Megjelent 1952. évi n o v e m b e r h ó 1-én.

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI H I V A T A L .

SZABADALMI LEÍRÁS
141.7%. SZÁM.

63. e, 3 7 - 4 6 . OSZTÁLY. — B E - 2 5 6 . ALAPSZÁM.

Gépjárművekhez való alvázkeret.

Barényi Béla mérnök, Stuttgart—Rohr.

A bejelentés napja: 3951. január 11.

A találmány gépjárművekhez való alvázkeret, mely
lehetővé teszi, hogy annak felhasználásával igen
kedvező térviszonyú gépjárműveket, különösen jó
térkihasználású személykocsikat állítunk elő, melyek
súlypontja mélyen fekszik. Egyben az alvázkeret
nagy szilárdságú, mimellett súlya a hasznos terhe­
lés súlyához és a férőhelyhez viszonyítva kicsiny.
A találmány lényege abban van, hogy az alváz.
keret két, a kocsiszekrényt oldalt határoló hossztar­
tóból és a kocsiszekrény belsejét elől és hátul ha­
tároló két oly haránttartóból van, melyek a jármű
két vége felé kifelé vannak hajlítva úgy, hogy a
két hossztartó és a két haránttartó alkotta, közelí­
tően gyűrűalakú keret által közrefogott teret sem
hosszirányú, sem harántirányú tartók nem osztják
meg és így a kocsiszekrény feneke sík, átmenő fe
lület lehet, A gyűrűalakú keretben ily módon léte­
sített szabad tér lehetővé teszi, hogy a jármű bel­
sejét tetszés szerinti térkihasználással alakítsuk ki,
illetőleg rendezzük be, különösen akkor, ha a jár­
műnek első tengelyhajtása van, vagy az farmotor­
ral van felszerelve, amikor az alvázban nincsen az
említett téren áthatoló szerkezeti alkatrész. A ha­
ránttartók említett ívelt alakja következtében a ko­
csiszekrény belső tere nagyobb férőhellyel alakítható
ki, mint ez egyenes haránttartók esetén lehetséges
volna. Emellett a haránttartók középső részén tá­
madó erőket az ívelt tartók káros hatású összetevők
keletkezése nélkül viszik át a hossztartókra. Mivel
a haranttartók és a hossztartók tompa szög alatt
találkoznak, a kötés igen merevre és törés ellen biz-
tosítottan készíthető.
Az ilyen keret különösen alkalmas oly alvázszer­
kezetekhez, amelyeknél a haránttartóknak nagy a
terhelése, akár azért, mert a haránttartók, illetőleg
az azokhoz csatlakozó harántfalak rekeszes szerke­
zetű, tehát a jármű különálló /darabokként előállí­
tott elülső és hátulsó részeinek hordozói, akár mert
a szokásos kivitelű szerkezetekhez hasonlóan, a ha­
ránttartók veszik fel a hajtótengely, illetőleg a
hajtómű ágyazásaiban fellépő erőket.
Különösen kicsiny súlyú és igen jó térkihaszná­
lást biztosító szerkezet létesíthető, ha ,a keretet csu­
pán a gyűrűs részt alkotó hossz- és haránttartók­
ból készítjük és további hossz- és haránttartókat
nem alkalmazunk. Ily módon kényelmes belső terű
kocsiszekrény építhető fel.
A találmány szerinti keret azonban előre és hátra­
nyúló toldatokkal, illetőleg meghosszabbításokkal is
előállítható. Ekkor a keret minden esetben közvet­
lenül az egész, egy egységként kialakított kocsiszek­
rényt hordhatja, vagy pedig közvetlenül a jármű
valamely középső rószének keretét alkothatja, amely­
hez rekeszes szerkezeti kivitelnél a jármű egyik vagy
mindkét végén a jármű további részei csatlakoznak.
Továbbá vagy a haránttartók alakíthatók ki külön
mint hordozó részek, vagy ilyenekkel láthatók el,
vagy erre a célra a hossztartók alkalmazhatók, ha
azokat ennek megfelelően alakítjuk ki.
