BELÜGYMINISZTÉRIUM

ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

MŰVELETI FŐIGAZGATÓ-HELYETTESI SZERVEZET
ORSZÁGOS TŰZOLTÓSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
TŰZVÉDELMI FŐOSZTÁLY

Kórházak kialakításával kapcsolatos tűzvédelmi létesítési megoldások

(TERVEZET)

A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság 2022. szeptember 29-i ülésén határozta meg, hogy a kórházak
kialakításával kapcsolatos tűzvédelmi létesítési megoldásokat kell kidolgozni a Tűzvédelmi
Műszaki Irányelv(ek)ben. A megoldások kidolgozására létrejött munkaműhely (munkacsoport)
az alábbi TvMI és hozzá kapcsolódó OTSZ módosítási javaslatot állította össze.

TvMI-ben megjelenítendő javasolt megoldások

Kiürítés TvMI
4.1.7. Az egészségügyi intézmények esetében a kiürítésre szolgáló útvonal megállapítása során
az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:
- az aula, előcsarnok, betegirányítás területéről közvetlenül a biztonságos tér felé legyen
a kiürítés tervezve;
- a kiürítés során a belső területekről érkezőknek ne kelljen átmenniük az aula,
előcsarnok, betegirányítás területén;
- a fekvőbeteg-ellátás ápolás egységein kívüli menekülési útvonalon keresztül legalább
az egyik irányban mentésre alkalmas felvonó is elérhető legyen.
Megjegyzés:
A fekvőbeteg-ellátás ápolási egységei esetében célszerű biztosítani a két irányú elhagyás lehetőségét.

4.2.2. A kétszárnyú ajtót teljes szabad szélességgel csak abban az esetben lehet figyelembe
venni, ha mindkét ajtószárny OTSZ szerinti nyithatósága biztosított.
Megjegyzés:
A fekvőbeteg-ellátás betegszobái esetében a betegágy teljes kitolásához szükséges szélesség eléréséhez
elfogadható a másodlagos szárny rögzítésének külön feloldási lehetősége (pl. letűző vasalat).

4.2.8. Amennyiben a technológia, a rendeltetés (pl. kórház, gyártóüzem), vagy a bent

tartózkodók menekülő képessége megköveteli, a minimális szabad szélességet az elvárt
biztonsági szintet kielégítő módon az adott területre vonatkozó előírások és technológiai
előírások figyelembevételével szükséges meghatározni. A technológia által megkövetelt védő
sávok a szabad szélességbe abban az esetben vehetők figyelembe, amennyiben a menekülők
számára az üzemen kívüli állapotban a védősávon belüli tartózkodás a menekülők számára nem
jár veszéllyel (nincsenek balesetveszélyes kiálló részek, meleg felületek, stb.).
4.2.10. A menekülési útvonal kialakítása – a 4.2.11. pont kivételével – akkor megfelelő,
amennyiben
- az útvonal szabad szélessége legalább 1,1 m,
- a lépcsőkarok szabad szélessége legalább 1,1 m, és
- a menekülési útvonalon beépített ajtó legkisebb szabad belső mérete legalább 0,8 m.

4.2.11. Azon egészségügyi rendeltetés esetén, ahol az adott kiürítésre szolgáló útvonal fekvő
pozícióban történő mentésre is tervezett (pl. betegágy, hordágy, mentő matrac stb. alkalmazása
várható), az útvonal kialakítása megfelelő, ha
- a betegszobán belüli szabad szélességek lehetővé teszik az összes ágy mentését,
függetlenül annak sorrendjétől;
- a betegszobák, kórtermek ajtaja lehetővé teszi az ággyal történő mentést;
- az útvonal szabad szélessége legalább 1,8 m;
- a lépcsőkarok szabad szélessége legalább 1,8 m;
- a kiürítésre szolgáló útvonalon beépített ajtók – kivéve a kórtermek, betegszobák
ajtóit – legkisebb szabad belső mérete 1,6 m.

4.2.12. A 4.2.11. pontban leírt közlekedők szabad szélességén kívül elhelyezhetőek,

ideiglenesen tárolhatóak a kórházi ellátás biztosításához szükséges eszközök, berendezések (pl.
hűtőszekrény, ágyazó kocsi, ételszállító kocsi, takarító kocsi stb.), amennyiben ezek lehetséges
pozíciói jelölésre kerülnek a padlón vagy a falon. Minden betegszoba előtti közlekedőn
legalább kettő ilyen területet kell feltételezni és kialakítani.

4.2.13. A betegszobák előtti közlekedőkben – a 4.2.11. pont szerinti szabad szélesség

biztosításával – a nővérek munkaterületét biztosító bútorozás elhelyezhető, és abban a feladat
végzéshez szükséges berendezések, eszközök, anyagok, dokumentációk tárolhatóak. Ezen felül
ezeken a közlekedőkön egyéb tároló bútorok nem helyezhetőek el. Ülőbútorok – a 4.2.11. pont
szerinti szabad szélesség biztosításával – csak olyan kialakításúak lehetnek, amik tűzeset során
nem rendelkeznek jelentős füstfejlesztő képességgel.
Megjegyzés 1:
Jelentős füstfejlesztő képességű bútorok csak külön helyiségben kialakított társalgóban, étkezőben helyezhetőek el.
Megjegyzés 2:
Jelentős füstfejlesztő képességgel rendelkeznek például a habszivacs betétes kanapék.

