Megjelent 1953. évi október h ó 15-én.
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL
SZABADALMI LEÍRÁS
142.131. SZÁM.
63c, 3 7 - 4 6 . - OSZTÁLY. -
Osztott a l v á z ú i l l e t ő l e g f e l é p í t m é n y ű g é p e r e j ű j á r m ű
Bárányi Béla m é r n ö k , Stuttgart-Rohr
A bejelentés napja: 1951. j a n u á r 31.
\ A találmány osztott alvázú, illetőleg felépítményű
géperejű járimü, különösen a rekeszes rendszer sze­
rint felépített személygépkocsi és lényege abban
van, hogy az alváznak, illetőleg -a felépítménynek
végső része a középső résszel haránttengely körül
élfordíthatóan, csuklósan van összekötve és. a kö­
zépső résszel szemben a lengés irányában rugalma­
san van alátámasztva. A találmány egyik előnyös
kiviteli alakjánál a járműnek mind az első tengelyt
tartalmazó elülső része, mind a hátsó tengelyt tar­
talmazó farrésze is az alváz, illetőleg a felépítmény
középső részével haránttengely körül élfordíthatóan
van összekötve és rugalmasan van alátámasztva.
A találmány szerinti megoldással azt érjük el,
hogy az alváz, illetőleg a jármű említett részei egy­
mással könnyen köthetők össze,- mert csaik arra van
szükség, 4}pgy az egyes részeket egymással csukló­
tengelyek, illetőleg esuklópántok útján egyesítsük,
mimellett a csuklótengely körüli elfordulás irányá­
ban az említett rugót illetőleg rugókat a jármű-
részek súlya terheli anélkül, hogy ©végből az egy­
mással szemben rugalmasan megtámasztott része­
ket járulékosan még pontosan illeszteni kellene.
A találmány szerinti megoldás további előnye,
hogy a jármű egyes részeinek egymással szembeni
rugós alátámasztása járulékos rugózást alkot, ami.
a jármű menettulajdonságait javítja és igen lágy
rugózás szerkesztését teszi lehetővé. Egyben a
jármű terep járóképessége is javul. A rugalmas alá­
támasztás végett előnyösen alkalmazunk gumiból
készült párnákat, amelyek -egyben a működés köz­
beni zajtaftinsägoit is biztosítják. "* .',
Amint a találmány szerinti megoldás a jármű
összeszerelését megkönnyíti, ugyanúgy egyszerűsíti,
a szétszerelést is, különösen ha kocsiemelőket alkal-%
mázunk; amelyek a középső részt emelik meg, mi­
mellett a jánmü kerekei a földön állva maradnak.
Eközben a jármű két1 végrésze a célszerűen mélyen
elhelyezett, csuklócsapok körül eífordul és azok
felső részei a jármű középső részétől távolodnak,
^miközben a csatlakozási helyek, tehát a csuklók is
jól hozzáférhetőkké válnak.
A rajzban a találmány egyik példakénti kiviteli
alakját tüntettük fel.
A rekeszes rendszer szerint épült járműnek kö­
zépső A része, frontfelőli E része és C farrésze
BA. 507. ALAPSZÁM.
van. Ennek megfelelően a jármű alvázkerekét kö­
zépső —a—, elülső —b— és hátsó —c— részekből
állítottuk össze. Az alvázkeret —a— és —b— ré­
szeit harántirányú —d— csukló, az —a— és —c—
részeiket harámtirányú —e—- csukló köti össze egy­
mással. A keret elülső —b— részének, illetőleg a
frontfelőli B Tesznek a —d— csap körüli elfordu­
lás közben a középső A résszel szembeni megtá­
masztása végett —fT— és —f2— gumipárnákat al­
kalmaztunk, amelyek az összekötött részek súlya
következtében egymásra feküsznek. Hasonlóképen
a jármű farrészének ^-c— keretét a középső résszel
szemben —g1— és —g2— gumipárnákkal támasz­
tottuk meg.
Az —-f j — és —f2— gumipárnákat célszerűen gyű- *
rükként alakítjuk ki úgy, hogy azokon a —h— kor­
mányrúd átvezethető. A kerekeket rugózásuk köz­
ben úgy vezetjük, illetőleg azok rugózását úgy ala­
kítjuk ki, hogy azok az —i—, illetőleg —k— hi­
vatkozási jelekkel jelölt ívek mentén mozogjanak,
tehát oly rézsútos irányban, hogy felfelé mozgáskor
hátrafelé irányuló erőkomponens keletkezzék.
A-középső A rekesz megemelése végett a jár­
műbe —1— és —m— kocsiemelőket építettünk s
azokat a —d— és —e— csuklókhoz lehetőleg közel
rendeztük el. E kocsiemelők működtetésekor a
jármű két B( és C része csuklói körül a középső A
rekeszhez képest kerekein billen, amint a kocsieme­
lők a talajt elérik és a jármű középső A része
emelkedni kezd. A végrészek elbillenésének mértéke
az —n—/illetőleg - - o — lökhárítókkal határaiható.
Célszerű, ha a végrészek é s a középső rész kö­
zötti osztó rések közvetlenül, az utastér elülső és
hátulsó fala mentén fekszenek és előnyösen a
középső járműrész belseje felé lejtenek.
Előnyös továbbá ha a kormányzó mogást a jármű
középső részéből a jármű frontfelőli részébe átvivő
eszköz, tehát a rajzban feltüntetett példakénti eset­
ben a -'—h_ kormányrúd- akként van elrendezve,
hogy a frontfelőli -járműrész csuklója körüli len­
gési irányához érintőleges helyzetű.
Szabadalmi igénypontok:
•1. Géperejű jánmü, melynek megosztott alváza,
illetőleg felépítménye van, különösen rekeszes rend­
szer szerint készült személygépkocsi, melyre jel-
2 142.131

