Kaffka Margit (1880-1918)

 Költő, prózaíró
 A szatmári irgalmasnővérek zárdájában nevelkedett, s itt végezte a tanítóképzőt is.
 Első házassága: Frőhlich Brunó erdőmérnökkel ( 1905 ), 1906-ban született fia, László, 1910-ben elvált.
 Második házassága: Bauer Ervin orvossal. Olaszországi útjukon érte őket a háború híre.

Kaffka Margit és Bauer Ervin

 „Szeretnék pár esztendőt még tűrhető egészségben megérni; kisfiamat nőni látni; néhány álom-
messziségnek vasúton nyomába szaladni; dúlásig lakni csak álmodhatóan pompás teliségű
könyvesházakban; néhány kötelességnek érzett íráshoz szeretnék még magamban hitet; cs annyit,
amennyi okvetlenül szükséges! Vajon ráérek mindezekre?”

( Sajnos nem ért rá, 38 évesen meghalt spanyolnáthában, 1 nappal később fia is. )

Levelek a zárdából ( 1904 )

 Egy nagyobb terjedelmű novella.

 Egy kislány levelein keresztül betekintést kapunk a zárda merev világába. A kislányt özvegy édesanyja
adta be a zárdába, közben anyja újra férjhez ment és épp szül, amikor lánya haldoklik, ezért nem tudja
meglátogatni.
 A kislány betegségének tüneteit a zárdában az engedetlenség jelének veszik, ezért állandóan
büntetésben részesül, ő maga az utolsó pillanatig bűnösnek érzi magát.
 Az emberi kiszolgáltatottság tükre a gyerek. Anya-gyerek, Isten-ember, felsőbbrendű és beosztott
viszonya.

Színek és évek ( 1912 )

 Pórtelky Magda sorsa, a századvég széthulló dzsentrivilága. A nő egyetlen életlehetősége a ázasság.

 Emlékezésnarratíva: a regény egy 50 éves nő visszaemlékezése gyerekkorára, két házasságra.
 Magda első férje megbukik választásokon, ezért öngyilkos lesz. A második férj világjárt művész, de
megkeseredett, részeges lesz, sokat veszekednek. Három lányuk már saját lábra tud állni, Márcsi tanár
lesz, Zsuzsi patikus, Klári zongoraleckéket ad.
 Kaffka szüleinek genercióját ábrázolja, s jelzi azt a váltást, mely a társadalomban és a nők
emancipációja területén a következő generáció életében bekövetkezik. A váltást csak az utolsó
oldalakon jelzi Pórtelky Magda, mikor elmondja, mi lett a lányiból ( akiknek kijárta az ösztöndíjat,
magát megalázva ). Lányai közül Marcsi hasonlít leginkább Kaffka Margitra, a regényben említett
barátnője, Lipi zsidó lánya pedig Lesznai Annára – a barátnő ugyanis Szinyéri Szeréna néven híres
költőnő lett. Még a felvett név jellegére is utal, a történet ugyanis legnagyobb részt Szirényen
játszódik. ( A valóságban Lesznai és Kaffka barátnők, de nem egy faluból származnak.
 Az emlékezés maga is téma, az évek egybefolyása az itt-ott kiütköző színek. Az élet eseményeire a
rálátás ahhoz hasonlít, mikor hegyes területen jár az ember, s pár lépés után megváltozik szeme előtt a
tájkép – mindig az a legfontosabb, legérdekesebb, amire éppen rálátunk.

Hangyaboly ( 1917 )

 Egy zárda életéről ( saját tapasztalaton alapszik ).

 Egy tanítónői pályára készülő kamaszlány ( Király Erzsi ) tapasztalatai. Ő szervezi meg Gross Helén
jelöltgalléros növendék szökését a zárdából.
 Bonyodalmak az új főnöknő választása körül. Kunigunda – maradiság, Virginia nővér – reformer.
Virginia a világotjárt Magdolnát csodálja, szinte szerelmes belé, őt szeretné főnöknek ( Magdolna
nem vállalja ).