4.3.6. A normatív létszámadatokat az 1. táblázat tartalmazza

Rendeltetés fő/m2, vagy m2/fő Megjegyzés

fő/egyéb
Fekvőbeteg-ellátó A fajlagos mutatóba
egészségügyi a betegek mellett a
intézmény betegágyszám látogatók és az
helyiségei, emeletei, háromszorosa intézmény dolgozói
tűzszakaszai, is beletartoznak.
épületei

4.3.7. Az egészségügyi rendeltetések – kivéve a 4.3.6. pontot – esetében a 4.3.2. pontban

megfogalmazott alapszabályok mellett a létszám meghatározásánál az alábbi szempontokat is
figyelembe kell venni:
- a gyerekek ellátása során minden gyerek mellett 1 fő felnőtt kísérőt kell feltételezni a
teljes tartózkodás alatt;
2
 - felnőttek ellátása során átlagosan minden második felnőtt mellett 1 fő felnőtt kísérőt
kell feltételezni a teljes tartózkodás alatt;

6.1.9. A 6.3. pontban megadott, az össznépesség átlagos menekülő képességén alapuló

számítási módszer a kiürítési időtartamának megállapítására általánosan használható az alábbi
rendeltetések kivételével:
- bölcsőde
- az alapellátás kivételével az egészségügyi intézmények betegforgalmi területei, beleértve a
fekvőbeteg-, az egynapos sebészeti-ellátást, a járóbeteg-ellátást is.
- fekvőbeteg ellátó kórház
- szociális otthon
- idősek otthona
- mozgásukban korlátozott személyek számára szolgáló, éjjeli ellátást is biztosító intézmények
- értelmi fogyatékos, demens vagy autizmusban szenvedő személyek számára szolgáló
rendeltetés
- pszichiátria rendeltetés, ahol a kiürítés csak a külső fizikai korlátozás meghatározott mértékű
feloldását követően, megfelelő kontroll mellett hajtható csak végre.

6.1.10. A 6.2. vagy a 6.4. pontban megadott módszerek a kiürítés megfelelőségének

ellenőrzésére használhatók bármely esetben.
Megjegyzés 1:
Ezen módszerek pl. bölcsőde, öregek otthona, szociális otthon, kórház stb. kiürítési feltételeinek biztosításához
alkalmazhatók. Szimulációs vizsgálat esetén a számításoknál figyelembe kell venni a fogyatékkal élők,
menekülésben korlátozott személyek csökkent haladási sebességét, a menekítéshez szükséges és a kiürítés
időtartamában rendelkezésre álló eszközöket és menekítés végrehajtására alkalmas személyeket is, ezért az
alapértelmezett beállítások nem megfelelőek a vizsgálatok során.
Megjegyzés 2:
Javasolt a tervezés során átgondolni, hogy a kiürítés után hogyan helyezhetőek el a gyermekek, idősek az időjárási
körülményekre is tekintettel. Jó megoldást jelenthet például, ha a kiürítés az átmeneti védett tér követelményeit
kielégítő tűzszakaszba történik.

6.1.11. Önállóan menekülni nem képes, mozgásképtelen (előkészítéssel menthető vagy

előkészítéssel sem menthető) személyek tartózkodási helyének az OTSZ 40. § és 46. §
előírásainak megfelelően kialakított védelme, továbbá a szomszédos helyiségektől elhatároló
szerkezetek határán kialakított homlokzati tűzterjedési gátak, valamint a szemközti nem azonos
épülethez és vagy tűzszakaszhoz tartozó szemben álló homlokzattól tűztávolság biztosítja az
OTSZ 51. 57.§ (1) bek. a) és b) pontjában előírt védelmet a tűz és kísérőjelenségei ellen.

6.5.3. Egészségügyi és szociális rendeltetések kiüríthetőségének ellenőrzése

6.5.3.1. Az olyan rendeltetések esetén, ahol a menekülők jellemzően nem önállóan menekülnek,
hanem segítséggel, rájuk vonatkozólag a 6.3. fejezetben részletezett számítás alkalmazása nem
javasolt.
Megjegyzés:
Ennek oka, hogy a haladási sebességek egészen más értékeket mutatnak a segítséggel menekülők, vagy mentett
személyek esetében. Emellett ilyen esetben a kiürítés ideje nem csak a mozgási időből áll, hanem meghatározó időt
jelent a mentési eszközök alkalmazása, személyek áthelyezése, eszköz mozgatása üres állapotban. A számítási
módszer jelenleg nem fedi le a fekvőbeteg-ellátás esetén jellemző segítséggel menekülés vagy mentés jellemzőit. A
járóbeteg-ellátás területén pedig jellemzően a társadalmi aránynál sokkal nagyobb mértékben vannak jelen
menekülésben korlátozott személyek, így a számítás torzított képet adna.

3
6.5.3.5. A 40. § (3A) meghatározott fogadóhely méretszükséglete meghatározható az F
melléklet alapján. Az ideiglenes elhelyezés során nem elvárás a teljes értékű betegszobai
kialakítás, így az a folyosón is elfogadható – orvostechnológus egyetértésével –, amennyiben
az ellátás fenntartásához szükséges csatlakozók rendelkezésre állnak és biztosítható a 4.2.11.
pont szerinti szabad szélesség.

A melléklet
A.6. Rendeltetés függő egyedi kiürítési stratégiák
A fekvőbeteg-ellátást végző intézmények esetében – ide értve bármilyen intézményben végzett
egynapos sebészeti ellátást is – az A.5. pontban ismertetett megoldások kombinációját javasolt
kialakítani, az ellátás folyamatosságának és biztonságának szem előtt tartásával. Ennek
értelmében 3 párhuzamos követelmény jelenik meg, amelyeket azonos szinten kell biztosítani.
1. Az alapvető elvek szerint a lehető legkisebb betegmozgatás miatt elsősorban csak a
tűzzel érintett helyiséget, betegszobát kell elhagyni. Ennek feltétele olyan épített
környezet létrehozása, amelynél a tűz várhatóan korlátozódik a keletkezés helyszínére.
2. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy az önálló tűzszakaszként kialakított ápolási
egység biztonságos kiürítése lehetséges legyen azonos szinten, más tűzszakaszba.
3. A tűz (és más rendkívüli esemény) során előfordulhat, hogy a helyzet eszkalálódása
miatt a betegellátási szintet el kell hagyni és szintek között kell a betegek áthelyezését,
mentését elvégezni. Ezért erre alkalmas méretű és tűzvédelmi kialakítású lépcsőházakat
és felvonókat kell telepíteni az épületekben, biztosítva a legalább 2 irányú kiürítés
lehetőségét.

