 Az együttnevelés napjaink alakuló valósága

 ENSZ határozatok:1971-1975, 1994 Spanyolország

 1991. évi LXIV. törvény – a Magyar Köztársaság kihirdeti a gyermekek jogairól

New Yorkban, 1989-ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást.
 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998-as XXVI. törvény az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog általánosan
elismert szabályaival összhangban minden eddiginél markánsabb
megfogalmazásban rendelkezik a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról.
 fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi
életben való aktív részvételének biztosítása
 1993-as LXXIX. (a továbbiakban Kt.) többször módosított törvény zöld utat
nyitott az integrált nevelésnek. Az eltelt 10 év nem hozott áttörő változást a
pedagógusok szemléletében, az integráció az emberek tudatában még nem vált
normává
 A 2003. évi változtatások lényeges szemléletváltozást tükröznek: a közoktatási
törvény szóhasználatában szakít a gyógypedagógiában gyökerező, a
közoktatásban pejoratívvá vált kifejezésekkel. A „testi, érzékszervi, értelmi,
beszéd és más fogyatékos tanulók” szövegrészeket a „sajátos nevelési igényű
tanulók” megnevezés váltotta fel.
 1995Emberi jogok gyerekeknek
 Gyermek jogai gyereknyelven
 Tanuláshoz, oktatáshoz való jog
 Magyarország Alaptörvénye számunkra a mérvadó
 Kimondja: ,,Minden ember egyenlő, joga van az életre és
méltósága sérthetetlen”…nők –férfiak egyenjogúak,
esélyegyenlőséggel segíti a boldogulást- egyéni
bánásmód-
 2003 törvény—19 védett tulajdonságot sorol fel – Európai
Unión is túlmutató törvény
 2012 Magyar Kormány Széll Kálmán terv 2. pont
köznevelés reformja, hosszú távú fejlesztés, finanszírozás-
testi lelki fejlődés biztosítása- (óvodáztatás, HHH
gyermekek védelme…)
 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
 a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
 aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
 ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
tanuló,
 ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
 b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermek, tanuló
 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:
 az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a
szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés
fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd
 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
tanuló:
 az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan
jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,
magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való
beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos
tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek
 A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív
pedagógiai intézmény
 15. § (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív
pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű
gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a
szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe.
 (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan
fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti,
fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A
fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy
csoportos formában
 A speciális megsegítést igénylő tanulók a magyar közoktatásban
 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a
szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek
 testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság
együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos.

 pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és

súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus,
kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).” /Kt.121.§ (29)./
 Kiemelten tehetséges gyerekek

 Hátrányos és Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

 A óvoda a 121§ alapján óvodai fejlesztő csoportot
indít annak a gyereknek aki HHH

 számára biztosítja a
 pedagógiai,
 szociális fejlesztést
 közreműködik a szolgáltatókkal, együttműködést köt
velük és bővíthet a csoportot HH ha az nem haladja
meg a csoport létszám 15 %-át

 Egyéni fejlesztési tervet készít – 3 havonta a

résztvevőkkel és szülővel konzultál
 Integráció- inklúzió:
 ne csak befogadás legyen, hanem szakszerű ellátásban
részesüljön

 Spontán integráció( nem tudatos)

 Lokális(helyi)- (egy épületben de külön)

 Szociális –(szabadidős tevékenységekben együtt-

tudatosan szervezett)

 Funkcionális:
 1. részleges( bizonyos órákban együtt)
 2. teljes
 A befogadás felelőssége
 Az intézményvezető és a tantestület tennivalói
 Szakvélemény elemzés, tárgyi feltételek, személyi feltételek törvényi
kötelezettség, ellenőrzés, értékelés
 Együttnevelés-Szakember-ellátottság biztosítása
 Habilitációs, rehabilitációs tevékenység
 Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú
rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok esetében
eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15–50%-a
lehet. NKt. 52. § (6).(E oszlop)
 Az együttnevelés megjelenése az iskolai dokumentumokban
 fogyatékosság típusának megfelelő kompetenciákkal kell
rendelkezni
 Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények
 Az együttnevelés pedagógiája: differenciált oktatás, adaptív
oktatás
Köszönöm a figyelmet!