Hangyaboly – értelmezése szempontok I.

 Az iskola, mint az élet sajátos toposza. A Nyugat 1. nemzedékének iskolaregényei ( Móricz:

Légy jó mindhalálig 1920, Babits: Tímár Virgil fia 1921, Kosztolányi: Aranysárkány 1925) közül
 a Hangyaboly időben az első ( 1917 ). A nők fokozatos megjelenése az iskolarendszer
valamennyi szintjén.
 Az időkezelés metaforikája: nagyjából egy tanév története, pontosan kilenc hónap,
szeptembertől májusig. Héttérben az anyaság metafórája. Ezzel szemben az anyás princípium
hiányzik a szerzetesnővér-nevelőkből. Kivétel Soror Adél, aki az óvodásokkal anyukásan bánik.
 A zárda kertje mint metafora. A bűn és erény mint alapkérdések.

Hangyaboly – értelmezési szempontok II.

 A főhős maga a zárda, a hangyaboly. Az életet jelenti kicsiben. A zárda időnként

felbolydul.
 A zárdalakók számára tilos a kijárás, a külsősöknek korlátozott a bejutás lehetősége. Két
botrányos bejutás:
1. Egy részeg környékbeli birtokos ( aki valamikor Adél nővérnek udvarolt ) fogadásból
meztelenül 5 percet tölt éjszaka a zárda dolyosóján. Kontraszt a feszületen függő
másik meztelen férfitesttel. Az eset botrányt kavar, a növendékek adnak róla
titokban hírt a helyi újságnak.
2. Egy házaspár alamizsnagyűjtő nővérnek öltözve kér és kap bebocsátást.
 A kert mellett fontosak belső terek: a labirintus térélménye.

Lesznai Anna ( 1885-1966 )

 Eredeti neve Moscovitz Amália.

 A körtvélyesi ( Nižný Hrušov ) családi birtokhoz közel eső falu, Leszna után vette fel
művésznevét.
 A Nyugat első nemzedéke. Vasárnapi Kör. Hagyatéka: hatvani Hatvany Lajos Múzeum.
 Barátság Adyval. Ady Lesznaihoz írta Verselő asszonyok című költeményét. Lesznai két
Ady-kötet címlapját tervezte ( Magunk szerelme, Ki látott engem? ).

Általáos jellegzetességek

 A „ teremni, szülni, szaporodni vágyó Asszonyiság, a mindenre vágyó Asszonyiság, az ős-Asszonyiság ,

az ős-Anya” ( Fülep Lajos )
 „ A különféle kreatív tevékenységek , egyszersmind a különféle intellektuális körök, mozgalmak közti
átjárás jellegzetes képviselője” ( Borgos Anna )
 „>>női<< - empatikus léleklátás” ( Kőbányai János )
 Egy „ flozófiailag igen erősen megalapozott hozzáállás” ( Földes Györgyi )
 Alaptéma: a kert, később emigrációban a kertje elvesztése miatti fájdalom.

Verskötetei:

Hazajáró versek ( 1909 )

Édenkert ( 1918 )

Eltévedt litániák (1922 )

Meluzina története

 A tündér jólétet hoz és bőséges gyerekáldást a vele házasságra lépő férfinak, ugyanakkor valamiféle
pogány titok lengi körül, valamilyen tiltás kötődik hozzá ( pl. a férj sose láthatja mezítelenül vagy
átváltozott alakjában ).
 Amint a férfi vagy a család más tagja megszegi a tilalmat, Meluzina örökre eltávozik, otthagyva
gyerekeit és családját.
Meluzina mint madár

Lesznainál Meluzina nem sárkány, hanem madár képében röpül el a családjától:

„Testem besimítom

Rezgő tollruhámba.

Bizony, minden tollán

Még a füves illat

Kakukkfüves szaga

Messzi nyárelőknek.”