B2. melléklet
Másodlagos feladat Amennyiben a tűz kiterjedése és a kiürítés stratégia alapján szükséges,
akkor a teljes kiürítés esetén a további tűzszakaszokban javasolt sorrend.
M1. prioritás: Gyerekek, újszülöttek, látogatók. Olyan ellátottak, akik nincsenek orvostechnikai
eszközre csatlakoztatva és önálló menekülésre képesek. Kerekesszékkel gyakorlottan
közlekedő emberek.
M2. prioritás: Olyan ellátottak, akik mentéséhez az előkészítést követően 1-1 fő segítő
szükséges. Például olyan ellátottak, akik tolószékbe, kerekesszékbe ültethetőek, vagy
járássegítő segédeszközzel tudnak csak közlekedni.
M3. prioritás: Olyan ellátottak, akik mentéséhez az előkészítést követően 2-4 fő segítő
szükséges.
M4. prioritás: Intenzív ellátást igénylő ellátottak, akik mentéséhez 4-nél több fő segítő
szükséges.
M5. prioritás: A legalacsonyabb túlélési eséllyel rendelkező ellátottak.

I melléklet
I1. Menekülési tervet javasolt készíteni
I1.1 Az épületek biztonságos elhagyásához szükséges, hogy a bent tartózkodók megfelelő
információval rendelkezzenek a menekülés lehetőségeiről, irányairól. Ennek elősegítése
érdekében a közösségi épületekben, továbbá a tűzriadó tervek készítésére kötelezett
épületekben javasolt e melléklet szerinti Menekülési tervek elhelyezése.

4
I1.2. Egészségügyi intézmények fekvőbeteg-ellátási területein lévő kórtermekben javasolt
elhelyezni olyan menekülési tervet, amely tartalmazza a lehetséges ideiglenes elhelyezésre
alkalmas területeket, a tűzeseti teendőket és a kijelölt belső és külső gyülekezési helyeket.

Tűzterjedés elleni védelem TvMI

6.5. Egészségügyi intézmények tűzterjedés elleni védelme

Megjegyzés:
Gépjárműparkoló, várakozóhely tervezésénél az épület homlokzatától való távolság tartása szempontjából az
OTÉK előírásai az irányadóak. A gépjármű-tűz esetén a tűz és kísérő jelenségei a homlokzati tűzterjedés elleni
védelmet, a menekülés mentés feltételeit, a tűzvédelmi célú berendezések működését, valamint a technológia
tűzvédelmét hátrányosan nem érintheti.

6.5.1. Az OTSZ 40. § (2B) bekezdésben megfogalmazott kórtermek helyiségcsoportjába

tartoznak az alábbi helyiségek:
- kórterem,
- előtér (zsilip),
- vizesblokk,
- öltöző.
6.5.1.1. A tűz bejutásának akadályozására alkalmas a helyiségcsoport épületen belüli
határvonalán az az épületszerkezet, amelynek tűzállósági teljesítménye legalább (R)EI 30 és a
tűzvédelmi osztálya – ajtó kivételével – legalább A2. Az épületszerkezetek felületében a
tűzgátló lezárások alkalmazása szükséges. A légtechnika esetében elfogadható megoldás a
reaktív elven működő záróelemek alkalmazása is. Az ajtók a 30 perces tűzállósági
teljesítményen felül, rendelkeznek olyan ajtócsukást biztosító műszaki megoldással, ami a
menekítést nem hátráltatja:
- „hold-open” minősítéssel rendelkező ajtócsukó szerkezet, vagy
- a tartómágnessel nyitva tartott ajtószárny, ami rendelkezik mágnes deaktiválóval.

6.5.1.2. A füst bejutásának akadályozására alkalmas megoldás:

- Az épületszerkezetek olyan kialakítása, amelynél S200 füstgátló teljesítmény igazolt.
Ebben az esetben szükséges a légtechnikai rendszerek leállítása tűzjelzés esetén (a
légtechnikai záróelemek alkalmazása mellett).
6.5.2. Az OTSZ 40. § (2A) bekezdésben megfogalmazott részlegek helyiségcsoportjába
tartoznak az alábbi helyiségek:
6.5.2.1. Műtő (például általános műtő, robotműtő, DSA):
- előkészítő, (kivezető),
- bemosakodó,
- műtő helyiség,
- steril nővérdolgozó,
- robotműtő helyiség esetén a vezérlő és technikai helyisége.

6.5.2.1.1. A tűz bejutásának akadályozására alkalmas a helyiségcsoport épületen belüli

határvonalán az az épületszerkezet, amelynek tűzállósági teljesítménye legalább (R)EI 60 perc
és a tűzvédelmi osztálya – ajtó kivételével – legalább A2. Az elválasztó szerkezetek átvezetéseit
minősített tűzgátló lezárásokkal szükséges kialakítani.
5
Megjegyzés:
A műtők energiaellátását biztosító berendezéseket, elosztó szekrényeket a működési időtartammal megegyezően
tűzgátló szerkezetekkel javasolt határolni.
6.5.2.1.2. Az OTSZ 40.§ (1) pontban meghatározott működőképesség biztosítása érdekében a
légtechnikai rendszereket úgy szükséges kialakítani, hogy azok az adott műtő
helyiségcsoporton kívül keletkező tűz esetén legalább 60 percig tovább üzemeltethetők
legyenek.
Megjegyzés:
Ez jellemzően úgy biztosítható, hogy minden műtő helyiségcsoport önálló légkezelő berendezéssel és légtechnikai
rendszerrel rendelkezik, amelyek gépészeti helyiségében is biztosított az egymás közötti tűzterjedés gátlása.

6.5.2.1.3. A füst bejutásának akadályozására alkalmas megoldás:

a) Az épületszerkezetek olyan kialakítása, amelynél S200 füstgátló teljesítmény igazolt.
Ebben az esetben szükséges a légtechnikai rendszerek leállítása tűzjelzés esetén (a
légtechnikai záróelemek alkalmazása mellett).
b) Az orvostechnológiailag előírt túlnyomás értékek – csukott ajtónál történő –
biztosítása tűz esetén. A ventilátor és légcsatorna hálózat kialakításának,
nyomvonalának igazodnia kell a tűzeseti funkcióhoz.
Megjegyzés:
Például bevált gyakorlat a steril folyosóhoz képest +15 Pa nyomásérték tartása az előkészítőben,
nővérdolgozóban, és +30 Pa nyomásérték tartása a műtő helyiségében.

