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a
kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
 Alkalmazási feltétel
14

 fejlesztő pedagógus bármely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár,

szociálpedagógus) és
 a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézségekkel küzdő
gyermekek, tanulók szűrésére,
csoportos és egyéni
foglalkoztatására jogosító
szakirányú továbbképzésben
szerzett szakképzettség,
 gyógypedagógus a tanulásban
akadályozottak vagy logopédia
vagy pszichopedagógia
szakkal
 A fejlesztő pedagógusok
15

 Olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek,

akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek
birtokában
 ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit,
 a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális
jellemzőit,
 a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai
diagnosztikai eljárásait.
 Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati
formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és
egyéni fejlesztési formában.
 A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre
16

 elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel

foglalkozik teljesítményzavar esetén;
 diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított
tesztek felvételére és értékelésére terjed ki;
 a diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket
speciális szakemberhez köteles irányítani;
 tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító,
logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi;
 a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős.
17

 Nem kompetens szakember a fejlesztő pedagógus a sajátos

nevelési igényű (különböző fogyatékossággal rendelkező)
gyerekek, tanulók fejlesztésében, hiszen ez a gyógypedagógia
kompetenciája. A fogyatékosságok felismerése és megfelelő
szakemberhez irányítása viszont a fejlesztő pedagógus feladata.
Amennyiben a fejlesztő pedagógus integrált oktatásban vesz részt,
azt csak a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű
gyógypedagógussal szoros együttműködésben teheti. A
közoktatási törvényben meghatározott – a fogyatékos tanulók
fejlesztése érdekében biztosított – habilitációs és rehabilitációs
órákat nem vezetheti.
18

 A különleges gondozást igénylő gyerekek diszlexia-,

diszgráfia-, diszkalkulia terápiáit csak abban az esetben
végezheti, ha ilyen irányú speciális tanfolyamot végzett.

 A kompetenciahatárok meghatározása érdekében

tudatosítani szükséges, hogy a fejlesztő pedagógus nem
iskolapszichológus és nem gyógypedagógus.
 A gyermek megismerése
19

 Előzmények
 Jelen állapot
 Beavatkozás , probléma feltárása
 Vizsgálatok, szakértői vizsgálatok
 Ellátás megszervezése
 Együttműködés más szakemberekkel
 Együttműködés a szülővel
 Fejlesztés módszerei
 Utánkövetés, eredményesség, reflexió
 Előzmények
20

 Dokumentumok megismerése (orvosi diagnózisok,

alkalmazott terápiás ellátások)
 Anamnézis felvétel a szülővel
 Mit tartalmaz az anamnézis?
21

 Fogamzást megelőző események (anya egészségi állapota,

vetélések, kívánt gyermek)
 Várandóság folyamata
 Szülés körülményei
 Adaptáció
 Csecsemőkor történései (testi fejlődés, mozgás fejlődés,
beszéd fejlődés, betegségek, alvás-ébrenlét ritmusa)
 Kisgyermekkor történései (fentieket kiegészítve a
szobatisztaság megléte)
 Intézményes nevelés (bölcsőde, óvoda)
 Az Apgar érték (1953) I.
22

Szívfrekvencia:
 Nincs, alig hallható (0)
 100/perc-nél alacsonyabb(1)
 100/perc-nél magasabb(2)

Légzés:
 Nem lélegzik (0)
 Lassú, szabálytalan (1)
 Élénk, erőteljes, sír (2)

Izomtónus:
 Tónustalan, a cornea reflex nem váltható ki (0)
 Végtagjai hajlított helyzetben vannak (1)
 Jól mozog (2)
23
 Az idegrendszer érése során bekövetkező fejlődési
fokok jellemzői:
24

I. Az alapmodalitások
 Modalitás: ingerfelfogó szervhez köthető specifikus működés

Fajtái:
 Akusztikus

 Vesztibuláris

 Proprioceptív

 Taktilis-kinesztéziás

 Vizuális
 Akusztikus és vesztibuláris alapmodalitások
• Hallás
• Egyensúly
Proprioceptív alapmodalitás (a propriocepció: a testrészek és
az ízületek helyzetének érzékelése)
• Izomfeszülés
• Ínfeszülés
Taktilis alapmodalitás
• Nyomás
• Hő (hideg-meleg)
• Fájdalom
Vizuális alapmodalitás
25
• látás
 Alapmodalitások:

