(őszi félév)

Biofizika és orvostechnika alapjai

01 - Kórháztechnika
1. Mit nevezünk kórháznak?
Olyan fekvőbeteg-gyógyintézet, amely orvosi szakellátást nyújt mindazon betegek számára, akiknek egészségét helyreállítani, betegségének
előrehaladását megakadályozni otthon vagy az alapellátás intézményrendszerében nem lehet.

2. Mi jellemzi a pavilonrendszerben épült kórházat?

Előnyei: természet közelsége; osztályok elszigetelése (elmeosztály, tüdőosztály); nagy parkok, tágasság
Hátrányai: osztályok elszigetelődése; szállítási nehézségek; betegek, személyzet mozgása; időjárási hatások (DOTE föld alatt);
szintkülönbségek (OORI)

3. Mi jellemzi a tömbrendszerben épült kórházat?

„T” „Y” „H” „I” alaprajz
Előnyei: jobb szervezhetőség; gazdaságos működtetés
Hátrányai: kapcsolat az osztályok között (pl. elmeosztály, TBC osztály); függés a liftektől; szállítási kereszteződések; vízszintes és függőleges
szervezés egyaránt kell

4. Mi jellemzi a hotel-lepény rendszerben épült kórházat?

Előnyei: barátságosabb betegosztály; elkülönült ápolási és aktív orvosi osztályok; központi orvosi osztályok (diagnosztika, terápia, labor.);
gazdaságos működés
Hátrányai: magas szintű szervezettség szükséges; függés a liftektől

5. Mi tartozik a kórháztechnika tárgykörébe?

Olyan műszaki eszközök és berendezések, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a gyógyítás fő folyamatában, hanem támogatják azokat, és
amelyek a kórház-üzemeltetés mindennapos háttérproblémáit oldják meg, de amelyek nélkül a gyógyítási tevékenység nem biztosítható

6. Melyik jogszabály határozza meg a betegosztályok tárgyi feltételeit?

60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet
7. Melyik jogszabály határozza meg az orvosi ellátó részlegek tárgyi feltételeit?
60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet

8. Milyen kórházi gazdasági-műszaki háttér részlegeket ismer?

Villamosenergia-ellátás, központi hőellátás, vízellátás, központi levegőellátás, központi gázellátás, csatornázás, mosoda, konyha, szállítás,
hulladékkezelés, igazgatás

9. Mire kell ügyelni a fehér villamoskonnektorok használatánál a kórházban?

Áramkimaradáskor egy másik áramszolgáltatóra, vagy másik bejövő fővezetékre kapcsolnak át; több időt vesz igénybe az átkapcsolás, mint a
többi konnektor esetén

10. Mire kell ügyelni a zöld villamoskonnektorok használatánál a kórházban?

Áramkimaradáskor 20 másodpercen belül elindul; a kórház egy részét, a fontos készülékeket látja el, de általában nem képes biztosítani az egész
kórház energiaigényét

11. Mire kell ügyelni a piros villamoskonnektorok használatánál a kórházban?

Áramkimaradás esetén is folytonos az áramellátás; csak egy bizonyos energiamennyiséget képesek biztosítani; egy idő után kimerülnek; csak a
legfontosabb készülékeket szabad csatlakoztatni

12. Mit kell tenni áramkimaradáskor a készülékekkel?

Mindegyiket ki kell kapcsolna (túl nagy bekapcsolási áramterhelés)

13. Milyen hőmérsékletű szokott lenni a kórházi melegvíz?

Maximum 45°C; újszülött- és gyermekosztályon: 42°C

14. Miért szükséges a klíma szűrőinek karbantartása?

Az elpiszkolódott szűrő csökkenti a berendezés hatékonyságát; a berendezésben elszaporodó kórokozók miatt fertőzőforrás lehet

15. Miért veszélyes az oxigéngáz használata?

Mert már szobahőmérsékleten öngyulladás, robbanás keletkezhet, ha zsíros, olajos felülettel találkozik
16. Mire kell ügyelni központi vákuum használatakor?
A biztonsági szelepes gyűjtőedény nélkül tilos megkezdeni a szívást

17. Miért kell betartani a kijelölt szállítási útvonalakat?

Mert bizonyos anyagoknak tilos találkoznia

18. Hogyan gyűjtik a hulladékot a kórházakban?

Szelektíven, a számukra előírt módon

02 - Orvostechnikai eszközök
1. Milyen jelölés kerül az Európai Uniós direktívák követelményeit teljesítő árukra?
CE

2. Miért alkotott az Európai Unió külön direktívákat az orvostechnikai eszközökre?

Mert nem volt elégedett a kötelezettség betartásával

3. Milyen orvostechnikai eszköz direktívákat ismer?

AIMD - Aktív beültethető orvostechnikai eszköz
MDD - Orvostechnikai Eszköz Direktíva
IVDD - In vitro orvostechnikai eszközök

4. Miért kötelező minden tagországban betartani az Európai Unió direktíváit?

Mert minden tagországnak a jogrendjébe kell illeszteni a direktívát, tehát jogszabályi erőt nyer

5. Mit nevezünk orvostechnikai eszköznek?

Minden olyan eszközt, készüléket, berendezést, anyagot vagy más terméket, amelyet gyógyítás céljára embereken alkalmaznak

6. Mi az orvostechnikai eszközök két legfontosabb alapkövetelménye?

Biztonság; hatásosság
7. Hogyan kell bizonyítani a biztonságot?
Akkreditált módon történő mérésekkel

8. Hogyan kell bizonyítani a hatásosságot?

Az Egészségügyi Tudományos Tanács által jóváhagyott, emberen végzett kísérlettel

9. Milyen különleges követelmények érvényesek emberen való kísérletezésnél?

Az Egészségügyi Tudományos Tanács jóváhagyása kell hozzá; az ETT által jóváhagyott tervtől eltérni tilos

10. Mit jelent az orvostechnikai eszköz kockázati osztálya?

Az eszköz mekkora károsodást tud(na) okozni, vagyis mennyire kockázatos a használata

