Megjelent 1953. évi május hó 1-én.
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL
SZABADALMI LEÍRÁS
141.968. SZÁM.
63. c. 37-46. OSZTÁLY. -
Keret, illetőleg fenékrész járművek, különösen gépjárművek kocsiszekrényéhez.
Barényi Béla oki. g é p é s z m é r n ö k , Stuttgart-Rohr.
A bejelentés napja: 1950. szeptember 22.
Németországi elsőbbsége: 1949. szeptember 23.
A találmány keret, illetőleg fenékrész járművek,
különösen gépjárművek kocsiszekrényéhez, mely ke­
ret fenéklemezből áll, amelynek, legalább egyik vé­
gén fekvő szakasza felfelé van hajlítva és legalább
egy hosszirányú merevítőtartója van. A találmány
egyik lényeges jellemzője, hogy a célszerűen üreges
tartóként kialakított merevítő tartó egyik vagy
mindkét végén ugyancsak felfelé van hajlítva és a
fenékrész felfelé hajlított végeit külső oldalukon
merevíti. A találmány további lényeges jellemzője,
hogy a fenéklemez felhajlított végrészeivel együtt
a járművek a kerekek nyomtávjánál nagyobb egész
szélességére kitei'jed és elülső végénél az elülső ke
rekek mögött, hátulisó végén a hátsó kerekek előtt
van felfelé hajtva. A fenéklemeznek felfelé hajlí­
tott, célszerűen sík, a jármű végei felé lejtő felü­
leteit alkotó végei a kerekek közelségéig'terjednek,
míg a merevítő tartó felfelé hajlított, a fenékleme­
zen külső oldalán elrendezett végei a keretek kö­
zötti térbe nyúlnak.
A találmány lehetővé teszi, hogy nagy merevségű
keretet, illetőleg feneket készítsünk, másrészt, hogy
a jármű belső terét nagy férőhellyel alakítsuk ki.
Az a körülmény, hogy a fenéklemez és a merevítő
tartó egyik vagy mindkét végén felfelé van hajlítva,
a keretet különösen csavaró igénybevétellel szem­
ben különösen jól merevíti.
A fenéklemez végeinek felfelé hajlítása, továbbá
azzal az előnnyel jár, hogy a fenéklemez felhajlí-
fcott végei közötti teret a .merevítőtartó nem fog­
lalja el, úgyhogy naigy belső terű kocsiszekrény
építhető, ez utóbbi különösen akkor, ha a fenékle­
meznek a jármű egész szélességére kiterjedő fel­
felé hajlított végei egészen a kerekek közvetlen kö-'
zeléig terjednek.
A találmány értelmében a merevítő tartónak a
jármű hosszirányában haladó szakasza célszerűen
egészben vagy legalább is részben a fenéklemez
felső oldalán van elrendezve. Ennek a kivitelnek az
az előnye, hogy a fenéklemez és ezzel a jármű súly­
pontja is igen mélyre helyezhetők.
Középütt elrendezett merevítőtartón kívül, ol­
dalsó, a jármű belső terét oldalt határoló hossztar­
tókat is alkalmazhatunk. A merevség fokozása vé­
gett ez oldalsó tartók különösen magas profillal,
nevezetesen a középső merevítő tartóénál magasabb
profillal is készíthetők. A találmány szerinti keret
BA-409. ALAPSZÁM.
mint önálló fenékrész, vagy mint önhordozó kocsi­
szekrény része is alkalmazható.
A merevítőtartó a fenéklemeztől független, ön­
álló üreges tartóként, vagy például U-alakú bá­
dogokból akként is előállítható, hogy azt á fenék­
lemez egészíti, ki üreges tartóvá.
A találmány egy további jellemzője, hogy az
adott esetben a kocsiszekrény egy részét alkotó fe­
néklemez két félből van, amelyek oldalt vannak a
merevítő tartóra szerelve és azzal, például a jármű
hossztengelye irányában haladó, merőleges, hegesz­
tett peremek közvetítésével összekötve.
Ilymódon a jármű előállítása és összeszerelése
egyszerűbbé és olcsóbbá tehető. Rekeszes járművek
esetén a msrevitőtartó feflfelé hajlított, célszerűen
egymáshoz részarányosán elrendezett végei alkal­
masak arra, hogy azokon az első, illetőleg utolsó
cellát megerősítsük.