Akusztikus: az egyes hangingerek felfogása. Az

egyes hangingerek eredethez kötése, hang-
konstancia.
Eltérő működés szintjei:
• Nem figyel fel a hangingerre,
• Nem tud eredethez kötni,
• Bizonytalan a hangkonstanciája, a beszédfejlődés
késik
26
 Vesztibuláris: a statokinetikus, a beállító és az
egyensúlyi reakciók érése. A tónusszabályozás, a
mozgásfejlődés normál menetéért felel. A térbeli
tájékozódás kialakulásáért is felel.
Eltérő fejlődés esetén:
• Eleséskor nem támaszt ki
• Eltérő izomtónus
• A mozgásfejlődés késése a feszítő mozgások
mozgatásának nehézségei
• Testséma problémák

27
• Térbeli tájékozódás zavarok
 Proprioceptív: az egyes izmok feszülésével-
ernyedésével kapcsolatos tudatosító és kéreg alatti
ingerlésért felel. A test helyzetéről az egyes testrészek
térbeli ill. egymáshoz viszonyított helyzetéről küld
folyamatos jelentést a kéreg alatti agyi területekre.
Eltérő fejlődés esetén:
• Testhelyzetek gyenge kontrollja,
• Pontatlan mozgásutánzás,
• Ernyedt kézfogás,
• Tárgyak véletlenszerű elejtése.

28
 Taktilis-kinesztéziás: az érintés érzékelése, a
biztonságérzet kialakulása. A jó közérzet kialakulása.
Tapintás (anyag, forma, méret) alapján differenciálás.
Tapintás konstancia.
Eltérő fejlődés esetén:
• Nehéz megnyugtathatóság,
• Nyugtalanság,
• A taktilis ingerekre való felfigyelés, reagálás késése,
hiánya.
• Taktilis diszkriminációs nehézségek és hibák.

29
 Vizuális: a vizuális figyelem kialakulása,
szemkontaktus, fixálás, tárgykonstancia,
alakkonstancia.
Eltérő fejlődés esetén:
• A vizuális érdeklődés hiánya –rövid ideje-
felületessége.
• Elterelhetősége,
• Túl hosszú megtapadása,
• Szemkontaktus kerülése, fixálási problémák,
• Alakfelismerés/azonosítás problémák
30
 Az érés következtében kialakult keresztcsatorna szint
II/A
31

Ok-okozati, ill. meghatározott szerialitással bíró események

összekapcsolása.
A mozgásos válasz gyorsasága, adekvátsága, minősége jellemzi a
keresztcsatorna szintet.

Alap-modalitás összekapcsolások és működése:pl.

 Akusztikus-motoros - hangingerre odafordul
 Akusztikus-motoros-proprioceptív - felfigyel a saját hangjaira,
ismételgeti a véletlen kiejtett hangokat
 Akusztikus-vizuális-motoros - hallott szót lokalizál, szájról látott
szó kiejtését utánozza
 Vizuális-motoros-proprioceptív - tárgyért nyúlás, célzó mozgások,
tárgyak felemelése. Szájról leolvasás a beszédtanulás idején.
 További magasabb szinten szervezett integrált
idegrendszeri funkciók II/B
32

1. Testérzékelés, a két testfél koordinációja,

testsémája.
2. Mozgástervezés, kontaktus aktivizálás és
figyelem szint.
3. A beszédképesség, a beszéd kialakulása.
 Az iskolaérettség szintje III.(néhány
példa)
33

Önérzékelés:
 A + és a – érzések tudatosítása

 Azonosulás az igazsággal, a jóval

 Döntéshozási képesség

 Stabil érzelmi kötődések

 A külső kontroll elfogadásának képessége

 A vágyképek és a valóság közti különbségek

érzékelése
 Tanulási képesség:
• A sikeres szenzomotoros korszak, sok mozgásforma
kipróbálása. Feladathelyzetek mozgásos megoldása.
• A jól megtudom „csinálni” tapasztalat és az ehhez kötődő jó
közérzet adta elégedettség.
Az idegrendszer organikus érettsége:
• Lateralitás
• Kialakult egyoldali dominancia
• Testvázlat
• Finommozgások
• Primitív reflexprofil integrálása
34 • Két testfél összehangolt koordinált mozgása
 Jelen állapot
35

 Fizikai állapot, testmagasság, testsúly

 Külső jegyek megfigyelése (szemüveg viselés,
kancsalság, fogszabályzó, stb.)
 Ruházat, ápoltság
 Megfigyelés (kevés eljárás, kíváncsiság)
36

I. 1. Viselkedés, magatartás: tágabb környezetben, spontán és

irányított helyzetben.
 2. Kommunikáció az anyával, velünk, más gyermekkel.
Kommunikációs igény felkeltése, alakítása.
 3. Viselkedés-változatainak megfigyelése: siker, kudarc,
motivációs lehetőségek, sikerorientáció.
 4. Figyelem nem megfelelő volta, mi az amivel a gyermek
figyelmét lehet alakítani, rátanítani erre.
 5. Önérvényesítési képességek irányítása
 Megfigyelés (kevés eljárás, kíváncsiság)
37