11. Mondjon példákat a kockázati osztályba sorolt orvostechnikai eszközökre!

I. kockázati osztály: vizsgáló lámpa, vizsgáló kesztyű, fonendoszkóp, szike, kézi állítású kórházi ágy, fogászati szék
II.a k. osztály: EKG, automata vérnyomásmérő, digitális hőmérő, villamos izomingerlő, fizioterápiás ultrahang, diagnosztikus ultrahang, MRI
II.b k. osztály: intenzív őrző monitor, röntgen készülék, CT, inkubátor, defibrillátor, sebészeti lézer, vesekőzúzó, lélegeztető
III. k. osztály: szívbillentyű, érkatéterek, ideiglenes pacemaker vezeték, agykérgi elektródok, intrauterin pesszárium, implantátumok

12. Mivel egészül ki a magasabb kockázatú orvostechnikai eszközök jelölése?

Egy négyjegyű számmal

13. Mit jelent a jelölés melletti négyjegyű szám?

A tanúsító bejegyzési számát

14. Ki dönti el egy orvostechnikai eszköz használatának módját?

A gyártó

15. Miért a gyártó dönti el egy orvostechnikai eszköz használatának módját?

Mert csak a gyártó által meghatározott használati módra igazak a gyártó által garantált biztonsági és teljesítőképesség paraméterek

16. Hol található meg az orvostechnikai eszköz használatának módja?

Használati útmutató
17. Kötelező-e Magyarországon a magyar nyelvű használati útmutató az orvostechnikai eszközhöz?
Igen

18. Miért nem szabad eltérni a használati útmutató előírásaitól?

Emberen végzett kísérlet

19. Csak a megtörtént baleseteket vagy a veszélyes eseményeket is be kell jelenteni a hatóságnak?
A veszélyes eseményeket is be kell jelenteni

20. Magyarországon melyik hatóság az orvostechnikai eszközöknél illetékes hatóság?

Orvostechnikai Főosztály

21. Miért kell bejelenteni az orvostechnikai eszközökkel történt rendkívüli eseményeket?

Hogy a gyártó azonnal vizsgálja ki a jelenséget, és ha típushibát állapít meg, akkor saját költségén hozza rendbe a hibát, illetve minden egyéb
helyen, ahol ugyanilyen esemény bekövetkezése előfordulhat, megelőző jelleggel végezzen beavatkozást

22. Mikor kell bejelenteni az orvostechnikai eszközökkel történt rendkívüli eseményeket?

8 napon belül

23. Mi az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatának célja?

Az eszközök műszaki képességének biztonságosságának biztosítása

24. Milyen felülvizsgálatra kötelezett orvostechnikai eszközök kategóriát ismer?

1 évente ellenőrizendő; 2 évente ellenőrizendő; 3 évente ellenőrizendő

25. Mit jelent a felülvizsgálaton átesett eszközre ragasztott címke színe?

Zöld: minden rendben
Sárga: kismértékű rendellenesség; legfeljebb 2 hónap türelmi időszakot jelöl
Piros: nem használható
26. Milyen problémák lehetnek a gyógyulást ígérő, nem orvostechnikai eszközöknél?
Nincsenek rá klinikai bizonyítékok

03- Fiziológiai jelek mérése

1. Mi a jelentősége az objektív információnak az orvosi diagnózis felállításakor?

Minimális beavatkozás mellett szerezhető meg

2. Miért fontos a mértékegységek ismerete?

Mert ugyanazon jellemző mérés gyakran többfélre mértékegység-féleségben is megengedett

3. Hány alapértéke van az SI-mértékegységrendszernek?

7
4. Mire jó a prefixum?
Egyszerűsítésre

5. Mit jelent az analóg jel?

A mérés vagy a szabályozás értéke időfelbontásban és nagyságfelbontásban is végtelen finom lehet

6. Mit jelent a digitális jel?

A készülék lépcsőkben képes az értékeket képezni

7. Milyen különös szempontjai vannak az emberen végzett méréseknek?

A szervezet pillanatnyi állapota; passzív közreműködés vagy ellenállás; mérés közben megváltozhat a mérni kívánt jellemző; nem jól
reprodukálható; többféle egyidejű paraméter jellemez csak jól egy állapotot; orvosi szituációban történik (higiéniai és életvédelmi szabályok
betartása), viszonyítási alap megbízhatósága, az orvostechnikai eszköz üzembiztossága

8. Mondjon példát közvetlen mérési módszerre!

EKG, testhőmérséklet, testsúly, vérnyomás, hasfaltónus, légzéstérfogat

9. Mondjon példát modulált mérési módszerre!

Rtg, CT, MRI, elektroreográf, légzés szám, timpanométer, lézeres szemfenéki véráramlásmérő, oxigénszaturáció-mérő, ultrahangos képalkotó
10. Mondjon példát indikátoros mérési módszerre!
PET, kontrasztanyagos mérések, hígulásos mérések, izotópdiagnosztika, spirometriás FRC
11. Mondjon példát kiváltott válaszos mérési módszerre!

EEG vizsgálathoz fény-, hang-, villamos-, mechanikus inger, mechanikai terheléses EKG- vizsgálathoz, hanginger audiométeres vizsgálathoz

12. Mondjon példát mintavételes mérési módszerre!

vér, vizelet, széklet, szövet, testnedv

13. Mi okozhat bizonytalanságot a méréseknél?

Mérőeszköz pontatlansága; a mérési módszer tökéletlensége; a mérést végző személy szubjektív hibája; külső körülmények

14. Mennyi egy szokásos mérőműszer mérési bizonytalansága?

5%

15. Mennyi lehet a kezelési gondatlanságokból eredő mérési bizonytalanság nagysága?

5-20%

16. Ismertesse a mérési hatáslánc egyes elemeit!

Mérendő jellemző az emberben
Mérőeszköz érzékelője
Jelfeldolgozó műszer
Eredmény megjelenítő
Energiaforrás stimuláláshoz vagy moduláláshoz

