6. A.

Ismertesse röviden a koponya csontjait,

összeköttetéseit, izmait és leggyakoribb
sérüléseit!
Szempontok a válaszadáshoz:
- az arc- és az agykoponya csontjai
- az arckoponya üregei
- a koponya csontjainak összeköttetései
- a fej izmai
- a koponya leggyakoribb sérülései
- az agykoponya sérülései, koponyaalapi sérülések, a koponya- és agysérülések
vérzéses szövődményei

Az arc- és az agykoponya csontjai
A koponya csontjai
A koponya (cranium) részei:
⇒ Agykoponya (cranium cerebrale)
⇒ Arckoponya (cranium viscerale)
A két rész határa: a felső szemgödri szélektől a külső hallójáratokhoz haladó ferde sí
k.

1. Agykoponya csontjai

a. Nyakszirtcsont (os occipitale)
Páratlan, hátul a nyakszirtnek megfelelő, kagylóhoz hasonló alakú csont.
Részei nagy kerek lyukat ún. öreglyukat (foramen magnum) fognak közre a kopony
aalapon.
E nyíláson keresztül közlekedik a gerinccsatorna ürege az agykoponya üregével (geri
ncvelő itt megy át az agyvelőbe).
Az öreglyuk két oldalán egy-egy talpacska alakú ízületi bütyök (condylus occipital
is) látható.
Ezek alkotják az ízületi fejeket a nyakszirtcsontnak az első nyakcsigolyával (atlas) a
lkotott ízületében (art. atlantooccipitalis).

b. Ékcsont (os sphenoidale)
A homlokcsont mögött és a nyakszirtcsont előtt foglal helyet szárnyszerűen kiterje
szkedve. Csak a koponyaalap középső részének alkotásában vesz részt.
A csont teste kocka alakú. Benne az orr melléküregeihez tartozó üreg (sinus sphen
oidalis) található.
Felső felszínén bemélyedés található, a töröknyereg (sella turcica). Ebben van az a
gyfüggelék.

c. Homlokcsont (os frontale)
Elöl a koponyaalapot képezi, majd felfelé hajlik, a koponyatető elülső domborulatát 
adva. A páratlan
csont belsejében az orrtájék felett a homloküreg (sinus frontalis) található.

d. Falcsont (os parietale)
Páros csont, amely kizárólag a koponyatetőt - az agykoponya tetejét és oldalfalát – a
lkotja.
A két csont középvonalban találkozik egymással.

e. Halántékcsont (os temporale)
A halántéktájék páros csontja. Oldalán látható nyílás, a külső hallónyílás. Mögötte, 
alatta van a csecsnyúlvány (processus mastoideus).
Az állkapocsízület ízvápáját alkotja.
Piramis alakú része a koponyaalap alkotásában vesz részt. Ebben van a halló- és eg
yensúlyozó szerv.

2. Arckoponya csontjai

a. Orrüreg körüli csontok

A T alakú rostacsont (os ethmoidale) az ekecsonttal együtt adja az orrüreget elvála
sztó csontos
orrsövényt. Felső vízszintes, szitaszerűen átlyuggatott lemeze (lamina cribrosa) kép
ezi az orrüreg tetejét (itt mennek át a szaglóidegek).
Légtartalmú üregeket, ún. rostasejteket (cellulae ethmoidales) tartalmaz
Páros csontok az orrcsont, a könnycsont és az orrüregben elhelyezkedő orrkagylók
.

b. Szájüreg körüli csontok

ba. Felső állcsont (maxilla)
Az arc legnagyobb páros csontja.
Részt vesz a száj-, az orr- és szemüreg alkotásában.
Belsejében van a legnagyobb orrmelléküreg, az arcüreg (sinus maxillaris).
Alsó, patkó alakú fognyúlványában önálló — a foggyökerek befogadására szolgáló 
— kis rekeszekben (alveolusok) foglalnak helyet a felső fogak.

bb. Állkapocs (mandibula)
Az arc alsó részének vázát alkotja. Ízülettel kapcsolódik a koponyához.
Patkó alakú testből és két ferdén felfelé nyúló szárból áll, melyek két-két nyúlván
yban végződnek
(a halántéki rágóizmok tapadására ill. az állkapocsízület képzésére szolgálnak).
A test felső szélén lévő alveolusokba illeszkednek az alsó fogak.

bc. Szájpadcsont (os palatinum)
Két lemeze L alakban illeszkedik össze, és az orrüreg, valamint a szájüreg csonto
s falának egy
részét alkotja.

bd. Járomcsont (os zygomaticum)
Páros csont, az arc jellegzetes oldalsó kiszögellését (pofagumó) adja.

be. Nyelvcsont
Csak fejlődéstanilag sorolható a koponya csontjai közé.
Páratlan, patkó alakú csont.
Az állkapocs alatt és a nyakizmok között helyezkedik el. Jól tapintható az ádámcsu
tka felett.
Nyeléskor együtt mozog a gégével, amihez széles szalaggal kötődik.
A nyak izmait két részre osztja: nyelvcsont alatti és feletti izmokra.

