Kertész Imre: Sorstalanság – elemzés

„Valószín ű leg a németek szám ára van monda nivaló m. Itt könyvei m betöltik azt a missziót,
Életrajz amire az író egész életében vágyik. Egy asszony azt mondta neke m: Ön megtalálta azt a
• 1929, Bp. nyelvet, amit megértünk.
• 1944. 06. 30. A Bp. környéki csend ő rp uccs köv. 14 évesen Auschwitzb a deportálják, Magyarorszá go n még nem történt meg a holokauszt feldolgozása. Az adósság: megbeszélni,
több tábort megjárt. elismerni és megtan ulni megbánni azt, ami történt.”
„Valami mást kanu n k, mint amit szokványos regényt ő l várhatná n k, létfilozófiát, amely szinte
• 1945–ben hazatért Mo.–ra. Újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. már– m á r az irodalom korlátalt is szétrobbantja.” (Spiró György, 1985)
• 1955–60 színhá zi m ű vek A hivatalos kultúra neheze n birkózott meg vele, mert nem a megszokot t fogalmak,
• 1950–73 első regénye a Sorstalanság – nagy visszh a n g, de csak a 80–as és 90–es szem p o n t o k szerin t ábrázolja a témát.
években keletkezte k olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómo d e r n ség kánonjáb a
sorolják
Szerkez et:
• Német nyelvterületen azon ba n nagy sikere van.
• 1999 összegy ű jtött m ű vei I. 1–3. fejezet Mo., Bp., téglagyár néhány hét
• Jelent ő s a m ű fordítói tevékenysége (főleg németb ő l) II. 4–8. fejezet Konc. Táborok néhány hóna
• 1998 óta a darm st a d ti német akadé mia tagja. III. 9. fejezet Mo., Bp., néhány nap
• 2001–ben jelölték az irodalmi Nobel–díjra.
• 2002. október 10–én jelentették be. Egy közna p i kalandr e gé n y r e játszik rá.
• 1989 József Attila–díj
Az idő szerke ze t összefonó dik a meta mo rfó zis technikájával
• 1997 Kossuth–díj
szabad – rab – felszaba d ult
Mű vei A forduló p o n t a deportálás, a KZ
• 1975 Sorstalanság (regény) egészséges – beteg – gyógyult
• 1977 A nyomkeres ő (regény)
• 1977 A kudarc (regény) Valóba n sza b a d–e??
• 1990 Kaddis, a meg nem született gyermekér t (trilógia)
A) A regény elegyén szembes ülnie kell zsidó identitásával (apját munkas z olgálatra viszik,
• 1991 Angol lobogó (novelláskötet) neki is dolgo znia kell, a nő vérrel folytatot t vita)
• 1992 Gályanapló (napló: 1961–91) „az ember nem egészen önmaga határoz ha t errő l...” ,”lényegesebb, amit kívül viselünk, a
• 1993 A holocaust mint kultúra (esszé) sárga csillag”
• 1993 Jegyz ő könyv „mi zsidók mások vagyunk"
• 1997 Valaki más: a változás krónikája (1991–95 közötti jegyzetei) B) családi viszonyai is erre utalnak
• 1998 A gondolatnyi csend, amíg a kivégz ő osz tag újra tölt (esszé) „anyá m szerint hozzá tartozo m, de apám n a k ítélt a bíróság”
• 2000 A szám ű zöt t nyelv (esszé) Tehát küls ő meghatár o z ot t sá g (sárga csillag), mások szándékainak való alávetett ség
jellemzik.

