Segítő kapcsolat II.

Dr. Szontagh Pál Iván

főiskolai docens
A segítő beszélgetés ismérvei (Rogers)

• Non-direktív
• Empátia, kongruencia, feltétel nélküli
elfogadás
• Tartalom helyett a megjelenő érzelmekre
való odafigyelés, azok visszatükrözése.
• Egyenrangúság
• Kliensközpontú
• Igyekszik objektívnek maradni (bár
előfordulhat, hogy érzelmileg bevonódunk
a kontroll megtartásával!)
Segítő munka feltételrendszere

KÜLSŐ FELTÉTELEK
• Társas környezet (család, szomszédság, lakosság) pszichológiai
kultúrája, hozzáállása
• Szervezeti keretek: intézmény, team, illeszkedés, „segítő közösség”
• Kooperációs modellek: bifokális modell, miliőkultúra modell stb.

BELSŐ FELTÉTELEK
• Önkéntesség, motiváltság, spontán igény, szocializáltság
• Ha nincs: szocializálás a lélektani munkára
• Mentális tényezők: rapport készség, együttműködési készség,
"szenvedésnyomás"
Dr. Grezsa Ferenc: Mentálhigiénés segítő kapcsolat
http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2012/06/Dr.-Grezsa-
Ferenc_Ment%C3%A1lhigi%C3%A9n%C3%A9s_seg%C3%ADt%C5%91_kapcsolat.pdf
Kapcsolati aszimmetria tanácsadási helyzetben
A kliens motívumai
• Szenvedésnyomás
• Rászorultság
• Szükséglet

A segítő motívumai
• többlet-tudás
• szakmai / jogi / kulturális stb. legitimáció
• segítőkészség + nárcisztikus szükségletek
• „sikeres” segítő kapcsolatok → szakmai előmenetel, szakmai önkép

Segítő kapcsolati aszimmetria feloldása

A segítő maga is személyként van jelen, saját érzelmi szükségleteivel együtt.
A segítő egyben „kliens” is. A segítő nem csak „ad”, hanem „kap” is.
A segítő kérdései önmagához
• Tudok-e megbízható (= kiszámíthatóan önmagam) lenni?
(Megbízhatóság = hitelesség)
• Ki tudom-e fejezni önmagamat pontosan úgy, amilyen valójában
vagyok?
• Megengedhetem-e magamnak, hogy pozitívan érezzek a másik
személy iránt és hogy e pozitív érzéseket ki is mutassam számára?
• Megengedhetem-e magamnak, hogy teljesen azonosuljak a másik
személy érzésvilágával, értelmezéseivel, és a világot úgy lássam,
ahogyan ő?

• Nem képzelhető el végleges „igen” válasz - de lehet és kell törekedni e felé.

• Képességem a fejlődést elősegítő kapcsolatok kialakítására annak is jele,
hogy személyiségem mennyire fejlett, érett.
• A segítő teendője: képességei, személyisége folyamatos fejlesztése
A hatékony segítő hat tulajdonsága
(Patterson, Eisenberg, 1983)
• Intellektuális kompetencia: jó elméleti felkészültség, szüntelen
önképzés
• Energia: testi – lelki – kapcsolati működések energizáltsága
• Hajlékonyság, rugalmasság a kliens problémája határozza meg a
teendőket, nem a segítő "mihez értése" (módszertani jártassága)
• A „nem módszer specifikus” humán segítő tényezők nyújtani tudása:
együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló
figyelem, „jelenlét", légkör, biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb.
• Jóindulatú alap attitűd
• Önismeret: az intra - interperszonális személyi(ségi) valamint
módszertani technikai kompetencia egyensúlya / "személyesség" –
személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya/
A segítő képességei

„Keret” jellegű képességek

• differenciált beszédkészség
• az idővel való bánni tudás
• egyértelmű és érthető kommunikáció
• a tér és idő keretek tartása
Általános személyiség-jellemzők
• empátia
• feltétel nélküli elfogadás
• kongruencia (hitelesség)
A szakmai szerephez fűződő képességek
• „holding” („konténer”) funkció: szorongás és hiperaktivitás nélkül elbírni
a kliens szorongását, sírását, agresszióját, illetve a csendet)
• az „itt és most”-ban jelentkező stresszek kezelése
• a személyes és szakmai kompetencia határok felismerése
• a kliens által rávetített szerep tudatosítása és elviselése
• „én üzenetek” megfogalmazása
• a saját érzelmi ambivalencia, illetve kognitív disszonancia felismerése és
elviselése
• saját előítéletek felismerése és kezelése
• az „itt és most” helyzet pontos átélése, kezelése
• az ellenállással való bánni tudás
• az indulatáttétel és viszont indulatáttétel felismerése és kezelése
• a saját nárcisztikus szükségletek felismerése és kezelése
Segítő munka rétegei

