Jakab Melypataki Munkaugyi Szakigazgatas 20131

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
Munkaügyi szakigazgatás
Szervezeti rendszer - munkaügyi
ellenőrzés - munkavédelem
(Tansegédlet)
Dr. Jakab Nóra PhD. – dr. Mélypataki Gábor
Munkaügyi szakigazgatás 2013.
Tartalom:
I. rész A munkaügyi szakigazgatás fogalma és szervezetrendszere
II. rész A munkaügyi ellenőrzés szabályai
A. Az ellenőrzés általános szabályai
B. Az ellenőrzés szervei
III. rész A munkavédelem szabályai
Felhasznált jogszabályok:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM
rendelettel egységes szerkezetben
1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá
tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről
I.
A munkaügyi szakigazgatás fogalma és szervezetrendszere
1. Az igazgatás fogalma
Az igazgatás az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység, amely megteremti a

közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket és az egyéni tevékenységek
összhangját. Az igazgatási tevékenység egy folyamat, amelynek elemei:
 célkitűzés,
 információgyűjtés és feldolgozás,
 tervezés,
 döntés,
 végrehajtás,
 koordináció,
 ellenőrzés.
2
A kezdőbetűket összeolvasva: CITDÖVKE
Igazgatás esetében meg kell határozni az igazgatás alanyát, tárgyát és tartalmát. Az igazgatás alanya a
szervezet, amely az igazgatási tevékenységet folytatja. Tárgya az a szervezet, amelyre irányul az
igazgatási tevékenység. Tartalma azon eszközök összessége, amelyet az igazgatás alanya igénybe vesz
az igazgatási tevékenység kifejtése során.
Ennek megfelelően vizsgáljuk meg a nemzetgazdaság igazgatását:
 Össztársadalmi méretű gazdasági célkitűzést,
 Információgyűjtést és feldolgozást,
 Tervezést,
 Döntést,
 Koordinációt,
 Ellenőrzést jelent,
 Amelynek alanya a nemzetgazdaság irányítását végző szervek összessége,
 Tárgya a gazdálkodó tevékenységet végző szervek és személyek összessége,
 Tartalma pedig azon eszközök összessége, amelyekkel az alany a tárgyra hat.
Az igazgatás és a nemzetgazdaság igazgatása általános fogalmak. Egy emberi közösség, a társadalom

életének igazgatása együttműködés eredménye. Ugyanakkor az életviszonyok differenciálódása
következtében, az általános igazgatás szakigazgatási területekre bomlott. Ez megfigyelhető a
szakminisztériumok felállításában is, mindegyik egy-egy szakigazgatási területet foglal magába, így
jön létre a munkaügyi szakigazgatás is. Ahhoz, viszont, hogy egy önálló szakigazgatási ágról beszélni
tudjunk, már megfelelő joganyagnak kell rendelkezésre állnia, mely szabályozza az adott
szakigazgatásban felmerülő életviszonyok körét.
2. A munkaügyi szakigazgatás fogalma és célja
A munkaügyi szakigazgatás létét nem lehet vitatni, hiszen van alanya, tárgya, szervezetrendszere és
eljárása. Az igazgatás és a nemzetgazdaság fogalmának megismerése után adjuk meg a munkaügyi
szakigazgatás fogalmi elemeit. A munkaügyi szakigazgatás alatt,
 Össztársadalmi méretű igazgatási tevékenységet értünk, melynek
3
 célja:
o a foglalkoztatás elősegítése,
o annak minél magasabb szinten való megvalósítása,
o a munkanélküliség megelőzése,
o a munkanélküliség hátrányos következményeinek enyhítése,
o a foglalkoztatás minőségének javítása,
o a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése.
 alanya a munkaügyi szakigazgatás irányítását végző szervek összessége,
 tárgya a munkaügyi szakigazgatási tevékenységet végző szervek összessége,
 tartalma azon eszközök összessége, amelyekkel az alany a tárgyra hat,
 s ez utóbbin információgyűjtést és feldolgozást,
 tervezést,
 döntést,
 koordinációt,
 ellenőrzést
 és hatósági jogalkalmazást értünk, mely utóbbi esetben a döntés kikényszeríthető.
Ennek megfelelően a munkaügyi szakigazgatás körébe vont területek: a foglakoztatás elősegítése

foglalkoztatáspolitika alanyai és eszközei révén, a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem, a képzés,
szakképzés.
Jelen stúdium keretében a munkaügyi szakigazgatás feldolgozása során a kiindulópont az 1991. évi
IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, röviden a Foglalkoztatási
törvény.
Fontos jogszabályok még: a 323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a
szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről és az 1993. évi XCIII.
törvény a munkavédelemről, a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes
szerkezetben.
4
II. A munkaügyi szakigazgatás alanyai
A munkaügyi szakigazgatás alanyai a következők:
 Országgyűlés,
 Kormány,
 miniszter,
 Helyi önkormányzat,
 a munkaadók, illetve ezek érdekképviseleti szervei,
 a munkavállalók, illetve ezek érdekképviseleti szervei,
 Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács,
 továbbá az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, ezen belül a Foglalkoztatási Hivatal és a

