SZTE SZAOK NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET

2021/2022. tanév II. félév

MEGELŐZŐ ORVOSTAN ÉS NÉPEGÉSZSÉGTAN – IV. ÉVES ORVOSTANHALLGATÓK

TANULÁSI TÁMPONTOK A SZÓBELI SZIGORLATI KÉRDÉSEKHEZ

„A”

1. A demográfia fogalma, felosztása, adatforrásai; a strukturális demográfia jellemzői

A demográfia fogalma. A demográfia felosztása. A strukturális demográfia célja, adatforrásai. A
strukturális jellemzők – életkor, nem stb. szerinti összetétel – leírására alkalmazott mutatók.
Korfatípusok.

2. Fertilitással és mortalitással kapcsolatos mutatók

Termékenységi és reprodukciós mutatók felsorolása, meghatározása és számolása. A mortalitási
elemzések főbb csoportjai, az általános mortalitás leírására szolgáló arányszámok. A korai halálozás
fogalma, formái, értelmezése, meghatározása. Az anya-, csecsemő- és nővédelem körébe tartozó
mortalitási mutatók fogalma, a kapcsolódó arányszámok meghatározása.

3. Az epidemiológia fogalma, tárgya, felosztása; deszkriptív vizsgálatok jellemzői, morbiditás

mérésére alkalmas mutatók
Az epidemiológiai fogalma és tárgya. Az epidemiológiai vizsgálatok osztályozása. A deszkriptív
epidemiológiai vizsgálatok jellemzői (milyen kérdésekre keres választ). Az incidencia fogalma és
mérésére szolgáló arányszámok. A prevalencia fogalma, pont- és tartamprevalencia értelmezése. A
prevalenciát befolyásoló tényezők. Jéghegyjelenség. Morbiditás, mortalitás és letalitás fogalma.

4. Analitikus és intervenciós epidemiológiai vizsgálatok jellemzői, előnyei, hátrányai

Az analitikus vizsgálatok célja, felépítése, főbb lépései, előnyei, hátrányai. Példa az egyes vizsgálati
típusokra. A kockázat becslésére/mérésére alkalmas mutatók meghatározása, értelmezése.
Az intervenciós vizsgálat fogalma, főbb típusai, az egyes típusok jellemzése, példák az egyes
vizsgálatokra. A randomizálás, vak, kettős vak, hármas vak vizsgálatok fogalma. A meta-analízis
jellemzői.

5. Egészségfelmérések jellemzői (ELEF 2019); a magyar lakosság egészségi állapota (demográfiai

és epidemiológiai adatok alapján)
Egészségmonitorozás, egészségfelmérések jellemzői (ELEF 2019). Egészségindikátorok fogalma,
példák. Hazai és európai egészségmonitorozás célja, vizsgált kérdéskörei, módszertana.
A magyar lakosság demográfiai jellemzői a 2019-es adatok alapján (abszolút számok és
arányszámok). A morbiditás és mortalitás vezető okai a 2019-es adatok alapján.

6. A szűrővizsgálat fogalma, általános és epidemiológiai követelményei, kötelező és ajánlott

szűrővizsgálatok Magyarországon
Szűrővizsgálat definíciója, célja, módjai és típusai. Szervezett (népegészségügyi) szűrés
jellemzőinek felsorolása, a populációs szintű (szervezett) szűrővizsgálatok WHO kritériumai. A
szervezett szűrővizsgálati módszer általános és epidemiológiai kritériumai, beleértve az
epidemiológiai kritériumok meghatározását, értelmezését is.
Életkorhoz kötött felnőttkori szűrővizsgálatok: érintettek definiálása (életkor, nem), szűrővizsgálat
előírt gyakorisága, adott szűrés módszertani sajátosságainak ismertetése.
7. A keringési rendszer betegségeinek epidemiológiája (morbiditás, mortalitás, rizikófaktorok,
megelőzés, diétás ajánlások)
A keringési betegségek főbb csoportjai, morbiditásban, mortalitásban betöltött szerepük. A szív- és
érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek klasszifikációja az INTERHEART study alapján, az
egyes tényezők rövid jellemzése.
A keringési rendszer betegségeinek primer prevenciója, példákkal. Észak-Karélia projekt. A
Framingham és a SCORE rendszer jellemzői, előnyei. A kardiovaszkuláris kockázati tényezők
célértékei a Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2020 ajánlása alapján.
Táplálkozási ajánlások kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére, a diéták jellemzői.

