Spasztikus kórképek

Feladatsortervezés

22.12.17. 1
 Spasztikus diszfunkciósok
vezetett mozgása
• Funkcióképesség elérése a cél =
megszüntetni a mozgáskorlátozottságot
• Ez segíti a cél elérését, a térben vezetett
mozgás kivitelezését
• A mozgás folyamatos innervációval történik.
(idegekkel való behálózás)
• A mozgás akkor folytatható, ha az innerváció
folyamatos és tudatos lazulással társul.
22.12.17. 2
 Spasztikus vezetett mozgás 2.
• A lazulásra mindig elegendő időt hagyni, a
mozgás minden szakaszában.
• Állandó egyenletességgel adagolt erő és
folyamatos ellenőrzés eredményez vezetett
mozgást.
• Légzés – lazulás összefüggése, heminél gravitáció
– ezt az állapotot elérni külön tanítani szükséges
• Ezt a tanulást segítenünk kell, újra és újra
ismételünk

22.12.17. 3
 Spasztikus vezetett mozgás 3.
• Ha a spasztikus megtanulta a lazítással a cél
elérésének módszerét, akkor minden gyakorlati
funkciót képes lesz megoldani.
• Ezeket különböző test- és élethelyzetekben
tanítjuk.
• Így egy tudatos, kreatív problémamegoldást tanul,
nem csupán feladatok megoldását.
• Ha a lazításos helyzet elérésével megtanulta a
nyújtás-hajlítás kivitelezését = prevenció!!
(manipulál-láb talpon, beszéd-nyújtott kar)
22.12.17. 4
 Jellemző cél és feladat
• Olyan irányú elhelyezés a feladatok végzése során,
hogy biztonságban érezze magát
• Térrel, irányokkal, tárgyakkal ismerkedés biztosítása
• Testvázlat kialakítása, jobb-bal megkülönböztetése,
differenciálás
• A nem koordinált mozgás okán kezdetben lassú
ritmus, később gyorsabban
• Összekötni a cselekvést az élménnyel, illetve
mechanikus hatásokat is felhasználunk. (két kéz –
dupla érzésingerület)
22.12.17. 5
 Diplégia ált. célok
• Nehezedés tanulása, alsó végtagi távolítás
• Térbeli orientáció – hason, háton
irányváltoztatások
• Percepciójavítás – lateralitás-dyslexia-
dysgraphia ugyanazon képesség hiánya –
mindkét oldali feladatvégzé
• Felatokhoz kapcsolt felsővégtagi mozgások
– transzferhatás
• Szimmetrikus testtartás létrehozása
• Fiziológiás együttmozgás tanítása - facilitál
22.12.17. 6
A diplégiás gyermekek
feladatsorai
• Tanítási elvek és feladatok diplégiás
gyermekeknél:
– Az alsó végtagok távolításának a tanulása a feladatsor
feladatainak a végzése közben
– Térbeli orientáció fejlesztése
– Percepció javítás (lateralizáció)
– Alsó végtagok távolításával egyidejűleg a felső
végtagokkal feladatvégzés, (összetett feladatok),
– Szimmetrikus tartás létrehozására irányuló feladatok
(ferde nyaktartás, skoliózis)

22.12.17. 7
A diplégiás gyermekek fekvő helyzetből
kiindulva végzett feladatai
• A fordulás tanulása: priccset fogva jobb és bal irányban,
a hasára, majd a hasáról a hátára fordul.
• A kúszás és forgás tanulása:
– hason fekvő helyzetben a priccsen váltott karral előre
fogva tanulja a kúszást, háton fekvő helyzetben
pedig, a lábak váltakozó irányú behajlításával,
– forgás és kúszás gyakorlása a feladatsoron belül;
hason és háton fekvő helyzetben irányváltoztatás
(„fej-láb” csere).

22.12.17. 8
Fekvő helyzetből kiindulva
végzett feladatok
• Háton fekvő helyzetből a kiülés módjának
a tanulása:
– A priccsről különböző irányokba történő
kiülés („fej-láb csere”)
– a feladatok közé számos felső végtaggal
végzendő feladat épül be a feladatsorba (ezt
meghatározza a csoport haladása és a a
feladatok differenciálása ).