Az arckoponya üregei
⇒ csontos szájüreg
⇒ a szemüreg
⇒ az orrüreg
 csontos orrsövény két részre osztja
oldalsó falán vannak az orrkagylók és az orrjáratok. Ide nyílnak az orr
melléküregek.
⇒ orrmelléküregek
 homloküreg (sinus frontalis)
 arcüreg (sinus maxillaris)
 ékcsontüreg (sinus sphenoidalis)
 rostacsont (rostasejtek) üregei (cellula ethmoidales)

A koponya csontjainak összeköttetései

1. A koponya folytonos összeköttetései (kötőszövetes összeköttetések): varratok (s
utura)
A varrat lehet:
⇒ fogazott varrat (sutura serrata)
Az asztalosipari „összeeresztés” elvéhez hasonló. Formái: koronavarrat, lam
bdavarrat, nyílvarrat.
⇒ pikkelyvarrat (sutura squamosa)
A csontszélek ferdén levágott, gyengén hullámos érintkezési felszínekkel feks
zenek össze
pl. a halántékcsont pikkelye és a falcsont közötti varrat.
⇒ sima v. lapos varrat (sutura plana)
Szemüregben, orrüregben fordulnak elő.

2. Állkapocsízület (art. temporomandibularis)
A koponya egyetlen saját ízülete. Összeköttetést teremt a halántékcsont vápája (ízü
leti árok) és az állkapocs (ízületi fej) között.
Az ízületi tok igen bő.
Az ízület üregét tömött rostporcos lemez (discus) két részre osztja.
Szerepe:
⇒ az ízfelszínek közti különbségek kiegyenlítése
⇒ az ízület működése
Korlátozott szabadízület.
Három főmozgás van (két síkban):
⇒ az állkapocs nyitása-zárása (medián síkban)
⇒ az állkapocs előre tolása és visszahúzása (horizontális síkban): protractio és 
retractio
⇒ az állkapocs oldalirányú elmozdulásai (horizontális síkban).
Ezek kombinációja a rágás.

A fej izmai
Mimikai izmok:
• Fejtető izma
• Fejtető izom (m. epicranium)
Szem körüli izmok
• Körkörös szemizom (m. orbicularis oculi)
• Szemöldöklehúzó izom (m. depressor supercilii)
• Szemöldökráncoló izom (m. corrugator supercilii)
Orr körüli izmok
• Orrizom (m. nasalis)
Fül körüli izmok: emberben csökevényesek
Száj körüli izmok:
• Körkörös szájizmok (m. orbicularis oris)
• Felső ajakemelő izom (m. levator labii superioris)
• Szájzug emelő izom (m. levator anguli oris)
• Nagy járomcsonti izom (m. zygomaticus major)
• Alsó ajak lehúzó izom (m. depressor labii inferioris)
• Szájzugot lehúzó izom (m. depressor anguli oris)
• Nevető izom (m. risorius)
• Trombitásizom (m. buccinator)
Rágóizmok:
• Halántéki izom (m. temporalis)
• Rágóizom (m. masseter)
• Külső röpnyúlványi izom (m. pterigoideus lateralis)
• Belső röpnyúlványi izom (m. pterigoideus medialis)

Koponya leggyakoribb sérülései

Az arckoponya csont- és lágyrész sérülései
1. Arckoponya lágyrész sérülései
A jó vérkeringésű szövetek jó gyógyhajlamúak.
Az arc szöveteinek zúzódásos sérülése, agysérülés nélkül.
Nem jár:
⇒ eszméletvesztéssel
⇒ emlékezetkieséssel
Következménye lehet:
⇒ arckoponya-törés
⇒ felületes skalpsérülés
2. Arckoponya csontos sérülései
Több szervrendszer receptorai helyezkednek el itt.
Jó a vérellátása: az arckoponya csontjainak jó a gyógyhajlama.
Az arckoponya sérültek igen gondos vizsgálatot igényelnek (egy-egy szervrendszer 
sérülése a felületesebb ellátás kapcsán rejtve maradhat).
Leggyakoribb sérülések:
⇒ mandibula törés (tünetek: arc aszimmetrikus, száj nyitása-zárása korlátozott, k
repitáció, duzzanat)
⇒ arcközép (maxillo-facialis) sérülés
⇒ állkapocsízületi ficam (tünetei: nyitott harapás, száj zárása nem kivitelezhető, 
az ízületi vápa üres)

Az agykoponya sérülései
1. Agykoponya lágyrész sérülései
⇒ Skalp sérülések
A fedett skalp zúzódással általában nincs teendő.
⇒ Agyrázkódás (commotio cerebri)
Az agyat ért sérülés szervi károsodást nem, de működési eltéréseket okoz.
Alapvető jelensége:
• a tudatzavar és
• az eszméletvesztés
Nincsenek
• neurológiai góctünetek,
• neuroradiológiai eltérések
Tipikus példája az ökölvívók kiütés utáni eszméletvesztése (K.O. = knock-
out).
Tünetek
•mindig van eszméletvesztés (néhány pillanattól maximum 10-15 percig)
•átmeneti emlékezetkiesés (amnesia), mely kiterjedhet a sérülést megelőz
ő (retrograd amnaesia) és követő (ún. anterograd amnaesia) eseményekre
• fejfájás
• hányinger
• pupilla átmenetileg kitágul
• légzés néhány másodpercre leállhat
• szívverés lassul
• izmok elernyednek
•hetekig tartó ún. postcommotios syndroma: szédülés, vérnyomás labilitás
a, koncentrálási zavarok, bizonytalan járás, izgatottság, alvászavar, fejfájás
 ⇒ Agyzúzódás (contusio cerebri)
Az agy közvetlen szervi, mechanikus károsodása.
Alapvető jelensége: a góctünetek kialakulása
Tünetek
• spasticus hemiparesis, hemiplegia (egyik félteke sérülésénél)
• tetraparesis (agytörzsi károsodásra utal)
• a contusioval járó góctünetek a lokalizációnak megfelelően alakulnak ki:
- beszédzavar (aphasia)
- féloldali látótérkiesés (hemianaopsia)
- féloldali érzészavar (hemihypaesthesia)
- extrapyramidalis mozgászavar
•vegetatív zavarok: a légzés, a keringés, a verejtékelválasztás, a pupillomotor
os funkciók stb. zavarai
Halálos kimenetelű lehet, ha:
• életfontosságú központokat érint
• agyödéma agyi beékelődést okoz
Gyakran szövődik koponyaűrön belüli vérzéssel.