A találmány további jellegzetességeit a további
leírás és a rajz kapcsán ismertetjük. A rajzban.
az 1. ábra a találmány szerinti járműalváz ol­
dalnézete,
a 2. ábra ugyanannak alaprajza,
a 3. ábra a járműnek az 1. ábra 3—3 vonala
menti fél metszete,
a 4. ábra a járműnek az 1. ábra 4—4 vonala
menti metszete,
az 5—13. ábrák á keret, illetőleg a^fenékrész
hosszmetszetei, amelyek a fenéklemez és a merevítő­
tartó kilenc különböző kombinációit mutatják.
A 14—25. ábrák a fenéklemez és a merevítőtartó
tizenkét különböző kiviteli alakját szemléltetik.
Az 1—4. ábrák rekeszes jármű középső rekeszét
szemléltetik. E középső rekeszt, illetőleg annak alsó
részét lényegében —a— fenéklemez alkotja, amely
a jármű egész szélességére kiterjed és elülső a,,
valamint hátulsó a., vége kifelé emelkedőén fel van
hajlítva. A középső rekesz része, továbbá a középső
merevítő —b—• tartó, melynek bx és b2 végei a
fenéklemeznek megfelelően szintén fel vannak haj­
lítva. Végül a fenéklemez részei a két oldalsó, hossz­
irányban haladó —c— és —d— merevítőtartó.
A középső —b— merevítőtartó U keresztmetszetű
tartó, amelyet az —a— fenéklemez, valamint an­
nak felhajlított a,, a2 végei zárt üreges tartóvá
egészítenek ki. A tartó hoisszirányban haladó kö­
zépső szakasza az utastér belsejében helyezkedik
el, vagyis az —a— fenéklemez fölött fekszik, míg
2 141.968
a felfelé hajlított b, és b2 végei a fenéklemez fel­
felé hajlított a v a2 végeinek külső oldalán vannak
elrendezve. A fenéklemez felfelé hajlított végei az
elülső és a hátsó kerekek közelében feküsznek, úgy
hogy az elülső és hátsó kerekek között fekvő egész
tér, mint utastér, vagy áru befogadására alkalmas
tér alakítható ki. A középső merevítőtartó viszony­
lag nagy méretű, üreges profilú .és felfelé hajlí­
tott b1( b, végei az elülső és hátsó kerekek közötti
térbe nyúlnak. A fenéklemez, illetőleg a merevítő­
tartó elülső felfelé hajlított szakasza a vezető lá­
bainak elhelyezésére alkalmas hely kiképzése vé­
gett a kocsi elülső része irányában ki vannak öb-
lösítve. Ez az —-e-- kiöblösítés a jármű hosszanti
szimmetriasíkjában fekszik. A lábak részére ele­
gendő nagyságú tér kialakítása végett a —b— me­
revítőtartó középső, szakasaa az - -f —- vezetőülés
előtt lefelé is ki van öblösítve. úgyhogy a középső
hossztartóban —g - kimélyítés alakul ki. A szek­
rény két végén fekvő e rekeszek csatlakoztatása
végett a középső merevítötartó b, és b2 felfelé haj­
lított végein - h— csuklószemeket rendeztünk el.
A merevítőtartó hátsó, felfelé hajlított b„ szakaszá­
ban továbbá —i— kimetszés van, amely a jármű
hátsó részén elrendezett —-j-— farmotorhoz tartozó
sebességváltóművet fogadja be. Az oldajsó —c~-
és —d— merevítőtartók előnyösen • ugyancsak üre
ges tartók és a jármű merevségének fokozása végett
azok profilja célszerűen magasabb, mint a középső
— b— merevítőtartó profilja. A belső —-b— mere­
vítőtartó egyben a járműben lévő ülések hordozója.
A merevítötartó és a fenéklemez egymással me­
reven, például ponthegesztés útján vannak össze­
kötve. A merevítőtartó középső vízszintes szakasza
és a két felfelé hajlított végső szakasza, mint kü­
lönálló részek állíthatók elő, amelyeket két ellen­
tétes oldalról illesztünk fel a fenék'emezre, majd
azzal mindkettőt összekötjük. A fenéklemez is több
egymással utólagosan összehegesztett részből ké­
szülhet. A fenéklemez és a merevítőtartó kocsi­
szekrény, esetleg önhordozó kocsiszekrény részeit
alkotják.