22.12.17. 9
Fekvő helyzetből kiindulva
végzett felső végtagi feladatok
• Kombinált alkar, felkar, kéz és ujjmozgások
váltogatják egymást (lazító hatás elérése). A
karmozgást helyzet változtatással és alsó
végtag mozgással lehet összekapcsolni:
– A karok magasba vitele integetve,
– A karok magasba vitele célzással,
– A kezek fejre és hasra tevése közben a lábakkal
talpon oldalra kopogás.
22.12.17. 10
 Fekvő helyzetből kindulva
végzett feladatok
Feladatsorozat azok számára, akiknél a fej és
a nyak mozgása nem korlátozott:
– oldalra fordulással mindkét kar azonos oldalra
nyújtásával az azonos ujjak hegyét egymáshoz
illesztik,
– felső végtagoknál a jobb-bal, fel-le, előre –hátra
irány váltakozik (háton fekvő helyzet),
– egy időben történő, ellentétes irányú feladatok
(jobb kar fel, jobb térd behajlítva).
22.12.17. 11
A lábak szétvételének tanítása
fekvő helyzetben
A feladat facilitálása történhet:
• konkrét célt adással ( priccsre széket, kocka
zsámolyt helyezünk),
• helyzetváltoztatással ( priccsről lelógatott alsó
végtagok): távolított és nyújtott helyzet
megtartásával kézfeladat végzése („combjaimat
szétveszem, ujjaimat összecélzom”).

22.12.17. 12
A láb nyújtva emelése és a
nyújtott helyzet megtartása:
• Végezheti szabadon, a feladatot intendálva:
„jobb lábamat nyújtva felemelem”, a
feladatot instrukciókkal segíthetjük,
• Facilitálhatjuk konkrét célokkal: priccsre
helyezett kisszék lapjára addig emelhető a
láb, amíg nyújtva marad a térd.
• Követelmény a láb nyújtott emelése.

22.12.17. 13
 A térd aktív behajlításának a
tanítása:
• Oldalt fekvő helyzetben megfelelő cél és
feladat adása: ”lábamat nyújtva felemelem”,
• Facilitálhatjuk konkrét tárgyi segítséggel:
kisszék, kocka zsámoly,
• A láb nyújtva emelése után, végeztetjük el
az aktív térdhajlítást (a magasba emelés
után a térdhajlítás könnyebb.

22.12.17. 14
 Felülés tanítása háton fekvő
helyzetből
• Facilitálhatjuk a felülést:
– pálca megfogatásával,
– a priccs széléhez lecsúszik, combjait itt maximálisan
szétveszi,
– felülés után különböző magasságú székre és zsámolyra
átülés,
– a széken üléshez kezdetben kaphat fokos széket,
A pedagógiailag hatásos módszerek a célra vezetők.

22.12.17. 15
 A diplégiás gyermek állás
tanításának lehetséges módjai:
• A diplégiás gyermek diszfunkcióinak
megfigyelése az állítási kísérletnél: (karok
abdukcióba, térdek behajlanak, vagy sarkát
lelazítja és csípőben előre dől).
• A talpra állítás különböző módjainál a cél,
hogy a feladat rávezető legyen, biztosítsa a
tanulási lehetőséget úgy hason, mint háton
fekvő helyzetből történő állás tanulásnál.
22.12.17. 16
 A járástanítás megközelítési
módjai
• Mindig olyan járási módot, módozatot választunk,
amely mellett a gyermek biztonságban érzi magát:
széksor, járató rúd között, fokos szék,
• Egy másik járás tanítási mód: pálcikákat fogva
feláll és áll,
• Követelmény: a könyök nyújtott helyzetének az
elérése és a térdek egyidejű távolítása,
• A törzs egyenes tartása céljából célkitűzést adunk:
fej fölött taps, pálca felemelése a fej fölé, karok
magasba vitele.
22.12.17. 17
 Tanítási elvek a járástanításnál
• Helytelen ha a járás tanítását megkezdjük,
mielőtt a gyermek megtanulná letenni a
sarkát.
• Azt tartjuk helyesnek ha a konduktor a
gyermek előtt áll a járás tanításakor: ne
alakuljon ki rossz beidegződés.
• Az elesést és a földről felállást is tantani
kell.

22.12.17. 18
 Hemiplegia spastica infantilis
• Tünetek:
• a paresis foka az egyes testrészeken nem
mindig azonos;
• fokozott izomtónus, az alsó végtagokon
extensiós, a felsőkön flexiós;
• a paresis a végtagok distalis (testtől távoli)
részén kifejezettebb, mint a proximálisan
(testközelben);
• a tónuseloszlásnak megfelelően alakul ki a
kényszertartás: "Wernicke-Mann tartás";

22.12.17. 19
 Tünetek 2:
• azonos oldali végtagokon merevség;
• az alsó végtag járáskor nyújtott, dongaláb,
circumdukálva lép, felső végtag élettani
együttmozgása hiányzik;
• érintett végtagban inaktivitási atrófia
jöhet létre, ill. deformitást okozó
izomzsugorodás;
• féloldali elváltozások: deformitások,
kontraktúrák.