A keret hatásos merevítésére előnyösen a jármű
fenékrészt használjuk fel, amelyet a hossz- és ha­
rántirányú tartókkal mereven kötünk össze és cél­
szerűen sima, például sík vagy ívelt, illetőleg eny­
hén lépcsőzött fenékbádogból készítünk. Az ilyen
módon kialakított fenék nemcsak a lábak számára
nyújt kellő férőhelyet, hanem könnyen tisztítható is.
A találmány szerinti keret lehet önálló alkatrész,
azonban önhordó kocsiszekrény részét is alkothatja,
A hossz- és haránttartók profilja előnyösen üreges.
A hossztartók egymástóli távolsága legalább egyenlő
a kerekek nyomtávolságával, azonban előnyösen an­
nál nagyobb, úgyhogy a jármű végei felé meghosz-
szabbított hossztartók esetén ezek a kerekeket
külső oldalukon fogják közre.
Á haránttartókat a hossztartókkal előnyösen
tompa szög alatt kötjük össze, célszerűen akként,
hogy a hossz- és a haránttartót egymással az egyik
tartóhoz * képest rézsútos helyzetű varrat mentén
hegesztjük össze. Ily módon különösen szilárd és
merev kötés állítható elő. amely a haránttartóról
az erőt nem kívánatos hatású nyomatékok nélkül
viszi át a hossztartóra.
A haránttartókat előnyösen mint a külső erőbeha­
tásokat felvevő szerveket alakítjuk ki. így például
azon rendezünk el vonóseerveket, ha ilyenekre szük­
ség van, vagy a kocsiemelő megtámasztására al­
kalmas sarukat.
A rajokban a találmány több példakénti kiviteli
alakját vázlatosan tüntettük fel.
Az 1., 3. és 5. ábra a találmány szerinti keretek
 2 141.796
alaprajzai. Minden egyes ábra felső fele más kivi­ külön előállított elülső és hátulsó végrészei vagy a
teli alakot tüntet fel, mint az ábra alsó fele. kerethez, különösen annak haránttartóihoz, vagy JA
A 2., 4. és 6. ábra az 1., 2. és 3. ábrához tartozó hordozó szerkezetként kialakított kocsiszekrényhez
keresztmetszetek. Ez ábrák baloldali fele a hozzá- csatlakoztathatók.
. jak tartozó alaprajzok felső felének, jobboldali fele Míg az 1. ábrabeli kivitelnél az egész keret pusz­
a hozzájuk tartozó alaprajzok alsó felének felel meg. tán a két —-a— és —b— hossztartóból és a két
A 7—12. ábrák egész keretszerkezetek vázlatos •—c— és —d— haránttartóból van és a hossztartók
rajzai. Ezek a keretszerkezetek előnyösen oly jár­ csak a haránttartókig terjednek, a 3. és 4. ábrában
müvekhez készülnek, amelyeket rekeszes rendszer a hossztartók a haránttartókon túlnyúlnak, még pe­
:
szerint építenek fel. A felvett példákban a jármű dig elől és hátul is közelítően a —g—, illetőeg —h^-—
elülső része más szerkezetű, mint a hátsó rész. kerekek tengelycsapjaiig. Az ai és bi nyúlványok
Valamennyi ábrában a keret hossztartóit —a— a kocsiszekrény, illetőleg a szekrényhez csatlakozó
és —b—, a keret haránttartóit az egyik kiviteli alak­ végrészek hordozói lehetnek. A 4. ábra oly keret­
nál —c—, a másik kiviteli alaknál —d— hivatkoz- szerkezeteket mutat, amelyeknél mind a hossz-,
zási jellel jelöltük. mind a haránttartók szekrényes tartók.
Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál az egész keret Az 5. és 6. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a
lényegében az —a— és —b— hossztartókból és a hossz- és haránttartók csőalakúak és keresztmetsze­
két —c— és —d— haránttartóból van. A hossz­ tük kör, illetőleg ellipszis. Az —a— hossztartó a
tartók egymástóli távolsága nagyobb, mint a jármű —c— haránttartókkal —i— karmantyúk útján van
elülső —g—, illetőleg hátulsó —h-— kerekeinek összekötve, mimellett a karmantyúk a tartókkal Ösz-
nyomtávolsága és közelítően egyenlő a jármű leg­ sze vannak hegesztve. Az ábra alsó felében feltün­
nagyobb szélességi méretével. A haránttartók a tetett kiviteli alaknál a —d— haránttartókat a
jármű mindkét vége felé ívben ki vannak hajlítva. —b— hossztartóval tompán hegesztettük. Az —a—
E tartók egymástól oly távolságban vannak, hogy és —b— hossztartók a haránttartókon túl a jármű
azok a jármű belső terét elül és hátul határolják és elülső, illetőleg hátulsó végéig meg vannak hosszab­
a hosstzartókkal együtt közelítően gyűrűs testet bítva és azokat e helyeken egymással további —k—
alkotnak, amely alul a jármű egész belső terét kö­ és — 1 — haránttartók kötik össze. A —g— elülső
rülveszi. Ez lehetővé teszi, hogy megszakítás, illetőleg és a —h— hátulsó kerekek a hossztartókon belül
törés nélküli átmenő fenékrészt képezzünk ki, íeküsznek, úgyhogy a jármű körvonalait kifelé lé­
amely lehet sík, ívelt* vagy enyhén lépcsős. Emel­ nyegében e hossztartók szabják meg. A —k— és
lett a fenék a keretnek mint erőt felvevő, illetőleg — 1 — haránttartók a —c— és —d— haránttartók-
átvivő szerkezeti elemnek részét alkothatja. Mind a 1171—4 2-es gép 1952 jún. 30 FLOREK
keret, mind a fenek önhordó kocsiszekrény részei nak megfelelően célszerűen szintén kifelé vannak
is lehetnek. hajlítva, míg keresztmetszetük az előbbiekével azo­
Az 1. és 2. ábrabeli kiviteli alakoknál az —a— nos, vagy azokétól eltérő is lehet.
és —b— hossztartók szekrényes tartók, míg a —e—, Egyébként az 1.—6. ábrákban ismertetett szerke­
illetőleg —d— haránttartók csőalakú tartók. A ha­ zetek egyes elemei egymással, illetőleg más, pél-
ránttartók a hossztartókon áthatolnak és ,a példában dáuj, a 7.—12. ábrákban feltüntetett szerkezetek
kerületük mentén a hossztartókkal össze vannak he­ elemeivel felcserélhetek.
gesztve. A haránttartó ívelt alakja következtében A 7. ábrában két kiviteli példában oly keretet
oly hegesztővarrat adódik, amely a haránttartó tüntettünk fel, amelynél a —c— haránttartón egyet­
ívelt hossztengelyéhez rézsútos helyzetű, ami a szi­ len középső véghossztartó és a —d—• haránttartón
lárdságot fokozza és az erőknek a haránttartókról az két —n— véghossztartó van elrendezve, melyek
azokhoz tompa szög alatt csatlakozó hossztartókra egymástóli távolsága kisebb, mint az —a— és —b—
való kedvező átvitele mellett az erőfelvétel szem­ hossztartók köze. A —h— kerekek fekhetnek a ke­
pontjából különösen előnyös kötést biztosít. reten kívül, azonban az —a— és —b— hossztartók
A 2. ábrában feltüntetett két példakénti kiviteli kölcsönös távolsága a kerekek nyomtávolságánál na­
alaknál a fenék az —a—és —1>— hossztartók üre* gyobb.