II. Mozgás
 1. Nagymozgás: helyzetváltoztatást akar-e ( súlyos
fogyatékos) helyváltoztatásnál minél változatosabb formák
 2. Finommozgás: kéz, száj-mimika, finommotorika
III. Beszéd: hangadás, hangoztatás, szótag, szó, ...stb.
IV. Játék: mit csinál magától spontán helyzetben, irányított
helyzetben eljuthat egy egyszerű szerepjáték szintjére is, az
anya hogyan vesz részt a gyermek játékában
V. Tanulékonyság megfigyelése: milyen ingerekre lép fel a tanulás
igénye.
 Beavatkozás, probléma feltárása
38

 Szűrő- és vizsgáló eljárások elvégzése kompetenciának

megfelelően.
 Vizsgáló helyszín
 Vizsgáló eszközök előkészítése
 Jegyzetelés, jegyzőkönyvezés
 Eredmények értékelése
 Szűrő- vizsgálóeljárások (pszichológus
és/vagy gyógypedagógus kompetencia)
39
 anamnézis
 emberrajz
 családrajz
 BENDER „A” „B”
 Brunet-Lesine pszichomotoros fejlődési teszt
 Kiphard-féle szenzomotoros és pszichomotoros fejlődési skála
 SEED-féle fejlődési skála
 OWI (óvodás-Wechsler)
 SON
 RAVEN
 WISC-IV Intelligencia teszt
 WPPSI–IV Wechsler Óvodás és Kisiskolás Intelligenciateszt – Negyedik kiadás
 Inizan
 DPT
 MSSST
 Sindelar
 GMP
 FROSTIG
 Állapot- és mozgásvizsgálat
 Fejlesztő pedagógus vizsgáló eljárásai
40

 DIFER
 Emberrajz
 Aszalai Anett-Horváth Judit-Horváthné Csapucha
Klára-Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre
kell venni - Tájékozódó vizsgálat a nagycsoportos
óvodások képesség- és készségszintjéről
 Szautner Jánosné, Szigeti Gizella: Képességfejlesztő
program kisiskoláskori tanulási zavarok korrekciójához
 Tanfolyamokon elsajátított vizsgáló eljárások
 Vizsgálatok, szakértői vizsgálatok
41

 Orvosi kivizsgálás kezdeményezése a szülő felé (látás,

hallás vizsgálat, neurológiai vizsgálat,
gyermekpszichiátria, stb.)

 Tankerületi/járási szakértői bizottság vizsgálata, vagy

az országos szakértői bizottság vizsgálata
 Protokoll
Védőnők, gyermekorvos

GYERMEK

Gyermekvédelmi Pedagógus

Szülő
Jegyző

Fejlesztő pedagógus fejlesztés

Pedagógiai Szakszolgálat

42
Tanulási és magatartási problémák

Hova fordulhatunk segítségért?

Tankerületi/járási szakértől bizottság vizsgálatát kérhetjük.
-

15/2013. (II.26. ) EMMI rendelet 13. § alapján

-

Hogy kell kérni a vizsgálatot?

A kérelem beadásának módja sokszor változik = tájékozódás
az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál
 Vizsgálat menete

Tankerületi, járási szakértől bizottság

Tanulási SNI
gyengeség BTMN

Korrepetálás Fejlesztés További vizsgálat

Fővárosi , megyei szakértői bizottság

Tovább küldi a
BTMN tanulót az
SNI Országos
szakértői
bizottságba
 Szakértői vizsgálat típusai
45

 Az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,

 A fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis

megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának
megfelelőségét a fejlesztés eredményességének mérését
célzó felülvizsgálat.
 Mit tartalmaz a szakértői vélemény?
46

A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot

igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az
ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és
annak feladataira.

A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell

- Személyi adatok
- A vizsgálatkérés okát, célját
- Anamnézist
- A komplex szakértői vizsgálat eredményét (orvos, pszichológus, gyógypedagógus)
- Megállapításokat, összegzést , BNO
- Szakemberszükséglet
- Javaslatok ( tankötelezettség teljesítésének módja, felmentések, könnyítések),
rehabilitációs javaslat
- Kijelölt intézmény (befogadó nyilatkozta, szülői kérés alapján)
- Felülvizsgálat ideje
 Ellátás megszervezése
47

 A gyermek intézményében (óvoda, iskola, kollégium,

pedagógiai szakszolgálat)
 Fejlesztő pedagógus adminisztratív feladatai
 Egyéni és vagy csoport beosztás
 Fejlesztés idejének meghatározása heti
rendszerességgel
 Fejlesztés területei
48