22.12.17. 20
 Társuló tünetek:
• a sérülés helyétől, idejétől, eredetétől függően
esetleg: féloldali bénulás az arcon;
• csípőficam;
• érzékelési, észlelési zavarok;
• lateralitási zavar + térbeli tájékozódás zavara,
testséma zavar;
• apraxia;
• nyálzás, nehezített nyelés, dysarthria;
• epilepszia;
• Indítékhiány, gondolkodási folyamatok lelassulása;
22.12.17. 21
 Tanítási elvek és feladatok
hemiplégiás gyermekeknél
A hemiplégiás gyermekek diszfunkciói
Felső végtagra jellemző:
– addukált tartás, könyök hajlított helyzete,
– fogáskor kézfej dorzálflektált helyzetben,
– tenyér csípőre tevésekor csukló volárflexióba kerül.
• Alsó végtagoknál korlátozott:
a lábfej felhajlítása és a térd megfelelő hajlítása a
járáskor.

22.12.17. 22
 Tanítási elvek és feladatok
hemiplégiés gyermekeknél
• Egész testre kiterjedő feladatvégzés a cél
(pl. lábfejfelhajlítást összekötjük a kézfej
felhajlítással).
• Összetett feladatok a feladatsorban, minden
érintett terület funkciójára tekintettel
vagyunk, (pl. az önálló járást elérte, de még
nem használja a kezét).

22.12.17. 23
Hátonfekvő helyzetben végzett
feladatok
A feladatok végzésénél facilitáció tényező:
• az érintett és egészséges végtag együtt vesz
részt a feladatok végzésében.
A kulcsolás megtanulása:
• a priccsen térdhajlatig előrecsúszás,
• kar oldalra kilógatása.

22.12.17. 24
 A kulcsolás megtanítása háton
fekvő helyzetben:
• a feladat részfeladatokra bontása, pl. a
kezek kulcsolása után nyújtják ki a
gyermekek a karjaikat,
• megfelelő intendálás, megfelelő ritmus,
• a karok nyújtása és a csukló megfelelő
tartása.

22.12.17. 25
 Feladatok kulcsolt kézzel
• Az összekulcsolt kezek együtt tartása
céljából a következő feladatok végezhetők:
– A csukló tenyéri oldalát érintjük a homlokhoz,
majd a vállhoz (mindkét vállhoz),
– Kulcsolt kezeket a fejre, nyak mögé vitetetjük,
– Az összekulcsolt kezeket minden irányban
kinyújtatjuk.

22.12.17. 26
 Feladatok kulcsolt kézzel
hátonfekvő helyzetben
• Az oldalra fordulás tanulása:
– kulcsolt kezek megtartásával oldalra fordulás
minden irányban,
– összetett feladatok variációira példa: a kulcsolt
kezek együtt tartása mellett, a térdek
hajlításával egyidejűleg a könyök nyújtása,
karok váll mögé vitele, térdek nyújtása.

22.12.17. 27
Hátonfekvő helyzetben végzendő
feladatok
• Ujjak különválasztásának tanulása:
– mell előtt kulcsolás,
– kulcsolt kezek kifordítása, ujjak lassú
széthúzása,
– tenyerek nyújtott ujjakkal törzs mellé
helyezése,
– tenyerekre támaszkodva felülés (légzés
feladattal),
22.12.17. 28
 Célzó feladatok a feladatsorban:
• nyújtott ujjak egymásra helyezése,
összeérintése
• ujjak összeérintésével karok magasba
emelése,
• ujjak tenyéri részének összetevése, szét
vétele.

22.12.17. 29
 A hasra fordulás orthofunkciós
megoldása
• A fordulásnál cél a kar nyújtott helyzetének
az elérése:
• facilitáció lehet a feladat részfeladatokra
bontása (karjait oldalra csúsztatja, esetleg
székre emeli, vagy a háta mögött elhelyezett
kisszéket fogja meg, vagy kulcsolt kezekkel
viszi hátra a karját).

22.12.17. 30
 Fogó feladatok bevezetése a
feladatsorban
• A feladat előkészítése:ökölképzés priccsen
háton fekvő helyzetben (felülés),
• Feladatok ökölképzéssel: énekkel társított
feladatok,
• Fogó feladatok : a tárgy fogása elengedése,
ismételt fogása. (vékonyabb vastagabb
pálca).

22.12.17. 31
 Alsó végtaggal végzendő
feladatok bevezetése
• A lábmozgást ellenoldali kézmozgással
kötjük össze (kar és láb emelés),
• Hason fekvő helyzetben a térdek
behajlítása, kinyújtása,
• Azonos oldalon kéz és lábfej nyílirányú
hajlítása.

