Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezkarosszéria alakítástechnológia tervezés-előkészítésének

technológiai lépéseit!

Maga az alakítástechnológia tervezés-előkészítése alapvetően négy-, egymástól jól

elkülöníthető technológiai lépésre bontható;( 3.5. ábra)
• A kiinduló teríték alakjának meghatározása, figyelembe véve a 3.1., 3.2. pontokban
összefoglalt húzóbordák és tehermentesítő lyukak- mint a karosszéria lemez
egyenletesebb alakításának segítőiről írottakat.

3.5. ábra.
Az alakítástechnológia tervezés előkészítésének alapvető lépései.
• A karosszéria-elem sajtolás – nyújtva- húzás, mélyhúzás – alakítástechnológiai
tervezése.
• A sajtolt lemez kivágás technológiai tervezése. Ez sokszor nem egy, hanem 3-4
különböző szerszámban történő kivágást-, lyukasztást-, kicsípést stb. jelent, mire a
végleges elem kialakul.
• Az utolsó művelet a kalibrálás-, vagy utánalakítás, melynek célja az adott karosszéria
elem mérethelyes végleges alakjának biztosítása.

Tevékenység:
Tanulja meg, hogy egy közös felépítménybe hány szerszám helyezhető!

A karosszéria szerszámok nagyságát-, bonyolultságát és elkészítésének összetettségét, ebből

adódó idő és költségráfordítás nagyságát érzékelteti a 3.6. ábra

3.6. ábra
 Szerszámgyártás

Ezért a karosszéria alkatrészek alakítás-technológiai lépéseinek-, bonyolult- és költséges

szerszámozás tervezőinek-, gyártástervezőinek nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy
mindez egy folyamszerű- tömeggyártás keretében kell, hogy megvalósuljon.

Ha a szerszám közös felépítménybe (Gemeinsamer Aufbau, GMA 3.7, 3.8, 3.9 ábra) kerül,
akkor annak az összeépítése is ezen a területen történik. Egy GMA-ba 5 szerszámot lehet
beépíteni.

3.7 .ábra
GMA fejlap

3.8 ábra
GMA alaplap

3.9 ábra
Összeszerelt GMA

Tevékenység:
Tanulja meg, hogy a szerszámok elhelyezési sorrendjét mi határozza meg! Tanulmányozza a
3.10. ábrát, tanulja meg a jellemző műveleti sorrendet!
A különböző szerszámok a műveleti sorrendek (3.10 ábra) szerint kerülnek a felépítménybe.
Ha munkadarabot kevesebb, mint 5 szerszámmal elő lehet állítani akkor az egyes
szerszámhelyet üresen hagyják és oda munkadarab tartót szerelnek be.

3.10. ábra
Műveleti sorrendek
Éppen ezért már a tervezés-előkészítés fázisában pontosan kell tudni, hogy az adott
karosszéria elem gyártása mely sajtoló gépeken – sajtoló sor présutcájában – vagy
sajtoló-transzferen fogják gyártani. A 3.11. ábra egy sajtoló transzfersort mutat 6
présszerszámmal. Az első munkahelyen történik mindig a sajtolás, a következő munkahelyek
a kivágás, lyukasztás, kicsípés munkahelyei és az utolsó, a kalibráló munkahely.

3.11. ábra.
Sajtoló transzfer 6 présszerszámmal

Sajtoló transzfer 6 présszerszámmal

 A teljes technológiai folyamat bemutatása (létesítmények, gépek)

Mechanikus és hidraulikus sajtó képe, jelleggörbéi

Tevékenység:
Gyűjtse ki és tanulja meg, hogy a karosszéria elemek tervezésének melyek az általános elvei!

Minden fölösleges anyag-, művelet-, idő ráfordítás hatalmas költség veszteséget jelent.
Ezért a karosszéria elem a szimultán engineering tervezés komplex folyamatában
általános törekvés;
• a karosszéria elemek számának csökkentése; minél nagyobb komplex elem gyártása
• A karosszéria fő részeinek variációja;
• - egy alapalvázon különböző felépítményeket lehessen ráépíteni; limuzin,
kupé, terepjáró, sedan, cabriolet , kombi
• - egy –egy főegység különböző márkába-, vagy típusba legyen felhasználható
PL: az OPEL Asztra H motortartó szerkezeti alváza a Chevrolet Cruze,
Cadillac BLS és Saab 9-3 típusokhoz is beépíthető,

3.12. ábra.
Példa az egyes főegységek különböző márkába-, vagy típusba való felhasználhatóságára -
ütköző

A következő alfejezetekben a karosszéria elemek alakítástechnológia tervezésének a

bevezetőben már pontokba szedett sajátosságai kerülnek egy kicsit bővebben ismertetésre.

