N- hangzó

zárhang. A hangszalagok zön-

képzett orrhangú a fogsor is.
N: Zöngés, fogmedernél laza állejtés
mellett nyitott
hangszalagokon
keresztül jut el a
Nyitottak az ajkak, lévó
Képzésmóód:
levegQ a
zöngeállásban felsó fogsor mentén tel-
nyelvperem a
geállásban vannak. A kiáramló két oldalon
a
ezáltal a levegQ
nyelv hegye a fogmedernél,
szájpad nyitja a z orriüreget,
Szajüregbe. A kiáramló levegö útját.
A(lágy fel , mig a nyelv le nem
elzárja a nyitás az orrüreg
jes zárlattal szájpadi nazális a hangszín.
távozik. Mindaddig tart a lágy lesz még sajátosabb,
az orrüregen rezonátor szerepet kap,
ettól csak azzal, hogy a
orrüreg mással szeml ltetni,
ereszkedik. Az nem tudjuk a kistü-
mozgását sajnos hatására elhomályosodik
A lágy szájpad nyitó kiáramló levegó
folyamatos zöngeadás
közben az orrüregen érkezik.
a megvizezett
tenyérre langyos levegó eredetq.
kör, vagy általában organikus
ritkán fordul elQ, s
AN- hangzó hibája

A hibák oka:
Szervi, azaz organikus: orrhangzósságnál a szájpadlás és ajkak
centrális eltérések, nyilt
a perifériás vagy okozzák a N -

hangzó hibáit;
eltérései, anomáliái
anatómiai
ohallássérülés is organikus
eredetü hibát eredményezhet;
vezethetnek;
különféle zavarok is N hibákhoz
beszédpercepciós
müködéses, funkcionális: automatizmus együttesen szerepel-
hibás
oa beszédszervi mozgások üigyetlensége és a
nek a kiváltó okok között.

Helytelen képzés> N D
Felcserélt képzés: N=M N L N=NY
Leggyakoribb torz képzés:
zárlat a fogéleken történik;
fogközi (interdentális) képzésmód, amikor a nyelvhegyi
nyelvháti (dorzális) képzésmód, amikor a zárlat nyelvháttal történik;
oldalréses (laterális) képzésmód, amikor a nyelvperemi zár gyenge, vagy hiånyzik;
fognyomásos (adentális) képzésmód, itt általában nyelvlökéses nyelés áll a háttérben.

Hívóképe: a fenyegetQ kézmozdulat,

intés,dorgálás: .na-na" e
A
ElókészítQ gyakorlatok
ElökészitQ mozgásos gyakorlatok:
laza állejtések;
laza zárás-nyitás;
pattintások - fúvásokkal kombinálva;
gazdag fúvó gyakorlatsorok:
szájon át;
oorronát;
nyelvemelö gyakorlatok:
Szájtéren kivül;
$zájtérben;
nyelvperem, nyelvhegy izomerejének fejlesztése;
178
 .felsómetszófogak érintkezésénél papírszelet, fogpiszkáló, szívószál tartások;
felsó metszöfogak mögöti alveoláris területen nyclvheggyel pålcika, szívószál, fog
piszkáló tartások;
pattintó nyelvgyakorlatok a felsQfogmedernél:
T-T-T-T- T...
o át-át-át-át-át...
áttá-áttá-áttá-áttá-áttá...
ciklizálások
ciklizálások L - T hangzók A - A - E magánhangzókkal kapcsolva:

(állmozgás függetlenitése a nyelvmozgástól)

lá-lá-lá-lá... tá-tá-tá-tá...
ola-la-la-la... ta-ta-ta-ta..
le-le-le-le... te-te-te-te..

nyelvhegyi izomerejének növelése: csettintések tartásokkal.

