A figyelemzavarban szenvedő gyermek kezelése

I. Szabályok felállítása
a. Határozottság: a szabályok és elvárások mindig azonos következménnyel járnak. Ha
megszeg egy szabályt mindig megbüntetik és mindig ugyanúgy. Ha megtesz valamit,
mindig meg kell dicsérni.
b. Következetesség: a szabályok nem változnak naponként. Ha rendbe kell hozni a szobáját,
akkor addig nem mehet játszani soha, amíg rendbe nem teszi a szobáját.
c. Egyértelműség: világosan meghatározott és érthető mindkét fél számára, pl. rendcsinálás
azt jelenti, hogy elpakolja a játékot és a ruháit vagy a porszívózás is beletartozik. Az
utasítás is egyértelmű kell legyen, hogy mindkét fél tisztán értse.
d. Kiszámíthatóság: a törvényeket a bűn elkövetése előtt és nem utána kell meghozni.
e. Néhány téves felfogás eloszlatása
i. a határozottság nem azonos a durvasággal, a határozottság az, ha a büntetést (ami
nem túlzott mértékű) minden alkalommal kiszabjuk.
ii. a gyereknek szüksége van szabályozottságra, szervezettségre és értékrendre, de ez
nem jelenti a szabadság hiányát.
iii. ezek magatartási szabályok és nem a gondolatok és érzelmek szabályozása.
Utóbbiakat nem lehet szabályozni, nem is szabad megkísérelni. Ugyanakkor meg
kell tanulniuk a szülőknek és a gyermekeknek is különbséget tenniük a
viselkedésük és az érzelmeik között. Pl. a szülőknek meg kell engedniük, hogy a
gyermek kifejezhesse féltékenységét az újszülött testvérével szemben, de nem
szabad a kistestvért bántania.
iv. a határozott szabályok kialakítása nem zárja ki a szülő és gyermek között kialakuló
segítő szándékú megbeszélést. A dolgok megbeszélése azonban nem jelenti a
meglévő szabályok meghiúsulását.
v. összességében fontos az olyan környezet, amely egyidejűleg alkotó, korlátozó és
türelmes
f. A szabályok felállítása:
i. A szülő kitűzi a célját, amit konkrétan fogalmaz meg (ellenpélda: legyél rendes).
ii. A szabályok fontossági sorrendbe állítása (ötcsillagostól egycsillagos szabályig). A
büntetést a megszegett szabály mértékéhez kell igazítani.
iii. A szülők is tartják magukat a meghatározott cselekvési rendhez, illetve – ha van – a
testvérek is.
iv. A két szülőnek egységes legyen az álláspontja, kompromisszumon alapuljon.
II. Jutalmazás és büntetés
a. Csak az azonnali jutalmazás vagy büntetés lehet hasznos, a halogatás csökkenti a hatást.
Semmit nem ér, ha a jutalmat pl pár perccel később kapja vagy két hét múlvára ígérjük.
b. Az „egyszer mondom” szabályt a szülőknek be kell tartania a jutalmazás és a büntetés
előtt. Nem könyörgünk, ha nem a megfelelően viselkedik, egyszer kérjük a megfelelő
viselkedésre, és ha nem teljesíti, azonnali büntetés újabb kérés nélkül, vagy azonnali
jutalom, ha megtette.
c. Megerősítés=jutalom hatására az adott viselkedés megerősödik. A szülők minden
tevékenysége megerősítő hatással lehet a gyermek számára, a legfontosabb a szülői
érzelem és figyelem.

