Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Gyártástudomány és -technológia Tanszék

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA
(BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

L2 laboratóriumi gyakorlat útmutatója

MARÁS

Felelős oktató: Dr. Takács Márton

Útmutatót összeállította: Dr. Takács Márton

Változat: 2022. 02. 10.

Érvényes: visszavonásig
 Tartalom
1. A laborgyakorlat célja ...................................................................................................................2
2. A marás, mint forgácsleválasztási eljárás ......................................................................................2
2.1 Marási eljárás, kinematika....................................................................................................2
2.2 Marógépek ..........................................................................................................................2
3. Marószerszámok ..........................................................................................................................3
4. Marással kapcsolatos összefüggések .............................................................................................6
5. A gyakorlat menete, végrehajtandó feladatok...............................................................................6
6. A gyakorlat teljesítésének feltételei ..............................................................................................8
7. Felkészülést segítő kérdések .........................................................................................................8
8. Ajánlott irodalom..........................................................................................................................9
9. Mellékletek jegyzéke ....................................................................................................................9
10. Irodalomjegyzék ...........................................................................................................................9

Jelen oktatási segédanyag a BME gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki és ipari termék- és

formatervező mérnöki alapképzések Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)
tantárgyához készült. A segédanyag tartalma szerves részét képzi a tantárgy ismertanyagának,
elsajátítása az előírt teljesítményértékelések teljesítésének feltétele. A segédanyag önmagában
nem foglalja össze átfogóan a vonatkozó tématerületet, hanem elsősorban kiegészíti az
előadásokon, más gyakorlatokon ismertetett és egyéb ajánlott forrásokban fellelhető
információkat.

1
1. A laborgyakorlat célja
A marás, mint forgácsleválasztási eljárás gyártóeszközeinek (marógépek, marószerszámok) és
folyamatának megismerése, a marási megmunkálás gyakorlatban történő végrehajtása, a forgácsolási
paraméterek megmunkálási minőségre gyakorolt hatásának elemzése.

2. A marás, mint forgácsleválasztási eljárás

2.1 Marási eljárás, kinematika
A marás olyan forgácsolási eljárás, amelynél a szakaszos anyagleválasztás a forgó főmozgást végző,
többélű szerszám hatására jön létre. Az előtoló mozgást (másodlagos mozgás) vagy a munkadarab vagy
a szerszám végzi, amely lehet egyenes- vagy görbe vonalú. A marás két fő típusa a homlokmarás és a
palástmarás. Homlokmarásnál a szerszám forgástengelye merőleges a megmunkálandó felületre,
palástmarásnál pedig azzal párhuzamos (1. ábra).

Palástmarás Homlokmarás

1. ábra. Alapvető marási eljárások [1]

Ennek megfelelően léteznek elsősorban homlokmaró, illetve palástmaró szerszámok. Vannak

azonban olyan esetek is, amikor nem egyértelműen dönthető el, hogy homlokmarási vagy palástmarási
műveletről van szó (pl. sarokmarás).
A szerszám forgásából adódó forgácsolási sebesség vektorának, valamint az előtolási sebesség
vektorának egymáshoz való viszonya alapján beszélhetünk ellenirányú- és egyenirányú marásról.
Marással eltérő bonyolultságú, általában forgásfelülettől eltérő felületek munkálhatók meg,
nevezetesen: sík felületek, lépcsős felületek, hornyok, különféle alakos felületek, általános
szoborfelületek.

2.2 Marógépek
Marási műveleteket különféle marógépeken lehet végezni, amelyek az alábbiak szerint
csoportosíthatók:

2
  konzolos marógépek (vízszintes
marógép, függőleges marógép, 2. és 3.
ábra),
 síkmarógépek (hosszmarógép,
portálmarógép, stb.),
 másoló-marógépek (másoló-marógép,
pantográf-marógép),
 horonymarógépek,
 különleges marógépek (pl.
bütyköstengely-marógép),
 megmunkáló központok.