Vérzések (epiduralis-, subduralis- intracerebralis haematoma)
A sérülések jellegzetessége:
⇒ a koponya csontos váza zárt és szűk teret biztosít az agyvelő és agyburok szá
mára
⇒ vérzés esetén a koponyaűrön belül nincs tér a keletkező vérömleny számára
már a kisebb vérzések iséletveszélyesek lehetnek az agyállomány összenyomása
következtében hamarabb igényelhet ellátást, mint maga a törés.

1. Dura körüli vérömleny (haematoma epidurale)
A kemény agyburok és a koponyacsont közötti vérömleny.
Oka:
⇒ koponyacsont-törés (gyermekkorban elég a csontdeformálódás)
agyburokverőér (a.meningea media) átszakadása
a vérömleny fokozatosan növekszik , nyomási tünetek
⇒ dura kettőzetében futó vénás sinus falának szakadása.
Tünetei:
⇒ rövid eszméletvesztés, majd
⇒ „lucidum intervallum” (átmeneti tiszta állapot)
⇒ pár óra múlva fokozódó fejfájás
⇒ görcsroham
⇒ anisocoria (a folyamat oldalán pupillatágulat)
⇒ ellenoldali hemiparesis
⇒ kómába hajló tudatzavar
Halálozási arány magas (20-25%).

2. Dura alatti vérömleny (haematoma subdurale)
Oka:
⇒ a fej elülső vagy hátulsó részére mért ütés , hídvénák szakadása
Formái:
⇒ Acut subduralis haematoma
Oka: nagy sebességű, nagy erejű fejet ért ütés
Együtt járhat: agyi contusióval
A sérülés után néhány órával tüneteket okoz
• nincs lucidum intervallum
• romló hemiparesis,
• anisocoria,
• hypnoid tudatzavar
Halálozás: 50-80%
⇒ Krónikus subduralis haematoma
Oka:
• enyhe koponyasérülés , hídvénákból szivárgó vérzés
A tünetek néhány naptól hónapokig tartó periódus után jelentkeznek először
:
• fejfájás
• szédülés
•pszichés tünetek (személyiségváltozás, leépülés, feledékenység, a hangula
ti élet zavarai)
•agyi funkciók károsodásának egyéb lokális tünetei: hemiparesis, aphasia,
nyomásfokozódás, beékelődéses tünetek
3. Agyon belüli vérömleny (haematoma intracerebrale)
Agyállományi roncsoló vérzés.
Térfoglaló folyamatként viselkedik.
A vérzés hirtelen következik be.
A vérömleny növekedésével a panaszok romlanak,
idegrendszeri tünetekben folyamatos rosszabbodás.
Ok:
⇒ tompa, nagy erejű ütés
Leggyakoribb helye a vérzésnek:
• halánték -, és homloklebenyben
•néha a sérülés oldalával ellentételesen („ellencsapásos sérülés”: az elmo
zduló agy az erőhatással ellentétes oldali koponyacsontnak ütközve sérül)
Tünetek
⇒ hirtelen teljes eszméletvesztés vagy tudatzavar (coma),
⇒ komoly neurológiai góctünetek, pl.:
• hemiplegia
• facialis paresis (a pofa a légzőmozgásokat vitorlaszerűen követi)
• bulbusok a góc felé tekintenek, fixáltak

Elülső-, középső- és hátsó koponyagödör törése
1. Elülső koponyagödör törése
Tünetek:
 ⇒ pápaszem haematoma a két szem körül (nevezik mosómedve tünetnek is).
⇒ vér és liquor csorgás az orrból
2. Középső koponyagödör törése
Tünetek:
⇒ vérömleny a fül mögött (retroauricalis haematoma)
⇒ vér és liquor csorgás a fülből
3. Hátsó koponyagödör törése
Tünetek:
⇒ a garaton lecsurgó vérzés és liquor
⇒ haematoma a nyakszirt táján.

