Az állkapocs és a fogazat szerzett

rendellenességei
I. Embryopathiák
• Embryopathiák
– Histogenesis
– Organogenesis
• Ártalmak
– Magzatburok rendellenességei
– Sugár hatás
– Egyes gyógyszerek teratogen hatása
– Vírusfertőzések (rubeola, kanyaró, toxoplazmózis,
influenza)
– RH-faktor inkompatibilitás
– Alkohol- és drogfogyasztás
I. Embryopathiák

• Minél kevésbé differenciálódottak a sejtek, annál

valószínűbb, hogy a károsító ágens hatására
elpusztul, vagy regulálódva tovább fejlődik az
embryo. A differenciálódás utáni időszakban
alakulnak ki az arc- és állcsontok fejlődési
rendellenességei, pl. az ajak- és szájpadláshasadék,
micrognathia vagy a fogléc fejlődési zavarai
(csírahiány, számfeletti fog)
II. Csecsemő táplálása
1. Természetes
Az anyamellről történő szoptatás nagyon fontos a szabályos fogív
kialakulásához. A szopás során végzett aktív izommunka az
állcsontok fejlődésének és növekedésének legfontosabb ingere.
Az ajkak, a nyelv, a száj körüli- és a rágóizmok fejlődésére is
jelentős hatással bír.
2. Mesterséges
Kisebb erőkifejtéssel jár, kevésbé serkentő.
A megfelelő szopómozgás kialakulásához elengedhetetlen a
nyelvfék letapadásának vizsgálata, szükség esetén annak
felszabadítása. A nyelvfék a későbbiekben a helyes hangképzés
kialakulásában is jelentős szerepet játszik. Fontos a csecsemő
minél tovább tartó anyamellről való táplálása!
III. Fektetési szokások
A csecsemő helytelen fektetése orthodontiai
anomáliákhoz vezethet.
1. Túl alacsony fejjel alvó gyermek
Az állkapocs hátracsúszik → nyitott száj → szájlégzés →
nyitott harapás → későbbiekben disztálharapás
2. Túl magas fejjel alvó gyermek
Az állkapocs előrecsúszik, ha öröklött hajlam is van →
progenia alakulhat ki
A középmagas fejtartással történő fektetés a
leghelyesebb.
A helyes fektetést már csecsemőkorban el kell kezdeni.
VI. A kisgyermek táplálása
A nem megfelelő táplálkozás a fogszuvasodáson kívül fogazati
rendellenességek kialakulásához is vezethet. Fontos a minőségi
összetétel és a fejlődéshez szükséges mennyiség.
• Fehérje
• Ásványi sók
• Vitaminok
• Nyomelemek
Fontos a táplálék fizikai tulajdonsága is. A pépes ételek nem
ösztönöznek rágásra. 12. hónapos kor táján jelennek meg az első
tejőrlők, amivel a gyermek már rág. Ilyenkor szilárd táplálékot is
fontos kapnia, hogy elősegítsük a masseter típusú rágás
kialakulását.
V. Szájlégzés
Az orrlégzés gátlása esetén a gyermek szájlégzővé válik.
Leggyakoribb oka az adenoid vegetacio. 10-12 éves korban
javasolt eltávolítani.
Következmény:
• Keskeny maxilla
• Gótikus szájpad
• Fogtorlódás
• A nyelv a szájfenéken
• Az ajkak ernyedtek
• Felső metszők kifelé dőlnek
• A felső ajak megrövidül
• Az alsó ajak megvastagszik, a felső metszők mögé kerül
még inkább kifelé döntve azokat
• Krónikus ínygyulladás a kiszáradás miatt
V. Szájlégzés