8. A rosszindulatú daganatos betegségek epidemiológiája (morbiditás, mortalitás,

rizikófaktorok, megelőzés, diétás ajánlások)
Nemzetközi és hazai daganatos morbiditás és mortalitás, leggyakoribb rosszindulatú daganat típusok
nemenként. Karcinogén anyagok besorolása (IARC). Foglalkozás körében előforduló kémiai
rákkeltők, és az általuk okozott daganatok jellemző lokalizációja. Rákkeltő hatású gyógyszerek, és
az általuk okozott daganatok jellemző lokalizációja. Biológiai rákeltők, és az általuk okozott
daganatok jellemző lokalizációja. A daganatos betegségek életmóddal összefüggő tényezőinek
felsorolása és jellemzése. Az Európai Rákellenes Kódex 12 pontja. A daganatok és a táplálkozás
kapcsolata.

9. A diabetes mellitus epidemiológiája (morbiditás, mortalitás, rizikófaktorok, megelőzés, diétás

ajánlások)
A diabetes mellitus fő típusai. A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) diagnosztikus kritériumai. A
T2DM befolyásolható és nem befolyásolható rizikófaktorai. A T2DM elsődleges, másodlagos és
harmadlagos prevenciója. A T2DM tekintetében fokozott kockázatnak kitett személyek (klinikai
ismérvek). Nem farmakológiai intervenció (példa az életmód szerepét bizonyító tanulmányokra),
farmakológiai intervenció (példák). Diabetikus táplálkozás gyakorlati tanácsai szénhidrátokkal,
fehérjékkel, zsírokkal, rostokkal, kávé-, és teafogyasztással, valamint alkoholfogyasztással
kapcsolatban. Glikémiás index ismertetése példákkal.

10. A túlsúlyosság és az elhízás epidemiológiája (morbiditás, kockázati tényezők, megelőzés és

kezelés)
A túlsúly, elhízás meghatározása, globális és hazai előfordulása. Az elhízás okai, az obesogén
környezet jellemzése. Elhízással összefüggő betegségek és állapotok bemutatása. Az elhízás primer,
szekunder prevenciója és a kezelés alapelvei. A kezelés négy alappillére, a pillérek részletes
bemutatása. Az elhízás csökkentésének lehetőségei társadalmi szinten.

11. A caries epidemiológiája (morbiditás, rizikófaktorok, megelőzés, diétás ajánlások)

A caries fogalma, mérőszámai. A caries előfordulása a gyermek és a felnőtt lakosság körében. A
caries létrejöttét befolyásoló tényezők. A caries primer, szekunder és tercier prevenciója. A caries
prevenció szempontjából ideális étkezés jellemzői.