2. ábra. Konzolos marógép függőleges orsóval [2] 3. ábra. Konzolos marógép függőleges orsóval [2]

3. Marószerszámok
A maró olyan forgástestből kialakított forgácsoló szerszám, amelynek forgácsoló élei vagy a paláston
(palástmarók esetében), vagy mind a homlok-, mind a palástfelületen helyezkednek el (homlokmarók
esetében). A homlokmarók is – a nevükkel ellentétben – elsősorban a palástfelületi élek segtségével
végzek az anyagleválasztást. A maró szabályos élű, egyben többélű forgácsolószerszám, ami lehet
egyanyagú (monolit), vagy kombinált szerszám (több, különböző anyagú részből áll). A marókat a
forgácsoló élek kialakítása szerint az alábbiak szerint osztályozhatjuk:
 mart fogazatú marószerszám,  forrasztott lapkás marószerszám,
 hátraesztergált fogazatú  váltólapkás marószerszám.
marószerszám,

A forgácsolószerszámok legfontosabb anyagait, valamint azoknak egymáshoz való viszonyát

szívósság és keménység szempontjából a 4. ábra mutatja. Az ideális szerszámanyag egyszerre kellene,
hogy szívós és kemény is legyen, de ez a járatos anyagoknál nem feltétlenül évényesül. Ezt segít
áthidalni a különböző anyagok egymással való kombinációja (pl. váltólapkás szerszám) vagy a
bevonatolás. Manapság a marószerszámok élközeli része készülhet szerszámacélból, gyorsacélből,
keményfémből, valamint kerámiából. A szerszámok lehetnek bevonat nélküliek és bevonatosak.
Jellegzetes marószerszámok láthatók az 5. ábrán, teljesanyagú kivitelben. Nem mindegyiknek, de
sok szerszámnak létezik váltólapkás kivitele is.
 4. ábra. Szerszámanyagok

a) szármaró (ujjmaró)
b) feltűzhető palástmaró
c) feltűzhető homlokmaró nagyoló
fogazással
d) T-horony maró
e) száras szögmaró
f) hátraesztergált alakmaró

5. ábra. Jellegzetes teljesanyagú marószerszámok

4. Marással kapcsolatos összefüggések
Marásnál a szerszám forgásából adódó forgácsolási sebesség lényegében egy kerületi sebesség:
𝑑𝜋𝑛
𝑣𝑐 = 1000 [m/min] (1)
A másodlagos mozgással, vagyis az előtoló mozgással kapcsolatban három sebesség
különböztethető meg: előtolási sebesség (vf [mm/min]), előtolás (f [mm]), élenkénti előtolás (fz [mm]).
Közöttük az alábbi összefüggés teremt kapcsolatot:
𝑣𝑓 = 𝑛 ∙ 𝑓 = 𝑛 ∙ 𝑧 ∙ 𝑓𝑧 [mm/min] (2)
Marás során a felületi érdesség – többek között – erőteljesen függ a beállított élenkénti előtolástól,
valamint az alkalmazott szerszám csúcssugarának nagyságától az alábbiak szerint:
𝑓2
𝑅𝑒 = 8∙𝑟 [µm] (3)
𝜀

5. A gyakorlat menete, végrehajtandó feladatok

A gyakorlat során marási megmunkálás beállítását, végrehajtását, valamint a munkadarab
megmunkált részének ellenőrzését kell megoldani. Jellemzően hat különböző paraméterkombináció
mellett végzünk forgácsolási kísérletet az eredmények összehasonlíthatósága céljából.

6. ábra. A gyakorlat során felhasznált marógép

A kísérleti marási összeállítást egy TOS FNK 25 típusú marógépen (6. ábra) készítettük elő. A
szakoktató által megadott forgácsolási paraméterekkel (n, vf, ap) hat (részben egymást átfedő) sáv
kerül marásra. Az így kialakult összefüggő, de eltérő minőségű sík felület tekinthető úgy, hogy az a félév
során, a több gyakorlati foglalkozás keretében is megmunkálandó alkatrész felső lapja
ráhagyásmaradvánnyal (7. ábra). A paraméterek beállítása után az elvégzett forgácsolás eredményét,
vagyis a megmunkált felület minőségét tapintóelven működő, felületi érdességmérő segítségével kell
meghatározni három-három mérés átlagolásával.
A kísérletekhez kapcsolódó feladatokat a jegyzőkönyv tartalmazza. A feladatok részét képezi a
beállított megmunkálási paraméterek megadása, a kísérleti elrendezés lerajzolása, a forgácsolási
paraméterek kiszámítása, valamint az érdedssémérési eredmények rögzítése és diagramban történő
ábrázolsása az élenkénti előtolás függvényében.

