Fejlesztő Pedagógia 2018/1-3.
szám
vonatkozásait, és a gyermekek korai integratív fej­
lesztését 1995-ben „Mozdul a szó... ” címmel könyv
formájában tették közzé, amely módszertani anyag
országos ismertségre tett szert a szakem berek köré­
ben. Ezt követően ezt a fejlesztő foglalkozást Alkonyi
Mária és Melegné Steiner Ildikó folytatta. Intézmé­
nyünk belső kiadványában, Melegné Steiner Ildikó a
pszichomotoros fejlesztő foglalkozás terápiás egysé­
geiből feladatgyűjteményt állított össze. A több éven
át kipróbált, sikeresen és hatékonyan alkalmazott
programból 1995-ben Rosta Katalin és Alkonyi Mária
állította össze a „Mozgásfejlesztés jó gyakorlatot”. Az
eddig eltelt időben ezt a „jó gyakorlatot” két alkalom­
mal sikeresen adaptálták más óvodákban. Elmond­
hatjuk, hogy a kezdetektől fogva a korai intervenció
modellje az intézm ényünkben megvalósuló fejlesztő
m unka egyik alappillérének számított. A fejlesztést
végző szakemberek team m unkában, a család bevo­
násával, együttműködésével a gyermek állapotához,
képességeihez, diagnózisához alkalmazkodva végez­
ték a fejlesztést.
Napjainkban - 2015-től kezdve - e tanulmány szer­
zői, azaz Alkonyi Mária és Németh Renáta irányításával
zajlanak a pszichomotoros csoportos foglalkozások.
A CSOPORTBA JÁRÓ GYERMEKEK TÜNETEI
A beszédállapot
A csoportunkba járó expresszív és/vagy receptív
nyelvi késést mutató gyermekeknél a probléma gyöke­
rei a szenzomotoros mechanizmusokra, a legkorábbi
fejlődés időszakára tehetőek. Nyelvi fejlődésükre jel­
lemző, hogy keveset gagyognak, kevéssé reagálnak
a beszédre, 18 hónaposán is csak néhány szót m on­
danak, 2 éves korban aktív szókincsük nem éri el az
ekkorra elvárható 50 szót. A szókincsrobbanás elma­
rad, illetve jelentősen késik, továbbá a beszédfejlődés
stagnál az első szavak kimondását követően. Sokszor
hangokat, szótöredékeket használnak, melyeket erő­
teljes gesztikulálással egészítenek ki. Mindemellett
a beszédértés lehet megfelelő. E tüneteket az egyes
nyelvi szinteken is értelmezhetjük:
- fonetikai szinten a beszédhangok kiejtésének el­
térései tapasztalhatók,
- fonológiai-lexikai szinten kevés hangutánzás, a
szótanulás, a szókincs lassan gyarapodik, a szó­
megértés, illetve a szólehívás nehezített,
- morfoszintaktikai szinten a két vagy többszavas
kifejezések megjelenése késik, jellemző a hely­
telen toldalékolás, a grammatikai rendszer lassú
elsajátítása,
131
- szemantikai-pragmatikai szinten a mondatalkotás,
a beszédértés is nehezítetté válhat (Lukács és Kas,
2011).
A nyelvi késés tüneteit nem önmagában, hanem a
teljes fejlődés folyamatában értelmezzük.
A mozgásállapot
A gyermekeknél a m egkésett mozgásfejlődés akadá­
lyozza a megfelelő mozgástapasztalatok, mozgásbiz­
tonság megszerzését, a testtudat kialakulását. Gya­
koriak az elemi mozgásos reakciók fennmaradása, a
testtartás, az állás, az egyensúlyozó mozgás eltérései.
Kialakulatlan vagy keresztezett dominancia jellemzi a
gyermekeket. A mozgás irányának, térben elhelyezé­
sének, terjedelmének, erejének, sebességének integ­
rálása nem jön létre.
A gyerm ekek finommozgása motoros éretlenséget
mutat, az ujj- és kézmozgások, az ajak- és szájmozgá­
sok, valamint a szemmozgató izmok területén, nehé­
zséget m utatnak az erőkifejtést igénylő tevékenysé­
gekben, továbbá nem tudatos együttmozgások is
tapasztalhatóak a kézen és a lábon (Németh és Pintye,
2005; Pintye, 1999).
A megismerő tevékenység
A gyermekeknél jellemző a taktilis (tapintásos) hárí­
tás, nem szívesen vesznek kézbe bizonyos tárgyakat
(például puha, szórós, szúrós), zavarja őket, ha pisz­
kos a kezük.
Az auditív észlelés zavarai következményeként
gyenge az auditív differenciáló képesség, rövid idejű
hallási emlékezet. A vizuális észlelés területén jelentő­
sek a formaészlelési és a térészlelési zavarok ( Németh
és Pintye, 2005; Pintye, 1999).
A mentális fejlettség
A csoportba járó gyermekek normál fejlődésmenetet
mutatnak.
A korai életkorban nem m inden esetben lehet meg­
ítélni, hogy a gyermeknél a nyelvi késés az általá­
nos fejlődésbeli elmaradásnak társuló tünete-e vagy
inkább következménye.
A nyelvi késés és a magatartási zavarok gátolják
egyes funkciók, készségek kibontakozását. A tapasz­
talatszerzés nehézsége, a motiváció gyengesége, a
figyelem zavara befolyásolhatják a kognitív folyama­
tokat ( Németh és Pintye, 2005; Pintye, 1999).