12. Az osteoporosis epidemiológiája (morbiditás, mortalitás, rizikófaktorok, megelőzés, diétás

ajánlások)
Az osteoporosis fogalma, gyakorisága (incidencia, prevalencia). Az osteoporosis életmóddal
összefüggő kockázati tényezői, rövid jellemzésük. Az osteoporosis elsődleges, másodlagos,
harmadlagos prevenciója (példák). Diétás ajánlások az osteoporosis megelőzése, kezelése során
(kálcium, D vitamin, foszfor, magnézium, egyéb ásványi anyagok vitaminok, fehérje bevitele,
források). Az osteoporosis szűrése, a DEXA vizsgálat indikációi, az eredmény értékelése.
13. A krónikus májbetegségek, a gyomor- és nyombélfekély epidemiológiája (morbiditás,
mortalitás, rizikófaktorok, megelőzés, diétás ajánlások)
A krónikus májbetegségek típusai, a májcirrhosis hazai előfordulása, szerepe a mortalitásban. A
krónikus májbetegségek rizikótényezői és azok jellemzői. A májbetegségek primer, szekunder,
tercier prevenciója. A gyomor- és nyombélfekély morbiditás életkor és nem szerinti jellemzői, a
gyomor- és nyombélfekély kockázati tényezői és azok jellemzése, prevenció.

14. A COPD epidemiológiája (morbiditás, mortalitás, rizikófaktorok, megelőzés)

A COPD definíciója. A COPD rizikótényezői. A COPD elsődleges, másodlagos, harmadlagos
prevenciója, kiemelve a dohányzás és légszennyezés prevenció, a gyógyszeres kezelés és a
védőoltások szerepét

15. Az asthma bronchiale epidemiológiája (morbiditás, mortalitás, rizikófaktorok, megelőzés)

Az asthma bronchiale definíciója. Az asthma bronchiale rizikótényezői. Az asthma elsődleges,
másodlagos, harmadlagos prevenciója.

16. A balesetek epidemiológiája (morbiditás, mortalitás, rizikófaktorok, megelőzés)

A baleset fogalma, a balesetek felosztása. A közlekedési baleset fogalma, objektív és szubjektív
kockázati tényezői, primer, szekunder, tercier prevenciója. Az otthoni balesetek hazai előfordulása,
objektív és szubjektív kockázati tényezői, primer, szekunder, tercier prevenciója. A munkabalesetek
fogalma, hazai előfordulása, objektív és szubjektív kockázati tényezői, a megelőzés tárgyi, személyi,
szervezési feltételei.

17. Mentális és viselkedészavarok, az öngyilkosság epidemiológiája (morbiditás, mortalitás,

rizikófaktorok, megelőzés)
Az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet fogalma, előfordulása a világon, magyarországi trendek
(szociodemográfiai jellemzők, az elkövetés módjai). Az öngyilkosság elsődleges, másodlagos,
harmadlagos rizikófaktorai. Az öngyilkosság elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenciója.
Presuicidalis szindróma. „Cry for help” jelentése.
 „B”

1. Az egészséges táplálkozás alapelvei. Malnutríciók – éhezés, alultápláltság

Makronutriensek csoportjai, alcsoportjai. Energiaszükségletet meghatározó tényezők, napi átlagos
energiaszükséglet férfiak és nők esetében. A magyar lakosság számára megfogalmazott táplálkozási
ajánlások részletezése, az Okostányér koncepciójának bemutatása, gyakorlati használatának
bemutatása, tápanyagbeviteli célértékek (WHO 2003, EFSA 2010). A tápláltsági állapot mérésére
szolgáló módszerek. Az alultápláltság globális előfordulása, a fehérje- és energiahiányos táplálkozás
epidemiológiája, tünettana, altípusai.

2. A vitaminok és az ásványi anyagok táplálkozás-egészségtana (források, ajánlott napi bevitel,

hiánybetegségek)
Zsírban és vízben oldódó vitaminok megnevezése, forrásai, ajánlott napi bevitel megadása.
Avitaminosis és hypervitaminosis tünetei az egyes vitaminoknál. Az új magyar D vitamin
konszenzus ajánlás ismertetése. Táplálékkal bevitt ásványi anyagok hatásainak, forrásainak, ajánlott
napi bevitelének megadása.

