Gazda 34 621 01

Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

9. tétel

Ismertesse a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat állatok szállítására vonatkozó általános szabályait!

Mutassa be a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) általános állatjóléti előírásait!
Válaszában térjen ki a szabályok be nem tartásának következményeire!

Kulcsszavak, fogalmak
• Az állatok szállítására vonatkozó általános szabályok
• A JFGK általános állatjóléti előírásai
• A JFGK be nem tartásának következményei

Állatok szállítására vonatkozó általános rendelkezések

4.5.1. Az állatok szállítási módjának, körülményeinek, az állatszállító járműveknek meg kell felelniük az
állatok szállítására, a közlekedésbiztonságra és a felépítmény kialakítására vonatkozó külön jogszabályban
(8.2.12., 8.2.32., 8.2.42., 8.2.43.) foglaltaknak.
4.5.2. A 4.5.1. pontban meghatározott feltételeken túl, az állatok szállítására kialakított járművel szemben
támasztott további követelmények a következők:
a) a jármű megengedett teherbírását a járművön jól láthatóan fel kell tüntetni;
b) a járművön, az állatok tereléséhez szükséges eszközök (terelődeszka, villamos ösztöke stb.) biztonságos
elhelyezésére megfelelő helyet kell kialakítani;
c) a felépítmény legyen csurgásmentes, zárt padozatú, oldalai térelzáró szerkezettel (pl. ponyvával
beállíthatóan takarható felület) legyenek ellátva, és felülről, valamint a menetirány szerinti homlokfalán fedhető
legyen. A felső fedés kötetlen tartású állatok szállítása esetén zárja ki a felfelé való kitörés lehetőségét;
d) a felépítményen megfelelő szellőzési lehetőséget kell biztosítani;
e) a felépítmény hátfalán legyen ajtó, vagy a hátfal lehajtható legyen;
f) a felépítmény könnyen takarítható, fertőtleníthető, szükség esetén szétszedhető legyen, és tegye lehetővé a
mosóvíz, fertőtlenítőszer akadálytalan eltávolítását.
4.5.3. A nagytestű állatokat szállító járművekre vonatkozó rendelkezések:
a) a felépítmény 1,6 m magas, ferdén befelé zsaluzott szellőzőnyílásokkal ellátott oldalfalában, a rakodóajtó
előtt – az állatok farmagasságában (nagytestű állatoknál 1,2–1,4 m közötti magasságban) – a biztosító rúd
behelyezésére alkalmas helyet kell kiképezni (a biztosító rúd nem helyettesíti a szállítás közben alkalmazott
zárószerkezetet, a lenyitható oldal- vagy hátsó falat);
b) kötött tartású állatok (kivéve a sportlovak) szállításához, az oldalfalakban végigmenő acélrúd, csőborda
vagy a fenéklap külső szélében az állatok kívülről történő megkötését biztosító karikák legyenek;
c) a padozat 0,6 m magas zárt peremmel csatlakozzon az oldalfalhoz.
4.5.4. A sportlovakat szállító járművekre vonatkozó rendelkezések:
a) a járművön legyen mellvéd-, oldal- és farpalánk (ezeket minden sorban ki kell alakítani, ha a járművön két
vagy több sorban lehet lovakat szállítani);
b) minden mellvéd- és farpalánk között keresztfolyosó és ezek végein a felépítmény oldalfalában létrával
ellátott, legalább 0,6 ´ 1,0 m-es búvóajtó legyen;
c) az oldalpalánkok a célnak megfelelően (bőrrel, habszivaccsal stb.) fedettek legyenek;
d) a nagy távolságra szállító járművet felhajtóval vagy összerakható szükségfelhajtóval kell ellátni;
e) a járműnek kettős deszkapadozata legyen, keresztirányú alsó és hosszirányú felső réteggel.
4.5.5. A sertést és egyéb kistestű állatot (juh, kecske) szállító járművekre vonatkozó rendelkezések:
a) a felépítmény oldalfalait az igénybevételnek megfelelő szilárdsággal kell kialakítani;
b) az állatok számára a járművön megfelelő férőhelyet, valamint az esetleges útihulla – mint a külön
jogszabályban (8.2.6.) meghatározott veszélyes hulladék – tárolására alkalmas elkülönített részt kell biztosítani;
c) a sertésszállító jármű felépítménye tegye lehetővé a Szabályzat 4.5.8. pontjának megfelelő állatfelhajtó
alkalmazását, és ne akadályozza a más módon történő (villástargoncával konténer) berakodást. Ez utóbbi esetben
a jármű hátfala korláttal ellátott hidraulikus emelőként működve emelje fel az állatokat, vagy a felépítmény a
talajszintre lesüllyeszthető, majd felemelhető legyen;
d) a felépítmény befelé zsaluzott, 0,6 m magas szellőzőnyílással ellátott oldalfalának kialakítása tegye
lehetővé, hogy a biztosító rúd a rakodóajtó előtt, az állatok farmagasságában (0,6–0,9 m között) behelyezhető
legyen;
e) a padozat 0,4 m magas zárt peremmel csatlakozzon az oldalfalhoz.
4.5.6. Baromfit, házinyulat vagy galambot szállító járművekre vonatkozó rendelkezések:
a) a járművön megfelelő ketrecekből rendezett sorokat kell kialakítani;
b) a rakomány rögzítését úgy kell megvalósítani, hogy a ketrecsorok között légzőfolyosó legyen, és a rögzítés,
illetve oldás a talajszintről elvégezhető legyen;
c) a járművet (kivéve a sportgalambot szállító járművet) el kell látni egy résmentes, fedett, jól záródó, könnyen
tisztítható és fertőtleníthető ,,ÚTIHULLÁK'' feliratú tartállyal.
4.5.7. Az élő halat szállító járművekre vonatkozó rendelkezések:
a) a jármű rakfelületéhez a halszállító kádak elcsúszás ellen rögzíthetők legyenek;
b) a járműnek legyenek oldalfalai és ezek vízszintesre lenyitott helyzete rögzíthető legyen;
Gazda 34 621 01
Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

