Viselkedésrendezés lépései

1. Speciális otthoni és iskolai magatartásproblémák feltérképezése: ami problémát jelent (pl.

nehezen tud nyugodtan ülni)
2. Helyes célviselkedés kijelölése: szabály megfogalmazása (pl. meghatározott ideig maradjon a
helyén)
 Iskolai viselkedésmódosítás (pl. matekórán)
 Családban jelen lévő érzelmi, viselkedésbeli problémák csökkentése (pl.
étkezésnél, játék közben)
3. Pozitív és negatív konzekvenciák kidolgozása (pl. ha sikerül dicséret/jutalom; ha nem sikerül
figyelmen kívül hagyás)
4. Folyamatos ellenőrzés, ha szükséges újrafogalmazás (pl. következetesség, motiválás, hosszú
idő lehet)

Motiváció
 Gyermek és környezete (szülő, tanár, nevelő) véleménye gyakran eltér abban, mit értékel
problémás viselkedésnek
 Gyerek „logikusan” viselkedik, ha az egyszer már bevált eszközökhöz nyúl
 Változtatáshoz szükséges motivációt külön meg kell teremtenünk
 Fel kell kelteni az érdeklődésüket, meg kell nyerni a változás számára

! Erőfeszítést díjazzuk
! Nem várunk csodát, hibázni szabad

Pozitív megerősítés
 Pozitív megerősítők a motiváció eszközei
 A pozitív megerősítők alkalmazásával érhetjük el, hogy :
– gyerek szívesen gyakorolja a helyes viselkedést,
– motivált legyen a változásra
– tanulja a beilleszkedéshez, hatékony együttműködéshez szükséges készségeket
 Kisebb jutalomtól haladunk a nagyobb felé
 Jutalom/büntetés az, amit a gyerek annak él meg és felnőtt számára vállalható
 Ne legyen „mindent vagy semmit” elvű!
– Szóbeli dicséret, odafigyelés, közös játék
– Direkt jutalmak (pl. matrica, kis ajándéktárgy, csoki)
– Elvontabb jutalmak (pl. pontok, csillagok, privilégiumok)
– Jutalmazásos rendszer (pl. lépés a várbankirándulás)

Szabályok
 Pozitív megfogalmazás – NE, NEM
 Egyértelműség – érthetőek mindkét fél számára, ugyanazt értik alatta (ezt fontos tisztázni!)
 Kiszámíthatóság – előre megtervezni és megbeszélni a szabályokat, nem utólag
 Következetesség – a szabályok, illetve azok betartásának pozitív, nem betartásának negatív
következményei egyértelműek, egy adott viselkedés esetén mindig ugyan arra a reakcióra
számíthat a gyerek.
 Helyhez és időhöz kötése a szabályoknak biztosítja az egyértelműséget, mérhetőséget.
 Mérhetőség – megtette-e vagy sem

Kerüljük a „nem” szó használatát!

Kérés: Helyette:
Ne beszélj csúnyán! → Beszélj szépen!
Ne kiabálj! → Halkan beszélj /Maradj csöndben!
Ne állj fel! → Ülj le!
Ne rohangálj! → Állj meg!
Ne verekedjetek! → Figyelj oda a társaidra játék közben!

A pozitív megerősítések lépcsőfokai

1. Észrevételezés: non-verbális eszközök

 Érintés, simogatás, kacsintás, „csapj bele!”, titkos jelek, kitüntetett figyelem.