Tevékenység:
Tanulja meg a húzóborda szerepét! Gyűjtse ki és tanulja meg a húzóbordák típusát! Tanulja
meg a befolyóborda jellemzőit! Tanulmányozza a 3.13. ábrát, majd rajzolja le a befolyóborda
keresztmetszetét a szükséges méretekkel! Tanulja meg a befolyóborda sugarát meghatározó
összefüggést!

3.2. Húzóbordák alkalmazása.

Húzóbordát- húzóhornyoknak vagy húzóléceknek is nevezik – főként szabálytalan alakú

üreges testek húzásakor nagyméretű szerszámokon használnak. Megkülönböztetünk befolyó-
és fékező bordát. A megkülönböztetést egyrészt a feladat és a cél, másrészt szerkezeti
felépítés indokolja.

Befolyóborda
A befolyóborda megszakítás nélkül körülveszi a húzóélt, közvetlenül csatlakozik hozzá és
részben a húzóél szerepét tölti be. A befolyóbordát mindig a húzógyűrűre helyezik el. A
befolyóborda sugara a 3.13. ábra szerint

r = 0,01ds
ahol: d – üreges test átmérője, vagy belső szélessége
s - a lemez vastagsága

3.13. ábra
A befolyóborda keresztmetszete.
Forrás: Oehler/Kaiser :Vágó-, sajtoló- és húzószerszámok

A legömbölyítés után kifelé 450 –os szög alatt lejt, majd 2r sugarú ívbe megy át.
A befolyóborda jó szolgálatot tesz ovális körvonalú üreges testek húzásakor. Ív- félgömb
alakú üreges testet egy lépcsőben majdnem mindig befolyógyűrűvel húzzák. A kopásállóság
növelése céljából a húzóborda edzett gyűrűs betét, melyet a süllyesztékre külön szerelnek fel,
hasonlóan a fékezőbordákhoz.(lásd. 3.15. ábra a és b ábra részlet.)

Tevékenység:
Tanulja meg a fékezőborda elhelyezésének az okát! Tanulja meg milyen alakú alkatrészek
esetén és miért alkalmazunk fékezőbordát! Gyűjtse ki és tanulja meg, hogy a mi történne, ha
nem alkalmaznának fékezőbordákat!

Fékező borda
Lényegesen jelentősebb nagy húzószerszámokon a fékezőborda szerepe.
A karosszéria –alkatrészek húzása olyan változatos, hogy nehéz az egész területre a
húzóborda szerepét bemutatni, lényege; hogy szabályozza az anyag kívánt mértékű
alakváltozását. A megfelelő helyekre elhelyezve, arra kell törekedni, hogy lehetőleg minél
kiegyenlítettebb legyen a teljes nyújtva-húzott lemezen az alakítás.

A fékezőbordát/kat ott kell elhelyezni, ahol az anyag nem kívánatosan könnyen és

akadálymentesen csúszna a húzóéleken. Ez az eset, a szabálytalan alakú szögletes húzott
alkatrészeknél - ahol a lemez a sarkoknál összetett igénybevétel τ ny nyomó feszültség miatt
zömül - az egyenes és kis ívű szakaszokon van, ahol a kismérvű hajlító igénybevételen kívül
további alakítás nem volna. Itt a bélyeg a lemezt akadály nélkül behúzná. A nagymérvű
feszültség különbség miatt a sarkokon a darabok ráncosodnak, esetleg szakadnának is! Ezért
mindent meg kell tenni, hogy egyrészt a sarkokon az igénybevételt enyhítsük-, másrészt az
oldalakon az anyag folyását fékezzük. Ez a szerepe a fékezőbordáknak, melyet sokszor több
sorban is elhelyeznek az igénynek megfelelően.

Tevékenység:
Gyűjtse ki és tanulja meg a bordák kialakításának a jellemzőit! Tanulmányozza 3.14. ábrát!
Rajzolja le a fékezőbordák jellemző kialakítását! Tanulja meg, hogy mikor milyen
fékezőborda kialakítás szükséges!

A bordaszalag többnyire 12mm széles 8 mm vastag.