ges profilját részben határolja, tehát annak részét A keret két végrészének két további kiviteli alak­
•alkotja, úgyhogy az egyik kiviteli alaknál az—e— ját a 8. ábrábaji tüntettük fel. A —c— haránttar­
fenék hossztartó U-aíakú profilját alul elzárja, míg tót szekrényalakú 0 végrésszel mereven kötöttük ösz-
a másik kiviteli alaknál az —f— fenék a •—b— sze, míg a —d— haránttartó a pi. P2 és P3 tartók­
hossztartó szögvas alakú profilját teljesen zárt szek­ ból álló, közelítően ugyancsak'gyürűalakú —p—vég­
rényprofillá egészíti ki. keretet hordozza. A.—p— keret lehet önálló keret,
A 2. ábra jobboldali részében feltüntetett kiviteli vagy önhordó kocsiszekrény része A két keretet egy
alaknál az —e— fenék lefelé ívelt, mely ívelés lehet mással rekeszes kivitel esetén a qt és q» helyeken
hengeres, vagy szferikus. Viszont az ábra jobboldali kötjük össze egymással. Az 0 szekrény, illetőleg a p
felében feltüntetett kiviteli alaknál a fenék enyhén végkeret a hajtóegységet hordozhatják és a tengelye­
lépcsős. A lépcsőfokok homlokfelületei rézsútosak, ken támadó erőket vihetik át. Ezek az erők vég­
úgyhogy nem alkotnak éles sarkokat, amelyek­ eredményben a —c— és —d— haránttartókat ter-'
ben a szenny halmozódik, hanem könnyen tisztít­ helik, amelyek azokat a hossztartókra viszik át.
ható sarkaik vannak. A fenéklemez középső része !e A 9. ábrabeli kiviteli alaknál a példában kengyel­
van süllyesztve. alakú n és r» végkeretek a középső keret —a— és
A kocsiszekrény mint külön egész szerkezet he­ —b— hossztartóihoz csatlakoznak. Míg az r2 vég-
lyezhető a keretre, vagy azzal önhordó kocsiszek­ keret hossztartói az —a— és i—b— hossztartók
rényként egyesíthető. Ha rekeszes szerkezetű felépít­ meghosszabbításait -alkotják, az r t végkeret hossz­
ményt kívánunk alkalmazni, akkor a jármű külön- tartói az —a— és —b— hossztartókhoz kívül csat-
 141.796
lakoznak. Az ábrabeli kivitelnél rekeszes felépítésű
kocsiszekrényt tételeztünk fel.
A 10. ábrán látható keret —a— és —b— hossz­
tartóinak felfelé irányuló, szarvalakú s t és s 2 tol­
dataik vannak. Ellentétben a fent ismertetett ki­
viteli alakokkal, amelyeknél lényegében vízszintes
keret egyes részei egymással a keret síkjában fekvő
kötések útján vannak összekötve a 10.—12. ábrák
ban feltüntetett példakénti kiviteleknél az egyes
részkeretek térbeli szerkezeteket alkotnak. Így a 10.
ábrabeli kivitelnél a t végkeretet is t t nyúlványokkal
alakítottuk ki, amelyeket az —a— és —b— hossz­
tartók fent említett sí és s2 nyúlványaival kötünk
össze. Az —u— végkeret a t végkerettől lényegé­
ben abban tér el, hogy hossztartói rézsútosan felfelé
irányulnak, úgyhogy e végkeretnek a középső ke­
ret Si és S2 nyúlványaihoz kötött u t nyúlványai fe­
lülről lefelé irányulnak.
A 11. ábra szerinti kivitelnél a középső keret
hossztartóinak s2 nyúlványait egymással szemben s,t
haránttag merevíti, úgyhogy ily módon zárt, pél­
dául a kocsiszekrény egyik harántfalát merevítő, a
d,S2,S4 és s2 elemek alkotta keret létesül. Hasonló mó­
don a 10. ábrabeli —u— végkeret, mely az u 2 ken­
gyelalakú részből, az Uj nyúlványokból és egy ré­
zsútos tagból van, szintén merevített.