17. Milyen kötelező fényjelzéseket ismer orvostechnikai eszközöknél?

Piros: veszély, haladéktalanul avatkozzon be!
Sárga: figyelmeztetés, mielőbb avatkozzon be!
Zöld: helyes működés
18. Milyen ajánlott hangjelzéseket ismer orvostechnikai eszközöknél?
Veszély (Ti, Ti, Ti, Szün, Ti, Ti, Szün)
Figyelmeztetés (Tá, Szün, Tá, Szün, Tá, Szün, Tá)

19. Ismertessen néhány orvostechnikai eszközön alkalmazható jelképet!

Egyszerhasználatos (áthúzott 2 egy körben); felhasználható….-ig (homokóra, az alján egy sötét sáv); gyártási adag száma (téglalap, benne LOT)
gyártási szám, sorrendszám (SN); hivatkozási szám (REF); gyártási idő (fehér gyár); gyártó neve és címe (fekete gyár); steril eszköz (téglalap,
benne STERILE)

04 - Villamos biztonságtechnika
1. Miért fontos a villamos biztonság?
(Gondtalan használattal vagy meghibásodás esetén áramütés keletkezhet), tehát fontos a villamosbiztonság, hogy az áramütés elkerülhető legyen

2. Milyen élettani hatásait ismeri az elektromos áramnak?

Idegingerlő; izomingerlő; vegyi hatás; hőhatás

3. Az elektromos áram milyen tényezői határozzák meg a kiváltott hatást?

Az áram értéke; az áram „sűrűsége”; az áram útja; a behatás ideje; az áram neme

4. Milyen frekvenciájú váltakozó áramra leginkább érzékeny az ideg és izom?

50Hz

5. A különböző nagyságú 50 Hz-es áram milyen hatásokat vált ki?

0,3-0,5 mA - érzékelés
1-5 mA - bizsergés
15 mA - elengedési küszöb
25 mA - légzőizmok görcse
100 mA - szív kamrai fibrilláció
1000 mA - égés, szívleállás
0,02 mA - közvetlenül a szíven át leállíthatja azt
6. Miért kitüntetett az 50 Hz-es, 20 μA-es áramerősség?
Kamrai fibrillációt okozhat

7. Mi a vulnerábilis szakasz a szívciklusban?

A szív működési ciklusán belüli (sérülékeny) szakasz, a T-hullám felfutásától kezdődően, amikor már 20-50 μA (50 Hz-es) áram kamrai
fibrillációt okozhat

8. Mi jellemzi a villamosan jó, a közepesen vezető és a szigetelő anyagokat?

Jó vezetőn: az áram nagyon könnyen szétoszlik; pl.: fémek, elektrolitok (víz), villanyvezetékek
Közepes vezetőn: az áram nehezen oszlik szét; pl.: emberi test, izzószál, villamos alkatrészek
Szigetelőn: az áram nagyon nehezen oszlik szét; pl.: levegő, bútorok, száraz ruha

9. Milyen áram jön létre azonos villamos potenciálok között?

Nem jön létre áram

10. Mi történik az eltérő villamos potenciálokkal érintkező emberrel?

Megrázza az áram

11. Miért van különös helyzetben a beteg a villamos biztonság szempontjából?

Altatva van, eszméletlen, mozgásképtelen: nem tud reagálni az esetleges áramütésre
Villamos készülékekkel kapcsolatban áll: maga is része egy elektromos áramkörnek
Bőre nem nyújt szigetelő védelmet: lázas, izzadt, beavatkozás során villamosan vezetőképessé tették a bőrét
Életfunkciói függenek a készülékektől
Érzékeny és nagyteljesítményű készülékekkel kapcsolódik
Laikus és lelkileg is terhelt

12. Hogyan véd a védővezeték?

Rajta keresztül 0V potenciált vezetnek a többnyire fém burkolatú eszközbe, és ez által megvéd az áramütéstől

13. Hogyan véd a kettős szigetelés?

A kettős szigetelőanyag réteg miatt, a veszélyes potenciál nem tud eljutni az emberhez. Csak száraz körülmények között
14. Miért biztonságos a belső áramforrás?
Kis potenciálkülönbséggel dolgozik, és a csak akkor veszélyes, ha az ember a készülék által létrehozott potenciálkülönbség közé kerül

15. Miért biztonságos a lebegő potenciálú készülék?

Mert a fix és lebegő potenciál közé került ember érintési pontjai között nincs potenciálkülönbség, így áramütés sem

16. Hol használhat B típusú páciensrésszel rendelkező orvostechnikai eszközt?

Ahol a bőr védő hatása képes érvényesülni, tehát főleg általános célú használatra

17. Hol használhat BF típusú páciensrésszel rendelkező orvostechnikai eszközt?

Fém tűnél, benedvesedett bőrön, fém tűvel átszúrt bőrön, katétereknél valamint a műtétileg feltárt területeken

18. Hol használhat CF típusú páciensrésszel rendelkező orvostechnikai eszközt?

Ahol az eszköz emberi szívvel vagy nagy erekkel közvetlenül is érintkezhet

19. Hogyan kell használni a fali szigetelésellenőrző műszert?

A műszer rendes működését egy kontrollgomb napi egyszeri megnyomásával ellenőrizni kell
Hiba esetén hangjelzést ad. Ekkor a hangjelzés kikapcsolható, a megkezdett beavatkozás befejezhető, de új művelet csak a hiba felderítése után
kezdhető

20. Hogyan kell használni az EPH-hálózatot

A páciens körüli 1,5 m sugarú körben lévő minden érinthető, jó vezetőképességű felületet külön vezetékkel az EPH pontra kell kötni

21. Miért hatékony az EPH-hálózat?

Mert a felületeket azonos potenciálúvá teszi, és stabilan azon tartja azokat, tehát nem alakulhat ki potenciálkülönbség
05 - Endoszkópok
1. Mit jelent az endoszkóp elnevezés?
Belülre nézés

