Gyorsaság

Kondicionális képesség: Azok a motoros és áttételesen lelki tulajdonságok, amelyek élethelyzetek

tartós elviseléséhez, mozgásos-, sport teljesítmények létrejöttéhez szükségesek, elsősorban fizikai
mértékegységgel fejezhetők ki. Az erőt, az állóképességet és a gyorsaságot, összes komplex
megjelenésükben értjük kondicionális képességek fogalom alatt.

Gyorsaság (általános)
A gyorsaság a testkultúra és a sporttevékenységek területén értelmezve egy olyan egységben
megjelenő fizikai szellemi képesség, aminek célja és lényege az, hogy adott körülményekhez
viszonyítottan a sportoló személy, cselekvéseit az általa egyénileg lehetséges legrövidebb idő alatt
teljesítse. Fizika képességként kezelik. A gyorsasági teljesítményt a szervezet ideg-izom
szabályozottsága, belső lelki állapota és a környezet több relációban meglévősége jelentősen
befolyásolja. Általános sebességről akkor beszélünk, ha az adott személy az élet és a sport területén
megjelenő fizikai- és lélektani helyzeteiben egyaránt, az átlagot meghaladó mozgás-, és gondolkodási
sebességet ér el. A fizikai és a szellemi tevékenységek együtt járnak.

Komplex kondicionális képességek

Gyorsasági erő: Nagy erőkifejtéssel egy vagy több igen gyors izomösszehúzódás jön létre, elsősorban
anaerob energianyerési tartományban. Gyorsasági erőről csak addig beszélünk, amíg az erőkifejtés
mértéke nem csökken. Jellemzi a nagy ellenállások, sorozatos nagy erejű izom-összehúzódásokkal
való legyőzése, a magas fizikai teljesítmény szintjének tartása. Pl. 100 m-es síkfutás lépéseinek ereje,
3-8 ismétlésű sorozatnyomás súlyzóval.
Gyorsasági állóképesség: Az izomrendszer működésének az a tulajdonsága, amikor képes a sorozatos
maximális, vagy ahhoz közeli erőkifejtéseket hosszabb időn keresztül történő gyors ismétlésekben
fenntartani, az elért mozgássebesség csökkenése nélkül. Addig beszélünk gyorsasági állóképességről,
amik a munkavégzés anaerob energianyerési úton történik.
Speciális gyorsaság: Az a képesség, ami a mozdulatok, mozgássorok, mozgások végrehajtásának során
a gyorsaság valamilyen extrém megnyilvánulását eredményezi.

A gyorsaság és módszertana
A gyorsasági relatív, sportág-specifikus fejlesztése ajánlott
A gyorsaság azon képességünk, amely egyéni szinten eltérhet
A gyorsaság megjelenési formáit tekintve külön kell foglalkozni mindegyik összetevőivel (sportági
meghatározottság)
Magas fokú genetikai determináltság (gyors vagy lassú rostok)
Magas fokú szinkronizáltságtól is függ a gyorsaság (intramuszkuláris és intermuszkuláris koordináció)
Gyerekeknél fontos a sokoldalú képzés, minden megjelenési formát ingerelni
A gyorsaság fejlesztése utánpótlás korú gyerekeknél éli szenzitív időszakát