c) a járművön megfelelő mennyiségű oxigénpalack tárolásához, a rakodótér mellső falánál párnafák és

rögzítőbilincsek legyenek. A palackok elhelyezésére a vonatkozó szabványban (8.3.11.) foglaltak az irányadók.
4.5.8. Az állatok szállító járműre rakodásához használt állatfelhajtóra vonatkozó rendelkezések:
a) legyen alkalmas mind a far-, mind az oldalrakodáshoz. A vontatható állatfelhajtó csak farrakodásra
alkalmas;
b) az állatfelhajtó – 1,0–1,4 m magas szállító jármű padozatot figyelembe véve – korláttal ellátott, 4,0–4,5 m
hosszú, 1,5 m széles állatfolyosóból és a d) pont szerinti 0,5 m széles személyfolyosóból álljon. A kialakítására a
vonatkozó szabványban (8.3.12., 8.3.13.) foglaltak az irányadók;
c) ha az állatfelhajtó korlátja és a jármű oldal- vagy hátsó fala közötti távolság 0,3 m-nél nagyobb, akkor ide
korlátot vagy hézagzárót kell alkalmazni;
d) ha az állatok fel- vagy lehajtása a személyzet egyidejű mozgásával történik, akkor az állatfelhajtót állat- és
személyfolyosóra kell osztani és a kettőt gépfonattal borított korláttal vagy más biztonságos módon kell
elhatárolni egymástól;
e) az állatfelhajtó padlózata csúszásgátló kialakítású legyen, amennyiben fából készül, úgy azt 0,3 m-enként a
haladási irányra merőlegesen felerősített 0,033 x 0,048 m-es keresztmetszetű bordázattal kell ellátni, a padozat
teljes szélességében. A padozaton 0,01 m-nél szélesebb rések nem lehetnek;
f) az állatfelhajtó szállítóeszközhöz kapcsolódó vége – az áthidaló szerepét is betöltő – lehajtható ajtóval
legyen ellátva. Az áthidaló legalább 0,5 m-es szakasza a járművön feküdjön fel; az áthidalón, valamint annak
csatlakozásánál 0,01 m-nél szélesebb rés ne legyen. A járművel egybeépített állatfelhajtót nem kell ajtóval
(áthidalóval) ellátni;
g) az állatfelhajtó és az áthidaló névleges teherbírása a felhajtóra egyidejűleg terelhető állatok összsúlyának
megfelelő legyen;
h) a vasúti rakodáshoz alkalmazott állatfelhajtó ajtaja (áthidalója) oldalirányú erőhatásra (pl. a vasúti kocsi
véletlen elmozdulására) kapcsolódjon szét;
i) a mozgatható állatfelhajtót, a felbillenés és elmozdulás megakadályozására, lehajtható támasztókkal kell
ellátni; amennyiben az állatfelhajtónak nincs rögzítőfékje, akkor rögzített féksarukat kell alkalmazni;
j) változtatható magasságú állatfelhajtó támasztó szerkezete tegye lehetővé az 1,0–1,4 m közötti magasság
fokozat nélküli beállíthatóságát és a beállított helyzetű állatfelhajtó biztonságos rögzítését;
k) a vontatható állatfelhajtó – amennyiben az közúton történő vontatásra alkalmas – feleljen meg a külön
jogszabályban (8.2.32.) foglaltaknak;
l) az állatfelhajtó kialakítása tegye lehetővé a rendszeres tisztíthatóságot és fertőtleníthetőséget.
4.5.9. Vasúti szállításkor a rendes nyomtávú vágány esetén a rakodó alsó szintje a sínkoronaszint fölött 1,22
m-re, felső szintje 2,3 m-re alakítandó ki, és a vágánytengelytől való távolsága min. 2,20 m legyen.
4.5.9.1. A szállítás megkezdése előtt meg kell vizsgálni a rakfelület állapotát, a rögzítőelemek, a ketrecek, a
kötélzet, az oldalmagasítók és a rács épségét.