munkaügyi központok,
 Nemzeti Munkaügyi Hivatal
 a képző, szakképző intézmények.
Ennek megfelelően tekintsük át, hogy az egyes alanyok milyen szerepet játszanak a munkaügyi
szakigazgatás céljainak megvalósításában.
1. Országgyűlés:
 szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetve a csökkentését szolgáló foglalkoztatási

eszközöket (a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei),
 szabályozza az álláskeresőket megillető juttatásokat,
 szabályozza a munkaerőpiaci szervezetrendszert, amely nem más mint az Nemzeti

Foglalkoztatási Szolgálat.
5
2. Kormány
 A döntések előkészítése során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és

következményeit.
 Gondoskodik arról, hogy a munkavállaláshoz fűződő hazai érdekek ne szenvedjenek

sérelmet.
 Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet készít.
 Meghatározza a kormányzati szervek feladatait.
3. Foglalkoztatáspolitikáért, munkavédelemért, és munkaügyi ellenőrzésért felelő miniszter
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot irányítja. Ennek

keretében feladatai:
 kezdeményezi a foglalkoztatáshoz kapcsolódó központi munkaerő-piaci programok

kidolgozását
 dönt a központi programok indításáról, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,
 követelményeket határoz meg a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma,
 irányítja a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MpA) felhasználásával kapcsolatos tervezési,
beszámolási és számviteli feladatok végrehajtását.
 munkavédelmi feladatok ellátása, koordinálása, és az ellenőrzés irányainak a meghatározása
4. Helyi önkormányzat
 A döntések előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai

összefüggéseit és következményeit.
6
 Közhasznú foglalkoztatást szervez.
 Rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek

foglalkoztatását szervezi.
 Részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben.
5. Munkaadó
 Érdekképviseleti szerve útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben.
 Munkaerőigényéről, annak megszűnéséről tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.
 Járulékot fizet.
6. Munkavállaló:
 Képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben.
 Együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, munkaadóval, mérlegeli a felajánlott

átképzési és vagy foglalkoztatási lehetőséget.
 Együttműködik új munkahely felkutatásában.
 Járulékot fizet.
8. Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a következő részben fejtjük ki bővebben)
II. Nemzeti munkaügyi hivatal
A szabályozás alapja az Alaptörvény 15§: A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát

közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. A munkaügyi szakigazgatás egy
7
kettős rendszerű igazgatási ág, melyben a szakmai felügyeletet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el.
A hivatal lefedi a munkaügyi szakigazgatás mindhárom ágát:
- foglalkoztatás
- munkaügyi ellenőrzés
- munkavédelem
- szakképzés
A helyi szinteken az irányítást a fent említett szervek a Kormányhivatalok keretében végzik, a

kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként. Jelen részben a központi szerv általános feladatait
nézzük át. A további két órán majd a munkaügyi ellenőrzést és a munkavédelmet. Mivel
párhuzamosan fut a Foglalkoztatáspolitika tantárgy, így azon részeket jelen kurzus keretei között nem
vesszük át.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és

felnőttképzési feladatokat ellátó központi hivatal. A Hivatal irányítását a foglalkoztatáspolitikáért
felelős miniszter látja el.
A Hivatal élén a főigazgató áll.
A Hivatal székhelye Budapest.
A miniszter irányítási jogkörében kinevezi és felmenti a Hivatal főigazgató-helyetteseit.
A Hivatal főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével -

a Hivatal főigazgatója gyakorolja. A Hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és
munkavállalói felett a főigazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező igazgatóságot a miniszter által kinevezett főigazgató-

helyettes vezet
A hivatal általános feladatai:
Foglalkoztatás:
a) megállapítja a munkaügyi központok és a kirendeltségek kötelező belső szakmai szabályzatainak

elveit és főbb tartalmi követelményeit,
b) meghatározza a munkaügyi központok és a kirendeltségek szolgáltató tevékenységére vonatkozó

szakmai követelményeket, valamint koordinálja a munkaügyi központok munkaerő-piaci
szolgáltatásvásárlással, illetőleg a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére adható támogatással
8
kapcsolatos feladatait, továbbá ellátja az álláskeresők ellátásával, valamint a foglalkoztatást elősegítő

támogatások működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat,
c) meghatározza és kidolgozza a hatósági és szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges

informatikai és számítógépes rendszereket, valamint működteti a Hivatal kezelésében lévő
informatikai és számítógépes rendszereket, továbbá ennek körében fejleszti, teszteli, telepíti,
módosítja a programrendszereket, és kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói
segédanyagokat,
d) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével meghatározza a

munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági és szolgáltató tevékenységét,
e) fejleszti a munkaerőpiaci szolgáltatásokat,
f) meghatározza a munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági és szolgáltató tevékenységére

vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez
kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít,
g) javaslatot tesz a munkaügyi központok és a kirendeltségek informatikai rendszerének és

ingatlanállományának fejlesztésére,
h) ellátja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársainak humánerőforrás-fejlesztéséhez és belső

szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat,
i) ellátja a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az