2. Melyek az endoszkópia előnyei más képalkotókhoz képest?

Valóságos látvány; vizsgálandó vagy gyógyítandó terület közvetlen közelébe lehet jutni (pontosabb kórkép, eredményesebb beavatkozás);
alacsony kockázat

3. Milyen vizsgálati módszerek lehetnek a fény használatával?

A test saját fénysugárzásának észlelése
A vizsgálandó terület megvilágítása, és az arról visszaverődő fény észlelése
A besugárzott fény modulált változatának észlelése

4. Milyen színek láthatóak az endoszkópos betekintés során?

Valóságos színek

5. Milyen fényforrásra van szükség a helyes színárnyalatok érdekében?

Amilyen a napfényhez hasonló arányokban tartalmazza az összes ember számár érzékelhető színkomponenst

6. Mit neveznek endoszkópiában hidegfény forrásnak?

Azt a fényforrást, amiből kiszűrik az infravörös, hő keltő tartományt

7. Mi a Charriére az endoszkóp esetében?

Mértékegység (Ch). Egy ovális vagy kör alakú csatorna kerülete mm-ben

8. Mi az előnye az üveg lencsés képtovábbításnak?

A képtovábbítás színhelyessége szinte tökéletes

9. Miért nevezik néhol az endoszkópiát tükrözésnek?

Előfordulhat, hogy a lényeges terület nem az endoszkóp előtt van, ezért fényterelő prizmákat építenek az endoszkóp elejére. Ezek miatt a
tükröződő felületek miatt hívhatják tükrözésnek
10. Mire való a munkacsatorna?
Egy „cső a csőben”, amiben különböző folyadékok, gázok, eszközök juttathatóak be

11. Milyen endoszkópelnevezéseket ismer, és hol használják azokat?

Bronchoszkóp – tüdő és hörgők
Özofagoszkóp - nyelőcső
Laringoszkóp - gége
Tracheoszkóp - légcső
Otoszkóp - fül
Rinoszkóp - orrjárat
Ventrikuloszkóp – agykamrák
Artroszkóp - térdízült
Hipofaringoszkóp – garat alsó része
Cisztoszkóp - húgyhólyag
Rektoszkóp - végbél
Hiszteroszkóp - méh
Uretroszkóp - húgycső
Duglaszkóp - petefészek
Laparoszkóp - hasüreg
Koledoszkóp - epehólyag
Gasztroszkóp - gyomor
Torakoszkóp – mellüreg
Kardioszkóp - szív
12. Mi a merev endoszkópok jellemezője?
Többnyire fémből készült, csőszerű eszközök
Olyan beavatkozásoknál előnyösek, ahol a merevségből adódóan jól pozícionálható a vég
helyzete
A leképzés leginkább Hopkins-féle, jobb fényátbocsátást nyújtó rúdlencsés optikával

13. Mi a hajlékony endoszkópok jellemzője?

Könnyen felveszi a csatornák görbületeit.
A vég mozgatása segít bejuttatáskor, kanyarodáskor.
A megszemlélés iránya változtatható

14. Milyen endoszkópkiegészítőket ismer?

Hidegfénforrás; tárgylencse öblítő; videokamera; inszuflator; öblítők; mintavevők; terápiás
szondák

15. Mi a kapszulaendoszkóp?
Tápcsatorna vizsgálatához, gyógyszerkapszula méretű, könnyen lenyelhető kapszula, ami
rádióhullámok segítségével a testen kívüli vevőhöz továbbítja a fényfelvillanásokkal
megvilágított fotósorozatot, amit készít. Székelés útján távozik, egyszer használható

16. Milyen veszélye van a kapszulaendoszkóp használatának?

A tápcsatornában lévő szűkületekben/zsebekben elakadhat és ilyenkor sebészi úton kell
eltávolítani

17. Miért sérülékeny az endoszkóp?

A merev endoszkópok belső lencséi koccanás vagy hajlítás hatására elrepedhet
A hajlékony endoszkópok burkolatának sérülésekor a testnedvek bejuthatnak, és korróziót,
használhatatlanságot okozhatnak

18. Mi az endoszkópok leggyakoribb tisztítási módja?

Mechanikus tisztítás legalább kefékkel, a sterilizálást leginkább folyadékban végzik
A leghatékonyabb az ultrahangos mosogató vagy az automata mosogatógép

19. Hogyan dokumentálják az endoszkópos vizsgálatot?

Az endoszkópos vizsgálat műtéti tevékenységnek számít és dokumentálandó. Ez jól
megvalósítható a fényképek vagy videofelvételek rögzítésével

20. Milyen diagnosztikai hibaforrásokat tud azonosítani?

Z1: bélsár, táplálék, nyál
Z2: látószög, életlenség, elmozdulás, irányítás
Z3: torzítás, kamera-színhiba, rossz megvilágítás
Z4: rossz színbeállítás

06 - Rtg és CT
1. Mi a különbség a röntgenfelvételezés és a CT által használt sugárzás között?
Nincs különbség (ugyanazt a röntgensugárzást használják)

2. Mit hívünk ionizáló sugárzásnak?

Azt a sugárzást, ami az élő szervezet sejtjeinek vízmolekuláit ionná teszi
3. Hogyan osztályozzuk a képalkotó berendezéseket?
A sugárzás forrása és útja
A sugárzás veszélyessége
Mit tesz láthatóvá az eljárás

4. Mit hívunk transzmissziós képalkotásnak?

Ha a sugárzás forrása a testen kívül van, és a sugárzás áthalad a testen

5. Mit jelenít meg a röntgenkészülék?

A testen átjutott röntgensugarat

6. Mit jelent a keményebb vagy lágyabb röntgensugárzás?

Kemény röntgensugárzás: Rövid hullámhosszú röntgensugárzás
Lágy röntgensugárzás: Hosszú hullámhosszú röntgensugárzás