ElókészitQ hallásfejlesztések:
zöngeérzëkelések;
finomabb zörejek megkülönböztetései;
egyre halkabb zörejek felismerése;
zöngés és zöngétlen hangzók megkülönböztetései;
légáram hatásának megfigyeltetései:
folyamatos légáram hatása szájon át;
pattintott légáram hatása szájon át;
légáram hatása orron át;
különféle légáramok (széles-szük) hatásának felismerése;
folyamatos légáram és pattintott légáram elkülönítése;
különféle légáramok hatásának felismerése:
orron át: nyelvi zár - ajak zár elkülönítések;
szájon át: zöngés zöngétlen zárlatok hatásai;
-

elkülönítése;
zöngés, folyamatos légáram és zöngétlen pattintott légáram
hangzó hívóképekhez kötése:
differenciálunk;
valamennyi paraláliával ejtett hangzót külön tudatosítunk,
valamennyi felcserélt képzésü hangzó és hívóképének egyeztetése:
N = D
N M N=L N=NY

valamennyi változatban kialakítjuk a hallási figyelmet:

izoláltan ejtett fonéma párokban;
vokálisokhoz kötötten:
valamennyi fonetikai helyzetben;
szavakban felismerés, hanganalízis
-
szintézis:

valamennyi fonetikai helyzetben;

oppozíciós szópárokban:
valamennyi fonetikai helyzetben:
N=L N=NY N= D
N M
- nál-nyál nana - dada
nép - lép
n a - ma
Ani - Ady
tini - Timi nana - Lala Anna- anya
van - vad
hon hol
ton - Tom csin csiny

helyes- helytelen ejtések megkülönböztetései:

179
 tá
pontosabbá
a N -
hangzó
pontatlan
seinek egisme-
tesszük
lunk, s megfigyeltetjük a
helyes zárlat
labdát varázsolun
illetQleg az elkr
hangutánzásokkal

Játékos

rését.
Nyelvünkböl
dobverót,
pattogó
renyhe,
nyelvháttal
képzett,
létrehozott ,N*" han
yújtott nyelvv
N - hangzót,
valamint a
vagy
teloldalasan
kat.
képzett
(labiodentálisan,
vagy
interdentálisan),

differenciálások,
s csakjelzi, lzi, mutatja növendékün hogy jó N,
s z e n z o r o s

mindhvégig hallott-e!)
(Ezek
ossz
N" hangzót hallási figyelmet:
pontatlan, kialakítjuk a
,,

anagr változatban
v a l a hangzókapcsolatokban
mennyi valódifferenciálás:

valamennyi fonetikai helyzetekben;

hangzóváltoztatásokat:

szavakban is felismertetjük a
valamennyi fonetikai helyzetekben;

oppozíciós szópárokban:
valamennyi fonetikai helyzetekben.

N-hangzó
kialakításához vezetó gyakorlatok:
füvógyakorlatok célzottan; M- hangzónál.
füvógyakorlatokat, akár a
Széles skálán végezzük az elQkészító
ållitot pici allatokat, a kis müanyag-jelzötáblákat el
Lobogtatjuk a lángot, az asztalszélre
pörgetünk, vattacsomót az asztallapon elóre füiunk (u
füjjuk, feldöntjük azokat; papírforgót cernara erositett papíralakzatokat pattoo.
senyben), pingpong labdával gólt pattintunk kapuba,
tatunk, táncoltatunk. stb.
egyre célirányosabban pöccentjük a papírt nyelvheggyel, figyeljük a megtett út hosszát
a papírszeletke ívét;
Valamennyi füvógyakorlatban a levegöirányitás és adagolás megfigyeltetése, valamint a lég-
áram hatásának tudatos rögzítése a feladat.
célirányos nyelvemelQ gyakorlatoknála nyelvhegy megtámasztása-tartása-elengedése:
fel-le: függöleges irányú nyelvhegyimozgatások némán;
fel-le: függöleges irányú nyelvhegyi mozgatások T - D - L -hangzókkal;
vizszintes irányú nyelvmozgás: felsóajaktól a felsó fogmederig és vissza;
tükör elötti utánzásokkal célirányosan játszogatunk, figyeljük a kapaszkodó nyelvhegyet,
majd váltakozva véégezzük az elQzQ utánzásokat némán és pattintásokkal komb1nalva.

N-hangzó fejlesztése
Eszközei: Nhívóképe;
iskoláskortól: N betüképe;
miüanyag pálcika, szivószál;
zöngeérzékelést demonstráló hangszerek;
felfajt léggömb;
Módszere: indirekt hangzófejlesztés;
direkt hangzófejlesziés.