Az -5—13. ábrákban vázlatosan tüntettük fel azo­
kat a különböző lehetőségeket, amelyek szerint ;i
fenéklemez és a merevítötartó egymáshoz képest
eirendezhetők. A vastagabb vonallal kihúzott kád­
alakú profil valamennyi ábrában a fenéklemezt, a
vékonyabb vonalakkal határolt, nem vonalkázott fe­
lület a merevítőtartó keresztmetszetét jelzi.
Az 5. ábra szerinti kivitelnél a merevítőtartó
egész hosszában, tehát a ''•felfelé hajlított végekkel
együtt a fenéklemez belső oldalán, a 6. ábra sze­
rinti kivitelnél egész hosszában a fenéklemez alatt,
& 7. ábra szerinti kivitelnél részben a fenéklemez
fölött, részben az alatt van elrendezve.
A 8—13. ábrák olyan kiviteleket szemléltetnek,
amelyeknél a .merevítőtiartó felfelé hajlított végei
a középső szakasztól eltérően vannak a fenéklemez­
hez képest elrendezve. A 8. ábra vázlatosan mu­
tatja azt az elrendezést, amelyet az 1-4. ábrákban
részletesebben szemléltettünk és amelynél a mere­
vítőtartó középső vízszintes szakasza a fenékleme­
zen belül, felfelé hajlított vége pedig a fenékleme­
zen kívül fekszenek. Jó helykihasználás és egyben
a súlypont alacsony elhelyezkedése végett ez a ki­
viteli alak különösén ajánlatos. Hasonló megoldást
mutat a 10. ábra, amelynél a merevítő tartó középső
vízszintes szakasza részben a fenéklemez fölött,
részben az alatt helyezkedik el. Ennek a kivitelnek
az az előnye, hogy a szekrény belső terét a mere­
vítő tarító kisebb mértákiben szűkíti. A súlypont
ennél a kivitelnél valamivel magasabban fekszik,
mint az előbb említett esetben.
A 9. ábra szerinti kivitelnél a merevítőtartó
végső szakasza a fenéklemezen belül, középső sza­
kasza ,a fenéklemez alatt fekszik. A 11. ábra sze­
rinti kivitel a 9. ábrabelitől abban tér el, hogy a
merevítőtartó középső szakasza részben a fenékle­
mez fölött, részben pedig az alatt fekszik. A 13.
ábra szerinti kivitelnél a merevítőtartó végső sza-~
kaszai a fenéklemez felhajlított végein, részben be­
lül, részben kívül feküsznek. A 12. ábra szerinti
kivitel a 13. ábra szerintitől abban tér el, hogy a
merevítőtartó középső része az 5. és 9. ábra sze­
rinti kiviteleknek megfelelően egészében a fenékle­
mez alatt van.
A 14—25. ábrák a középső merevítő —b— hósszr
tartó különböző lehetséges profiljait és az —a—
fenéklemezen való különböző elrendezéseit szemlél­
tetik. A 14. ábra szerinti kivitel' megfelel az 1—4.
ábrákban feltüntetett kivitelnek.
A 15. ábra szerinti megoldásnál a merevítő hossz­
tartót két b 3 és b4 U-profilú- vagy szelvényű bá­
dogtartó alkotja, amelyek a fenéklemez két egy­
mással szemben fekvő oldalain vannak megerősítve,
úgyhogy a merevítőtartó ennél a, kivitelnél a 7, 10
és 11 ábráknak megfelelően részben a fenéklemez
fölött, részben pedig alatta fekszik.
A 16. ábra szerinti kivitelnél két b 5 és b(. mere­
vítőtartót alkalmaztunk, amelyek egyenkint szintén
U-keresztmetszetűek és az —a— fenéklemezzel
együtt szekrényes tartókat alkotnak.
A 17. ábrában egy felső b7 és két alsó b s és b s
merevítő hossztartót alkalmaztunk.