NFA működtetéséért felelős területi egységek szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének
ellenőrzését,
j) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében
l) nemzetközi feladatokat lát el, amelynek keretében
m) vizsgálja a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás gyakorlati

tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására,
n) közreműködik a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás

előkészítésében,
o) ellát egyes munkaerőpiaci programokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek keretében:
q) ellátja a miniszter által meghatározott ügyfélszolgálati feladatokat, valamint
9
Munkavédelmi és munkaügyi hatóság általános feladatai a rendelet alapján:
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság főigazgató-helyettese a munkavédelmi és

munkaügyi igazgatóság szakmai szervezeti egységein keresztül ellátja a munkavédelmi és
munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek
tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével
hatékonysági ellenőrzést folytathat le.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek
munkáját módszertani útmutatók, szakmai ajánlások és tájékoztató anyagok kiadásával,
konzultációk tartásával, továbbá a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai
munkájának értékelésével támogatja.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság szervezi a munkavédelmi és munkaügyi
felügyelők képzését, továbbképzését, továbbá az újonnan belépő felügyelők vizsgáztatását.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a munkavédelmi és munkaügyi
felügyelőségek korrupcióellenes stratégiájának kidolgozásával kapcsolatos feladatokat,
valamint elemzi és értékeli az munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz, a munkavédelmi
és munkaügyi felügyelőségekhez érkező panaszokat.
- A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvet a munkavédelmi és munkaügyi
igazgatóság adja ki.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság - a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek
bevonásával - működteti a munkavédelmi és munkaügyi feladatai ellátásához, az általa kezelt
adatok nyilvántartásához szükséges egységes informatikai rendszert.
- A főigazgató-helyettes ellátja a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyásával
kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.
- A főigazgató-helyettes ellátja az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó
rendelkezések megsértésével kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt
feladatokat.
Konkrét munkavédelmi feladatok:
Részt vesz:
- a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati

döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben,
- a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakításában és
fejlesztésében,
- az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, közösségi jogharmonizációs, továbbá az
Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne, valamint a foglalkozás-
egészségügy területén,
10
- a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával

kapcsolatos feladatok megoldásában,
- a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a túlnyomásos munkahelyen
foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan külön jogszabály által
hatáskörébe utalt feladatokat.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és
riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági vizsgálatával
kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság az egyes rendvédelmi szervek hivatásos
állományú tagjainak foglalkozási betegsége, fokozott expocíciós esete szolgálattal összefüggő
jellegének megállapításához, minősítéséhez külön jogszabály alapján véleményt ad.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság külön jogszabály alapján működteti a hajózási
egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a munkaköri, szakmai és személyi higiénés
alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan külön jogszabály által
hatáskörébe utalt feladatokat.
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság külön jogszabály alapján ellátja az egyéni
védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésével és bejelentésével
kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat és működteti a Kijelölést Előkészítő Bizottságot.
Szakképzéssel kapcsolatosan:
- ellátja a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztését,
valamint elemzési és értékelési feladatokat lát el,
- gondoskodik a hátrányos és fogyatékkal élők képzésének tanügyi és képzési
dokumentumairól,
- végzi a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését és a jogalkotáshoz szükséges előkészítő
feladatokat az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések vonatkozásában,
továbbá kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék tervezetét és harmonizálja a nemzetközi
szintezési rendszerrel, valamint a foglalkozások egységes rendszerével és az európai uniós
irányelvekkel, javaslatot tesz annak módosítására, illetve korszerűsítésére,
- kidolgozza és gondozza a szakmai követelménymodulok elkészítésének egységes alapelveit,
továbbá egységes alapelvek szerint gondozza és fejleszti az országos modultérképet, ellátja a
nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatokat,
- kidolgozza az európai követelményekhez illeszkedő szakképesítések egyenértékűségének
feltételrendszerét, a hazai és nemzetközi képesítések összehangolását, valamint az Európai
Képesítési Keretrendszer magyar adaptációját,
- fejleszti az Európai Unió tagországainak szakképzési és felnőttképzési intézményeivel történő
együttműködést, részt vesz hazai és nemzetközi szakképzési és felnőttképzési kutatásokban,
- gyűjti és elemzi a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési statisztikai adatokat
11
- szervezi a pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők és fenntartók szakmai