7. Milyen elven készít képet a hagyományos röntgen képalkotó?

Transzmissziós elven

8. Mi a centrális projekció?
Minden esetben fellépő, a készülék felépítéséből fakadó metodikai hiba

9. Milyen elven készít felvételeket a CT?

Transzmissziós elven

10. Mi a Hounsfield-skála?
Megmutatja a test vizsgált részének röntgensugár-elnyelő tulajdonságát

11. Mit nevezünk ablakolásnak?

Ha a Hounsfield-skálához úgy rendeljük hozzá a megjelenítendő színtartományt, hogy csak az
érdekes tartományhoz rendeljük a szürkeségi fokozatokat

12. Hogyan működik a spirál CT?

A röntgencső és a detektor helikális ívet húz a páciens teste körül

13. Mit értünk többszeletes CT alatt?

Nem egy, hanem több detektorsor van, emiatt szélesebb lehet a röntgensugár és adott idő alatt
nagyobb térrész vizsgálható

14. Mi az egyenértékdózis?
A sugárzás élő szervezetre gyakorolt hatását fejezi ki

15. Milyen készülék a Dual Source CT?

Olyan amilyenben 2-2 90º-ban elforgatott röntgencső és detektorsor található

07 - MRI

1. Milyen elven működik az MRI?

A gitárhúr elvén

2. Milyen tulajdonságot mutat meg az MRI?

A test szöveteiből származó kicsi mágneses különbségeket mutatja meg
3. Osztályozza az MRI módszereit!
Egyszerre morfológiai és egyszerre funkcionális képalkotó eljárás; II.a osztályú
orvostechnikai eszköz

4. Miért használ az MRI erős mágneses teret?

Mert annak hatására a tér irányába berendeződött hidrogén-mágnesek kifelé mérhető
mágneses tulajdonságot mutatnak (kialakítanak egy egyensúlyi állapotot)

5. Miért használ az MRI rádiófrekvenciás sugárzást?

Mert jelen tudásunk szerintem ártalmatlan sugárzás

6. Mi a T1-súlyozott felvétel?
Anatómiai kép, a fehérállomány fehér, a szürkeállomány szürke, a liquorterek feketék, a
valóságnak megfelelő

7. Mi a T2-súlyozott felvétel?
Negatív kép, a liquorterek fehérek, a fehérállomány sötét, a szürkeállomány világos

8. Mi a protondenzitás-súlyozott felvétel?
Ez a felvétel olyan hatású, mint a T2, de a liquorterek sötétek rajta

9. Mi az fMRI?
Elsősorban az agyi működések vizsgálatára alkalmazott eljárás

10. Hogyan működik az fMRI?

A hemoglobin diamágneses és paramágneses különbségét képes kimutatni az MRI, de mivel
ez a különbség nagyon kicsi, ezért csak statisztikai módszerekkel kimutatható

11. Mi a BOLD-módszer?
A hemoglobin diamágneses, ha oxigénnel telített, és paramágneses ha nem. Ennek
segítségével képes kimutatni az agy adott pillanatban aktív területeit.

12. Milyen műtermékek fordulhatnak elő MRI közben?

Infúziós pumpa; vérnyomásmérő; fonendoszkóp; kontrasztanyagot adagoló műszer;
újraélesztéshez szükséges reanimációs kocsi

13. Miért van szükség MRI kompatibilis műszerekre, eszközökre?

A páciensek támogatására; veszélyhelyzetek kezelésére; orvosi okkal

14. Milyen kockázatai lehetségesek az MRI-vizsgálatnak?

Szervezetbe került fémtartalmú eszközök (elmozdulása); enyhe melegítő hatás; perifériás
idegi stimuláció; készülék zúgása; klausztrofóbia; berepülő tárgyak

15. Milyen hibalehetőségek ismertek MRI-vizsgálat közben?

Z1: fémszilánkok, fémtartalmú implantátumok, amelyek a mágneses teret torzítják
Z2: a páciens akaratlagos vagy akaratlan mozgásai, légzés, perisztartika, a szívmozgások. A
gradienstekercs nem megfelelő elhelyezése, amely ne megfelelő mágneses teret és rossz
térhatású képet eredményez
Z3: a készülék rádiófrekvenciás tekercseinek kalibrálatlansága
Z4: az MRI- készülék belső kalibrálatlansága
Z5: megjelenítés paramétereinek és ablakolás helytelen megválasztása. Rosszul beállított
monitor
G: nem megfelelő homogenitású statikus mágneses tér, a rádiófrekvenciás tekercsek
kalibrálatlansága

08 - Nukleáris diagnosztika
1. Mi az izotóp?
Az elem különböző neutronszámú változatai

2. Ki az a magyar származású Nobel-díjas tudós, aki a nukleáris képalkotó eljárásokhoz

köthető?
Hevesy György

3. Mi a radiofarmakon?
Az emberi szervezetbe intravénásan, szájon vagy orron keresztül bevitt enyhén sugárzó anyag

4. Mit mutat meg a szcintigráfia?

A szervezet anyagcseréjét, vérkeringését teszi láthatóvá

5. Hogyan működik a gamma-kamera?

A testből a sugárzás gamma-fotonjai minden irányban kiindulnak. A kamerához érkező
gamma-fotonok egy kollimátor nevű szűrőn haladnak keresztül először, amely az irányítást
végzi. Csak a detektorkristályra szemből érkező sugárzás jut át a kollimátoron, a többi
elnyelődik. A Na-jodid egykristály a beeső gamma-sugárzás hatására látható fényvillanást
produkál. A sugárzás a kristályban a szervek vetületét hozza létre. A kristályról érkező kép
ilyen módon felerősítve kerül tovább a detektorokra. A detektorok jeleit áramkörök és
számítógép dolgozzák fel, kiszámolva a dúsulás vetületi képét

6. Mi a SPECT-vizsgálat?
A nukleáris medicina és a CT elv házasságából születik. A vizsgálat menete ugyanaz, mint a
szcintigráfiás vizsgálatoké A gamma kamera nem statikusan áll, hanem forog a vizsgálati
személy körül, hasonlóan a CT-hez több irányból gyűjt vetületi információt. Ezek az
információk számítással (visszakövetkeztetéssel) térbelivé alakíthatók, így a radiofarmakon
elhelyezkedése meghatározható Hátránya a forgás miatt a lassú képalkotás
7. Milyen tulajdonságot mutat meg a nukleáris diagnosztika?
Magátalakulások közben keletkező sugárzással alkotunk képet. A szervek működéséről, azaz
a funkcióról nyújt információt