7. ábra. A szekrényes alkatrész gyakorlat során megmunkált felülete

A forgácsolási kísérletek elvégzése mellett lehetőség nyílik a különböző marószerszám-típusok

megismerésére. Ezek közül néhány példa a 8. ábra felvételein látható.

8. ábra. A gyakorlat során tanulmányozott jellegzetes marószerszámok

A marásnál, illetve esztergálásnál alkalmazott jellegzetes váltólapkákat – jelenléti oktatás esetén –

mikroszkóp segítségével is tanulmányozhatják a hallgatók. Megfigyelhető többek között a
marólapkákra jellemző fazetta kialakítása, illetve összehasonlítható az új, még használatba nem vett,
valamint a kopott szerszám éle (9. ábra). Az ábrán látható háromszög alakú váltólapkát – esztergálás
során – jobbos megmunkálásban használták, tehát a munkadarab előtt lévő szerszám jobbról balra
haladva végezte az előtoló mozgást. Balos megmunkálásnál a kopási nyomjellemzően a másik oldalon
volna látható.
 9. ábra. Új és használt váltólapka erőteljes hátkopás nyomával

A szerszámokkal kapcsolatos feladat egy adott maró lerajzolása és adott szempontok szerint
történő rövid jellemzése, valamint egy új (kopási nyomot még nem tartalmazó), illetve egy erőteljes
hátkopást szenvedett váltólapka vázlatos lerajzolása.

Távolléti oktatás keretében a marószerszámok ismertetése, valamint a kísérletek és az érdességmérés

bemutatása az alábbi link alatti videófelvétel segítségével történik:
https://web.microsoftstream.com/video/747da679-536f-4977-876b-a325667f2333

6. A gyakorlat teljesítésének feltételei

 Laborgyakorlati útmutató elolvasása
 Laborgyakorlati videó megtekintése (online oktatás esetén)
 Marási technológiával kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása.
 Jellegzetes marószerszámok megismerése.
 Jegyzőkönyv hiánytalan, saját kézírással történő kitöltése (valamint online oktatás esetén: a
visszaszkennelt változat határidő előtti feltöltése az MS Teams rendszerbe.)
 Szükség esetén a jegyzőkönyv javítása
 Az ellenőrző kérdések elégséges szintű megválaszolásának készsége.

7. Felkészülést segítő kérdések

1. Hogyan csoportosíthatjuk a marási eljárásokat?
2. Mi a palástmarás?
3. Mi a homlokmarás?
4. Hogyan csoportosíthatjuk a marószerszámokat?
5. Milyen mozgásviszonyok vannak marásnál?
6. Hogyan számítható marásnál, a járatos módon, a forgácsolósebesség?
7. Soroljon fel legalább 5 szerszámanyagot!
8. Soroljon fel 3 szerszámanyagot, amit általában marószerszám anyagaként használnak!
9. Hogyan változik a felületi érdesség az előtolás növelésével?
10. Hogyan változik a felületi érdesség a csúcssugár növelésével?
11. Mi az összefüggés az előtolási sebesség, az előtolás és az élenkénti előtolás között?
12. Vázoljon fel egy konzolos marógépet és nevezze meg a legfontosabb alkatrészeit!
8. Ajánlott irodalom
 Horváth M., Markos S.: Gépgyártástechnológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007
 Bali J.: Forgácsolás, Műszaki Kiadó, Budapest, 1985

9. Mellékletek jegyzéke
1. Jegyzőkönyv jelenléti oktatás esetén
2. Jegyzőkönyv online oktatás esetén

10. Irodalomjegyzék
[1] http://www.shengfeindustrial.com/News/147.html
Letöltés: 2021.03.01.
[2] https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/gepeszet/gepeszeti-szakismeretek-3/a-maras-
alapjai/marogepek-pontossaga
Letöltés: 2021.03.01.
 1. sz. melléklet

Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

L2 laboratóriumi gyakorlat – Jegyzőkönyv (jelenléti oktatás esetén)