6.5.2.2. Diagnosztika részleg (MR, CT, Röntgen, endoszkópos vizsgáló):

- technikai helyiség,
- diagnosztikai helyiség,
- vezérlő,
- öltöző,
- röntgenhez kapcsolódó egyéb vizsgálók (pl. ultrahang vizsgáló).
6.5.2.2.1. A tűz bejutásának akadályozására alkalmas a helyiségcsoport épületen belüli
határvonalán az az épületszerkezet, amelynek tűzállósági teljesítménye legalább (R)EI 60 és
tűzvédelmi osztálya – ajtó kivételével – legalább A2. Az elválasztó szerkezetek átvezetéseit
minősített tűzgátló lezárásokkal szükséges kialakítani.
6.5.2.2.2. A füst bejutásának akadályozására alkalmas megoldás:
a) Az épületszerkezetek olyan kialakítása, amelynél S200 füstgátló teljesítmény igazolt.
Ebben az esetben szükséges a légtechnikai rendszerek leállítása tűzjelzés esetén (a
légtechnikai záróelemek alkalmazása mellett).
b) Az orvostechnológiailag előírt túlnyomás értékek – csukott ajtónál történő –
biztosítása tűz esetén. A ventilátor és légcsatorna hálózat kialakításának,
nyomvonalának igazodnia kell a tűzeseti funkcióhoz.
Megjegyzés 1:
Például bevált gyakorlat a +15 Pa nyomáslépcsők kialakítása.
Megjegyzés 2:
MR berendezések vészeseti leállításához – a hélium elvezetésére – szükséges Quench-cső jellemzően
áthalad a tűzgátló szerkezeteken, tűzszakasz határokon. A füstterjedés gátlásának biztosításra elegendő
a csőátvezetések (áttörések) minősített tűzgátló kialakítása, a csövön belüli áramlás gátlása nélkül.
Megjegyzés 3:
Az egyes diagnosztikai helyiségcsoportokat kiszolgáló, energiaellátását biztosító berendezéseket, elosztó
szekrényeket a működési időtartammal megegyezően tűzgátló szerkezetekkel javasolt határolni.
6
6.5.2.3. Intenzív részleg:
- betegszobák,
- nővérállomás (nővérszoba),
- az intenzív ellátáshoz közvetlenül csatolt kiszolgáló helyiségek (például ágytál
mosó, beteg fürdető, gyógyszer előkészítő és tároló helyiség, steril anyag és
textil tárolás, szennyes és hulladék tárolás)
6.5.2.3.1. A tűz bejutásának akadályozására alkalmas a helyiségcsoport épületen belüli
határvonalán az az épületszerkezet, amelynek tűzállósági teljesítménye legalább (R)EI 60 és
tűzvédelmi osztálya legalább A2. Az elválasztó szerkezetek átvezetéseit minősített tűzgátló
lezárásokkal szükséges kialakítani.
6.5.2.3.2. A helyiségcsoporton belüli határoló szerkezetek falszerkezetei legalább A2
tűzvédelmi osztályú és legalább (R)EI 60 tűzállósági teljesítményű szerkezetek legyenek. A
kórtermek elválasztására szolgáló falakban lévő üvegezett felületek kialakítására megfelelő a
hőerősített, legalább 200 K hőmérsékletkülönbség elviselésére alkalmas üvegezés.
Megjegyzés:
A nyílászárók kitöltő üvegmezői termikusan edzett vagy hőerősített minőségűek, amelyek az MSZ EN 12150-1
termékszabványnak megfelelnek A termikusan edzett, biztonsági nátrium-kalcium-szilikát üveg mechanikai
tulajdonságai folyamatos üzem során 250 °C-ig változatlanok, nulla fok alatti hőmérsékletek sem hatnak azokra.
A termikusan edzett, biztonsági nátrium-kalcium-szilikát üveg képes ellenállni a hirtelen hőmérséklet
változásoknak és akár 200 K hőmérséklet-különbségnek is.

6.5.2.3.3. A füst bejutásának akadályozására alkalmas megoldás:

a) Az épületszerkezetek olyan kialakítása, amelynél S200 füstgátló teljesítmény igazolt.
Ebben az esetben szükséges a légtechnikai rendszerek leállítása tűzjelzés esetén (a
légtechnikai záróelemek alkalmazása mellett).
b) Az orvostechnológiailag előírt túlnyomás értékek – csukott ajtónál történő –
biztosítása tűz esetén. A ventilátor és légcsatorna hálózat kialakításának,
nyomvonalának igazodnia kell a tűzeseti funkcióhoz.
Megjegyzés 1:
Például bevált gyakorlat a +15 Pa nyomáslépcsők kialakítása.
Megjegyzés 2:
Az intenzív részleg betegszobáinak megközelítését szolgáló terület (közlekedő, nővérállomás, stb.) hő- és
füstelvezetését biztosítani kell az OTSZ 40.§ (6) bekezdése alapján.
Megjegyzés 3:
Az intenzív részleg helyiségcsoportokat kiszolgáló, energiaellátását biztosító berendezéseket, elosztó
szekrényeket a működési időtartammal megegyezően tűzgátló szerkezetekkel javasolt határolni.