Fentiek röviden
Magába foglalja:
 az állatok szállítására kialakított járművel szemben támasztott követelményeket
 a nagytestű állatokat, a sportlovakat, a sertést és egyéb kistestű állatot, a baromfit, házinyulat vagy
galambot, az élő halat szállító járművekre vonatkozó rendelkezéseket
 rakodáshoz használt állatfelhajtóra vonatkozó rendelkezéseket

Néhány rendelkezés:
 a jármű megengedett teherbírását a járművön jól láthatóan fel kell tüntetni;
 a járművön, az állatok tereléséhez szükséges eszközök (terelődeszka, villamos ösztöke stb.) biztonságos
elhelyezésére megfelelő helyet kell kialakítani;
 a felépítményen megfelelő szellőzési lehetőséget kell biztosítani;
 a felépítmény hátfalán legyen ajtó, vagy a hátfal lehajtható legyen;
 a felépítmény könnyen takarítható, fertőtleníthető, szükség esetén szétszedhető legyen, és tegye
lehetővé a mosóvíz, fertőtlenítőszer akadálytalan eltávolítását.

Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények

A teljes kifejezés: Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények. Azt a 18 közösségi jogszabályt
nevezzük így, amelyek a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szerepelnek.
 Összesen 18 pontja van
 Az állatjóléttel 3 pont foglalkozik:
 16: Borjak védelme
 17: Sertések védelme
 18: Mezőgazdasági haszonállatok védelme

A gazdasági célból tartott haszonállatok védelme etikai, erkölcsi és egészségügyi szempontból egyaránt
felértékelődött. Az utóbbi mindenekelőtt fogyasztói elvárásból, hiszen bizonyított tény, hogy az állatoknak
okozott túlzott stressz ronthatja a késztermékek tápértékét, élvezeti értékét. Az állattartók felelőssége, hogy a
Gazda 34 621 01
Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