3. Az élelmiszerekben előforduló egészségkárosító anyagok, élelmiszer-adalékanyagok.

Élelmiszerbiztonság, a közétkeztetés élelmezés-egészségügyi vonatkozásai.
Az élelmiszerszennyező anyagok csoportosítása eredetük szerint. A természetes eredetű toxinok és
kontaminánsok ismertetése, forrásai, egészségkárosító hatásai, a mérgezések megelőzési
lehetőségei. Az élelmiszerekhez szándékosan hozzáadott anyagok rendszerezése, az élelmiszer
adalékanyagok csoportosítása. Az adalékanyagokra vonatkozó szabályozás, engedélyezés főbb
jellemzői (E számok, pozitív listák, mennyiségi korlát). Az élelmiszerbiztonság definíciója. HACCP
(Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok) alapelvei és a rendszer lényege. A közétkeztetés és
területei. Élelmezés egészségügyi előírások. Ételminta.

4. A dohányzás epidemiológiája (a dohányzás prevalenciája, formái, egészségkárosító hatásai,

megelőzés, a dohányzásról való leszokás támogatás folyamata)
A dohányzás epidemiológiai jellemzői Magyarországon és a világon. A dohányzás káros hatásaiért
felelős kémiai anyagok és azok egészségre gyakorolt hatásai. A másodlagos és harmadlagos
dohányfüst expozíció fogalma és hatásai. A dohányzás primer, szekunder és tercier prevenciója. Az
MPOWER program főbb elemei. A dohányzás-ellenőrzés hazai törvényi szabályozása. A
dohányzásról való leszokás szakaszainak jellemzői a transzteoretikus modell szerint, a leszokás
támogatás módszerei.

5. Az alkoholfogyasztás epidemiológiája (az alkoholfogyasztás helyzete, alkoholfogyasztók

csoportosítása, megengedett beviteli mennyiség, az alkoholfogyasztás hatása az egészségre,
megelőzés)
Az alkoholfogyasztás epidemiológiája hazai, európai és világviszonylatban (egy főre jutó
alkoholfogyasztás, az alkohollal összefüggő betegségek, halálozás). Az alkoholfogyasztók
csoportosítása. A biztonsági határ a napi, illetve heti alkoholfogyasztásra.
Az alkohol toxikokinetikája és a francia paradoxon. Az alkohol egészségkárosító hatásai, a
várandóság alatti alkoholfogyasztás következményei. Az alkoholfogyasztás primer, szekunder és
tercier prevenciója, példákkal. Az alkoholos veszélyeztetettség szűrésére alkalmas kérdőíves
módszerek (AUDIT, CAGE) rövid jellemzése.

6. A kábítószer-fogyasztás epidemiológiája (toxikomániában szerepet játszó szerek főbb

csoportjai, jellemzőik, a kábítószer-fogyasztás nemzetközi és hazai jellemzői, megelőzési
lehetőségek)
Fogalmak, példákkal (designer drog, kemény drogok, lágy drog, problémás kábítószer fogyasztás).
A kábítószer fogyasztás nemzetközi és hazai jellemzői. Toxikomániában szerepet játszó szerek főbb
csoportjai, jellemzőik, példákkal (anyagok típusa szerint 6 csoport, anyagok hatása a KIR-hatás
 alapján 3 csoport). Kockázati csoportok. Az elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció,
példákkal. Az A, B és C jegyzék fogalma, szerepe a prevencióban. Az ártalomcsökkentés célja és
módszerei.

7. A fizikai aktivitás szerepe a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében (WHO

ajánlások)
A fizikai aktivitás fogalma. A fittség mérése (példa). A metabolic equivalent (MET) fogalma. A
fizikai aktivitás/fittség hatása az egészségi állapotra (morbiditás, mortalitás), a rendszeres
testmozgás pozitív hatásai. A WHO által ajánlott mozgásmennyiség és mozgástípusok korcsoportok
szerint. Az egyes korosztályok számára ajánlott testmozgások (példák, „jó gyakorlatok”).