6.5.2.4. Sürgősségi betegellátó részleg:

- a helyiségcsoportba tartoznak a 2.1. és 2.2. és 2.3. pontban foglalt helyiségek.
6.5.3. Az OTSZ 40. § (3C) bekezdésben meghatározott, tűzkeletkezési szempontból nagyobb
kockázatot jelentő területek az alábbi helyiségek:
- 20 m2 –nél nagyobb alapterületű raktár,
- a központi tároló tűzszakaszokon belüli 50 m2 feletti helyiség, a matrac nélküli
ágytárolás kivételével,
- műhely és karbantartó helyiség,
- központi öltöző területén lévő 50 főnél nagyobb öltöző egység helyiség-
csoportja (öltöző, vizes helyiségek, előterek),
- központi gyógyszerellátó területén levő, gyógyszerek előállítására,
7
 feldolgozására vagy raktározására szolgáló, 20 m2 alapterület feletti helyiség,
- laboratórium helyiség,
- az olyan energiatároló egység helyisége, amely nem tartozik az OTSZ 33.§ (4)
bekezdés f) pontjába,
- az egyedi akkumulátoros eszközök, berendezések csoportos töltésére szolgáló
helyiség;

6.5.4. Épületen elhelyezett helikopter leszálló helyek tűzterjedés elleni védelme megfelelő
amennyiben:
a) a leszállóhely tartószerkezete legalább A2 tűzvédelmi osztályú és tűzállósági
teljesítménye megfelel a tetőfödém követelményének;
b) az épület – leszállóhelyet fogadó – tartószerkezeteinek tűzállósági teljesítmény
ellenőrzése során – a tűzeseti teherkombinációban – figyelembe veszik a helikopter
leszállóhely és a helikopter többlet terheit;
c) a leszállóhely alatti, valamint a leszállófelület további 3 m-es környezetében a födém
tűzterjedés ellen védett tűzgátló födémként van kialakítva;
d) a leszállóhely csapadékvíz felfogó és elvezető rendszere nem teszi lehetővé a tűz
átterjedését a környező épületrészekre;
Megjegyzés 1:
A csapadékvíz elvezető rendszer legalább A2 tűzvédelmi osztályú és a csapadékvíz elvezető rendszeren belül
is biztosított a tűz továbbterjedésének megakadályozása.
Megjegyzés 2:
A kármentő méretezésénél figyelembe kell venni az oltóanyag mennyiségét is.
e) a leszállóhely kialakítása a homlokzati felületek tűzterjedés elleni védelmét hátrányosan
nem befolyásolja;
f) a leszállóhely kialakítása az alatta lévő épület mentési, menekítési feltételeit hátrányosan
nem befolyásolja;
g) a leszállóhely kialakítása nem befolyásolja hátrányosan a kórház működtetését.
Megjegyzés:
Például a műtő területek légellátását nem helyezik el a leszállóhely közelében.
6.5.5. Az OTSZ 57. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott homlokzati tűzterjedés ellen
védett kialakítás teljesül, ha
a) az egymás feletti – azonos vagy eltérő tűzszakaszhoz tartozó – betegszobák homlokzati
nyílászárói között tűzterjedés elleni gátat alakítanak ki,
b) az egymás melletti – azonos tűzszakaszhoz tartozó – betegszobák homlokzati
csatlakozásánál a tűzterjedés elleni gát geometriai méretén belül nem kerül éghető anyag
alkalmazásra és nyitható nyílászáró elhelyezésre.

6.5.6. Eltérő tűzszakasz területek, épületrészek, épületek járható homlokzati összekötését

biztosító közlekedő területek (zárt hidak, folyosók, rámpák) tűzterjedés elleni védelme
megfelelő, amennyiben:
a) az alkalmazott építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi osztálya legalább A2,
kivéve a nyílászárót, a csapadékvíz elleni szigetelést és a párazáró fóliát,
b) a tartószerkezetük tűzállósági teljesítménye a mértékadó kockázati osztálynak megfelelő,
de legfeljebb 60 perc,
8
 c) az összekötő közlekedő terület belső légterét a csatlakozó helyiségtől tűzgátló
épületszerkezetekkel (fal, ajtó) választják el,
d) a tűz átterjedését a másik épületre, épületrészre, tűzszakaszra nem segíti elő sem az
építményszerkezetek kialakítása, sem a gépészeti műszaki megoldások,
e) az összekötő közlekedő területet kizárólag közlekedésre használják, területükön tárolás,
éghető anyag, bútorzat stb. elhelyezése nem történik,
f) az összekötő közlekedő területet csak másodlagos kiürítési vagy mentési iránynak
használják fel, veszik figyelembe,
g) beépített oltóberendezéssel védett épületek esetén, az a)-f) pontban meghatározott
feltételeknek megfelelő hidak, összekötő közlekedő területek esetében a szöget bezáró
homlokzatokra vonatkozó homlokzati tűzterjedési követelmények teljesülnek, ha a
csatlakozásoknál homlokzati tűzterjedési gátat alakítanak ki.

Tűzoltó egységek beavatkozási feltételeinek biztosítása TvMI

15.3. Épület tetőfelületén vagy tetőfelületéhez csatlakoztatva kialakított helikopter leszállóhely
Megjegyzés:
A helikopter leszállóhely kialakításánál a vonatkozó ICAO előírásokat be kell tartani.
15.3.1. Az épület tetőfelületén vagy tetőfelületéhez csatlakoztatva létesített helikopter
leszállóhely tűzoltási felvonulási terület és talpalási hely kialakítása megfelelő, ha e TvMI 3.3.
és 3.4. pontjában foglaltak teljesülnek az alábbi eltérésekkel:

a) legalább egy talpalási helyet kell kialakítani azon leszállóhelyeknél, ahol biztosított a
leszállóhely megközelítése füstmentes lépcsőházon keresztül és a leszállóhely
oltóberendezésének irányítása, kezelése a tűz hatásaitól védett helyről történik.

1. ábra – Példa az egy talpalási hely kialakítására

9
b) legalább két talpalási helyet kell kialakítani azon leszállóhelyeknél a kétirányú beavatkozás
érdekében, ahol az a) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek.

c) az épület homlokzati síkjából kiálló leszállóhely esetén a leszállóhely szélétől a talpalási hely
hosszanti tengely-távolságának legközelebbi pontja 8-14 m,

2. ábra – Példa a kétirányú beavatkozást biztosító talpalási helyek kialakítására

3. ábra – Példa a kétirányú beavatkozást biztosító talpalási helyek kialakítására

10
d) az épület homlokzati síkján belül kialakított leszállóhely esetén az épület homlokzatától a
talpalási hely hosszanti tengely-távolságának legközelebbi pontja 8-14 m.