1
 d. Mivel a figyelem is jutalomértékű, lehetséges, hogy bizonyos büntetések is valójában
jutalomként funkcionálnak a gyermek számára, hiszen a szülő figyelme a negatív
viselkedés esetén is ráirányul. Ezért a leghatékonyabb büntetés az, ha a negatív viselkedés
esetén nem veszünk tudomást a gyermekről. Ha veszélyes viselkedést produkál, akkor a
figyelemmegvonást összekapcsolhatjuk a szobába küldéssel és egyszeri nyomatékos
rászólással.
e. Ha a büntetés nagyon súlyos, akkor a negatív viselkedés nagy valószínűséggel megszűnik,
azonban olyan erős mellékhatásokkal jár, amik a magatartásra is negatív következménnyel
vannak.
f. Figyelemzavarban lévő gyermek esetén általában a büntetés csak nagyon rövid hatással
bír.
g. A jutalmazás azért is sokkal eredményesebb, mert egy jól megtanult viselkedésforma
később másokból is elismerést vált ki, ezért egyre több sikert ér el.
h. A gyermeket minden esetben meg kell dicsérni vagy más módon jutalmazni, ha a kívánt
módon viselkedik. Egy idő után azonban fokozatosan egyre kevesebbszer dicsérjük meg
ugyanazért a magatartásért. Így állandósul a kívánt viselkedés.
i. A büntetés is hasznos lehet azonban életet veszélyeztető helyzetekben, de ez csak átmeneti
megoldás. Ez esetben is hosszabb távon hatékonyabb a jutalmazás.
j. Hogyan jutalmazzunk, büntessünk:
i. Azonnal
ii. Különleges módon dicsérjünk: pl. ha a gyermek elteszi a cipőjét, nem azt mondom,
hogy „csodálatos gyermek vagy”, hanem inkább azt, hogy „nagyon örülök, hogy
nagyfiúhoz méltó módon megtanultad gondját viselni a dolgaidnak.”. Mindig a
helyzetnek megfelelően, tudnia kell, miért dicsérték meg, az általánosító
dicséreteken ők is érzik, hogy hamisak.
iii. Tudnia kell előre, mi lesz a várható jutalom illetve büntetés. Pl. ha bántja a
testvérét, figyelemmegvonás, szobábaküldés, és valóban ez legyen a
következmény.
iv. Ha megnyugodott pl. a szobafogságban, előjöhet és meg lehet beszélni a
történteket, de csakis ekkor, nem azonnal. Ez esetben azért kapja meg a
jutalomértékű figyelmet, mert tudta kontrollálni a viselkedését és meg tudott
nyugodni.
k. Abban az esetben, ha a szülő és a gyermek megegyeznek abban, hogy a gyermeknek
szabályos időközönként milyen feladatai vannak (pl. naponta beágyazni), feljegyzést kell
vezetni ezekről és az elvégzésükről. Közösen megállapodnak abban is, hogy milyen
jelképes jutalmat kap a teljesítésekor, amit minden esetben meg kell kapnia.
l. Zsetonok: A jelképes jutalom lehet egy – egy zseton, amit ha összegyűjt, nagyobb dologra
válthat be. Ennek mértékéről is előre meg kell állapodni.

III. Feltételhez kötött szerződés

a. Inkább idősebb gyerekeknél
b. A szülők és a gyermek közösen megbeszélik, amit egyértelműen kívánnak egymástól.
Alkut kötnek egymással. Megállapodnak abban, mit kap a gyermek, ha a szerződésben
foglaltakat (pl. beágyazás, ruhák szekrénybe rakása stb.) teljesíti.
c. Leírják, aláírják.
2
 d. Alapja: ha te megteszed ezt, én megteszem ezt és, ha én ezt megteszem, te meg azt fogod
tenni. tehát minden személy magatartása függ a szerződésben szereplő másik személy
viselkedésétől.