továbbképzését, valamint koordinálja a speciális szakiskola szakmai tanulmányi versenyeit és
a Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyeit (SZÉTV),
- koordinálja és ellátja a szak- és felnőttképzéssel és fejlesztési feladatokkal kapcsolatos
ügyfélszolgálati és tájékoztatási feladatokat, valamint on-line módon működteti a Magyar
Nemzeti Observatory Irodát, a Nemzeti Referencia és Koordinációs Pontot, melynek
keretében közzéteszi a minőségügyi keretrendszert, valamint koordinálja a céginformációs
központ működtetését,
- szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását, valamint működteti a kiadásukat, illetve a
forgalmazásukat,
III. rész
A munkaügyi ellenőrzés
1996. évi LXXV. törvény

a munkaügyi ellenőrzésről
A. Az ellenőrzés általános szabályai
A törvény szervi hatálya:
A törvény hatálya kiterjed
a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági
társaságra,
 aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra
irányuló jogviszony, továbbá harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal
munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (4) bekezdésben
meghatározott jogviszonyok - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
törvényben meghatározott munkaviszonyt is - alapján foglalkoztat,
b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezetében
meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre
(a továbbiakban együtt: foglalkoztató).
Tárgyi hatály:
I. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a

szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.
12
Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés
(389-415. §), valamint megbízási szerződés (474-487. §) alapján végzett munka, továbbá
b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság

tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának
mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése.
c) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Köt.)
szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység.
d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a

személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján teljesíti.
e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.
A felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és

a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő
átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött
kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a
bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem foglalkoztatási
jogviszony keretében, vagy ellenérték nélkül történt.
Vélt foglalkoztató fogalma:

Olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat
egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató
személye nem állapítható meg, az (5) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig -
vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a
munkahelyen ténylegesen irányítja.
Munkaügyi ellenőrzést végző szervek:
A munkaügyi ellenőrzést munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői (a továbbiakban: felügyelő)

látják el.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek,
illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek munkaügyi ellenőrzését a
bányafelügyelet végzi.
A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a

foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv
alapján végzi.
13
Az ellenőrzési irányelv tartalmazza:

a) az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait,
b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.
Munkaügyi ellenőrzés terjedelme:
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed (Met. 3§):
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a

munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is),
továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási
kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is)
vonatkozó rendelkezések,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő

bejelentési kötelezettség,
c) -d)
e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos

jogszabályok,
f) a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,
g) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett

kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó
rendelkezések,
h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető -

igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez
kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a

harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok
foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,
j)
k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére

jogosító jogszabályok,
l) -n)
o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás

lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők
alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
p) -q)
14
r) a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok,
s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a
továbbiakban: Harm.tv.) 71. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi
t) a költségvetési szerv, valamint nevelési-oktatási, egészségügyi vagy kulturális tevékenysége

tekintetében az egyházi jogi személy munkáltató kivételével, a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek
nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott -
elvárt mértéke megfelelő végrehajtásának
A felügyelő jogköre:
 a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással történő
megállapítására,
 a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.
A felügyelő kötelezettsége:
A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az
ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben
használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül
megsemmisíteni.
A felügyelő által alkalmazott differenciált szankciórendszer:

a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás az ellenőrzés
terjedelméről szóló felsorolás (lásd:11-12. old.) a törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának
első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k), q) és s) pontjai esetében a
jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem
orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató
megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok
alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére, illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a
munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a
felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltató szerinti díjazásnak a munkavállaló
részére történő megfizetésére,
b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő

megszüntetésére,
c) kötelezi a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék

Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre a 7/A. §-ban foglaltak
szerint,
15
e) javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
g) megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő

fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó
szabályok betartására,
h) eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban

előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, vagy
i) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó jogsértés

megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel él a gyermekjóléti
szolgálatnál.
j) a további jogsértés megelőzésének érdekében - a b) pont alkalmazhatóságának hiányában -

megállapítja a munkáltató jogsértését
Munkaügyi bírság kiszabása:
Mikor kötelező?
A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság
kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató
a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka
tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az
államháztartási törvényben foglalt bejelentési kötelezettségének,
c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés
határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló
foglalkoztatót, vagy
d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet
Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató:

a) a 3. § (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez
szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori
feltételekre vonatkozó, valamint a b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket
egy,
b) a foglalkoztató a 3. § (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeinek meglétére vonatkozó,
16
valamint az e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában foglalt rendelkezések bármelyikét több
munkavállaló vonatkozásában megsérti.
A munkaügyi bírság mértéke:
A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a

húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig
terjedhet.
Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott

munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer
forinttól egymillió forintig terjedhet.
A munkaügyi bírság mértéke a (3)-(5) bekezdésben meghatározott felső korlát kétszereséig

terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó
közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a
korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály

megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett
jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát, továbbá a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1)
bekezdésében meghatározott körülményeket.
A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a

munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni.
Eljárási szabályok:
A lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény

jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
A munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi az illetékes
hatóságot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély
vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés során
megállapítja annak valószínűségét, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy
magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti,
vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat.
(3) A munkaügyi hatóság tevékenysége során együttműködik a tevékenységével érintett más

hatóságokkal.
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben
17
meghatározott álláskeresési ellátásokra, illetőleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

