A tanácsadás elmélete és módszerei

Csecsemő és kisgyermeknevelő Ba szak

 Kommunikáció
 Kommunikáció: információ csere az adó és a vevő közt. Dinamikus kölcsönös folyamat.
Adó/ kommunikátor: kezdeményezi a kommunikációt, így ő lesz a kommunikáció forrása, ő kódolja az üzenetet.
Vevő/ befogadó: dekódolja az üzenetet
 A Palo Altoi kommunikációkutató iskola
 Két dolog jellemző az emberi kommunikációra:
- a kommunikáció az emberi élet szükségszerű velejárója.
- A kommunikáció mindig két szintű folyamat, mindig van egy tartalmi és egy viszony meghatározó szintje.
 A kommunikáció lehet:
- Direkt vagy indirekt
- Egyirányú vagy kétirányú
- Egyenrangú vagy kiegyenlítetlen
 A verbális csatorna
 Eszköze a nyelv!
 Sajátosságai (Hockett)
- Leválasztottság
- Nyitottság
- Hagyományozás
- Kettős mintázottság
A nyelv a gondolkodás eszköze is!
Nyelvi realitáselv (Sapir és Wolf)
 Nem verbális csatorna.
Intimitás egyensúly hipotézis (Argyle és Delon)
 Mimika
 Tekintet
 Vokális csatorna
 Gesztusok
 Érintés
 Poszturális csatorna
 Térközszabályozás
 Kulturális szignálok

 A gyógyító beszélgetés kommunikációelméleti alapjai

(Tringer László)
 A kommunikáció információk továbbítása és egységes jelrendszer szerinti dekódolása.
 Az egyik sajátossága a kommunikációnak, hogy a közölt és a dekódolt információk mennyisége között
jelentős különbség van.

 A segítő kapcsolat lényege, hogy a szakember képzettségénél fogva olyan információk dekódolására is
képes, amelyek a kommunikációs folyamat során általában rejtve maradna.

 A kommunikáció jellemzői:
 A kommunikáció szükségszerűsége, vagy kommunikációs kényszer elve.
 A kommunikáció többcsatornás jellege.
 A kommunikáció többszintű.
 A kommunikáció tagolt.
 A kommunikáció promotív.
 A kommunikáció pszichológiai szükséglet.

 Kommunikációs csatornák szerepe a segítő beszélgetésben

 Verbális csatorna:
A tanácsadó elsődleges eszköze, körülhatárolt információegységekkel, fogalmakkal dolgozik. (nyelv)
 Nem verbális csatorna:
Ezáltal lesz a beszéd több mint a nyelv.
 A nem verbális csatorna funkciói
- Érzelmeket fejezünk ki általuk
- Illusztratív funkciója van.
- Szabályozó funkció
- Valahova tartozást fejezhet ki (emblémák, szignálok)
- Adaptáló funkció
 A vokális csatorna szerepe
Elemei: hangnem, hanghordozás, hangsúly, a beszéd üteme, szünetek, a beszéd intenzitása
 Hangsúlyozás útján emeljük ki a lényeges mondanivalót vagy elsimítjuk azt amit nem tartunk fontosnak.
 Ide tartozik a szünet, hangsúlyozhatunk vele valamit, de zavart is kifejezhet
 Mimikai kód szerepe
 Terápiás helyzetben különösen fontos,hogy az arckifejezés olvasását a kommunikáció egészébe integráljuk.
 A segítő kommunikáció kevés esettől eltekintve szemtől szembeni helyzet.
 Tekintetnek különösen nagy szerepe van,
 A tekintetváltás időtartalmát, szaporaságát szigorú szabályok uralják.
 Tekintettünket terápiás helyzetben pontosan kliensünk igényeihez kell igazítani.
 Érzelmek hatására könnybelábad vagy csillogni kezd a szemünk
 Száj, arcizomzat mozgása (mosoly, nevetetés)
 Mosoly erőteljes promótív jellege van, valamint a nyugodt, bizalmas légkörmegteremtésére szolgál.