4. ábra – Példa a kétirányú beavatkozást biztosító talpalási helyek kialakítására

Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése TvMI

20. Rendeltetéssel összefüggő megoldások

20.1. Kórházak

20.1.1. A kórházak területén a beépített tűzjelző berendezés elsősorban füstérzékelésen alapul.

Megjegyzés:
A téves jelzések számának csökkentése érdekében javasolt multiszenzoros érzékelő alkalmazása.

20.1.2. Steril területek védelmére olyan rendszer kialakítása alkalmazható, amely

fertőtleníthető és a vegyi anyagoknak ellenáll.
Megjegyzés 1:
Erre alkalmas megoldások lehetnek:
- aspirációs rendszer – speciális, kórházban elhelyezhető – csíramentes csőhálózattal,
- hősebesség érzékelő, zárt (réz) csőhálózattal.
Megjegyzés 2:
A pontszerű, optikai érzékelők csak olyan helyen javasoltak, ahol a fertőtlenítés technológiája lehetséges kizárólag
UV fénnyel vagy fertőtlenítő gázzal.
20.1.3. A fekvőbeteg-ellátás területén a tűzriasztás helyének beazonosítása érdekében az adott
osztály nővérpultjánál is biztosított az adott osztály tűzjelzésének megjelenítése, vagy a
kórtermek ajtóinál másodkijelzőt helyeznek el.
11
20.1.4. Minden műtő helyiségcsoportból elérhető legalább 1 db kézi jelzésadó, a műtő helyiség
ajtajától – megközelítési úton mérve – legfeljebb 10 méteren belül.

5. ábra – Kézi jelzésadó elhelyezése a műtő helyiségcsoportnál

Megjegyzés:
A műtő helyiségcsoport meghatározása a Tűzterjedés elleni védelem TvMI-ben szerepel.

20.1.5. Fekvőbeteg-ellátó és műtői területen, ahol a kiürítési stratégia teljesítését az előzmény

nélküli, hirtelen felhangzó hangjelzés veszélyezteti (pánikot, balesetveszélyt idézhet elő), ott a
hangjelzés helyeinek és késleltetésének meghatározásánál orvostechnológus szaktervező
bevonása indokolt.
További lehetőséget jelenthet a hangjelző helyett vagy mellett fényjelző alkalmazása,
vészhangosító rendszer, hangbemondás vagy megfelelő hangminta választása.

Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése TvMI

7. Rendeltetéssel összefüggő megoldások

7.4. Kórházak

7.4.1. Az OTSZ 40. § (3B) bekezdésben foglaltaknak megfelel az a kialakítás, hogy a műtő,
diagnosztikai helyiség (MR, CT, Röntgen) területe nincs védve beépített tűzoltó berendezéssel,
viszont a hozzá kapcsolódó kiszolgáló terület védelem alatt áll.
Megjegyzés:
Az adott helyiséggel egy légteret képező helyiségek is kihagyhatók a védelem alól. Például az MR helyiséghez
kapcsolódó és egy légteret képező technikai helyiség is kimaradhat az oltóberendezés alóli védelemből.

12
Kockázati osztályba sorolás TvMI
2. táblázat módosítása

20 Egészségügyi járóbeteg-ellátás, egynapos sebészeti ellátás nélkül AK

ellátás szakrendelő

21 járóbeteg- és fekvőbeteg- diagnosztikai és speciális a menekülési képesség MK

ellátás kezelési eljárások átmeneti elvesztésével járó
eljárás – pl. szedálás, bódítás,
altatás – esetén

22 amennyiben az eljárás csak MK

egészségügyi beavatkozással
és nem azonnal fejezhető be
(pl. dialízis, kontrasztos MR,
onkológiai kezelések, stb.)

23 fekvőbeteg-ellátás, beleértve MK
a pszichiátriát és a szülészeti
ellátást létszámtól
függetlenül

13
Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni
védelem TvMI
1.11. Jelen TvMI az általános tűzvédelemmel kapcsolatos villamos szakági elvárásokat
tartalmazza. A TvMI-ben alkalmazott megoldások nem mentesítik a szakági tervezőt, a
szakági műszaki ellenőrt és a szakági felelős műszaki vezetőt az általános villamos létesítési
szabványelőírások betartása alól.

8.3.2. Ha a biztonsági világítás tűzeseti (veszélyhelyzeti) tápellátása központi (biztonsági)

tápforrásról történik, akkor a lámpatesteket megtápláló vezetékrendszer teljesíti a vonatkozó
előírásokat, ha

a) NAK, AK és KK osztályú kockázati egységben bármely lámpatest, vagy a hozzá

kapcsolódó vezetékrendszer tűzkitét hatására bekövetkező meghibásodása miatt legfeljebb
egy szinten, egy tűzszakaszon belül és 1600 m2-es területen veszíti el működőképességét,

b) MK osztályú – kivéve a fekvőbeteg-ellátást tartalmazó – kockázati egységben bármely

lámpatest, vagy a hozzá kapcsolódó vezetékrendszer tűzkitét hatására bekövetkező
meghibásodása miatt legfeljebb egy szinten, egy tűzszakaszon belül és 500 m2-es területen
veszíti el működőképességét,

c) a területet ellátó vezetékrendszer az OTSZ 11. melléklet 1. táblázatban előírt ideig

működőképes tűzálló vezetékrendszerrel táplált.