Kertész Imre a mű vér ő l
Köves Gyuriról szól, akit elfognak, KZ–be visznek; de ő alkalma z k o dik, és túléli. Elidegenít ő
fogás: a táborok valóságát termés z e te s n ek veszi: a feltételek ugyan kegyetlenek, de vannak
boldog pillanatok is. Egy gyermek szemével lát és láttat: ő nem ismeri a mi tényeinket. Ez
adja a leírás sokksz er ű hatását, hitelességét, hogy hiányzik bel ő le az erkölcsi felháboro d á s
vagy a metafizikai toltako zá s.
Az élet alkalma zko d á s.
Nyilatkozatok a Nobel–díj után:
„1956 után számos értelmiségi elfogadta az öncen zúr át.”
„Nem vagyok hajlandó alkalma z ko d ni vagy integrálódni.” – minde z azt jelentette, hogy 25
éven át magányos alak volt az irodalmi életben.
Nemzetkö zi ismertsége könyveinek németo rs z ági kiadásával kezd ő dö tt.
Ezért a forduló p o nt, a deport álás korántse m olyan hirtelen és traum a tiku s: tréfálkozik a
társaival, szemb eállítja magukat a tábori fegyencekkel. Amikor rádöbben, hogy ő is fogoly,
ez a korábbi életének átértelme zé sé t jelenti, de a két állapot között puszt á n fizikai a
különb ség. Amikor felszaba d ul a tábor, ez sem vált ki belő le katar zist (Elmarad a leves?
Tegnap ilyesmi még nem fordulha tot t volna elő)
Ez egy 14 éves kamas z, Köves Gyuri fordított fejlő désregénye. Gyuri végigjárja a szenvedé s
útját, vívódva és önmagával szembes ülve – ráesz m él a sorsépítés szaba dságár a, ami csak
demok ráciába n lehetséges.
A regény elegyén egy 14 éves kamas z – egyedül áll a világban
• rendkívül naiv, megért ő
• első sorban befogadó
• több szinten ábrázol: látvány leírása, idézett beszé d, bels ő kom me nt á r stb.
 Kertész Imre: Sorstalanság – elemzés
• a rengeteg idézett beszéd azt is jelzi, hogy saját fogalmaz á sa bizonytalan
• jó megfigyel ő , minde n t jóhisze m ű en kezel
• lelkesen jelentkezik No.–ba munk ára
• Auschwitz tetszik neki: SS–tiszt, vizitáló orvos, futballpálya

A rabruha indítja el benne az esz mélés folyamatát, megérti a kremató riu m funkcióját.

Az elbeszélés menete kronologikus, de az események felidézése reflektálatlan, minden

esemé ny önmagába n marad.
Csak jelen van, nincs múlt és jövő , nincs ok–okoza ti láncolat, az átélt esemény so r izolált és
értelmetlen.

A szerke ze t íve – az értékvesz té s sel egyidej ű leg – lefelé tart egészen a holtpo n tig. Hogyan
épül le egy személyiség?
Ettő l kezdve fölfelé ível a kiinduló p o n t h o z közelítve.
 Kertész Imre: Sorstalanság – elemzés
Az öregek azt tanácsolják neki, felejtse el a tábor borzal mait.
Cselekm én y: „sosem kezdhetü n k új életet, mindig csak a régit folytatjuk." Akkor el kellene felejteni
Pjetykát, Bohust, Citrom Bandit.
1. Élik megszokot t életüket (sárga csillag) – munka tá b o r, üzletbe zá r á s, iskolából kimarad á s, „folytatni fogo m folytathatatlan életemet."
munka a hadiüze m b e n De!! a végén a felejtés lehetségessége vet ő dik fel.