A 11. ábrabeli szerkezet —v— végkerete térbeli
rácsos szerkezetként van kialakítva, amelyet a —e—
haránttartóval, illetőleg a ^középső keretet merevítő
S3 elemmel három Wj, w2 és ws pontban kötöttünk
össze. A —c—, sí és S3 elemek alkotta keret a jár­
mű elülső falának kerete lehet. A 11. ábrabeli ke­
retszerkezet különösen nagy merevségével tűnik ki.
A 12. ábrabeli kivitelnél a keret felfelé hajlított
-:—s— részén —x— tetőt erősítettünk meg, mely­
nek —y— éle az —s— kerettel például peremek
útján egyesíthető. A kocsi másik végén az —a— és
—b— hossztartókat a —d— haránttartón túl meg­
hosszabbítottuk. Az —z— haránttartó, amely pél­
dául a tengelyaggregátumot hordozza, a középső ke­
ret hossztartóinak ai és bi nyúlványait zárt keretté
egészíti ki.
A 7.—12. ábrák mindegyikében a találmány sze­
rinti keretszerkezet két különböző kiviteli alakját
egy jármű keretén szemléltettijk. E helyett termé­
szetesen a jármű elülső és hátsó vége teljesen egy­
formán, tehát a jármű középső haránttengelyére
szimmetrikusan is kialakítható. Másrészt az ábrázolt
különböző szerkezetrészek tetszés szerint kombinál­
hatók.
A hajtóaggregatumban célszerűen az egész hajtó­
berendezés egyetlen egységbe van összefoglalva és
mint elsőtengely hajtás, vagy mint farmotoros
hajtómű a jármű egyik végén van elrendezve, úgy
bogy a jármű középső részén, illetőleg az —a— és
—b— hossztartók és —c— és —d— haránttartók
alkotta kereten a hajtómű egyetlen része sem hatol
át. A tengelyek a jármű, illetőleg a keret végré­
szein vannak elrendezve, még pedig célszerűn úgy,
hogy a hozzájuk tartozó végrésszel együtt leszerel­
hetők. Az ívelt —c— és..'—d— haránttartók különö­
sen alkalmasak arra, hogy azokon külső erőkkel tá­
madott, kívülről felszerelendő alkatrészeket, például
vonóhorgot, a kocsiemelő támasztékát, stb. rendez-
«ünk el. Előnyös, ha az ilyen erők támadáspontja a
tartó közepén van.
A két hosszirányú —a— és —b—, valamint a
3
harántirányú —c—-' és —d— tagokból alkotott gyű­
rűs keret alul előnyösen a kocsiszekrény egész belső
terét körülveszi, mimellett a hossztartók egymástóli
nagy távolsága és a tartók leírt alakja következté­
ben a szekrény belsejében nagy a rendelkezésre álló
férőhely. Ha rekeszes rendszerű kocsit építünk, ak­
kor előnyös, ha az egyes rekeszek, tehát kocsirészek
közötti osztófelületek a haránttartón kívül, még pe­
dig közvetlenül e felületek mellett fekszenek, illető­
leg az azokat tartalmazó harántfalakhoz csatla­
koznak.
Szabadalmi igénypontok:
1. Gépjárművekhez, különösen személygépkocsik­
hoz való keret, melyre jellemző, hogy a keret a ko­
csiszekrényt oldalt határoló két hossztartóból és a
kocsiszekrény belsejét elől és hátul határoló haránt­
tartókból van, mely haránttartók a jármű végei felé
ki vannak hajlítva és a két haránttartó, valamint
két hossztartó által határolt gyűrűs keret hossz­
tartó és haránttartó által meg nem szakított, át­
menő, sima fenék elrendezésére alkalmas.
2. Az 1. igénypont szerinti keret kiviteli alakja,
melyre jellemző, hogy a keret pusztán a két oldalsó
hossztartóból és a két hossztartót egymással mere­
ven összekötő két haránttartóból van.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti keret kiviteli
alakja, melyre jellemző, hogy a hossztartók csak a
haránttartókig terjednek,
4. Az 1. vagy 2. igénypont .szerinti keret kiviteli
alakja, melyre jellemző, hogy a hossztartók a ha­
ránttartókon túl, előnyösen a jármű két végéig ter­
jednek.