haszonállatok tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek az Európai Unió által meghatározott
minimális állatjóléti előírásoknak, azok betartását az illetékes hatóság rajtuk kéri számon. A JFGK 16 a borjak,
azaz a hat hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák, a JFGK 17 pedig a sertések tartására vonatkozik. A JFGK 18
általános állatjóléti előírásokat fogalmaz meg a gazdasági haszonállatok védelmével kapcsolatban, amelyek
természetesen a borjak és a sertések nevelésekor szintén kötelező érvényűek.
A JFGK 16 öt csoportba sorolja a hat hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák tartására vonatkozó követelményeket.
Részletezi az elhelyezésükre, a férőhelyek nagyságára, kialakítására, az egyedi, illetve csoportos tartásra,
valamint a lekötésre irányuló előírásokat. Az épületekre és a mikroklimatikus viszonyokra ugyancsak számos
szabályt fogalmaz meg, külön kiemelve a férőhelyek és berendezések szakszerű takarítását, fertőtlenítését,
valamint a megvilágítás hosszát, a hőmérsékletszabályozást, a szellőztetést. Az állatok védelmében tartalék
műszaki eszközök, berendezések beszerzését, és riasztórendszer kiépítését követeli meg az esetleges
meghibásodás esetére. Az állatok rendszeres ellenőrzése szintén kötelező előírás, ahogyan a beteg és sérült
állatok elkülönítése is. Emellett gondoskodni kell a borjak korának, testtömegének, szokásainak, fiziológiai
szükségleteinek megfelelő takarmányozásról és itatásról.
A JFGK 17 kapcsán a sertéseket tenyésztés és hizlalás céljából tartó gazdálkodókat ellenőrizheti az illetékes
hivatal. Az általános követelmények valamennyi sertéstartóra vonatkoznak, és egyaránt érintik az állatok
elhelyezésére szolgáló épület kialakítását, padozatát, a lehetséges zajszintet, a szükséges megvilágítást, a
takarmányozás gyakoriságát, valamint az engedélyezett csonkolással járó beavatkozásokat. További
követelmények vonatkoznak a kanok, a kocák és kocasüldők, malacok, illetve utónevelt malacok és hízók
tartóira.
A JFGK 18 előírásai a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, ló-, nyúl-, baromfi- és prémes állatok tartásakor
egyaránt kötelezőek. A követelmények a személyzet felkészültségére, az állatok ellenőrzésére és nyilvántartására
éppúgy fogalmaznak meg szabályokat, mint a fajok mozgásszabadságára vonatkozóan. Részletesen szólnak a
szálláshelyek kialakításáról és azok kötelező felszereltségéről, tisztántartásáról, a hőmérsékletszabályozásról. Az
etető- és itató-berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy minden egyed a fajának, fajtájának, korának, nemének,
fiziológiai és etológiai sajátosságainak megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányhoz és ivóvízhez jusson.
Előírás, hogy az érzéstelenítés nélküli beavatkozásokat kizárólag kellő szakértelemmel rendelkező személy
végezheti. Az állatoknak szenvedést vagy sérülést okozó természetes vagy mesterséges tenyésztési eljárások
pedig egyenesen tilosak. A követelményrendszer azt is határozottan leszögezi, hogy csak a hazánkban szokásos
háziállatok tarthatók haszonállatként.

JFGK 16: Borjak védelme

 6 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhákra vonatkozik
 Elegendő szabad területet kell biztosítani (le tudjanak feküdni, fel tudjanak állni)
 8 hetesnél idősebb borjút tilos indokolatlanul egyedi ketrecben tartani
 Lekötni kizárólag a csoportosan tartott borjakat lehet, az etetésü idejére (legfeljebb 1 órára)
 Az állatokat tilos állandóan sötétségben tartani
 A borjakra - állatorvosi indok nélkül - szájkosarat rakni tilos

JFGK 17: Sertések védelme

 A sertések tartására szolgáló épületben a folyamatos zajszintnek 85 dB alatt kell lennie
 A sertéseket úgy kell elhelyezni, hogy egymást láthassák
 Minden sertést naponta legalább egyszer meg kell etetni megfelelő mennyiségű és minőségű
takarmánnyal
 Tilos a kocákat, kocasüldőket lekötve tartani
 Tilos az állatokat állandó sötétségben tartani
 Tilos a jogszabályban nem engedélyezett csonkolással járó beavatkozást végezni

JFGK 18: Mezőgazdasági haszonállatok védelme

 Tilos az épületben tartott állatokat állandó sötétségben, vagy a mesterséges világítás megfelelő
megszakítása nélkül tartani.
 Az állat fajának megfelelő mozgásszabadságát tilos oly módon korlátozni, hogy az az állatnak
szükségtelen szenvedést vagy sérülést okozzon.
 Tilos az állatoknak egészségükre vagy jólétükre ártalmas takarmányt adni.
 Tilos az állatokon a jogszabály által nem engedélyezett csonkítást végezni.
 Tilos – az engedélyezett kivételektől eltekintve – olyan természetes vagy mesterséges tenyésztési
eljárásokat alkalmazni, amelyek az érintett állatok szenvedését vagy sérülését okozzák vagy okozhatják.