Hasznos elvek és módszerek

I. Hogyan kritizáljunk?
a. Tényszerű és általánosító módon (nem azt mondom, hogy rossz vagy, mert nem tetted a
ruháidat a szekrénybe, hanem azt, hogy fáradt vagyok eltenni helyetted és hálás lennék, ha
eltennéd a ruhákat a helyükre.)
b. Konkrétan és csak az adott viselkedésre vonatkozóan (nem a gyermek rossz, hanem az
adott viselkedés)
c. Figyelemzavaros gyermek esetén egy példa: a gyermek megüti a testvérét, ekkor a szülő
dühbe gurul és elmondja a gyermeknek, hogy csak a baj van vele, azonban ez nem segít a
viselkedés megszüntetésében. Ehelyett hatásosabb pl. az, hogy ne üsd meg a
kistestvéredet, mert az fáj neki és engem is magadra haragítasz, menj a szobádba.
II. Hogyan dicsérjünk?
a. A kritikához hasonlóan ez is legyen specifikus. Pl. nem javasolt az olyan általánosítás,
hogy jó gyerek vagy, hanem ehelyett: nagyon örülök, hogy nagyfiú módjára nem adtad
vissza a testvérednek, mikor bántott téged.
b. A dicséret konkrétan arra vonatkozzon, amit tett, és amiről a gyermek is tudja, hogy
megfelelő volt.
c. Túlozni sem szabad, a gyermekek felismerik és méltányolják a becsületességet.
III. A gyermek érzelmeinek felismerése
a. A gyereknek szüksége van arra, hogy a számára fontos emberek megértsék az érzéseit.
Már ez is elegendő lehet ahhoz, hogy a gyermek jól érezze magát.
b. Az érzelmeket nem kritizálja és nem is dicséri a szülő
c. Az érzelmek semleges módon történő felismerése és elfogadása nagyon megnyugtató a
gyermeknek. Pl. büntetés után: most biztosan haragszol anyára, amiért a szobádba kellett
menned.
IV. Segítsünk a gyermeknek az érzelmek és a tettek megkülönböztetésében
a. A legfontosabb, hogy az érzelmeket akkor is ki lehet fejezni, ha rosszak. Ilyen esetben
gyakran bűntudatot érez a gyermek, hiszen megtanulta, hogy pl. nem szabad irigynek
lennie.
b. Sokat segít, ha a szülők elismerik, hogy a gyermeknek vannak ilyen érzései, a szülőknek is
vannak és tudatják a gyermekkel, hogy ezt a szülei is tudják.
c. A szülőnek abban kell segíteni, hogy a gyermek különbséget tudjon tenni az érzelmek
(amelyek elfogadhatóak) és a tettek (amelyek nem mindig elfogadhatóak) között.
d. Az érzelmeket nem lehet a tetteket meg lehet változtatni. A rossz gondolatok nem olyan
rettenetesek, ha nem azok hatására cselekszik.
e. Ha haragszik a testvérére, a szüleinek segíteniük kell a gyermeket, hogy kifejezhesse
mérgét, de nem bánthatja a kistestvért.
V. A minősítés módszere
a. Egy intelligensebb figyelemavarban szenvedő gyermek kifejlesztheti a mások
bosszantásának egész sorozatát, amit esetleg nem is tudatosít a szülő. Ezeket maga a
gyermek sem tud mindig azonosítani, ezt a szülőnek kell segítenie.
3
 b. Ennek során a szülő egy kódoló szót használ: pl. csipkelődés, kötekedés. Minden
alkalommal felhozza ezt a szót a szülő, ha ilyen magatartást észlel. Pl. „megint kötekedsz a
testvéreddel!”. Jó néhány alkalom után megtanulja a gyermek, mi számít csipkelődésnek
és mi kötekedésnek.
c. A minősítés tehát egy - egy viselkedés megjelölése, hogy a gyermek később megtanulja
felismerni a saját viselkedését.