1. A segítséget igénybe vevő(k) köre, személye.

2. A segítséget igénybe vevő(k) környezete.
3. A segítséget nyújtó szakember(ek) személye.
4. A segítséget nyújtó szakember(ek) szervezete(i).
5. A segítséget nyújtó szakember(ek) szakmai kultúrája, felfogása.
6. A segítői tevékenység, a segítő kapcsolat lokális társadalmi
környezete.

(Vályi Gábor A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció

http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/2_1356_tartalomelem_002_munkaanyag_091231.pdf )
A segítő kapcsolat célja lehet

• a problémával jelentkező ügyfél, majd kliens belső, pszichikus működésének

hibakorrekciója, tehát a személyiségen belüli változás elérése; ide
eszközként a terápia tartozhat, itt a szociális probléma oka a kliens
képességeinek hiánya;
• a problémával jelentkező kliens jólétéhez szükséges feltételek
megteremtése a társadalmi működés megváltoztatásának kikényszerítésével;
ide a segítség módjaként az aktuális pszichológiai, társadalom-lélektani és
társadalomfilozófiai felfogás alkalmazása illeszthető, itt a szociális probléma
oka a kliens társadalmi környezetének hibáiból adódik;
• a problémával jelentkező kliens problémakezelő és –megoldó
képességeinek megerősítése, a kliens és az őt erőforrásokkal és
szolgáltatásokkal ellátó szervezetek és rendszerek összekapcsolása és a
kapcsolat megerősítése; ide a segítés módjaként a tudományterületek
fejlődésének eredményeként kialakuló rendszerszemlélet alapján az egyes
módszerek összekapcsolódása tartozhat, itt a probléma oka a kliens és
társadalmi, illetve társas környezetének kapcsolati hibája.

(Vályi Gábor A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció

http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/2_1356_tartalomelem_002_munkaanyag_091231.pdf )
A segítő kapcsolat folyamatának elemei

• a kapcsolat célja;
• azok a viszonyulások és érzelmek, melyek a kapcsolatban részt vevők
kölcsönhatásaiban (interakciókban) a nyersanyagot adják;
• az interakció dinamikus jellege;
• a kapcsolat tulajdonságai.
A segítő kapcsolat fázisai

• Munkalégkör kialakítása, megteremtése

• Önkritika, önismeret, önmegértés
• Új felismerésekhez jutás
• Új felismerések alkalmazása a gyakorlatban – realizálás és integrálás
Munkalégkör kialakítása,
megteremtése

• A lelki háttér; a kapcsolatban részt vevők gondolatainak és

érzelmeinek minősége, valamint az, hogy ezek miként válhatnak a
kapcsolat elején hatékonnyá.
• A látens kapcsolatkészség; nem csak a segítőnek kell a segítésre
szorulót elfogadnia, a segítséget igénybe vevőben keletkező
természetes alapú destruktív érzelmek és gondolatok gátolják a
kapcsolatkészséget.
• A lelki háttér korrekciója; az emocionális ajánlat: a segítőben élő
gondolatok és érzelmek a segítést igénybe vevőben hasonló
gondolatokat és érzelmeket váltsanak ki
Önkritika, önismeret,
önmegértés

• Az önmagunkhoz való viszony; a kliens képessé válik saját

érzelmeinek, gondolatainak, cselekedeteinek és viselkedésének kellő
távolságból való szemlélésére, a kliens képessé válik „önmagával
szemben fellépni”.
• Az önbírálat képességének zavarai; bár kétségtelen, hogy az
intelligenciának mint alkati tényezőnek szerepe van ebben, ám a
környezeti tapasztalatoknak és ezen belül az élményeknek (tehát az
emocionális jellegű tapasztalatoknak) van a legnagyobb befolyása a
zavar kiküszöbölésére.
• A segítő sajátos szakmai feladatai; a belső kölcsönhatás figyelemmel
kísérése és az egymás iránti kölcsönös reagálásokkal való eredményes
és hatékony foglalkozás.
Új felismerésekhez jutás