A gyorsaság megjelenése
A gyorsasági teljesítmény színvonala több tényezőtől függ. A legfontosabb feltétel az agykéreg
megfelelő aktivitása, vagyis, hogy bizonyos agyterületen növekszik az ingerek ereje.
A gyorsaság fajtája:
1. Egyszerű reakcióidő – mérhető alap
 Egyfajta ingerre (pl. hangjelre) való reagálás.
 A jel megjelenése és a mozdulat megkezdése között eltelt időt mérjük.
 Fényingerre megjelenő reakció idő: 180-200 ezredmásodperc.
 Hangingerre: 140 ezredmásodperc.
 100 m-es síkfutás VB. döntő: 125-135 ezredmásodperc közötti rajtidőket mérnek hangingerre.
 Genetika is nagy szerepet játszik a maximum elérésében  csak kis mértékben változtatható.
2. Választásos reakcióidő
 Több alternatíva közötti választás után, a cselekvéshez szükséges időértéket fejezzük ki
 Pl. két fény felvillanása  a gondolkodási folyamat különböző szintje is megjelenik a
válaszcselekvésben, az idői értékkel ezt is mérik.
 Két választás esetén 200-250 ezredmásodperccel nő a reakció idő.
 Edzetlen embereknél a 2-3 másodpercet is elérheti.
3. Reakciógyorsaság vagy reagálási gyorsaság
 Külső parancsra indul a mozgás.
 Kétféle megfogalmazás: Egyenlő az egyszerű reakcióidővel a reagálási idő/ A reakciógyorsaság
egyenlő egy bizonyos sebességen megjelenő információ mennyiség felbontó képességével.
 Pl. Film  min 24 kocka kell másodpercenként a folyamatos filmhez. Hogy ki milyen
sebességértéknél, milyen időmértékben tudja a látottakat lereagálni azt nevezzük reagálás-
gyorsaságnak.
 Pl. Kézilabda: bejátszás a beállónak  Minél képzettebb valaki a sportág gyakorlása során,
annál nagyobb mozgássebességen lát jól a pályán, és cselekszik gyorsan az általa értelmezett
összefüggő kép alapján.
4. Mozdulatgyorsaság
 Belső parancsra indul a mozgás.
 A mozdulat megkezdése és befejezése között eltelt időszaknak az idejét mérjük.
5. Vágtagyorsaság vagy lokomotorikus gyorsaság
 A ciklikus mozgások távleküzdése során kialakult, és tartott sebesség viszonyokat tekintjük a
lokomotorikus vagy vágtagyorsaságnak.
6. Gyorsulási-lassulási képesség
 A sportoló a lehető legrövidebb időtartam alatt eléri a mozgási sebességének csúcsértékét,
illetve ebből a maximumból a lehető legrövidebb idő alatt lefékezi a haladási sebességét.
 Ez a sportjátékokban az egyik legfontosabb képesség  gyors robbanékony megindulás, a
visszaforduláshoz szükséges fékezésből történő újragyorsulás.
7. Helyzetgyorsaság, választásos vagy döntési gyorsaság
 Az információ felvételétől a döntés meghozataláig és a teljes mozgássor kivitelezéséig mennyi
idő telik el.
 Az a sportoló lesz gyors a döntési helyzetekben, akinek a fizikai és a gondolkodási gyorsasága
is gyors.
8. Mozdulatok gyakorisága vagy mozgékonysága
 Időegységre kifejezett mozdulatok száma.
 Minél magasabb az adott időegységre eső mozdulatok száma, annál inkább beszélhetünk
mozgékonyságról.
 Függ: a sportoló testméreteitől, erőszintjétől.
 A testméret csökkenésével a mozgékonyság jelentősen nő.
9. Tanulási gyorsaság
 Elsősorban a mozgástechnikai repertoár bővítés és a különböző gondolkodási folyamatokat
igénylő sportági teljesítmény elemek elsajátításának, sebességének gyorsaságát jelenti.
10. Gyorserő, gyorsasági állóképesség
 A gyorserő és gyorsasági állóképesség növelése a cél szinte minden sportág
eredményességéhez.