A figyelemzavaros gyermek leggyakoribb problémáinak kezelése

I. A gyermek figyelmének felkeltése
a. A figyelemzavarban szenvedő gyermek egyik legfontosabb problémája, hogy nem tud
odafigyelni egy – egy kérésre, vagy esetleg nem is akar, pl. elfordítja a fejét.
b. Ilyenkor a következő a megfelelő eljárás: a szülő fogja a kezébe gyengéden a gyermek
fejét vagy a vállát és így mondja el a mondani valóját. Majd ismételtesse meg a
gyermekkel, amit kértek tőle vagy közöltek vele. olyan hangot kell használni, ami
természetes és nincs büntetésjellege. Ha a gyermek nem fogta fel, meg kell ismételni.
c. A fizikai kapcsolatnak fontos szerepe van a gyermek figyelmének megszerzésében.
II. Merevség
a. Egyes figyelemzavarban szenvedő gyermek tulajdonsága a hajthatatlanság. Mérges lesz,
ha a mindennapi rutinját vagy egy elkezdett tevékenységét valami meggátolja (pl. ordít,
mikor fel kell öltöznie).
b. Úgy előzhetjük ezt meg, ha jóval azelőtt, hogy a rutin megváltoztatására sor kerülne, be
kell jelenteni, hogy mi fog történni (pl. gyerek játszik, „két óra múlva megyünk a
nagymamához”, …, „egy óra múlva megyünk a nagymamához”, …, „tizenöt perc múlva
megyünk a nagymamához, öltözz fel, vedd a cipődet, stb.”). Ha a gyermek még nem
ismeri az órát, akkor az óramutatókon megmutatjuk neki.
c. Ha nagyobb változás fog történni (pl. szobaátrendezés), akkor szintén előre többször
megbeszélni a gyermekkel, hogyan fog pl. a szoba kinézni.
d. Ezek nem szűntetik meg a gyermek merevségét, de sokat segítenek.
III. Az ellenőrzés fokozatos elvesztése
a. Gyakran fordul elő az ilyen gyermekek esetében a magatartásuk feletti kontroll fokozatos
elvesztése (pl. vendégségben egyre egyre kontrollálatlanabban viselkedik, pl. elkezdi
azzal, hogy mesél valamit, majd végül már a falat veri).
b. Ebben az esetben segít, ha a szülők az elején felismerik, hogy ez fog bekövetkezni és elejét
veszik.
c. Úgy vehetik elejét, hogy a megjelölő eljárást alkalmazzák: Pl. „nagyon vadulsz” vagy
„túlságosan izgatott vagy”, az a fontos csak, hogy mindig ugyanazt a jelzőt használjuk
azonos magatartás esetén. Ezután fel kell szólítani a gyermeket, hogy menjen be a
szobájába és addig ott legyen, amíg lehiggad. Ha már lenyugodott, nem szabad
megbüntetni, hanem inkább megdicsérni, hogy uralkodni tudott végülis magán.
d. Ezután leülnek a gyermekkel, és megbeszélik vele, hogy mi történt, miért minősítették a
viselkedését vadnak és miért dicsérték meg, miután lenyugodott.
IV. Szavakban kifejeződő dührohamok
a. Ennek során a gyermek hangosan kritizál, szid másokat és a felelősségét tagadja. Gyakran
jönnek fel ilyenkor a családi kényes témák.

4
 b. A szülő természetes reakciója ilyenkor az érvelés, fontos, hogy ne vitatkozzon. Hatástalan,
ha mindketten kiabálnak egymással.
c. Ilyenkor meg kell mondani, hogy majd megbeszéljük, ha lenyugodtál és be kell mennie a
szobába, ha lenyugodott, kijön, megdicsérjük, hogy uralkodni tudott magán és
megbeszéljük a történteket.
V. Házi tevékenységek
a. Ebből adódnak a leggyakoribb problémák, mert a figyelemzavaros gyermek lehet
feledékeny vagy képtelen lehet jól megszervezni a tevékenységét.
b. Biztos módszer a házimunka elvégeztetésére:
i. Állítsunk össze egy listát mindarról, amiről azt akarjuk, hogy a gyerek elvégezze.
ii. Állítsunk fel fontossági sorrendet
iii. Írjunk be egy naptárba egyet – kettőt és tegyük azt jól látható helyre (pl. hétfőn és
szerdán neki kell megterítenie, kedd és csütörtökön a testvérének…).
iv. Ha egy napra több feladat is van, akkor mindegyiket külön – külön is be kell írni.
v. Minden feladatot részletezzenek, amennyire csak lehet (terítés=az asztalról
elpakolunk, leterítjük a zöld terítővel, ráteszünk mindenkinek egy mély és egy
lapos tányért …).
vi. Ha ellenáll, akkor a korábban tárgyalt módszereket alkalmazhatjuk (pl. akkor kapja
csak meg a teljes heti zsebpénzét, ha zsörtölődés nélkül elvégzi a neki szabott
feladatot. Ha kétszer zsörtölődött – amit elmondunk előzetesen, hogy mit jelent -,
akkor csak öt napit kap meg hétvégén.)
vii. Ha már ügyesen elvégzi a neki szabott feladatokat, akkor vezethetünk be új
házimunkát.
VI. Minden gyermek vállalja magáért a felelősséget
a. Egyrészt a munkáról szóló fejezetben már tárgyaltuk.
b. Másrészt újabb módszert vizsgálunk: (gyakori pl., hogy a gyermek az iskolából elfelejti
hazavinni a házifeladatát, ezért nem is csinálja meg azt).
c. Jegyzetfüzet alkalmazása: mindennap, mikor hazaér, be kell írnia, amit elvégzett aznap az
iskolában, és azt is, ami elmaradt a tárgyakból, sőt még az iskolában be kell írnia a
házifeladatot.
d. A hét befejeztével a szülő megtudakolhatja a pedagógustól, hogy minden dologra sor
került –e. Ha ügyes volt, megdicsérjük.
e. A füzetet több héten keresztül kell alkalmaznia, majd egyre ritkábban szükséges egyeztetni
a tanárral.