1. Adja meg a kísérleti megmunkálás során alkalmazott forgácsolási paraméterek értékét! Számítsa ki a forgácsolási sebességet, valamint az élenkénti
előtolásokat! Határozza meg a mart felületek érdességét (Ra-t és Rz-t is) három-három érték átlagolásával. Ebből két-két érték már a táblázatba beírva
található, a harmadik értékek a videóban láthatók! Ábrázolja a felületi érdességet (Ra-t és Rz-t is az élenkénti előtolás függvényében! A számított értékeknél
írja fel a képletet is, helyettesítsen be számmal és mértékegységgel, valamint adja meg a végeredményt számmal és járatos mértékegységgel! Használjon
járatos mértékegységeket! A fehér hátterű cellákat kell kitölteni!
Mérték-
egység
Paraméterek 1. kísérlet 2. kísérlet 3. kísérlet 4. kísérlet 5. kísérlet 6. kísérlet

Szerszámátmérő D mm 40 40 40 40 40 40

Fordulatszám n 1/min

Fogásmélység ap

Forgácsoló sebesség vc

Szerszám éleinek száma z

Előtolási sebesség vf

Élenkénti előtolás fz
 Mérték-
egység
Paraméterek 1. kísérlet 2. kísérlet 3. kísérlet 4. kísérlet 5. kísérlet 6. kísérlet

1. mérés Ra1 μm
Átlagos érdesség

2. mérés Ra1 μm

3. mérés Ra1 μm

átlag Raátlag μm

1. mérés Rz1 μm
Egyenetlenség-
magasság

2. mérés Rz2 μm

3. mérés Rz3 μm

átlag Rzátlag μm

Felületi érdesség ábrázolása:

2. Vázolja fel a kísérleti megmunkálás elrendezését!

3. Ábrázoljon 3D-ben egy új, valamint egy erőteljes hátkopást szenvedett háromszög alakú váltólapkát
az érintett csúcs felől! A szerszámot balos esztergálási műveletben használták!

a) új szerszám b) kopott szerszám

4. Nevezze meg az oktató által Ön számára kijelölt marószerszámot és adja meg legalább három
jellemzőjét (pl. használat célja/kialakítandó geometria, jellemző szerszámanyag(ok), egyanagú vagy
kombinált vagy létezik mindkét változatban, élek száma, száras vagy feltűzhető, esetleg létezik mindkét
változatban, stb.) alábbi link alatt a NEPTUN-kódja alapján Ön számára kiválasztott marószerszámra
vonatkozóan, valamint rajzolja is le vázlatosan a szerszámot:

Megnevezés: .........................................................................

Jellemzők: 1.......................................................................................................................................

2. .....................................................................................................................................

3. ....................................................................................................................................

Rajz:

Példa a 4. feladathoz:

Megnevezés: Szögmaró
1. jellemző: élletörések kialakításához használják

2. jellemző: Létezik száras és feltűzhető változatban is

3. jellemző: gyakran gyorsacélból készül

4. jellemző: jellemzően 10-20 közötti az élek száma, ha egyanyagú

5. jellemző: létezik váltólapkás változatban is

Jelen jegyzőkönyv megőrizendő a tantárgyteljesítés (érdemjegyszerzés) szemeszterének végéig. A gyakorlatvezető oktató

aláírásával hitelesített jegyzőkönyv egyben a gyakorlat teljesítésének névre szóló igazolása is.

Dátum:

A jegyzőkönyvet készítette: A gyakorlat teljesítését igazolom:

Név: ............................................................ Név: ............................................................

Neptun: ............................................................ Dátum: ............................................................