A 18. ábra szerinti kivitelnél b10 merevítő hossz­
tartót az —a— fenéklemezből alakítottuk ki, mint
a fenéklemez fölött elhelyezkedő' hossztartót.
A 19. ábra szerinti kivitelnél a b n merevítő
hossztartó zárt szekrényes tartó, amelyet mint a
fenéklemeztől független elemet állítottunk elő, míg
a fenéklemez két a,, és a4 részből van, mely része­
ket a, középütt elrendezett merevítőtartóval pél­
dául összehegesztünk. Az a., és a4 lemezek emellett
a jármű oldalfalait hordozhatják. Az ilyen elren­
dezés valamennyi felsorolt kiviteli alaknál lehetsé­
ges.
A 20. ábra szerinti kivitelnél a merevítő hossz­
tartót pusztán az a., és a+ félfenéklemezek felfelé
hajlított b 12 peremei alkotják. A 21. ábra szerinti
kivitelnél, amely a fenéklemez kialakítása szempont­
jából a 20. ábrabelihez hasonló, a fenéklemez alsó
oldalán még egy külön U-profilú ba„ hossztartót
rendeztünk el. A 22. ábra szerinti kivitelnél a fe­
néklemez kétrészű, egymással szemben fekvő oldalai
fel vannak peremezve és egy-egy perem, valamint
a lemez között mindkét oldalon egy-egy b J4 , illető­
leg b í 5 járulékos szögvasat rendeztünk el.
A 23., 24. és. 25. ábrákban a merevítőtartókaf
a. és a6 kettősen peremezett fenéklemezek (23,
ábra), vagy csak a,, a8 egyszeresen kiperemezett
(25. ábra), vagy keresztmetszetben golyvásan ki­
hajlított a9 fenéklemez és alacsony szárú b t 8 , b i ;
és b l s U-profilú bádogtestek alkotják.
A fenéklemez és a merevítőtartó vízszintes ré­
szének egyrészt és kiperemezett részeinek profiljai
másrész't minden esetben egymásközt "egyenlöek
 141.968
vagy egymástól'eltérőek is lehetnek. így például |
merevítőtartó profilja a vízszintes szakaszban üre­
ges és zárt felhajlított részében nyitott lehet. Min­
den esetben tetszés szerint alkalmazhatunk odalsó
•hossztartókat.
Szabidalmi igénypontok:
1. Keret,- illetőleg fenékrész jármüvek, különösen
gépjárművek kocsiszekrényéhez, amelynél a kére- t
tet, illetőleg a fenékrészt oly lemez alkotja, amely­
nek legalább egyik vége felfelé van hajlítva és
amelynek legalább egy hosszirányú merevítőtartója
van, melyre jellemző, hogy a merevítőtartó is leg­
alább egyik végén felfelé van hajlítva és a fenék­
lemez felfelé -hajlított végét vagy végeit külső ol­
dalukon merevíti.
2. Az 1. igénypont szerinti keret vagy keretrész
kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fenéklemez
mindkét vége felfelé van hajlítva és annak legalább
egy, hosszirányban elhelyezett, ugyancsak mindkét
végén felfelé hajlított merevítőtartója van és a
fenéklemez a felfelé hajlított végeit beleértve szé­
lesebb, mint amekkora a jármű kerekeinek nyom­
távja és elülső végén az elülső kerekek mögött, há­
tulsó végén a hátsó kerekek előtt felfelé van haj­
lítva.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti keret kiviteli
alakja, melyre jellemző, hogy a fenéklemeznek fel­
felé hajlított, a jármű egész szélességére kiterjedő
végei legalább is a kerekek magasságáig érnek, a
merevítőtartó felfelé hajlított, a fenéklemez külső
oldalán fekvő végei pedig a kerekek közötti térbe
nyúlnak.
4. Az^ 1 —3. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fenék­
lemez felfelé 'hajlított végei a fenéklemez vízszintes
szakasza felé lejtő felületek, •- '
5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a mere­
vítőtartónak a jármű hosszirányában elnyúló sza­
kasza a fenéklemez felső oldalán fekszik.
6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a merevítő
tartónak a jármű hosszirányában elnyúló szakasza
egészben vagy részben a fenéklemez alsó 'oldalár,
fekszik.
7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a mere-
vltőtartó a fenéklemez közepén fekvő üreges tartó.
