FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK
A SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉHEZ

2004. február
1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE

Készült a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a szakképzésről

szóló 1993. évi LXXVI. törvény, továbbá a következő rendeletek alapján:

- az oktatási miniszter 37/2003.(XII.27.) OM rendelete az Országos Képzési

Jegyzékről,

- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999.(XII.13.)

OM rendelet,

- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló

26/2001.(VII.27.) OM rendelet,

- a szakmai követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII.31.) MüM rendelet

1.1. A képzés megszervezésének feltételei

- Személyi feltételek:

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában

szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember látja el.

- Tárgyi feltételek:

A szakmai elméleti tantárgyak és azok gyakorlati része esetében általános tanítási

feltételek:
tantermek
számítástechnikai szaktanterem
tankönyvek, segédletek, szoftverek

1.2. A tanuló felvételének feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi bizonyítvány

Egészségügyi feltételek: -

Szakmai előképzettség: -

2
2. A KÉPZÉS CÉLJA

Olyan szakemberek kiképzése, akik a személyügyi területen az adott szervezet

keretein belül az emberi erőforrás gazdálkodással foglalkozó egység, ill. team
munkatársai:
A feladatát irányítás mellett szakszerűen képes ellátni. Segíti a szervezetet kitűzött
céljai megvalósításában, a munkaerő hatékony alkalmazásával és szaktudásának
célirányos fejlesztésével.
Részt vesz a jól képzett, motivált munkaerő felkutatásában, kiválasztásában,
beillesztésében és megtartásában. Cél, hogy képes legyen a továbbképzések
megszervezésére és a megfelelő javadalmazási rendszer működtetésére.
Elvégzi az operatív feladatokat, amelyek az emberi erőforrás tervezésével, a
munkaerő toborzásával és munkába állításával összefüggésben felmerülnek.
Részt vesz a szervezet részére mások által kidolgozott, de az emberi erőforrás
gazdálkodáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó részfeladatok megoldásában.

A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak céljaiban fogalmazódnak meg.

A képzés feladata tehát: a képzési célok elérésével járuljon hozzá, hogy a tanuló a
személyügyi területeken eséllyel elhelyezkedhessen, illetve tanulmányait a
személyügyi gazdálkodó emeltszintű szakképzésben folytathassa, ill. nagyobb
szaktudása révén eséllyel felvételizhessen felsőfokú intézménybe.

3. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok,
feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző részt vesz a munkáltató stratégiájával összehangolt

humánstratégia kialakításában

Ennek érdekében legyen képes

- megismerni a stratégiai tervezés lépéseit,

- megismerni a munkaügyi tevékenység szervezését, funkcióit, a munkáltató

3
belső kapcsolatrendszerét, a foglalkoztatáspolitika főbb folyamatainak alakulását, a
munkaerő-mozgás típusait, jellemzőit,
- ismeretekkel rendelkezni a munkaerő-tervezés módszereiről, a munkaidő-
gazdálkodás, a munkaidő-kihasználás elemzéséről,
- ismerni és alkalmazni a bér- és keresetgazdálkodás módszereit, az
érdekeltségi rendszereket,
- ismerni a személyügyi tevékenységnek a munkáltató szervezeten belül
elfoglalt helyét és szerepét,
- közreműködni – alkalmazási készség szintjén - a szervezeti stratégiához
szorosan kapcsolódó humánstratégia kialakításában, ismerni a szervezetelemzési,
szervezetfejlesztési tevékenység lényegét,
- tanulmányozni, megérteni a szervezetet és környezetét.
Ennek eredményeként részt tudjon venni a szervezetkorszerűsítés előkészítésében, a
hierarchikus, információs és döntési rendszer kialakításában, a vezetői életutak
kialakításában, a bérezés és az ösztönzés meghatározásában, felhasználva
mindezekhez az elsajátított szociológiai módszereket.

2. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző a munkáltató irányításával meghirdeti a betöltetlen

álláshelyeket, felvételi beszélgetéseket folytat a jelöltekkel

Ennek érdekében legyen képes

- tájékoztatni az érdeklődőket az alkalmazás feltételeiről (besorolás, munka-

rend, szabadság, előléptetési lehetőség, munkaköri követelmények, munkaköri leírás,
stb.), megszervezni a jelentkezők találkozóját leendő szakmai vezetőjükkel,
- kezelni az egyes speciális rétegek foglalkoztatásával kapcsolatos sajátos
kérdéseket,
- a gyakorlatban alkalmazni a munkaviszony létesítésével, módosításával és
megszüntetésével kapcsolatos jogi előírásokat, valamint a munkaviszonyból
származó munkáltatói és munkavállalói jogosultságok rendszerét.

3. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző előkészíti kölcsönös megegyezés esetén a vonatkozó

munkaszerződést

Ennek érdekében legyen képes

- megfogalmazni, esztétikusan kivitelezni írógéppel, vagy számítógéppel a

gyakorlatban előforduló személyügyi ügyiratokat, leveleket alaki és tartalmi
szempontoknak megfelelően.

4
4. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző közreműködik a személyügyi tevékenység

feladatainak ellátásában

Ennek érdekében legyen képes

- közreműködni a személyügyi feladatok operatív ellátásában, különösen:

= a munkaköri követelményprofil kialakításában,
= a munkaköri feladatok rögzítésében,
= a személyügyi tervezésben,
= a munkaerő kiválasztásában, továbbá a felvétellel összefüggő
feladatokban,
= a beilleszkedés elősegítésben, a pályagondozásban,
= a teljesítményértékelési és a minősítési feladatokban,
= a humánstratégia alapján az oktatási és továbbképzési szükségletek
szervezésében, gyakorlati megvalósításában.
- ismerni és alkalmazni a jogrendszer általános fogalmait, a munkajogi
szabályozás általános kérdéseit, különösen: a Munka Törvénykönyvét és feladataival
összefüggésben a közalkalmazottak, továbbá a köztisztviselők jogállására vonatkozó
törvények előírásait, valamint a végrehajtásukra kiadott kormány- és miniszteri
rendeleteket.

5. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző nyilvántartja és kezeli a felvétellel és az

alkalmazással összefüggő dokumentációkat

Ennek érdekében legyen képes

- megkülönböztetni és alkalmazni a korszerű személyügyi nyilvántartások

módszereit,
- alkalmazni a korszerű irodatechnikát (kommunikációs berendezések,
másoló- és sokszorosítógépek, a szövegfeldolgozás eszközei),
- kezelni a számítógépes intézményi munka- és személyügyi nyilván-
tartásokat, a szövegszerkesztő és a táblázatkezelő programcsomagokat.

6. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző elvégzi a munkavállalók szabadságának kiadásával

kapcsolatos adminisztratív feladatokat

5
 Ennek érdekében legyen képes

- megállapítani a munkavállalók részére a naptári évenként járó szabadságot,

- elkészíteni a szabadságolási ütemtervet,

- elkészíteni a vonatkozó statisztikai elemzést.

7. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző vezeti a munkavállalók ki- és belépésének

nyilvántartását

Ennek érdekében legyen képes

- ellátni a be- és kilépéssel kapcsolatos, ügyviteli szabályzatba foglalt feladatokat,

- kiadni, nyomon kísérni, értékelni és tárolni, a vonatkozó bizonylatokat,

- nyilvántartani, elemezni a be- és kilépések okait, szervezeti hátterét,
- a vonatkozó statisztikai elemzést elkészíteni.

8. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző ellátja a munkaköri besorolással kapcsolatos

feladatokat

Ennek érdekében legyen képes

- a szakmai vezetővel együttműködve, a munkaköri leírást figyelembe

véve a munkavállalót a megfelelő munkakörbe besorolni,
- részt venni a szakmai vezető közreműködésével a bérezés megállapításában.

9. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző vezeti a nyilvántartást a nyugdíjas és az egyéb,

munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavállalókról

Ennek érdekében legyen képes

- intézni a nyugdíjasokra és az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő

munkavállalókra vonatkozó jogszabályok alkalmazásával a felvételt,
- elvégezni az alkalmazásukkal kapcsolatos adminisztratív teendőket,
- a vonatkozó nyilvántartások alapján elemzést, értékelést készíteni,
- a vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást elkészíteni.
6
10. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző elkészíti a statisztikai elemzéseket és jelentéseket

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni és alkalmazni a munkájához kapcsolódó általános statisztikai

alapvetéseket, a statisztikai tevékenység jogi kereteit, a statisztikai adatszolgáltatás
előírásait,
- elkészíteni a jogszabályokban előírt statisztikai adatszolgáltatást.

11. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző közreműködik az érdekegyeztető tárgyalás

előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok megoldásában

Ennek érdekében legyen képes

- közreműködni a munkaügyi kapcsolatok, a vezetők és a munkavállalók

kapcsolatának ápolásában,
- biztosítani az érdekegyeztetésben az érintett munkavállalók és a vezetők
részvételét az őket közvetlenül érintő munkahelyi kérdések megoldásában,
- közreműködni az érdekegyeztető tárgyalások előkészítésével és lebonyo-
lításával kapcsolatos feladatok megoldásában.

12. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző közreműködik a csoportos létszámleépítéssel

kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátásában

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni és alkalmazni a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos jogszabályokat,

- alkalmazni a vonatkozó módszereket és eszközöket,

- közreműködni a létszámleépítés lebonyolításában.

13. feladatcsoport

7
 A személyügyi ügyintéző közreműködik a társadalombiztosítással és adózással
összefüggő feladatok megoldásában

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni és alkalmazni az adott munkáltató és a bármely jogviszony alapján ott

dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási jogait és kötelességeit,
- felvilágosítást adni a betegségi, anyasági, szociális ellátásokról,
balesettel kapcsolatos teendőkről, megváltozott munkaképességgel kapcsolatos
lehetőségekről, jogorvoslatról, nyugdíjakról, nyugdíjellátásokról, személyi
jövedelemadóról.

14. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző részt vesz a munkáltató szociális és jóléti

feladatainak megoldásában

Ennek érdekében legyen képes

- ismeretekkel rendelkezni a szociális intézményrendszerről, a szociális

helyzetfelmérés módszereiről, az ellátásról és segélyezésről, a lakástámogatás
megoldási lehetőségeiről, az üdülés támogatásának új módozatairól,
- információt nyújtani a munkáltató jóléti politikájáról, a költségtérítésekről, a
munka-, forma- és egyenruha-ellátás szabályzatáról, az étkezési támogatásról,
valamint a jóléti politika egyéb elemeiről.

15. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző a munkáltató vezetésével egyeztetve működteti a

szakmai képzési rendszert

Ennek érdekében legyen képes

- összeállítani a képzési és továbbképzési programokat,

- koordinálni a képzési programok végrehajtását,
- előkészíteni a szükséges tanulmányi szerződéseket,
- figyelemmel kísérni az oktatási programok teljesítését.

16. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző tájékoztatja a munkavállalókat állampolgári

jogaikról és kötelezettségeikről
8
 Ennek érdekében legyen képes

- ismerni az állampolgári jogokat és kötelezettségeket,

- információt nyújtani a munkavállalóknak ezen jogokról és kötelezettségekről,
- tanácsadással segíteni a munkavállalók ezzel kapcsolatos eligazodását, ügyeinek
intézését.

17. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző alkalmazza az államigazgatási eljárás gyakorlatát

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni az államigazgatási eljárásról szóló törvényt és a változásokat

figyelemmel kísérni,
- gyakorlatban alkalmazni az államigazgatási eljárást igénylő feladatok esetében a
törvényi előírásokat.

18. feladatcsoport

A személyügyi ügyintéző szóban és írásban kapcsolatot teremt (kommunikál)

anyanyelvén és egy idegen nyelven

Ennek érdekében legyen képes

- szóban, írásban kultúráltan és nyelvtanilag helyesen kifejezni magát magyar

nyelven
- alkalmazni a társas kapcsolatokban az illem, etikett és protokoll szabályait,
- egy idegen nyelven szóban kapcsolatot teremteni (kommunikálni) társalgási
szinten a partnerekkel, ügyfelekkel személyes, illetve telefonon történő
beszélgetésekkor.

4. A SZAKKÉPESITÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK

A szakképesítés megnevezése: Személyügyi ügyintéző

A szakképesítés azonosító száma: 52 3442 01

9
 Munkakör, foglalkozás megnevezése
FEOR szám Megnevezése
3603 Humánpolitikai ügyintéző

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

Azonosító száma Megnevezése
54 3442 01 Személyügyi gazdálkodó

5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

5.1.A képzési idő

A képzési idő: 1 tanév, 1162 tanóra, heti 32-33 óra

Elmélet aránya: kb. 70 %, gyakorlat aránya: 30 %.
A szakmai elméletet és gyakorlatot egymásra építve kell oktatni.

5.2. A képzés tantárgyai

1. Kommunikációs ismeretek
2. Munkaszociológia ismeretek
3. Munkajogi ismeretek
4. Munkapszichológia ismeretek
5. Vállalkozás-gazdaságtan ismeretek
6. Munkaügyi ismeretek
7. Személyzeti ismeretek
8. Szociális- jóléti ismeretek
9. Társadalombiztosítási és adózási ismeretek
10. Állampolgári jogok és kötelezettségek
11. Államigazgatási eljárás
12. Számítástechnika-ügyvitel
13. Statisztika
14.Élet- és pályatervezés/ osztályfőnöki óra
15.Testnevelés

A helyi tantervben kötelező tantárgyak a fenti tárgyak, valamint az iskola egyéni

profilja szerint további tantárgyakat választhat, pl: EU-ismeretek.