A JFGK be nem tartásának következményei

 A szankciót az MVH állapítja meg a helyszíni ellenőrzések eredménye alapján
 A kölcsönös megfeleltetési szankciók a kedvezményezett adott évi közvetlen támogatásának teljes
összegére vonatkoznak
Gazda 34 621 01
Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

 A szankciók megítélését alapvetően befolyásolja, hogy a meg nem felelés gondatlanságból vagy
szándékosan jött-e létre

Szankciók
A különböző előírások és követelmények megsértése vonatkozásában megállapított szankciók összegzése a
következőképp zajlik:
Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő gondatlanságából fakad, és nem állapítanak meg
ismétlődést (tehát ez az első eset, hogy az adott követelményt vagy előírást megsérti), akkor a teljes közvetlen
támogatási összeget 1, 3 vagy 5%-kal kell csökkenteni. Amennyiben ismétlődés is megállapításra kerül, a
levonás akár 15% is lehet.
A követelmények és előírások ismételt megszegését a rendszer kiemelten szankcionálja. Amennyiben három
éven belül a gazdálkodó ismételten megszegi valamelyik kölcsönös megfeleltetési követelményt vagy előírást,
akkor az először kiszabott szankció háromszorosát kell számára megállapítani. A támogatáscsökkentés
maximális értéke azonban nem haladhatja meg a teljes összeg 15%-át. A maximális 15% elérése után a hatóság
tájékoztatja az érintett mezőgazdasági termelőt, hogy ha még egyszer megállapításra kerül ugyanaz a meg nem
felelés, akkor azt szándékos cselekménynek fogják tekinteni.
A szándékos meg nem felelés a gondatlansághoz képest jóval szigorúbb megítélést kap a kölcsönös
megfeleltetés szankcionálási rendszerében. Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő
szándékosságából vezethető le, akkor a teljes közvetlen támogatási összeget 15, 20, vagy akár 100%-kal kell
csökkenteni. A 100%-os szankcionálás azt jelenti, hogy a termelőt kizárják a közvetlen támogatási rendszerből
az adott évre. Különösen súlyos szabálytalanság esetén a kifizető ügynökség dönthet úgy, hogy az érintett
termelőt a következő támogatási évre is kizárja.
A szankció pontos mértékét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) állapítja meg a helyszíni
ellenőrzés során feltárt meg nem felelések érékelése alapján. Az a hatáskörrel rendelkező hatóság (MgSzH vagy
MVH) értékel, amelyik magát az ellenőrzést is elvégezte. A már említett három szempont alapján kell értékelni:
súlyosság, mérték és tartósság.

Szankciók
 Gondatlan, nem ismétlődő szankciók összegzése
 Összegzés módszere: azonos előírás-csoportokból származó szankciók közül a legmagasabbal
számolnak, különböző előírás-csoportból származó szankciók összeadódnak
 Szankciók maximális értéke: 5%
 Gondatlan, ismétlődő szankciók összegzése
 Összegzés módszere: összeadás
 Szankciók maximális értéke: 15%
 Szándékos szankciók összegzése
 Összegzés módszere: összeadás
 Szankciók maximális értéke: 100%