2. Szóbeli közlés – verbális eszközök

 Azonnali, nyilvános.
  A helyes viselkedés, illetve erőfeszítés értékelése.
 Nem a gyereket értékeljük, hanem a cselekvést. („Köszönöm, hogy csendben játszottál a
szobádban.”)
 A megfelelő viselkedés mellett a helytelen magatartást kérésként, elvárásként jelezzünk
vissza. (HELYES: „Köszönöm, hogy csendben játszottál a szobádban. Kérlek, most pakolj
el magad után.” HELYTELEN: „Köszönöm, hogy csendben játszottál a szobádban, de
miért kellett ekkora rumlit csinálni?”)
 Ne használjuk megerősítéskor a DE… / CSAK… / ELLENBEN… / MÁSKOR MIÉRT
NEM…? / VÉGRE… / szavakat, mert azonnal érvénytelenítjük a dicséretet. (HELYES:
„Köszönöm, hogy felhoztál krétát.” HELYTELEN: „Köszönöm, hogy felhoztál végre krétát
fél évnyi könyörgés után.”)
 Amikor bátorítunk, dicsérünk…
 …vegyük fel a szemkontaktust, menjünk közel a gyerekhez és mosolyogjunk rá.
 …konkrétan mondjuk meg, mi dicsérünk a gyerek viselkedésén.
 …őszintén, lelkesen és változatosan tegyük.
 …tegyük ezt meg azonnal, amikor a megfelelő viselkedést észleljük.
 …szóbeli dicséretet kombináljuk non-verbális jelekkel is.
 …ne várjuk addig, hogy a viselkedés tökéletes legyen.
 …alkalmazzuk ezt az egyénre, kisebb csoportokra, illetve az egész osztályra is.
 …tegyük ezt gyakran és következetesen, főképp akkor, amikor egy gyereknek új
viselkedést szeretnénk tanítani.
 …emlékezzünk arra, hogy a figyelemzavaros, nyugtalan, ellenkező gyerekek gyakori
pozitív figyelmet igényelnek, és olyan gyakran kell dicsérni őket, amikor csak
megfelelően viselkednek.
 …gondoljunk arra, hogy egy adott gyermeknek pontosan milyen viselkedést akarunk
megtanítani (ez vonatkozik a szociális készségekre és a lexikális tudásra is)
 …ne ragadjunk a tanári asztal mögött, folyamatosan járjunk körbe a teremben.
 …és egy kisebb csoporttal, vagy egy gyerekkel dolgozunk együtt, minden 3-4 percben
nézzünk rá azokra a gyerekekre is, akik önállóan dolgoznak, és erősítsük meg a pozitív
viselkedésüket.
 …emlékeztessük magunkat arra, hogy ezt folyamatosan meg kell tennünk.
 … a gyermek erőfeszítésére koncentráljunk, ne csak a végeredményre.
 …fókuszáljunk a gyermek erősségeire és azokra a dolgokra, amikben fejlődött.
 …éreztessük a gyermekkel, hogy bízunk a képességeiben.
 …ne hasonlítgassuk össze a gyerekeket egymással.
 …írásban is megtehetjük, így visszajelezhetjük a szülőnek is a pozitív viselkedést.
 …Amikor utasítást adunk, keressük meg azokat a tanulókat, akik odafigyeltek rá,
mondjuk a nevüket és ezzel együtt ismételjük meg az utasítást. („Vegyétek elő a házi
feladat füzeteiteket. (szünet) Tomi már elővette a füzetét, köszönöm. Látom, már Sára
is elővette, köszönöm, hogy figyeltél, Sára. Niki is készen van, ügyes vagy, Niki…!”)

3. Jutalmazás – vizuális eszközök

 Cél: motiváció fenntartása, növelése
 Vizuális eszközök segítségével a gyermek folyamatos visszajelzést kap a magatartásáról
 Egy-egy újabb jutalmazási időszakban tiszta lappal indul, ettől újabb erőfeszítés várható.
 Többszintű jutalmazási rendszer
o Adott viselkedési megnyilvánulás után azonnal
o Adott tevékenység után azonnal
o Napi értékelés
o Heti értékelés
 Miért fontos?
 Egy viselkedésre, melyet meg akarunk erősíteni, többször felhívjuk a figyelmet.
 Iskolai előjogok, mint jutalom:
o Segíthetek az osztályterem tisztántartásában.
 o Táblatörlő szivacsot kimoshatom.
o Táblát letörölhetem tanóra közben / az óra végén.
o Én írhatok a táblára a tanórán.
o Tanár segítője lehetek egy tanórán át.
o … perccel hosszabb szünet jár nekem.
o Zenét hallgathatok (fülhallgatóval) az óra utolsó … percében.
o Könyvet / újságot / képregényt olvashatok az óra utolsó … percében.
o Egy általam választott történetet / novellát felolvashatok az osztálynak.
o Az osztály kisállatát én gondozhatom egy napon / egy héten át.
o A faliújságot én szerkeszthetem egy héten át.
o A faliújságot én díszíthetem fel.
o A „Nap Diákja” / a „Hét Diákja” cím birtokosa lehetek.
o Iskolai portás lehetek egy tanórán át.
o Az osztálykirándulás megszervezésében részt vehetek.
o Popcornt készíthetek az egyik szünetben.
o … percen keresztül használhatom a számítógépet.
o Segíthetek az egyik osztálytársamnak a tanulásban.
o Választhatok a matricák között.
o Kapok az üzenő füzetembe egy dicsérő üzenetet.
o Sok dicséretet kapok.
o Oklevelet kapok.
o A zeneteremben lehetek …percen keresztül.

„Lehető legenyhébb beavatkozás szabálya”

1. Pozitív megerősítés (dicséret, figyelem)

2. Figyelem-megvonás
 Azokban az esetekben, amikor a gyermek nem kívánatos viselkedése nem veszélyezteti
saját/mások/berendezés épségét és nem túl zavaró (pl. provokatív)
 Gyerek célja: odafigyelés megszerzése
 Felnőtt érzelem (indulat!) nélkül, szóbeli megjegyzés nélkül követi a gyermek viselkedését
 Különösen olyan esetekben, amikor a gyermek viselkedésével magára szeretné irányítani
a figyelmet (pl. szokványos hiszti, csúnya beszéd)
3. Emlékeztetők (ha…akkor… → pozitív következmény)
4. Figyelmeztetés (ha…akkor…→ negatív következmény)
5. Negatív következmények:
 Figyelem-megvonás
 Jutalom elmaradása
 Time Out
Csak addig tartson, ameddig a problémás viselkedés tart!
Mindig adjunk esélyt javításra, jóvátételre!