lemző, hogy a jármű alvázának, illetőleg felépítmé­
nyének "a jármű egyik tengelyét tartalmazó vég­
része a jármű középső részével harántirányú ten­
gely körül elfordíthatóan, csuklósan van összekötve
és a középső résszel szemben a lengés irányában
rugalmasan van megtámasztva.
2. Az 1. igénypont szerinti géperejű jármű kivi­
teli alakja, melyre jellemző, hogy a járműnek mind
az elülső tengelyt tartalmazó frontMőli vége, mind
a hátsó tengelyt tartalmazó farrésze a járműalváz,
illetőleg a felépítmény középső részévél haránt­
irányú tengely körül eífordíthatóan van összekötve
és azzal Szemben rugalmasan van megtámasztva.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gépjármű ki­
viteli alakja, melyre jellemző, hogy a yégrészeket
rugalmasan megtámasztó eszközök gumlpárnák.
4. Az 1—8. igénypontok ibármelyike szerinti gép­
erejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy
a jármű végrésze a kocsiszekrény részét alkotó bo­
rítással együtt mint egyetlen egység van a jármű
középső részével, azzal szemben eífordíthatóan, ösz-
szekötve. *i
5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti gép­
erejű jármű kiviteli alakja, mélyre jellemző, hogy
a csuklós kötés lehetőleg mélyen, eilőnyösen iá jár­
műalváz magasságában van elrendezve.
6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti gép­
erejű jármű kiviteli alakja, mélyre jellemző, hogy
a végrész és a középső rész közötti osztó rés köz­
vetlenül az utastér elülső, illetőleg hátsó fala men­
tén fekszik és előnyösen a középső járműrész bel­
seje felé lejt.
7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerintf gép­
erejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy
a kormányzó mozgást a jármű középső részéből a
jármű elülső részébe átvivő eszköz (h) az elülső
járműrész csukló körüli lengése irányához érintő­
legesen van elrendezve.
8. A 7. igénypont szerinti géperejű jármű kivi­
teli alakja, melyre jellemző, hogy a jármű front­
felőli részét lengő mozgása köziben a középső rész­
szél szemben megtámasztó rugalmas eszköz a kor­
mányoszlophoz központosán van elrendezve.
.9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti gép­
erejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy
a jármű középső részében, előnyösen a csuklóten­
gelyek szomszédságaiban, kocsiemelők akként van­
nak elrendezve, hogy a középső rész megemelésekor
a jármű végrészei a harántirányú csuklótengelyek
körül, kerekeiken állva, a rugalmas megtámasztás
tehermentesítése közben kifelé billennek.

1 rajzlap, melléklettel

A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója.

Terv Nyomda — 1104 — F. v.: Bolgár Imre
 14z.131

"^