A kölcsönös megfeleltetés
Leegyszerűsítő megközelítés:
Kölcsönös megfeleltetés = a közvetlen mezőgazdasági támogatások elnyerésének új feltételrendszere
A fenti állítás nem teljesen igaz:
A kölcsönös megfeleltetés 2 fő elemből áll:
Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai
Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények: 19 darab közösségi rendelet és irányelv követelményei
JFGK jogszabályok már legalább a csatlakozás óta hatályosak
Jogszabályi háttér
1782/2003/EK Rendelet: a fogalom meghatározásáról, az előírások és követelmények köréről, a szankcionálás
alapvető szabályairól tartalmaz előírásokat;
796/2004/EK Rendelet: az ellenőrzések és szankciók végrehajtásának részletes szabályait rögzíti;
1698/2005/EK Rendelet: a kölcsönös megfeleltetés alkalmazásáról a vidékfejlesztési intézkedések körében.
322/2007. Kormányrendelet: a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésében részt vevő hazai ellenőrző intézmények
körét rögzíti;
A 4/2004. FVM Rendelet, amely a HMKÁ előírások körét tartalmazza.
az összes közvetlen mezőgazdasági támogatás: területalapú, illetve állatlétszám alapú támogatások;
vidékfejlesztési intézkedések:
a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések;
a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések;
Natura 2000 kifizetések;
agrár-környezetvédelmi kifizetések;
állatjóléti kifizetések.
Gazda 34 621 01
Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények 1.

Környezetvédelem
– Felszíni és felszín alatti vizek védelme:
• a nitrátokról szóló irányelv (97/676/EGK)
• a felszín alatti vizekről szóló irányelv (80/68/EGK)
– Talajvédelem:
• a szennyvíziszapról szóló irányelv (86/278/EGK)
– Természetvédelem:
• a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv (79/409/EGK)
• a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv
(92/43/EGK)

Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények 2.

Egészségügy
– Állatjelölés
• az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló irányelv (92/102/EGK)
• a Bizottság 2629/97. rendelete a szarvasmarhák azonosításáról és nyilvántartásáról
• a Tanács 1760/2000. rendelete a szarvasmarhák azonosításáról és nyilvántartásáról
• a Tanács 21/2004. rendelete a juh- és kecskefélék azonosításáról és nyilvántartásáról
– Állatbetegségek megelőzése
• BSE-rendelet (999/2001)
• a ragadós száj- és körömfájásról szóló irányelv (85/511)
• az állatbetegségekről szóló irányelv (92/119/EGK)
• a kéknyelvbetegségről szóló irányelv (2000/75/EK)
– Növényegészségügy
• növényvédőszerekről szóló irányelv (91/414/EGK)
– Közegészségügy
• hormonirányelv (96/22/EK)
• az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló rendelet (178/2002)

Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények 3.

Állatvédelem

– a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/629/EGK)

– a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/630/EGK)

– a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló irányelv (98/58/EK)

Követelmények

Állatjólét (JFGK 16-18)

Követelmény Példa

Állatok elhelyezése Istálló kialakítása, megfelelő

férőhely biztosítása, tisztítható
felületek és berendezések,
megfelelő hőmérséklet,
megvilágítás, szellőzés
Etetési, itatási szabályok Friss vízellátás, min. naponta
egyszeri etetés, tápanyagok
Beteg egyedek kezelése Elkülönítés, állatorvosi kezelések
Gazda 34 621 01
Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése

A kölcsönös megfeleltetés rendszerének üzemeltetéséért a Kifizető Ügynökség (MVH) a felelős, de az
ellenőrzéseket a szakhatósági ellenőrző szervek végzik el (környezetvédelmi, állategészségügyi,
élelmiszerbiztonsági, talajvédelmi hatóság)
Az ETR-ben támogatást igénylők 1%-át kell ellenőrizni előre rögzített kiválasztási elvek alapján

Ellenőrző szervezetek
MVH
- HMKÁ
- Natura 2000
MgSZH
- Talajvédelmi előírások
- Növényvédelmi előírások
- Állatjelölési előírások
- Élelmiszerbiztonsági előírások
- Állategészségügyi előírások
- Állatjóléti előírások
KVVM – környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség
- Természetvédelmi előírások
- Nitrát irányelv előírásai
- Felszín alatti vizek védelme

A kölcsönös megfeleltetés szankciórendszere

Gondatlanság:
- 1-5%-os levonás a súlyosságtól függően
- Ismétlődés esetén a szankciót megháromszorozzák!
Szándékosság:
- 15-100%-os levonás a súlyosságtól függően
- Szélsőséges esetben több évre történő kizárás
A különböző területekhez (környezetvédelem, egészségügy, állatjólét, HMKÁ) kötődő levonások
összeadódnak!
A szankciók mindig a teljes évi ETR támogatási összegből kerülnek levonásra!