8. Munkavédelem fogalma, részterületei, feladatai; a munkakörnyezet egészségkárosító

hatásainak megnyilvánulási formái, munkavédelmi preventív rendszer
A munkavédelem célja, feladata és eszközrendszere. A munkavédelem területei, az egyes területek
jellemzői. A munkavédelmi preventív rendszer 2 fő eleme; a kollektív védelem szempontjai
(műszaki megelőzés, munkaszervezés, orvosi megelőzés), példákkal; az egyéni védelem jellemzői;
egyéni védőeszközök fogalma, védőeszköz kategóriák. A foglalkozás-egészségügy feladata, helye
az egészségügyi ellátórendszerben. Az alkalmassági vizsgálatok célja és típusa a foglalkozás-
egészségügyben.

9. A munkakörnyezeti hőmérséklet és nyomás hatása az egészségi állapotra, prevenciós

lehetőségek

Hőközlés formái. A hőmunka fogalma, alkalmazkodás a hőmunkához. Hőérzet jellemzése. A

munkahelyi klímaparaméterek mérése, a munkahelyi klíma értékelésére alkalmazott hőmunka-
indexek. Magas hőmérsékletek okozta egészségkárosodások, rizikócsoportok, megelőzés. Alacsony
hőmérséklet okozta egészségkárosodások, rizikócsoportok, megelőzés.
A magas légköri nyomás hatása az egészségre, hatásmechanizmus, rizikócsoportok. A
keszonbetegség formái, megelőzése és kezelése. Az alacsony légköri nyomás hatása az egészségre,
hatásmechanizmus, rizikócsoportok.

10. A zajártalom hatása az egészségi állapotra, prevenciós lehetőségek

A zaj fogalma és jellemzői. A zajok csoportosítása frekvenciaspektrum, időbeli lefolyás és intenzitás
alapján. A zaj intenzitásával kapcsolatos akusztikus alapfogalmak. Zajforrások csoportosítása,
példák. Zajexpozíciós-határértékek, munkáltatói teendők. A zaj okozta halláskárosodások
csoportosítása, az egyes csoportok jellemzése. A zaj extraauditorikus hatásai. A zajártalom
prevenciójának egyéni és kollektív lehetőségei.

11. A vibráció hatása az egészségi állapotra, prevenciós lehetőségek

A vibráció jellemzése, hatásai, a hatásait befolyásoló tényezők csoportosítása és jellemzése. Kéz-kar
vibrációs szindróma jellemzése (a rezgés testbe jutásának helye, a rezgés forrása, hatások). Az
egésztest vibrációs ártalom jellemzése (a rezgés testbe jutásának helye, a rezgés forrása, hatások). A
vibrációs ártalmak megelőzésének egyéni és kollektív lehetőségei.

12. Az ionizáló sugárzások forrásai, hatásuk az egészségre, prevenciós lehetőségek

Az ionizáló sugárzások felosztása, az egyes sugárzások jellemzői. A sugárzás mérése, dozimetriai
mennyiségek. Az ionizáló sugárzások determinisztikus és sztochasztikus hatásainak jellemzése. A
sugárzás hatását befolyásoló tényezők. A sugárbetegség lefolyásának szakaszai, a szakaszok
jellemzése. Az akut sugárártalom jellemzése. A sugárhatás késői következményei. Környezeti
sugárzások mesterséges eredetű komponenseinek csökkentése, éves lakossági effektív dóziskorlát
értéke. Foglalkozási eredetű sugárártalmak megelőzésének egyéni és kollektív lehetőségei.
13. A nem ionizáló sugárzások típusai, hatásuk az egészségre, prevenciós lehetőségek
A nem-ionizáló sugárzások felosztása, jellemzői. Az ultraibolya sugárzás tartománya, forrása, fizikai
jellemzői, munkahelyi előfordulása, hatásai, az egészségkárosodások megelőzésének lehetőségei. A
látható fény tartománya, forrása, hatásai, az egészségkárosodások megelőzésének lehetőségei. Az
infravörös sugárzás tartománya, forrása, munkahelyi előfordulása, hatásai, az egészségkárosodások
megelőzésének lehetőségei. A mikrohullámú sugárzás, rádiófrekvenciás sugárzás, lézersugárzás és
az ultrahang előfordulása, az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének lehetőségei.