22.12.17. 32
 Kézfeladatok végzése csökkent
diszfunkció esetében
• Mindkét kézzel oldaltartásban tárgyemelés
(kisszék),
• Mindkét kézfej szupinált helyzetének az
elérése,
• Asztalnál tenyerek élre állítása,
• Csukló homlokra helyezése (váltott kézzel),
• Többszöri leülés, felállás mindkét tenyérrel
a szék lapjára támaszkodva.
22.12.17. 33
 Összetett feladatok a fogás
gyakorlásához
• Pálcás feladatok (csukló bármely kijelölt
célhoz),
• Fogás gyakorlása: könyv asztalról felvétele,
ceruza megfogása, írás a levegőben mindkét
kézzel egyszerre.

22.12.17. 34
 A járás tanítása
• A térd hajlításának tanítása konkrét célok
adásával (kisszék lapja, fokos szék
emelkedő fokai).
• A térd hajlításának gyakorlása (lépcsőn
jobb és bal kézzel felváltva fogva a
korlátot).

22.12.17. 35
 Tetraplégia tünetek:
• alsó és felső végtagokban egyaránt jellemző a
hipertónus, mely lehet rigid vagy spasticus;
• opistotónus: test, nyak görcsös megmerevedése
hátrahajló helyzetben;
• lóláb vagy dongalóláb;
• keresztezési tendencia;
• esetleg athetoid mozgások;
• kéz ujjai a kisizületekben túlnyújthatók
(hiperextensio);
• gyakori a nyálzás.

22.12.17. 36
 Társuló diszfunkciók:
• csípőficam;
• látóideg sorvadás (optikus atropófia), látásgyengülés,
strabizmus
• kyphotikus hát;
• érzékelési, észlelési, lateralitási zavarok;
• balkezesség;
• dysarthria;
• szegényes mimika, mozgásszegénység;
• inditék-hiány;
• félelem, szorongás;
• epilepszia;
• személyiségfejlődési, emocionális zavarok: pl.:
indulatkitörések.
22.12.17. 37
 Tanítási elvek és feladatok
tetraplégiás gyermekeknél

A helyzetváltoztatás szempontjából
legsúlyossabb kategória:
• gurulni, kúszni nem tud,
• fogni, kapszkodni, tárgy után nyúlni nem
tud.

22.12.17. 38
 A helyzetváltoztatás tanításának
célkitűzései
• A dupla hemiplégiásokat is megtanítjuk minden
helyzetben kúszni, fordulni, megfordulni a
priccsen minden irányban.
• A térd akaratlagos hajlításának és nyújtásának
tanítása: az alsó és felső végtaggal végzett
feladatokat összekötjük: külön-külön és felváltva,
kar és kézmozgást egyszerre egy időben. Sok
esetben (tárgyi facilitáció).

22.12.17. 39
 A felülés tanításának módjai háton
fekvő helyzetből
• A felülés tanítása részfeladatokon keresztül:
• Az első részfeladat lehet a fej emelése (esetleg
zsámolyra), amelyet a diszfunkciós a saját erejéből
végez akkor is, ha a felülés többi részénél segítséget
kap.
• Ha a diszfunkciós felültetve csak támasszal képes
megülni, akkor székeket helyezünk támlával a gyermek
mellé. A fekvő feladatsorban a felülés részekre bontva,
számos variációban ismétlődve fordulhat elő (a kar
akaratlagos használatának tanítása).

22.12.17. 40
 Ülő helyzetben végzett feladatok
• Felülési módok tanítása a feladatsorban:
– Nyújtott térddel, távolított lábakkal felülés,
– Támaszkodással, kapaszkodással, oldalra
fordulással felülés,
– Hajlított átkarolt lábakkal, lendülettel felülés,
– Ülve, nyújtott lábakkal megfordulás a priccsen,

22.12.17. 41
 A manipuláció fejlesztése
• Kezdeti szinten a feladatsor feladatai: tárgy után
nyúlás, fogás, elengedés).
• A haladásnak megfelelően (kéz hasra mellre,
nyakba, fejre, kar hátra vitele, csukló homlokra
tevése, ökölképzés, tenyérnyitás váltakozása.
• Finommozgást igénylő feladatok:karikaképzés az
ujjakkal, kis tárgyak két ujjal fogása.