Arra kell vigyázni, hogy a bordák vége megfelelő átmenettel- minden oldalon egyformán
legömbölyítve legyen kialakítva a sarkok felé, - a borda magassága és szélessége is
csökkenjen - mert ha nem csökken megfelelően, zavarokat okozhat.
Általában ajánlatos a bordákat a sarkok után 100-kal megkezdeni. (lásd. 3.14. ábra.)

3.14. ábra.
Fékezőbordák teherautó hátsó oldalának húzásakor.
Forrás: Oehler/Kaiser :Vágó-, sajtoló- és húzószerszámok

3.14./b ábra.
Fékezőborda

Ha ezt nem vesszük figyelembe és a borda benyúlik a legömbölyítésbe, a darabok szakadnak.

A rövid egyenes részeken (3.14. ábra a jelű rész) elegendő egyetlen borda, míg a
hosszabbakon (3.14. ábra b jelű rész) kettős-, esetleg hármas bordázat szükséges. (3.14. ábra c
jelű rész)
Mi a helyzet a konkáv benyúló sarkokon ( 3.14. ábra jobboldali alkatrész f jelű rész)? Itt az
anyag amikor a húzóélen átfolyik nem zömül, hanem éppen ellenkezőleg nyúlik, tehát húzásra
van igénybe véve. A borda használata itt biztos, hogy az anyag folyását fékezi. A tapasztalat
mégis az bizonyította, hogy nem árt, ha pótlólag ide is bordákat tesznek. Kevésbé benyúló,
nagy konkáv legömbölyítések esetén elegendő egy borda (3.14. ábra e jelű rész). A
mélyebben benyúló részekhez akár több is szükséges lehet (3.14. ábra jobboldali alkatrész f
jelű rész). (A fékező bordák hatása sokszor éppen a célszerű helyen történő megszakításokban
rejlik!)

Tevékenység:
Gyűjtse ki és tanulja meg a jellemző bordatípusokat! Tanulmányozza 3.15. ábrát! Rajzolja le
a bordák jellemző kialakítási és felerősítési módjait!

A 3.15. ábrán különböző alakú bordák és felerősítési módjaik láthatók.

3.15. ábra.
Különböző alakú bordák és felerősítési módjaik.
Forrás: Oehler/Kaiser :Vágó-, sajtoló- és húzószerszámok

A3.15. ábrán az a és c befolyóbordákat, a d, h, i, csavarral felerősített-, az e, f, g, csappal

felerősített fékezőbordákkal mutat megoldásokat. Csavarral legegyszerűbb a bordákat hátsó
oldaláról rögzíteni, ez azért előnyös, mert utólag a bordák egyes részei könnyen
eltávolíthatók. A d-k ábrákon látható fékezőbordákat ellentétben az a és c befolyóbordákkal,
a felső ráncgátlóra rögzítik, hogy a lemez adagolásakor a lemez ne a bordákra, hanem a
húzógyűrű sík felületére feküdjön fel.

Nehéz a fékezőbordák szerkesztésére általános érvényű szabályt felállítani. Inkább az

alakváltozás-, a fellépő erők és igénybevételek gondos elemzésével lehet megítélni, hogy az
anyagfolyást hol kell fékezőbordákkal gátolni.

Tevékenység:
Gyűjtse ki és tanulja meg a ráncgátlók szerepét és jellemző típusát!

Ma már a legjobban a rugalmas ráncgátló vált be, melyeket az u.n. Wiest-féle különböző
nyomóerejű patron-oszlopok célszerű elhelyezésével lehet optimálisan megoldani, vagy
hidraulikus ráncgátló megtámasztással. lásd 3.17. és 3.18. ábrák.

3.17. ábra.
 Sűrített levegő patronos helyi nyomó-patron.

3.18. ábra.
Cserélhető hidraulikus egységek, (bal oldaldalon), ráncgátló megtámasztásához (jobb oldalon)
Forrás: Oehler/Kaiser :Vágó-, sajtoló- és húzószerszámok

Tevékenység:
Gyűjtse ki és tanulja meg a tehermentesítő lyukak kialakításának a célját, okát!

3.3. Tehermentesítő lyukak alkalmazása.

Egyes karosszéria elemek húzásakor a helyi nagy alakítási igény miatt nehezen lehetne a
megkívánt 15-25% helyi alakváltozás mérték keretében maradni. ilyen pl.: az ajtó-, vagy az
oldalfal elemek. Ilyen esetben a terítéken-, vagy az előhúzáskor előlyukasztással az
alakításhoz szükséges plusz lemezanyag szükséglet a több irányból is oda tud folyni a
megkívánt mértékben .
Például a tehergépkocsi vezetőfülkéjének belső ablakfala, melyen a nagy előlyukasztott
lyukak között előre megtervezett tehermentesítő beszakadások is láthatók a húzást
követően.