Speciális pszichológiai segítség a család és a gyermek számára

- Pszichoterápia a gyermek számára: segít a gyermeknek a saját érzelmei felismerésében és
megfelelő kezelésében. Kapcsolat egy melegszívű, pártatlan felnőttel, aki megérteni a problémáit,
és segít azok megoldásában.

- Az egyéni pszichoterápia nem jelent megoldást a figyelemzavaros gyermek esetében, inkább

kiegészítő jellegű. Mivel a probléma fiziológiai eredetű, ilyen módon lehet csak megoldani. Első a
gyógyszer, a fejlesztő pedagógia, majd a szülőnek szóló tanácsadás, ezután jöhet a pszichoterápia.

5
Szünidő a szülőknek
- A kifejtett módszerek megkönnyítik ugyan a szülők dolgát, de az még így is sokkal nehezebb,
mint más szülőké. Ezért nagyon fontos a figyelemzavaros gyermek szülője számára, hogy
magában lehessen.

- A figyelemzavaros gyermek gondozása fizikailag, szellemileg és érzelmileg is kimerítő, ehhez

járul, hogy a szülők egymás közötti viszonya is feszültté válik a sok probléma következtében.

- Nagyon sokat segít, ha a szülőknek módjuk van rendszeresen megtervezni a saját pihenőidejüket.

- Ebben az esetben a gyermeket olyan felnőttre kell hagyni, aki képes a speciális problémával
megbirkózni vagy menjenek a szülők felváltva pihenni.

- Ha a szülő megnyugszik és kipiheni magát, akkor később jobban is tud gondoskodni a

gyermekéről és ebből a gyermek is profitál.

Nevelési – oktatási szolgáltatások

- Gyakori tanulási problémák okai:

- szétszórtak lehetnek, nem képesek a lényeget megragadni, könnyen feladják a küzdelmet

- A figyelemzavar mellett specifikus észlelési nehézség is közrejátszhat

- A gyógyszerelés leginkább az első esetben hatékony.

- Általában mozgáskoordinációs zavar is fellelhető, de annak fejlesztésével nem biztos, hogy a

tanulási nehézség is kezelhető.

- Olyan mozgásos tevékenységre kell a gyermeket sarkallni, amiben a finommotoros

tevékenységnek kis szerepe van. Fontos, hogy a szem – kéz koordinációjuk gyakran
összerendezetlen, ezért ilyen sportokat (pl. tenisz) ne javasoljunk a gyermeknek, mert a
sikertelenségét éli meg. A legjobb a fizikai erőt igénylő sport: pl. futás, úszás. a Dzsudo pedig
lehet, hogy nehezebb számára, de a nagy férfi érzése által növeli a gyermek önértékelését.