8. Mit mutat meg a PET?

Képet kapunk az anyagcseréről, így a funkcióról, minél rosszindulatúbb a daganat, annál
jobban látható (Szövetek cukorfelhasználása (szőlőcukor molekula), szöveti vérátfolyás
(jelzett 15O-butanol molekula); Aminosav felvétel és fehérje anyagcsere (11C-metionin) )

9. Milyen sugárzás lép fel a PET-vizsgálat közben?

Gamma- sugárzás és béta-sugárzás
10. Mi jellemzi a PET-vizsgálatot?
Drága, nehezen előállítható analóg, nagy érzékenység térben, jó felbontás

11. Mi az annihiláció?
Egy folyamat. A pozitron kisugározódva az atommagról 1-2 mm-t halad, amíg találkozik egy
elektronnal, ekkor azonban mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia
szabadul fel, két egyenlő energiájú, és pontosan ellentétes irányú gamma-foton formájában

12. Melyik képalkotó működik pozitronsugárzással?

PET

13. Melyik képalkotó eljárással vizsgálható a szövetek és szervek anyagcseréje?

PET-CT-vel

14. Mi a PET-CT?
PET készülék egybeépítve egy CT-vel

15. Mekkora sugárterhelés várható a nukleáris diagnosztikai módszerek alkalmazása során?

Szöveti vérátfolyás vizsgálatánál 17-20 mSv
Cukorfelhasználás vizsgálatánál 7-10 mSv
Aminosav felvétel és fehérjeanyagcsere vizsgálatnál 12-15 mSv

09 - Ultrahangos diagnosztika
1. Mit nevezünk az ultrahangnak?
Az ultrahang Longitudinális hullám, 20kHz-100 MHz frekvenciájú mechanikai rezgés. Orvosi
gyakorlatban: 2-25MHz

2. Mit jelent a hullámhossz fogalma?

A hanghullámok közötti térbeli távolság

3. Miért lényeges a szervek akusztikus impedanciakülönbözősége?

Mert annál nagyobb a visszaverődés, minél nagyobb az impedenciaeltérés

4. Miért kell használni az ultrahang-diagnosztikában ultrahangzselét?

A hanghullámok be és kijutásának könnyítésére

5. Milyen hatásai lehetnek az ultrahangrezgéseknek a testre?

Nem fejtenek ki biológiai hatást

6. Milyen intenzitással működnek a diagnosztikai ultrahangok?

25mW/cm2 és 2 W/cm2 között

7. Mi az ALARA-elv?
A legkisebb, még hatékony intenzitással dolgoznak
8. Mi az echó elvű ultrahangos készülékek elve?
A hanghullámok vagy impulzusok visszaverődése

9. Mire használható az A-scan üzemmód?

Az agyban lévő esetleges tumor vagy bevérzés helyének észlelése; rész-szolgáltatása nagyobb
teljesítményű készülékeknek

10. Mire használható a B-scan üzemmód?

Hasi szervek vizsgálata; kardiológiai vizsgálat

11. Mire használható a TM-üzemmód?

Mozgó servek (főleg szívbillentyű és szívizom) vizsgálatára

12. Mi a Doppler-jelenség?
A hangforrástól az érzékelőhöz eljutott hang frekvenciája módosul

13. Mire lehet következtetni az echó frekvenciaváltozásából?

A mozgás sebességére

14. Mit jelent a CW Doppler-üzemmód?

A Doppler-hatást létrehozó mozgó szövetek helyzetének csak az iránya és mozgásuk
sebessége határozható meg

15. Mi az előnye a PW Doppler-módnak?

Az echóválasz frekvenciaeltérései csak a kijelölt irányban és távolsági tartományban
észlelhető mozgások sebességét jellemzik

16. Mit nevezünk spektrum Doppler-módnak?

Olyan grafikonszerű ábrázolást, melyben minden sebesség, mely az adott pillanatban
érzékelhető volt, egy pontot kap a spektrumdoppler-képben

17. Mit nevezünk color Doppler-módnak?

Mikor egy Doppler-elemzés eredményét pontonként a képben színként kijelezzék

18. Milyen új technikákat ismer az ultrahang-diagnosztikában?

Panoráma ultrahang; Szono-CT; Szonoelasztográfia; felharmónikus ábrázolás;
kontrasztharmónikus ábrázolás; zónaszonográfia; ultrahang- navigáció

19. Mi a Triplex üzemmód?

Háromfunkciós üzemmód,
az élő B kép
+ élő CW vagy PW spektrumdoppler
+ élő Color vagy Power doppler

20. Milyen a 3D-ultrahangkép?

A fény/árnyék és a szín csak virtuális, tehát nem valóságos

21. Milyen a 4D-ultrahangkép?

Folyamatosan mozgó, térhatású látvány
22. Mit jelent a fókuszmélység?

23. Milyen zavaró hatások (artefaktok) léphetnek fel?

Távolsághiba; elhajlás az iránytól; felfényesedés; árnyékosodás; tükröződés; pöttyösödés;
elmosódottság

24. Mit okozhat a sérült vizsgálófej használata?

Részletszegény képet

10 - Labortechnika
1. Hogyan biztosítják a laboratóriumi eszközök minőségét?
98/79/EK irányelv
Magyarországi bevezetése: 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet –ben leírtak alapján

2. Milyen vérvételi eszközöket ismer?

Injekciós tű; kémcső; vákuum alatt álló cső; speciális fecskendő

3. Mi az a Vacutainer vérvételi rendszer?

Zárt rendszer, melynél a vákuumos csöveket speciális, jól tapadó gumikeverékből készített,
könnyű dugóval zárják le. Előnye, hogy a vért vevők és az azt szállítók is védve vannak,
illetve centrifugálás után csak be kell helyezni az automatába a csövet úgy, hogy ki sem kell
nyitni. Hátránya, hogy vérvételnél merevebb szögben kell a vénába szúrni a tűt