22.12.17. 42
Ülő helyzetben végzett feladatsor
célkitűzései
• A következő célkitűzéseket állíthatjuk fel az
alábbi diszfunkciók esetében:
– Kezeiket nem tudják kulcsolni,
– Szupinálni nem tudnak, karjaikat nem tudják
abdukálni,
– Szemükkel és fejükkel a kezük mozgását nem
tudják követni,
– Fogó, elengedő és finom mozgást nem tudnak
végezni,
22.12.17. 43
 Ülő helyzetben végzett feladatsor
célkitűzései
• A következő célkitűzéseket állíthatjuk fel, az
alábbi diszfunkciók esetében:
– koordináltabb mozgásokat is végeznek, de hibásan és a
feladatvégzés pontatlan,
– a volárflexiós helyzetet sokszor javítani kell,
– lábaik equinus (lóláb) állásúak és álló helyzetben
tartásuk nem megfelelő,
– nem tudnak álló helyzetben felnézni és nyújtott
könyökkel tapsolni;jól fognak és biztosan ülnek, —
állni azonban nem tudnak letett sarokkal.

22.12.17. 44
 Ülő helyzetben végzett feladatsor
célkítűzései
• „Kezeimet kulcsolom, kulcsolom, kulcsolom”
(ölükbe, illetve az asztalon nyújtott könyökkel
kulcsolnak).
• A fogás a feladatsor második fontos része, amelyet
a kezek összekulcsolása készített elő. Az egyik
rész, a másik rész nélkül értelmetlen lenne.
„Mindkét kezemmel megfogom a pálcát
vízszintesen tartva”(felemelem, térdemre,
elengedem).
22.12.17. 45
 Az ülő helyzetben végzett
feladatsor célkitűzései
• A szupináció a harmadik megtanulandó feladatat,
amelyet a fogó feladat készíthet elő.„Mindkét
kezemmel megfogom a pálcát (vízszintesen tartva,
mellmagasságig előrenyújtom, függő­legesbe
fordítom jobbra, majd balra, és visszafordítom”.
• Ugyanez elvégezhető a pálca magasba emelése után
is; felemelem a pálcát a magasba, utána függőlegesen
jobbra, majd balra fordítom, utána vízszintes
helyzetbe hozom, leviszem mellmagasságig nyújtott
könyökkel, és a térdemre helyezem.

22.12.17. 46
 Az ülő helyzetben végzett
feladatsor célkitűzései
• A szupináció és karemelés minden kéz
feladatsorban fontos motívum.
• A kulcsolás, mint facilitáció bevezető feladat, nem
marad el, de lényegesen csökkenhet ott, ahol már
nem szükséges a könyök nyújtása céljából
beiktatni.
• A haladásnak megfelelően a tervezett feladatsor
körét bővítjük, összetettséget növeljük.

22.12.17. 47
 A feladatsor feladatainak
bővítése
• A nyak-, a törzs- és a fogófeladatokat a
komplexebb feladatsorok magukba foglalják:
• helyzetváltoztatások minden irányban, minden
helyzetben legyenek beépítve a feladatsorba;
• a karmozgásokat összekötjük felállással, például
kulcsolás vagy célzás. A nagy mozgásokat
célszerű összekötni a differenciált mozgásokkal,
mint például a hüvelyk mutatóujj és a többi ujjnak
az összeérintése.
22.12.17. 48
 Alsó és felső végtagokkal
egyidejűleg végzett feladatok
• Széken ülő helyzetben, hajlított térdekkel
körbefordulás,
• Jobb kar jobb láb oldalra,
• A tárgynak az egyik kézből a másik kézbe
való áttevése a fogás gyakorlását segíti elő,
és az egyensúlyi helyzet fejlesztését ülés
közben.

22.12.17. 49
Tünettípusra jellemző facilitációk
• Biztonságos elhelyezés,
• Ismerkedjenek térrel, jobb és bal iránnyal,
tárgyakkal,
• Segítse a testvázlat kialakítását,
• Beszéd készség javítása
• Kezdetben lassú, később a haladásnak megfelelő
ritmus,

22.12.17. 50
Tünettípusra jellemző facilitációk
és feladatok
• Mechanikus hatások felhasználása a
feladatsorban:
– karok összekulcsolása szimmetrikus tartást
eredményez,
– Két kézzel egyszerre történő feladatvégzés,
dupla érzésingerületet biztosít.

22.12.17. 51
 Pedagógiai jellegű segítég
• Pedagógia jellegű segítség:
          a tapasztaltatás, az érzékeltetés,
          a cél ellenőrizhető konkrét formában
történő megadása (a feladatlebontás),
          a késztető hatások.

