Megjelent 1952. évi november hó 1-én.
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL
SZABADALMI LEÍRÁS
141.795 SZÁM.
63. c 37-46 OSZTÁLY. — BA 497. ALAPSZÁM.
Alsó és felső részből összetett kocsiszekrény.
Barényi Béla mérnök, Stuttgart—Rohr (Németország).
A bejelentés napja : 1.951. január 19.
A találmány egy alsó részből és egy felső rész­
ből összetett kocsiszekrényre, különösen rekeszes
rendszer szerint felépített gépjármű középső reke­
szén elhelyezett kocsiszekrényre vonatkozik, amely­
nél a felső rész és az alsó rész két végén, vagy e
végek közelében van egymással összekötve és lé­
nyege abban van, hogy a két rész közötti két kö­
tés egymásközt f eleserélhetően egyenlő.
A találmánnyal azt az előnyt érjük el, hogy a
felső rész és az alsó rész közötti kötés létrehozásá­
hoz kevés számú szerkezeti elemre és ennek meg­
felelően azok előállításához kevesebb gyártóberende­
zésre van szükség. A találmány tehát lehetővé teszi,
hogy különösen a rekeszes rendszer egyidejű alkal­
mazása mellett a kocsiszekrény előállítását gazda­
ságosabbá tegyük. A raktáron tartandó pótalkatré­
szek száma megfelelő mértékben csökken.
A kocsiszekrény felső és alsó részét egymástól
elkülönítő. felület előnyösen a rekesznek a kocsi­
szekrény belső terét elül és hátul határoló zárófalai
mentén halad. A két rész közötti választóvonal pél­
dául célszerűen az említett határoló felületek alsó
vagy felső éle mentén haladhat, előnyösen úgy,
hogy a két rész egyike, például a felső rész falai­
val az alsó részhez tartozó határoló falakat három
oldalról körülfogja.
A két rész közötti kötés lehet oldható vagy nem
oldható. így például a kötés lehet egyszerű illesz­
tés, ékhornyos kötés vagy csavaros vagy hegesztett
kötés.
A rajzban a találmány szerinti kocsiszekrény né­
hány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Va­
lamennyi kiviteli példában a kocsiszekrény A felső
részből és B alsó részből van, amelyek elülső —c—
osztófelület és azzal egyenlő magasságban fekvő
hátsó —d— osztófelület mentén úgy vannak ösz-
szekötve, hogy a két kötés egymásközt feleserélhe-
tően egyenlő.
Az 1. ábrabeli kivitelnél a kötéseket az alsó rész
hez tartozó B t és B 2 határoló falak felső bi és b 2
-éle mentén rendeztünk el. A felső és alsó rész egy­
mással például összehegeszthetők.
A 2. ábra szerinti kivitelnél az A és B részeket
egymással az alsó rész vízszintes bi és b2 peremei
és a felső résznek ezekre felfekvő ugyancsak víz­
szintes a t és a2 peremei mentén csavarokkal vagy
pohthegesztés útján kötöttük össze.
A 3. ábra szerinti kivitelnél az A felső rész elülső
Aj falai, valamint hátulsó A2 falai az alsó rész
Bx elülső, illetőleg B2 hátulsó. falait fogják közre,
mimellett a felső rész ai és a2 összekötő
élei, illetőleg az alsó rész bi és b 2 élei görbe vona­
lak például félköralakúak. A Bj és B 2 határoló fa­
lakat mint külön darabokat állítjuk elő és azokat
egymással a kocsiszekrény B;; fenékrésze úgy köti
össze egymással, hogy a három darab egyetlen egy
séget alkot-
A 4. ábra szerinti kivitelnél a felső A résznek
lefelé hajlított peremei vannak, amelyek a —c— és
—d— helyeken a B alsó rész felső élei közé vannak
illesztve.
Az 5. ábra szerinti kivitelnél hasonló módon jár­
tunk el. azonban egyidejűleg vízszintes és függőle­
ges peremeket is alkalmaztunk.
A 6. és 7. ábrák hasonló kivitelt tüntetnek fel,
azonban csupán vízszintes peremekkel. A kocsiszek­
rény felső A része a 6. ábrában a jármű hátsó li
része fölé nyúl, míg a 7. ábrában a felső A rész
két Ai és A2 részből, az alsó rész pedig a B fenék­
részből, valamint a Bi és B2 határoló falakból van,
A 8. ábrabeli kiviteli alaknál a pusztán a kocsi
szekrény fenekét alkotó B . rész magasságában a
megelőzőhöz hasonló C) és di kötést létesítettünk,
míg a felső A rész még járulékos A;í és A4 hatá­
roló falakkal van ellátva.
A 9. ábra szerinti kiviteli alaknál az alsó részt
a felső résszel az összekötendő élek mentén össze-
korcoltuk, míg a 10- ábra szerinti megoldásnál &%
A felső rész függőlegesen lehajlított peremei a
—c— és —d— helyeken a B alsó rész felső hatá­
roló élei alá nyúlnak.
A 11- ábra oly kocsiszekrényszerkezetet tüntet
fel, amelynél — a megelőző példakénti kivitelekké!
ellentétben — a jármű alsó B része egyidejűleg a.
jármű elülső C részét és hátulsó D részét is körül­
fogja. A felülről behelyezett A felső rész —c— és
--d-— részei akként vannak kialakítva, hogy a kö­
tések egymásközt felcserélhet ők. Egyébként az alsó
és a felső rész egymással összehegeszthetők. vagy
csavarokkal, vagy más módon köthetők össze.
Ahelyett, hogy a felső .és az alsó részt egymás-