3.19. ábra.
A húzáskor képződött tehermentesítő szakadások az előre lyukasztott nyílások között, a
vezetőfülke belső oldalán.
Forrás: Oehler/Kaiser :Vágó-, sajtoló- és húzószerszámok

Tevékenység:
Tanulmányozza a 3.20. ábrát! Rajzolja le a jellemző tehermentesítő lyuk kialakításokat!
A külső élek körülvágások és az ablaknyílások kivágását követően ezek a beszakadások
kivágásra kerülnek. Arra kell vigyázni, hogy a lyukak mérete és helye úgy legyen
meghatározva, hogy ezek az átszakadások a kész alkatrészt ne érjék el és a szakadások a
húzás közben az „R” szakadási vonalak mentén képződjenek.(lásd. 3.20. ábra.)

3.20. ábra.
A tehermentesítő lyukak alakjai az ablaknyílásokon.
Forrás: Oehler/Kaiser :Vágó-, sajtoló- és húzószerszámok

A lyukak mértékére és elosztása nehéz tanácsot adni, elsősorban az adott karosszéria elem
alakítás-szimulációja mutatja annak kellő mértékét és a gyakorlat.

Egy másik példaként mutatjuk az oldalfal technológiai lépéseit, ahol az ajtók belső
üregnyomásakor az anyag mindkét irányból az U profil-keresztmetszetű oszlopokhoz tud
folyni, és ezt követően kerülnek a külső élek körülvágásra, kialakítva a teljes oldalfal
végleges alakját. (lásd. 3.21. ábra.)

3.21. ábra.
Oldalfal húzása

Tevékenység:
Tanulja meg a szerszámtervezés általános érvényű szempontjait!

3.4. A szerszám tervezés néhány általános érvényű szempontja.

A szerszámok tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a húzógyűrű és a ráncgátló között a

lemez a terítéknek csak keskeny sávján fekszik fel. A lemez-anyag után folyása a húzóélen
jelentéktelen, a felület növekedéséhez viszonyítva. A viszonyok lényegesen eltérnek a
mélyhúzásnál tapasztaltaktól. Emiatt itt még fontosabb a lemezteríték szorítóerő- és a helyes
húzóbordák meghatározása.
Ezen túlmenően fontos szempont a nyomófelületeken a lemez folyási irányának megfelelően
a helyes ferdeség kialakítása, amely hajlás azonban legfeljebb 20%-os lehet. A felület
szélének felfekvését úgy kell kialakítani, hogy a fölé helyezett lemez, bár enyhén meg legyen
hajlítva, de hullámos ne legyen. A munkadarab alakjához lehetőleg csak egy síkban
illeszkedjen. (A szerszámszerkesztők ezt, megfelelően kivágott és domborított papírral-, vagy
alumínium fóliával kipróbálják.) A másik irányban legkönnyebben lépcsőzéssel, vagy
legömbölyítéssel lehet a kiegyenlítést elvégezni. Erre mutat néhány példát a 3.18. ábra.

Tevékenység:
Tanulmányozza a 3.22. ábrát! Rajzolja le a különféle ráncgátló megoldásokat!

3.22. ábra.
Karosszéria húzószerszámuk többszörösen működő sajtókra (lásd a színekkel jelölt részeket)
Forrás: Oehler/Kaiser :Vágó-, sajtoló- és húzószerszámok

A 3.22. ábra a részlete a karosszériatető húzószerszámán látható ferde ráncgátlófelületet

mutatja. A lemezt gyengén előrehajlítva teszik be. A domborított bélyeg következtében nincs
szükség ellensüllyesztékre. Ez az ábra csak a lemez ferde felfekvéseit szemlélteti, amely az a
ábrán felülről lefelé, befelé ferde, a c ábrán alulról felfelé befelé ferde, a b ábrán mindkét
oldalon azonos irányban ferde.
Általában a bélyeg az üreges domborítást belülről kifelé alakítja. Azonban ez nem mindig
döntő. Például a 3.18. c ábrarészlet.

A szerszámok felépítése az alkalmazandó sajtó kialakításától is függ természetesen.