Indirekt hangzófejlesztés
A hangutánzó gyakorlatok
egyben a
hangzófejlesztések.
AZ indirekt
hangzófejlesztésnél rosszallás kifeiezésekor ltrehozott orhangzosu
a
Zasbol inditjuk a
zöngeképzést, melyet dús orr rezonanciával folyamatta <ítunk.
NNNNNNNNNNNNN NNNNNNNNNNNN
-

a1dh
Adorgálás hanghatásának utánzása
NANANANANAN NANANANANA ciklikus sorokban:
180 NANANANANA
 Lassü -gyors váltakozásokkal:
NANANANANA nanananana NANANANANA nanananana
.Hangeröváltakozásokkal:
NANANANANA NANANANANA
.Hangeróés tempóváltásokkal:
NANANANANA nanananana NANANANANA nanananana

Természetesen minden rosszallást többször ismétlünk, ahol az ismétlések adják a folyamatban

a szaggatást.
További lehetóségeket is kipróbálunk, hogy az indirekt képzést megteremtsük. Minden
olvan helyzetet utánozgatunk, ahol a nazális zöngét segitségül hivhatjuk.
Segithet a szirénázóautók utánzása, ahol a N - hangzó magassági váltásait teremtjük
meg, ternmészetesen ciklikusan:
NENÓ nénó NËNO...
NINU ninü NINU...
NnNnNnNn NnNnNnNn...
Avigkedvú dalolások is jó utánzási lehetöségekkel szolgáinak:
danadana-dondonnn-danadana-dondonnn.
Ismert dalok,,nanázó" dúdolása:_
NANANA NANANNA
,Süss fel nap": NANANA nananana-nananana

magánhangzó nélkül:
N-N-N N-N-N n-n-n-n-n-n-n-n N-N-N

Direkt hangzófejlesztés
Nyelv emelése közben folyamatos zöngét adunk:_
N N N N
(Itt a levegóáramlását az orr elé tett kézfejen érzékeltessük.)

N-hangzó tudatositása
sSzélesen tánmaszkodika felsQmetszöfogak mögött és
A ket ajak és afogsor lazán nyitott, a nyelv
nyelvzár miatt.
jelsöfogsor mentén két oldalt. A gége rezeg, majd ez rezgQ levegQ megakada
a

A levegó csak az orriüregen távozik.

A levegó hatása erQtlenebb, mint a D hangzóé, de folyamatossága miatt jól
-
érzékelhetQ!

Aktiv mozgást végeza nyelv elülsQ része, (a nyelvhegy felsQ fogsor

a mögöti zárlatával)
vezetð
hangszalagok. A lágyszájpad nyitja az orrireg, felé
utat.
valamint a
otthon kell színezni, ha egymás
(Házi feladatként 1 nagy és 9 kis fenyegetQ kéz, amelyeket
utan minden kéznél legalább négyszer megszólal a N - hangzó!)

Rögzítés történik a hangzókapcsolatok,

A rögzités folyamán a fonetikai
SzÓtagsorokmegszilárdítása.
Eszközei: hivóképek;
rÖgzítQtáblák;
Módszere: utánmondás;
szabályok figyelembevételével
iskoláskortól: betükártyák;
szótagkártvák;
utánmondás és olvasás.

ejtett, izoláltan de már stabillá vált fonémát módsze-

Rogzítésnél feladatunk, hogy az önállóan,
magánhangzókhoz. A legkönnyebben ejthetQ formáktól a fonetikai szabá-
resenkapcsoljuk a
kapcsolatokig vezetóúton
yoknak és a fokozatosságnak a betartásával a legnehezebben ejthetö
181
 haladunk Tükörelött dolgozunk. Természetesen azt fhgyeljük, hogy hol és milaen ajakállással
megfelelöen alakitjuk a kapcsolandá moKallássa
képeztük a rögzítendQ hangzót, s ennek
sorrendjét. A helyes kapcsolási sorrendet a kepzesmozzanatok rokonsága, a vizuingzók
szemlélhetéslehetóségeiszabják meg.
iálisánhangzok
kep és a