2 141.795
sal összehegesztenők, csavarolnok, vagy e helyütt
más kötésmódot alkalmaznánk, a két részt egy­
mással más helyen, például középső borda mentén
is összeköthetjük, amikor a —c— és —d— illesz­
tési felületek csak feszítő felületeket alkotnak, ame
lyeken a két rész egymásra külön kötés nélkül, csak
szorító erők hatása alatt fekszik fel. Az ilyen illesz.
tés, illetőleg feszítés céljára különösen az 5. és a
10., valamint a 6. és a 8. ábrabeli kivitelek alkal­
masak. Ezenkívül a —c— és —d— helyeken a felső
és alsó rész között járulékosan más oldható kötést
is alkalmazhatunk.
Szabadalmi igénypontok:
1. Alsó részből és felső részből álló összetett
kocsiszekrény, különösen rekeszes rendszer szerint
készült gépjármű kocsiszekrénye, amelynél a felső
rész és az alsó rész egymással két végük mentén
vannak összekötve, melyre jellemző, hogy az elülső
kötés és a hátulsó kötés egymással felcserélhetően
egyenlőek.
2. Az 1- igénypont szerinti összetett kocsiszek­
rény kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az osztó-
felületek a kocsiszekrény két végén egyenlő magas
ságban fekszenek.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti összetett ko­
csiszekrény kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy
rekeszes rendszerű kocsiszekrénynél az alsó és felső
rész a kocsiszekrénynek a középső rekesz határfelü­
leteit alkotó elülső és hátulsó falában vannak meg­
osztva, illetőleg egymással összekötve.
4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti ösz-
szetett kocsiszekrény kiviteli alakja, melyre jel­
lemző, hogy a megosztás és a kötés az alsó részhez.
2 rajzlap-melléklettel.
A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója.
Terv Nyomda. —1171 — F. v.: Sumits István-
•
tartozó határoló falak felső élei mentén feküsznek.
5. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti ösz-
szetett kocsiszekrény kiviteli alakja, melyre jel­
lemző, hogy a megosztás és a kötés a felső részhez
tartozó határoló falak alsó élei mentén feküsznek.
6. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti ösz-
szetett kocsiszekrény kiviteli alakja, melyre jellemző.
hogy a megosztás és a kötés a határoló falakat há­
rom oldalról közrefogó határoló élek mentén ak­
ként vannak elrendezve, hogy a határoló falak a fe­
nékrésszel együtt a kocsiszekrény alsó részét al­
kotják.
7. Az 1.—6. igénypontok bármelyike szerinti ösz-
szetett kocsiszekrény kiviteli alakja, melyre jel­
lemző, hogy a felső rész és az alsó rész egymással
vízszintes és/vagy függőleges peremek vagy élek
mentén vannak összekötve.
8. Az Íj—7. igénypontok bármelyike szerinti ösz-
szetett kocsiszekrény kiviteli alakja, melyet oldható,
például csavarokkal készült kötés jellemez.
9. Az 1.—7. igénypotok bármelyike szerinti ősz
szetett kocsiszekrény kiviteli alakja, melyre jel-
lemző, hogy a kötés létesítése végett az alsó és a
felső rész élei egymással össze vannak korcolva.
10. Az 1.—7. igénypontok bármelyike szerinti
összetett kocsiszekrény kiviteli alakja, melyre jel­
lemző, hogy a kötés létesítése végett az alsó és a
felső rész élei egymással össze vannak hegesztve.
11. Az 1.—10. igénypontok bármelyike szerinti
összetett kocsiszekrény kiviteli alakja, melyre jel­
lemző, hogy a felső és az alsó rész egymással az
egymástközt egyenlően kialakított elülső és hátulsó
felfekvő felületek mentén, előnyösen a kocsiszekrény
közepén fekvő borda közvetítésével egymáshoz van­
nak szorítva.
 Fig-* C ,

Fig. 5

Fig.6 C 3

Fig.7

Fig. 8

Fig. 9

Fig. 10

Fig. 11