14. Porártalmak (silicosis, asbestosis) jellemzői, prevenciós lehetőségek

A silicosis kialakulásának oka, előfordulása, tünetei, lefolyása, szövődmények. Silicosis
szempontjából fokozott kockázatot jelentő iparágak. Az asbestosis kialakulásának oka, előfordulása,
megjelenési formái, az azbesztexpozíció jellemzői. Asbestosis szempontjából fokozott kockázatot
jelentő foglalkozások.

15. Új típusú munkakörnyezeti kóroki tényezők hatása az egészségre (munkahelyi stresszorok,

képernyő előtt végzett munka stb.)
Legfontosabb munkahelyi stressz tényezők (EU) meghatározása, csoportosítása, a csoportok
jellemzése, példák. A stressz hatásai a szervezetre. A stressz hatása a munkavégzésre. Munkahelyi
pszichoterror (mobbing). A munkahelyi stressz megelőzésének lehetőségei, példák munkahelyi
stresszkezelő programokra. Az ergonómia fogalma, célja, fő területei. Ergonómiai kóroki tényezők
okozta egészségkárosodások. A képernyős munkahelyek fogalma, kóroki tényezők,
egészségkárosodások. A képernyő előtt végzett munkára vonatkozó szabályok. Ergonómiai
kockázatok az egészségügyben. Ergonómiai kóroki tényezők okozta egészségkárosodások
prevenciója.

16. A nehézfémek (foglalkozási és környezeti) hatása az egészségre és ezek megelőzése

Az arzén, ólom, higany, kadmium expozíció forrásai, akut és krónikus expozíció egészségkárosító
következményei, a nehézfém expozíció szűrésének, megelőzésének lehetőségei (foglalkoztatással
kapcsolatos követelmények).

17. A szerves oldószerek (foglalkozási és környezeti) hatása az egészségre és ezek megelőzése

A szerves oldószerek csoportjainak ismertetése példákkal. A szerves oldószerekkel való expozíció
forrásai, szervspecifikus toxicitása. Fontosabb szerves oldószerek okozta egészségkárosodás
ismertetése és megelőzése (foglalkoztatással kapcsolatos követelmények).

18. A gázok (foglalkozási és környezeti) hatása az egészségre és ezek megelőzése

A gázok csoportosítása a szervezetre gyakorolt hatásuk szerint, példák. Egyes gázok főbb
jellemzői, akut és/vagy krónikus hatásai, teendők akut mérgezés esetén.

19. Műanyagok, perzisztens környezeti kemikáliák (foglalkozási és környezeti) hatása az

egészségre és ezek megelőzése
Polimerekkel, monomerekkel és segédanyagokkal való expozíció lehetőségei. A fontosabb
egészségkárosító műanyagok csoportosítása, ismertetése példákkal. A perzisztens foglalkozási és
környezeti eredetű kemikáliák ismertetése példákkal, különös tekintettel a dioxinokra, PCB-re és a
DDT-re. A perzisztens környezeti kemikáliákkal való expozíció lehetőségei, tünetei, hatásuk az
egészségre és kapcsolódó munkaegészségügyi vonatkozásai. A perzisztens környezeti kemikáliák
szabályozása (Stockholmi egyezmény).