 Metakommunikáció
 Metakommunikáció közlés a közlésről.
 A kommunikáció összes csatornáján megjelenhet.
 A metakommunikáció viszonyokat fejez ki:
- viszony a befogadóhoz
- Viszony a tartalomhoz
- viszony a szituációhoz
 Tanácsadás
 A tanácsadás kifejezés kettős jelentésű:
- Egyrészt: jelöl egy helyzetet – amelyben valaki tanácstalan, segítségre van szüksége.
- Másrészt: jelöl egy interperszonális viszonyt, amelyben az egyik személy tanácsot kér, a másik személy
pedig kész tanácsot adni.
- A tanácsadás gyűjtőfogalma- "az egyensúlyban levő, nem beteg személyek számára van fenntartva" (Bagdy,
2009)
 A tanácsadói tevékenység központjában egy specifikus szakterület áll
 "A tanácsadás viszonylag rövid távú, interperszonális elméleti alapú, etikai és jogi normák által irányított
szakmai tevékenység, amelynek fő célja: pszichológiailag alapvetően egészséges személyeknek segíteni
fejlődési és szituációs problémáik megoldásában." (Ritoók, In: Báthory-Falus, 1997) (pedagógiai lexikon)
 Saját értelmezésünkben:
- a tanácsadás tehát elsősorban a normálisan működő, de az aktuális élethelyzetben elakadt személyek segítése
abban
- hogy elérjék céljaikat, vagy
- hatékonyabban működjenek
Jellemzői:
- hogy középpontjában az aktuális élethelyzeti probléma áll
- megoldásán a jelenre összpontosítva, tudatos szinten dolgozik a tanácsadó támogatásával a kliens.
- Ez a folyamat preventív célokat is szolgál, hiszen a probléma optimális megoldása elősegítheti a további
problémák megelőzését. (V. Dávid, 2002)
 A képzett tanácsadók arra törekednek, hogy a problémahelyzetben lévő tanácskérővel közösen keressenek
megoldást, figyelembe véve a tanácskérők élethelyzetét, személyiségét és a külső körülményeket. „
 Az a jó döntés amelyet a tanácskérő önmaga hoz meg, miután megvizsgált több lehetséges alternatívát, és
amely döntéséért hajlandó vállalni a felelősséget, vagyis viselni az elhatározás következményeit. (Xantus
László)
A saját döntés előnyei az alábbiakban foglalhatók össze:
 A saját megoldások illeszkednek legjobban a tanácskérő személyiségéhez, életvezetéséhez, környezetéhez,
egész életútjához.
 A saját döntést jobban meg tudja valósítani, mert átgondolja a lehetőségeket, érzelmileg elköteleződik a
megoldás mellett, előrevetíti a lehetséges kivitelezési módokat, következményeket.
 Az önállóan meghozott döntés ahhoz is hozzájárul, hogy a jövőben adódó problémák esetében is képesek
lesznek önálló problémamegoldásra, döntéshozatalra.
 A szakszerű tanácsadás során a képzett szakember a tanácskérő személyt képes végigvezetni egy
problémamegoldó folyamaton úgy, hogy a tanácskérő önmaga gondolja végig e folyamat lépéseit, és számba
véve a probléma megoldásához szükséges információkat, kidolgozva a megoldási alternatívákat eljut egy
önálló döntés meghozataláig.
 A laikus és professzionális tanácsadás különbségeit az alábbiakban hasonlítjuk össze:
 Pedagógiai tanácsadás:
 célorientált problémamegoldó tevékenység
 a pedagógusok személyközi kapcsolaton keresztül nyújtanak támogatást tanítványaik/neveltjeik (vagy azok
szülei, nevelői) részére,
 az intézményes nevelés során előforduló élethelyzetek legoptimálisabb megoldása érdekében. Ebben az
interakcióban az adott probléma megoldásához kapcsolódó információk feldolgozása történik meg a
tanácsadó pedagógus segítségével
 A tanácsadás kompetenciahatárai
 kompetencia valamely gyakorlati feladat, feladatkör sikeres ellátására való fölkészültséget, jelent,
 A kompetenciahatárok arra keresik a választ, hogy miben illetékes, miben tud igazán segítséget nyújtani a
tanácsadó.
 A sikeres tanácsadási folyamathoz két dologra van szükség
- tanácsadói szaktudásra
- szakterületi tudásra
Ha a tanácsadás kompetenciahatárait igyekszünk egy-egy esetben konkrétan eldönteni, akkor a következő
szempontokat érdemes figyelembe venni.
 Szakterületi tudás szempontjából
- az én szakismereteimre van-e szüksége a kliensnek?
 Tanácsadói szakértelem szempontjából
- a tanácsadás, mint a segítő szolgáltatások egyik formája , adekvát beavatkozási mód-e a kliens problémájának
kezeléséhez.
 Wiegersma modellje – a problémák ötfokú elkülönítése:
 1. szint: A normális ember mindennapos életében előforduló problémák
 2. szint: Bonyolultabb döntési helyzet.
 3. szint: Komoly belső konfliktusok szintje.
 4. szint: A döntési problémák neurotikus problémákkal együttesen jelennek meg.
 5. szint: Nagymértékű integrációhiány, amely pszichés, vagy organikus patológiával is együtt járhat.
 TANÁCSADÓ SZEMÉLYISÉGÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS A TANÁCSADÁS ETIKAI KÉRDÉSEI
 A tanácsadás folyamatában alapvető fontosságú a tanácsadó személyiségének egészségessége, épsége, hogy
ő maga is céltudatosan működő, érett személyiség legyen.
 A segítőnek saját mentálhigiénéjével is komolyan foglalkoznia kell. Ennek négy fontos oldala
- a szakmai közösség,
- a "sivatag",
- a továbbképzés,
- a nem szakmai élet.
 Milyen a jó tanácsadó? (elvárt tulajdonságok)
 Az első: az intellektuális kompetencia,
 A második: a megfelelő szintű energia,
 A harmadik: a flexibilitás, azaz rugalmasság,
 A negyedik jellemző: a támogatás,
 Az ötödik jellemző: a jóindulat
 A hatodik tulajdonság: az önismeret,
 Etikai kérdések
  A tanácsadónak szigorú etikai követelményeket is be kell tartania a segítségnyújtás során. Az etika fogja
össze azokat az erkölcsi követelményeket, elvárásokat, amelyek az emberek közötti viszonyt, érintkezést
szabályozzák. (Szőnyi, 2009)
 Az olyan személy, aki segítségért, információért fordul a tanácsadóhoz, sérülékeny és védtelen a támadó
magatartással szemben.
 A tanácsadási folyamatban történtekért elsősorban a tanácsadónak kell vállalnia a felelősséget.
 A klienssel való kapcsolatban tekintettel kell lenni a tanácskérő emberi méltóságára. Szem előtt kell tartani a
„primum nil nocere” elvét, azaz, semmi olyat nem tenni, ami árt a kliensnek, vagy a társadalomnak.
 A kettős kapcsolat elkerülése érdekében olyan személyekkel, akivel más szoros kapcsolatban is áll a
tanácsadó (családtagok, barátok stb.) kliensi kapcsolatot el kell kerülni.
 Ne kérdezősködjön a tanácsadó irreleváns részletek felől. A tanácskérő életének személyes intim részletei,
amelyek az adott problémával nem állnak kapcsolatban, nem lehetnek a tanácsadási beszélgetések témái.
 Olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon a klienssel, ahogyan szeretné, hogy hasonló helyzetben
vele is bánnának.
 A tanácsadót titoktartás kötelezi azon információkra vonatkozóan, amelyeket kliensétől, illetve klienséről
szerez. Olyan esetekre, adatokra, amelyeknek közlésére a tanácsadót a kliens felhatalmazza, nem terjed ki a
titoktartási kötelezettség.
 A publikációkban, esettanulmányokban ügyelni kell arra, hogy a személyre vonatkozó adatokat úgy elfedje,
hogy azok alapján az érintettek ne legyenek felismerhetők.
 A tanácsadó ismerje jól saját felkészültségének határait, (a szakmai kompetencia kérdéskörén belül) és ezt ne
lépje túl.
 Tanácsadási modellek és stratégiák
I. AZ ÁLTALÁNOS TANÁCSADÁSI MODELL
- A probléma megfogalmazása
- Munkafázis – az alternatívák kialakulása
- A cselekvésre vonatkozó döntés kialakítása.