10
 5.3. A kötelező tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Iskolai rendszerű képzéshez

Tantárgyi követelmények
Oktatási téma és óraterv
Téma A tananyag ( tantárgy ) Óraszám Tantárgyi
száma Megnevezése Összes Elmélet Gyakorlat Követelmény
1. Kommunikációs ismeretek 60 40 20 B
2. Munkaszociológia ismeretek 60 40 20 IB
3. Munkajogi ismeretek 80 80 - B
4. Munkapszichológia ismeretek 60 40 20 IB
5. Vállalkozásgazdaságtan ismeretek 80 50 30 IB
6. Munkaügyi ismeretek 100 60 40 IB
7. Személyzeti ismeretek 150 100 50 B
8. Szociális- jóléti ismeretek 80 65 15 B
9. Társadalombiztosítási és adózási
ismeretek 50 35 15 IB
10. Állampolgári jogok és
kötelezettségek 30 30 - IB
11. Államigazgatási eljárás 30 30 - IB
12. Számítástechnika-ügyvitel *
40 * - 40 GYI
13. Statisztika 30 30 -
14. Élet- és 32 32 -
pályatervezés/osztályfőnöki óra
15. Testnevelés 60 - 60 GYI
Szakképzés összesen 942 632 310
Nyelvi képzés * 220 * 220 * -
Képzés összesen 1162 852 310

Megjegyzés: IB – írásbeli beszámoló

GYI – gyakorlati igazolás
B – szóbeli beszámoló

Az ajánlott óraszámok – az elmélet és gyakorlat arányát megtartva – rugalmasan

használhatók. Az oktatás blokkosítva is szervezhető.
A *-gal jelölt tantárgyak oktatása csoportbontásban történik.

11
6. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

6.1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A 3. fejezetben szereplő szakmai követelmények teljesítése.

A képző cég igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező az oktatási

programban foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

Egy idegen nyelvből köztes vizsga. Amennyiben a hallgató érettségizett idegen

nyelvből, ill. államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, úgy
idegen nyelvből köztes vizsgát nem kell tennie.

6.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgából áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Kommunikációs ismeretek
- Munkajogi ismeretek
- Vállalkozás-gazdaságtan ismeretek
- Munkaügyi ismeretek
- Személyzeti ismeretek

A vizsga időtartama:
Az írásbeli feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Munkaügyi ismeretek
- Személyzeti ismeretek
- Szociális-jóléti ismeretek

A vizsga időtartama:
A szóbeli vizsga időtartama: személyenként 15-20 perc.

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

- Munkaügyi ismeretek
- Személyzeti ismeretek
- Szociális-jóléti ismeretek
- Társadalombiztosítási és adózási ismeretek

A vizsga időtartama:
A gyakorlati vizsgafeladat megoldására 180 perc áll rendelkezésre.
12
 6.3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok, a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a

megadott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon a szakmai vizsga
egyes vizsgarészein.

Az írásbeli vizsga tartalma

- Kommunikációs ismeretek
= felvételi beszélgetés megtervezése (struktúra meghatározása, verbális és

nonverbális jelek alkalmazása, tárgyalási stratégia megválasztása, döntés-

előkészítés a felvételi beszélgetés alapján),
= az alkalmazottak tájékoztatásához alkalmas médiumok megválasztása,
a tájékoztatás megtervezése.

- Munkajogi ismeretek
= munkaszerződés elkészítése,
= a munkaviszony megszüntetése és az alkalmazandó adminisztráció.

- Vállalkozás-gazdaságtan ismeretek
= gazdaságosság és hatékonyság megállapítása és elemzése, a számviteli
beszámoló dokumentumai alapján

- Munkaügyi ismeretek
= munkaerő-szükséglet tervezés,
= munkakörök költségeinek meghatározása,
= munkaerőmozgás elemzése,
= teljesítményértékelés.

- Személyzeti ismeretek
= munkakörfelmérés elemzés, értékelés elkészítése,
= munkaköri leírás kialakítása,
= beilleszkedési folyamat elősegítése.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiadott – központi,

csak egyszer felhasználható – írásbeli vizsgafeladat a szakképzés egészét átfogó, a
szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok megadott
követelményeinek megfelelő számonkérését biztosító komplex feladat.

A szóbeli vizsga tartalma

- Munkaügyi ismeretek
= munkaerő-piaci tendenciák megismerése, foglalkoztatási folyamatok
13
 elemzése,
= munkaerő-szükségleti és –fedezeti tervek elkészítése,
= munkaügyi információs rendszer kialakítása,
= ösztönzési csomag (besorolási- és tarifarendszer, keresetek, ösztönzési
eszközök) kialakítása,
= munkaidő-gazdálkodás,
= munkaügyi statisztika.