20. A peszticidek (foglalkozási és környezeti) hatása az egészségre és ezek megelőzése

A peszticidekkel való munkavégzés munkaegészségügyi, munkabiztonsági előírásainak ismertetése.
A peszticidek csoportosítási módjainak felsorolása, a kémiai szerkezet alapján történő csoportosítás
ismertetése példákkal, egészségre gyakorolt hatásuk bemutatásával; különös tekintettel a klórozott
szénhidrogénekre, szerves foszfátészterekre, karbamátokra és piretroidokra.
21. A levegő fizikai és kémiai sajátosságainak hatása az egészségre (a légszennyező anyagok
forrásai, egészségkárosító hatásai)
A kültéri légszennyezés forrásai, a kültéri légszennyezők egészségkárosító hatásainak rövid
felsorolása, beleértve a szállópor okozta ártalmakat is. A kültéri légszennyezés globális
egészséghatásai. Ködkatasztrófák definíciója, előfordulási formái; a redukáló és oxidáló típusú
szmog jellemzői (időjárás, légszennyezők, egészséghatások). A beltéri légszennyezés globális
helyzete, fontosabb beltéri légszennyezők forrása, megnevezése. A beltéri légszennyezők számára
legveszélyeztetettebb csoportok ismertetése, egészségkárosító hatásuk bemutatása. „Sick Buliding”
Szindróma (SBS) és tünettana.

22. A klímaváltozás okai, hatása az egészségre és környezetre

A klímaváltozás/éghajlatváltozás okai, üvegházhatású gázok jellemzői, forrásai. A klímaváltozás
hatása a környezetre és az egészségi állapotra, a klímaváltozással összefüggő főbb betegségek
jellemzői. Nemzetközi egyezmények a klímaváltozás visszaszorítása érdekében.

23. Az ivóvíz fizikai, kémiai és biológiai sajátosságainak hatása az egészségre

Az ivóvíz minőségét jellemző paraméterek, az ivóvízben található főbb káros kémiai komponensek
(arzén, nitrát, ólom) és forrásaik. Az ivóvízben található hasznos kémiai anyagok (fluorid, jodid)
ismertetése, hiányukban kialakuló kórállapotok. Az ivóvíz keménységének jellemzése, a lágy és
kemény víz okozta egészségügyi problémák bemutatása. Vízjárványok jellemzői.

24. A talaj, a szennyvíz és a hulladékok egészségkárosító hatásai (fizikai, kémiai, biológiai

sajátosságok)
A talaj főbb szennyezői, útjuk az emberig. A talajszennyezők csoportosítása példákkal. A talajban
található patogén mikroorganizmusok ismertetése, a talaj mikrobiológiai szennyezettségének
jellemzése. Szennyvíztisztítás főbb lépései.
A hulladék fogalma, környezeti hatásai, főbb csoportjai, kommunális és veszélyes hulladék fogalma.
Kommunális hulladék kezelési lehetőségei. A veszélyes hulladékok kezelési módszerei. Az
egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladékok jellemzői, keletkezése, gyűjtése,
tárolása, szállítása és ártalmatlanítása.

25. Az egészségügyi ellátás alapelvei, dimenziói, szereplői, a gyógyító-megelőző ellátás és a

népegészségügy hazai felépítése és feladatai
Az egészségügyi ellátórendszerek 3 fő jellemzője. Az egészségügyi ellátás szereplői, feladataik, a
szereplők kapcsolatai, érdekviszonyai. Társadalombiztosítás és a magánbiztosítás jellemzői, példák
(országok). A hazai egészségügyi rendszer felépítése, ellátási szintek. Definitív és progresszív ellátás
fogalma. Az alapellátás fogalma, jellemzői (a hazai alapellátás területei). A szakellátás területei, az
egyes területek jellemzői, feladatai. Egyéb ellátások. A hazai népegészségügy felépítése, szintjei, az
egyes szintek jellemzői. Az NNK, a megyei (fővárosi) és a járási (fővárosi kerületi)
kormányhivatalok feladatai.

26. Várandósgondozás; várandósság alatti, újszülött- és csecsemőkori szűrővizsgálatok, iskola-

egészségügyi ellátás; az iskolaorvos és védőnő feladatai
Várandósgondozás célja, szereplői és folyamata. Védőnői feladatok a várandósgondozás során.
Várandósság első, második és harmadik trimeszterében végzendő vizsgálatok. Újszülött- és
csecsemőkori szűrővizsgálatok. Iskola-egészségügy jellemzése (résztvevők, ellátandók köre, főbb
feladatok) Az iskolaorvos és a védőnő iskola-egészségügyi tevékenységei. Szűrővizsgálatok 6-18 év
között. A fiatalok egészségi állapotának és egészségmagatartásának főbb jellemzői.