2–3. Gyű jt ő tábor (minimálisra csökke n a cselekvés szabad ság a

Ki beszél?
4. Auschwit z - ba viszik őket egy vagonban – zárt tér – hirtelen tágasság Mozdulatlan s ág –
keveredés, átláthata tla n mozgás Az elbeszélt én (Köves Gyurii azonos az elbeszél ő i én (Kertész Imre) múltjával
Az illúzióveszt é s, a felismeré s, az eszmélés színhelye. A rabru h a indítja el benne az Az elbeszél ő i én pedig egyidej ű a mindenkori olvasói Te–vel.
esz mélés folyamatá t. Megérti a kremató riu m funkcióját. De soksz o r nem igazán eldönthe t ő , ki beszél.
Kertész Imre azt mondja, ez nem elbeszélés, hane m folyamatos jelenlét.
5. Buchenwald ban Az emlékezé s meghatáro z ó
Zeitz Köves – kő – a zsidó–keres z t é ny szimbolikába n az emlékezé s jelentését hordoz z a.
Fokozatosa n és tartósa n veszítik el erejüket és bels ő tartásu k a t.
Egy jó dolog éri: Citrom Bandi!
„Ma nem mente m iskolába...”
6. A táborlét hétköz na p j ai – naplósz er ű ; kvázi–jelen idej ű vagy félmúlt idej ű elbeszél ő i technika
Jó rab akar lenni – véres tenyér – durva elutasítás – lelkesed ése eltű nik – egyetlen cél: a – múlt idő , de az elbeszél ő pozíció Auschwitz elő tti
túlélés
– mindké t Én a deportálás elő tti tapas z t alatú (Így az olvasó is gyanútlan)
A szellemet még nem igázta le a rabság. 3 féle menekvési mód:
– kés ő bb a vagonban emléks zik vissza a téglagyárba n történtekr e
– képzeletbe n ottho n van; ráébre d, hogy nem élt helyesen (önkritiku sa n átértékeli – a hő s már régen a táborban van, amikor az emlékezés átveszi az úr almot az
egykori viselkedését, pl. hiba volt, hogy turkált az ételben
egyidej ű ség felett.
– elbújni
– A 9. fejezetb e n egyáltalán nem találunk jelenidej ű séget. Ezzel kerüli el a kertészi
– megszök ni
beszéd Auschwitz befejez het ő ségének lehet ő ségét.
– Köves Gy. A visszatéré s után elharapot t, törede ze t t monda tok ba n beszél, mert a lényeg
Zeiti : éhség, 3 hónap alatt fonnyad t vénemb er lett, rüh, kényelmetlen ruhák, facip ő , sebek,
elmon d h a t a tla n.
hasme né s; verés
A nyelv
7. Aztán elmúlt az éhség, a munká b a n már a látszatra sem ügyelt, nem érdekelte a verés.
Egy erő södöt t csak fel az ingerlékenység
A térdén kialakult gyulladással kórhá z b a kerül, a tetvek, bolhák ellen sem harcol holtpo n t. • Érzelem me n te s, nehézkes, tudatos a n leegyszer ű sített.
Átlend ülés a holtpon to n • Nem képszer ű , kegyrés irodalmi idézet van benne.
„...szeretnék kicsit még élni ebben a szép koncentrációs táborba n."
• Baj van a nyelvvel – a tapas z t alat nem elmond ha tó, csak átélhet ő .
8. Otthonos n a k érzi a kórház a t, elgyönyörkö dik emberek be n, jól érzi magát. Meleg vizes • Gyakori mon d a tke z dé s: állíthato m, mondh a t o m, elismere m stb.
fürd ő , paplanos ágy, egy szem kockacuk or. Nem akar elmen ni onnan. Gondolko dik, érdekli • Mintha folyamatos dialógust folytatna valakivel.
a körülötte zajló élet. Megismerke dik egy 2 számjegy ű orvossal, Pjetyka kedvességével, • A tanúvallo má sok beszéd helyzete ez.
Bohus nagylelk ű ségével, szolidaritással, együttér zé s sel. Itt kezd ő dik testi–lelki sebeinek • Elidegenít ő effektus ez a m ű vi nyelv.
gyógyulása.
A cím: Sorstalanság
9. A hazaérke z é s örömtelen
• apja meghalt, mosto h a a nyja férjhe z ment, ottho n á b a be sem léphet • az Auschwitz o n túli ember már nem hihet a világ sorssz er ű elő rehaladá sába n,
• az auschwitzi katasz t r óf ár ól az emberek zavaro sa n, homályosa n beszélnek sorstalan emberré válik
• a cseh városban megkér de zi őt egy férfi, hogy járt–e gázka m rá b a n • Köves számár a a szabad ság más
• megtörté nt–e egyáltalán? Ki a hibás?
„ha sors van, akkor nem tehetség a szabadság, ha viszont szabadság van, akkor nincs sors,
• Az öregassz o ny elfordul tő le a villamoso n aza zho g y ekkor mi vagyunk a sors”
• A véletlen m ű ve volt–e?
• A lágert megjártak mártírok–e? az a sors, amit ő végigélt, nem az övé volt, hisz küls ő erő k irányították; szaba d csak akkor
lehet az ember, ha választ ha t, ha maga alakítja a sorsát