6. B. Részletesen ismertesse a svédmasszázs

klasszikus alapfogását a simítást!
Szempontok a válaszadáshoz:

- célja és szerepe
- hatásai (mechanikus, élettani, általános, távolhatás)
- kivitelezése (hol-hogyan?)
• iránya- intenzitása-tempója
• fajtái

Simítás célja és szerepe:

• Előkészítés, diagnosztizálás
• Legenyhébb masszázsfogás.
• Elsősorban a bőrfelszínt és a felületesebb rétegeket érinti.
• Legyőzzük a beteg kezeléstől való félelmét, a beteg hozzászokik a masszőr
kezének érintéséhez, pszichés kontaktus kialakítása (cután communicatio)- a
jóindulat elnyerése!!!!!!
• Hőmérséklet kiegyenlítése a kéz és a kezelt bőrfelület között.
• Közvetítő anyag felvitele.
• Simítással lehet diagnosztizálni (bőr, izmok, inak, ízületek állapota,
triggerpontok)
• A különféle fogások között alkalmazva pihenőt jelent a masszőr számára.
Hatása:
• Elősegíti a bőr elszarusodott hámrétegének leválását → a bőr regenerációját
fokozza.
• Csökkenti a bőr érző idegvégződéseinek (receptorok) ingerlékenységét→
fájdalomcsillapító (analgetikus) hatás.
• Bőrben lévő erek vazodilatációja→ enyhe hiperaemia → a bőr felmelegszik.
• A simítás mechanikai nyomó hatásaként fokozódik a bőrben és a bőr alatti
kötőszövetben a vénás vér- ,és nyirokáramlás (a felületes visszerek falát
összenyomja).
• Bőr alatti kötőszövet sejt közötti terében lévő kóros folyadékgyülem
felszívódásának elősegítése, (csak akut gyulladástól mentes területen
 végezhető).
• Nyugtató hatás, lazító, csökken az izomzat feszülése
Mikor:
• Bevezető fogásként:
• pszichés és fizikális kontaktus kialakítása, első benyomás: az első
fogások óvatosak, kíméletesek legyenek → bizalom elnyerése (kezelésbe,
masszőrbe vetett bizalma)
• kedvező feltételeket teremt a következő masszázsfogások eredményes
kivitelezéséhez, előkészíti a szöveteket
• Áthangoló fogásként:
• átmenetet képez más fogások között – pihenő
• gyúrás és dörzsölés közben a megnövekedett vérmennyiséget simítással
áramoltatjuk a nagyobb erek felé –(a szív irányába)
• Lezáró fogásként alkalmazzuk a masszázs végén

Iránya:
• A szív irányába, a vénás vér és nyirokáramlásnak megfelelően (perifériától
centrális irányba haladunk egyenletes nyomással).
• A háton gerinc felé dolgozunk: a gerinctől kiindulva a hát laterális részéig
enyhén, oldalról gerinc-felé hangsúlyosan
• hosszanti –longitudinális
• haránt – transzverzális irányban
Hogyan:
• Ritmusa: ellazított ujjakkal, lassú, egyenletes és folyamatos ritmusban
haladunk
• Az ujjak nyújtva, a kéz rásimul a bőrre, simán kúszik rajta, felszíne
párhuzamos a kezelt felülettel, végtagokon átfogással simítunk.
• Mindig az adott testrész disztális végétől a proximális része felé hangsúlyosan
vezetve haladunk, majd hangsúlytalanul, cikcakkos lehúzással vissza a
kiindulási területre.
• Végezhetjük: a kéz tenyéri oldalával, terpesztett vagy zárt ujjakkal,
hüvelykujjak vagy a többi ujjak begyével.
• Egy kézzel pl. végtagokon, vagy egyszerre két kézzel pl. háton
• A kezünk végig a beteg testén marad, nem emeljük el! Ha csak egy kéz
dolgozik, a másik a beteg vállán vagy derekán pihen.
• Ha fájdalmat okozunk, a beteg önkéntelenül feszíteni fogja az izmait!
Intenzitása: az alkalmazott nyomás erősségétől függ- kezünk nyomásának
változtatása
• Enyhe nyomásos simítás: felületes hatású, a bőrre hat, nagy testfelületen
alkalmazva általános nyugtató hatású, feszültségcsökkentő.
• Erősebb nyomással végzett simítás: mély hatású, a bőr alatti kötőszövetre
és a benne futó erekre, idegekre hat, elmozdítja a bőr alatti kötőszövet
sejtközötti terében (intersticiális tér) felhalmozódott, pangó folyadékot és
elősegíti a felszívódását.
 A végtagokon egyes izomcsoportok közötti bemélyedésekben futnak a
vérerek, nyirokerek, hüvelykujjunk az egyik, többi ujjunk a másik barázdában
fusson, közben a tenyerünk és a kisujjpárna az izom felületéhez simul.
Simítás fajtái:
Kétkezes hosszanti simítás
Váltott kezes hosszanti simítás
Körkörös
Haránt simítás
Ablaktörlőszerű
Félkörös/ U-betű terhelt tenyérrel
váltott kezes körkörös
terhelt tenyeres hosszanti simítás
8-as simítások haránt, követőkezes, hosszanti, kis nyolcas lapocka felett,
nagy összekötő nyolcas..)
3 körös simítás /lapocka alja, bordák alja, derék/, masszázs végén lezáró fogásként

6. C Ismertesse a spondylitis ankylopoetica

(SpA) lényegét! Sorolja fel az egyszerű,
eszköz nélküli fizikális diagnosztikai
módszereket (fizikális vizsgálatok)! Sorolja
fel a testméretek (szomatometria)
vizsgálatára szolgáló egyszerű eszközös
diagnosztikai módszereket!
Szempontok a válaszadáshoz:
- SpA lényege, előfordulási gyakorisága, klinikai és radiológiai tünetei
- SpA diagnózisának ún. New York-i kritériumai
- a betegség lefolyása, prognózisa, terápiája
- egyszerű, eszköz nélküli fizikális diagnosztikai módszerek
- egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek

Spondylitis ankylopoetica (SPA) 
(Bechterew-kór)

Lényege:
⇒ a gerinc ízületeinek és sacroiliacalis ízületeknek krónikus, gyulladásos, progres
szív megbetegedése
⇒ az ízületek, szalagok elmeszesedése
elcsontosodásabotmerev gerinc (ankylosis)
⇒ a perifériás ízületek az esetek 1/3-ban betegszenek meg
⇒ a costovertebralis ízületek ankylotizálnak - mellkas elmerevedik
Etiológia: A felnőtt lakosság 0,25 % -át érinti, a férfiak ötször gyakrabban
betegszenek meg mint a nők.
⇒ férfi-nő arány 7:1
 ⇒ megfigyelhető családi halmozódás (öröklődés)
⇒ fiatal férfiaknál kezdődik, a 20-25 éves korban
Oka: ismeretlen
Klinikai  kép
A legalattomosabban kezdődő betegségek egyike (éveken át bizonytalan és nehezen
objektivizálható tünetek állnak fenn).
Átlagosan több év telik el az első tünet és a helyes diagnózis kialakítása között
későn kezdődik a szakszerű gyógytorna.
⇒ Korai típusos mozgásszervi tünetek:
• egészséges fiatal férfi
• főleg pihenéskor és így éjszaka
• nehezen körülírható keresztcsonti fájdalom
•ez krónikussá válik (fiatal egyének tartós derékfájdalma esetén gondolni kell 
SPA-ra!)
• hullámzó intenzitású,
• de progresszív
• ehhez később további tünetek járulhatnak
⇒ Esetenként fennálló korai tünetek:
• kétoldali vagy váltakozó oldali ischialgia (sacroileitis következményeként)
• objektív eltérés nélküli, néhány napos súlyos zavar az egyik csípőben
• a mellkas összeszorításának érzése („mintha páncélt viselnék”)
• Titze-szindróma (a sternoclavicularis ízület jelentősen duzzadt, fájdalm
as)
⇒ Extraszkeletális (nem mozgásszervi) tünetek (jelzi, hogy az SPA is az egész s
zervezet betegsége)
•a betegek negyedénél 1-2 hónapig tartó iritis vagy iridocyclitis (szivárván
yhártya- és
sugártestgyulladás) miatt: erős fájdalom, fénykerülés, könnyezés
• cardialis tünetek: aortainsufficientia, ingervezetési zavar
• tüdő érintettség (tüdőcsúcsi fibrosis)
• cauda equina-szindróma

⇒ Késői mozgásszervi tünetek
• hajnali órákban, az ágyból kikeltő derék-keresztcsonti fájdalomgyakra
n az alsó végtagba  kisugározva, ischialgiát okoz
• a gerinc oldalhajlásának beszűkülése
• időszakos csípőízületi fájdalom
• mellkasi fájdalom
• pihenés alatt jelentkező fájdalom
• saroktáj, ülőgumó fájdalma (enthesitis miatt)
• alsóvégtagi mono- vagy oligoarthritis
• mellkas légzési kitérése 2,5 cm-re beszűkül
• ataxia (egyensúly- és járászavar)
• beszűkült mozgás (főleg mellkas, gerinc, medence)
•a medenceöv és az alsó végtag izmainak érzékenysége, kötöttsége, merevs
 ége
• görcsös, görnyedt, jellegzetes testtartás
- fokozott nyaki lordózis
- erősen fokozott háti kyphosis
- kyphosisba átmenő lumbális lordózis
- súlyos esetben a beteg csak hajlított térddel tud járni