13. Rendeltetéssel összefüggő megoldások

13.1. Kórházak

13.1.1. Az OTSZ 40. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelel az a villamos akna, villamos
(erős- és gyengeáramú) kábel, kábelrendszer, vagy tokozott sín, sínrendszer kialakítás, ami az
alábbi a) - e) pontokban felsorolt feltételeket teljesíti:

a) a villamos aknák számának meghatározásánál figyelembe veszik a b) és c) pontokat,

b) a betegszobák (kórtermek) területén csak az adott helyiség kiszolgálására szolgáló

kábelek helyezhetők el,
Megjegyzés 1:
A folyosókat (álmennyezeti tereit) úgy kell kialakítani, hogy az épületgépészeti és épületvillamos fogyasztók
elosztó vezetékrendszerei elhelyezhetők legyenek.
Megjegyzés 2:
A villamos akna kialakítása nem csak KK és MK besorolás esetén válhat szükségessé.

c) A kábelek, illetve legfeljebb 3*160 A-es névleges áramú tokozott sínrendszer

ca) mennyisége együttesen nem haladja meg a 30 kg/m-t, vagy
cb) max. 2 füstszakaszt (max. 80 m) magába foglaló folyosókon és a folyosókról nyíló
helyiségekben lévő villamos berendezéseket szolgálhat ki.
Megjegyzés:
A folyóméterenkénti súlyba csak a villamos vezetékek súlya számítandó bele, a vezetékeket tartó rendszer
súlyát nem szükséges figyelembe venni.

14
 1.a ábra
Nem megfelelő megoldás
Probléma a felszálló aknából, illetve a szinti elosztóból az adott szint teljes területe van ellátva,
a vízszintes elosztás terhelése nagy

1.b ábra
Megfelelő megoldás
Több felszálló aknával és szinti elosztóval a vízszintes elosztás terhelése csökkenthető, a nagyáramú
berendezések táplálása a területről a szomszédos területre átléphet

1.c ábra
Nem megfelelő megoldás
Probléma a felszálló aknából, több szinti elosztó mellett is a vízszintes elosztás terhelése nagy

1.d ábra
Több felszálló aknával és szinti elosztók összevonása mellett is a vízszintes elosztás terhelése csökkenthető, a
nagyáramú berendezések táplálása a területről nem léphet ki

15
 d) Az alkalmazott villamos kábelek teljesítik az alábbi alpontok egyikét:

da) fal és/vagy födém/padlószerkezetbe vannak süllyesztve és legalább A2 tűzvédelmi

osztályú, 15 mm rétegvastagságú felületfolytonos szerkezet (beton, vakolat, esztrich,
tűzálló gipszkarton) fedi azokat,

db) teljesítik a B2ca-s1, d1, a1 tűzvédelmi osztály követelményt,

dc) legalább A2 tűzvédelmi osztályú, EI 30 tűzállósági teljesítményű felületfolytonos

szerkezettel (burkolat, csatorna, álmennyezet, álpadló), vagy anyaggal (tűzvédelmi
bevonat) vannak védve, vagy
Megjegyzés 1:
A felületfolytonos szerkezet a kábelnél keletkezett tüzek tűzhatás elleni védelmére szolgál.
Megjegyzés 2:
A kábelek tartószerkezetének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy kábeltűz esetén bekövetkező
deformáció az alatta lévő burkolatot, álmennyezetet legalább 30 percig ne károsítsa.
Megjegyzés 3:
Az da) és dc) szerelési módnál javasolt, hogy a falon kívül használt védőcsövek és kötődobozok
halogénmentes anyagból legyenek. A halogén mentességről a gyártónak kell nyilatkoznia.
dd) az tűzeseti fogyasztóknak és a betegek életfunkcióit fenntartó rendszereknek
megfelelő (Exx tűzállósági osztályba tartozó) tűzálló kábelek.
Megjegyzés:
A kábelek tűzállósági osztályának meghatározása az MSZ E 24102 szabvány alapján történik.
e) A tokozott sín, sínrendszer legalább A2 tűzvédelmi osztályú, EI 30 tűzállósági
teljesítményű felületfolytonos szerkezettel (burkolat, csatorna, álmennyezet, álpadló) van
védve, vagy önmagában – gyártmányként – teljesíti e feltételeket (A2 EI30).
Megjegyzés:
A tokozott sín, sínrendszer tartószerkezetének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy tűz esetén
bekövetkező deformáció az alatta lévő burkolatot, álmennyezetet legalább 30 percig ne károsítsa.

13.1.2. Az OTSZ 40. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelel az a villamos berendezés

kialakítás, ami a vonatkozó szabvány előírásokon felül az alábbi alpont egyikét teljesíti:
a) 3x160 A névleges áramúnál nagyobb villamos elosztó a területen nincs elhelyezve,
vagy
b) legalább A2 tűzvédelmi osztályú, EI 30 tűzállósági teljesítményű szerkezettel van
elválasztva a tértől.