22.12.17. 52
 A járás tanítása a spasztikus
gyermekeknek
a feladatsorokon keresztül
   
Célkitűzések: 
• a lábát akaratlagosan nyújtani, hajlítani, amely a
járáskor a megfelelő lépés magasság
kialakításához vezet,
• tudnia kell lábát szándékoltan emelni, távolítani és
keresztezni, amely a megfelelő lépés szélességet
és lépéshosszúságot eredményezheti,
• el kell érnie, hogy törzstartását akaratlagosan
szabályozza (lefekvés, felülés stb.)

22.12.17. 53
 A térdnyújtás tanulása
A térdnyújtást segítő feladatok:
• a karok flexiós tónusának a csökkentése
(ülő, fekvő feladatok),
• hason fekvő helyzetben: lábak szét vétele,
keresztezése, lábfej fel és lefelé hajlítása,
• a térdek behajlítása, keresztezése, szét
vétele.
22.12.17. 54
 A térd hajlítását segítő feladatok
Háton fekvésben:
• lábakat talpra húzzuk, majd ismét lelógatjuk a lábszárakat,
azaz nyújtjuk a csípőt és hajlítjuk a térdeket, (csípőhajlítás
megkönnyíti a térdhajlítást).
• az egyik sarkat a másik felhúzott térdre kell tenni -ebben a
helyzetben kéz és lábfejmozgásokat lehet végezni,
• sarok felhúzott térdre helyezését követi a talp lehelyezése a
másik mellé, majd előrenyújtása terpeszbe. Ugyanis állva a
térdhez csak akkor tudja emelni valaki a lábát, ha ezt fekve
is meg tudja oldani.

22.12.17. 55
 Az abductió elérését segjtő
feladatok
• Az abductió fontossága: ülés, állás, járás és
számos összetett funkció (pl. álla manipuláció)
sikerének előfeltétele a térdek távolított
helyzetének az elérése és a kereszteződés
megszüntetése. Ez számos következményes
elváltozás, például csípőficam, skoliózis
megelőzését is jelenti.
• A z abductió mértékét a feladatvégzések folyamán
figyelhetjük meg.
22.12.17. 56
 Az abductió mértékének a
megfigyelése
F Fekvő feladatoknál megfigyelve:
feltérdeléskor, visszafekvéskor, felüléskor, háton és hason
fekvő helyzetben előre és hátra csúszás alkalmával,
• oldalt fekvő helyzetben a láb magasba emelésekor.
Az abdukció elérésére a következő célkitűzéseket állíthatjuk
fel:
  az oldalra fordulás előtt már előzetesen szétvetetjük a
lábakat,
   hason fekvő helyzetben pedig hátraemeltetjük,
  háton fekvő helyzetben, szétvetett és magasba emelt
lábakkal fordultatunk,
22.12.17. 57
 A csípő ki és befelé forgatásának
szerepe az állás stabilitásában
A csípő rendellenességei: (Lorenz-helyzet). Ebben az
esetben nehezített a terpesztett lábak zárása és a
combok befelé fordítása.
A feladat­sorokba célkitűzéseket kell felállítani:
• a lábak zárásának és távolításának a tanulására,
járásnál a lábak egymás mellé helyezése a cél,
• a nehezedést az előbb említett csípőelváltozások
nehezítik, ez fordítva is igaz: a rossz nehezedés
befolyással van a csípőficam kialakulására.

22.12.17. 58
 Az állás és járás tanításának a
folyamata
Az állás kialakításának feltételei
• A járás tanítása nem elszigetelt: megelőzik a fekvő-ülő
helyzetben végzett feladatok: a gurulás, a hason, háton
előrecsúszás, a hátrafordulás, a leülés, a feltérdelés, a szék
előretolása és visszahúzása, a könyöknyújtás, a
kapaszkodás és a támaszkodás.
• Csak az tud megtanulni járni, aki fekve sarkát a
térdére teszi, talpát le tudja tenni stb.

22.12.17. 59
 A járás tanításának az elemei
a) Felülés és ülés:
• kulcsolt kezekkel, kapaszkodás nélkül, akkor a
felülés és az ülés ilyen formája az egyensúly
megtalálását segíti, és a járást készíti elő,
• ha cél a kapaszkodás megtanulása, úgy a felülés a
kezek használatával, kapaszkodással és támasszal
történik,
• ülő helyzetet a combok rögzítésével vagy a talpak
földön való rögzítésével lehet gyakoroltatni.

22.12.17. 60
 A felállás és állás előkésztése
• b) A felállás előkészítése:
• ülő helyzetben a felállás előkészítése: lábak kiigazítása,
előrehajolva felállás
• a lábfejek helyzetét a következő feladatokkal javíthatjuk:
a lábfej váltogatása külső és belső élre fordítja.
• két szék fokaiba kapaszkodva felállás a fekvő és ülő
feladatsorokban tanult végtagok nyújtásának, hajlításának
gyakorlása,
• leüléskor a karokat kell nyújtani, felálláskor a térdeket.