4. Hogyan jelölik a vérvételi csöveket?

Színes dugókkal; a beteg azonosítására szolgáló címkével, vonalkóddal

5. Mi az a kvantitatív vérkép?
A sejtes alkotóelemek abszolút számának meghatározása

6. Mi a véralvadás mérés alapelve?

Az időmérés. Az első kicsapódott fehérjeszálig kell mérni az időt

7. Milyen kémiai módszerekkel ismerhető fel a cukorbetegség?

Szárazkémiai vizsgálat

8. Mire használják a pipettát?

A pipetta térfogatmérő eszköz, melyet folyadékok pontos kimérésére, oldatok készítésére
használnak

9. Sorolja fel a laboratóriumok alapfelszereltségéhez tartozó eszközöket, műszereket!

Hűtőszekrény; mérlegek; szárítószekrény; termosztát; vízfürdő; centrifuga; hematokrit
centrifuga; fotométer; fénymikroszkóp; automata pipetták; automata adagolók

10. Milyen elven működnek a centrifugák?

Többfázisú elegyből a kiülepedés sebessége függ az oldat viszkozitásától és az egyes
összetevők fajsúlykülönbségétől
11. Milyen módszerrel működnek a hematológiai automaták?
Fotoelektromos módszer vagy elektromos ellenállás módszerrel

12. Mire használják a fotometriát?

Ha a vizsgálandó anyag (pl. izzó gáz) - termikus gerjesztés során -fényt bocsát ki, amit
megfelelő készülékkel (pl. spektroszkóppal) felbontunk, megkapjuk az adott anyagra jellemző
emissziós (kibocsátási) színképet. Ha azonban egy fényforrás fényét a vizsgálandó anyagra
bocsátjuk, az anyag a fény egy részét elnyeli, a kilépő fényt felbontva az anyag abszorpciós
színképét (elnyelés színkép) kapjuk meg

13. Mi a szárazkémiai rendszer lényege?

Kolorimetriai módszert alkalmazza; gyors, egyszerű; manuálisan és műszeresen azonosítható;
több féle paraméter vizsgálható egyszerre

14. Hogyan működik a vért felszívó tesztcsík?

A vért rácseppentve a reagenst tartalmazó tesztcsíkra, színváltozással járó kémiai reakció
játszódik le, melyet manuálisan vagy műszeresen azonosítanak

15. Ismertesse az ujjbegyből történő vérvétel folyamatát!

1. steril, egyszer használatos lándzsa behelyezése a kézidarabba
2. szúrásmélység beállítása 1-6-ig
3. az ujj vértelítettségének fokozása melegvizes kézmosás, az ujj elszorítása, pumpáló
kézmozgás
4. az ujj alkoholos lemosása
5. ujjbegy megszúrása, első vércsepp letörlése, újabb vércseppképzés
6. vércsepp reagensre cseppentése

16. Mi a teendő, ha a vércukormérésnél extrém értéket mérünk?

Meg kell ismételni

17. Ismertesse a hematológiai automatáknál használt fotoelektromos mérési eljárás lényegét!

A higított vérszuszpenzió keresztülfolyik egy küvettán, ami egy sötétlátóteres kondenzorhoz
kapcsolódik. Minden részecske a kondenzor rése előtt haladva felvillan. A fényimpulzusokat
a készülék elektromos impulzusokká alakítja, megszámlálja és kijelzi.

18. Ismertesse a hematológiai automatáknál használt elektromos ellenállási mérési eljárás

lényegét!
Azon alapszik, hogy míg a vérsejt rossz elektromos vezető, bizonyos hígító oldatok jó
vezetők. Elektródokkal elektromos áramlást tartanak fenn a minta és egy kapilláris között

11 - Vérnyomásmérők
1. Mit nevezünk szisztolés és diasztolés nyomásértéknek és mi a normál értéke egészséges
felnőttnél?
A vérnyomás mért maximumértéke (szisztolé) és minimumértéke (diasztolé);

2. Ismertesse a palpációs vérnyomásmérési módszer lényegét!

A csukló artériájának lüktetését figyeljük: a mérés megkezdéskor az elzáródást követően a
lüktetés megszűnik. A lassú nyomásleeresztéskor, az áramlás megindulásakor a szisztolés
nyomásértéknél ismételten pulzus tapintható

3. Ismertesse az auszkultációs vérnyomásmérési módszer lényegét!

A mandzsetta az érfalat nyomja. Ha ez a nyomás a szisztolés nyomás alá csökken, akkor az
érben lüktető, turbulens áramlás indul el. Ez hangjelenséggel jár (Korotkov-féle zörej,
fonendoszkóppal). Az első hang érzékelésekor a vérnyomásmérőről a szisztolés
nyomásértéket határozhatjuk meg. A hang megszűnése jelzi a diasztolés értéket

4. Mi a lamináris és a turbulens áramlás, és mi okozhat az artériás érrendszerben ilyen

áramlást?
Lamináris áramláskor a lehető legkisebb a súrlódásból származó energiaveszteség (folyadék
belsejében a rétegek között, alakos elemek között, érfal és a folyadék között), de ha az
érpályában áramló vér sebessége megnő, akkor átalakul turbulens áramlássá, (a rétegek
összekeverednek, a mozgás rendezetlenné válik) többletenergia szükséges. Érszűkület
okozhat ilyen áramlást

5. A vérnyomásmérésnél mit nevezünk metodikai hibának?

A választott mérési módszer hibáját

6. Mire használják a vérnyomásmérésnél a fonendoszkópot?

A Korotokov-féle zörej hallgatására

7. Milyen nyomást mér a közvetett és a közvetlen vérnyomásmérő?

Közvetett: érfal nyomását
Közvetlen: a vizsgált érszakasz keresztmetszetében időben folytonos nyomásértékeket

8. Mitől függ a metodikai hiba, hogyan befolyásolja a mérési pontosságot?

Függ a készülék hibájától és a mérést végző pontatlanságából; csökkenti a mérés pontosságát

9. Mi okozza a Korotkov-féle zörejeket?

A mandzsetta érfalra gyakorolt nyomása a szisztolés nyomás alá csökken, és az érben lüktető,
turbulens áramlás indul el.