14. kép: Szájlégzés

VI. Gyermekkori rossz szokások
A rossz szokások következtében kialakult fogazati anomáliák az
összes rendellenességek kb. 20 %-át teszik ki. A nyitottharapásnak
gyakori oka valamilyen rossz szokás, ezért ezek ismerete nagyon
fontos a logopédusok számára is.
1. Cumizás
Legkorábban kialakuló rossz szokás, bár kevésbé veszélyes az
ujjszopásnál. A gyógycumikról megosztó a vélemény.
2. Ujjszopás
Leggyakoribb rossz szokás. A csecsemő a szájat mint a megismerés
eszközét használja, innen alakulnak ki a rossz szokások.
• Intenzitás (erő a fogakra)
• Gyakoriság (hányszor naponta)
• Időtartam (hány óra/nap, hány év); (4-6 óra/nap már
fogmozgást okoz)
VI. Gyermekkori rossz szokások
Következmény:
• Nyitott harapás
• Felső metszők előredőlése
• Alsó metszők hátradőlése
• Élharapás, keresztharapás
• Maxilla szűkülete
• Gótikus szájpad
Az ujjszopás minden formája megbontja a normális fogsorzáródást.
Sokkal nehezebb a leszoktatás és egyéb rossz szokások is kialakulhatnak
belőle.
• Párna csücske
• Zsebkendő szopogatása
• Ruhadarabok
• Körömrágás
• Ceruzarágás stressz
• Buccarágás
VI. Gyermekkori rossz szokások

3. Rendellenes nyelési formák

a) Nyelvlökéses nyelés
• Az infantilis nyelés 4 éves korig fiziológiás
• Ha továbbra is fennáll → elülső nyitottharapás, vagy
komplex nyitottharapás
• Adaptív nyelvlökéses nyelésnél a nyelv a front fogak
közé nyomul
b) Ajakszorításos nyelés
• Az alsó ajak a felső metszők mögé szorul
• Vegyes-, és maradófogazati időszakban figyelhető
meg
VI. Gyermekkori rossz szokások

4. A nyelv helyzete
A nyugalomban lévő nyelv a fogak orális felszínéhez
nyomódik, elhelyezkedéséből adódóan az alsó fogakat
nagyobb felszínen érinti.
5. Ajakkal kapcsolatos rossz szokások
Sokfélék lehetnek, de a fogazatra jelentős hatással
nincsenek, viszont a már meglévő malocclusiót
fenntarthatják.
• Nyalogatás
• Húzgálás
• Rágás
VI. Gyermekkori rossz szokások
6. Körömrágás
Kapcsolat lehet az ujjszopás és a körömrágás között.
A megnövekedett stresszel is összefüggésben áll, hiszen 3-6
éves korban kifejezetten emelkedik a körömrágók száma.
Jellemző lehet a köröm körüli bőr csipegetése, tépdesése is.
Ha hosszú ideig fennáll, azok a fogak, amelyekkel a körmét
rágja a gyermek, kijjebb állnak a felső fogívben.
7. Bruxizmus
A csikorgatás általában éjszaka történik, a fogak nagyfokú
kopásához vezethet.
8. Önsanyargatással járó nyálkahártya-sérülések
Egészséges gyermekeknél nagyon ritka. Mentálisan sérülteknél
10-20% lehet.
VII. A tejfogak idő előtti eltávolítása