22.12.17. 61
 Az állás tanulása
• c) Állás tanítása
• a földről felállás gyakorlása:a járás előtt mindenki
gyakorolja a földről zsámolyra, és innen fokozatosan
mindig magasabb zsámolyokra és székekre ülést,
• az állás a járás feltétele, az állás kicsit előredőlve,
előrenyújtott karokkal történik, egész talpra
nehezedve. Aki bizonytalanul áll, annak felálláskor
és állás közben segíthetjük a sarkait a talajon tartani,
addig, amíg a gyermeknek számolással sikerül
egyedül is lenn tartania.

22.12.17. 62
 A járás tanításának fokozatai
1. Székkel járás:
felállás székkel, felállás után a széket el kell
engedni, nyújtott karral a magasban
integetni, a széket egyedül kell megfogni,
optimális ha a gyermek maga előtt tolj a
széket, a szék tolása ne történjen a
lépéssel egy időben.

22.12.17. 63
 A járás fokozatai
2. Önálló járás szék mögött:
• legjobb, ha a széket saját maga tolja előre,
• ügyelni kell arra is, hogy a lépő lábat a
gyermek ne csúsztassa, hanem lehetőleg a
másik térd magasságáig emelje,
• a lépő láb letevésekor ügyelni kell, hogy
először a sarok kerüljön le, azután
(dongalábnál) a lábfej, kifelé fordítva.
22.12.17. 64
 A járástanításának fokozatai
3. Széksorban járás
• a gyerekek a kezükkel felváltva fogják meg és
engedik el a székeket a továbbjutáshoz,
• a székeket fokozatosan távolítjuk egymástól,
• a széksorban meg kell állni és tapsolni,
• a ritka széksorban a megálláson kívül a
leguggolás és felállás is gyakorolandó.

22.12.17. 65
A járás tanításának fokozatai
4. Bottal járás:
• a bottal járás megelőzi a két székkel és széksorban
való járást,
• Lényeges, hogy a láb és a bot előre vitelét a
gyermek egyedül oldja meg,
• a konduktor a nehezedő láb oldalán segít, így az
egyensúlyi problémát kiküszöböli,
• A bot használatára vonatkoznak a konduktori
segítségadási tézisek (átmeneti, elvehető).

22.12.17. 66
 A járás tanítás fokozatai
5. A önálló járás kialakítása:
• ebben a fázisban a konduktor a gyermek előtt áll,
így a segítségadás biztosítva van és az önkontroll,
• az intenció és az intendált cselekvés is
összhangban van,
• A járás módozatai:
– Kulcsolt kézzel, pálcát fogva, tarkónál segítve
(ha az egyensúlyi helyzet bizonytalan),

22.12.17. 67
 Nehezített járásfeladatok
6. A nehezített járásfeladatok célja:
• járáskor a nehezedés fázisát megnyújtsák,
• így lehetőséget kap a diszfunkciós a lépés fázisainak a
szükséges javítására.
A feladatokat, támasszal és önállóan is végezhetik:
• „Lépek, zárok, tapsolok” vagy „lépek, tapsolok,
mellélépek”, illetve „lépek, felnézek, tapsolok” feladatok
nehezített feladatok, mert a nehezedő láb mellé történő
szabályos lépés és a megállás nehe­zebb, mint a folyamatos
járás.
22.12.17. 68
 Az állás járás előkészítése a
feladatsorokon keresztül
A járás tanítását nehezítő tényezők:
1. Térd kórosan hajlított helyzete,
2. A térd kórosan nyújtott helyzete,
3. A térdek adductor spaymusa
4. A csípő ki és befelé fogatási nehézsége.
22.12.17. 69
 Az akaratlagos ürítési funkciók
tanulása és tanítása
Az akaratlagos vizeletürítési feladatok végzése során
a következő eredményeket érhetjük el:
1. a konduktív nevelés időtartamának
függvényében nő az egy alkalommal
akaratlagosan ürített vizelet mennyisége,
2. növekszik a száraz periódusok száma és
időtartama,
3. megjelenik a hólyag telítettségének másodlagos
jelzése.