10. Hogyan befolyásolja a mérőszemély hallásküszöbének növekedése a vérnyomásmérés

pontosságát?
Rontja

11. Mi az oszcillometriás vérnyomásmérés lényege?

A mandzsetta érfelszíni nyomáshullámokat érzékel, melyek nyomásingadozást hoznak létre
benne. A nyomásértékek kiszámításához különböző algoritmusokat használnak

12. Hogyan kell a vérnyomásmérő szivárgástesztjét elvégezni a manuális vérnyomásmérőnél?

A mandzsettát egy 10-15 cm átmérőjű tárgyra szorosan feltekerjük, kézipumpával a
maximális értékhez közelítjük a nyomásmérőskálán. Egy percig nézzük a nyomást (10 mmHg
vagy több a süllyedés, az rossz)

13. Hogyan befolyásolja a vérnyomás értékét a vizsgált érszakasz rigiditásának növekedése?

Rigiditás= erek merevsége; érszakaszonként más és más eltérést okozhatnak
14. Miért nem javasolt az ujjra felhelyezhető miniatűr mandzsettás, oszcillációs
vérnyomásmérő használata a klinikumban?
Nem mutat pontos értéket, pl. öregkorban az erek merevségének növekedése miatt

15. Ismertesse az ultrahangos vérnyomásmérő módszer lényegét!

Az ultrahangos érzékelők a meginduló vér áramlását érzékelik. A mandzsetta megszorítása
következtében fellépő áramláskimaradást,- zavart vagy turbulens áramlást, valamint a
helyreállt keringést lehet érzékelni. Csecsemőknél alkalmazzák, hogy pontosabb eredményt
kapjanak

16. Hogyan befolyásolja a túl szorosan, illetve a túl lazán felrakott mandzsetta a
vérnyomásmérés pontosságát?
Túl szoros: ténylegestől magasabb vérnyomásérték mérése
Túl laza: hibát okoz

17. Mi a helyes arány a vizsgált karkerület és a mandzsetta szélesség között?

A mandzsetta szélessége a vizsgát testrész kerületének mintegy 40%-a

18. A helyes mandzsettamérettől való eltérések hogyan befolyásolják a mérési pontosságot?

Szélesebb m.: csökkenti a mért értéket
Keskenyebb m.: magasabb értéket mérhetünk

19. Ki jogosult meghatározni és milyen jogcímen a vérnyomásmérő-kalibrálás gyakoriságát?

A felhasználó

20. Ismertesse a véres vérnyomásmérés lényegét!

A vizsgált érszakaszt megnyitják, kanült juttatnak bele. Ezt rugalmas csővel kötik össze a
nyomásmérővel. A csöveket a mérés előtt fiziológiás sóoldattal töltik fel (ügyelve a
légtelenítésre). A folyadékoszlop közvetíti a vér nyomását a tű hegyétől a nyomás
átalakítóhoz.

12 - Hőmérsékletmérés
1. Milyen skálákat használnak a hőmérséklet kifejezésére?
Celsius- skálát

2. Mi a hőmérsékletmérés elve?
Kiválasztunk olyan anyagokat, amelyek lehetőleg nagymértékben megváltoztatják valamely
tulajdonságaikat hőmérséklet hatására. A test hőmérsékletéhez érve megváltozik az anyag
tulajdonsága, mi ezt mérjük, majd ebből következtetünk a hőmérséklet-változás mértékére

3. Mit nevezünk a maghőmérséklet?

A vér hőmérsékletét

4. Milyen pontosságra törekszünk hőmérsékletméréskor?

Tized pontosságra
5. Hogyan működnek a higanyos hőmérők?
A zsákban lévő higany a meleg testhez érve átveszi annak hőmérsékletét, majd a térfogatának
növekedésével beletágul a nagyon vékony üvegcsőbe. Ezután le kell olvasni a skálát
6. Mi a beállási idő?
Az az idő, amelyet várnunk kell – amíg a mérőeszköz hőmérséklete megközelíti mérendő
testét

7. Mit értünk azon, hogy maximumhőmérő?

Az üvegcsőbe épített szűkület megakadályozza a higany visszatérését a zsákba és megtartja a
mért maximális értéket

8. Miért kell lerázni a higanyos hőmérőket?

Hogy a szűkületen átjutva a higany visszatérjen a higanyzsákba

9. Hogyan működnek a villamos tulajdonságváltozáson alapuló hőmérők?

A változó villamos tulajdonságokat megméri, majd valamely skála szerint megjeleníti,
számjegyekkel (digitális kijelző)

10. Hogyan működnek az infravörös hőmérők?

A kibocsájtott infravörös sugárzást mérve a kibocsátó forrás hőmérsékletét mutatja ki digitális
kijelzőn, anélkül, hogy érintkezne azzal

11. Hogyan működnek a folyadékkristályos hőmérők?

Mérőanyaga megváltoztatja a színét a hőmérséklet-változás hatására. (lázas/nem lázas állapot;
tized pontosságú)

12. Rakja sorba a hőmérőtípusokat mérési idejük szerint!

1. (legkevesebb idő) infravörös hőmérők (azonnal)
2. folyadékkristályos hőmérők (20-30mp)
3. elektronikus hőmérők (1 perc)
4. higanyos hőmérők (2-3 perc)

13. Melyik hőmérő képes érintés nélkül mérni?

Az infravörös hőmérő

14. Ön melyik hőmérőt részesítené előnyben egy baba testhőmérsékletének megmérésére és

miért?
Az elektronikus hőmérőt, mert a rugalmas hegyűek nem sértik fel a bőrt, nincs bennük
mérgező anyag, a mérési idő viszonylag gyors és a mérés pontos