Ha többszörösen működő sajtológép van az N ráncgátlót felül kell elhelyezni. 3.22. ábra. Ha
egyszeresen működő nyújtva-húzó sajtón az ábrán látottakkal éppen ellentétesen, fordítva.

Tevékenység:
Gyűjtse ki és tanulja meg a szerszámfelületek összevezetésének módszereit! Tanulja meg a
jellemző illesztéseket!

Az alsó-, felső szerszámfelületek összevezetése oszlopokkal-, vagy lapokkal (lásd. 3.23.

ábra.) történik.

3.23. ábra
Húzva-sajtoló szerszám vezető lapokkal történő összevezetése
Ezek az elemek szabványosítottak. Az oszlopok egységes furatainak illesztése h6, a
perselyeké H7, melynek anyaga többnyire sárgaréz.

Az oszlopos vezetés előnye a vezetőlapossal szemben a helyzet-meghatározás

egyértelműsége, valamint az oszlop bármilyen irányú igénybevételt azonos biztonsággal
elvisel. Ha jelentős keresztirányú erők nem lépnek fel – ilyenek a kivágó-, lyukasztó-,
karosszéria–alkatrészek nagy körülvágó szerszámai – jól megfelel az oszlopos vezetés. Nagy
szerszámokon - általában a sarkokon – négy, keményfémbetétes vágószerszámokon néha még
hat oszlopot is használnak.

Tevékenység:
Tanulmányozza a 3.24. ábrát! Rajzolja le az oszlopos és lapvezetéses szerszámkialakítást!

Más esetben pótlólagos vezetőlapos vezetést használnak. Ilyen oszlopos és lapvezetékes,

szerszám sarok részlete látható a 3.24-es ábrán.

3.24. ábra.
Oszlopos és lapvezetékes szerszám sarok részlet, távtartócsappal
Forrás: Oehler/Kaiser :Vágó-, sajtoló- és húzószerszámok

Lapvezeték

Tevékenység:
Tanulja meg az távtartócsapok feladatát!

Alakítószerszámokon, ha a munkadarab nem önközpontosító forgástest, a vezetőlapos

megoldás felel meg jobban. Ilyen esetben 30-40 mm-rel előresiető vezetőlappal kell az
előközpontosítást biztosítani. A vezetőlap mindig a mozgó szerszámrészen van. ( lásd 3.24 sz.
ábra. A helyrehúzó mozgás miatt a vetető oszlop nyíró távtartó csap van a furatba szabadon
bedugva.) Az ábrán látható távtartó csapnak – más esetekben tömbnek – az a célja, hogy a
beépített rugókat tehermentesítsék és a szerszámot megrongálódástól – pl.: szállításkor –
óvják. A szerszámok üzembehelyezésekor ezeket a csapokat ki kell venni.

Tevékenység:
Tanulmányozza a 3.24./b ábrát! Figyelje meg szerszám kilakítását!

Alakítás közben egyes szerszámelemek haránt-irányú mozgása szükséges. Célja, hogy a

hiányzó anyagot a megfelelő helyre kényszerítse, vagy a vezetés nélküli felületeket vezesse és
ezáltal a ráncképződés kisebb mértékű legyen.

3.24./b ábra
Szerszámelemek haránt-irányú mozgása

Tevékenység:
Tanulja meg a Taylor Blanking teríték kialakítás célját!

3.5. Új típusú terítékek, komplex nagy karosszéria elemekhez.

A személygépkocsikkal szembeni nagyobb aktív biztonsági elvárás – a gazdaságossági

követelmények egyidejű szem előtt tartása mellett – a terítékek kialakításánál is új megoldást
hozott. Az úgynevezett Taylor Blanking terítékek egy-egy nagyobb karosszéria elem, fokozott
szilárdsági igénybevételének megfelelő anyagminőségű- és vastagságú lemezből lézerrel
összehegesztett terítékek. (lásd. 3.25. ábra.

Tevékenység:
Tanulmányozza a 3.25. ábrát! Rajzolja le a bemutatott terítéket! Indokolja meg a jelölt
lemezvastagságok eltéréseit!

3.25. ábra.
Karosszéria-elemek gyártása Taylor Blanking terítékből.

Az ábra egy komplett oldalfal terítékét mutatja, ahol az aktív biztonság fokozott igényeinek
megfelelően más- és más növelt-szilárdságú lemez minőség és vastagságból lézerrel lett
összeállítva a teríték. Természetesen más nagyobb karosszéria elem terítéke is készülhet így,
például a komplett fenéklemezé.