Következmények:
• Helyzeti eltérést okoz
• Negatív hatású az állcsontok növekedésére
• Csökken a rágás effektusa
• Soron kívül vagy belül elhelyezkedő praemolaris
• Retencióban maradó praemolaris
• Soron kívüli szemfogak
• Több fog eltávolítása mélyharapást okozhat
VIII. Trauma
a) Az intrauterin életben a magzat helytelen
fekvése miatt facialis aszimmetria alakulhat ki,
ami szülés után általában kompenzálódik.
Leírnak mandibulahypoplasiát is, de ezek
valamilyen szindrómához köthetők.
b) Szülési sérülés ma már igen ritka. A fogós szülés
a TMI ízület ankylosisát okozhatta, ami gátolta a
mandibula növekedését, és ún. madárarc
kialakulásához vezetett.
VIII. Trauma
c) Tejfogazati balesetek
Okozhatják egyes maradó fogak helyzeti eltérését.
Legveszélyesebb formája az intrusio, amikor tejfogat ért
trauma hatására a fog benyomódik az alveolusba
(fogmeder).
Következménye:
• Akadály a maradó fog előtörésében
• Fogelmozdulás
• Dilaceratio
• Angulatio
d) A maradó fogakat ért ütés közvetlenül is okozhatja a
metszők területén egyes fogak keresztharapásba kerülését.
IX. Általános betegségek
a) Rachitis, ami ma már ritka, viszont súlyos esetben nagyfokú
nyitottharapást okoz.
Tünetek:
• Szűk fogívek
• Fejletlen állcsontok
• Gótikus szájpad
• Fogtrolódás
• Fogcsírapusztulás
b) Fertőző gyermekbetegségek, TBC, anaemia epilepszia – gátolják a
szervezet növekedését
Tünetek:
• Szűk fogívek
• Fejletlen állcsontok
• Fogtrolódás
• Késői fogzás
• Késői fogváltás
• Perzisztáló tejfogak
IX. Általános betegségek
c) Juvenilis rheumatoid arthritis
16 éves kor előtt érintheti a TMI-t, súlyos Angle II. típusú
anomáliát okoz, és gátolja a mandibula fejlődését.
d) Általános hormonális zavarok
• Gyógyszeres terápia a gyermekorvos és endokrinológus
feladata
• Fogszabályozás mint kiegészítő terápia
• A hypophysis elülső lebenyének hormontúltermelési zavara
rontja az Angle II. típusú anomáliát
• A gl. thyroidea az alapanyagcserét, a gl. parathyroidea
a mészanyagcserét befolyásolja
IX. Általános betegségek
d) Általános hormonális zavarok
• Mindhárom belső elválasztású mirigynek szerepe van az
állcsontok és fogazat fejlődésében
• Működési zavaruk okozhat:
– Fogívben szűkület
– Prognathia
– Mandibula fejletlensége (madárarc)
– Fejletlen proc. alveolaris
– Fogtorlódás
– Mélyharapás
– Késői fogzás
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!
 Irodalomjegyzék

• DÉNES JÓZSEF (szerk.) – HIDASI GYULA (szerk.): Gyermekfogászat,

fogszabályozás. Budapest, Semmelweis Kiadó, 1998.
• DR. FÁBIÁN GÁBOR (szerk.) – DR. GÁBRIS KATALIN (szerk.) – DR. TARJÁN
ILDIKÓ: Gyermekfogászat. Fogszabályozás és állcsont-ortopédia. Budapest,
Semmelweis Kiadó, 2013.
• DR. MELCZER KAMILLA: Gyermekfogászat. Debrecen, DOTE Rektori Hivatala,
1981.
 Képjegyzék
1. kép: DÉNES JÓZSEF (szerk.) – HIDASI GYULA (szerk.): Gyermekfogászat,
fogszabályozás. Budapest, Semmelweis Kiadó, 1998. 148. o.
2. kép: DR. FÁBIÁN GÁBOR (szerk.) – DR. GÁBRIS KATALIN (szerk.) – DR. TARJÁN
ILDIKÓ: Gyermekfogászat. Fogszabályozás és állcsont-ortopédia. Budapest,
Semmelweis Kiadó, 2013. 165. o.
3. kép: Uo. 191. o.
4. kép: https://www.semanticscholar.org/paper/Clefting-syndromes
.-Drew/ff449c462432ff2b4f90758fca7166e23392c26d 2019.02.25.
5. kép: https
://www.sanoral.com/sanopedia/item/fogszab%C3%A1lyoz%C3%A1si-diagnosztik
a.html
2019.02.25.
6-7. kép: DR. FÁBIÁN GÁBOR (szerk.) – DR. GÁBRIS KATALIN (szerk.) – DR. TARJÁN
ILDIKÓ: i. m. 177. o.
8. kép: Uo. 178. o.
9. kép: Uo. 190. o.
10. kép: DÉNES JÓZSEF (szerk.) – HIDASI GYULA (szerk.): i. m. 21. o.
11. kép: DR. MELCZER KAMILLA: Gyermekfogászat. Debrecen, DOTE Rektori
Hivatala, 1981. 11. o.
12-13. kép: DÉNES JÓZSEF (szerk.) – HIDASI GYULA (szerk.): i. m. 29. o.
14. kép: Uo. 181. o.