a később kialakuló elcsontosodás miatt:
- ízületek és a gerinc nagyfokú mozgáskorlátozottsága
végstádiumban: botmerev gerinc (fejét alig tudja emelni, alig lát előre)
Jellegzetes: az SPA-s betegek fájdalommal szembeni magas toleranciája (sokszor vé
gstádium előtt fordulnak orvoshoz)
Radiológia  tünetek
⇒ végstádiumban a sacroiliacalis rés teljesen elcsontosodik (ankylosis)
⇒ gerincen végstádiumban teljes elcsontosodás (bambusznád gerinc)
Diagnózis
Az ún. New York-i kritériumok alapján történik
⇒ a sacroileitis mellett
⇒ legalább egy klinikai tünet, pl.
• 2,5 cm-re beszűkült mellkas légzési kitérés
• lumbalis gerinc
- tartós fájdalma és
- mozgásbeszűkülése (legkorábban a rotatio és a lateralflexio)
Legtipikusabb lefolyás az egyenletes, lassú progresszió.
Többnyire a kezdeti évek sok szenvedése, (éjszakai) fájdalma csak akkor szűnik meg, 
ha kialakulnak a hídszerű csigolya-összecsontosodások („a gyulladás kihűl”).
Therápia:
akut szakaszban:
• szteroid kezelés vagy nemszteroid gyulladáscsökkentők (indometacin)
• sebészi kezelés: csípőízületi TEP
• Fizioterápia: ultrahang kezelés, elektroterápiás kezelések
Nem akut szakban:
• iontoforézis,
• diadinamik, TENS, Interferencia,
• súlyfürdő (nem előrehaladott stádiumban, összecsontosodás előtt),
inaktív nem gyulladásos stádiumban:
• balneoterápia,
• meleg kezelés,
• gyógymasszázs,
• speciális gyógytorna, torna minden nap végezze, reggel tornával kezdje a
napot, séta, hátúszás, légzőtorna, pihenés közben csontosodik, ezért legyen
aktív
Egyszerű, eszköz nélküli fizikális diagnosztikai módszerek
Az egészségi állapot meghatározásához szükséges fontosabb vizsgálatok:
• kórelőzmény (anamnesis) felvétele
• fizikális vizsgálatok: megtekintés (inspectio), tapintás (palpatio), kopogtatás
(percussio), hallgatódzás (auscultatio), pulzus, légzés, szívhangok, stb. vizsgálata
Megtekintéssel észlelhető anatómiai elváltozások
⇒ testalkat:
• fejlettség (vékony, magas, törpeség)
• tápláltság (sovány, túlsúlyos)
⇒ gerinc görbületei:
• fokozott vagy csökkent kyphosis
• lordosis
• scoliosis
• antalgiás tartás
⇒ mellkas deformitásai:
• tölcsérmellkas
• tyúkmellkas
⇒ vállak és medence aszimmetria
⇒ térd tartási rendellenességei (comb és lábszár merre zár be tompaszöget):
• genu valgum (valgus: tompaszög lateral felé néz, „X-láb”)
• genu varum (varus: tompaszög medial felé néz, „O- láb”)
• genu recurvatum (tompaszög előre néz)
⇒ lábdeformitások:
• öregujj valgus tartása (hallux valgus, „bütyök”)
• lúdtalp (pes planus)
• kalapácsujj (digitus malleus)
• lólábtartás (pes equinus)
⇒ izomzat: sorvadt izom (atrophia)
⇒ egyéb deformitások:
• ízületi duzzanatok
• bursa duzzanat
• Baker-cysta (térdárokban)
• ízületi kontraktúrák
• rheumatoid arthritisre jellemző deformitások a kézen
- széles csuklók
- gomblyuk- és hattyúnyak deformitás
• degeneratív elváltozások a kézen
- Heberden csomók (PIP)
- Bouchard csomók (DIP)
⇒ bőrelváltozások
• pikkelysömör (psoriasis)
•rheumatoid csomók (végtagok feszítő felszínén és nyomásnak kitett hely
eken bőralatti csomók, rheumatoid arthritisre jellemző)
• köszvényes csomó (tophus)
• arcon pillangószárny alakú bőrpír (erythema) SLE-re jellemző
• gombás körömelváltozások stb.
 ⇒ szemelváltozások
• kötőhártyagyulladás (conjuctivitis)
• szivárványhártya gyulladás (iritis)

Tapintással észlelhető anatómiai elváltozások
⇒ bőr:
• hosszas szteroid kezelés: vékony, sérülékeny, véraláfutásokkal tarkított
• scleroderma: feszes
• gyulladt ízület felett: meleg
⇒ bőralatti kötőszövet:
• rheumatoid csomó: rugalmas
• tophus: kemény
•panniculosis: narancshéjtünet (két ujjal ráncba fogva narancshéjszerű rajzo
lat)
⇒ fasciák, inak:
• fascia palmarison (IV. és V. ujjnál) kemény csomók: Dupuytren-
kontractura
• íntapadási helyek nyomásérzékenysége gyulladáskor: enthesitis
teniszkönyök (humerus lateralis epicondylusa)
golfkönyök (humerus medialis epicondylusa)
• tenyéren az ujjak tövénél íncsomók: pattanó ujj (digitus saltans)
⇒ ínhüvelyek:
• gyulladás esetén duzzadt, nyomásérzékeny: tendovaginitis
• mozgatáskor krepitálhat: tendovaginitis crepitans
• csukló radiális oldalán: de Quervain-tendinitis
⇒ ízületi folyadék:
•térdízületnél egyik kézzel a bursa suprapatellarisból a folyadékot a patella 
alá préselve, a másik kézzel a patella lenyomható, ballotálható
⇒ bursák gyulladása: bursitis, pl.
• könyökcsúcsi: bursitis olecrani
• térdkalács előtti: bursitis prepatellaris
• térdkalács alatti: bursitis infrapatellaris
⇒ izmok:
• tónusuk lehet
- normális
- spasztikus
- petyhüdt
• konzisztenciájuk lehet
- normális
- tésztaszerű
- fibrózus
• tapintható bennük
- fájdalmas csomók (myogelotikus csomók) pl. m. trapesiusban
⇒ tapinthatók még
 • csontos kinövések
• artériák
• visszerek
• ödémák stb.
⇒ gyulladt ízület (arthritis, synovitis) tünetei:
• fájdalom (dolor)
• felette a bőr piros (rubor)
• duzzadt (tumor)
• meleg tapintatú (calor)
• funkciója károsodott (functio laesa)
Az öt tünet együttes jelenléte utal
• bakteriális infect arthritisre
• köszvényes ízületi gyulladásra (arthritis urica)
Testméretek (szomatometria) egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek
vizsgálata