- Személyzeti ismeretek
= humánstratégia kialakítása,
= munkaköri leírás (munkakör felmérés, elemzés, értékelés),
= toborzás, kiválasztás, felvétel,
= munkaszerződés elkészítése,
= oktatás, továbbképzés,
= személyügyi adminisztráció.

- Szociális-jóléti ismeretek
= szociális igazgatás szervezete,
= szociális-jóléti tevékenység jogszabályi háttere,
= szociális ellátások fajtái,
= nyugdíjszerű ellátás,
= munka- és egészségvédelem,
= kapcsolat a társadalombiztosítással.

A szóbeli vizsgán a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által

összeállított és a Munkaügyi Közlönyben megjelentetett vizsgakérdéseket kell
használni. Egy-egy szakmai vizsga tételsorozat több szóbeli vizsgán használható.

A gyakorlati vizsga tartalma

- Munkaügyi ismeretek
= munkaerő-szükségleti és –fedezeti tervek elkészítése,
= munkaügyi információs rendszer működtetése,
= munkaidő-gazdálkodás megtervezése,
= bérgazdálkodás,
= munkaügyi statisztika készítése.

- Személyzeti ismeretek
= munkaköri leírás elkészítése, módosítása,
= munkaszerződés elkészítése, módosítása,
= kinevezés elkészítése, módosítása,
= teljesítményértékelés elkészítése,
= képzési, továbbképzési terv elkészítése,
=munkakör (vezetői, munkavállalói) betöltésére pályáztatás teljes lebonyolítása.

- Szociális-jóléti ismeretek
14
 = szociális-jóléti terv elkészítése,
= szociális ellátások fajtái,
= munka- és egészségvédelem,
= a megváltozott munkaképességű munkavállalók szociális ellátása.

- Társadalombiztosítási és adózási ismeretek

= társadalombiztosítási ellátások,
= nyugellátás alapelvei, sajátjogú ellátások,
= hozzátartozói ellátások,
= igényérvényesítés,
= járulékfizetés és adózás.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a Munkaügyi

Közlönyben közzéteszi az ajánlásokat a gyakorlati vizsgarészen megoldandó
feladatokra.
Az ajánlások alapján a konkrét gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát
szervező intézmény dolgozza ki legalább két változatban úgy, hogy azok egy-egy
meghatározott feladatra irányuljanak (pl. pályázati kiírás, oktatási program megjelölt
kondíciókkal).
A gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke – választja ki, - hagyja jóvá.

6.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgák alóli felmentés nem adható.

6.5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból
kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek

átlaga alapján határozzák meg a kerekítés szabályainak figyelembe vételével.

A szakmai gyakorlat osztályzata azonos a gyakorlati vizsga érdemjegyével.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. Az írásbeli vizsga
érdemjegyét (minősítését) az írásbeli feladattal kiadott javítási és értékelési útmutató
– ponthatárok és a melléjük rendelt érdemjegy – alapján kell meghatározni.
15
 A szóbeli vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.
Eredménytelen a szóbeli vizsga, ha bármely tantárgyból elégtelen (1) a minősítés.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga értékelését – 1-5-ig terjedő osztályzattal – a
vizsgaelnök által jóváhagyott vizsgafeladatok mellékletét képező értékelési
szempontok – útmutató – alapján kell elkészíteni.
Eredménytelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgát, ha a jelölt a vizsgafeladatot
a rendelkezésre álló idő alatt nem tudta elkészíteni, vagy az elkészített feladat,
kivitelezett szerkezete, tartalma, minősége ezt indokolja.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat

követelményeit teljesítette.

A szakmai vizsga eredménytelensége esetén azon tantárgyból tehet javítóvizsgát

a jelölt egy későbbi vizsgaidőszakban, amelyből tudását elégtelenre minősítették.

7. Egyéb tudnivalók

7.1. A szakképzés megkezdésének feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga (é)

7.2. A személyügyi ügyintéző szakképzés

- iskolai rendszerben,
- iskolarendszeren kívül és
- távoktatás formájában
szervezhető.

7.3. A képzés időtartama

- iskolai rendszerben: 1 évfolyam
- iskolarendszeren kívül maximális óraszám: 400 óra

7.4.Elméleti és gyakorlati képzési idő aránya

- elmélet aránya: 70%
- gyakorlat aránya 30%

7.5. A központi program használata

16
A központi program használata az iskolai rendszerű képzésben kötelező, az
iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott. A központi programot a
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium teszi közzé.

17