1993. évi III. törvényben meghatározott aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának
ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság hivatalból eljárva, havi rendszerességgel, elektronikusan
adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére azokról a munkavállalókról, akik tekintetében
a foglalkoztató részéről
A törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól

szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
b) a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a

határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok
rendelkezésre állnak,
c) felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy

ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi
döntés megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye.
A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint
helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve hogy a
kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi
állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre
emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség
teljesítését. A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A
méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére
hivatkozva lehet kérni.
A munkaügyi eljárásokban megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó

köztartozásnak minősül.
18
B. Az ellenőrzés szervei
323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá
tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről
1. A munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelölése
(1) A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos

közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként:
- A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a Hivatalnak önálló feladat és hatáskörrel
rendelkező szervezeti egysége az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőséget (a továbbiakban: OMMF), továbbá
- A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos
közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a munkavédelmi és
munkaügyi igazgatóságot, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és
munkaügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség) jelöli
ki.
IV. rész
A munkavédelem szabályai
Munkavédelmi törvény
Mi a munkavédelem?
A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények,

továbbá az 1993. évi XCIII. törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési,
intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a
munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.
Alapelvek:
 Az állam meghatározó szerepe a munkavédelem területén:

Az állam — a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve —
meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető
követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző
19
képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját,

amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az

állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.
 A munkáltató általános, objektív, elsődleges és végrehajtási szabadságon alapuló

felelőssége:
A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a
munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező
költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának

módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg.
A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell

meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a
munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A
munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés
keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.
 Érdekegyeztetéshez való jog:

Az Mvt. törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a
munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és
kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban — így
különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvényekben — szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.
 Együttműködési kötelezettség:
A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a
munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek
teljesítése során együtt kell működniük.
20
 Adatvédelem:
A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és
közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok
szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára –
a 83/B. §-ban megállapított kivétellel – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
 Meghatározott munkabiztonsági szaktevékenységet csak szakképesítéssel rendelkező

személy láthat el.
Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített
feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén
bányászati –, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig
munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-
járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel
végeztetheti.
A munkavédelem három területe:
1. a munkavégzés biztonsága,
2. munkavégzés egészségügyi követelményei,
3. a szociális munkavédelem.
A munkavédelmi törvény (Mvt) az első két területet szabályozza. Ebből következik egy fogalmi
kategória: egészséget nem veszélyeztető, a biztonságos munkavégzés körülményei, feltételei
(ENEMBM). A szociális munkavédelemmel főleg az Mt. foglalkozik és szociális munkavédelem alatt
értjük a nők, a szoptatós anyák, a fiatalkorúak, sőt anyatejet adó nők védelme.
A törvény hatálya:
 tárgyi hatály
 személyi hatály
 területi hatály
 időbeli hatály
 szervi hatály
21
A törvény tárgyi hatálya:
1. Szervezett munkavégzés: függő munkát jelent, melynek keretében a munkavállaló önállóan

alárendelt pozícióban van és a munkáltató utasítása szerint köteles végezni a munkát. A
törvény taxatíve meghatározza, hogy melyek azok a munkavégzések, amelyek az Mt. alá
tartoznak, tehát kiterjed pl.: munkaviszony, a Kjt viszony, Ktv viszony, a polgári szolgálat, a
fegyveres erők és rendvédelmi szervek keretében foglalkoztatottakra.
2. A tárgyi hatálya olykor kiterjed a munkavégzés hatókörében tartózkodókra (pl.: diák,

szomszéd, járókelő, látogató).
3. Az Mvt kivonhat a tárgyi hatálya alól rendkívüli körülmények között végzett munkavégzést,
ilyen pl.: a katasztrófa-elhárítás, a tűzoltás.
A törvény személyi hatálya: A szervezett munkavégzés alanyai, aki nem más, mint a munkavállaló és
a munkáltató, de rajtuk kívül még az ún.
1. munkavédelmi képviselő
2. sérülékeny csoport: fokozott kockázatot jelent, akikre a munkavégzés fokozott kockázatot

jelent, és akik maguk is kockázatot jelentenek a munkavégzésre (pl.: nők, fiatalkorú,
idősödő)
A törvény területi hatálya:
1. Magyarország
2. munkahely: szervezett munkavégzés helyszíne
A törvény időbeli hatálya: 1994. január 01-jétől kell alkalmazni ezt a törvényt, többször módosították,
legutoljára 2006. július 1. napjától lép hatályba módosítása.
ellenőrzés és munkavédelem közös szabályai a 323/2011(II. 28.) Korm. Rendelet alapján.

AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI ÉS A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS
SZERVEK
Az állam feladatai
Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával -

szervei útján - a munkavédelem megszervezése. *
A munkavédelem irányításának keretében állami feladat
22
a) a munkavédelem országos programjának kialakítása;

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek,
továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása;
c) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, különösen az e törvény céljait is
szolgáló gazdasági szabályozással, az érdekeltség megteremtésével, a nemzetgazdasági
jelentőségű munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével, tájékoztatással és
felvilágosítással;
d) a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az
egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag
meghatározása;
e) a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások
nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése. *
Az állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában,

együttműködik más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett, jelentést
tesz a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról.
A munkavédelem ágazati tevékenységének keretében állami feladat

a) Szabályzat kiadása; *
b) a munkavédelem országos programjával összhangban az ágazati jellegű munkavédelmi
kutatás, fejlesztés, továbbá a tájékoztatás, közreműködés a továbbképzés szervezésében.
Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól

szóló törvény szerinti eljárási rendben - a VII. Fejezetben meghatározottak szerint -
a) elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását;
b) * ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete és külön jogszabály
szerinti engedélyezést és nyilvántartást.
Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek
A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a

munkavédelmi hatóság saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű
irányításával kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát
munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében
jogkörrel rendelkező állami szervek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint
a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel. A
munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el.
23
A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS
A munkavállalókkal folytatott tanácskozás *
70. § * (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a

munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani
részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói
intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.
(2) A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján - az (1) bekezdésben
meghatározottak mellett - különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében
jogosultak tanácskozást folytatni:
a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása,
tevékenysége (8. §, 54/A. §, 57-58. §-ok);
b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása [különösen a 40. § (2) bekezdésében, a 42. §
a) pontjában, a 45. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdése i) pontjában, az 54. § (7) bekezdése
a) pontjában, az 58. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 81. § (3) bekezdésében
foglaltak alapján];
c) a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezése és megszervezése.
(3) A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve
munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát.
(4) A kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben
intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson.
A munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a paritásos

munkavédelmi testület *
70/A. § * (1) * A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel

összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint -
képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:
a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a
Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A
választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; *
b) * amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a
munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács
vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával
kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;
c) * az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül
sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell
a munkavállalókkal tanácskoznia;
d) * a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt
választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló
telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.
24
(2) * Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6

hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult
munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell
figyelembe venni.
(3) * A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre

választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni
kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának
rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.)
az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.
(4) * Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi

munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása
esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik
- a bizottság gyakorolja. *
(5) * A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel
rendelkező megbízottja köteles részt venni.
Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi

képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi
testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a
munkavállalók és a munkáltató képviselői.
(2) A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai
vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag
megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.
(3) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A. § (1) bekezdése a)
pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A
munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit.
(4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. §),
továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt
(intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló
jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres
munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület
munkájában.
(5) A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól.
(6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva
gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése,
valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a
25
testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a

munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja.
(7) A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó
érdekegyeztető tevékenysége keretében:
a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi
helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;
b) megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak
megvalósítását;
c) állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.
(8) A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi
bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért e
törvényben meghatározott felelősségét.
71. § * A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük,
jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük,
így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk.
72. § (1) * A munkavédelmi képviselő - a 70. §-ban leírtakat is figyelembe véve - jogosult
meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
- a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
- az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések
megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
- a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő
felkészítéséről és felkészültségéről.
(2) A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében
a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó
munkavállalóktól;
b) * részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a
munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8. §,
57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új
munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;
c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére
közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
f) * indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
g) * a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.
26
(3) * A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogosult az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes
megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a
munkavédelmi hatósággal.
(4) Amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében
munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e
szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges. *
73. § (1) * A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjaiban
meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell.
(2) Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, álláspontjának indokait -
kivéve az azonnali intézkedést követő esetben - írásban köteles közölni.
74. § * A munkavédelmi képviselő (bizottság) munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére
tehet javaslatot a munkáltató részére. Amennyiben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő (bizottság)
a Munka Törvénykönyvében szabályozott kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet.
75. § * (1) A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a

munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen
a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a
munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;
b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a
vonatkozó szakmai előírásokat;
c) egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás
képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés
csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható.
76. § (1) * A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
(2) A munkavédelmi képviselő (bizottság) a működése során tudomására jutott adatok, tények
nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi tanács tagjára (üzemi megbízottra) megállapított
munkajogi szabályoknak megfelelően köteles eljárni.
(3) A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti
szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat
kell érteni.
77. § * E törvény 70-76. §-ainak alkalmazásában nem munkavállaló a büntetés-végrehajtási
jogviszonyban munkát végző személy.
Munkavédelmi Bizottság
78. § * Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos

érdekegyeztetést a munkavállalók, a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei és a Kormány
27
képviselőiből (a továbbiakban: tárgyaló csoportok) álló, az, saját ügyrend szerint működő
Munkavédelmi Bizottság látja el.
79. § * (1) A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében
a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések
tervezeteit, a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú
állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni;
b) részt vesz a munkavédelem országos programjának, annak végrehajtását szolgáló éves
intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában;
c) * tárgyal és állást foglal, illetve ajánlást alakít ki a tárgyaló csoportok által előterjesztett,
munkavédelmi kérdésekről;
d) ajánlásokat alakít ki a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó
munkavédelmi követelményekről;
e) munkájáról a közvéleményt tájékoztatja;
f) * a 80. §-ban meghatározott keretben javaslatot tesz a munkavédelmi hatóság által kiszabott
pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására, továbbá saját adataival, megállapításaival
szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését.
(2) * A Munkavédelmi Bizottság működésével kapcsolatos titkársági, adminisztratív teendőket a
munkavédelmi hatóság látja el.
A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE
81. § * (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint

ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el.
(2) A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott
ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó kötelezettségekről.
(3) A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és
munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a
munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék.
(4) A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed
a) * a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-
egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is;
b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra
és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;
c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására,
bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.
28
(5) A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése

érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás
alkalmazására.
82. § (1) * A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó,
és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető
munkáltatóval szemben.
(2) * A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen
a) a 21. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
b) a 23. § (1) bekezdésében meghatározott időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
c) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;
d) * az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása:
da) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi
osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint
db) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön
jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében
szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;
e) * a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve
hiánya;
f) * a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása;
g) * a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai
folyamatban végzett munka esetére - ideértve a külön jogszabályban meghatározott
veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot - előírt munkaköri alkalmassági
vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;
h) * a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i) * a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá
j) * a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések
elmulasztása.
(3) * A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.
(4) * A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabja ki, amennyiben
az azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben leírt
veszélyeztetést ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén
valósítja meg.
29
(5) * A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a

munkavédelmi hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi
körülményeinek mérlegelésével szabja ki.
82/C. § * (1) * A munkavédelmi hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó
szabályok nem alkalmazhatók.
(2) *
(3) Felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem változtatható meg és
nem semmisíthető meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha a
teljesítési határidő ezt meghaladja, akkor a teljesítési határidő utolsó napjától számított egy év eltelt.
(4)-(5) *
83/B. § * (1) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi

megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban (pl. a megváltozott
munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) történő igazolása céljából hatósági
nyilvántartást vezet.
(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre
vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata
jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza
a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy
munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát;
c) a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá
válásának időpontját;
d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét.
(3) A hatósági nyilvántartás adatait a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli. A

(2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a
munkavédelmi hatóság által történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a
közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre
emelkedésének napján.
(4) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló
határozat meghozatalától számított két év elteltével törli.
83/C. § * (1) A munkavédelmi hatóság részéről eljáró orvos végzettségű felügyelő a hatósági
eljárás lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett
munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló
irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a
munkavállalót adatközlésre hívhatja fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli,
az adatokat a hatósági eljárás jogerős befejezésétől számított két év elteltével törli.
30
83/D. § * A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított

negyvenöt munkanap:
a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel,
b) a balesetet munkabalesetnek minősítésével,
c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló
jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével
kapcsolatos eljárásokban.
84. § (1) * A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult *

a) * a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban
nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről;
b) * valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül, ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító
igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és a munkavédelmi hatóság
megnevezését tartalmazza) igazolva - ellenőrzést tartani;
c) * a munkabaleseteket, kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú
felelősségét nem érintve - kivizsgálni;
d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek teljesítésére;
e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő
megszüntetésére kötelezni;
f) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos
megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani;
g) * a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, vagy
határértéket meghaladó expozícióban, vagy rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély
előfordulásakor - annak elhárításáig -, továbbá a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz
használatakor a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz,
egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztését elrendelni;
h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést;
i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy
kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a
jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet
jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek;
j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem
rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal;
k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott
munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire
vonatkozó - a határozatban megjelölt egyéb - információkat, valamint a közölt adatokban,
tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse;
31
l) a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni;

m) * a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni,
valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni;
n) * az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére;
o) * munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.
(2) * A felügyelő köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási

megbetegedést, a fokozott expozíciós esetet - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve -
kivizsgálni.
(3) * A felügyelő - a munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása, továbbá
munkabaleset megelőzése céljából - az (1) bekezdés f), g) és j) pontjaiban foglalt határozatának
fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.
(4) * A felügyelő a tényállás alapján jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát végző
személy közötti munkavégzésre irányuló - az ellenőrzés megkezdésekor, illetőleg súlyos baleset
bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló - jogviszonyt szervezett munkavégzésnek
minősíteni. A minősítéshez a munkáltatóként eljárás alá vontnak rendelkezésre kell bocsátania
mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem
tartozik a szervezett munkavégzés (87. § 9. pont) körébe.
(5) * Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg
foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem
azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell,
hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen
ténylegesen irányítja.
32