....................................................... ........................................................
hallgató aláírása oktató aláírása
 2. sz. melléklet

Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

L2 laboratóriumi gyakorlat – Jegyzőkönyv (online oktatás esetén)

2. Adja meg a kísérleti megmunkálás során alkalmazott forgácsolási paraméterek értékét! Számítsa ki a forgácsolási sebességet, valamint az élenkénti
előtolásokat! Határozza meg a mart felületek érdességét (Ra-t és Rz-t is) három-három érték átlagolásával. Ebből két-két érték már a táblázatba beírva
található, a harmadik értékek a videóban láthatók! Ábrázolja a felületi érdességet (Ra-t és Rz-t is az élenkénti előtolás függvényében! A számított értékeknél
írja fel a képletet is, helyettesítsen be számmal és mértékegységgel, valamint adja meg a végeredményt számmal és járatos mértékegységgel! Használjon
járatos mértékegységeket! A fehér hátterű cellákat kell kitölteni!
Mérték-
egység
Paraméterek 1. kísérlet 2. kísérlet 3. kísérlet 4. kísérlet 5. kísérlet 6. kísérlet

Szerszámátmérő D mm 40 40 40 40 40 40

Fordulatszám n 1/min

Fogásmélység ap

Forgácsoló sebesség vc

Szerszám éleinek száma z

Előtolási sebesség vf

Élenkénti előtolás fz
 Mérték-
egység
Paraméterek 1. kísérlet 2. kísérlet 3. kísérlet 4. kísérlet 5. kísérlet 6. kísérlet

1. mérés Ra1 μm
Átlagos érdesség

2. mérés Ra1 μm 0,737 1,543 2,233 3,852 6,102 9,324

3. mérés Ra1 μm 0,755 1,577 2,544 3,573 6,102 10,322

átlag Raátlag μm

1. mérés Rz1 μm
Egyenetlenség-

5,12 5,357 8,473 15,424 24,991 35,312

magasság

2. mérés Rz2 μm

3. mérés Rz3 μm 6,43 6,43 10,972 17,454 22,124 38,888

átlag Rzátlag μm

Felületi érdesség ábrázolása:

2. Vázolja fel a kísérleti megmunkálás elrendezését!

3. Ábrázoljon 3D-ben egy új, valamint egy erőteljes hátkopást szenvedett háromszög alakú váltólapkát
az érintett csúcs felől! A szerszámot balos esztergálási műveletben használták!

a) új szerszám b) kopott szerszám

4. Adjon meg legalább három jellemzőt (pl. használat célja/kialakítandó geometria, jellemző
szerszámanyag(ok), egyanagú vagy kombinált vagy létezik mindkét változatban, élek száma, száras
vagy feltűzhető, esetleg létezik mindkét változatban, stb.) az alábbi link alatt a NEPTUN-kódja alapján
Ön számára kiválasztott marószerszámra vonatkozóan, valamint rajzolja is le vázlatosan a szerszámot:

https://bmeedu-
my.sharepoint.com/:x:/g/personal/marton_takacs100_edu_bme_hu/EWNiiN5nwdFCvTFNIj6qEeQBb
nF4WE6wEvVl6uoUL7kxyA?e=KRKZje

Megnevezés: .........................................................................

Jellemzők: 1.......................................................................................................................................

2. .....................................................................................................................................

3. ....................................................................................................................................

Rajz:

Példa a 4. feladathoz:

Megnevezés: Szögmaró
1. jellemző: élletörések kialakításához használják

2. jellemző: Létezik száras és feltűzhető változatban is

3. jellemző: gyakran gyorsacélból készül

4. jellemző: jellemzően 10-20 közötti az élek száma, ha egyanyagú

5. jellemző: létezik váltólapkás változatban is

Jelen jegyzőkönyv megőrizendő a tantárgyteljesítés (érdemjegyszerzés) szemeszterének végéig. A gyakorlatvezető oktató

aláírásával hitelesített jegyzőkönyv egyben a gyakorlat teljesítésének névre szóló igazolása is.

Dátum:

A jegyzőkönyvet készítette: A gyakorlat teljesítését igazolom:

Név: ............................................................ Név: ............................................................

Neptun: ............................................................ Dátum: ............................................................

....................................................... ........................................................
hallgató aláírása oktató aláírása
Gyártástudomány és -technológia Tanszék főbb szakmai kompetenciái:

További részletek:

Köszönetnyilvánítás:
A Gyártástudomány és -technológia Tanszék ezúton nyilvánítja ki köszönetét a következő cégeknek
a gyakorlat során alkalmazott szerszámok biztosításáért, továbbá a Gépgyártástechnológia tárgy
tananyagának fejlesztéséhez nyújtott szakmai közreműködéséért.