Mozgásbeszűkülések mérése
Mozgásbeszűkülés mérése:
⇒ mindennapi gyakorlatban: elég a becslés
⇒ mozgásfunkciók objektív követésére:
• ízületi mozgások mérése fokokban szögmérővel
• gerinc: képletek közti távolság cm-ben, pl.
- nyaki gerinc anteflexiója: állcsúcs-szegycsont markolat távolsága
- ágyéki gerinc anteflexiója: Schober-jel
Kivitelezése
o mérőszalaggal lumbosacralis átmenettől 10 cm-t mérni
o beteg derékból előrehajol ágyéki gerinc megnyúlik
o kóros esetben a nyúlás < 3-4 cm
•mellkas légzési kitérése (férfiaknál mellbimbó vonalában, nőknél emlők alatt
: max.kilégzés és max. belégzés különbsége) pl. beszűkül SPA-ban.
Gerinc mozgásainak mérése:
• Schober jel: centiméterszalaggal mérik a gerinc előrehajlásának
mértékét.
• Domján módszer: a laterálflexiót mérik, SPA-nál beszűkül
• A mellkas légzési kitérésének mérése: a mellbimbó magasságában
(nőknél mell alatt) a maximális ki és belégzésnél mérik, a kettő különbsége
adja az értékét. Normálisan 5-6 cm, SPA-nál 2-3 cm re beszűkül.
BMI (Body Mass Index) = Testtömeg index. A kilogrammokban számított
testtömeg és a méterekben számított testmagasság négyzetének a hányadosaként
kaphatjuk meg.
A testtömeg index értékelése:
• férfiak esetében = 22,7 az ideális testtömeg
• nők esetében pedig = 22,4 az ideális testtömeg
• 20 és 25 között normális a testtömeg , mindkét nemnél
• 25 és 30 közötti értéknél túlsúlyról beszélnek
• 30 felett pedig elhízásról
A testtömeg index (BMI) kiszámítási módja: BMI = testtömeg (kg) osztva
magasság2(m2).
Törekedjünk az egészséges testtömeg megtartására vagy visszaszerzésére.

6. D. Ismertesse a nyak- has- és felső végtag

nyirokdrenázs kezelését!
Szempontok a válaszadáshoz:
- nyirokdrenázs fogásai
- nyirokdrenázs célja hatásai
- indikációk- kontraindikációk (abszolút és relatív)
- a kezelés menete, sorrendje és szabályai testtájanként

A nyirokdrenázs célja:

A nyirokerek aktiválása, a nyirokkeringés fokozása, kapilláris shunt-ok

megnyitása,a pangó folyadék visszajuttatássa az interstitiumból- szövetközti
térből – a nyirokrendszerbe, a nyirokköteles folyadék terelése az ép testfél
nyirokutai felé a kollateralis ereken keresztül

Hatásai:

A nyirokkeringés fokozása, a szövetközti – interstitialis – folyadék csökkentése,

oedemareductio, feszítő oedema miatti fájdalom megszüntetése, lymphangionok
működésének fokozása

Indikációk:

• Elsődleges nyirokoedema, másodlagos nyirokoedema

• vénás betegségek

• daganatos megbetegedések miatt végzett műtétek után kialakult

nyirokoedema ( pl. emlőműtét után – a hónaljárki nyirokcsomók
eltávolítása után ) , sugárkezelés után kialakult nyirokoedema
 • aktív daganatos megbetegedés miatt kialakult nyirokoedema

• arthrosishoz társuló oedema

• traumák után kialakult oedema

• Baker-cysta

Abszolút kontraindikációja:

• bőrmetasztázisokkal járó malignus folyamat

• kifekélyesedett mellrák
• mélyvénás thrombosis
• thrombophlebitis
• akut gyulladás (pl. cellulitis)
• bőrfertőzések

Relatív kontraindikációja:

• malignus nyiroködéma
• dekompenzált kezeletlen szívbetegség
• súlyos szívritmuszavar
• kezeletlen hypertonia
• kezeletlen hyperthyreosis
• terhesség
• a beteg együttműködésének a hiánya

Fogásai:

Alapfogások: állókör, csavarófogás, pumpa, kombinált fogás : állókör + pumpa,

csavarófogás + pumpa

Kifejezett oedemafogások: W , vízesés, bőrredő, gyűrű

 Nyak:
• terminuson ujjbegyes állókör
• profunduson ujjbegyes állókör
• terminuson ujjbegyes állókör
•  prae- és retroauricularis nyirokcsomókon állókör villafogással ( a fül előtti
nyirokcsomóra helyezzük az I-es metacarpophalangealis ízület fölötti
párnácskánkat, a fül mögöttire a II-es metacarpophalangealis ízület fölötti
párnácskánkat)
• profunduson ujjbegyes állókör
• terminuson ujjbegyes állókör
• occipitalis nyirokcsomókon állókör
• profunduson ujjbegyes állókör
• terminuson ujjbegyes állókör
Has:
Fontos tudnivaló a has kezelés megkezdése előtt, hogy a húgyhólyag fölött sosem
kezelünk, mindig a beteg jobb oldalán állunk, illetve, ennek a kezelésnek általános
kontraindikációk mellett még vannak saját ellenjavallatai is, mint pl: terhesség,
ismeretlen eredetű hasi panaszok, menstruáció ( relatív)
A has kezelése „ kilóg a sorból”, ugyanis itt a cysterna chyli lesz a terhelés iránya és
a hasat teljes egészében kezeljük. A kezelés 2 részre oszlik, haskezelés, majd a mély
haskezelés ( hasi légzéssel kiegészített)
 Kezelés menete:
• Inguinális nyirokcsomók ingerlése mindkét oldalon állókörrel
• A bordák aljától az inguinális nyirokcsomókig oldalterhelés mindkét oldalon
állókörrel, vagy kétkezes állókörrel, vagy pumpa-, vagy kombinált fogással
• Kis kör: 6 pontból áll, minden ponton egy állókört végzünk. Az adott pontokra
úgy helyezzük rá a kezünket, hogy annak kisujj széle a terhelés irányába
mutasson. A hat pont amely egy kisebb kört ír le a hason, a következő:
• léphajlat
• bal csípőlapát fölött
• jobb csípőlapát fölött
• májhajlat
• jobb oldali bordák alatt
• bal oldali bordák alatt
• Kereszt drenálás: a léphajlattól keresztben átdrenáljuk a hasat váltott
kezes csavaró fogással. Ne felejtsük el, hogy a terhelés iránya a cysterna
 chyli, tehát a léphajlattól a nyomás iránya a tenyérgyökünk lesz, nem
pedig az ujjak vége. Középvonaltól májhajlatig visszaáll a rend,
ugyanúgy végezzük a fogásokat, ahogy azt megtanulhattuk, annyi
különbséggel, hogy visszafelé lépegetünk.
• Iliacalis nyirokcsomó ingerlése: A köldök két oldalán egy-két ujjal a
csípőlapátok irányába és lefelé találjuk az iliacalis nyirokcsomókat. Megkérjük
a pácienst, hogy húzza talpra mindkét lábát, mivel ebben a pozícióban a
hasizmok képesek jól ellazulni, ezáltal a has könnyebben betapinthatóvá válik.
A páciens hasára, közvetlenül a bordák alá fektetjük kezeinket ( tenyérrel
lefelé), enyhe nyomást gyakorolunk, közben kezünket csúsztatjuk lefelé ( a
bőrt tartva), kinyitjuk hüvelykujjainkat, megtámasztjuk velük a kezünket, majd
az iliacalis nyirokcsomók magasságáig hozzájuk húzzuk a többi négy ujjunkat
is. Ezzel bőrredőt képezve, a négy ujjunkat lazán, finoman besüllyesztjük a
hasba, és ott ingereljük a nyirokcsomókat ujjbegyes állókörrel.

mély haskezelés:
• nagy kör: Itt is, ahogy a kiskörnél, minden pontban egy állókört végzünk, azzal
a különbséggel, hogy itt már figyeljünk a páciens légzését, és a fogást a páciens
kilégzésre kivitelezzük, míg a belégzés alatt helyezzük át a kezünket az egyik
pontról a másikra. 16 pontból áll:
• sternum alatt
• bal oldali bordák alatt
• léphajlat
• bal csípőlapát fölött
• jobb csípőlapát fölött
• májhajlat
• jobb oldali bordák alatt
• sternum alatt
• sternum alatt
• jobb oldali bordák alatt
• májhajlat
• jobb csípőlapát fölött
• bal csípőlapát fölött
• léphajlat
• bal oldali bordák alatt
• sternum alatt
 • mély lehúzás: Megkérjük a pácienst, hogy vegyen egy mély lélegzetet a
hasába, ez alatt a kezeinket a bordák alatt pihentetjük a hason, majd
megkérjük, hogy fújja ki a levegőt. Eközben mi a két kezünket enyhén a
hasra nyomást gyakorolva lefelé húzzuk.
Felső végtag kezelés: 
  A felső végtagokhoz tartozó legfőbb nyirokcsomó a szőlőfürtszerű hónaljárki
( axillaris) nyirokcsomólánc, tehát a terhelés iránya az axillaris nyirokcsomók
lesznek.
• Axillaris nyirokcsomó ingerlése állókörrel.
• A delta izom területén kétkezes szimmetrikus állókör.
• A teljes felkar átdrenálása 3 sávban mind a négy fogással.
• Cubitális nyirokcsomók ingerlése állókörrel.
• Olecranontól ( könyökcsúcs) mediál és laterál felől a könyökhajlat felé befelé
haladunk kétkezes hüvelykujjas ujjbegyes állókörrel.
• A teljes alkart átdrenáljuk 3 sávban mind a négy fogással.
• A carpal tunel ( kéztő alagút) fölött végzünk ujjbegyes állóköröket a ll-es, lll-as
és a lV-es ujjal, ezzel ingerelve az ott található nyirokcsomókat.
• 8. A kéz tenyéri és kézháti oldalán az interossealis réseken végig haladunk
hüvelykujjas ujjbegyes állókörökkel ( kezdhetjük mind a tenyéri, mind a
kézháti oldalon, illetve akár az ötös ujjtól, akár az egyes ujjtól).
• Az ujjakat egyenként átdrenáljuk csipeszfogással a mediális és laterális, illetve
a tenyéri és kézháti oldalon is. (kezdhetjük mind a tenyéri- kézháti , mind a
letarális-mediális oldalon, illetve akár az ötös ujjtól, akár az egyes ujjtól)
( csipeszfogás a hüvelyk- és mutatóujjunk ujjbegyének összeérintésével).
• Egy tetszőleges fogással végig drenáljuk a teljes kart, egészen a csuklótól a
vállig.
• Axilláris nyirokcsomó ingerlés állókörrel.