 A PEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS MODELLJE

 Első szakasz – kapcsolatfelvétel – problémafeltárás
 Második szakasz – alternatív megoldások kidolgozása
 Harmadik szakasz – döntés – cselekvési terv kidolgozása.
 Negyedik szakasz: A megoldás megvalósításának nyomon követése
 Tanácsadási stratégiák
 A tanácsadási stratégiák alatt azt a folyamatot értjük, amelyben a tanácsadási modellt összekapcsoljuk a
tanácskérő egyéni igényeivel, problémájával.
 Vithner : kategorizálása szerint a problémafelvetések az alábbi típusokba sorolhatók.
- Információkérés
- Megerősítési igény
- Valódi tanácsadási helyzet
- A tanácsadási kompetenciát meghaladó esetek
- Döntés előtti mérlegelés

 A TANÁCSADÁS MÓDSZEREI
(főbb módszertani kérdések)
 Ismerje a tanácsadó a tanácsadási folyamat lépéseit és legyen képes arra, hogy a klienst belső munkára
késztetve végigvezesse a problémamegoldó folyamaton.
 Ismerje és készségszinten alkalmazza a beszélgetésvezetési módszereket.
 Ismerje az öndefiníció alakulását elősegítő módszereket és a problémadefinícióhoz igazodva tudja
kiválasztani a megfelelő kérdőíves, vagy egyéb öndefiníciós eljárást. A kapott eredmények feldolgozását
tudja beépíteni a tanácsadási folyamatba.
 Ismerjen mérlegelési, döntési eljárásokat, ismerje fel, hogy adott tanácsadási helyzetben melyik eljárás
alkalmazása szükséges.
 Ismerjen információhordozó eszközöket a tanácsadás témájához kapcsolódóan, maga is legyen a szükséges
aktuális információk birtokában.
 Megfelelő szakmai kapcsolattartással biztosítsa, hogy szükség szerint más helyszíneken is segítséget kapjon
a tanácskérő.(V. Dávid 2002).
 A tanácsadásban alkalmazott módszereket négy fő csoportba soroljuk
 a beszélgetés, mint a tanácsadás fő módszere, melyet a tanácsadási folyamatban végig alkalmazunk.
 az öndefiníció kialakulását támogató eljárások ismerete, (leggyakrabban öndefiníciós kérdőívek),.elsősorban
a tisztázás szakaszában alkalmazunk
 az információhordozó eszközök hatékony használata a kliens problémájával összefüggésbe hozható releváns
információk keresése és kezelése
 az alternatívák közötti mérlegelést elősegítő eljárások, melyeket a végső döntés kialakításánál alkalmazunk