• Pozitív perspektívák mutatása; belátni nem ugyanaz, mint képesnek

lenni a javításra.
• A teljesítmény elismerést érdemel; a tárgyilagos érdeklődés és az
együttérzés mellett a belátott tévedések felismerésének elismerése,
a kliens problémájának a kliens perspektívájából való látása, valamint
szívélyes jóindulat, a gondoskodás érzésének elérése.
• Teljesítménykövetelés; a teljesítőképességgel összhangban
meggyőződni az aktuális alkalmasságról.
• Természetes ellenállás az új felismerésekkel szemben; a minden újjal
szembeni ellentmondásos érzelmekben döntő szerephez jut a belső
biztonság iránti igény, a megszerzett racionális ismeretek érzelmileg
történő integrálása.
• Tanulási azonosulási folyamat; a segítő szavainak súlya van, sokat
számít a kliensnek, de mindez nem azért történik, mert a kliens
kiszolgáltatott helyzetben van.
 Új felismerések
alkalmazása a
gyakorlatban; realizálás és
integrálás

• Tanulás a tapasztalatból; lélektani értelemben a lelki egészség azt a

képességet jelenti, hogy az ember tud tanulni a tapasztalataiból, ez az
a képesség, hogy a lelki megterhelések és erkölcsi követelmények
konstruktív felhasználása révén történik a fejlődés, mert a
tapasztalatból való tanulás örömet szerez, hasznot hoz.
• A segítő tekintély; a segítő érett tekintélyt testesít meg, így a kliens
megtapasztalja, hogy a segítéshez és a biztonsághoz pozitív érzések
társulnak benne.
• A segítő kapcsolat befejeződése; a segítő kezdettől fogva segíti a
klienst a hivatásbeli kapcsolat jellegének és értelmének
felismerésében, időbeli korlátozottságának és célhozkötöttségének
megértésében.
Kommunikációs csatornák

1. Verbális csatorna
2. Nem verbális csatornák
2.1. Mimikai kommunikáció
2.2. Kommunikáció tekintettel
2.3. Vokális kommunikáció
2.4. Mozgásos, illetve akciós kommunikációs csatornák
- kommunikációs gesztusok,
- kommunikáció testtartással,
- kommunikáció térközszabályozással.
3. Kulturális szignálok
Mire figyeljek?

• Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás,

elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák)
• Fontos az önmegfigyelés: mit vált ki belőlünk a kliens?
• A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése

Nemesné Somlai Gitta: A segítő kapcsolat pszichológiája: az iskolapszichológus mint tanácsadó

http://iskolapszichologiai-modszertani-bazis.elte.hu/dokumentumok/Nemesn%C3%A9SomlaiGitta_A-
seg%C3%ADt%C5%91-kapcsolat-pszichol%C3%B3gi%C3%A1ja.pdf
 Iskolai krízishelyzetek
• Iskolai kudarc: hosszantartó és ismétlődő sikertelenség a teljesítmény
terén
•  befejezetlen iskolai pályafutás  kilátástalanság  tehetetlenség
 érdektelenség  életuntság

Rozs-Nagy Szilvia (szerk.): Vészhelyzetben. A halál és más krízishelyzetek feldolgozása az iskolában. EPSZTI 2015.
A tanulási zavarok és a negatív tanulási
folyamat ördögi köre
Mit tegyünk?
Iskolafóbia, iskolakerülés

• Kapcsolat a tanárokkal
• Kapcsolat a társakkal
• (kapcsolat a szülőkkel – nem mer elmenni otthonról)
Zaklatás („árulkodni szabad”)
• „Ne légy túlérzékeny!”
• „Ne árulkodj!”
• „Ne hagyd magad!”

ZAKLATÁS (mobbing) – MEGFÉLEMLÍTÉS (bullying)

ÁLDOZATHIBÁZTATÁS

• Szóbeli erőszak – 70%

• Testi erőszak – 50%
• Tárgyi rongálás – 30%
• Kirekesztés – 18%
• Fenyegetés, megfélemlítés – 17%
 Köszönöm a figyelmet!

szontagh.pal@kre.hu