8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a mere­
vítőtartó a vele mereven összekötött fenéklemezzel
együtt üreges tartót alkot,
9. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a mere­
vítőtartó U-keresztmetszetű és oldalt peremekkel
ellátott, hajlított bádagtest, mely peremeível a fe
néklemezre fekszik fel és azzal mereven úgy van
öszekötve, hogy vele együtt üreges tartót alkot.
10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja; melyre jellemző, hogy a mere­
vítőtartónak a jármű hosszirányában elnyúló 'sza­
kasza két egyenkint U-keresztmetszetű, nyitott ol­
dalával a fenéklemezre felfekvő és annak két ellen­
tétes oldalán elrendezett tartóból van, amelyeket
1 rajzlap-melléklettel
A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója.
Terv Nyomda — 2525 — F. v.: Sumits István
3
a fenéklemez egyenkint üreges tartókká egészít ki.
11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a me­
revítőtartónak a fenéklemezen belül fekvő, a jármű
hossztengelye irányában elnyúló szakasza és a fe­
néklemezen kívül fekvő felfelé hajlított szakaszai
külön bádogokból készültek és a fenéklemez külön­
böző oldalain vannak elrendezve.
12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyet a fenéklemezt mere­
vítő, középütt elrendezett, és oldalt elrendezett üre­
ges tartók jellemeznek.
13. A 12. (igénypont szerinti keret kiviteli alakja,
melyre jellemző, hogy az clda.lt elrendezett mere­
vítőtartök magasabbak, mint a középütt elrendezet:
tartó.
14. Az 1—13. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fe­
néklemez két félből áll, melyek középső merevítő-
tartó oldalain vannak elrendezve és azzal, előnyösen
hegesztés útján, vannak összekötve. .
15. A 14. igénypont szerinti keret kiviteli alakja,
melyre jellemző, hogy a fenéklemez felei a jármű
hosszirányában haladó függőleges peremek útján
vannak a merevítőtartóval összekötve.
16. A 15. igénypont szerinti keret kiviteli alakja,
rekeszes szerkezetű járműszekrényekhez, melyre
jellemző, hogy a jármű első és utolsó rekesze -i
merevítőtartó felfelé hajlított, az ugyancsak felfelé
•hajlított fenéklemez külső oldalán elrendezett vé­
gein, előnyösen harántirányú csapokkal vannak
megerősítve.
17. Az 1—16. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fe­
néklemez, illetőleg a merevítőtartó felfelé hajlított
végei a vízszintes síkkal egymásközt egyenlő szöge­
ket zárnak be.
18. A 16. vagy 17. igénypontok bármelyike sze­
rinti -keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az
első és utolsó rekesz csatlakozási helyei részará­
nyosán és egymásközt felcserélhetően vannak elren­
dezve és kialakítva. ,
19. Az 1—18. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fe­
néklemez elülső felfelé hajlított vége a fenékle­
mez e részének külső oldalán elrendezett merevítő-
tartó belsejében nyúlóan ki van öblösítve és e része
az utas lábainak befogadására alkalmas teret alkot.
20. Az 1—17. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja,,~melyre jellemző, hogy a fe­
néklemezt merevítő, előnyösen iaz elülső ülések előtt
kiöblösített merevítőtartó egyben az ülések hor­
dozója.
21. Az 1—20. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a mere­
vítőtartó felfelé hajlított hátsó végében a gépkocsi
valamely szerkezeti részét, például farmotor sebes­
ségváltóját, befogadó kiöblösítés van kialakítva.
22. Az 1—21. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fe­
néklemez és a merevítőtartó kizárólag sajtolt bá­
dogrészékből vannak.
23. Az 1—21. igénypontok . bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fe­
néklemez és/vagy a merevítőtartók öntvényként,
illetőleg öntött részekből vannak kialakítva.
 fíg. 3. Fig. 1.
441.968

* « <\ |' h . ^ / r,g.ii.

fíff-r. %=U&

'»
'/5
\
:LZ /fy. /$. V i i^T /^Ä
' " « i

1_Z. .»

'n 16
/fote Y l j JV*« fiS-i*.
a b7
Fig. 17. T / ft *
JTL \(_Fig.l5.
?* ^
'«