16
 OTSZ-ben megjelenítendő javaslatok
40. § (1) A műtőket vagy központi műtői területeket - több műtőegység esetén a műtőegységek
területeit - a technológiailag, valamint sterilitás szempontjából hozzá kapcsolódó gépészeti,
villamos, orvostechnológiai, továbbá ébredő, őrző és hasonló betegellátó helyiségekkel együtt
önálló tűzszakaszban kell elhelyezni úgy, hogy a műtők hőellátása és villamosenergia-
ellátása, a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely egyéb rendszerének
működőképessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen. A
szükséges működési időt az orvostechnológiai terv alapján kell meghatározni, de legalább 60
perc legyen.
40. § (2A) A műtő, a diagnosztikai, az intenzív és a sürgősségi betegellátó részlegek
tűzszakaszán belül, a beteg ellátását végző helyiségcsoportok esetében a tűz- és a füst
bejutását korlátozni kell legalább 60 percig.
40. § (2B) A (2A) ponttól eltérő területeken a kórtermek, az előkészítéssel menthető vagy
előkészítéssel sem menthető személyek huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeit,
helyiségcsoportjait minden más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel, valamint legalább
EI2 30-C tűzállósági teljesítményű és S200 füstgátló képességű ajtóval kell leválasztani.
esetében biztosítani kell a tűz- és füst bejutás korlátozását, legalább 30 perc időtartamig.
40. § (3) Az kórházak intenzív részleget, sürgősségi betegellátó részleget és az elkülönítést
igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt, a mentális betegek ellátására
szolgáló ápoló egységet, a patológiát, a központi laboratóriumot, a központi konyhaüzemet az
éttermi kiszolgálással együtt, a gépjárműtárolót, a központi tárolásra szolgáló terület és a
központi karbantartó területet külön-külön tűzszakaszként kell kialakítani.
40. § (3A) Fekvőbeteg-ellátást biztosító szinteken legalább két tűzszakaszt – a megengedett
tűzszakasz alapterület figyelembevételével – kell kialakítani, amely biztosítja a tűz- és
füstterjedés gátlását. A kialakított tűzszakaszok mérete tegye lehetővé a saját és a tűzzel
érintett tűzszakasz létszámának befogadását.
40. § (3B) A (2A) pont bekezdésben meghatározott helyiségcsoportokon belül elhagyható a
tűzgátló szerkezet kialakítása a beépített tűzoltó berendezéssel védett és nem védett területek
között, azonban helyiségcsoporton belül a helyiségeket elválasztó falszerkezet – panelműtő
kivételével – legalább A2 tűzvédelmi osztályú legyen.
40. § (3C) A fekvőbeteg-ellátás esetén a tűzkeletkezési szempontjából nagyobb kockázatot
jelentő területeken a tűz- és szükség esetén füstterjedés korlátozását legalább 30 percig
biztosítani kell.
40. § (5) Olyan kockázati egység esetén, amelyben egyidejűleg legfeljebb 5 fő előkészítéssel
vagy anélkül sem menthető személy jelenlétével kell számolni, - a kiürítésre vonatkozó
követelmények kivételével - elegendő a KK kockázati osztályhoz tartozó követelmények
érvényesítése, ha az MK kockázati osztályt kizárólag a menekülési képesség figyelembevétele
eredményezi. Ebben az esetben az épület mértékadó kockázati osztályának megállapításánál
ez a kockázati egység KK kockázati osztályú kockázati egységként vehető figyelembe.
40. § (6) Fekvőbeteg-ellátás esetén a kórtermekhez, intenzív részlegen a betegszobákhoz
kapcsolódó közlekedő területeken, folyosókon a menekülési útvonalra vonatkozó
épületszerkezeti, burkolati, hangszigetelési és hő- és füst elleni védelem követelményeket kell
érvényesíteni.
40. § (7) A fekvőbeteg-ellátás esetén
a) a betegek menekülését, mentését biztosító útvonalain,
17
 b) a kórtermekhez, intenzív részlegen a betegszobákhoz kapcsolódó
közlekedőkön, folyosókon,
c) a biztonsági felvonó előterében és
d) az önálló helyiségként kialakított átmeneti védett terek területén
a villamos energia ellátást biztosító rendszereket úgy kell kialakítani, hogy az ott lévő
személyek menekülését, menekítését ne veszélyeztesse.
40. § (8) Olyan szellőzést kell kialakítani, ami biztosítja, hogy a különféle egészségügyi
tevékenységek során nem alakul ki kockázatot jelentő oxigén feldúsulás vagy kockázatot
jelentő robbanásveszély.
40. § (9) Az intenzív jellegű ellátás, detoxikáló és pszichiátriai betegek ellátása esetén, az
ágyak matraca rendelkezzen égéskésleltetett tulajdonsággal.
57. § (1) Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek
tartózkodási helyét
a) a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni a 40.§ előírásai
alapján;
b) a homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani,
c) biztonsági világítással kell ellátni és
d) úgy kell kialakítani, hogy a rendeltetésszerű működés fenntartása, az ehhez szükséges
berendezések, rendszerek működése biztosított legyen.

65. § (1) Tűzoltási felvonulási területet és utat kell biztosítani az alábbi épületek esetében:
….
g) olyan épület, amelynek tetőfelületén, vagy tetőfelületéhez csatlakoztatva helikopter leszálló
helyet alakítottak ki.

154.§ (2) A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések létesítési kötelezettsége esetén a

műszaki előírások alapján meghatározott védelemből kihagyható terek figyelembevételével
teljesíthetők a 14. melléklet 1. táblázatban szereplő követelmények.

204. § (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-

mennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza.
(2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is
előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására
alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyag-
egységet kell figyelembe venni.
(3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani
a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
b) ahol e rendelet előírja és
c) jogszabályban meghatározott esetekben
a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás
vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben,
tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben
kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó vagy
rendeltetési egységenként – a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A tűzvédelmi hatóság a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó
készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.

18
(6) A tűzoltó készüléket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a
tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt
felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.
(7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l
töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani.
(8) Egészségügyi rendeltetésű intézmények fekvőbeteg-ellátást végző területein a 16.
melléklet 1. táblázatában meghatározott oltóanyagegységet úgy kell biztosítani, hogy a
készülékek elérési távolsága ne haladja meg a kórtermek ajtajától a 15 métert.

11. melléklet
2. táblázat a Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez

A B C

1 tűzeseti fogyasztó megengedett kiesés mértéke

NAK, AK, KK osztályú MK osztályú, kivéve a

kock. egység fekvőbeteg-ellátást
tartalmazó kock. egység

2 biztonsági világítás egy tűzszakasz egy egy tűzszakasz egy

szintjén belül legfeljebb szintjén belül legfeljebb
3 evakuációs hangosító rendszer 1600 m2 ellátott 500 m2 ellátott alapterület
alapterület

19
14. melléklet
1. táblázat

18 alapellátás és járóbeteg-szakellátás AK, 500 m2 felett igen hatósági kötelezés

KK esetén

19 MK - igen igen (kivéve az MR,

CT, röntgen helyiség
és ahhoz kapcsolódó
technikai helyiségeket)

20 fekvőbeteg-ellátás (pl. kórház, klinika, KK igen hatósági kötelezés

szanatórium stb.) esetén

21 KK 100-nál több igen igen (kivéve az MR,

férőhely esetén CT, röntgen helyiség
és ahhoz kapcsolódó
technikai helyiséget)

22 MK igen igen (kivéve az MR,

CT, röntgen helyiség
és ahhoz kapcsolódó
technikai helyiséget)

23 járóbeteg- vagy fekvőbeteg- ellátáshoz MK igen igen (kivéve a műtő

kapcsolódó műtő tűzszakasz, beleértve az helyisége)
egynapos sebészeti ellátást is
meglévő épületben
hatósági kötelezés
alapján

20