Jakab Melypataki Munkaugyi Szakigazgatas 20131

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Jakab Melypataki Munkaugyi Szakigazgatas 20131

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről

Az igazgatás az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység, amely megteremti a

A kezdőbetűket összeolvasva: CITDÖVKE

Ennek megfelelően vizsgáljuk meg a nemzetgazdaság igazgatását:

 Össztársadalmi méretű gazdasági célkitűzést,

 Amelynek alanya a nemzetgazdaság irányítását végző szervek összessége,

 Tárgya a gazdálkodó tevékenységet végző szervek és személyek összessége,

 Tartalma pedig azon eszközök összessége, amelyekkel az alany a tárgyra hat.

Az igazgatás és a nemzetgazdaság igazgatása általános fogalmak. Egy emberi közösség, a társadalom

2. A munkaügyi szakigazgatás fogalma és célja

 Össztársadalmi méretű igazgatási tevékenységet értünk, melynek

o annak minél magasabb szinten való megvalósítása,

o a munkanélküliség hátrányos következményeinek enyhítése,

o a foglalkoztatás minőségének javítása,

o a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése.

 alanya a munkaügyi szakigazgatás irányítását végző szervek összessége,

 tárgya a munkaügyi szakigazgatási tevékenységet végző szervek összessége,

 tartalma azon eszközök összessége, amelyekkel az alany a tárgyra hat,

 s ez utóbbin információgyűjtést és feldolgozást,

 és hatósági jogalkalmazást értünk, mely utóbbi esetben a döntés kikényszeríthető.

Ennek megfelelően a munkaügyi szakigazgatás körébe vont területek: a foglakoztatás elősegítése

II. A munkaügyi szakigazgatás alanyai

A munkaügyi szakigazgatás alanyai a következők:

 a munkaadók, illetve ezek érdekképviseleti szervei,

 a munkavállalók, illetve ezek érdekképviseleti szervei,

 Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács,

 továbbá az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, ezen belül a Foglalkoztatási Hivatal és a

 szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetve a csökkentését szolgáló foglalkoztatási

 szabályozza az álláskeresőket megillető juttatásokat,

 szabályozza a munkaerőpiaci szervezetrendszert, amely nem más mint az Nemzeti

 A döntések előkészítése során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és

 Gondoskodik arról, hogy a munkavállaláshoz fűződő hazai érdekek ne szenvedjenek

 Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet készít.

 Meghatározza a kormányzati szervek feladatait.

3. Foglalkoztatáspolitikáért, munkavédelemért, és munkaügyi ellenőrzésért felelő miniszter

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot irányítja. Ennek

 kezdeményezi a foglalkoztatáshoz kapcsolódó központi munkaerő-piaci programok

 A döntések előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai

 Közhasznú foglalkoztatást szervez.

 Rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek

 Részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben.

 Érdekképviseleti szerve útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben.

 Munkaerőigényéről, annak megszűnéséről tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.

 Képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben.

 Együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, munkaadóval, mérlegeli a felajánlott

 Együttműködik új munkahely felkutatásában.

8. Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a következő részben fejtjük ki bővebben)

II. Nemzeti munkaügyi hivatal

A szabályozás alapja az Alaptörvény 15§: A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát

A helyi szinteken az irányítást a fent említett szervek a Kormányhivatalok keretében végzik, a

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és

A Hivatal élén a főigazgató áll.

A Hivatal székhelye Budapest.

A miniszter irányítási jogkörében kinevezi és felmenti a Hivatal főigazgató-helyetteseit.

A Hivatal főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével -

Az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező igazgatóságot a miniszter által kinevezett főigazgató-

A hivatal általános feladatai:

a) megállapítja a munkaügyi központok és a kirendeltségek kötelező belső szakmai szabályzatainak

b) meghatározza a munkaügyi központok és a kirendeltségek szolgáltató tevékenységére vonatkozó

kapcsolatos feladatait, továbbá ellátja az álláskeresők ellátásával, valamint a foglalkoztatást elősegítő

c) meghatározza és kidolgozza a hatósági és szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges

d) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével meghatározza a

e) fejleszti a munkaerőpiaci szolgáltatásokat,