 Testséma, téri- időbeli orientáció

 Vizuális percepció és emlékezet
 Akusztikus percepció és emlékezet
 Figyelem fejlesztés
 Analízis-szintézis
 Gondolkodás
 Számfogalom, számolás gondolkodás
 Grafomotorika
 Beszédfejlesztés
 Önbizalom erősítés
 Szenzomotoros integráció
 Ritmusérzék
 Fejlesztési terv készítése
49

 Gyermek adatai
 Alkalmazott terápia
 A fejlesztés fő célkitűzései
 Terápia időtartama
 Idő
 Fejlesztési terület
 Feladat
 Tevékenység
 Módszer
 Tananyag/eszköz
 Fejlesztő óra felépítése
50

Terápiás légkör megteremtése

I. Előkészítés (készségfejlesztés)
 Testséma fejlesztése

 Téri orientáció

 Vizuális percepció

 Akusztikus percepció

II. Az anyag feldolgozása( gondolkodás, figyelem, emlékezet,

nyelvi fejlesztés,számolás készség, olvasás-írás előkészítése,
grafomotorika,stb)
III. Játék: memoriterek, Fekete Péter kártya, társasjátékok, stb.
 Együttműködés más szakemberekkel
51

 Fejlesztő munkacsoport vagy munkaközösségben

rendszeres munkaértekezlet tartása
 Szakértői véleményben meghatározottak alapján
szakemberek koordinálása
 Egymástól tanulás „Jó gyakorlatok” megismerése
 Együttműködés a szülőkkel
52

 A szülők minden esetben az „ELSŐK”

 Ha a gyereket értékelik, a szülőt minősítik
 A szülők beleegyezése szükséges a vizsgálatok
elvégzéséhez
 Szülőre partnerként tekintés
 Segítő szándék kiemelése
 Fejlesztés módszerei
53

 A fejlesztő pedagógiában nincs központi tanmenet,

központi program.
 A gyermek állapotából indulunk ki, önmagához

mérjük a fejlődését
 Képességfejlesztés a hiányok pótlása

(nem „korrepetálás”)
 Teljes személyiséget figyelembe veszi

 Családi miliő ismerete fontos

 Egyéni fejlesztési terv alapján végezzük a fejlesztést

 Esetismertetés
54

B. N. (5 év 6 hó) nagycsoportos óvodás kisfiú.

Panasz: ahogyan a szülő megfogalmazza, illetve amilyennek ismerjük a gyermeket.
Anamnesztikus adatok: (esszé szerű feldolgozásban). Születés előtti, alatti, utáni
események. Csecsemőkor, egy éves kor után. Óvodába kerülés ideje. Betegségek.
Családi anamnézis.
Jelen állapot bemutatása: (a gyermek jellemzői otthon, anya nevelési stílusa, apa
nevelési stílusa, interjú a pedagógusával)
A vizsgálat tapasztalatai: Testi fejlettsége, viselkedése a vizsgálat alatt, figyelme,
motiváltsága, beszéde stb.
A Szakértői véleményből kiemelt részek megfogalmazása.
A vizsgálatok összegzése:
Terápiás terv: szervezésre vonatkozó adatok (pl.: foglalkozások időtartama heti 2x30
percben egyéni szervezeti keretben). Fejlesztés területei.
Együttműködés lehetősége: szakemberek felsorolása, ágazatközi is lehet
 Felhasznált szakirodalom
55

 Torda Á (szerk.) Szemelvények a tanulási zavarok köréből, Tankönyvkiadó, Budapest,

1992
 M. Tamás Márta (szerk.) Fejlesztőpedagógia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009
 Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, Alex-Tipo, 1993
 Lakatos Katalin: Szenzomotoros szemléletű vizsgálatok, Xfer, garfikai műhely,
Budapest, 2000
 Horváth J.-Horváthné Cs. K.-Rónáné F. J.: Amit az óvónőnek észre kell venni, SZORT
Bt, Budapest 2002
 Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999
 Csabay Katalin: A beszédjavító óvodai csoportok és előkészítő osztályok terápiás
anyaga, OKI, Budapest, 1992
 Juhász J.(szerk): Korai fejlesztés a logopédiában, Művelődési Minisztérium, Budapest,
1988
 Felhasznált szakirodalom
56

 Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához, Logopédiai

Kiadó, Budapest, 2003
 Mesterházi Zsuzsa: Számolás-mérés, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991
 Krausz É.-Marót Mné-Szabó P.-Rózsáné Cz. E.: Pszichopedagógia Korrekciós nevelés I.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
 Nagyné Réz Ilona: Téri tájékozódás, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, 2008
 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

57