5. Az 1.—4. igénypontok bármelyike szerinti keret
kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hossztartók
egymástóli távolsága nagyobb mint a jármű kere­
keinek nyomtávolsága és a hossztartók a járműke­
rekek külső oldalán vannak elrendezve.
6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a jármű
két végéig terjedő hossztartók külső végein elren­
dezett haránttartók ugyancsak kifelé, tehát előre,
illetőleg hátra vannak hajlítva.
7. Az 1.—6. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hossz­
tartók és haránttartók egymással tompa szög alatt
találkoznak és az egyik tartó hossztengelyéhez ké­
pest tompa szög alatt vannak egymással össze­
hegesztve.
8. Az 1.-—7. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy mind a
hossztartók, mind a haránttartók üreges kereszt­
metszetűek, előnyösen cső. vagy szekrényalakúak és
mind a hossz-, mind a haránttartók egymásközt elő­
nyösen azonos profilúak, továbbá az egyik fajta
tartó a másik fajta tartőn áthatol és a tartók
egymással kerületük mentén vannak összehegesztve.
9. Az 1.—8. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hossz-
és haránttartókból álló gyűrűs keresztszerkezetet
alsó oldalán elrendezett fenéklemez merevíti.
10. Az 1.—9. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kéthossz-
és két haránttartóból álló gyűrűs és a kocsiszek­
rény belső terét alul körülfogó keretet azon elren­
dezett, átmenő, sík vagy ívelt, például hengeres vágy
szferikus fenéklemez merevíti.
4 141.796
11. Az 1.—10. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a két
ho«sz- és két haránttartóból álló gyűrűs és a kocsi­
szekrény belső terét alul körülfogó keretet azon el­
rendezett lépcsőzetes kialakítású fenéklemez mere­
víti, célszerűen olyan fenéklemez, melynek középső
része le van süllyesztve és a lépcsőfokok homlok­
felületei rézsútosak.
12. Az 1.—»11. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gyűrűs
keretszerkezetnek felfelé álló szarv- vagy oszlopalakú
nyúlványai vannak.
13. Az 1.—12. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a keret
külön darabként előállított középső járműrészbe van
beépítve, amely' mind elülső, mind hátulsó oldalán
tengelyt hordozó járműrász csatlakoztatására al­
kalmas.
14. Az 1.—13. igénypontok bármelyike szerinti ke­
ret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a jármű
középső része és egy végrész közötti osztófelület a
kifelé ívben meghajlított haránttartó külső oldala
mentén van elrendezve.
15. Az 1.—14. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a jármű
középső részének haránttartója, illetőleg a haránt­
tartót tartalmazó harántfala, a csatlakozó jármű-
rész tartójaként van kialakítva.
16. Az 1.—15. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli lakja, melyre jellemző, hogy a jármű
előnyösen ívbe hajlított haránttartója magas pro­
filú szekrényes tartóként van kialakítva, vagy pro­
filos, például szekrényalakú, a haránttartóval vagy
kerettel mereven összekötött, magas profilú szerke­
zeti elemmel van merevítve.
17. A 13. vagy 14. igénypont szerinti keret kivi­
teli alakja, melyre jellemző, hogy a jármű egy vagy
több része a középső járműrész kerethossztartóin,
előnyösen annak szarvalakúan felfelé hajlított nyúl­
ványain vagy a hossztartók meghosszabbításán van
megerősítve.
18. Az 1.—17. igénypontok bármelyike szerinti
keret kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a ha­
ránttartók a járműfe, kívülről ható erők felvételére
alkalmas elemek, például vonószervek, a kocsiemelő
támasztékai, stb. hordozóit alkotják.

3 rajz

A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója.

Terv Nyomda. —1171 — F. v.: Sumits István-
Fig. 1
Fig. 2
Fig. 7