A gyorsaság fejlesztésének komplexitása

1. A gyorsaság megjelenése a koordinációs képességek rendszerében
 Gyorsasági koordináció (időkényszer alatt)
o Cél: a gyorsasági koordináció szint sebesség viszonyainak emelése, a célirányos
reakció sebesség növelése, más koordinációs képességek minél gyorsabb, hatékony
megjelenítése.
o Pl. gyorskorcsolyázás, műugrás, szertorna versenygyakorlat, labdavezetésből kapura
lövés.
 Reakció, reagálási képesség
o Reakció gyorsaság, döntési vagy helyzet gyorsaság.
o Pl. versenyhelyzetben történő leggyorsabb, célszerű döntésorientált cselekvés-
cselekvési program.
2. A gyorsaság, mint a kondicionális képességek alkotóeleme
 Cél: Az abszolút mozgássebesség növelése.
 Pl. az erőszint csökkenést okozó tejsavszint emelkedésének időbeli kitolása.
3. A gyorsaság, mint értelmezett viszony, a gondolkodási képességek között
 Cél: a gondolkodási folyamat elemeinek minél gyorsabb végrehajtása, az egyéb képességek,
készségek magas szintű megjelenése érdekében.
 Pl. Döntés alapú mozdulatsor megkezdésének és végrehajtásának a sebessége.
4. Az érzelmek gyorsasági teljesítményt meghatározó jellege
 Cél: a cselekvéseket, tevékenységeket, eseményeket kísérő érzelmi megnyilvánulások
alakítása, az akaratlan és akaratlagos - egyben célszerű, szabályozott tartományokban.
 Pl. pozitív és negatív töltetű indulatok, érzések megjelenésének sebessége, különböző érzelmi
töltettel bíró ingerek, érzések érzelmi faktorának szabályozási sebessége.

A gyorsasági fejlesztés lehetőségei

1. A reakció, reagálási idő csökkentése
 Pl. Jelre történő rajtolás, döntési gyakorlatok végzése, testsúlyszabályozás
2. Koordinációs képességek, sportági technikai elemek tudásszint javítása, felépítése különböző
sebességtartományokban
 A mozgástechnika szabályozottsága minden szempontból hatékonyságnövelő tényező.
3. A versenyző maximális sebességre törekvése
 Az adott mozgásvégrehajtásban elérhető intenzitás maximumának átszakítása kell ahhoz,
hogy a gyorsaság fejlődjön. Az áttöréshez edzői jelenlétre, szorításra van szükség, azonban
hiába az edző, ha a versenyző nem törekszik a maximumra.
4. Az erő fejlesztése
 Szükséges ahhoz, hogy a gyorsaságot fejleszteni lehessen.
5. Dinamikus sztereotipek kiépítése
 Automatizmus (kézség) szintjén megtanult mozgás, és cselekvési programok müködése
 Pl. reflexszerűen megjelenő támadó, védekező, hárító, elkapó automatizmusok, figura meccs
közben
6. A fejlesztés érzelmi hátterének megteremtése
 Célirányos motiváltság-, összpontosító, érzelem szabályozó képesség kialakítása.
7. A lazaság, hajlékonyság, elasztikus izomállapot fejlesztése
 A felesleges izomtónusok csökkentése, gyorsabb és sérülés mentesebb izom-összehúzódást
tesz lehetővé.

Módszertani tanácsok a gyorsaság fejlesztéséhez

Pihent állapotban, a bemelegítést követően történjen a fejlesztés.
Először a reakciógyorsaság majd főbb gyorsaság komponens fejlesztése.
Versenyfeladatokhoz hasonló mozgásszerkezeti stabilitás a gyakorlatban.
Technikai tudás tegye lehetővé a határsebességgel történő végrehajtást.
Stabil technika tegye lehetővé, hogy a gyorsaságra tudjon fókuszálni a sportoló.
Terjedelem: a végrehajtás sebességére az elfáradás nem lehet befolyással.
A gyorsasági feladatok terjedelme kezdők számára rövidebb.
Terjedelem megválasztásánál az intenzitás végig egyenletes legyen.
A pihenés időtartama optimális legyen.
Aktív pihenő javasolt az ismétlések között.
A mikrocikluson belül a pihenő nap utáni első napra gyorsasági nap vagy kis intenzitású edzést
követően.
Kerüljük a gyakorlatok azonos ritmusú és dinamikájú végrehajtását.
Fiataloknál, kezdőknél a konkrét formájú gyorsasági edzés helyett a sokoldalú gyorsasági képzést
hangsúlyozzuk.
Gyorsasági eredmény javuláshoz 6-8 hetes speciális képzésre van szükség.
Gyorsasági-gát figyelembe vétele.
Szupramaximális és szubmaximális gyakorlatok alkalmazása.