22.12.17. 70
 A kondícionálási program
• Az akaratlagos vizelt ürítését a hólyag
időhöz való kondícionálásával érjük el
(nincs primer inger és ezt az idővel
helyettesítjük be).
• A hólyag ingerlésére következő feladatokat
alkalmazunk (hólyag ritmikus ingerlése
kopogással, légzés, helyzetváltoztatás és
avizelet kipréselése).
22.12.17. 71
 A kondíciolási program
időtartama
A kondicionálások az 1/2 óránkénti
időpontról a 2-3 órás időnkénti
kondicionálásra csökkennek.
A kondícionálások időbeli beállítása nem
önkényes (a hólyag kapacitása szabja meg),
A foglalkozás időtartama 30 percről 5 percre
csökkenthető az elbocsátás előtti
időszakban.

22.12.17. 72
 A. Az ataxiások feladatsorának
célkitűzései
1. A feladatsorok a következő célkitűzéseket
és követelményeket tartalmazzák:
         értelmi fejlődés,
         önellátás,
         önálló közlekedés,
         megfelelő finommanipuláció.

22.12.17. 73
 2. A célkítűzésekhez szükséges hely és
helyzetváltoztató mozgások
• hason fekvő helyzetből hátra fordulás
• hason fekvő helyzetből feltérdelés
• háton fekvő helyzetből feltérdelés,
• Térdelő helyzetből felguggolás,
• guggolásból felállás úgy, hogy közben ne
billenjen el, és ezt mindenféle körülmények
között képes legyen megtenni.
22.12.17. 74
 2. A célkitűzéshez szükséges
hely és helyzetváltoztató
mozgások
• biztonságos ülés (széken, támlátlan széken,
törökülés),
• különböző helyzetekből felállás, átülés
székre, egyhelyben állás, nehezített terepen,
• Önellátás,
• Szobatávon és nehezített terepen járás,
jármű használat
22.12.17. 75
 B. A feladatsorok célkitűzései
3. A fekvő feladatsor speciális céljai:
A tónus fokozása,
Lendületes feszes mozgások kivitelezése,
Lépéskoordináció előkészítése
Célzó mozgások tanulása, a boka, térd, csípő
hajlítása, nyújtása alternálva is.

22.12.17. 76
 B. A feladatsorok célkitűzései és
elemei
4. A fekvő feladatsor elemei:
Térd nyújtása, láb emelése, térdre tétele,
megtartása, háton fekve előre lépegetés,
fokos székre fellépés,
Csípő emelése megtartása,térdek mellhez
húzásával, felguggolás,
Felállás, egyoldali támasszal, láblengetése,
súlyzó emelése.
22.12.17. 77
 B. A feladatsor célkitűzései
5. Az ülő feladatsor speciális céljai:
A tónus fokozása,felállás és járás előkészítése,
Felső és alsó v égtag mozgásának
összerendezése, célzó mozgás állandó
vizuális kontrolja, könyök csukló hajlítása
alternálva is, vállizület legkülönbözőbb
mozgásának a tanulása.

22.12.17. 78
 B. A feladatsor célkitűzései
6. Az ülő feladatsor elemei.
Kéz-lábfej felhajlítása; ujjak nyitása zárása; tapsolás
karemeléssel; kulcsolt kezek nyakba tételével
oldalra dőlés; kulcsolás kifordítása mell előtt;
alkarkörzés körzés nyújtott karokkal, lábfoci ;
mell előtt nyújtott karokkal ujjak összeérintése,
célba dobás felállással; ritmustaps; térden
felkopogás.

22.12.17. 79
 C. A feladatsor felépítése,
szerkezete.
7. A felépítésben először a célzó feladatok
szerepelnek, kezdetben testközeli célokat
szolgálnak:
Fogja meg a fejét; simítsa le a haját; fogja
meg az azonos oldali fülét; pálca vagy labda
áttevése egyik kézből a másikba; tapsolás;
két tenyér lendületes összeérintése; sarokkal
lábszáron történő felkopogás.
22.12.17. 80
 C. A feladatsor felépítése
szerkezete
8. A két szimmetrikus végtaggal ellentétes
mozgásokat végeztetünk:
Különböző karkörzések; kézfejforgatások.
9. A biztonságos ülés kialakítását célozzák:
Oldalra, hátra, előre dőlések fejre tett kézzel;
fordulások minden irányban, székről fölre,
majd vissz ülést, átülést, egyik székről a
másikra.
22.12.17. 81
 Az állás és járás előkészítése a
feladatsorokban
9. A feladatok tartalma:
Jobb sarok a bal térdre és tappal végig simítunk a
lábszáron; felhúzott talpakkal oldalra
lépegetés,mindkét láb, kéz felemelése és
levitele,mindkét kar és láb szét és össze vitele.
10. Kulcsfeladatok járáskor: kanyarodás, egyenes
vonalon járás, küszöb átlépése, lépcsőn járás.

22.12.17. 82