Rögzítési menetben a magánhangzók kapcsolási sorrendje:

-i
a e-0-ö-é- ú -ú
hangsor elején:
n á - na - ne - no - nö - né - nu - n ü - ni

hangsor végén:
an a n - en - on - ö n - én - un - ün - in

vokálisok közöt:
áná - ana - ene - ono - önö - éné - unu - ünü - ini

Automatizálás
Az automatizálás a rögzítési sorrend szerint, a hagyomanyos
tol a mondatgyakorlatokon át:.
menetben halad a szógvakorlato
Eszközei: tárgyképek; iskoláskortól: betiíkártyák;
eseménykpek; Szókártyák;
versek, mondókák, történetek; mondatok, történetek;
feladatlapok;
Módszere feladatlapok, olvasólapok.
utánmondások adott fonetikai helyzetben: utánmondás, olvasás.
oszó elején;
OSzO vegen,
Szóközi helyzetben;
képmegnevezések (segítségekkel és önállóan);
N-hangzó fonetikai helyének meghatározása:
hangzókra bontott szavakban a N hangzó tudatosítása; -

irányított és önálló mondatalkotások;

önálló szövegmondás: vers, történet;
spontán beszédben történQgyakorlás:
kis versek, speciális gyakorlóanyagok és a
szükség szerint a motoros differenciálások spontána megnyilatkozások
A terápia
elejétQl számítunk a N hangzó stabil zárják terápiát.
jelenlétére, mivel nagyon ritka a hianya. igy
-

valôjában aN-hangzó automatizálásának

anyagunkat. idején végigvehetjük az eddigi, valamennyi mondal-
N-hangzógyakorlása
Tisztán artikulálható rövid beszédfolyamatban
Szúrt mondatok
hangzóállomány: P- B-T- D- H- F-V-L-N
Anna nevet. Nini! Itt
van apa neve
lapon! Anna ne vedd el a
a
felhöt? Fenn, lenn,
benn, talán a nap elött? Libben-lobban a labdát Nellitöl! Hol lehet latni
a

Jolán ne hiívd be a fonal. Ne félj, ülj le, a

val tanulta Albániát.
pulit! Tanulni indult Nándi délután. A pun c
tanulnivaló Albánia volt. Nándi Jan
A Duna
Ildivel állt a hid elé, délben. habjaiban halat pillantott Andi. Andi éjjel-nappal nevetett. Da

182
 artikulálható rövid történet
Tiszián
Szrthangzóállomány: P-B-T-D-H-F-V- L- J-M- N
Minden délután clindult tehenével, Helénnel a folyó mellett. Nclli a dombolda-
Nelli falun élt.
elaludt. Nem láthatta a felhQt, ami elfedte a napot. Lebbent a falevél, dobbantott
a
lan lepihent,
talän fëlt. Futott otthona felé a tehenével.
tehén. Nelli felpattant,
Mamája túnödött:

-Hol van Helén, a tehén?

Nelli? Hol van

lebbent-libbent.
Valami dobbantot, majd
Fújtatott.
Nelli ijedten betoppant.
futottam! mondta Nelli.
Jaj, de fëltem, folyton
-

elé állt, majd elbújt óljába.

A puli Nelli
libbent-lobbant minden falevél.
Bumm! Bumm! Fujt, majd
itthon! -
mondta Nelli.
-

Jaj, de jó vad idQ lett vidám délutánból!

látta otthonából, milyen a
Nelli mamája döbbenten
mellé ült.
Majd Nelli mamája
Nelli mamája mellett pihent.

BovülQ mondatok

Szirthangzóállomány: P- B-T- D- H- V-L-N

Naponta hajnalban indult.
vonattal.
Naponta hajnalban indult
Nándi naponta hajnalban indult vonattal.
Nándi Andival naponta hajnalban indult vonattal.
Nándi Andival naponta hajnalban indult vonattal, tanulni.
Nándi Andival naponta hajnalban indult vonattal, latint tanulni.
Nándi Andival naponta hajnalban indult el vonattal, latint tanulni.

183