Lesznai regénye – kulcsregény, autobiografikus elemek ( 1966 ) – Kezdetben volt a kert

Lesznai a regényről

 „Szememben a formát képviselő férfielemmel – a nő alkalmazkodóbb. Átvészeli a sorsot, mert

sorstalanabb a férfinál.”
 „A történelmi és politikai háttér apró kristályokra törve jelenik meg az egyéni sorsok alakjában.”
 „Több, mint harminc évig dolgoztam rajta megszakításokkal. Azért írtam regényt, amiért festeni
kezdtem. Bele akartam sűríteni mindent, az egész életemet, családomat, mindenkit, akit ismertem – az
időt, hogy el ne múljon.”

A regény jellemzői

 Meseszerűség, biblikus-mitikus utalások.

 Érzéki-erotikus nyitottság.
 „Lesznai regénye nem más, mint emlékekből szőtt szőnyeg, amit az olvasó lába elé terít.” (Török Petra)
 Patchwork-technika ( Menyhért Anna ): sokcentrumú, nincs csúcspontja ( pl. takaró készítése
foltokból: az élet fontos eseményeihez fűződő textilek, babaruha, esküvőiruha-darabok beépítése ).
 A hímzése technikát idéző szerkesztési mód ( sorsok és életutak érintkeznek, a szálak egy ideig együtt
haladnak, a szálakat félreteszi vagy eldolgozza ).

A női főszereplő, Lizó

 Független, erős, nonkomformista ( elhagyja férjét, egyedül neveli gyereküket, különböző férfiakkal
szerelmi viszonyba bonyolódik ).
 A kortársak Máliról ( Lizóhoz hasonló ): „óriáskisasszony”, „igen kedves, meleg, jó teremtés, hatalmas,
erős termetű, én, azt hiszem, csak a derekéig értem” ( Bauer Hilda ), „óriás baby” ( Jászi Oszkár )
 Lizó a regényben csak költőnő, nem foglalkozik képzőművészettel.

Három generáció, két főhős

1.generáció: az utódok mítoszlátó színeiben ábrázolva

2.generációí: misszió. Elhivatás ( abban a hitben élnek, hogy biztos talajt taposnak )

3.generáció: összeomlás ( egy természeti katasztrófa erejével )

Férfi főhős: Cserháty Józsi ( álmodozó dzsentrifió ). Női főhős: Berkovics Alíz ( Lizó ), asszimilált zsidó családból
származó lány.

A regény szerkezete – 1. kötet

 1. A Zsuzsánna árnyékában ( Cserháty csaléd, Józsi a családi háttere )

 2. Az új gazda ( a zsidó Berkovics doktor birtokot vásárol )
 3. A kert ( Berkovics István és felesége, Klára, gyerekeik János és Lizó lelki fejlődése )
 4. Kísértetek és varázslók ( Cserháty Józsi kamaszkora )
  5. Aratás ( sztrájk aratáskor, Laji, az uraságnak a szolgálótól született fia )
 6. Éegenda és valóság ( Lizó félresikerült házassága Jenővel, pesti jogászok köre )

A regény szerkezete – 2. kötet

 7. várandós esztendő ( a várandős Lizó elhidegül férjétől, hazamegy Liszkára )

 8. Szerelem és halál ( Lizó fia megszületik, Lizó lakást bérel Budán, bekerül az irodalmi körökbe, Józsi
szeretője lesz )
 9. Inog a föld (Kerkovics István meghal, a háború előérzete)
 10. Félelem és fájdalom ( 1. világháború, János elesik, Józsi Szibériában hadifogoly, mire hazajön, Lizó
Faludi Ákostól vár gyereket )
 11. Minden megmásul ( Tanácsköztársaság, Lizó elvetél, Ákos külföldre szökik )
 12. Száműzöttek ( Józsi Csehszlovákiába szökik, régi birtokára, Lizóék birtokán a cseh hivatalnokok
földosztást rendeznek, Bertike nem akar Kassára szlovák iskolába járni, az apja Bécsbe viszi, Lizót a kert
éleszti fel újra )