27. A minőség fogalma az egészségügyben, a minőség dimenziói, minőségbiztosítás és

minőségfejlesztés az egészségügyben
A minőség fogalma az egészségügyben, komponensei. Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás,
minőségfejlesztés fogalma. Donabedian model. A PDCA ciklus szerepe a minőségfejlesztésben.
 „C”

A fertőző betegségek esetén a főbb szempontok:

előfordulás (hazai, nemzetközi helyzet)
kórokozó neve
terjedési mód (fogékonyság)
lappangási idő (fertőzőképesség a lappangási idő alatt)
jellegzetes tünetek
járványügyi teendők (teendők a beteggel és a beteg környezetében)
megelőzés (specifikus, aspecifikus)

1. Scarlatina, diphtheria, pertussis

2. Meningitis epidemica, Haemophilus influenzae meningitis, Pneumococcus pneumoniae által
okozott invazív betegség
3. Tuberkulózis, legionellosis
4. Morbilli, parotitis epidemica, rubeola
5. Influenza, COVID19
6. Mononucleosis infectiosa, varicella
7. Typhus abdominalis, Escherichia coli okozta enteritisek
8. Shigellosis, Calicivírus okozta járvány
9. Campylobacteriosis, yersiniosis
10. Rotavírus gastroenteritis, poliomyelitis
11. Hepatitis A, E
12. Giardiasis, ascariasis, enterobiasis, trichiuriasis
13. Salmonellosis, botulismus
14. Staphylococcus, Bacillus cereus, Clostridium perfringens okozta toxikoinfekciók
15. Lyme borelliosis, Kullancs-encephalitis
16. Hepatitis B, C, D, HIV/AIDS
17. Tetanus, Nyugat-nílusi láz
18. Trichomoniasis, pediculosis, scabies
19. Syphilis, akut urogenitalis chlamydiasis
20. Gonorrhoea, herpes simplex anogenitalis
21. Leptospirosis, brucellosis, listeriosis
22. Tularaemia, anthrax, ornithosis
23. Lyssa, toxoplasmosis
24. Vírusos haemorrhagiás lázak (Ebola, sárgaláz)
25. Taeniasis, echinococcosis, trichinellosis
26. Szubakut (fertőző) spongiform encephalopathiák

27. Az egészségügyi ellátással, ápolással összefüggő fertőzések fogalma, okai, jellemzői.

Infekciókontroll, nosocomiális surveillance
Az egészségügyi ellátással, ápolással összefüggő fertőzések (EEÖF) fogalma, esetdefiníciója, a
fertőzések fő csoportjai eredet és megjelenési forma szerint. Az EEÖF kialakulását befolyásoló
tényezők fő csoportjai, példákkal. Az infekciókontroll fogalma és alappillérei. A surveillance és a
célzott surveillance fogalma. A Nemzeti Nosocomialis Surveillance rendszer elemei, kötelező
kötelezően választható surveillance-ok. Az európai pontprevalencia vizsgálat célja, indikátorai
(példa).
28. Antimikrobiális rezisztencia előfordulása, okai, következményei, megelőzési lehetőségei
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) fogalma, típusai. Az AMR kialakulásának okai és
következményei. Az AMR előfordulása a világon és Magyarországon; multirezisztens kórokozók
okozta fertőzések hazai előfordulása. Az AMR visszaszorításért felelős szereplők. Az antibiotikum
stewardship programok. Az EU ajánlásai a helyes antibiotikum használattal kapcsolatban a
lakosságra, az egészségügyi dolgozókra és az egészségügyi ellátórendszerre vonatkozóan.